Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-13 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 146. szám ARA: 60 FILLÉR 1958. július 13., vasárnap Mit várhat megyénk a 3-éves tervben? l/jf üzemek épülnek — Eger 70 új lakást, Gyöngyös és Hatvan 90-90 lakást kap — Nem lesz villanynélküli község — Lendvai Vilmos elvtárs nyilatkozata _ Sz erkesztőségünk felkérte Lendvai Vilmos elvtársat, a Heves megyei Tanács v. b. el­nökét, hogy néhány közérdekű kérdésre válaszoljon megyénk olvasóinak. Lendvai elvtárs kérdéseinkre a következőket válaszolta: 1. A hároméves tervben milyen nagyobb ipari, me­zőgazdasági és kommunális beruházások várhatók? A hároméves terv birto­kunkban levő előzetes irány­számai alapján a következő nagyobb beruházásokat ter­vezzük: 1 190 000 forintot fordítunk * Káli Bánya- és Cementipari Vállalat fejlesztésére. A taná­csi vas- és fémipari gépi fel­szerelésének korszerűsítésére 681000 forint jut. A tégla­ipar termelési kapacitásának -ővítésére 1 280 000 forintot irányoztunk elő. 1 001 000 fo­rintos beruházással üzembe helyezzük az Egri Szemcséző üzemet. A hároméves tervben befejezzük a Gyöngyösi Vágó­híd építését 15 316 000 és a Gyöngyösi Kenyérgyár építé­sét 4 614 000 forintos össz­költséggel. Ugyanezen időszak alatt üzembehelyezzük a Hatvani Viz- és Csatornaművek első részlegét 8 096 000 forintos össz­költséggel. Gyöngyösön kilencszázezer forintot fordítunk az ivóvíz- ellátás jelenlegi helyzetének javítására. Négymillió forin­tos költséggel befejezésre ke­rül a gyöngyösi Derítő építés és egymillió 736 000 forintos költséggel a mátrafüredi szennyvízcsatornázás. Üj ku- *ak létesülnek Vécs, Heves, Tiszanána, Poroszló, Pély, Be­senyőtelek, Füzesabony, Tar- nazsadány, Aldebrő, Sarud, Boldog, Hort és Szihalom köz­ségekben. Négymillió forintos költséggel befejeződik a gyön­gyösi Hungária Szálló újjáépí­tése. Nyolctantermes iskolát épí­tünk Hatvanban, Egerben és Gyöngyösön, négytantermes is­kolát kap Füzesabony, Mező- szemere, Ecséd. Gyöngyöspata, Tarnalelesz, Heves, Boldog, Recsk, Karácsond, Kisköre, Gyöngyöshalász, Felsőtárkány, Besenyőtelek, Párád, Apc és Feldebrő. Kéttantermes isko­la épül Pétervásárán, Átány- ban, Adácson, Mátraszentim­rén, Tarnazsadányban, Síro­kon, Viszneken, Nagyvisnyón, Novajon, Noszvajon, Bélapát­falván, Egerbocson, Kömlőn, Nagyrédén és Halmajugrán. Egytantermes iskolát építünk több községben. A hároméves terv időtarta­ma alatt kerül üzembehelye­zésre a hatvani 100 ágyas kór­ház és rendelőintézet, melyre 5 985 000 forintot fordítunk. Az egri Megyei Kórház fej­lesztésére 5 897 000 forintot irányoztunk elő, míg a gyön­gyösi Kórház korszerűsítésére 1 595 000 forint jut. Tovább­fejlesztjük a hevesi TBC- kórházat is. 2. Mennyi lakás várható a hároméves tervben és mi­lyen intézkedések szolgál­ják a lakáshiány enyhítését? — Egerben a hároméves terv során hetven új lakást adunk át tulajdonosuknak és meg­kezdjük további negyven új lakás építését. Gyöngyösön 90 lakást adunk át és meg­kezdődik 30 új lakás építése. Hatvanban ugyancsak 90 la­kás épül és megkezdődik to­vábbi 30 lakás építése. Nagy segítséget nyújt az OTP kis­lakásépítő mozgalma, melynek keretében kölcsönökkel segí­tik az építeni szándékozókat. 3. Mikorra várhátó~a még nem villamosított községek villamosítása? — Megyénkben már csak öt község nélkülözi a villanyvilá­gítást. Szarvaskő és Egerszólát még az 1958-as évben, Mikó- falva, Váraszó és Tenk közsé­gekben pedig a hároméves terv második és harmadik évében gyúl ki a villanyvilágítás. 4. A lakosság ellátásában milyen hiánycikkek mutat­koznak és mi a lehetőség e hiányok megszüntetésére? — Átmeneti hiányokat ész­lelünk a hús- és sörellátás frontján. Sok helyen, főleg falvainkban, nincs elegendő szénsav a szódagyártáshoz. Hiány mutatkozik a férfi bal­lon kabátban, gyermekruhák­ban, női ballonkabátban, nyá­ri színes szaténkartonban és selyemruhában. Hiánycikk a villanyfőző, villanyvasaló szi­getelőcső, motorkerékpár köp- peny, az olcsó, 450—500 forin­tos rádió, a férfi- és női ke­rékpár, különböző háztartási eszközök, kristályos mosószó­■I— i . da, ammóniákszóda, fényezett hálószobabútor, konyhabútor, valamint a tetőfedő cserép és fenyőfűrész áru. A fenti hiánycikkek meg­szüntetésére a helyi áruala­pokból szerzünk be árut. Ter­mészetesen a kiskereskedelmi vállalatok csak akkor vásá­rolhatnak, ha a nagykereske­delmi vállalat igazolja, hogy a kérdéses cikkeket egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben tudja kiszolgálni, így szabályozni tudjuk a kis­kereskedelmi vállalatok kész­letgazdálkodását, valamint ja­vítjuk az áru forgási sebessé­gét. Természetesen központi intézkedéseket is tesznek a hiánycikkek exportjának csök­kentésére, s gyártásának foko­zására. 5. Hogyan áll az érettsé­gizett és általános iskolát végzett fiatalok elhelyezke­dése? E kérdésben, sajnos, nehéz­ségeink vannak, miután az ed­digi felmérések alapján 490 érettségizett fiatal vár elhe­lyezkedésre. Nehezíti a probléma megol­dását az a tény, hogy a fia- tatok _.«W"*sze idegenkedik termelői munkakörben mun­kát vállalni. Vannak sokan, akik máris elhelyezkedtek ipari tanulóként, főleg olyan szakmákban, melyek nagyobb szellemi előképzettséget igé­nyelnek, de a többség még mindig főleg irodai állásokra vár. Kérdőíveket adtunk ki a vállalatokhoz, melyek nyo­mán például az Egri Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat, az Egri Autóközlekedési Vállalat, az Egri Faipari Vállalat, a Hatvani Sütőipari Vállalat, a Heves megyei Nyomda és még több üzem érettségizett ipari­tanulókat keres. A Parádi Üveggyár technikust, a Heves megyei Gyógyszertár Vállalat drogista munkakörben, az Egri Állami Áruház, a 32-es számú AKÖV, az ecsédi községi ta­nács adminisztratív munka­körben alkalmaz érettségizett fiatalokat. Munkaügyi szerve­ink e kérdés megoldását első helyen kezelik és remény van arra, hogy rövidesen vala­mennyi érettségizett fiatal ré­szére megfelelő munkaalkal­mat tudunk biztosítani — fe­jezte be nyilatkozatát Lendvai Vilmos elvtárs. Negyedév után — őszi szezon előtt az egri Állami Áruházban Az egri Állami Áruház is­mert és kedvelt vásárlóhelye nemcsak a városnak, hanem — nyugodtan mondhatjuk — az egész mesének. Egy-egy piaci vagy valamilyen ünnep előtti napon úgyszólván egy talpalat­nyi hely sincs a különböző osztályokon; zsúfolt az áru­ház. A vásárlók bizalmát — és nem utolsó sorban az áruház által biztosított választékot, úgymond: a „jó kereskedelmi politikát” — mutatja az is, hogy az áruház az elmúlt ne­gyed Ívben, április—május—jú­nius hónapokban több milliós forgalmat bonyolított le. Hogy mi adta e nagy forgalom na­gyobb részét, azt nem is le­hetne rövid idő alatt megálla­pítani. A ruházati forgalom például elérte az elmúlt év azonos idő­szakának értékét, pedig akkor még élt az emberekben az el­lenforradalom utáni úgyneve­zett felvásárlási láz. Igen nagy volt az érdeklő­dés, illetve a kereslet a külön­böző műszaki cikkek — ke­rékpárok, rádiók, televíziók, motorkerékpárok — iránt. Az e cikkekből adódó forgalom 25 százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. A leszállított árú cipőkből és konfekciós áruk­ból csaknem félmilliós volt a forgalom. Bár nyár van még, az áru­ház már készül az őszi sze­zonra. Az áruház igazgatójának tá­jékoztatása szerint hamarosan megérkeznek az őszi szezon­áruk, közöttük különféle szö­vetek, egyéb anyagok, újszerű ballon-tweed kosztümök, szö­vetruhák, ballonkabátok. A ballonkosztümök ára egyen­ként körülbelül 420—450 fo­rint, a divatos, úgynevezett hétnyolcados tweed kosztü­mök ára pedig 600—700 forint körül lesz. Ma délelőtti térzene Egerben Egerben régi hagyományai vannak a vasárnap délelőt- tönkénti térzenének. Ezt a ha­gyományt akarják most újra feleleveníteni és rendszeressé tenni. Ma délelőtt fél 12 óra­kor a Kisipari Termelőszövet­kezetek 33 tagú fúvószenekara ad térzenét a székesegyház előtti téren. A zenekart Hagy Ferenc karnagy ve­zényli. Lapzártakor érkezett: Befejezte a cséplést a kömtől Rákóczi Tsz A komlói Rákóczi Termelő- szövetkezet tagjai szombat délig befejezték az aratási- cséplési munkákat. A szövet­kezet igen szép eredményt ér* el, búzájuk 14 mázsás átlag termést adott. Hatvanban a város lakóinak lelkes összefogásával a társadalmi munka sok szép pél­dája látható. A hatvaniak már tataroztak épületeket, építettek új iskolát, parkosítottak, most pedig járdaépítésről számolhatunk be e képesriport keretében. A betonjárda építésé­hez sóderre van szükség. Az iparitanuló intézet tanulói vállalták, hogy a Zagyvából kitermelik a szükséges sóder-mennyiséget. — Délutánonként a tanulók megszállják a Zagyva-partot és az egyre növekvő sóderhalom mutatja munkájuk eredményét. (Folytatás a 3. oldalon.) /W\AAAA^VAAAAAAAA/VWWVVAAAAAAAA/VWWWWWVIAA<VWW\A<VV\^AA/V,WVWVVWVWVWWWWWW'AA/'A Társadalmi munkában Van hús és hentesáru — csak több üzlet kellene különféle elegendő. Hetven mázsa hentesárut, húsz mázsa sza­lonnát és mintegy 230 mázsa tőkehúst ad át a kereskede­lemnek hetenként az Egri Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vál­lalat. Ebből a mennyiségből — Eger városon kívül — a megye 30 községét is ellátják. A vágóhíd élőállat-ellátása ki­elégítő: hetenként mintegy 450—500 sertést, 40—50 szarvasmarhát és 10—15 bor­jút vágnak és dolgoznak fel. Egerben az elmúlt hetekben megfigyelhető volt, hogy szom­batonként kora reggel hosszú sorok álltak a hentesüzletek előtt, a friss húsért. E jelen­ségről igen sokan vonták le azt a következtetést, hogy nincs elegendő hús, baj van az ellátással. Ez pedig nincs így. Az igazság az, hogy van , csak egyrészt a há­ziasszonyok mind korán akar­ják megvásárolni a szombati vacsorához, vagy a vasárnapi ebédhez szükséges húst, ezért van nagyobb tömörülés: más­részt pedig kevés a hentesüz­let Egerben, s a meglevőkben kevés a kiszolgáló személyzet. Több üzlettel, a személyzet létszámának némi növelésével a sorbanállásokat meg lehetne szüntetni — legalábbis ez a véleménye a vállalat igazga­tójának. A fentebb ismertetett termelési számok mindeneset­re ennek igazságát támasztják alá. A vállalat egyébként — az áruszállítás gyorsabbá tétele, az üzletek gyorsabb ellátása érdekében — még ebben a hónapban egy új tehergépko­csit is kap. Budapestre látogatnak ma a nagyrédei Ezüstkalászos tanfolyam hallgatói A nagyrédei ezüstkalászos tanfolyam hallgatói tegnap kétnapos tanulmányútra utaz­tak Nagy Ferenc mezőgazdász vezetésével. A 35 tagú csoport tegnap az agráregyetem gödöl­lői tangazdaságába látogatott el, ahol megtekintették a nö­vénynemesítést, a baromfine­velést és a méhészetet. Ma Budapesten van a csoport, délelőtt a város nevezetessé­geit látogatják meg, délután a Vidám Parkban szórakoz­nak, s az esti órákban indul­nak vissza Nagyrédére. Az ezüstkalászos tanfolyam hallgatói az utazással kapcso­latos költségeket maguk vise­lik. Vörös zászló lobog a győztes kombájnon Pusztaszikszón A Pusztaszikszói Állami Gazdaságban hat kombájn aratja a búzát. A kombájno- sok között nemes vetélkedés indult meg azért, hogy ezen a héten jó teljesítményt érje­nek el. A közös megegyezés alapján a jó eredményt elérő kombájnon vörös zászlót lo­bogtat a júliusi szél a jövő héten. ........................... So k éve húzódó problémát oldottak meg a besenyőtelkiek, jó részben társadalmi munkával Aki végigmegy a besenyő- élki Petőfi utcán, örömmel állapítja meg, hogy az utat szépen rendbehozták, kikövez­ték. 40—50 ember dolgozott megfeszített erővel napokig az iltesten. Szépen halad a jár- j dahálózat kiépítése is. Még az ősszel újabb egy kilométer hosszúságú járdát építenek, az ehhez szükséges anyagokat már beszerezte a községi ta­nács. Tervbevették a villany- hálózat további egy kilomé­teres kibővítését is, C§épelnek a gyöngyösi járásban Gyöngyösön, Vámosgyörkön és Gyöngyöshalászon meg­kezdték a cséplést. Jelenleg az ősziárpát csépelik, de iövő héten sor kerül a búzára is. Az Atkári Gépállomás idejé­ben gondoskodott arról, hogy a községekbe megérkezzenek a cséplőgépek és zavartalanul folyhasson a munka. Bizalmi-tanácskozások a KPVDSz-nél A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága a napokban bizalmi tanácskozásokat tartott az alapszervezeteknél, illetve .a járási bizottságoknál. A bi­zalmi tanácskozások összefüg­gésben állnak a július 19-én megtartandó megyei bizalmi 'Idöttválasztásokkal. A ta­nácskozásokon a vállalatoanál és a földművesszövetkezetek­nél megmutatkozó szakszerve­zeti és egyéb problémákat be­szélték meg. Tegnap reggel a Népkerten keresztül a patak mentén jöttem munkába. Nemrégen gondos kezek fiatal geszte­nyecsemetéket ültettek a part mentén. Megfakadtak, kihajtottak szépen. — Mi- lyen szép fák lesznek ezek néhány év múlva —, di­csérhette őket ez is, az is; a járókj jk. Tegnap még mind megvolt épségben. Ma reggel megdöbbenve lát­tam, hogy az egyik kis cse­metét derékba törte valaki. Nem vitte el botnak, karó­nak, kettétörte, s ott hagy­ta. A tegnap még zöld leve­lek elhervadtak, elpusztult a fa is. Ki tette? Miért bántotta? Nem tudom. De annyi biz­tos. hogy szívtelen volt és lelketlen. (Sz...y)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents