Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-13 / 146. szám
4 népújság 1958. július 13.) vasárnap KISZ-lábor Sikfőhúion SÍKFÖKÜTON — a Bükk festői környezetében, a turista-szállótól nem messzire egy gyönyörű, vadvirágos tisztáson áll a Heves megyei KISZ-bizottság vezetőképző tábora. A táborban a megye KISZ-alapszervezeti vezetői széleskörű és átfogó politikai tájékoztatást kapnak: kicserélik az alapszervezetek vezetésében szerzett jó tapasztalatokat, módszertani foglalkozásokon vesznek részt, s nem utolsósorban megtanulnak néhány sportjátékot, és tömegdalt is. A táborban hat turnusban — egy-egyhetes időtartamra hívják be az alapszervezetek vezetőit. A tábor élete igen mozgalmas, — mondhatni így is — katonás. Reggel hat órakor van az ébresztő, s a mosakodás, reggelizés után rögtön megkezdődik az elméleti foglalkozás. A tananyag nem nagy ugyan, de elsajátításához igen nagy szorgalomra van szükség. a délutánok programját nagyobbára a különböző sport játékok, a festői környékre tett kirándulások teszik ki. A táborozó kiszisták nap, mint nap új társasjátékokat tanulnak meg, amelyeket majd az otthoni alapszervezetekben is elterjesztenek. A kirándulások során megismerkednek nemcsak a tájjal, az erdő életével, hanem a kiránduló fiataloknak igen fontos, turistajelekkel is. A jelenlegi táborban mérnökfiatalok, technikusok, osztályvezetők, ifjú szakmunkások tanulnak. Igen nagy élményt jelentett számukra az, hogy az elmúlt napok egyikén meglátogatta őket Kiss Lajos elvtárs, a munkásmozgalom idős egri veteránja, aki annak idején részt vett az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és mint a Frunze-hadseregcso- port egyik politikai biztosa, harcolt a fiatal szovjet államra törő intervenciós csapatok ellen. Kiss Lajos elvtárs megtartott élménybeszámolóját nagy érdeklődéssel, s nem kis izgalommal kísérték végig a táborozó fiatalok. A síkfőkúti KISZ-tábor valamennyi részvevője nagyon jól érzi magát itt és ami-kor elmúlik az egy hét és búcsúzni kell a kedves helytől, bizony sokan mondják: de jó volna itt maradni még! A TÄBOR UTÁN újra kezdődik a munka, a KISZ-ve- zetők meggyarapodott tudással mennek vissza alapszervezeteikbe, s kezdhetnek munkához. KISS BÉLA Megalakult a Pedagógusok Természetbarát Egyesülete A PEDAGÓGUSOK Természetbarát Egyesülete az év elején alakult meg a központban. Ezt a hírt mi, egri pedagógusok is igen nagy örömmel üdvözöljük. Vegyük fel minél többen a turistabotot, ezzel kettős célt érünk el: saját szervezetünket is edzzük ezáltal, de megismerjük hazánk szép tájait is, s ennek csoportvezetés alkalmával is hasznát látjuk. A szakszervezet ennek előmozdítása érdekében, segítséget kíván nyújtani. A nevelők kisebb anyagi áldozattal, kellemes utazások keretében gyönyörködhetnek hazánk tájaiban. De a hazai túrák szervezésén kívül központunk tervbe vette, hogy a baráti országok pedagógus szakszervezeteinek a közreműködésével, külföldi utazásokat is rendszeresítünk. Az egyesület tagjai számára biztosítja a féláru kedvezményes vasúti utazást, olcsó turista szállást, egyéb túradíj-kedvezménye- ket. Az országos elnökség felhívására a Heves megyei Területi Bizottság is megalakította a sportosztály mellett működő természetjáró csoportot. A bizalmikon és járási elnökökön keresztül jelentsék be a részt venni óhajtó kartársak nemes szándékukat a területi bizottsághoz, hogy a szervezés adminisztratív feladatait is végrehajthassuk. A turista jelszava: Ismerd meg hazádat; a turista pedagógusé: Ismerd és ismertesd meg hazádat! Zétényi Endre, A takarékos embereket as állam kölcsönnel is segíti A TAKARÉKOSSÁGNAK gazdasági és mindennapi életünkben igen jelentős szerepe van. Az állam és a lakosság pénzigényeinek kielégítésében az oroszlánrész az Országos Takarékpénztár feladata. Ezért kerestük fel Vadász Károly elvtársat, az Országos Takarékpénztár Heves megyei fiókjának vezetőjét, hogy a takarékossági problémák kérdésében némi felvilágosítást kapjunk. .— Gazdaságpolitikánk egyik fontos célkitűzése a takarékosság, de nemcsak anyagban és költségekben* hanem _ az egyének anyagi helyzetének vonatkozásaiban is — mondotta Vadász elvtárs. örvendetes tény számunkra, hogy egyre több ember kezdi megérteni: érdemes takarékoskodni! Megyénk lakosságának takarékbetétállománya az elmúlt félévben kereken 70 százalékkal növekedett, s ez eléggé tiszteletreméltó eredmény az országos 53,5 százalék emelkedést tekintve. Szép reményekre jogosít bennünket az is, hogy a jövő takarékos emberei, a kisdiákok, az idén 1761000 forintot gyűjtőt-J tek össze zsebpénzükből, taka- j rékbélyegekben, a tavalyi 716 * ezer forinthoz képest. Hasonló helyzet mutatkozik üzemi területen is. A megyében jelenleg 69 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár működik, 6500 dolgozó gyűjti rendszeresen, havi részletekben a pénzét. A lakosság életszínvonala örvendetesen fellendült. Nagyobb értékű személyi beruházások — lakóházépítkezések, autó- és motorvásárlások — bizonyítják ezt. Mert államunk lehetőséget teremtett arra is, hogy a takarékoskodókat különféle állami segítséggel támogatja. A lakásgondok enyhítésére csak ebben az évben közel 700 családihás építéséhez folyósítottunk kölcsönt. Nagy számban kértek és kaptak is kölcsönt a tsz- tagok háztáji gazdaságuk fejlesztésére. Kezdő- és kisméz- termelők — igen sokan —be- indítási hitelt, és az állandó, régi betétesek személyi hitelt is kaotak. EZEKKEL. A KÖLCSÖNÖKKEL — bár nagy segítséget nyújtanak — a jelentkező igényléseket nem tudja teljes mértékben kielégíteni a takarékpénztár, mert a nyújtandó kölcsönök mértéke a takarékbetétek alakulásától függ. Minél több pénz kerül takarékba, annál több kölcsönt adhat az OTP. Szépek az eredmények, s ha a régit meg az újat ösz- szevetjük, a tapasztalat mindenképpen azt nyugtázza, hogy most már nemcsak gazdaságpolitikánkban, de az egyének hétköznapi életében is fő gond lett a takarékosság. Egy jelenségre azonban mégis fel kell figyelnünk az eredmények mellett: a betétesek nagy százalékát a városi emberek adják. A falusiak elég ritkán teszik takarékba pénzüket. Mi lehet ennek az oka? A falusi lakosságból nehezen lehet kinevelni a kuporgató féltést, gyanakvó bizalmatlanságot. Sokan hiszik azt, a pénz csak a ládafiába dugva, a szalmazsákba gyűrve pénz. Idegenkednek a bank páncél- szekrényedtől és nem gondolnak arra, hogy betétben tartott pénzük biztosabb helyen van, mint odahaza. Nem gondolnak arra, hogy kamatot kapnak pénzük után — tehát jövedelmet is hoz —, s ha szükség van rá bármikor, felmondás nélkül, azonnal megkaphatják. Kevesen tudják falusi lakosaink közül, hogy a Takarékpénztár vegyes, mezőgazdasági, termelési hiteleket is nyújt, a gazdálkodás előmozdítása érdekében. Például: szőlő-, gyümölcstelepítésekre, talajjavításra, tény ész állató hl. vemhes üszők vásárlására, nemesített vetőmag beszerzésére stb. A KÖLCSÖNLEHETŐSÉGEK persze összefüggésben állnak a betétállomány alakulásával, mindenkinek egyéni érdeke tehát, hogy elfekvő pénzét ne a sublót alján, vagy a szekrényekben tartogassa, hanem takarékbetétkönyvben. Csak így lehet az igényeket a lehetőségekhez mérni *—, mert ez a boldogulás titka; A takarékos embernek többé nem csupán elsuhanó ábránd egy új lakás, egy motorkerékpár, nem illúzió egy modem, tizenkétcsatomás televíziós készülék, s nem elérhetetlen káprázat egy Földközitengeri hajókirándulás sem... ■— kyd —« 1958. július 13. * vasárnap: 1943-ban gyilkolták meg a nácik Marija Melnyikajte k omszolista partizán harcost. Marija Melnyikajte komszomolista 1793-ban ölték meg J. P. Marét, francia forradalmárt. 1958. július 14., hétfő: 1789. A francia forradalom napja. Franciaország nemzeti ünnepe. 1948. Merénylet Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára ellen. 1868-ban született Hültl Hümér, sebésztanár. 1833-ban halt meg Simái Kristóf nyelvész és drámaíród NÉVNAP Ne feledjük: hétfőn: EÖRS kedden: HENRIK 441 Suli — A SZAKSZERVEZETEK Heves megyei tanácsa múlt héten tartott elnöki gyűlésen megtárgyalta az ÉDOSZ területi bizottságának jelentését az üzemi nőbizottságok munkájáról, valamint a Heves megyében folyó szakszervezeti kulturális nevelőmunkáról. PÉTERVÁSÁRÁN a már 80 százalékban elkészült új vásártéren máris két nagy vásárt rendeztek. Az új vásártér a községfejlesztési terv keretén belül készült el a mogyoróska területén. Nemrégen a vásártér területén egy új kutat is ástak. — ÖT KILŐ húsz deka volt a gyapjúátlag a pusztaszikszói állami gazdaságban. HÁROM HETE, hogy hozzáfogtak a bélapátfalvi kultúrotthon villanyvilágításának megjavításához. A munka befejezés előtt áll. A ma esti előadáson már az új világítást szeretnék használni. — BESZEREZTE a járdához szükséges anyagot a besenyőtelki tanács. A nyár végén megkezdik a járda építését. A betonlapokat társadalmi munkában rakják le a község dolgozói. —■ A BÉLAPÁTFALVI kultúrotthon színjátszói 300—400 forint értékben új maszkírozó felszerelést kapnak. A maszki- rok megvásárlására a napokban kerül sor. Úgy számítják, hogy a felszerelést Budapestről szerzik be. — HÉTFŐN MEGKEZDIK a cséplést a Poroszlói Állami Gazdaságban. Folyamatban van a tarlóhántás és a másodvetés is. EGYÉL, MACKÓ! Fursi Elek, (Eger) felvétele. Kérjük, hogy Regős János, hatvani pályázónk közölje pontos címét. FILM: BUM, A KATONA Svéd film Svédország legnagyobb komikusa, Nils Poppe játssza a főszerepet a Bum, a derék katona c. filmben, amely mulatságos jelenetek során teszi nevetségessé a hazája hadseregében uralkodó vasfegyelmet. Bemutatja a gyöngyösi Szabadság mozi július 16-ig és az egri Vörös Csillag július 17—23-ig. Moxik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG 13—14-én: Ég és föld között matiné: Vadvízország EGRI BRÓDY . 13—14-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) 13—14-én: Királyasszony lovagja A posta és a bélyeg története MINDENNAPI életünk egyik legautomatikusabb és leggyakrabban előforduló mozdulata, hogy a fillérekért megvásárolt bélyegeket ráragasztjuk a borítékra, azt pedig bedobjuk a postaládába. További sorsával már nem törődünk, hiszen természetes, hogy meghatározott időn belül rendelkezési helyére ér. A levelezésnek ez a formája csupán mintegy száz éves múltra tekinthet vissza. Érdekes figyelemmel kísérni a posta, a hírszolgálat és a bélyeg fejlődését. 1946-ban nyílt meg Párizs egyik legfiatalabb múzeuma, a Postaüzem. A Saint-Romain utcában Praslin hercegnő régi kastélyában kaptak helyet a világ minden részéről összegyűjtött tárgyak. Egyébként Praslin hercegnő egyik őse készítette először a neve után pralinénak nevezett édességet XIV. Lajos számára. A palotát 1932-ben építette Goubier, neves francia építész. Néhány termében még korabeli festmények és bútorok is találhatók. A palota szobáiban a legrégibb időktől egészen napjainkig figyelemmel kísérhetjük a levelezés és a hírszolgálat érdekes történetét. Üveglap alatt látható a levél őse, egy hatalmas agyagtömb, melyre vésővel ékalakú jeleket írtak. Ezt Mezopotániában találták. Itt sorakozik továbbá sok érdekes ókori és középkori dokumentum. Egy polcon láthatók Vicarello kelyhei, mélyekre a Torino—Bordeaux-i útvonal térképét rajzolták fel. Külön termek őrzik az első postai szállítóeszközöket, kétkerekű kiskocsikat és az úgynevezett delizsánszokat. Itt látható az első telegraf modellje is, melynek feltalálója a francia Chappe. A párizsi metró egyik állomása éppen azon a helyen épült, ahol Chappe készüléke elsőízben működött. A hatalmas, régi postaládák és ormótlan postakürtök mellett sorakoznak időrendben a postai alkalmazottak tarka egyenruhái. A postának is megvannak a maga hősei és kalandos történetei. La Valette-et, a francia posta nagy fejlesztőjét és egykori igazgatóját császárhűségéért halálra Ítélték a restauráció idejében. A kivégzés előtti éjszakán azonban hőslelkű felesége segitségével sikerült kiszökni a börtönből. Az áldozatkész asszony magára vette férje rabruháját és elfoglalta helyét a rácsok mögött. Egykori rajzok mutatják be a bátor és áldozatkész futárokat és küldöncöket, akik juttatták el a fontos üzenetet a címzetthez. A MÚZEUM bélyeggyűjteménye — minden filatélista álma — nagyon gazdag és értékes. A levelezés a középkorban meglehetősen szerény keretek közt folyt. Futárok és küldöncök álltak a világ és egyházi méltóságok személyes rendelkezésére. A középkor nagyobb városaiból írt leveleket küldöncök vitték tovább, akiket mindig megbízóik fizettek. A rendszeres lovaspos- ta-szolgálat megvalósítása XI. Lajos nevéhez fűződik, melyet a főurak is csakhamar utánozni kezdtek. XIV. Lajos idejében már rögzítették a levélhordás időpontját és a szállítási díjakat. A viszonylag nagy haladás általános elégedettséget és csodálkozást váltott ki a városok lakóinak körében. Ebben az időben Franciaországban négy főútvonalon továbbították a leveleket. A városokon belül azonban még mindig nem volt megszervezve a rendszeres postaszolgálat. Ezt csak a XVIII. században alakította ki M. de Chamous- set. Egy kis postahivatalt nyitott Párizsban, mely kizárólag a város belterületén működött és 117 levélhordót foglalkoztatott. A Francia Forradalom után a helyzet nem változott találmányát, a borítékra ragasztott bélyeget az angolok már 1840-ben alkalmazták, a ) francia Lajos Fülöp azonban J még mindig nem szánta rá 3 magát arra, hogy a találmányt J az egész országban bevezettes- J se. A bélyeget csak a II. Fran- j cia Köztársaság szavazta meg l véglegesen. 1849-ben nyomták ( az első példányt, piros, fekete < és kék festékkel. Az első bé- ( lyegen Ceres feje látható. A j bélyegek ebben az időben még l nagyon ritka tünemények í voltak, külön öröm a filatelis- [ ták számára, ha ebből a kor-1 bői egy-egy ritka és értékes * példányra bukkannak. Az első J bélyegeket egyre több követte, majdnem minden két-három évben kibocsátottak egy-egy sorozatot. Ezek a bélyegek gyakran az illető országok történelmének egy érdekes momentumát ábrázolják, sokszor egy nagy nemzeti hős képét. A BÉLYEGEK számával együtt nőtt a bélyeggyűjtők táborának száma is. Ma már, mivel több mint százéves múltra tekinthetünk vissza, a bélyegek gyűjtése és rendszerezése komoly tudományággá fejlődött. (A Vie Nouve olasz folyóiratból fordította: EGRI BÉKE 13-án: 420-as urak EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI 13-án: Koldusdiák GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 13—14-én: Bum, a katona matiné: 2x2 néha 5 GYÖNGYÖSI PUSKIN 13—14-én: Legenda a szerelemről matiné: Mese a moziban HATVANI VÖRÖS CSILLAG 13- án: Négy lépés a fellegekbea 14- én: Nyomok a hóban matiné: Megtalált kincs HATVANI KOSSUTH 13—14én: Akinek meg kell halnia FÜZESABONY 13—14-én: 420-as urak PÉTERVASARA 13- án: Till Ullenspiegel 14- én: Nincs előadás HEVES 13—14-én: Emberek és őrmesterek ... hogy egy macedóniai cipész igen nagy probléma elé állította az orvosokat. Furcsa betegsége, hogy naponta 35 'iter vizet iszik, s mégis állandó szomjúság gyötri. Már több ország orvosai vizsgálták, de a különös bajra nem találtak magyarázatot. ...hogy az egyik svájci őragyár fennállásának 125 évfordulójára olyan órát készített* melyet csak minden 600 évben egyszer kell igazítani. Az őrá működését a levegő mozgása és hőmérséklet ingadozása biztosítja. ... hogy másfél évig élt Japánban egy oroszlán, amelyről a boncolás után derült ki hogy a szíve a gyomrában colt. A zoológusok szerint az ilyen állatok azonnal elpusztulnak, ez másfél évig élt, s a végén tüdőgyulladásban múlt ki. sokszor életüket kockáztatva lényegesen. A francia Píron
