Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-06 / 140. szám

4 NEPÜJSAG 1958. július 6., vasárnap Modern Korunk leggyakrabban előforduló betegsége: KÖZISMERT ÉS SOKAT hangoztatott tény, hogy a nagyvárosok állandó és erős zaja, lármája egyre több em­ber számára teszi szinte elvi­selhetetlenné az életet. A már­mar közhellyé váló megálla­pítás azonban mély és be­ható figyelmet érdemel, hiszen a jelenség a modern ember életére rendkívül káros és las­san komolyan veszélyezteti egészségünket. Életünk egyre jajosabb környezetben és kö­rülmények között zajlik le. innék íő okai a modern élet ;gyre fokozódó gépesedésére vezethetők vissza és a követ- :ezőképpen csoportosíthatók: 1. Az ipar fejlődése és ezzel '.apcsolatban a gyárak és üze- a ek számának nagyarányú övekedése. 2. A robbanómotoros, tehát agy zajjal közlekedő jármű- ek sokasága. 3. A rádió és televíziós ké- zülékek számának növekedése. 4. A modern építkezések lódja. Természetesen ezek csupán legáltalánosabb és legszem- stűnőbb jelenségek, amelyek ülönböző hangrezgéseket léznek elő. Ha ezek a rezgő­ik szabályosak, akkor han- >król, ha viszont szabályta­nok, akkor zajról, lármáról sszélünk. Ezeket a rezgéseket a légré- g közvetíti, ennek hiányá­ul az emberi hallószerv, a 1, képtelen lenne a hango­lt felfogni. (Légüres térben nem is volna lehetséges.) ilünk, miután a hangrezgé- ket összegyűjtötte és felfog- , az agynak továbbítja, ahol ek hangérzetté alakulnak át, gyis észlelő szervünk, agy- lőnk segítségével megálla­tjuk, hogy hangokról, avagy ipán zajról van-e szó. Eb- 1 a rövid, de szükségszerű vetkeztetés következik, hogy hangrezgések, tekintet nél- 1 szabályos, vagy szabály­án voltukra, elsősorban a fogó szervre hatnak és csu- n másodsorban az észlelő érzékelő szervre, az agyve- e, mely végső fokon eldönti, %y az ember számára kelle- s és elviselhető, avagy za- •ó érzékelésekről van-e szó. •öl a központi idegrendszer ózatán keresztül, fokozato- i tudomást szerez többi rvünk is. ÍEM VIZSGÁLJUK részle- abben azokat a káros ha­lkat, amelyeket maga a lószerv szenved a túlzott következtében. Természe- nél fogva ezek a közismert általánosabb panaszok. Az- a megállapítással szemben, y minden zajhoz hozzá le­szokni és el lehet visel- sajnos, bebizonyított tény, y a kovácsok mintegy 50 saléka, az olvasztókban és öntödékben dolgozó mun- Dknak mintegy 90, sőt sok- • száz százaléka szenved íoly hallási zavarokban, indez annak a következ­ne, hogy hosszú ideig, rö- megszakításokkal, rendikí- erős zajnak van kitéve a ószervük. mi az agyvelőre, ezen ke- tül az idegrendszerre és a >i szervre gyakorolt ka- hatást illeti, első hallásra i különösnek illik, de tén bebizonyított tény, r a különféle zajok nagy tékben képesek befolyá- i, sőt adott esetben meg- Dztatni a normális szellemi izikai működést. Az ideg- yászok az idegbetegek egy inéi különleges tüneteket Itek, melyekből ezek csu- az abszolút csöndes és ;odt vidéki környezetben yultak ki. Ezt a jelenséget, y betegséget „nagyvárosi őségnek” nevezték el. Ma­értetődik tehát, hogy a metlen és zavaró han- ak az idegrendszerre való más hatása annál na- b, minél érzékenyebb és ronyabb erre a szervezet, on megérzik ezt a kis- nekek, az öregek, általá- a betegek és főleg a neu- :iások. SÉRLETEK ÉS számítá- alapján kimutatható, egy állandó és intenzív tk kitett egyénnek 20— a zaj 25 százalékkal több energiát kell kifejtenie, hogy munká­ját elvégezhesse, mintha nor­mális körülmények között dolgozna. Különböző pszicho­technikai kutatások alapján az is megállapítható, hogy a lárma erősen csökkenti a tel­jesítőképességet. A Western Union Teleg­raph Co.-nak a sürgöny to­vábbítása és felvevése közben adódó hibák 44 százalékát si­került kiküszöbölnie azáltal, hogy a hivatali helyiségeket teljesen zajtalanították. A Life Co. hasonló módszerrel élve, nagy számmal csökkent­hétté személyzetét, hiszen a megmaradt alkalmazottak tel­jesítőképessége a csend által nagy mértékben fokozódott. A bántó zaj minden fajtá­ja állandó feszültségben tart­ja az idegrendszert. Ez az ál­lapot előbb-utóbb különféle változásokat idéz elő az egyén természetében, nyugtalanság, ingelékenység, idegesség, neu­raszténia, pszichoaszténia, stb. formájában. A normális napi tevékenység a munka folya­mán, ez mégjobban fárasztja az embert, mert csökkenti fi­gyelmét és arra kényszeríti, hogy koncentrációjához lénye­gesen több energiát fejtsen ki. Ez különösen ott nehéz és fárasztó, ahol finom, precíz munkát kell végezni. A gyá­rakban és üzemekben végül a fáradtság, és kimerültség, az idegrendszeri zavarok leg­többször súlyos balesetek oko­zói. A fáradt ember álma ál­talában rövid és nyugtalan, soha nem tudja magát telje­sen kipihenni. MINDEZEK TEHÄT nem csupán feltevések és megál­lapítások, de többszörösen be­bizonyított tények. A lármá­nak és zajnak az idegcent­rumra való hatását már ré­gebben megfigyelték alvó ál­latokon. Előzőleg léket vág­tak koponyacsontjukon. Leg­mélyebb álmukban is elég volt a legkisebb zaj, csengő, karcolás, egy köhintés, vagy csupán egy óra felhúzása is és agysejtjeik azonnal reagál­tak rá. A léken át a kutatÓK jól megfigyelhették, hogy a zörejeknek megfelelően ho­gyan változik az agysejtek vérellátása. Nemrégiben emberen is vé­geztek hasonló kutatást, az elektromos agytérfogatmérő segítségével, mely az alvás időtartama alatt meghatáro­zott grafikont írt le. A grafi­kon irónja kétségtelenül akusztikai ingerek hatására mozdult el. Mindez röviden annyit je­lent, hogyha alszunk és álmo­dunk is, agyunk egy része éber marad, regisztrálja a hangokat és zörejeket a meg­felelő reakciókkal az agyké­regben. Ezek a reakciók a zaj minőségének, erősségének megfelelően, végső fokon éb­redéshez vezetnek. Ha tehát azt akarjuk, hogy álmunk pi­hentető és üdítő legyen, teljes csendre és nyugalomra van szükség. Szinte hihetetlennek tűnhet az a tény is, hogy az állandó vagy túlerős zajoktól auten­tikus szívbetegségek, máj- és gyomorbajok is szerezhetők. Ez is kétféleképpen magya­rázható. Először is a túlerős akusztikai rezgések közvetlen hatásával (robbanás, csatta­nás, rázkódás) másodszor az idegrendszeri visszahatással. Az agykéregben, az agyban fellépő változások hatására az egyes szervek is megvál­toztatják normális működésü­ket. Alacsony és magas vér­nyomás, szabálytalan szívmű­ködés, gyomor- és bélbajok léphetnek fel, melyeknek kí­sérői étvágytalanság, rosszul- lét, fejfájás, hányás, lesová: nyodás, álmatlanság stb. lehetnek. A ZAJOK ÁRTALMAS hatása ma már tehát nem kétséges. Komoly, patológiai elváltozásokat okozhatnak, melyektől egyre több és több nagyvárosban élő ember szen­ved. Amellett, hogy egyre több súlyos betegséggel kell számolnunk, nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy mindez erősen csökkenti a munkaképességet, a teljesítményt, valamint nö­veli a gyári és közlekedési balesötek számát. Végső fo­kon mindez a túlfeszített élet, a munkatempó és a lárma következménye, melytől a modern emberek különöskép­pen szenvednek és amelyen a jövőben, ha csak egy mód van rá, feltétlenül változtatni kell. Az „Unita” című olasz napilapból fordította: NAGY KATALIN •— Értesítjük olvasóinkat, hogy a LOTTÓ TÁRGYNYE­REMÉNY SORSOLÁS nyerő­számait keddi számunkban közöljük. 1958. július 6., vasárnap: 1848-ban született Baross Gábor, a magyar vasútügy reformere. 1893-ban halt meg Maupassant francia író. 1958. július 7., hétfő: 1937. Japán támadás Kína ellen. A kínai nép felszabadító háború­jának kezdete a japán imperialis­ták ellen. 1941. „Halál a német megszállók­ra*’ — ezzel a jelszóval kezdődött a fasiszta-ellenes felkelés Jugosz­láviában. NÉVNAP Ne feledjük hétfőn: CIRILL kedden: ERZSÉBET — A HAZAFIAS NÉP­FRONT Heves megyei elnök­sége megtárgyalta a második féléves munkatervét, valamint a takarékossági és békemoz­galmi munkákkal kapcsola­tos feladatokat.- A NAGYRÉDEI KISZ- szervezet ifjúsági segítő bri­gádjának leány-tagjai igen sok esetben segítenek — különö­sen nagymosásban és mesze­lésben — a falu idősebb és magukkal tehetetlen asszo­nyainak. — A MATRAVIDÉKI Fém­müvekben mindent megtesz­nek azért, hogy az évi hét­millió forint anyag felhasz­nálási összeget ne lépjék túl.- A HATVANI KONZERV­GYÁRBAN a borsó, uborka, cseresznye konzerválását vég­zik, de hamarosan az egres, majd a zöldbab és a paprika konzerválását kezdik meg. — NAGYTÁLYA községi tanács végrehajtó bizottsága 7-én tárgyalja a legeltetési bizottság második negyed­éves munkájának értékelé­sét. Megtárgyalják még a harmadik negyedéves mun­ka előkészítését.- AZ ÁTÁNYl KlSZ-szer- vezet tagjai megtakarított pénzükből zenekari felszere­lést vásárolnak, amelyből meg­alakítják a KISZ-zenekart. — SZILVÁSVÁRAD köz­ségi tanácsának művelődési állandó bizottsága 9-én v b. ülésen tárgyalja meg az ok­tatás és nevelés kérdését. Bemutatjuk új ssínésseinket SaillOJf CLL &0-CL Voltaképpen Somorjai Éva már nem új színésze a Gárdo­nyi Színháznak. Az elmúlt évadban vendégként szerző­dött a színház­hoz, az eredeti terv szerint csak mint a Marica grófnő primadonnája. Az első elő­adások után már a színház egyik legközis­mertebb művé­sze lett. A szín­ház vezetősége ezért Somorjai Évát leszerződ­tette az egész elmúlt évadra. Egymás után játszotta sikere­sebbnél sikeresebb szerepeit, melyekről mindenki elragadta­tással nyilatkozott. Az évad végén egy ideig az a hír járta, hogy Somorjai Éva megválik a színháztól és ez, főleg az ope­rettkedvelők táborában kel­tett elégedetlenséget. Most vált biztossá, hogy So­morjai Éva a következő évad­ban is tagja marad a Gárdonyi Színház társulatának. Ebből az alkalomból mutatjuk be öt az új színészek közül elsőnek e sorozatban. Somorjai Éva úgy indult el, mint sok pályatársa: nem akart színész lenni. Zeneaka­démiára járt és hegedűmű­vésznőnek készült Volt azon­ban egy barátnője, aki min­denképpen a színpadban látta életcélját, ö „csábította” el a Rózsahegyi színiiskolába. Az sem új a nap alatt, ami ez* után történt. A barátnőből so* ha nem lett szí* nésznő, ő vi* szont megsze­rette ezt a pá­lyát és tanárai úgy látták, hogy tehetséges is. Ez azóta ezerszer beiga­zolódott, ami­kor először Ka­posvárott, majd a szegedi Nem­zeti Színház tagjaként egy­másután aratta sikereit. Somorjai Éva operettszínész­nő elsősorban, de az igénye­sebb operettek kedvelője. Klasszikus nagyoperettekben szeretne játszani és a kiszű­rődött hírekből úgy látszik, hogy a jövő évadban erre bő­ven nyílik lehetősége. — Meglepett, hogy az egri közönség mennyire szereti a színházat és a színészeket -> mondta Somorjai Éva. — Ez a tény és az, hogy Eger nagyon szép és kellemes kisváros, ér­lelte meg azt az elhatározáso­mat, hogy Egerben maradok. Örömmel maradok itt és re­mélem, hogy az egri közönség is szívesen fogad. Moziműsor EGRI VÖRÖS CSILLAG 6—7-én: Ne várd a májust matiné: Két óceán titka EGRI BRÓDY 6—7-én: Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) 6—7-én: Apák és fiúk EGRI BÉKE 6—7-én: 420-as urak EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI 6- án: Makrancos feleség 7- én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 6—7-én: Szállnak a darvak matiné: 6-án: Skander bég GYÖNGYÖSI PUSKIN 6—7-én: Időzár matjlné: 6-án: Mühlenbergi ördög HATVANI VÖRÖS CSILLAG 6- án: Aranypók 7- én: Fájdalom nélkül matiné: 6-án: Látogatás a felhőkből HATVANI KOSSUTH 6- án: A szív újra dobog 7- én: 7 lányom volt FÜZESABONY 6—7-én: Mexikói szerenád PÉTERVÁSARA 6- án: Becsületrablók 7- én: Nincs előadás HEVES 6—7-én: Éjfélkor 5U ... hogy végre, többszöri ne kifutás után, sikerült megvál­tanom a világot. Már kora gyerekkoromban éreztem, hogy ez a feladat rám vár és most, ime, sikerült! Mielőtt nagyképűséggel vádolnának, kérem, hallgassanak meg. Ar­ról van szó, hogy hosszas és elmélyült előtanulmányok után sikerült egy módszert eltalálnom, amelynek alkal­mazásával végleg megszaba­Í 'díthatjuk az embereket legna­gyobb ellenségüktől, életük megrontójától: a pletykától és Í az intrikától. Amennyiben szerény javaslatom az illeté­kes körök előtt megértő fogad­tatásra talál, bizton kijelen­jem, hogy nincs többé intrika, 'megszűnik a pletyka. És most térjünk a tárgyra. Abból indulok ki, hogy egyes ! emberek szervezete éppúgy megkívánja a napi pletyka- . dózist, mint az alkoholista szervezete a napi adag rumot, vagy a bort, vagy mint a dohányzóé a megszokott mennyiségű cigarettát. Így a pletyka nem más, mint egy káros szenvedély, tehát kezel­hető. Ismerek megrögzött, szenvedélyes pletykásokat, akik betegek, ha egy nap nem mondhatnak valakiről, valaki­nek, valamit. Tudok intriku­! ' sokról, akik addig nem tud­nak elaludni, míg valakit, va­lahol meg nem fúrtak. Ne ítél­tjük el őket, emberek! Hisz a (nemdohányos nem tudhatja, [milyen öröm egy ebéd után j elszívott illatos cigaretta ké- (kés füstjébe bámulni. Aki nem |pletykás, nem is sejti azt a titokzatos, kellemesen hátbor­zongató élményt, amikor egy cukrászdái sarokban, vagy a piaci kofa sátránál, vagy ép­pen a nagymise alatt, Kovács­áé elmondhatja Kissnének, hogy Nagyné, ez az álszent trampli, ez a kis korcs, ez a csontkollekció, gumilabdákkal és kispárnákkal pótolja nyam­vadt alakjának fogyatékossá­gait és hogy az új kosztümje nem más, mint a férje kifor­dított esküvői ruhája. Vagy ta­lán el tudják képzelni azt a mennyei kéjt, amit a szenve­délyes intrikus érez akkor, amikor egy értekezlet szüne­tében félrehívja az igazgatót és a fülébe duruzsolja, hogy ő nem akar fúrni, hiszen nem ez a kenyere, de kötelességé­nek érzi, hogy figyelmeztesse a mélyen tisztelt igazgató elv­társat, akinek érdemei fénye­sebben világítanak, mint a nyári nap a júliusi égen, hogy Ficzere személyében kígyót melenget nemes kebelén, ö ugyan nem tudja, hogy konk­rétan mit csinált ez a Ficzere, dehát helyes volna utánanéz­ni, miután a nagyanyja ma­szek harisnyaszemf elszedő volt, és ez az aljas Ficzere 1956. októberében meg sem mert mukkanni és erre, nyil­ván, megvolt az oka. És ha ilyenkor az intrikus látja, hogy az igazgató fülében megtapad a tapló, olyan boldog kielégü­lést érez, amihez foghatót az egészséges gm bér el sem tud képzelni. Na, de van egy biztos mód­szerem, Mert úgy-e, mit csi­nálnak a megrögzött alkoholis­tával? Ügy van! Elvonó kúrá­ra viszik. Namármost! A szen­vedélyes pletykásokat és intri- kusokat is elvonó kúrára kell fogni. Hát nem egyszerű? A pácienst beviszik egy ha­talmas nagy épületbe. Ott kü­lön csoportosítják a pletyká­sokat és intrikusokat. A pletykásokat hatalmas termekbe zárják, melyek cuk­rászdává, piaccá, vagy éppen utcává vannak kiképezve, aszerint, hogy az illető beteg az életben melyik területen fejtette ki áldásos tevékeny­ségét. Itt aztán hagyják őket békén. Hadd beszélgessenek, hadd pletykáljanak. A harma­dik nap után helyezik üzembe saját találmányú berendezése­met. Ez egy mindent halló és látó csodagép. Ha valaki a másikról bármi rosszat mond, a szerkezet automatikusan 110 voltot vezet az illető nyelvébe. Ismételt esetekben ugyanez a csodagép egy hatalmas pofont is lekever. Mikor már az egész társaság nyelve zsibbadt az áramütésektől, mikor a fejük térfogata duplájára nőtt a ka­pott gyógy pof önöktől, kezdőd­ne a kúra második része. Na­pi nyolc órán keresztül mást sem tehetnek, mint embertár­saikról egyfolytában jót kell mondaniok. Akiknek ez nehe­zen menne, — mert nem lcöny- nyű feladat ez egy vérbeli pletykásnak —, annak nyelvé­be ismét egy kis elektromos serkentés vezetendő. Tudom, hogy egy kissé szigorú a mód­szer, persze, nem az áram és a pofonok miatt, mert ebbe csak bele lehet jönni. Annál na­gyobb szenvedés állandóan jót mondani a másikról. Termé­szetesen ezt is meg lehet szok­ni, csak sokat kell gyakorolni. És, hogy ne maradjon túl nagy hiányérzete, mindazt a rosszat, amit eddig embertár­sairól elmondott, nyilvános, tánccal egybekötött klubeste­ken önmagáról kell elmonda­nia. Ezzel tulajdonképpen be is fejeződne a kúra. A páciens kap egy tanúsítványt, hogy meggyógyult és újra a társa­dalomba léphet. És amikor ki­lépne a kapun, valaki meg­kérdezné tőle, hogy mi újság odabent. Abban a pillanatban, amikor elkezdené a pletykát, a gépezet, amely még itt is hat, három darab egyforma pofonnal figyelmeztetné az illemre. Az intrikusok osztálya kö­rülbelül ugyanezekkel a mód­szerekkel dolgozna. Itt az il­... hogy Ciprus szigetén több mint négyezer éves bronz vázákra akadtak a francia archeológusok. Né­hány ezek közül ékköveket tartalmazott. ... hogy az örmény Szov­jet Szocialista Köztársaságban az Ararát hegyén megépítet­tek egy napenergiával hajtott áramfejlesztő telepet. ... hogy George Palmer ausztráliai lakos páratlanul álló eredményt ért el; sike­rült fognia televíziós készü­lékén egy 20 ezer kilométer távolságból közvetített adást. ... hogy a washingtoni Ge-> orgetown egyetem könyvtá­rosnője olyan műagyat talált fel, mely négy és fél óra alatt 30 ezer szót fordít le oroszból angolra, annyit, amennyihez egy igen gyakor­lott fordítónak egy hét kellene. tetőnek önmagát kellene meg­fúrnia. Természetesen a fú­rás ebben az esetben sikeres lenne és az történne vele, mint azokkal az emberekkel, akiket még civil és aktív korában megfúrt. Nyilván mindazt a tortúrát is végig kellene csinálnia, amit ö an­nakidején másoknak kívárft. Tehát harmincötször le kelle­ne váltani, tízszer lecsukni, és legalább ötször felakasztani, persze csak csínján, hogy baja ne essék. Ügy érzem, hogy fentebb is­mertetett módszerem igen cél­ravezető volna, éppen ezért javaslom elfogadását. Hogy valamit lendítsek a dolgon, tisztelettel felajánlom a szen­zációs találmányért járó jutal­mat az Első Magyar Pletyka- és Intrika Elvonó Műintézet alapítására. Én már arról is gondoskod­tam, hogy az első turnus ápoltjai biztosítottak legyenek. Három napig jártam a városi és kérdezgettem az embereket, hogy ki szokott a legtöbbet pletykálni. Mindenki szolgált bőséges adattal. Elmondták, hogy ki, mikor és mit mon­dott a másikról, elmondták, ki vette lopott pénzből a Pan­nóniáját, elmondták, hogy ki a legveszélyesebb intrikus. Kedves adatszolgáltatóim, -* szíves fáradozását ezúton kö­szönöm és, hogy hálám ne csak légüres térben mozgó szó legyen, javaslom, hogy az első kúra boldog részesei ők legye­nek. Akkor hát a mielőbbi vi­szontlátásig. Csak ezt akartam mondani HERBST FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents