Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-13 / 146. szám
2 NEPÜJSAG 1958. július 13.. vasárnap 1789. július 14-én • • • A párizsi nép döntő lö- kést adott 1789. július 14-én, a Bastille lerombolásával a francia polgári forradalom fejlődésének. Ez a nap a francia feudális rend, a gyűlölt „ancien régime” (régi rendszer) bukásának a kezdete. A XVIII. század elején még Európa-szerte a feudális születési kiváltságok rendszere, a feudális rend konzerválására irányuló abszolutizmus uralkodik, de a válság jelei már egyre erősebben mutatkoznak. Franciaországban ez már XIV. Lajos (1643—1715) uralkodásának végén, majd még inkább a XVIII. század derekán válik érezhetővé. A francia társadalom a XVIII. század második felében rendi felépítésű volt. A rendiség a XIV. században alakult ki, mely szerint Franciaországban három rend volt. Az első kettő a papság és a nemesség rendje kiváltságos volt, a harmadik rend nem. A papság és nemesség, akiknek száma mindössze félmillió volt, elnyomatásban tartott huszonnégy és félmillió francia dolgozót. A papság és a nemesség adómentes volt. A harmadik rendbe beletartozott mindenki, aki nem volt sem pap, sem nemes, tehát Franciaország lakóinak döntő többsége: a burzsoázia (nagy-, közép- és kispolgárság), a kialakulóban levő proletariátus és a parasztság. Az igazi proletariátus, a gyári munkásság még igen csekély ebben az időben, de Franciaország egyes területein, főleg a vasiparban, a bánya- és a textiliparban már találkozunk valóságos proletárokkal is. A munkások nagy részét ekkor már a manufaktúrák dolgozói, a céhmestereknél alkalmazott legények, a napszámosok és az alkalmi munkások alkották. Ezek együttvéve az ún. előproletari- átus rétegét képezték. A francia proletariátus és előproleta- riátus létszáma együttesen alig haladta meg a XVIII. század második felében a félmilliót. A harmadik rend magáévá tette a felvilágosodás ideológiáját, amely a maga kora tudományosságának színvonalán álló és forradalminak tekinthető világnézettel fegyverezte fel a rend tagjait. A legnevezetesebb felvilágosodási írók és materialista gondolkodók: Rousseau, Montesqieu, Voltaire, Diderot, Helvetius. A felvilágosodás gondolkodói megrendítették az évezredes j,tekintélyeket”, nevetségessé és gyűlöletessé tették az egyházat és új forradalmi eszméket vetettek fel. A király 1789. május 5-re összehívta a Rendek Gyűlését, amelyen azonban a két kiváltságos rend továbbra is ragaszkodott az adómentességhez. Erre a harmadik rend nem szavazta meg az adókat. A király fel akarta oszlatni a Rendi Gyűlést, de a harmadik rend ellenállt és Nemzetgyűlésnek nyilvánította magát. A király látszólag beleegyezett, de később titokban csapatokat vont össze Versailles- ben, hogy katonaságával szétszórja a Nemzetgyűlést. Erre a hírre a párizsi nép július 13-án éjszaka benyomult Párizs fegyverraktáraiba és 32 ezer puskát szerzett. íyj ásnap a felfegyverzett tömeg az önkényuralomnak és a gyűlölt zsarnokságnak jelképe, a Bastille erőd ellen vonult. Bastille a város felett uralkodó királyi erőd, fegyvertár és politikai börtön vitathatatlan győzelmét jelenti. A polgárság kihasználva, a kezébe keríti a fővárost és az uralkodót arra kényszeríti, hogy hatalmát elismerje, 1789. július 14-e tehát egy új társadalmi osztály uralomrajutását jelenti, de jelenti egyben a régi, korhadt, feudális francia társadalomnak a rombadőlését is. A francia dolgozó nép és főleg Párizs plebejus elemei nemcsak Bastille elfoglalásánál, hanem a forradalom későbbi szakaszaiban is mindig a kritikus időpontokban adtak döntő segítséget a forradalom továbbfejlődéséhez. így például 1792. augusztus 10-én a törvényhozó gyűlés épületének elfoglalásánál és a király letartóztatásánál, az 1792. szeptember 22-i köztársasági államforma kikiáltásánál, továbbá az 1793. május 31-i 22 girondista áruló képviselő letartóztatásánál és a jakobinus volt. A börtön-erőd falai harminc méter magasak és a vízzel telt védőárkai 25 méter szélesek voltak. Bastillet megerősített őrség védte, amely ellenállt a nép rohamának. Ekkor Saint Antoine (Párizs egyik, főleg munkások által lakott negyede) munkásai — akikhez két szakasz francia gárdista és a polgárőrség nagy része is csatlakozik — öt ágyúval vonulnak fel, amelyek közül hármat rögtön az erőd kapujának szegeznek. A Bastille parancsnoka látva, hogy minden hiába, a puskapor- raktárat és vele együtt az egész erődöt a levegőbe akarja röpíteni, de katonái nem engedik. A parancsnok leereszti a fölvonó hidat és a párizsi nép mindent elsöprő rohamával beveszi az erődöt. A parancsnokot megölik, majd készülnek a további harcra a király csapatai ellen. Barriká- dokat emelnek, árkokat ásnak, lándzsákat készítenek, köveket hordanak, de az ellenállásra nem lesz szükség, mert a király meghátrál és nem mer parancsot adni Párizs megtámadására. XVI. Lajos ugyanis félt attól, hogy katonái átállnak a párizsi nép mellé. A párizsi polgárság átveszi a város irányítását. Uj polgármestert és polgárőrségi parancsnokot választanak. A polgárőrség parancsnoka elrendeli a polgárőrök számára a háromszínű kokárda feltűzését. A piros-fehér-kék lobogó a forradalom jelvényévé vál- lik. (A piros-kék Párizs színe, a fehér a királyé.) A király behódolása után az arisztokrácia tagjai — akik tisztában vannak a királyi tekintély lehanyatlásával — egymásután szöknek ki az országból Hollandia és Svájc felé. 1789. július 14-e a polgárság forradalmi demokratikus diktatúra kikiáltásánál. A több mint öt évig tartó francia polgári forradalom 1794. július 12-én elbukott. Robespierre letartóztatásakor azt mondotta: „A Köztársaság elveszett, a zsiványok diadalmaskodnak”. Valóban később úgy is lett, ahogy Robespierre megjövendölte, mert a ter- midori konvent és direktórium a forradalom vívmányainak nagy részét megsemmisítette. Ennek ellenére a francia forradalomnak nemzetközi szempontból óriási jelentősége van. Nézzük mit jelentett a francia nép szempontjából? Jelentette: a feudális rendszer és minden maradványának megsemmisítését, a forradalom ellenségeivel való könyörtelen leszámolást olyannyira, hogy többé nem lehetett visszahozni és Franciaország megvédését jelentette az egész feudális Európa ellen. Nemzetközi szempontból: a feudalizmus meggyöngülését, s végül eltűnését eredményezte, mert a francia forradalom kitörésétől számított 8 évtized múlva már csak a cárok birodalma és néhány elmaradottabb kis- ország dacol rövid ideig a fejlődés kérlelhetetlen törvényeivel. jV" apjainkban Franciaor- ’ szág — mint a XX. század folyamán már nem először — ismét válságos helyzetben van. Reméljük azonban, hogy a Francia Kommunista Párt által irányított haladó erők — éppen a francia nép forradalmi hagyományaira támaszkodva — meg fogják találni a kibonta kozás helyes és biztos útját. Dr. Molnár József, TIT tört. szakosztály tagja. Szovjet javaslat as ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésszakán Hatalmas vihar Nyugat-lndiában GENF (TASZSZ) Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának pénteki ülésén az ENSZ szakosított szervezeteinek tevékenységével foglalkoztak. Zaharov, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában pozitívan értékelte az egészségügyi világszervezetet és néhány más szakosított szervezetet. Javasolta, bízzák meg az Unesco-t olyan nemzetközi egyezmény kidolgozásával, NICOSIA (Reuter) Foot, — Ciprus kormányzója — felhívást adott ki, amelyben arra kéri a ciprusi görögöket és törököket, hogy „felejtsék el a múltat és szabadítsák meg a szigetet a terrorizmustól”. A Cipruson megjelenő ösz- szes görög és angolnyelvű napi- és hetilapok pénteken elhatározták, hogy nyolc napra beszüntetik a megjelenést, tiltakozásul azellen, hogy Hadzsinikolaut, az Elefteria című napilap szerkesztőjét börtönbe zárták. A szerkesztő nem volt hajlandó kötelezamely tartalmazná a tudományos, kulturális és közoktatási együttműködés elveit. A Szovjetunió képviselője indítványozta még, hogy 1960- ra hívjanak össze ENSZ konferenciát a természeti erőforrások megóvásának és kiaknázásának kérdéseiről, tekintettel arra, hogy az 1949-ben megtartott hasonló jellegű értekezlet igen eredményesnek bizonyult. vényt aláírni, hogy nem közöl olyan cikkeket, amelyek „alkalmasak a közrend megzavarására". A határozat tizenhárom napilapot érint Famagusztában annak hírére, hogy fegyveresen támadtak meg egy autóbuszt és megölték három török utasát, a famagusztai törökök megszakították munkájukat. A török kikötőmunkások sztrájkba léptek, a görög kikötőmunkások pedig biztonsági okokból maradtak távol munkahelyüktől. Nyugat-lndiában második napja tart az ítéletidő, trópusi esőzésekkel és hatalmas erejű szélviharral. Bombay közelében eddig tizennégyen fulladtak a megáradt folyókba. Egyes helyeken 250 milliméter csapadék hullott. Angol lapok a debreceni Kodály-kórus LlangoiSen-i győzelméről LONDON (MTI) A Liverpool Post beszámol arról a győzelemről, amelyet a debreceni Kodály-kórus aratott a Llangcllenben tartott walesi nemzetközi dalosversenyen. A lap azt írja, hogy a kórus tagjai úgy énekeltek, mint az egekbe szálló pacsirták és 18 ország versenyzői előtt elnyerték az ifjúsági verseny első díját. A Manchester Guardin a magyar győzelem kapcsán azt írja, kiderült, hogy a magyar énekesek sokkal jobban megértik az angol Elgar zenéjét, mint maguk az angolok, a versenyszámok közül az egyik ugyanis Elgar műve volt. (MTI) — CAPE CANAVERALON „Bombarc” típusú légelháritó rakétalövedéket lőttek ki pénteken, amely néhány másodperccel később felrobbant. Időjárásjelentés Fülledt, meleg Idő. Várható időjárás vasárnap estig*: Nappali felhőképződés, néhány helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 28—31 fok között. Távolabbi kilátások: a meleg idő tovább tart. Huszonkét négyes találat a lottón Szovjet tudományos expedíció a Grönlandi-tengeren A genfi atomszakértői értekezlet továbbra is szívélyes légkörben folyik GENF (MTI) Az AFP tudósítója jelenti: A Kelet és Nyugat atomszakértői értekezletének 11. napján az ülések változatlanul igen szívélyes légkörben folytak. A péntek délutáni ülés után az értekezleten részt vevő nyolc ország küldöttségei a genfi Grand Hotel termeiben találkoztak, ahol az amerikai küldöttség fogadást adott tiszteletükre. A nyugati és a keleti tudósok két órán át teljesen fesztelenül, igen szívélyes légkörben társalog- ak. Már a délutáni ülés előtt feltűnést keltett, hogy a Nemzetek Palotájának folyosóján véletlenül találkozott Fjedo- rov, a szovjet küldöttség vezetője és Sir William Penny angol tudós, milyen szívélyesen köszönti egymást, a két tudós tízperces beszélgetés után együtt ment be az ülésterembe, A ciprusi helyzetről MOSZKVA (MTI) Több hónapon át tudományos kutatásokat folytatott a „Torosz" nevű szovjet expedíciós hajó a Gröndlandi-tengeren. A Szovjetunió arktikumi tudományos expedíciójának a munkatársai óceánográfiai vizsgálatokat folytattak a sarkvidéknek ezen a szakaszán. A kutató hajó mintegy háromezerötszáz tengerimér- földes utat tett meg. A szovjet expedíció tagjai értékes anyagot gyűjtöttek a Grönlandi-tenger különböző tulajdonságairól. A „Torosz” szovjet kutatóhajó rövidesen újabb útra indul. A lottó 28. játékhetén négy találatot huszonketten értek el, a nyeremény összege egyenként 89 398 forint. Három találatot 2359-en értek el, a nyeremény egyenként 416 forint. A két találatos szelvények száma 65 040, a nyeremény összege egyenként 15 forint. (MTI) Az amerikai szenátus figyelmébe! TALÁN NINCS szívettépőbb látvány, mint az olyan ember, akiben a nemes felindultság, s ugyanakkor a mély fájdalom érzései kavarodnak. Ennek hatása természetszerűleg megsokszorozódik, ha egyszerre 96 ilyen gentleman áll előttünk, akik mindannyian az Egyesült Államok szenátusainak tagjai. Vajon mi okozta az amerikai honatyák szokatlan felin- dultságát? Kiderült, hogy ennek okát abban az ítéletben kell keresnünk, amelyet a Magyar Népköztársaság Legfelső Bírósága az 1956. évi ellenforradalmi felkelés vezetőire hozott. Ebből az alkalomból a szenátor urak fontos feladatuknak tartották, hogy külön határozatot hozzanak. „Figyelembe véve...” — így kezdődik a határozatnak mind a hat pontja. Ezekben említést találhatunk a világ népeiről, amelyek „üdvözölték” a magyarországi ellenforradalmi összeesküvést. A szöveg népi demokrácia ellenes durva támadásokat, s természetesen szovjetellenes rágalmakat is tartalmaz. Vajon a szenátor urak figyelembe vették-e a reális tényeket, vagy a nemzetközi közvélemény valós megnyilatkozásait? A magyar nép ma már világosan látja, kik és miért kiáltoznak a Nagy Imrére hozott Irta: ALEKSZEJ SZNYEGOV igazságos ítélet miatt, és senkinek sem engedi meg, hogy megfosszák az összeesküvők elítélésének és megbüntetésének szuverén jogától. Hiszen Nagy Imre és társai arra törekedtek, hogy felszámolják a szocialista vívmányokat és megdöntsék a népi demokratikus rendszert. Figyelembe vették-e a szenátor urak, hogy csak úgy fordulhatnak hangos felháborodással „a becsületes emberek lelkiismeretéhez”, és csak akkor szólhatnak a nevükben, ha erre valamiféle erkölcsi alapjuk is van? AZ AMERIKAI kongresszus 1951-ben az úgynevezett „kölcsönös biztonsági törvényhez” különleges módosítást fogadott el. Ezt szerzőjéről, Kersten- módosításnak nevezi. Ennek alapján az Egyesült Államok évente 100 millió dollárt fordít a keleteurópai országokban levő reakciós felforgató elemek támogatására. Ebből az összegből pénzelik földalatti tevékenységeiket, amelyeknek célja a szocialista rend megdöntése és a kapitalizmus visszaállítása. Az amerikai politikusok hivatalosan a fenti tevékenységeket „felszabadító mozgalomnak” nevezik, amelyben — a módosítás szerint — kiválasztott keleteurópai lakosok, valamint a fenti országokból disszidált elemek vesznek részt. Az utóbbiak egyrésze a NATO hadseregében teljesítenek szolgálatot, a többieket pedig más célokra használják fel. Nyilvánvaló, hogy a „más célok” kifejezés alatt a kémkedést, a felforgató tevékenységet és a terrorcselekményeket értik. Egyébként Kersten, a módosítás szerzője, a kongresszus előtt kertelés nélkül így nyilatkozott: „Ha azt mondanám, hogy a terror nem játszik szerepet Kelet-Európa felszabadító mozgalmában, ez azt jelentené, hogy nekünk még fogalmaink sincsenek arról, mit jelent ez a felszabadító mozgalom.” Az Egyesült Államok monopolista köreihez közel álló United States New and World Report című folyóirat a következőképpen körvonalazta azt a politikát, amelyet a cikk szerzője a keleteurópai országokat „felszabadító politikának” nevezett: „A meghatározott washingtoni és külföldi célok érdekében kívánatos, hogy a vasfüggöny mögött az „X-terv” végrehajtásakor olyan taktikát alkalmazzanak, amely hasonlít a stratégiai szolgálat háború alatti taktikájához. E célok érdekében kíméletlen eszközökhöz kell fordulnunk, beleértve, szükség esetén, a gyilkosságokat is, — hogy állandó nyugtalanságban tartsuk a világ orosz részét. Ezzel egy- időben támogatni kell az orosz csatlós államokban szervezkedő földalatti mozgalmat.” MINDEZ VILÁGOS és érthető. Azóta az amerikai kongresszus évente 100 millió dollárt fordít a fasiszta emigránsok és a reakciós összeesküvők támogatására, akik arról álmodoznak, hogy egyszer újból kezükbe kaparintják a hatalmat a keleteurópai országokban. Talán puszta véletlennek tulajdoníthatjuk, hogy a magyarországi ellenforradalmi felkelés előtt három hónappal az amerikai kongresszus váratlanul — az eddigi 100 millión felül — újabb 25 millió dollárt szavazott meg a felforgató tevékenységek támogatására? Talán az is csak a véletlen műve, hogy 1956. szeptemberében — éppen egy hónappal a magyarországi összeesküvés előtt — az amerikai kongresz- szus délkelet-európai külön bizottságot alakított? Ez a bizottság egyébként szeptember 10—11-i ülésén megvitatta Magyarország „felszabadításának perspektíváit” is. E vitában részt vett Nagy Ferenc, az egykori miniszterelnök, Varga Béla, a reakciós emigráció egyik vezetője, s ott voltak a „magyar tábornoki ötöstanács” képviselői, vagyis a reakciós magyar emigráns szervezetek legfelsőbb katonai fórumának horthysta tisztjei. S végül még egy tény. A magyarországi események előestéjén Párizsban találkoztak azok az emigráns vezetők, akik a keleteurópai népi demokráciákból, s különösen Magyarországról disszidált elemek csoportjait irányítják. Ezen a találkozón a legaktívabb szerepet Jackson, az amerikai felderítő szervek képviselője játszotta. Pearson, ismert amerikai szemleíró, e különös „véletlenről” szólva, 1956. novemberében ezt a kérdést tette fel: „Lehetséges, hogy ők már előre látták a jövő eseményeit?” VALÓBAN, NEM túlságosan sok „véletlen” gyűlt össze egyszerre? Minden egészséges gondolkozásé ember, akit nem vakítottak el a reakciós propaganda hazugságai, látja, hogy Nagy Imre és társai azt a tervet akarták megvalósítani, amelyet az óceánon túl dolgoztak ki Magyarország ,,felszabadítására”... a szocializmus alól. A fent nevezettek, amikor a népi demokratikus rendszer felszámolására törekedtek és Magyarországot el akarták szakítani a többi szocialista államtól, hogy azt az agresszív NATO védelme alatt „nyugati demokráciává” változtassák, akkor azt a politikai irányvonalat igyekeztek győzelemre juttatni, amelyet így állhatatosan védelmez Dulles amerikai külügyminiszter és oly szíves pénzzel támogatni az amerikai kongresszus. A reakciós amerikai politikusok színlelt „felindultsá- gukkal”, „a megrendült lelkiismeret” és a „meggyalázott humanizmus” fellengős kifejezéseivel nem téveszthetik meg a világot. Feltétlenül igaza van a Berliner Zeitung című német újságnak, amely ezt írja: „Nyugaton azok kiáltanak a leghangosabban, akik a szuezi és az algériai tömeg- gyilkosságokért felelősek, akik Kenyában 30 000 embert zártak koncentrációs táborba, akik villanyszékbe ültették a Rosenberg-házaspárt.” Az amerikai reakció a Nagy Imre és társai felett hozott ítéleten képmutatón „megrendülve”, csupán saját agresszív politikájukról igyekszik elterelni a figyelmet. Hiszen a világ közvéleménye elítéli az Egyesült Államok durva beavatkozását Indonézia, Burma, Ceylon és több más állam bel- ügyeibe és az amerikai gyarmatosítók intervencióját, a libanoni felkelés elfojtására. Az amerikaiak olyan mérgezett nemzetközi légkört akarnak létrehozni, amely megakadályozza a népek által hőn óhajtott csúcstalálkozót. VÉGEZETÜL megállapíthatjuk, hogy az amerikai szenátor urak nem vették figyelembe a legfontosabbat: a magyar nép szuverenitását, s jogát ahhoz, hogy megvédje demokratikus rendszerét, szociálist» hazáját.
