Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-16 / 148. szám

4 OlEPCJSAG 1958. július 18.. szerda PAGONY LAJOS: v. Amiről nem beszéltünk A nyaralni készülő olvasó ne várjon holmi csípős témát, e sokat sejtető cím mögött. Mindössze arról van szó, hogy hazai, idegen és üdülőforgal­munk problémái közül érin­teni szeretnénk néhány olyat is, ami a prospektusokban nem szerepel, amiről a lapok, hiva­talos kiadványok nem beszél­nek. Persze akad majd köztük kényesebb is. Egyelőre azon­ban talán kezdjük azzal, hogy az almádi, siófoki, fonyódi, földvári, zamárdi és tihanyi üdülőgazdálkodás irányítói a minap összeröffentek egy ki­sebb megbeszélésen, s azt vi­tatták: mi az oka, hogy — bár a jó időre tekintettel, az üdü­lőhelyek látogatottsága hirte­len megnőtt, s ma már kezd a „szezon” képe kibontakozni, csak elvétve, vagy seholsem látni feltűnően költekező em­bereket, s általában hiányzik a nyaralókra jellemző gátlás­talan pénzdobálás. Ezzel szem­ben egyre több magánszemély­autót, rengeteg új, külföldi eredetű motorkerékpárt látni és igen sok a két hétnél hosz- szabb időre nyaralni jövők 6záma is. Azt hisszük, a kérdésre adandó válaszok közül Pál Sándorné, a Müdosz szakszer­vezet elnökségének tagjáé ta­lálta fején a szöget. „Úgy fest — mondotta —, hogy az ellen- forradalom után eltelt idő kor­mánypolitikája, s a háborús veszély távolodása megnövelte az emberekben a pénz, az anyagi javak értékének tuda­tát. Egyre többen gyűjtenek autóra, öröklakásra. Meg­figyelhető, hogy a békés idők uborkaszezont jelentenek a vendéglátóipar számára, mert a hisztéria elmúltával az em­berek nem menekülnek a má­mor felejtető hullámai közé.” zé.” E szép és igaz okfejtés elgon­dolkoztatott bennünket is. Irigykedve néztük, amint a konkurrens Matróz-csárda ze­nekarának tagjai, a Szabó­fivérek vadonatúj, gyönyörű Skoda gépkocsijukon utazgat­tak fel és alá az árnyas utcá­kon. De az irigység mellett va­lami melegség is úrrá lett bennünk: a szikrázó napfény, a szemmellátható, növekvő gazdagság országunk jólétét jelképezi. , Érdemes tán beszélni arról is, hogyan polarizálódik ki az üdülőhelyeken az emberek er­kölcsi felfogása és a nemek egymáshoz való viszonya. Két­ségtelen, hogy a kéthetes tá­voliét az otthontól, az új, fes­tői környezet, a mindennapos munka alól felszabadult fizi­kum és a mindenfajta ember­forgatag együttes hatása az emberek túlnyomó többségét kibillenti megszokott élet­rendjéből, sőt gyakran szoká­saikból, felfogásából is. Van­nak, akik szabadabban, sőt szabadosabban viselkednek itt, mint otthon bármikor, s gyak­ran alakulnak ki kéthétig tar­tó flörtök, szerelmek, melyek­ről mindenik fél azt hiszi: örökké tartanak. Több leány panaszkodott, hogy anyjuk, aki Pesten mindent rájuk hagy és bárhová elmehetnek szülői felügyelet nélkül, itt a Balaton mentén úgy vigyáz rájuk, mint holmi Cerberusz. Hosszabb, itt töltött idő távlatából igazat kell adnunk neki. Épp, mert mindenki ismerős nélkül érke­zik: mindenki pillanatokon belül ismeri egymást, az idő­beli távlatok beszűkülnek és minden ilyenfajta kapocs gyorsítva gördül a végkifejlet felé. Kormányzatunk, melynek világnézeti kérdést jelent a szocialista erkölcsi rend fenn­tartása, persze nem fogadja tétlenül ezt a tipikusan polgári ízű kibontakozást a kötelékek­ből, normák és erkölcsi mér­tékek alól. A vicclapok tréfál­koznak a hétvégi „férjvona­tok” elől ablakon menekülő udvarlókon, de az illetékesek ennél is többet tesznek: az üdülőkben meglehetősen szi­gorú házirendet vezettek be, az IBUSZ vendégszobák bér­beadói alaposan beleszólnak a lakás felhasználásának módjá­ba, s az eldugott parkokban éjjel-nappal rendőrök cirkál­nak, s akik netán a Balatonon, csónakban keresnének mene­déket, azokat a motoros rend­őr figyeli. Helyes ez? Feltét­lenül. Még így is óhatatlan, hogy az egyes emberek életé­ben kisebb-nagyobb tragédiák ne jelezzék az esetleges köny- nyelmű perceket. Két hete egy 18 éves lány lett öngyilkos a Chinoin üdülőben, néhány napja egy 30 éves férfi. Nem, erre a mi társadalmunknak nincs szüksége. Valami, ami ugyancsak új: az öltözködés módja. Az ele­gancia, a feltűnésmentes, de szép és ízléses ruházkodás el­len törő, 10 évvel ezelőtt kel­tezett álpuritanizmus most már teljesen kiveszőben van. Végre megértük, hogy estén­ként a bárokban — bármilyen meleg legyen is — a férfiak kihajtott ingben, de zakóban és rendszerint sötét ruhákban táncolnak, s legfeljebb a presz- szókban engedik meg maguk­nak, hogy ingujjban üldögélje­nek. Sok az estélyi ruhás hölgy, s itt-ott megjelent egy­két szmoking is. Viszont a túl­zó szélsőség is teljesen kive­szett. A feltűnően dekoltált ruhák, ékszerekkel teleagga­tott kezek és nyakak sehol sem láthatók, s a legelengán- sabb vendéggaléria sem öltö­zik feltűnően. Érdekes a fürdőruhák divat­ja is: minden ellenkező híresz­telés ellenére, még mindig túl­nyomó a kétrészes női napo­zók és fürdőruhák uralma. Az egri nők jórészén látható mo­dern, egyrészes fürdőruhákat úgyszólván kizárólag maneke- nek hordják, itt lenn, már előre mosolyogtunk, ha egy ilyennel találkoztunk. Megszó­lítottuk őket (o tempóra, o mo­res!) és az esetek kilencven százalékában kiderült, hogy divatszalonok próbakisasszo­nyai. A bekürtölt széles férfi pantalókból (térdnél 42, mand­zsettánál 50 cm!) egyetlen egvet sem láttuk itt, alig hisz- szük, hogy a férfiak belátható időn belül feladják a tetszetős és férfias, lefelé szűkülő nad­rágok divatját. Ismétlem, az egész balatonkörnyéki öltözkö­dés mottója a diszkrét elegan­cia. Még egy csemege az egri színházlátogatók számára is akadt: sok volt egri színész (Ruttkai Ottó, Tarján Tamás, Perczel József, stb.) játszik a kaposvári színháznál, s ezek minden héten szerepelnek a siófoki szabadtéri színpadon. A napokban — 15-én. kedden — a „Tavaszi keringőt” adják elő, s ezt — alapos egri ha­gyományokhoz híven — itt is együttesünk kíséri, e téren si­kerül megállapodást létrehozni a színház és az üdülővendég­látás között. Az idő talán végérvényesen kikecmergett, elő hát a fürdő­ruhákkal, IBUSZ-jegyekkel, s rajta, minél többen olvasóim közül, induljanak a Balaton­ra. — pagony — Könyv... Mozi... Színház... KÖLTEMÉNYEK DZSAMILA BUDI-REDRÖL A kairói „Dar al-Fikr” ki­adónál a közelmúltban „Dzsa- mila” címmel verseskötet je­lent meg. A versesgyűjtemény azoknak a neves egyiptomi és szíriai költőknek verseit fog­lalja magábaii, akik felemel­ték szavukat a hősi algériai leány védelmében. A verses­kötet utószavát Kemal Abd al- Hakim írta, aki ismerteti az algériai nép felszabadító har­cának jelentőségét. Az arab olvasóközönség na­gyon melegen fogadta a ver­seskötetet. ISMERETLEN VAN DYCK-FESTMÉNYT TALÁLTAK ROMÁNIÁBAN A nagyszebeni képzőművé­szeti csarnokban hosszú évekkel ezelőtt ismeretlen művésztől származó fest­ményt találtak. A kép címe: „Cleopatra halála”. A szak­értők évtizedeken át nem tudták megállapítani, hogy ki festette a képet. A Román Képzőművészeti Akadémia restaurátorainak most külön­leges eljárásokkal sikerült helyreállítaniok a festményt, amely visszanyerte eredeti ragyogó színeit és kivehetővé vált rajta Van Dyck aláírása is. A kép hitelességét a leg­kiválóbb nyugati Van Dyck- szakértők is megerősítették. AZ ALBÄN KÖNYV­KIADÁS FEJLŐDÉSE Albániában az ország felsza­badulása óta ötször annyi könyvet adtak ki, mint az al­bán könyvnyomtatás egész története folyamán. A kiadott könyvek között igen jelentős helyet foglal el az idegen nyel­vekből fordított irodalom. A más nyelvekből fordított mű­vek között tekintélyes szám­ban van képviselve az orosz és szovjet irodalom. A felsza­badulás óta Albániában mint­egy 200 orosz és szovjet szép- irodalmi művet adtak ki, ösz- szesen csaknem másfélmillió példányban. OLASZ FILM — INDIÁRÓL Roberto Roesselinni. a „Ró­ma nyílt város” című film ren­dezője „Gazdag föld” címmel filmet készített Indiáról. A film kilenc rövid történetből áll, s fő témája a régi és az új közötti állandó küzdelem. SZÍNHÁZI OLIMPIÄSZ Az 1960-as olimpiai játé­kokkal egyidejűleg a római Quirino-színházban megren­dezik a színházi olimpiászt is. Minden országból egyetlen színtársulat vehet részt, ki­véve a vendéglátó Olaszor­szágot. A hivatásos olasz színjátszótársulaton kívül ugyanis egy egyetemi és egy amatőr társulat is részt fog venni az olimpiászon, élő szerző jelentős darabját, kell bemutatni. Az a színtársulat és szerző, aki első helyezést nyer (a bizottság és a közön­ség által kijelölt zsűri meg­állapítása szerint) az arany­érmet kap. A második és harmadik helyezetteket ezüst és bronz éremmel tüntetik ki. OLASZ ZENESZERZŐ KAPTA AZ IDEI HONEGGER-D1JAT Geralamo Arrigo fiatal pa­lermói zeneszerző nyerte az idei nemzetközi „Honegger ze­neszerzői díjat”. A díjnyertes mű címe „Vasárnap a boule- vardon”. A Honegger-díj 150 ezer frank anyagi elismeréssel is jár. ÜJ MOZART A LÁTHATÁRON Péter Efler 13 éves bécsi fiú a napokban részt vett az általa szerzett „Az elveszett nővér” című operett ősbemutatóján. Peter három év óta a bécsi ze­neakadémia hallgatója. A brüsszeli világkiállításon, nem­zetközi hallgatóság előtt, nagy sikerrel játszotta el Beethoven III. zongoraversenyét. Operett­jének sikeréről a sajtó egyelő­re nem nyilatkozik. 1958. július 16., szerda: 1948. A magyar—bolgár barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírása. 1919. Megalakult a Szlovák Ta­nácsköztársaság. 1956. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának felhívása a világ parla­mentjeihez a leszerelésről. 1723. Született: J. Reynolds an­gol festő. NÉVNAP Ne feledjük csütörtökön: ELEK- ÜJ, NÉGYTANTERMES emeletes iskolát avatnak Fü­zesabonyban és Mezőszeme- rén augusztus 20-án. — BEÉRETT A HEVESI sárgadinnye. Tegnapelőtt és tegnap megjelent a hevesi piacon az ízes, zamatás sár­gadinnye. Bár a tavaszi idő­járás nem kedvezett a diny- nye palántálásának, és kez­deti fejlődésének, ni éj is jó a cukorfoka és ízletes a dinnye. Erdőteleken is be­érett az első virágzás termé­se.- KÉTHETES őrsvezető tá­bor nyílik a napokban Felső- tárkányon, ahol a megyéből sok úttörő sajátítja el az első próbát.- A FÜZESABONYI járás területén kilenc iskola mellett működik napközi otthon, mely­ből öt egész éven át, négy pe­dig nyolc hónapig működik. — A BÉLAPÁTFALVI kul- túrház a múlt évet deficit­tel zárta, de az idén a jó munkával az adósságokat törlesztették és máris 3000 fojcjnt tiszta bevételük van. Ügy tartják, ha ezt a jó mun­kát tovább is így tudják tar­tani, ez az összeg búsásan meg fog növekedni.- HAT ÜTTÖRÖ rajvezető vett részt a füzesabonyi járás­ból a balatonszemesi tovább­képző tanfolyamon.- KÉTHETES romániai ju­talomüdülésben részesítették kiváló munkájáért Farkas Károly sarudi igazgatót.- AUGUSZTUS 7-én dél­előtt 9 órakor Pétervásárán, a járási kultúrház épületében tárgyalja a pétervásári járási tanács az 1958. évi költség- vetést és községfejlesztési ter­vek értékelését.- 124 000 FORINTOT for­galmazott június hónapban a füzesabonyi földművesszövet­kezet cukrászdája.- AZ IDÉN alakultak meg az „Ifjú Vöröskereszt Állomá­sok” a füzesabonyi járásban is. Ez évben még jórészt csak az alapfogalmakat tanulták, de néhány községben már egész­ségügyi előadást is szerveztek a helyi orvos és védőnő bevo­násával. PATAKY DEZSŐ: Párixtt, július* 14. A Grand-boulevardon a kövek fölrepedtek — a Köztársaság-szobra meghajolt, s zászlót nyújtott a tüntető tömegnek. A sok fasiszta suhanc, „fogdmeg”-legény úgy bújt össze, mint a patkány falka a párizsi Nagy Félelem idején. És De Gaulle mellett remegett minden gyáros, mert égnek villant zászló és ököl: tüntetni jött el a béklyós külváros ... Ma még csendesen üzentek munkás ezrek — kihűlt kazánnal tátogott a gyár — a Kommunista Párt szavára lestek. Mert minden perc egy pillanatra vár ott — és új, döntő harcra gyülekeznek az etienne-i elszánt kommünárdok! (Eger, 1958. július 15.) — A védőnőt tetszik keresni? Őh, az egy aranyos teremtés, itt lakik nem messze, mindjárt megmutatom — igazít útba Mátraderecskén egy nénike, s elkísér a kapuig. A község „védőnénikéje”, — Koczok Sárika, huszonkét éves, mosolygó arcú, szőke leány. Kicsit zavartan fogad, s el­pirul, amikor megtudja, hogy munkájáról akarunk írni. A pillanatnyi zavar és feszélye- zettség azonban csak néhány percig tart. — Még csak egy éve vagyok ebben a kis községben, ponto­sabban a míjlt év novemberé­től, de e rövid idő is elég volt ahhoz, hogy megszeressem a községet — kezdi a beszélge­tést. — Akár Mátraballán, — mert ez is hozzám tartozik — akár itt a faluban tartok ta­nácsadást az édesanyáknak, nem kell külön szervezni, hogy eljöjjenek. Megvallom, először féltem, amikor ideke­rültem, de kellemesen csalód­tam. — Az utóbbi időben már nemcsak tanácsadással, ha­nem elsősegélynyújtással is foglalkozom. A múltkoriban is szaladt hozzám egy idősebb néni, s rettentően meg volt ijedve, mert megvágta az uj­ját, — Jajj, édes lelkem, — mondta — kösse be már, mert elvágtam az ujjam. Tudja, az orvos nagyon messze van ... — Természetesen bekötöttem ne­ki, s addig nem is ment el, amíg meg nem ígértem neki, hogy estére hozzájuk megyek vacsorázni. Az ilyen vacsora aztán általában három-négy órahosszat is eltart. Összejön­nek a szomszédból az asszo­nyok, s annyit kérdeznek, hogy már késő este van, s haza kellene menni. Sokszor el­hívnak még éjszaka is beteg­hez, különösen az utóbbi idő­ben, amióta az orvos beteg- állományban van. — Persze, a védőnői teendő­kön kívül akad más munka is a faluban. A községben anyák iskoláját, a téglagyárban, első- segélynyújtási tanfolyamot tartok. Azonkívül járási nép­front bizottsági tag is vagyok, s részt vettem az Országos Békekonferencián is. A kon­ferencia után, mikor haza­jöttem, beszámolót tartottam a községben. — Természetesen ezek mind a szabadidőmből mennek el, de azért én szívesen csinálom, mert szeretem a hivatásomat Sokan mondják is: fiatal va­gyok, miért nem szórakozom többet — de én úgy vagyok vele, ha megkérnek valamire, akkor azt teljesítem is. — Csak egy éve vagyok a faluban, de úgy érzem, hogy annyira összenőttem az em­berekkel, a kismamákkal, a gyerekekkel, hogy ha el kel­lene mennem, már nagyon rossz lenne — mondotta vé­gül Koczok Sárika, a mátra- derecskei fiatal védőnő. KISS BÉLA Határozat az oktatás és népművelési munkák fellendítéséért Mónosbélben kapcsolatban célul tűzték ki, hogy a községben minél elo^b egy mozi legyen, amelyhez a megyei MOKÉP segítségét kér­ték. Továbbá a falusi KISZ- szervezetnek minden támoga­tást megadnak olyan formá­ban, hogy gyűléseiket megszer­vezik és képviselőként minden gyűlésen egy-egy végrehajtó bizottsági tag megjelenik, hogy az ott felmerült problémákat tanács felé tolmácsolják. A mónosbéli községi tanács vezetői és a végrehajtó bizott­ság tagjai határozatba foglal­ták, hogy a III. negyedév fo­lyamán biztosítják az iskolá­nak kitakarítását és tatarozá­sát, hogy az ősszel a gyerme­keket tiszta tanterem fogadja. A népművelés kérdésével CÁ lulírott én, azzal a kéréssel fordu­lok a T. Illetékesekhez, hogy kérésemet, illetve javaslatomat meghallgatni szíves­kedjenek. Kérésem alátámasztására legyen szabad előadnom, hogy csak helyeselni le­het az olyan irányú törekvéseket, amelyek a tapasztalatcserét nemzetközi szintűvé akarja tenni. Természetszerűleg az ilyen ta­pasztalatcserék kiterjednek a tőkés orszá­gokra is, ha az ott szerzett tapasztalatok gyümölcsöztethetők a mi viszonyaink kö­zött. Márpedig kérem, T. Illetékesek, ami­ről most hallottam, az kétségkívül igen hasznos és gyümölcsöző volna a mi, szocia­lizmust építő társadalmi viszonyaink kö­zött is. Nevezetesen arról van szó, hogy New Yorkban megnyílt a „Jó kifogások hiva­tala", ahol csekély ellenszolgáltatásért a későn hazatérő férjek megfelelő kifogást vásárolhatnak. Ez, kérem, egy nagyszerű dolog, s nem azért mondom, hogy esetleg önző módon csak magamra gondoltam e hi­vatal hazai létrehozásának eshetőségeinél, de tényleg meg kellene valósítani. Annál is inkább, mert a T. Illetékesek is jobbára nős emberek, és akad köztük, egészen biz­tosan akad, nem egy, aki már kifogyott a kifogásokból, míg korántsem fogyott ki abból a kedvből, amely szükségessé tenné az új meg új kifogások megtalálását. Kérésem indokául legyen szabad még hozzátennem, hogy nyolc esztendeje va­gyok nős, s már négyszer voltam érettségi találkozón, tízszer vállalati banketten, öt­ször kellett hivatalból reprezentálnom, vol­tam tanú is a kórházban, ahová egy bal­esetest szállítottak be, s ott ragadt rám az alkohol-szag. Ezenkívül tizennégyszer vet­tem részt késő estébe nyúló értekezleten. Ez annyi mint: 29 kifogás. Ebből a felesé­gem rájött 25-re. Mindez azt igazolja, hogy gyengén állok a kifogások terén, pedig ha a feleségemen múlik jónéhány boldog csa­ládi esztendő vár még rám hitvestársam oldala mellett. Mindezek előrebocsátása után kérem a T. Illetékeseket, hallgassák meg kérésemet és javaslatomat és nyissák meg Magyaror­szágon is a „Jó kifogások hivatalát”. Ad­dig is, ha tudnának valami jó kifogást, előre is megköszönném. Tisztelettel: Vaczák Kázmér férj. A másolat hiteléül: (egri) • EGRI VÖRÖS CSILLAG Eg és föld között EGRI BRODY Külvárosi száUoda ! EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Királyasszony lovagja EGRI BEKE Nincs előadás i EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Nincs előadás ; GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bum, a katona * ; GYÖNGYÖSI PUSKIN Legenda a szerelemről : HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nyomok a hóban ; HATVANI KOSSUTH Különös házasság ; FÜZESABONY Rejtelmes sziget PÉTERVASARA Kék kereszt ; HEVES Don Juan Neve t Koczok Sári Kora t 22 év Foglalkozása: „Védőnéni"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents