Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-16 / 148. szám
1958, július 16., szerda MEPCJSAG 5 Nehéz igazságot tenni — Egy nap a Területi Egyeztető Bizottságon — úgy-e? — fordul a fellebbezőhöz Rózsavölgyi elvtárs. — Igen. — Akkor biztosan tudja, hogy mivel jár a túlbiztosítás. — Motorleégéssel. — És ezen kívül? — ? ? ? — Tudhatja, ilyenkor a földelésnek nem veszik semmi hasznát. Fennáll az áramütés veszélye. Tehát könnyen baleset történhet, önnek tisztában kell lenni a rossz biztosítás következményeivel, mert ebben az esetben inkább 12 ember álljon 7 percig — amíg biztosítékot kicserélik —, mintsem egy ember meghaljon. A teremben csend lett, mindenki rádöbbent az igazságra. — Kinek van még kérdése? — fordul Kohajda elvtárs a bizottság tagjai felé. — Érthető minden. Nincs más kérdésünk — felelik azok. — S önök közül? — Nekünk sincs mondanivalónk. — Akkor elmehetnek, nyolc nap múlva írásban megkapják a döntést. A terem ajtaja becsukódik a két férfi után. A bizottság megpróbál dönteni az ügyben. A döntésnél figyelembe veszik, hogy a panaszos jól dolgozik, ez volt az első esete, meg hát a kapcsoló is rossz volt, — de ellene szól a súlyos baleset fennállási veszély, a motor leégése ... Végül megszületik a döntés. A fellebbezésnek nem adnak helyt, mert mégis csak a villanyszerelő volt a hibás. A 120 forintos büntetés hadd szolgáljon figyelmeztetésül. Két perc szünet után újra nyílik az ajtó, Molnár József- né sérelmes és Tóth József szövetkezeti igazgató-elnök lép a terembe. Az asszony azt kéri, hogy helyezzék vissza őt és férjét a makiári szövetke zeti italboltba, ahonnét elbocsátották. Az elbocsátás oka: többszöri hiány és a kaszinórum túlzott felhígítása. A tárgyalás folyamán minden jel Molnárék bűnösségére vall — ezt csak betetőzi a vegyvizsgá- lat jelentése, amely kimondja, hogy a kaszinó-rum 1,9 fok eltérése a málna és a víz hozzáadásából származik. A Terű leti Egyeztető Bizottság a vállalati egyeztető bizottság döntését jóváhagyta. Újabb szünet, s aztán megint kopogtatnak. A panaszos Dr. Heiszler Hónát, egercsehi orvos lép a terembe, valamint a járási tanács egészségügyi cső portjának vezetője és a kórház kiküldötte. Az ügyük az első percben bonyolultnak látszik, de később ez is megoldódik. Arról van szó, hogy az elmúlt évben az egercsehi orvosi rendelőbe és a szülőotthonba felvették Benke Erzsébetet takarítónőnek. A leány 1958. február 15-ig volt ott alkalmazás ban. A takarítólánynak elfelejtették a szabadságát kiadni, vagy kifizetni. A vállalati egyeztető bizottság Dr. Heiszler Dónát orvost találta bűnösnek, mert nem kérte a nő részére a szabadság kiadását. A Területi Egyeztető Bizottság ezt a döntést megsemmisítet te, mert úgy találta, hogy mindkettő alkalmazott, felettese a járási tanács egészség- ügyi csoportja, amelynek kötelessége lett volna a szabadságot kiadni. Az orvosnak csupán felügyeleti joga volt, de más jogkörrel nem volt felruházva, így tehát érthető, hogy a takarítónő elmaradt nyolc napi szabadságát nem az orvosnak, hanem a járási tanács egészségügyi csoportjának kell kifizetni. S jönnek az újabbak: Veréb Sándorné egri lakos. Követeli, hogy március 1-től április 15-ig járó fizetéskülönbségét fizesse ki neki az ÉM. Építőipari Vállalat, mert a szerződésben annakidején órabérben állapodtak meg és nem teljesítménybérben, s ezt a vállalat nem tartotta be. A Területi Egyeztető Bizottság ennek a fellebbezésnek is helyt adott. Az építőipari vállalatnak kb. 800 forintot kell kifizetnie. Lelik Béláné káli lakos azért fellebbezett, mert míg kórházban volt, új munkaerőt vettek fel helyére, s mikor ő a kórházból kikerült, munka nélkül maradt, mert felmondott neki a szövetkezet. Tudnunk kell azt is, hogy Lelik Béláné eredeti munkakörét nem tudja betölteni, mert egészségileg nem felel meg erre a beosztásra, amit az orvos papíron igazol is. A felmondási döntés szabályoknak megfelelően történt, csupán a szabadságra járó pénzt nem fizették ki. A Területi Egyeztető Bizottság úgy határozott, hogy a káli földművesszövetkezetnek kötelessége a dolgozónak kifizetni a 13 nap szabadságát, de újra felvételre nem kötelezheti, mert a szövetkezet területén olyan munkahely nincs, amely Lelik Béláné számára megfelelő lenne. A dolgozó és a szövetkezet közösen megállapodott, mihelyt olyan munkakör adódik, melyet úgy érez Lelik Béláné, hogy el tudja látni, visszaveszik ... Múlik az idő, az óra a késő délutánba jár. Az utolsó ügy darabot is letárgyalta az egyeztető bizottság. Tagjai még egy-egy érdekes ügy mozzanataira vissza-visszatérnek, majd ők is elhagyják fáradtan a termet. A szobában ketten maradunk Kohajda János elvtárssal, a Területi Egyeztető Bizottság elnökével. A napi kimerítő munka után csak pár rövid kérdéssel zavarjuk, — s kérünk választ. Az elnök elvtárs elmondotta nekünk, hogy mostanában leginkább az el lenforradalmi okok, átszervezési ügyek, s néha vállalati túlkapások okozta panaszok szerepelnek napirenden. Ne héz a feladatuk és sokrétű, mert legtöbbször az üzemi egyeztető bizottság nem mer bátran állástfoglalni egy-egy ügy elintézésénél, úgyhogy minden ügynél mindent újra ki kell vizsgálni. Több gerincességet várnak az üzemi egyeztető bizottságoktól. Mun kájuk rengeteg. Hetenként 13— 15 ügyet tárgyalnak. A tapasztalat és gyakorlat mellett kellő politikai, gazdasági és humanitási érzékkel kell rendelkezniük, hogy gyorsan igazságosan tudjanak dönteni egy-egy ügy fölött. Az előszobában újra csend fogad bennünket. A mindent beborító cigarettafüstön kívül a hamutartóban félig elszívott cigaretták rengetegje jelzi, hogy itt mindig komoly ügyekről van szó, s egy-egy ítélettől sokszor egy-egy emberi boldogság is függ. FAZEKAS ISTVÁN. rUj út épül Mátraderecskén — Foglaljanak helyet... Neve? — Nagy Gyula. — ön a fellebbező? — Igen! — A vállalatot ki képviseli? _ ???... — Nem jött senki? S a szakszervezetet? — Onnét én volnék ... — Neve? — Pongrácz Sándor, a felnémeti fűrészüzem üb. elnöke. Ez a párbeszéd, kedves olvasóink, nem a bíróság tárgyalótermében hangzott el, hanem a Megyei Tanácson, a Területi Egyeztető Bizottság szobájában, hétfő reggel 8 órakor. A vörös drapériával borított asztal mellett az előbbi kérdéseket Kohajda János elvtárs, a bizottság elnöke tette fel. A bizottság többi tagjai: a szakszervezet részéről: Brozmán János és Rózsavölgyi Géza, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának részéről: Orosz Lajos és Vas Gyula elvtársak, — egyelőre az iratokba elmerülve, figyelnek. — Mondja el a panaszát, miért nem értett egyet a vállalat egyeztető bizottságának határozatával? — teszi fel a további kérdést Kohajda elvtárs. — Én, kérem szépen, azért nem értek egyet a határozattal, mert a motor leégése nem az én hibámból történt, de nem is annyira, mint azt a bizottság megírta ... — Még kissé zavartan beszél ez a fiatal, szemüveges ember, de aztán megnyugodik. Szavai mögül egy üzem körvonala bontakozik ki. A panaszos elmondja, hogy ő a vállalatnál, mint villanyszerelő dolgozik. Egy villanymotor leégéséről van szó, amely azért történhetett meg, mert a 15 amperos biztosíték helyett a mai napig meg nem állapított egyén 25 amperosat helyezett üzembe. A baj akkor kezdődött el, mikor a motor a hálózatról nem kapott áramot, hanem az üzem saját használatában levő generátorát kapcsolták be. A három fázissal működő motor egy darabig dolgozott, de később a két fázis, a kapott korrózió miatt leégett. A túlbiztosítás nem ért semmit. Emiatt 540 forintos kára keletkezett a vállalatnak. — Ön tudta, hogy nem megfelelő biztosíték van a hálózatban? — teszi fel az újabb kérdést az elnök. — Igen! — S ha tudta, miért nem cserélte ki? — Én, kérem, ki akartam cserélni, de ... Itt a kérdések és válaszok kereszttüzéből kitűnik, hogy Nagy Gyula villanyszerelő reggel, ahogy végigjárta az üzemet, észrevette a szabálytalanságot, amelyet ki is akart javítani, de ahogy elindult a műhelybe, egy fontos feladatot kapott: egy láncfűrész-kerék megjavítását kellett elvégeznie, mert hat ember állt a munkával. A munka elvégez- tével egy újabb munkát kap: villanydarut kellett kezelnie — elfeledkezik a biztosíték kicseréléséről. Közben elmúlott a nap minden baj nélkül. De másnap reggel megtörtént a motor leégése. — s mit mond erre a szak- szervezet? — hangzik az újabb kérdés. — Annyiból igaza van Nagy Gyulának, hogy az olajkapcsoló hibás — kezdi beszédét Pongrácz Sándor —, mert a motor beszerelése után már két hónapra történt a „gixer” és aztán félévre újabb baj történt. — Miért nem javították ki? — hangzik a bizottság kérdése. — Kérem, ez nem rajtunk múlott. Irtunk többször a miskolci központunkba, hogy vegyenek egy másikat, de csak Ígérgették. — Egyszóval a kapcsoló rossz. Megfelel ez a valóságnak? — teszi fel a kérdést Nagy Gyulának az elnök elvtárs. — Igen. — Kinek jelentette. — Szóban többször is jelentettem a műhelyfőnöknek. Kérdés, válasz. Kinek van igaza? A villanyszerelő is hibás, de a vállalat sem hibamentes. — Ön vizsgázott szakember, Aki már járt Mátraderecskén egy-egy nagyobb esőzés után a Téglagyárban, az láthatta, hogy a cserepeket és téglákat szállító kocsik sokszor tengelyig süllyednek a sárba, ami igen sok bosszúságot okoz a helybeli és a környékbeli fo. gatosoknak. Fel is keresték már a tanácsot és ostromolták, hogy mielőbb hozassák rendbe a téglagyárhoz vezető utat. Sok huza-vona után ez a probléma az idén elintézést nyer. A községfejlesztési alapból az út felújítására 50.000 forintot fordítanak, örülnek is ennek a fogatosok, s sokan már most felajánlották segítségüket, hogy a készülő úthoz a kőanyagot fogatukkal ingyen szállítják. — ELŐZŐ híradásunktól kissé eltérően nem 12-én, hanem 14-én, hétfőn délelőtt utazott el Varsóba az ifjúsági bányász konferenciára a megyéből két küldött: Kácsor Gábor, a megyei KISZ-bizottság ipari osztály vezetője és Schiller Flóriánná az SZMT munkatársa. A küldöttek két hétig tartózkodnak Lengyelországban. /* TECHNIKA, , , x Öt TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL .... .... ■ ■■■ = . ...■'.agg A vikingek New Yorkban Szirénabúgás és nagy lelkesedés fogadta New Yorkban azt a hét norvég tengerészt, akik a viking-csónakon keltek át az Atlantióceánon és ezzel megnyerték Kirk Douglas amerikai filmszínésszel kötött fogadásukat. Mint ahogy az díszvendégek érkezésénél egyébként is szokásos, Robert Wagner polgármester átnyújtotta a hét „vikingnek” a város kulcsait. A vitorlás-csónak három hét alatt tette meg az 5000 kilométeres utat. A New York-iak elragadtatással figyelték, amikor a nagysza- kállú hét hajós kikászálódott a keskeny fából készült csónakból. Diadalmenetben vitték a vállalkozó szellemű hajósokat a városházára, ahol Lihaug kapitány, a norvégok vezetője, a víkingcsónak ezüstből készült mását ajándékozta a polgármesternek. Silvana Pampanini, mint rendező A bussetoi Verdi-villában Silvana Pampanini, a világhírű olasz filmszínésznő új „szerepkörrel” próbálkozik. Az olasz filmcsillag most mint rendező szeretné meghódítani a közönséget. Első feladatként rövid színesfilm rendezését vállalta, mely azokat a helyeket mutatja be, ahol Verdi élt. MŰANYAGBÓL KÉSZÜLT FALAK Az acél- és betonépítkezések falaira nem nehezedik teher, tehát előregyártott anyagból is készülhetnek. Angliában holoplast néven forgalomba hoztak ilyen építőanyagot. Kitűnően bevált az egyik londoni kórház, egy nagy cipőáruház és más építkezések során. A holoplast fenolműgyanta alapú, rétegelt anyag. Nagyon rugalmas, a vegyi és az éghajlati hatásokkal szemben ellenálló és bármilyen színben gyártható. Legnagyobb előnye, hogy könnyen szállítható, beillesztése, vagy eltávolítása pedig nem kíván különösebb szakértelmet. VIZEN ÚSZÓ ÜVEG A Szovjetunióban a közelmúltban olyan üveget állítottak elő, amely nem merül a víz alá. Az előállítása igen egyszerű: a szokásos üveget szénnel keverik és hevítik. Az üveg folyékonnyá válik, ászén elgázosodik és finom pórusokat hagy maga után. Az így előállított üveg súlya csak tizenötödé a rendes üveg súlyának, ellenáll a tűz hatásának, könnyen fűrészelhető és fúrható. MEGTALÁLTÁK A TRACHOMA VÍRUSÁT Londoni jelentés szerint a „Lancet” című orvosi szaklap bejelentette, hogy egy tudós csoportnak hosszas kísérletezés után sikerült elkülönítenie a trachoma vírusát, a legveszedelmesebb szembajkórokozóját, amely a világ lakosságának csaknem egynegyed részét betegíti meg. A trachoma vírusainak felfedezése első lépés a veszedelmes szembaj gyógyítása és a trachoma okozta vakság megszüntetése felé. Időjárásielző radarkészülék A Német Demokratikus Köztársaságban nemrég időjárás- jelző radarkészüléket szerkesztettek. A különleges rendeltetésű műszer 3 centimétere: hullámokat sugároz ki maga bői, amelyek visszaverődnél az esőcseppeken és ilymódot ismét visszatérnek az adóba a kép ernyőjén pedig söté- tebb, vagy világosabb csikói formájában mutatják azt a területet, ahol esik az eső. ......................———. Mi ért íz forint a paradicsom? — Az olcsóbb zöldség nyomában Kora reggel forgalmasak a piac felé vezető egri utcák. Asszonyok igyekeznek szatyorral a kezükben, hogy a munkába indulás előtt még bevásároljanak. A sietést, a- mint beérnek a piacra, rendszerint tanácstalannak látszó ácsorgás váltja fel. Nem azért, mintha nem tudnák, mit akarnak venni, — az árak miatt. Egerben egy-két nappal ezelőtt 16—17 forint volt a paprika kilója, 12 a kelvirág, és szinte szégyenkezve bújt a paradicsom-halmok mögé a 12 forintos árat jelző táblácska. Egy forint húszat kérnek a cérnavékony zöldségcsomóért, s a csirke-piacra akár be se menjen az ember. Ilyen árakat kérnek a kofák És az állami vállalat?. Ott sokkal olcsóbb minden, a paradicsom kilóját például öt forintért adták, — de kevés. Az asszonyok közelharcot folytatnak egy kiló paradicsomért, s akinek nem jut, az kissé megtépve, egy fél órával később mégis kénytelen megvásárolni a kofák tizenkét forintos paradicsomát. * Hol a hiba, kérdik az egri háziasszonyok, és azt hiszem, velük együtt a megye többi piacról élő háziasszonyai is. Kevés a termés, rossz a felvásárlás? Hiba van az elosztás körül? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ, amikor körútra indultunk a megye úgynevezett zöldségaktív községeibe, ahol évtizedek óta mesteri hozzáértéssel foglalkoznak zöldségtermeléssel. A terméskilátások mindenütt jónak mondhatók a zöldségnél. Igaz, hogy a zöldborsó termése nem volt kielégítő, mert kevés eső esett, de az azóta eltelt hetes-esők napjai után a paradicsom, a paprika, uborka és a többi zöldségféleségnél nincs különösebb hiba. Termék tehát van, ez nem indokolja a drágaságot. A felvásárlás? Az idén teljes egészében a földművesszövetkezetek vásárolják fel az árukat — a felvásárló telepeken nem volt még nagyobb fennakadás. Megszervezték az ellátatlan községek rendszeresebb ellátását is az idén, olymódon, hogy a központi gyűjtő telepről — mint például Kál — a megrendelés szerint, az árut behordó kocsikkal küldenek ki olyan zöldséget, gyümölcsöt, ami azon a részen nem terem. így például Sarudon naponta kapható friss zöldség Egert is ezekről a telepekről látják el, azonban nem tudnak még olyan nagy mennyiségű árut felvásárolni, amennyi itt percek alatt el ne fogyna. A- mikor áru érkezik Egerbe, továbbítják a piaci elárusító helyre, s nem egy esetben félórán belül le is törték a kofák által megszabott igen magas árakat, azonban nem tudták ezt soká tartani, mert nem volt elég árujuk. Felmerült a vizsgálódás során az a kérdés is, nem azért kevés és drága egyes zöldségféle, mert exportálunk? A felelet erre a nem, mert csak akkor exportálnak, ha a helyi szükségleteket ellátták. S ha előfordul, hogy többet exportálnak, mint a helyi szükséglet engedi, azonnal intézkedés történik a export áru egy részének visszatartására. Különben erősen nem keresztezi az export a zöldségféléknél a helyi szükségletek kielégítését, mert más követelmények vannak az export áruval szemben (érettség1 fok, stb ). Különösen sokat javult a felvásárlás és a környék ellátása az önállóan dolgozó hatvani földművesszövetkezetnél. Itt a felvásárlás és a szállítás helyes megszervezésével, közmegelégedésre oldották meg például Petőfibánya régen húzódó zöldségellátási problémáját. A felkínált árukat megvásárolják — igen jó áron, hogy csak egy példát említsünk erre, csak Csányban eddig több mint kétmillió forinté fizettek ki különféle zöldsé gekért a termelőknek. A profc léma, a tapasztalatok alapjár egyelőre a kínálatnál vai Nem hoznak fel még elé árut egyes primőrökből, mei még mindig megvan a lebe tőségük arra a termelőknél hogy a MÉK megkerüléséve és az általuk megszabott áro felül adják el a termést a k< fáknak, akik jóval magasat áron értékesítik azt a váró piacon, mint az állami felv; sárló és értékesítő szervek, primőrök nagyobb része ü hát különböző kerülő úton jut el a fogyasztókig s ez a kerülő út nem ritk; kétszeres, háromszoros ár jelent. Egy példa erre. Am a tök primőrnek számító a csányi termelők többsége í lé sem nézett a felvásár telepnek, hanem maguk v ték Pestre és más városok az árut, s hozzávetőlegesen több mint félmilliót kérést a primőr-tökön. 12 forinté adták, s az állami keresi delem akkor még nem tue kellő mennyiségű áruval törni a magas árakat. Aho telt az idő, s a tök leker a primőrök listájáról, özör vei kínálták a felvásárló lepen, de most már nemig kell a fogyasztóknak sem. I dig adnák már sokkal ölese ban... És hasonló a helyzet többi, egyelőre még kise mennyiségben felhozott ái nál. A termés tehát jó, a fel' sárlásnál sincs nagyobb hi a felvásárló szervek részéi De van még sok tennivs hogy végleg letörjük a spekulációt Elsősorban a kofák részé történő felvásárlásokat V ellenőrizni, hogy ne vásái hassanak a MÉK által m állapított árnál magasabb így nagyobb lesz a kínála felvásárló telepen, s az ál mi kereskedelem nagyi mennyiségű, olcsóbb árut adni a fogyasztóknak. 100 000 forint legelőkútra Az idevonatkozó kormány- rendeletnek eleget téve, az egri járás legeltetési bizottságai 120 ezer forintos legelőalapot létesítettek. A legeltetési alapból már ez évben is számos község kap nagyobb összeget. így Nagytálya kap 50 ezer forintot, melyhez még 50 ezerrel járulnak hozzá a jószágtartó gazdák és közös erővel még ebben az évben artézi kutat fúrnak a nagytályai legelőn. A jószágokat nem kell majd minden délben hazahajtani a községtől távol eső legelőről, hogy vízhez jussanak. Napi 8 km úttal tesznek majd kevesebbet a tehenek, ami a tejtermelés növekedését jelenti. Nagyobb ellenőrzés, s gyobb szigorúság a fek< zőkkel szemben, a felvásái idei tapasztalatai alapján munka további javítása, oldhatja meg együtt a váró zavartalan és olcsó élelmiss ellátását. De ez a felvásí és ellenőrző szerveken kivi termelőkön is múlik. DEÁK ROZS)
