Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-13 / 146. szám
1958. július 13., vasárnap nepcjsag 5 flz idei kenyér- és takarmánygabona ellátásról — Ülést tartott a megyei felvásárlási operatív bizottság — ELMÜLT PÉTER—PÄL NAPJA, országszerte megkezdődött az aratás. A következő hetek legfontosabb feladata az ország kenyér- és takarmány- gabona ellátásának biztosítása. Erről tárgyalt az Országos Árhivatal elnökhelyettesének és az Élemezésügyi Miniszté- um kiküldöttjének jelenlétében a megyei felvásárlási operatív bizottság. Kormányzatunk a beszolgáltatás rendszerét megszüntette. A mezőgazdasági termelők termésfeleslegeit állami, kereskedelmi szervek, a Terményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezetek vásárolják fel. Az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a rendszer bevált, a felvásárlási szervek teljesítették feladataikat, az elmúlt évben nem volt zavar a lakosság élelmezésében. Az idei munkára a raktárak tatarozásával, fertőtlenítésével, a dolgozók kioktatásával még jobban felkészültek. Figyelembe véve a várható terméseredményeket, a jelenlegi készleteket és a külföldi behozatalt, ebben az évben olyan gabonakészletünk lesz, TALÄN MÄR NINCS is Olyan egyén az országban, aki ne ismerné a burgonya és rokon növényeinek, a paprika és paradicsom legveszedelmesebb kártevőjét, a burgonyabogarat. Ez a kártevő — millós károkat okozva a termelőknek —, rohamosan terjed az egész világon. Pusztítását ezért szervezetten és lekiismerete- sen kell végezni, saját magunk és gazdasági életünk érdekében. Még pontosabban és részletesebben írja elő a kártevő irtását a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 1024/1958. számú rendeleté, mely tekintet nélkül arra, hogy fertőzött-e vagy sem a burgonya, 1958-ban minden területet egy alkalommal, 1959. évben pedig minden területen a szükséghez képest általános, vegyszeres védekezést tesz kötelezővé. Megyénk területén a fenti rendeleteket a következőképamely teljes mértékben fedezi a szükségletet. Törvényeink biztosítják, hogy a szükséges gabona- mennyiség bekerüljön az állami készletekbe. Nincs szükség rá és nem is akarják az 1956-ban megszüntetett beszol- gáltatási rendszert visszaállítani. A terményátvevő helyek kellően felkészültek rá, hogy a természetben előírt adóga- bcnát és a termelők termény- feleslegeit zökkenőmentesen átvehessék. a kormány döntésének megfelelően, a kenyér- és takarmánygabona idei fel- vásárlási ára nem változik. Nem emelik a sertésárakat sem. Minden becsületes termelőnek kötelessége, hogy elsősorban az előírt adógabonát beszállítsa a felvásárló helyre. Igazságos és szükségszerű, hogy akik tavaly csak szeptember 30-a után és többszöri felszóllításra, meg hatósági intézkedésre tettek eleget búzaföldadó fizetési kötelezettségüknek, azoktól a cséplés után azonnal behajtsák az állam jogos követelését. Akik tavaly utolsók voltak, most elsőknek kell lenniök! A munzési kampány ideje alatt és után folyamatosan ellenőrzi a védekezések szakszerű végrehajtását. A védekezést elmulasztó termelők ellen a legszigorúbban meg kell indítani a 9/1956. számú rendelet értelmében a szabálysértési eljárást, továbbá a 20/1957. sz. rendelet értelmében a községi hátigépes brigáddal kell közérdekű védekezés gyanánt elvégeztetni a burgonya bog ár irtását. A KÖZSÉGI TANÁCSOK, a 62 710/1958. számú P. M. rendeletben előírt módon kötelesek biztosítani a háti gépes brigád részére szükséges hitelfedezetet. Bízunk abban, hogy az utóbbi két rendeletben előírt kényszerintézkedésekre nem kerül sor, mert a termelők megértik és magukévá teszik a burgonyabogár minél sikeresebb pusztítását, Vincze János, kásság, a pékkenyeret vásároló dolgozók elvárják a termelőktől is, hogy először a búzaföldadót adják át a terményátvevőnek. A termelői szükségletet meghaladó gabonáért tisztes árat fizet az állam. Nincs annak semmi értelme, hogy egyesek éves szükségletüket meghaladó mennyiségeket tároljanak, vagy a távoli piacra, meg egyik községből a másikba szállítgatva árusítsák terméküket. A termelőszövetkezeteknek 150 mázsát meghaladó eladás esetében, a megállapított áron felül 20 forint prémiumot fizetnek. A Terményforgalmi Vállalat, és ez esetben a földművesszövetkezetek, állami kereskedelmi szervek. Munkájukat az ellátatlan lakosság és a termelők közös céljainak megfelelően becsületes helytállással lássák el. Működésük közben semmiféle törvénytelenség, erőszakoskodás és kényszer meg nem engedhető, mert az nemcsak egyéni túlkapás és szabálysértés lenne, hanem egész gazdaságpolitikánkat érintő, a munkás-paraszt szövetséget veszélyeztető cselekedetnek minősül. Az adógabonával, az állami kereskedelmi felvásárlással és a lekötött importtal biztosított az ország kenyere. Felvásárlási, és árpolitikánk ezekre van alapozva; ezt törvénytelenséggel, meggondolatlan kapkodással senki meg ne sértse! AZ IDEI MEGYEI felvásárlási terv reális és teljesíthető. Ha a falu vezetői, a párt és a tanácsi szervek összefognak és az elkövetkező időben jó politikai felvilágosító munkát végeznek, menetközben állandóan szemmel tartják a felvásárlás helyzetét, akkor nem lesz baj az idei kenyér- és takarmánygabona ellátással sem. A közeljövőben jól megszervezett és előkészített tanácsüléseken tárgyalják meg ezeket a problémákat. Emberséggel,' türelemmel szóljanak a becsületes termelőkhöz. De határozottan és nyíltan mondják meg, hogy a dolgozók állama nem tűr el semmiféle harácsolást és spekulációt! Rendészeti szerveink, a párt és a tanács éberen őrködnek az ország kenyeréért. Nem igazi magyar ember az, aki a búzát állatok takarmányozására, spekulációra akarja felhasználni. Ám, aki ezt megteszi, tettével saját magára zárja a börtön kapuját. DR. FAZEKAS LÁSZLÓ Mégegysxer a burgonyabogárról A recski kultúrcsoport már több esetben igen nagy közönség előtt szerepelt a pé- tervásári járási kultúrott- honban. A pétervásári kultúrotthon vezetősége a közönségszervezésnél meg is tett mindent, hogy az előadásokat telt ház előtt mutassák be. A napokban a pétervásári kultúrcsoport — viszonzásképpen — Recsken akarta bemutatni a Három szegény szabólegény című darabot. A recskiek azonban nem járultak hozzá az előadás megtartásához. Ugyanis ezen a napon volt a tanácsülés, ami nagyban elvonta a közönséget. Csupán azt kellett volna tenni, hogy a tanácsülést másnapra tették volna át, amihez a járási tanácselnök hozzá is járult. A recskiek azonban különböző indokok révén visszautasították a vendégszereplést. Ez igen kellemetlenül érintette a pétervásári kultúrcsoport tagjait, mivel ők mindent megtettek azért, hogy a recskiek telt ház előtt mutassák be darabjukat. — Cgylátszik megfeledkeztek a szolidaritásról. Egy vepsenyküiíyás történetéhez Egy hónapja lesz lassan, hogy a Csányi Állami Gazdaság KISZ kombájnos brigádja a megyei lapon keresztül versenyre hívta ki a megye valamennyi kombájnos brigádját abban, ki arat le több gabonát, ki dolgozik a legkevesebb szemveszteséggel, ki éri el, hogy a gép helyes karbantartása eredményeként legkevesebb legyen a műszaki kiesés. A nemes versenynek — mely az ország kenyerének biztosításáért született — szívesen adott helyt a lap, s mint írtuk is, elhatároztuk, minden segítséget megadunk az újság hasábjain keresztül a verseny-eredmények értékeléséhez, hogy az egész megye figyelemmel kísérhesse a nemes vetélkedést. Azóta egy hónap telt cl. Beszámoltunk arról, hogyan készült fel a munkára a versenykihívó brigád, hogyan fogadták a kihívást a Pusztaszikszói Állami Gazdaság kom- bájnosai, milyen eredményeket értek el a verseny során a Hevesi Állami Gazdaságban. Hogy több ilyen eseményről nem tudtunk hírt adni, az nem rajtunk múlott. Az állami gazdaságok többségében nem is olvasták a versenykihívást, — a Poroszlói Állami Gazdaság igazgatója, amikor érdeklődtünk nála a versenykihívás elfogadása iránt, azt mondta, nem is ismerik: „ki ér rá ilyenkor újságot olvasni?” A gépállomások, figyelmen kívül hagyva azt, hogy van már egy versenykihívás, most újat készítettek, azonban ennek az új kihívásnak, illetve az elfogadásának is mindössze három helyen van valami nyoma. A tapasztalatok szerint elaludt a verseny^ még mielőtt igazán megkezdődhetett volna a nagy aratási munka. Ez figyelmeztet bennünket azokra a hiányosságokra, amelyek kétségtelenül megvannak mezőgazdasági szak- szervezeteink versenyszervezési munkájában. Épp úgy, mint az iparban, a mezőgazdaságban is hagyományai vannak már a versenynek, a dolgozókkal való beszélgetések során nem egyszer hallunk olyan véleményt, hogy szívesen vennének részt különböző célt kitűző munkaversenyeken, ha a vezetőség értékelné is azt, ha nem hanyagolják el, ahogy az már esztendők óta nem egyszer történt. És saj- f!' /; nos, ez történt az idén is. A csányi kombáj- nosok lelkes kezdeményezése nem talált nagy visszhangra — eddig. Ezen azonban lehet még segíteni, hiszen az aratási munkák zöme még hátra van. Bizonyos, hogy megvan a kedv a nemes vetélkedésre, az erők összemérésére a dolgozókban. Az állami gazdaságok és gépállomások gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetőin van a sor, hogy a sokféle kihívás, új versenyszempontok gyártása helyett tegyék élővé a már meglévő versenyt. —deák— pen hajtjuk végre: a hó vési, hatvani, füzesabonyi, gyöngyösi járásokban július 10— 15-ig, az egri, pétervásári járásokban pedig 15—20-ig kell a védekezést elvégezni minden burgonyavetés területén. Erre a termelők figyelmét hangos híradó és dobszó útján kell felhívni. Minden termelő köteles tehát a fent jelzett időpontban burgonya vetésterületét tekintet nélkül arra, hogy fertőzött-e vagy sem. vegyszeres védelemben részesíteni. Itt igen nagy feladat vár mezőgazdasági szakembereinkre, községi közigazgatási szerveinkre. Elsősorban is a fenti rendeleteknek kell érvényt szerezni. Minden járási, községekben községi, valamint határrész és dülőfele- lősöket kell kijelölni. A VÉDEKEZÉSHEZ szükséges szert a földműveszövetke- zeti boltok kötelesek voltak megrendelni és leszállítani legkésőbb július 10-ig. A termelőszövetkezetek részére a Megyei Növényvédő Állomás végzi el a vegyi védekezést, míg az állami, tan- és célgazdaságok saját gépparkjukkal kötelesek a védekezést végrehajtani. Mivel védekezzünk? Lehet 10 százalékos DDT porral, kát. holdanként 15 kilogrammot, 20 százalékos DDT-ből 5—8 kilót. Pernitből 1,7 kilót 400 liter vízben oldva katasztrá- lis holdankénti mennyiségben. Természetesen a védekezőszerek használatánál a megfelelő óvó és egészségügyi szabályokat minden esetben tartsuk be, mivel ezen szerek mérge- zőek. A községi tanács feladata, a méhtartó gazdák értesítése. A Heves megyei Növényvédő Állomás a védeke... hogy ebben a sorozatban a múltkor azt akartam mondani, hogy azért a nőkben is akad hiba, ha valaki nagyon keresi. Hát én kerestem és boldogok akik keresnek, mert találnak. (Persze még boldogabbak, akik sokat keresnek.) A cikk megjelenése után több férfi nemtársam állított meg az utcán és gratulált a cikkhez, mondván, hogy ilyen sikerült írást még nem olvasott tőlem. Nem vagyok hiú, de az olvasók ilyen spontán megnyilvánulása nagyon jól esett. Igaz, hogy sok felháborodott asszonytársam viszont azt mondta, hogy ilyen rossz, badar, vádaskodó szennyiratot nem várt volna tőlem. Jelzem, ez is jól esett, egyrészt azért, mert az sosem rossz, ha az emberrel ilyen építő jellegűen foglalkoznak, másrészt azért, mert felháborodásukból láttam, hogy igazam volt. Abban viszont nekik volt igazuk, hogy a férfiakban is van hiba. Tökéletesen így van, és ezt mi férfiak is tudjuk. Ezzel szemben azt a vádat határozottan elutasítom, hogy én nem merem a férfinem hibáit elmondani. Elmondom én. Őszintén, nem hallgatok el semmit, mert ténylegesen igaz az, hogy bennünk is akad egykét hiba, azaz hibácska, icipici hibuci. A legtöbb asszony azon panaszkodik, hogy a férje nem olyan, mint vőlegény korában. Mert milyen szép volt, amikor a 21 éves Jeromos, órák hosz- szatt ácsorgott szeretett menyasszonya ablaka alatt, hogy csak egy pillanatra lássa felvillanni a függöny mögött az imádott lány csodálatos kontúrjait. Arról nem is beszélve, hogy ugyanez a Jeromos három és fél napot könyörgött azért, hogy csak egy pillanatra megfoghassa a drága leányzó habfehér kacsóját. És amikor a lány tiltakozott, azzal vette le a lábáról, hogy öngyilkos lesz. Hát lehet csodálni, hogy beleszeretett ebbe az angyali, kedves, ennivaló kamaszba, aki azt ígérte, hogy élete végéig a tenyerén hordja? Beleszeretett és a felesége lett. De meg kellett bánnia. Ez a gazember becsapta, visszaéli hiszékenységével és bizalmával. Mert mi történt? Jeromos máris egészen megváltozott. Szó sincs arról, hogy az ablak alatt ácsorogna. És az a férfi, aki ezelőtt 20 évvel egy kézszorításért esedezett, most, amikor ott van a keze, szorongathatná egésznap, eszébe sem jut. Ami pedig a tenyéren való hordozgatást illeti, már az első nap sem volt igaz. Ez a Jeromos azt Ígérte, hogy egész életét csak vele akarja leélni. Azt hiszik, hogy betartotta? Egy csudát! Itt is hazudott. A felesége mellett még tart magának 25 kollegát és uram bocsá’ két barátot is. Vőlegény korában nem törődött ezekkel a barátokkal, de már az első tíz év alatt háromízben előfordult, hogy elmaradt barátaival. Ez a jelenség a második 10 év alatt erősödött, amikor egy nagyobb vállalathoz ment dol- dozni és a 25 kollegából hatvan lett, a barátokkal pedig már hetenként találkozott. Pedig azt minden asszony tudja, hogy a barát a legveszedelmesebb ellenség. És higgyék el, hogy minden az asszonyok ellen van. Itt van például a futballmeccs. Vőlegény korában Jeromos alig várta, hogy eljöjjön a vasárnap, amikor az egész délutánt együtt tölthetik. Ilyenkor mámorosán kódorogtak a hegyekben, Jeromos énekelt és szavalt és minden fánál térdenállva esengett egy csókért. Most futballmecsre jár és amikor a múltkor egyszer kirándultak az első kiskocsmánál letelepedett és nem esengett csókért, nem szavalt, és énekelni is csak a harmadik fröccs után kezdett, akkor sem neki, hanem a cigánynak. Ugyanez a Jeromos, aki ezelőtt húsz évvel verset írt neki, melynek minden szakasza úgy végződött, hogy „Leggyönyörűbb mégis te vagy a világon”, a múltkor nem átal- lotta azt kijelenteni, hogy a Sophia Lorennél szebb nőt még nem látott. Jogos tehát Jeromos feleségének az az érzése, hogy őt rútul becsapták, jogos, tehát az asszonyok nagy részének az a vádja a férfiak ellen, — hogy hazudtak nekik. Valljuk be, kedves férfitársaim, hogy nem vagyunk állhatatosak és már az első tíz év után eszünkbe sem jut, hogy éjjeli zenét adjunk feleségünknek, hogy minden nap egy kazal rózsát küldjünk nekik, hogy félóráig tudjunk elragadtatással beszélni arról, hogy olyan nagylábujjat, mint az övék, még nem látott a világ. Már az első tíz év után nem jut eszünkbe, hogy melyik napon csókoltuk meg őket először, hogy melyik napon jött ki a bölcsesség-foguk, nem tudunk velük sírni, ha megvágják az Ujjúkat, és nem írunk verset a születésnapjukra. (Kivéve persze a költőket, de azok ebből élnek.) így hát, kedves férfitársaim, más nem marad hátra, mint hogy viharos önkritikát kell gyakorolnunk, és a jövőben meg kell mindazt tenni, amit vőlegény korunkban ígértünk. A mai vőlegényeknek viszont azt javasolom, hogy okulva a mi hibáinkon, eleve küszöböljék ki annak a lehetőségét, hogy húsz év múlva éppilyen váddal illessék őket. Ennek legegyszerűbb módja, ha már vőlegény korukban éppúgy viselkednek, mintha legalább 15 éves házasok lennének. Tehát: tessék néha spicces állapotban érkezni a randevúra és bejelenteni, hogy ma más dolga van, ugyanis barátai várják egy kártyapartira. Nem kell reszketni azért a bizonyos kézfogásért. Sőt, csó- kolózni is csak unottan tanácsos és azt is csak mérsékelt mennyiségben. A szerenád kifejezetten tilos, az ablak alatt ácsorgás sem javallt. Óvakodjunk az olyan elhamarkodott kijelentésektől, miszerint a menyasszonyunk a legszebb nő a világon, mert ezt minden nő elhiszi és örökérvényűnek tartja. Ezzel szemben séta közben időnként helyes dolog elájulni, ha egy szép nőt meglátunk. És hogy a hatás egész életre szóló legyen, nem árt, ha az ember félórát késik az esküvői ebédről, mely alatt újságot olvas és ha az if jú hitves ezért méltatlankodik, kioktatja, hogy nemcsak szerelem van a világon, és attól, hogy ők összeházasodtak, nem szűnt meg az algériai háború és a geofizikai év. A bölcs fiatal férj még azt is megteszi, hogy a nászéjszakán bejelenti, hogy ma nagyon fáradt, mert nehéz napja volt a hivatalban. Ha igy csinálják, 10 év múlva nem lesz rossz férj a világon. Igaz, hogy a házasság hajnala, a menyasszony-vőlegény korszak nem lesz olyan csodálatosan szép, viszont 10 év múlva nem vághatják a fejünkhöz azt, hogy csalók és szélhámosok vagyunk. Csak ezt akartam mondani... HERBST FERENC Pihenő.
