Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)

1958-08-01 / 162. szám

2 NEPÜJSAO 1958. augusztus 1.. péntek fi szemléltető agitáció: hasznos módszer Az üzem, állami gazdaság, vagy bánya megszokott képé­hez tartozott néhány éve a dicsőség és szégyentábla. Ha a versenyfelelős jól dolgozott, az eredmények, a nevek rend­szeresen változtak is a dicső­ségtáblán. A napi munka után meg-megálltak a dolgo­zók megnézni, ki hogyan áll a versenyben. Az eredmények, a jó mód­szerek népszerűsítésének ez a szemléltető jellegű módja, napjainkban nem mindenütt tapasztalható. Ha azt kérdezzük az üb. elnököktőr, vagy az üzemi párttitkár elvtársaktól, hogy miért nem alkalmazzák a szemléltető módszert, ez a felelet: — Nincs arra mindig szük­ség. Amikor kampány van, kiírjuk az éleniárók neveit, vagy a takarékossági mozga­lom eredményeit és ez közfi­gyelmet vált ki. De az ál­landó munkaeredmény-érté- kelés, a módszerek píakáto- lása, megszokottá válna. Vajon helyt lehet-e adni az ilyen véleménynek? Ke­vésbé. Elsősorban is azért nem, mert a tervteljesítésé] t állandó harc folyik, a legjobb termelési módszerek elter­jesztése mindennapi feladat. Ugyancsak ezt lehet mondani takarékossági és minőségi mozgalmakra is. Az élenjárók népszerűsítése — agitáció a további eredményekért, ser­kentés az elmaradottak szá­mára, az élenjárók sorába való bejutásra. A jó termelé­si módszerek népszerűsítése «— agitáció, elterjesztésükre és minél előbbi alkalmazásukra. A takarékossági, a minőség emelését szolgáló intézkedé­sek, javaslatok népszerűsíté­se, — agitáció az olcsóbb, a jobb termelésért. Ezek min­dennapi feladatok, ezért nem helyes a szemléltető módsze­rek kampányszerű alkalmazá­sa. Az más kérdés, hogy újabbnál-újabb formát, módot találjanak a szemléltető agi- tációra. Ha például az egyik esetben arról beszél a felirat, hogy az üzem számára milyen hátrányt —- kárt jelent a munkafegyelem lazítása, az iga­zolatlan hiányzás, máskor mu­tassák ki azt, hogy a dolgo­zók keresetét mennyire befo­lyásolja a lógás. Vagy a se- lejtgyártók számára érdemes elkészíteni: a hulladékba, se- lejtbe kerülő anyagokból mennyi értékű, jó árut készít­hettek volna. Nem kisebb jelentőségű a termelőszövetkezetek fejleszté­séért folytatott szemléltető agitáció sem. Erről így be­szélt Sallós Gyula elvtárs, a hevesi járási pártbizottság első titkára a kiskörei egysé­ges pártvezetőség ülésén. „A tsz-fejlesztő bizottság elsődle­ges feladata, hogy meggyőző erejű agitációs anyagot gyűjt­senek. Mérjék fel a tsz-ek fejlődését, az állatállomány fejlődése a terméshozam nö­vekedése, a tagok jólétének emelkedése alapján. És ezt naponta újabbnál-újabb szem­léltető eszközökkel hozzák a falubeliek tudomására“. Melyek lehetnek azok a szemléltető eszközök, amelyek előbbre viszik a tsz fejleszté­sét. Lehet kezdeni a sort a plakátok, kimutatások Kifüg­gesztésével, amelyek az egyes termelőszövetkezetek fejlődé­sét, erősödését tükrözik. A la- nácsháza folyosójára, vagy a földművesszövetkezeti bolt falára Kifüggesztett plakátokat a legtöbben elolvassák, s így is értesülnek a szövetkezet híreiről. De hasznos dolog egy-egy tsz-tag múlt évi és az ez évi várható jövedelméről számadást vetni. Ezt pedig összehasonlítani egy hozzá ha­sonló, de egyénileg gazdálko­dó parasztember jövedelmé­vel. Most az aratás, betakarítás után érdemes azt is felmérni, hogy a tsz és az egyéniek ke­zelésében levő, hasonló nagy­ságú földterület mennyi ga­bonát adott. Az eddigi adatok szerint ugyanis 2—3 mázsával több termett az állami gazda­ságokban és termelőszövetke- zeteKben, mint az egyéni r>ar- cellákon. Ennek oka a jó gépi, talaj és növényápolási munka, a géppel végzett szemveszte­ség nélküli betakarítás. Példák bizonyítják, hogy mennyire hasznos a fényképes összeállítás, a tabló, amely szemléltetően mutatja a tsz- ek életét, a családok gyara­podását. A tanácsok és ma­guk a termelőszövetkezetek is gondoskodjanak arról, hogy megörökítsék életük jelentős eseményeit és szép eredmé­nyeiket. Mindezt fényképek útján is ismerje meg a falu. Ha pedig nagyarányú belépé­sek kezdődtek meg valahol, érdemes a leglátogatottabb helyen kimutatást vezetni ar­ról, hogy tegnap, vagy az el­múlt héten kik léptek a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. A példa ragadós és az ingado­zókat segíti elhatározásukban, gazdatársaik példája. Nem kevés szerepe van az a^itációban annak sem, hogy a pártszervezetek, a tanácsok, a dolgozó parasztok részére látogatásokat szervezzenek a jól működő tsz-ekbe. Ott a kívülállók önmaguk is meg­győződhetnek a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, fölé­nyéről. De ezeket a látogatá­sokat most, a nagy dologidő hónapjaiban nemigen lehet megszervezni, ezért helyes az egyéb agitációs módszerek al­kalmazása. Ilyen még a köz­ségi hangos híradó, a mozi­adta lehetőségek kihasználása. Kiskörén például rendszeres műsorösszeállítást közvetít a községi hangos híradó a tsz- ek munkáiról, az új belépők­ről. A mozielőadások szüneteit is fel lehet használni falun a szövetkezeti mozgalom ered­ményeinek népszerűsítésére. A szemléltető agitáció azon­ban nem lehet egyedüli mód­szer sem az üzemi, sem a mezőgazdasági feladatok vég­rehajtásáért folyó munkában. Az állandó meggyőző, szóbeli felvilágosító munka az, amit össze kell kötni a szemléltető agitációval, mert a kettő együtt lehet csak jó mód­szere a párt és gazdasági élet vezetésének. — Tóth — Közép-Keletet Ismerjük meg Irak Közel-keleti arab ötbam, a. Tigris és az Eufrates alsó folyásánál fekszik. Északon Tö­rökországnál. keleten Iránnal, nyugaton pe­dig Jordániával és Szíriával határos. Területe 435 415 négyzetkilométer, lako­sainak száma 5 100 000, nagyrészük arab, je­lentős kurd. török, örmény és perzsa kisebb­séggel. Uralkodó vallása mohamedán, a la­kosság 75 százaléka analfabéta. Fővárosa Bagdad 887 000 lakossal, második legnagyobb városa Mosszul (580 000). Kőolajban a világ egyik leggazdagabb or­szága. Olaiforrásai 1952-ben 1 040 000 000 fontsterlinget jövedelmeztek. 1956-ban 30 603 074 tonnát termeltek, ennek nagy­részét az angol érdekeltségű iráni petróleum­társaság hozta felszínre. Olajtermelése az egész középkeleti olajkitermelés 16 százalé­kát teszi ki. Az országban még jelentős arany, vas, réz és mangánlelőhelyek is van­nak. A lakosság nagyobb része mezőgazdaság­gal foglalkozik. A dús termőtalaj és a ked­vező éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehe­tővé. Irakban több mint ötven millió dato­lyapálmáról szüretelnek, amelyek a világ da­tolyatermésének 80 százalékát adják. Egyéb termékei a búza, rizs. árpa és gyapot. A né- p esség jelentős hányada félnomád pásztor- t életet él és jófüvű legelőkön nemesfajtájú birkákat és szarvasmarhákat hizlalnak. A földterület több mint háromnegyed része 272 nagybirtokosé, a datolyaültetvények és a gya­potföldek pedig angol és amerikai tőkések kezén vannak. Hárommillió parasztnak sem­mi, vagy csak talpalatnyi percellája van. Az ipari munkásság száma megközelíti a milliót, nagyobb része kis üzemekben dolgo­zik, egyetlen nagyipari ágazata az olajbányá­szat, amelyben közel 100 000 munkást foglal­koztatnak. Története: Irak a hajdani Mezopotá­mia területének egyrészén fekszik. Időszámí­tásunk előtt négy—ötezer évvel itt hozták létre az első ismert államalakulatokat az asszír, babilon és sumir népek. Bagdad az arab kalifátus ideién élte fénykorát, amely­nek az 1250-es tatárdúlás vetett véget. Irak az egykor egységes ó-arab birodalom része­ként a XVI. század eleién török hódoltság alá került. Ez az első világháború végéig; négy évszázadig tartott, amikor az angol ura­lom váltja fel. Mezopotámia angol mandátu­mé® terület lett. 1932-ben lejárt a mandátum, ekkor az Iraknak átkeresztelt Mezopotámiá­ból az angol stratégiai szükségletnek meg­felelően lehasítiák a mai Jordánia területét, Irak pedig formailag önálló királyságként alakul meg. Az angolok a Hasemita uralko­dóházból származó Husszein egyik fiát Irak, másik fiát pedig Jordánia trónjára ültetik. Az angol uralom megnyomorított közálla­potokat teremt. A tömegfelháborodást az 1920, 1941, 1948, az 1952-es évekbeli vérbe- fojtott felkelések jelzik. A második világháború után az angol­barát Nuri Szaid miniszterelnöksége alatt Irakot mindinkább bevonják a közép-keleti angol—amerikai agresszív tömbpolitikába. Angol sugalmazásra Irak és Törökország 1955. februárjában Bagdadban kölcsönös együttműködési szerződést ír alá, amely a megkötés színhelye után kapja a „bagdadi paktum” nevet. Féléven belül csatlakozik a szerződéshez Nagy-Britannia, Pakisztán és Irán. A bagdadi paktumot az iraki közvéle­mény élesen elítélte és többször tüntetett el­lene. 1958. eleién a Közel-Kelet teljes újjáala­kításának első döntő lépéseként a független­ség és az egység nevében Egyiptom és Szíria egyesüléséből létrejön az Egyesült Arab Köz­társaság. Ennek ellensúlyozására angol- amerikai ösztönzéssel Irak és Jordánia kirá­lyai létrehozzák az Arab Szövetségi Államot. Amikor Irak fegyveres erőit a bagdadi pak­tum révén a libanoni felkelés leverésére akarják felhasználni, ennek elébe vág a si­keres iraki forradalom. A hadsereg, tiszti­karának nemzeti érzelmű tagjai vezetésével. 1958. július 13-tól 14-re virradó éjszaka számbavehető ellenállás nélkül megdöntik a monarchiát és kikiáltják az Iraki Köztársa­ságot. A felkelők megölik az angol befolyás megszemélyesítőit: Fejszal királyt, Abdul- illah trónörököst és Nuri Szaid miniszter- elnököt. A köztársaság első miniszterelnöke a forra­dalom előkészítésében és végrehajtásában ki­emelkedő szerepet játszó Abdul Karim Kasz- szem tábornok lett. Az ú.i kormány síkraszállt az arab egység és függetlenség politikája mellett és első ténykedései közé tartozott, hogy barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött az Egyesült Arab Köztár­sasággal. Az Iraki Köztársaság kormánya szava­tolta a nyugati hatalmakkal kötött szerződé­sek megtartását, de ugyanakkor jelezte, hogy szándékában áll kilépni a bagdadi paktum­ból. Az Iraki Köztársaságot eddig 24 ország kormánya ismerte el, köztük első helyen az Egyesült Arab Köztársaság, illetve a szocia­lista országok kormányai. A TASZSZ közleménye a bagdadi paktum országainak londoni tanácskozásairól MOSZKVA (MTI) A Szov­jetunió külügyminisztériumá­ban a külföldi újságíróknak át­nyújtották a TASZSZ közle­ményét a bagdadi paktum tag­államainak július 28—29-ike között Londonban megtartott tanácskozásáról. A közlemény leleplezi a ta­nácskozás igazi céliát és rá­mutat arra, hogy a bagdadi paktum tagállamainak ez a tanácskozása csupán egyetlen célt szolgált: az agresszió ki- szélesítését a Közel- és Közép- Keleten. A TASZSZ közleménye hangsúlyozza: az Amerikai Egyesült Államok arra töre­kedve. hogy megmentse ezt a minden eresztékében recsegő, támadó tömböt, arra kénysze­rült. hogy levesse álarcát és kijelentse: kész teljesen magá­ra vállalni azokat a kötelezett­ségeket, amelyek ebből a pak­tumból származnak. Mint is­meretes, az Egyesült Államok már hosszú idő óta közvetlenül részt vesz ennek a szervezet­nek testületéiben, a legfőbb fegyverszállító a paktum tag­államai számára és viseli a paktum keretein belül meg­valósított katonai előkészüle­tekkel összefüggő költségek túlnyomó részét. Az Egyesült Államok már régóta a máso­dik helyre szorította vissza Angliát, amely annak idején arra számított, hogy a bag­dadi paktum létrehozásával megerősítheti gyarmatosító szerepét a Közel- és a Közép- Keleten. Éppen az Egyesült Államok vezeti gyakorlatilag a bagdadi paktumot és irá­nyítja minden tevékenységét. Ha az Egyesült Államok a korábbiakban a kulisszák mö­gül irányított, most nyíltan, a gyarmatosítók érdekeinek szol­gálatára létrehívott támadó tömb vezetőjének a szerepében lépett fel. A tanácskozás eredménye­ként nyilatkozatot tettek köz­zé. amelynek minden sora azt Hammarskjöld azt óhajtja, hogy a csúcsértekezletet New Yorkban tartsák NEW YORK (MTI): Az AP jelentése szerint Dag Ham­marskjöld, az ENSZ főtitkára közölte a küldöttekkel, véle­ménye szerint a Közel-Kelet ügyében tartandó csúcsérte­kezletet Ne'd' Yorkban kellene megrendezni. Számos küldött azt a néze­tét fejezte ki, hogy a tervezett találkozót esetleg egy európai városban tartják, bár maga az értekezlet valamilyen mó­don összefüggésben lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsával. Úgy vélekednek, hogy Eisen­hower elnök és Macmillan an­gol miniszterelnök — aki New Yorkra szavaz — enged De Gaulle francia miniszterelnök­nek, aki azt szeretné, hogy Európában kerüljön sor az ér­tekezletre. A ciprusi vér untát LONDON (Reuter): Londoni politikai körök értesülése sze­rint Macmillan angol minisz­terelnök felkérte Törökország és Görögország miniszterelnö­két, hogy együttesen szólítsák fel a ciprusi népet a további vérontás megszüntetésére. Kramanlisz görög miniszter- elnök, athéni jelentés szerint, már szerdán este teljesítette Macmillan kívánságát. Felhí­vást adott ki, s ebben arra kéri Ciprus görög lakosságát, hogy Elutaznak Irak és az angol á BAGDAD (Reuter) tfizerda estig összesen 250 angol és 700 amerikai állampolgárt — főleg asszonyokat és gyerme­keket — szállítottak el Irak­Török csapt a ssíriai és az ir DAMASZKUSZ (AP) Az EAK egyik katonai szóvivője szerdán közölte, hogy török katonaság szállta meg a Szí­riával határos magas hegye­Révész Géza honvédelmi a Kínai Népköztársaság Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter távirati­lag üdvözölte Peng Tő-Huai Marsallt, a Kínai Népköztár­* Közös ki Eisenhower és Fan Eisenhower amerikai elnök és Fanfani olasz miniszterel­nök szerdán este kiadott közös közleményben bejelentette, „egyetértenek” a közel-keleti válság megoldására teendő in­tézkedésekben. A záróközlemény megjegy­zi: mindkét fél megerősítette. 1 hogy „hazájuk hű marad az Hammarskjöld elképzelése szerint a csúcsértekezletet a következőképpen kellene ösz- szekapcsolni a Biztonsági Ta­náccsal: A Biztonsági Tanácsnak előbb össze kell ülnie a szoká­sos nagyköveti szinten és ha­tározatot kell elfogadnia, mely leszögezi, hogy bizonyos kor­mányfők kifejezték óhajukat a közel-keleti kérdések megvi­tatására. Ezután ä kormányfők ma­gánjellegű eszmecserét foly­tatnának. Ezt követően jelen­tést tennének a Biztonsági Ta­nácsnak — talán Hammarsk­jöld útján — s e jelentésük már magában foglalhatja 'a döntésüket is. 9 megszüntetéséért járuljon hozzá a béke és a rend helyreállításához. Makariosz érsek felhívásá­ban a ciprusi török kisebbsé­get teszi felelőssé a véres ösz- szetűzésekért, s ezt mondja: „a fő dolog azonban az, hogy a görög—török vérontást meg­szüntessük. A török és a görög lakosság viszálykodása három nap alatt tíz halálos és nagyszámú sebe­sült áldozatot követelt. hói az amerikai illampolgárok ból, külön e célra bérelt re­pülőgépeken. További 300 an­gol állampolgár várja elszál­lítását. ítmozdulutok •aki határ mentén két. Szíriái lapok szerint Tö­rökország csapatokat vonultai fel mind a Szíriái, mind az iraki határon. miniszter üdvözlő távirata honvédelmi miniszteréhez saság honvédelmi miniszteré a kínai népi felszabadító had sereg fennállásának 31. évíor dulóia alkalmából. üzlemény ifani tárgyalásairól : északatlanti szerződéshez.” ★ i TEHERÁN (AP) Teherán . külügyminisztérium * szóvivőié j nek csütörtöki közlése szerin . kormánya utasította bagdad nagykövetségét, közölje az ira ki külügyminisztériummal ’ hogy Irán hivatalosan is elis • meri az új Iraki Köztársasá : got. hangsúlyozza, a tanácskozás részvevői csak azzal törődtek, hogy „megerősítsék védelmü­ket”, „alátámasszák kollektív biztonságukat”, „ellentálljanak az agressziónak”. Különösen hamisan csengenek ezek a sza­vak a biztonságról és a véde­lemről, a ielenlegi helyzetben, amikor az egész világ tanúja lett az Egyesült Államok és Anglia libanoni és jordániai beavatkozásának.’ A közlemény továbbiakban hangsúlyozza: „A tények nyil­vánvalóan bizonyítják, hogy a londoni tanácskozás a gyakor­latban nem volt más, mint az összeesküvők gyülekezete, akik ú.i agressziós ténykedése­ket terveztek a független fej­lődés útiára nemrégen lépett arab államok ellen, először is az Egyesült Államok és Anglia most a bagdadi paktumban részvevő szövetségeseikkel együtt az agresszió további ki- szélesítésére készülnek.” A közlemény a továbbiakban részletesen ismerteti az angol és amerikai haderő, továbbá a bagdadi paktum tagállamai hadseregének katonai manő­vereit. s megállapítja: — Ti rökonszág vezető állami sze­mélyiségei mégcsak nem is ta­kargatják, hogy az intézkedé­seiknek a célja Irak és az Egyesült Arab Köztársaság el-* leni támadás előkészítése. Iz­rael pedig támogatja a nyu­gati hatalmak agresszív intéz­kedéseit, megengedte, hogy angol és amerikai csapatokat és hadianyagokat dobjanak át a területén, továbbá mozgósí­tási intézkedéseket tesz. A tények fényében világos­sá válik, milyen nagy a Közel­és Közép-Kelet népeit fenye­gető veszély és milyen érde­keket szolgálnak azok az ázsi­ai országok, amelyek tagjai ennek a támadó tömbnek“. Csak azok, akik elvesztették képességüket, hogy józanul értékeljék azt a helyzetet, - amely ma Közel- és a Közé. Keleten kialakul és nem akarnak számolni az idők szellemével, — léphetnek a katonai kalandok és a nem­zeti felszabadító mozgalom ellen irányuló nyílt harc út­jára — állapítja meg a nyi­latkozat. „Nem kétséges, hogyha a szabadságszerető iraki nép el­len — amely kitart igazságos ügye mellett — támadást kö­vetnének el — amelyet a bagdadi paktum képviselői készítenek elő — akkor más békeszerető országok az ag­resszió áldozatának segítségé­re sietnének“ — jelenti td határozottan a TASZSZ köz­leménye. A közlemény befejezésül hangsúlyozza: — Ugyanakkor, amikor a Szovjetunió és más békeszerető országok minden erőfeszítésüket összpontosítják, hogy összehívják a csúcstalál­kozót, amely azonnali intéz­kedéseket fogadna el a Közel­és Közép-Kelet térségében létrejött válság békés megol­dására, a londoni tanácskozás részvevői — ahogy most tel­jességgel nyilvánvaló — új agresszív intézkedéseket dol­goznak ki a katonai viszály további kiszélesítésére. Ezzel kapcsolatban talán még világosabbá válik az Egyesült Államok és Anglia kormánya által jelenleg al­kalmazott halogatás taktikájá­nak valódi értelme. Ezek az országok elzárkóznak a csúcs- találkozó haladéktalan össze­hívása elől, holott ez a világ népeinek határozott követe­lése. A bagdadi paktum tagálla­mai kormányainak feltétlenül figyelmet kell fordítaniok ar­ra, hogy az agreszió további kiszélesítéséből származó fe­lelősség és az abból eredő va­lamennyi következmény az Egyesült Államok, Nagy- Britannia kormányára és a bagdadi paktum tagállamai­nak vezető köreire hárul.

Next

/
Thumbnails
Contents