Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-16 / 148. szám

1958, július 16., szerda MEPCJSAG 5 Nehéz igazságot tenni — Egy nap a Területi Egyeztető Bizottságon — úgy-e? — fordul a fellebbező­höz Rózsavölgyi elvtárs. — Igen. — Akkor biztosan tudja, hogy mivel jár a túlbiztosítás. — Motorleégéssel. — És ezen kívül? — ? ? ? — Tudhatja, ilyenkor a föl­delésnek nem veszik semmi hasznát. Fennáll az áramütés veszélye. Tehát könnyen bal­eset történhet, önnek tisztá­ban kell lenni a rossz biztosí­tás következményeivel, mert ebben az esetben inkább 12 ember álljon 7 percig — amíg biztosítékot kicserélik —, mintsem egy ember meghal­jon. A teremben csend lett, min­denki rádöbbent az igazságra. — Kinek van még kérdése? — fordul Kohajda elvtárs a bizottság tagjai felé. — Érthető minden. Nincs más kérdésünk — felelik azok. — S önök közül? — Nekünk sincs mondani­valónk. — Akkor elmehetnek, nyolc nap múlva írásban megkapják a döntést. A terem ajtaja becsukódik a két férfi után. A bizottság megpróbál dönteni az ügyben. A döntésnél figyelembe veszik, hogy a panaszos jól dolgozik, ez volt az első esete, meg hát a kapcsoló is rossz volt, — de ellene szól a súlyos baleset fennállási veszély, a motor le­égése ... Végül megszületik a döntés. A fellebbezésnek nem adnak helyt, mert mégis csak a vil­lanyszerelő volt a hibás. A 120 forintos büntetés hadd szol­gáljon figyelmeztetésül. Két perc szünet után újra nyílik az ajtó, Molnár József- né sérelmes és Tóth József szövetkezeti igazgató-elnök lép a terembe. Az asszony azt kéri, hogy helyezzék vissza őt és férjét a makiári szövetke zeti italboltba, ahonnét elbo­csátották. Az elbocsátás oka: többszöri hiány és a kaszinó­rum túlzott felhígítása. A tár­gyalás folyamán minden jel Molnárék bűnösségére vall — ezt csak betetőzi a vegyvizsgá- lat jelentése, amely kimondja, hogy a kaszinó-rum 1,9 fok el­térése a málna és a víz hozzá­adásából származik. A Terű leti Egyeztető Bizottság a vál­lalati egyeztető bizottság dön­tését jóváhagyta. Újabb szünet, s aztán megint kopogtatnak. A panaszos Dr. Heiszler Hónát, egercsehi or­vos lép a terembe, valamint a járási tanács egészségügyi cső portjának vezetője és a kórház kiküldötte. Az ügyük az első percben bonyolultnak látszik, de később ez is megoldódik. Arról van szó, hogy az elmúlt évben az egercsehi orvosi ren­delőbe és a szülőotthonba fel­vették Benke Erzsébetet taka­rítónőnek. A leány 1958. feb­ruár 15-ig volt ott alkalmazás ban. A takarítólánynak elfe­lejtették a szabadságát kiadni, vagy kifizetni. A vállalati egyeztető bizottság Dr. Heisz­ler Dónát orvost találta bűnös­nek, mert nem kérte a nő ré­szére a szabadság kiadását. A Területi Egyeztető Bizottság ezt a döntést megsemmisítet te, mert úgy találta, hogy mindkettő alkalmazott, felet­tese a járási tanács egészség- ügyi csoportja, amelynek kö­telessége lett volna a szabad­ságot kiadni. Az orvosnak csu­pán felügyeleti joga volt, de más jogkörrel nem volt fel­ruházva, így tehát érthető, hogy a takarítónő elmaradt nyolc napi szabadságát nem az orvosnak, hanem a járási tanács egészségügyi csoportjá­nak kell kifizetni. S jönnek az újabbak: Veréb Sándorné egri lakos. Követeli, hogy március 1-től április 15-ig járó fizetéskülönbségét fizesse ki neki az ÉM. Építőipari Vál­lalat, mert a szerződésben an­nakidején órabérben állapod­tak meg és nem teljesítmény­bérben, s ezt a vállalat nem tartotta be. A Területi Egyez­tető Bizottság ennek a felleb­bezésnek is helyt adott. Az építőipari vállalatnak kb. 800 forintot kell kifizetnie. Lelik Béláné káli lakos azért fellebbezett, mert míg kórház­ban volt, új munkaerőt vettek fel helyére, s mikor ő a kór­házból kikerült, munka nélkül maradt, mert felmondott neki a szövetkezet. Tudnunk kell azt is, hogy Lelik Béláné ere­deti munkakörét nem tudja betölteni, mert egészségileg nem felel meg erre a beosz­tásra, amit az orvos papíron igazol is. A felmondási döntés szabályoknak megfelelően történt, csupán a szabadságra járó pénzt nem fizették ki. A Területi Egyeztető Bizottság úgy határozott, hogy a káli földművesszövetkezetnek kö­telessége a dolgozónak kifizet­ni a 13 nap szabadságát, de újra felvételre nem kötelez­heti, mert a szövetkezet terü­letén olyan munkahely nincs, amely Lelik Béláné számára megfelelő lenne. A dolgozó és a szövetkezet közösen meg­állapodott, mihelyt olyan mun­kakör adódik, melyet úgy érez Lelik Béláné, hogy el tudja látni, visszaveszik ... Múlik az idő, az óra a késő délutánba jár. Az utolsó ügy darabot is letárgyalta az egyeztető bizottság. Tagjai még egy-egy érdekes ügy moz­zanataira vissza-visszatérnek, majd ők is elhagyják fáradtan a termet. A szobában ketten maradunk Kohajda János elv­társsal, a Területi Egyeztető Bizottság elnökével. A napi kimerítő munka után csak pár rövid kérdéssel zavarjuk, — s kérünk választ. Az elnök elv­társ elmondotta nekünk, hogy mostanában leginkább az el lenforradalmi okok, átszerve­zési ügyek, s néha vállalati túlkapások okozta panaszok szerepelnek napirenden. Ne héz a feladatuk és sokrétű, mert legtöbbször az üzemi egyeztető bizottság nem mer bátran állástfoglalni egy-egy ügy elintézésénél, úgyhogy minden ügynél mindent újra ki kell vizsgálni. Több gerin­cességet várnak az üzemi egyeztető bizottságoktól. Mun kájuk rengeteg. Hetenként 13— 15 ügyet tárgyalnak. A tapasz­talat és gyakorlat mellett kel­lő politikai, gazdasági és hu­manitási érzékkel kell ren­delkezniük, hogy gyorsan igazságosan tudjanak dönteni egy-egy ügy fölött. Az előszobában újra csend fogad bennünket. A mindent beborító cigarettafüstön kívül a hamutartóban félig elszívott cigaretták rengetegje jelzi, hogy itt mindig komoly ügyek­ről van szó, s egy-egy ítélettől sokszor egy-egy emberi bol­dogság is függ. FAZEKAS ISTVÁN. r­Uj út épül Mátraderecskén — Foglaljanak helyet... Ne­ve? — Nagy Gyula. — ön a fellebbező? — Igen! — A vállalatot ki képviseli? _ ???... — Nem jött senki? S a szak­szervezetet? — Onnét én volnék ... — Neve? — Pongrácz Sándor, a felné­meti fűrészüzem üb. elnöke. Ez a párbeszéd, kedves ol­vasóink, nem a bíróság tár­gyalótermében hangzott el, ha­nem a Megyei Tanácson, a Területi Egyeztető Bizottság szobájában, hétfő reggel 8 óra­kor. A vörös drapériával borí­tott asztal mellett az előbbi kérdéseket Kohajda János elv­társ, a bizottság elnöke tette fel. A bizottság többi tagjai: a szakszervezet részéről: Broz­mán János és Rózsavölgyi Gé­za, a Megyei Tanács végre­hajtó bizottságának részéről: Orosz Lajos és Vas Gyula elv­társak, — egyelőre az iratokba elmerülve, figyelnek. — Mondja el a panaszát, mi­ért nem értett egyet a vállalat egyeztető bizottságának hatá­rozatával? — teszi fel a továb­bi kérdést Kohajda elvtárs. — Én, kérem szépen, azért nem értek egyet a határozat­tal, mert a motor leégése nem az én hibámból történt, de nem is annyira, mint azt a bi­zottság megírta ... — Még kis­sé zavartan beszél ez a fiatal, szemüveges ember, de aztán megnyugodik. Szavai mögül egy üzem körvonala bontako­zik ki. A panaszos elmondja, hogy ő a vállalatnál, mint vil­lanyszerelő dolgozik. Egy vil­lanymotor leégéséről van szó, amely azért történhetett meg, mert a 15 amperos biztosíték helyett a mai napig meg nem állapított egyén 25 amperosat helyezett üzembe. A baj akkor kezdődött el, mikor a motor a hálózatról nem kapott áramot, hanem az üzem saját haszná­latában levő generátorát kap­csolták be. A három fázissal működő motor egy darabig dolgozott, de később a két fá­zis, a kapott korrózió miatt le­égett. A túlbiztosítás nem ért semmit. Emiatt 540 forintos kára keletkezett a vállalatnak. — Ön tudta, hogy nem meg­felelő biztosíték van a háló­zatban? — teszi fel az újabb kérdést az elnök. — Igen! — S ha tudta, miért nem cserélte ki? — Én, kérem, ki akartam cserélni, de ... Itt a kérdések és válaszok kereszttüzéből kitűnik, hogy Nagy Gyula villanyszerelő reggel, ahogy végigjárta az üzemet, észrevette a szabály­talanságot, amelyet ki is akart javítani, de ahogy elindult a műhelybe, egy fontos feladatot kapott: egy láncfűrész-kerék megjavítását kellett elvégez­nie, mert hat ember állt a munkával. A munka elvégez- tével egy újabb munkát kap: villanydarut kellett kezelnie — elfeledkezik a biztosíték kicse­réléséről. Közben elmúlott a nap minden baj nélkül. De másnap reggel megtörtént a motor leégése. — s mit mond erre a szak- szervezet? — hangzik az újabb kérdés. — Annyiból igaza van Nagy Gyulának, hogy az olajkapcso­ló hibás — kezdi beszédét Pongrácz Sándor —, mert a motor beszerelése után már két hónapra történt a „gixer” és aztán félévre újabb baj tör­tént. — Miért nem javították ki? — hangzik a bizottság kérdése. — Kérem, ez nem rajtunk múlott. Irtunk többször a mis­kolci központunkba, hogy ve­gyenek egy másikat, de csak Ígérgették. — Egyszóval a kapcsoló rossz. Megfelel ez a valóságnak? — teszi fel a kérdést Nagy Gyu­lának az elnök elvtárs. — Igen. — Kinek jelentette. — Szóban többször is jelen­tettem a műhelyfőnöknek. Kérdés, válasz. Kinek van igaza? A villanyszerelő is hi­bás, de a vállalat sem hiba­mentes. — Ön vizsgázott szakember, Aki már járt Mátraderecs­kén egy-egy nagyobb esőzés után a Téglagyárban, az lát­hatta, hogy a cserepeket és téglákat szállító kocsik sokszor tengelyig süllyednek a sárba, ami igen sok bosszúságot okoz a helybeli és a környékbeli fo. gatosoknak. Fel is keresték már a tanácsot és ostromolták, hogy mielőbb hozassák rendbe a téglagyárhoz vezető utat. Sok huza-vona után ez a probléma az idén elintézést nyer. A községfejlesztési alap­ból az út felújítására 50.000 fo­rintot fordítanak, örülnek is ennek a fogatosok, s sokan már most felajánlották segít­ségüket, hogy a készülő úthoz a kőanyagot fogatukkal ingyen szállítják. — ELŐZŐ híradásunktól kis­sé eltérően nem 12-én, hanem 14-én, hétfőn délelőtt utazott el Varsóba az ifjúsági bá­nyász konferenciára a megyé­ből két küldött: Kácsor Gá­bor, a megyei KISZ-bizottság ipari osztály vezetője és Schil­ler Flóriánná az SZMT mun­katársa. A küldöttek két hétig tartózkodnak Lengyelország­ban. /* TECHNIKA, , , x Öt TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL .... .... ■ ■■■ = . ...■'.agg A vikingek New Yorkban Szirénabúgás és nagy lel­kesedés fogadta New York­ban azt a hét norvég ten­gerészt, akik a viking-csóna­kon keltek át az Atlanti­óceánon és ezzel megnyerték Kirk Douglas amerikai film­színésszel kötött fogadásukat. Mint ahogy az díszvendégek érkezésénél egyébként is szokásos, Robert Wagner pol­gármester átnyújtotta a hét „vikingnek” a város kulcsait. A vitorlás-csónak három hét alatt tette meg az 5000 kilométeres utat. A New York-iak elragadtatással fi­gyelték, amikor a nagysza- kállú hét hajós kikászálódott a keskeny fából készült csó­nakból. Diadalmenetben vit­ték a vállalkozó szellemű ha­jósokat a városházára, ahol Lihaug kapitány, a norvégok vezetője, a víkingcsónak ezüstből készült mását aján­dékozta a polgármesternek. Silvana Pampanini, mint rendező A bussetoi Verdi-villában Silvana Pampanini, a világ­hírű olasz filmszínésznő új „szerepkörrel” próbálkozik. Az olasz filmcsillag most mint rendező szeretné meghódítani a közönséget. Első feladatként rövid színesfilm rendezését vállalta, mely azokat a helye­ket mutatja be, ahol Verdi élt. MŰANYAGBÓL KÉSZÜLT FALAK Az acél- és betonépítkezések falaira nem nehezedik teher, tehát előregyártott anyagból is készülhetnek. Angliában holoplast néven forgalomba hoztak ilyen építőanyagot. Ki­tűnően bevált az egyik lon­doni kórház, egy nagy cipő­áruház és más építkezések so­rán. A holoplast fenolmű­gyanta alapú, rétegelt anyag. Nagyon rugalmas, a vegyi és az éghajlati hatásokkal szem­ben ellenálló és bármilyen színben gyártható. Legnagyobb előnye, hogy könnyen szállít­ható, beillesztése, vagy eltá­volítása pedig nem kíván kü­lönösebb szakértelmet. VIZEN ÚSZÓ ÜVEG A Szovjetunióban a közel­múltban olyan üveget állí­tottak elő, amely nem merül a víz alá. Az előállítása igen egyszerű: a szokásos üveget szénnel keverik és hevítik. Az üveg folyékonnyá válik, ászén elgázosodik és finom póruso­kat hagy maga után. Az így előállított üveg súlya csak ti­zenötödé a rendes üveg súlyá­nak, ellenáll a tűz hatásának, könnyen fűrészelhető és fúr­ható. MEGTALÁLTÁK A TRACHOMA VÍRUSÁT Londoni jelentés szerint a „Lancet” című orvosi szak­lap bejelentette, hogy egy tu­dós csoportnak hosszas kísér­letezés után sikerült elkülö­nítenie a trachoma vírusát, a legveszedelmesebb szembaj­kórokozóját, amely a világ la­kosságának csaknem egyne­gyed részét betegíti meg. A trachoma vírusainak felfede­zése első lépés a veszedelmes szembaj gyógyítása és a tra­choma okozta vakság meg­szüntetése felé. Időjárásielző radarkészülék A Német Demokratikus Köz­társaságban nemrég időjárás- jelző radarkészüléket szerkesz­tettek. A különleges rendelte­tésű műszer 3 centimétere: hullámokat sugároz ki maga bői, amelyek visszaverődnél az esőcseppeken és ilymódot ismét visszatérnek az adóba a kép ernyőjén pedig söté- tebb, vagy világosabb csikói formájában mutatják azt a te­rületet, ahol esik az eső. ......................———. Mi ért íz forint a paradicsom? — Az olcsóbb zöldség nyomában Kora reggel forgalmasak a piac felé vezető egri utcák. Asszonyok igyekeznek sza­tyorral a kezükben, hogy a munkába indulás előtt még bevásároljanak. A sietést, a- mint beérnek a piacra, rend­szerint tanácstalannak látszó ácsorgás váltja fel. Nem azért, mintha nem tudnák, mit akar­nak venni, — az árak miatt. Egerben egy-két nappal ez­előtt 16—17 forint volt a pap­rika kilója, 12 a kelvirág, és szinte szégyenkezve bújt a paradicsom-halmok mögé a 12 forintos árat jelző táb­lácska. Egy forint húszat kér­nek a cérnavékony zöldség­csomóért, s a csirke-piacra akár be se menjen az ember. Ilyen árakat kérnek a kofák És az állami vállalat?. Ott sokkal olcsóbb minden, a paradicsom kilóját például öt forintért adták, — de kevés. Az asszonyok közelharcot foly­tatnak egy kiló paradicso­mért, s akinek nem jut, az kissé megtépve, egy fél órá­val később mégis kénytelen megvásárolni a kofák tizenkét forintos paradicsomát. * Hol a hiba, kérdik az egri háziasszonyok, és azt hiszem, velük együtt a megye többi piacról élő háziasszonyai is. Kevés a termés, rossz a fel­vásárlás? Hiba van az elosz­tás körül? Ezekre a kérdések­re kerestünk választ, amikor körútra indultunk a megye úgynevezett zöldségaktív köz­ségeibe, ahol évtizedek óta mesteri hozzáértéssel foglal­koznak zöldségtermeléssel. A terméskilátások mindenütt jó­nak mondhatók a zöldségnél. Igaz, hogy a zöldborsó termé­se nem volt kielégítő, mert kevés eső esett, de az azóta eltelt hetes-esők napjai után a paradicsom, a paprika, ubor­ka és a többi zöldségféleség­nél nincs különösebb hiba. Termék tehát van, ez nem in­dokolja a drágaságot. A felvásárlás? Az idén tel­jes egészében a földművesszö­vetkezetek vásárolják fel az árukat — a felvásárló telepe­ken nem volt még nagyobb fennakadás. Megszervezték az ellátatlan községek rendszere­sebb ellátását is az idén, oly­módon, hogy a központi gyűj­tő telepről — mint például Kál — a megrendelés szerint, az árut behordó kocsikkal kül­denek ki olyan zöldséget, gyü­mölcsöt, ami azon a részen nem terem. így például Sarudon naponta kapható friss zöldség Egert is ezekről a telepekről látják el, azonban nem tudnak még olyan nagy mennyiségű árut felvásárolni, amennyi itt percek alatt el ne fogyna. A- mikor áru érkezik Egerbe, to­vábbítják a piaci elárusító helyre, s nem egy esetben fél­órán belül le is törték a kofák által megszabott igen magas árakat, azonban nem tudták ezt soká tartani, mert nem volt elég árujuk. Felmerült a vizsgálódás so­rán az a kérdés is, nem azért kevés és drága egyes zöld­ségféle, mert exportálunk? A felelet erre a nem, mert csak akkor exportálnak, ha a helyi szükségleteket ellátták. S ha előfordul, hogy többet expor­tálnak, mint a helyi szükséglet engedi, azonnal intézkedés tör­ténik a export áru egy részé­nek visszatartására. Különben erősen nem keresztezi az ex­port a zöldségféléknél a he­lyi szükségletek kielégítését, mert más követelmények van­nak az export áruval szem­ben (érettség1 fok, stb ). Különösen sokat javult a felvásárlás és a környék el­látása az önállóan dolgozó hat­vani földművesszövetkezetnél. Itt a felvásárlás és a szállí­tás helyes megszervezésével, közmegelégedésre oldották meg például Petőfibánya ré­gen húzódó zöldségellátási problémáját. A felkínált árukat megvá­sárolják — igen jó áron, hogy csak egy példát említsünk erre, csak Csányban eddig több mint kétmillió forinté fizettek ki különféle zöldsé gekért a termelőknek. A profc léma, a tapasztalatok alapjár egyelőre a kínálatnál vai Nem hoznak fel még elé árut egyes primőrökből, mei még mindig megvan a lebe tőségük arra a termelőknél hogy a MÉK megkerüléséve és az általuk megszabott áro felül adják el a termést a k< fáknak, akik jóval magasat áron értékesítik azt a váró piacon, mint az állami felv; sárló és értékesítő szervek, primőrök nagyobb része ü hát különböző kerülő úton jut el a fogyasztókig s ez a kerülő út nem ritk; kétszeres, háromszoros ár jelent. Egy példa erre. Am a tök primőrnek számító a csányi termelők többsége í lé sem nézett a felvásár telepnek, hanem maguk v ték Pestre és más városok az árut, s hozzávetőlegesen több mint félmilliót kérést a primőr-tökön. 12 forinté adták, s az állami keresi delem akkor még nem tue kellő mennyiségű áruval törni a magas árakat. Aho telt az idő, s a tök leker a primőrök listájáról, özör vei kínálták a felvásárló lepen, de most már nemig kell a fogyasztóknak sem. I dig adnák már sokkal ölese ban... És hasonló a helyzet többi, egyelőre még kise mennyiségben felhozott ái nál. A termés tehát jó, a fel' sárlásnál sincs nagyobb hi a felvásárló szervek részéi De van még sok tennivs hogy végleg letörjük a spekulációt Elsősorban a kofák részé történő felvásárlásokat V ellenőrizni, hogy ne vásái hassanak a MÉK által m állapított árnál magasabb így nagyobb lesz a kínála felvásárló telepen, s az ál mi kereskedelem nagyi mennyiségű, olcsóbb árut adni a fogyasztóknak. 100 000 forint legelőkútra Az idevonatkozó kormány- rendeletnek eleget téve, az egri járás legeltetési bizottsá­gai 120 ezer forintos legelő­alapot létesítettek. A legelte­tési alapból már ez évben is számos község kap nagyobb összeget. így Nagytálya kap 50 ezer forintot, melyhez még 50 ezer­rel járulnak hozzá a jószág­tartó gazdák és közös erővel még ebben az évben artézi kutat fúrnak a nagytályai le­gelőn. A jószágokat nem kell majd minden délben haza­hajtani a községtől távol eső legelőről, hogy vízhez jussa­nak. Napi 8 km úttal tesznek majd kevesebbet a tehenek, ami a tejtermelés növeke­dését jelenti. Nagyobb ellenőrzés, s gyobb szigorúság a fek< zőkkel szemben, a felvásái idei tapasztalatai alapján munka további javítása, oldhatja meg együtt a váró zavartalan és olcsó élelmiss ellátását. De ez a felvásí és ellenőrző szerveken kivi termelőkön is múlik. DEÁK ROZS)

Next

/
Thumbnails
Contents