Népújság, 1958. augusztus (13. évfolyam, 162-187. szám)
1958-08-01 / 162. szám
0 1958. augusztus 1., péntek NBPÜJ8ÄB Földművesszöretkezeti szakemberek szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében Értekezletet tartottak a hatvani járás földművesszövetkezeti agronómusai, s az egyik agronómus többek között elmondotta, hogy náluk igazán nem népszerű ember az agronómus. Azt tartja nem egy igazgatósági tag. hogy tiszta ráfizetés, mert semmi bevétele nincs a szövetkezetnek abból, hogy szakembert tart, csupán kiadása — az agronómus fizetése. Ez a kijelentés olyan elvet tükröz, mellyel elég gyakran találkozni egyikmásik szövetkezet vezetőségi tagjainál. Ezek az emberek, csak a bolti kereskedésben látják a szövetkezet jövőjét és feladatát, s minden ténykedést hajlandók csak azon lemérni. hogy év végére nő-e az osztalék, vagy sem. Megelégednek azzal, hogy egész sor jómenetelű boltot nyitottak, s megfeledkeznek a földműves- Bzövetkezetek másik, egyáltalán nem kevésbé fontos feladatával: a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, a mező- gazdaság szocialista átszervezéséről. Pedig ennek a munkának hagyományai vannak, s helyenként régebbi hagyományai, mint a bolti kereskedésnek. Ha régi földművesszövetkezeti aktívák visszagondolnak a földművesszövetkezeti mozgalom „hőskorára”, igen sokat tudnak mesélni arról, milyen feladatok megoldását vállalta magára akkoriban a szövetkezet. Az agrárproletárokból. kisparasztokból álló íöldművesszövetkezetek voltak azok. melyek kezelésbe vették, és az igával nem rendelkező úigazdák rendelkezésére bocsátották a régi nagybirtokon tárolt gépeket, traktorokat. Ok segítettek vetőmagot beszerezni. s 1948—49-ben a „8000-es” rendelet megjelenése után a íöldművesszövetkezetek ott álltak mindenütt a termelőszövetkezeti mozgalom bölcsőjénél. segítették a szövetkezet megalakítását, nem egy helyen anyagiakkal is. Azóta igen nagy változás történt a földművesszövetkezetekben, hosszú ideig csak a falu áruellátásával törődtek. Igaz. dicséretre méltó, hogy egymás után nyíltak meg a városi színvonalat megütő szaküzletek. azonban ebben még nem teljesedett ki a földmű- vesszövetkezeti mozgalom feladata. s ezt igen helyesen ismerték fel és változtatták meg a párt útmutatásával. A falusi kereskedelem ellátása továbbra is igen fontos marad, de nem egyedüli és tegyük hozzá nem is legfontosabb feladata a földművesszövetkezeteknek. ..Ahhoz, horn a földművesszövetkezeti mozgalom valóban betöltse szövetkezeti funkcióit. a varasztsáa ezéles rétegeit felölelő élő tömeamoz- oalom legyen és alkalmassá váljék az igazi szövetkezeti közszellem kialakítására a faluban: mindenek előtt az szükséges, hogy a földműves- szövetkezeteket megszabadítsuk az évek óta rájuk rakódott bürokratikus, kincstári, hivatali boltjellegtö I” — mondja ki az agrártézisek egyik pontja. s ez megszabta a további feladatokat is. E feladatok végrehaitásának komoly segítői lehetnek a földművesszövetkezetek szakemberei, akik a termelőszövetkezeti tagok mellett elsősorban magyarázhatják meg szakmai szempontokból is a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló intézkedések. módszerek helyességét. A földművesszövetkezeti szakemberek alkalmazása igaz, nem növeli az év végén járó osztalékot, de igen nagy mértékben öregbítheti a szövetkezet hírét, becsületét az egyénileg dolgozó parasztok előtt, s igen sok segítséget adhatnak abban is, hogy tervszerűbbé tegyék a kisparcellák termelését. Ennek egyik módja a szerződéses termelés, mely mind nagyobb mértékben a földművesszövetkezetek kezébe kerül/ Ezúton a földművesszövetkezet szakembere helyes felvilágosító munkájával sokat tehet annak érdekében, hogy a szerződéskötésekkel tervszerűen befolyásolja a termelést, s ezzel növelje a dolgozó parasztok jövedelmét. Egy példát erre. Csányban évek óta igen komoly vitákat okoz. hogy a földművesszövetkezet mint felvásárló szerv nem veszi át a tököt. Ezen igen sokat segíthet a földművesszövetkezet, — mint termeltető szerv azzal, hogy a szakemberek útján megmagyarázza, mennyi tökre van előreláthatólag szükség, mennyit érdemes termelni, s ugyanakkor ráirányíthatja a dolgozó parasztok figyelmét, nem kevésbé jövedelmező más növények termelésére. Ez természetesen nem megy egyik napról a másikra, de már maga az a tény. hogy a földművesszövetkezet szerződtető munkájának eredményeként már ebben az évben is körülbelül egyharmadára esett a töktermő terület — noha így is háromszorosa a szerződöttnek — azt mutatja, hogy a szövetkezet sokat tehet a mezőgazdasági termelés tervszerűbbé tételéért. Igen nagy feladatok várnak a földművesszövetkezetekre az egyszerűbb termelői társulások megszervezésében is. kezdve a géphasználati társulásoktól, a jóval fejlettebb szakcsoportokig. Ezen a téren Igen sok jó eredménnyel büszkélkedhetnek már jogosan, de ezeket az eredményeket csak akkor tudják tovább fokozni, ha a szövetkezeten belül szakemberek is segítik ezt a munkát. A géptársulások, szakcsoportok taglal joggal várják el a földművesszövetkezettől a szakmai segítséget is. s ettől függ számbeli és gazdasági megerősödésük is. De hogyan lenne ez elképzelhető megfelelő szakembergárda nélkül? Szükség van tehát a földművesszövetkezeti szakemberekre, sőt szükség van azok szakmai felkészültségének állandó növelésére is. Szakemberek segítsége nélkül nem valósíthatók meg a földművesszövetkezetekre váró igen nagy feladatok, s — akkor, amikor egyes szövetkezetekben mégis azzal mérik az agronómus munkáját, hogy mennyi lesz abból a haszon, arra csak egyet lehet válaszolni: ha szövetkezeteink betöltik a rájuk váró feladatokat a mezőgazda- sági termelés fejlesztése, szocialista átszervezése terén, az sokkal nagyobb hasznot jelent minden egyes szövetkezeti alkalmazottnak és tagnak, mint bármilyen más kereskedelmi befektetés. Mert ez az egész dolgozó parasztság felemelke dését hozza magával. DEÁK RÓZSI Szalai János kombájnista az élen A poroszlói állami gazdaságban versenyben dolgoznak a kombájnosok és az artógép- kezelők. A kombájnosok versenyében Szalai János tőrt az élre, az aratás megkezdése óta 4 hold híján 200 hold gabonát vágott le, s összesen 2321 mázsa gabonát csépelt el. Az aratógép-vezetők versenyében változatlanul Biri- nyi János vezet, 152 hold aratásával. 180 ezer forint fagylaltra, süteményre Az elmúlt hónapban a hatvaniak nem kevesebbet, mint 180 ezer forintot költöttek fagylaltra és cukrászsüteményekre, kerek 100 ezer forinttal többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Az idén — mivel a cukrászda most már rendelkezik saját kúttal, nem volt fennakadás a fagylaltéllátásban és sokkal több cukrászsütemény is fogyott. Több, mint az egyénieknél A hevesi járásban is megkezdődött minden községben a búza cséplése. Már az első napok — és a kombájn-aratások — eredményeiből kitűnik, hogy a termelőszövetkezetek termésátlaga a rossz időjárás ellenére is mindenütt nagyobb, mint az egyénileg dolgozó parasztoké. A járás területén búzából mintegy másfél, két mázsával takarítanak be átlagosan töDbet, mint az egyéni gazdák. F.z az eltérés sok községben a szövetkezetek jó munkája alapján még nagyobb lesz. Jól dolgozik a nagytályai „asszony-tszcs“ Egy esztendeje lesz, hogy megalakult Nagytályán a termelőcsoport. A csoport tagságának 70 százaléka nő, asz- szony maga a tszcs elnöke is. Az asszonyok már az első esztendőkben megmutatták, hogy jól tudnak dolgozni — terméseredményeik a cséplési eredmények szerint, előreláthatóan két-három mázsával magasabbak lesznek, mint az egyéni parasztoké. Igen szép terveik vannak a jövőre nézve a csoport fejlesztésére is, s ezek a tervek vetekszenek olyan tszcsék-kel, ahol férfiaké az irányító szerep. Ebben az évben — a közgyűlés határozata szerint — a jövedelem öt százalékát fizetik be közös alapra, s ezen megvásárolják a volt tsz darálóját. Ennek a darálónak a jövedelméből akarnak azután közös állatállományt vásárolni, mert mint mondják, ez a további jó gazdálkodás alapja. Ebben az évben 15 holdon végeztek trágyázást, azonban, sajnos, venni kell a trágyát. Ezt a problémát oldja majd meg a közös állattenyésztés. Tervük van arra is, hogy a következő gazdasági évben a terület 6 százalékára pillangós növényt vetnek. Ez a talaj javításához és az állatállomány takarmányának biztosításához egyaránt fontos. A községi tanács minden segítséget megad a tszcs munkájához, a végrehajtó bizottság napirendre tűzte a csoport munkájának megtárgyalását. A vb. ülésen a csoport elnöke, Hágen Istvánná számolt be az eddig végzett munkáról, és a tervekről. A tanács ezenkívül úgy is segíti majd a tszcs fejlődését, hogy rendelkezésükre bocsátja, ha szükség lesz rá — a községben levő állami tartalékterü letet. Tóth Jánosné, Nagytálya vb. elnöke. A legtisztább brigádszállásért A poroszlói állami gazdaság KlSZ-szervezetének kezdeményezésére tisztasági versenyt indítottak a fiatalok. A versenyt az a csoport nyeri, amelyiknek legtisztább, legotthonosabb lesz a munkásszállásbeli lakása. A legtisztább szobák lakóit jutalomban részesítik, az I. díj 300, a II. díj 200 forint. A verseny eredményeként tiszták, rendesek a brigádszállások. A poroszlói tapaszA Yeti mégis létezik!? Amint ismeretes, Gerald Russel vezetésével négytagú amerikai expedíció már három hónapja keresi a Mount Everest lábánál a havasi embert. Eddig mindössze lábnyomait sikerült lefényképezni és néhány hajra emlékeztető, hosszú, selymes szőrszálat találtak. Az utóbbi napokban váratlanul értékes. bizonyíték került kezükbe. Az expedíciót felkereste a tibeti határ mentén uralkodó rádzsa testőrkapitánya és egy yeti bőrét hozta el az amerikai tudósoknak. Elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt jelentették a rádzsának, hogy medvék tizedelik meg a yak-nyáját. A megerősített őrség egy furcsa árnyat pillantott meg, amint két lábon nehézkesen futott a bozót felé, magával cipelve az egyik 5—6 mázsás yakot. Az őrök üldözőbe vették, majd mikor látták, hogy képtelenek elfogni, egyetlen lövéssel leterítették. Az amerikai tudósok megállapították, hogy nem mindennapi „va dászzsákmány” és az általuk talált néhány szőrszál azonos eredetű, tehát feltehető, hogy yeti létezik! agy csecsemő Egy középkorú athéni asz- szony különös torzszülött gyermeknek adott életet. A csecsemőnek ' rendkívül nagy a feje ég az orvosak gieaált hogy három agya lapították, van. Orvosi vélemények szerint nincs kizárva," hogy életben tartható, Hatvan város anyakönyvi! Születtek: Berecz Borbála Anna, Nagy Mária, Vidák Éva, Kiss Ferenc, Kiss György, Buborék Julianna, Láng Erika Éva, Gulyás Ilona; Házasságot kötöttek: Pongrácz Sándor — Deák Mária. Meghalt: özvj Zagyi Jánosné (Cseri Ilona.) — A FÜZESABONYI járásban a kisiparosok mestervizsgájáról szóló rendelet óta egy kőműves és egy asztalos adta be kérelmét a mester-vizsga letételére. — GYÖNGYÖSÖN a Mérges és a Szív utcákban a megrongálódott gyalogjár dák kijavítását megkezdték. — 06 EZER FORINTOS költséggel rendbehozták és körülkerítették az erdőtelki kultúrházat. Időj árásj elentés Száraz, meleg idő. Nyugat- és Közép-Európa felett a kialakuló anticiklon következtében szárazabb, melegebb az idő Az éjszakai erős kisugárzás miatt Franciaországban egyes helyeken 10—12 fokig hűlt le a levegő. A Skandináv-félsziget térségében továbbra is változékony, esős időjárás uralkodik. Várható időjárás péntek estig: NappaE felhőképződés eső nélkül. Gyenge légáramlás. A meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 18— 21, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken: 30—33 fok között. Távolabbi kilátások: a mele; idő tovább tart, (MTü Jelkép novemberi na'Tizennégy évvel ezelőtt — egy ködös 1 pon — óriási erejű robbanás-sorozat reszkettette meg a budapesti Margit-híd környékének házait. A szovjet harci alakulatok csapásai elől menekülő fasiszta erők barbár és gyilkos módon felrobbantották a Pestet Budával összekötő hidak közül az elsőt, a Margit-bidat, <■ombadöntötték Közép- Európa egyik legszebb hídját. A barbár tett pillanatában villamosok közlekedtek a hídon; a leomló acéltraverzek és pillérek sok-sok embert — asszonyt, anyát, gyereket, öreget és fiatalt — temettek örökre hullámsírba. Nemcsak a budapestiek, hanem senki ebben az országban, nem felejti el a náci őrületnek ezt a tettét. És nem felejtik el az emberek azt a nagy és hősi munkát sem, amellyel e hidat — mintegy obeliszket emelve a háborúban meggyilkoltak emlékére — a magyar munkások felépítették. Igen: a magyar munkások, mert amikor a Magyar Kommunista Párt, a felszabadulás után, kiadta a jelszót az ország újjáépítésére, a munkások az ország minden részéből felsereglettek a fővárosba. Nemcsak pesti, hanem miskolci, győri, pécsi, debreceni, alföldi és dunántúli munkások is ott voltak, amikor a főváros újjáépítése, a Margit-híd újjáépítése is megindult. Sokan voltunk ott... Vízbeomlott, széttépett és elgör- bűit acélívek, összerombolt betonpillérek fölött állványokon, olykor csak egy szál pallón álltunk; tűző napon, vagy szakadó esőben, fúvó, csípős szélben — és bizony, sokszor éhesen — dolgoztunk, emeltük ki a hullámokból egymásután a roncsokat, szegecseltük, hegesztettük az új, még szebb Margit-híd acéltraverzeit... A párt lapja azt írta rólunk: „... a Margit-híd újjáépítői nap mint nap hősi munkát végeznek, hősi erőfeszítéseket tesznek ..Pedig nem éreztük hősöknek magunkat, dolgoztunk, s mi néhányan, fiatalabbak — ha nem is tudtuk akkor —, de éreztük, hogy ez a munka valami újat, szebbet és jobbat hoz. Valóban, újat, szebbet és jobbat hozott. Mert az éppen ma tizenhárom éve újjáépült és a forgalomnak átadott Margit-híd több volt, mint egy elkészült mű, — s ez csak később ért meg tudatunkban: jelkép volt. Egy új világ, a szocializmus építeni akarásának, az országot vezető párt mögé felsorakozott, dolgozó emberek százezreinek múltat tagadó, a jövőt megálmodó és igenlő állásfoglalásának jelképe. Tizenhárom évvel ezelőtt adták át újra a forgalomnak az újjáépített Margit-hidat. A tizenhárom évvel ezelőtti első villamos — amely átgördült az új síneken — a felszabadult élet első nagy eredményét, s a jövő széles perspektíváit hirdette, amelyek — mint ahogy a híd felépült — a teremtőalkotó munka nyomán valósággá lettek, s valósággá lesznek, DER FERENC. Az abszurdum teteje Hogy maholnap be kell majd zárni az egri strandot, egy érthetetlen rendelkezés miatt! Eddig a Vízmüvek béralapja, amit a strand személyzetének kifizetett, rugalmasan növekedhetett a strand bevételével. Az említett rendelkezés most megkötötte ezt a béralapot, csökkenni csökkenhet, de túllépni egyetlen forinttal sem lehet. Tudott dolog: a strand mostani személyzete képtelen ellátni feladatát, a sokezer látogató igényeit kielégíteni (Kevés a kabinos és a kabin, a medencék falatok szerint érdemes lenne hasonló versenyt szervezni más állami gazdaságokban is. ‘AAAAAA/V'AAAAiVW'AAA^/^AAAAAAAAAA(V'AA'W\AA(WVWWVWWWS^'WVV AÓA^AAAAAA/WWSAAAAAAAA/vVVN tisztításához is több ember kellene!) A régi béralap lehetőséget nyújtott kisegítő személyzet beállítására, részükre a fizetés semmi hu- za-vonát nem okozott, a béralap megengedte. Most ezt időszakosan sem tehetik meg, mert a béralap túllépése törvénybeütköző dolog. Minden józan logikájú erobert bosszant ez! De, — gondolkoztak-e az" illetékes megyei és minisztériumi szervek, hogy mit csinál a város, ha idegen forgalmi értékétől fosztják meg? Mert érdemes ezen elgondolkodni! Elmunkás utca 2JD Gyöngyös város legszélén, a budapesti út baloldalán új lakótelep épül. A vörös színű emeletes bérházak lakásait folyamatosan adják át az igénylőknek A háztömbök falai mögött, a megszokott bérházi élet található. Ügy élnek itt az emberek, mint egy nagy család. Az emeleti lakók tudják, hogy mi történik a földszinten és viszont. Nézzük csak ezt a szürke háromemeletes bérházat. Tavaly novemberben költöztek bele az első lakók. 28 család lakik benne. A ház falán felírás: Élmunkás utca 2/d. Kívülről semmi különösebb nem látszik* talán pillantsunk be, s nézzünk meg néhány családot, hogyan élnek, mik a problémáik. Kezdjük talán a földszinten. Az ajtó mellett kis tábla, rajta a név: Mellau Vendel, 2. ajtó. — Szejbusz, katona — ugrik két kis szöszke apróság a nyakamba, nyílván ingem színe miatt vagyok katona, mikor benyitok a lakásba. A kisfiú három és fél, a kislány két és fél éves. Édesapjuk, a szépen berendezett szobában egy díványon fekszik, újságot olvas. Honvéd tiszt. Fiatal, mindössze 27 éves. Most szabadságon van. A múlt év decemberében jöttek ebbe a lakásba Pápáról. — Most már szeretnénk itt meghonosodni, mert nagyon szeretjük ezt a kis várost, — mondja a felesége. Ugyanezen a folyosón, négy ajtóval arrébb, Somogyi Sándorék laknak. A gyöngyösi XII-es aknánál, mint lakatos dolgozik. Sztahanovista. Látogatásomkor aludt, mert éjjeli műszakon dolgozik. A konyhában meghitt beszélgetés. A mama az asztalnál ül és horgol, lánya, a 18 éves Hajnalka, udvarlója jobbján. Az asztalon virág. Ma három éve, hogy megismerték egymást udvarlójával, s ezt ünnepük. Tervezgetnek, beszélgetnek a jövőről. A szülők már nem fiatalok, Somogyi bácsi 54, felesége pedig 44 éves. — Eleinte nehéz volt megszokni ezt a zajos életet, de most már jól érezzük itt magunkat. Nagyon örülünk, hogy ilyen jó szomszédokkal kerültem össze. — mondja Somogyi néni és boldogan néz a fiatalokra. Hogy mi a vágyuk és mi a tervük, azt nem kérdeztem, a legfőbb gond bizonyára úgyis lányuk íérjhezadása. De menjünk egy. emelettel feljebb. Csak úgy találomra benyitok az egyik ajtón. A kis szobában kellemes fény dereng. Szalai Ferenc lakik itt. Előtte nagy halom bélyegalbum, azt rendezgeti. Fehéredő hajón látszik, hogy már túl van az ötödik x-en. Szabadnapjait, délutánjait legszívesebben otthon, feleségével tölti. A gyöngyösoroszi ércbányában, mint szalaglakatos dolgozik. Hét gyermek édesapja; a gyermekek már valamennyien megnősültek, férjhezmentek. — Mi a kedvenc szórakozása? — A bélyeggyűjtésen kívül nagyon szeretek kirándulni. Nincs olyan vasárnap, — hacsak valamelyik gyermekünk meg nem látogat —, hogy ne mennénk ki a Mátrába a feleségemmel. Utoljára a harmadik emelet egyes ajtaján kopogtattam. Egy fiatalasszony fogad. Férje, ifj. Kovács János, a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban dolgozik. Most délutáni műszakon van. — Ilyenkor egyedül unatkozom itthon, de mindig kitalálok valamit, s így gyorsabban megy az idő. Nyolc hónapja, hogy megesküdtünk, és még csak most tesszük meg az első lépéseket... az élet útján. Arcán látszik, hogy tele reményekkel és tervekkel. Szívesen is beszél terveiről. — Most spórolunk, mert egy kombinált bútort szeretnék venni. Már van 4700 forint, . de ez még kevés. No, azért nem csüggedünk, mert decemberre sikerül megvenni, — mondja bizakodva. Két év múlva pedig nagyon szeretnénk egy kislányt. — Miért éppen kislányt? — Mert az olyan aranyos és szépen lehet öltöztetni, olyan kedvesek, ha hízelegnek. Az asztalon horgolótű, .pamut, mellette félig kész csipketerítő. Ez már biztosan az új, kombinált bútorra készül. Megtudom még azt is, hogy nagyon szeretik a mozit, a színházat, de legszívesebben, mint fiatal házasok, ők is a jövőjükről tervezgetnek. Elbúcsúzom. Mikor kilépek, előttem, a folyosón egy tominadrágos, szurtos gyerek szalad végig. Megérinti az ajtókat, s minden harmadikra egy nagyot üt, majd beoson az utolsó ajtón. Csend van. Távolról motorzúgás hallatszik, de rövid idő után az is elhalkul. Csend borul a telepre .., KISS BiihA.
