Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-06 / 140. szám

1958. július 6., vasárnap NEPÜJSAG 3 Ezen az állapoton segíteni kell Sok a jelentkező az ipariskolákba — nem minden szakmában van elhelyezkedési lehetőség az Általános és közép­iskolák után a MÜM-iskolák is kapuzárás előtt állnak. Az egri 212. sz. MÜM-iskolában is elhagyottá váltak a tanter­mek. Tatarozzák, festik az öreg falakat, hogy az ősszel megifjodva várja a fiatalokat. Az emeleten csend honol. Elcsitultak, végetértek a «szak­vizsgák izgalmai. Az elmúlt napokban, a többi évhez ha­sonlóan az utolsó évesek meg­szerezték a szakvizsga- bizo­nyítványt, ezzel felnőttekké váltak. De ezzel az iskola éle­te nem szűnik meg, az ősszel újra zajos lesz, az elmenők helyét elfoglalják a fiatalab­bak, a különböző szakmát vá­lasztó ipari tanulók. Tovább folyik majd a szak­munkásképzés, hiszen átalá- nos és középiskoláink az idén is sok fiatalt bocsátottak az életbe, akiknek szakma kell, akik az ipari szakmában lát­ják jövőjüket, boldogulásukat Ezért MÜM-iskoláink mellett a felelősség súlya ránehezedik gyárainkra és üzemeinkre is, hiszen mindnyájan felelősek vagyunk azért, hogy a fiatal generáció a kívánságának legmegfelelőbb szakmát kapja és találja, ahol a leghaszno­sabban dolgozhat. Aki ebbe az iskolába jelent­kezik, az nagyon jó helyre jön, biztos, Keresőképes szak­mát kap, ügyes, univerzális emberré válik, — amit fénye­sen bizonyít a legutóbbi vizs­gamunka kiállítás is. Ezt tudják a fiatalok, mert a je­len pillanatban, ahogy ezt Hajós Gyulától, az egri MÜM- iskola igazgatóhelyettesétől, az iskola párttitkárától meg­tudtuk, minden szakmára van bőségesen jelentkező. Jönnek a fiatalok, jelentkeznek, mert tudják, hogy ezen az úton tudnak leggyorsabban, leg­eredményesebben szakmunká­sokká válni. Az állam igen sokat költ rájuk, — mert míg egy tanulóból szakmunkás lesz, — ez az államnak sok­ezer forintjába kerül. AZ IDÉN AZ 1958-as tan­évre jelentkezőket az illető üzem vagy gyár veszi fel, a vállalat szabja meg, hogy mennyi tanulót kíván foglal­koztatni. S mondjuk meg őszintén, a jelentkezőkhöz mérten az igényelt létszám kevésnek bizonyult. Mint ahogy Hajós elvtárs elmon­dotta, a jelen pillanatban úgy áll a helyzet, hogy az ÄVESZ 12 villanyszerelő tanulót vesz fel, de máris túlsók rá a je­lentkező. Hasonló a helyzet az Autóközlekedési Vállalat­nál is, ahol három érettségi­vel jelentkező autó-villany­szerelő tanulót vesznek fel és öt motorszerelőt. A Finom- mechanikai Vállalat a motor­tekercselőkhöz, rádiószerelők­höz, gumijavítókhoz, motor- és autószerelőkhöz vesz fel gyér létszámú tanulót. Itt a jelentkezők száma máris há­romszorosát mutatja. A női- és férfi fodrászoknál sem kü­lönb a helyzet, nem is szólva a szabók, cipészek és képke- retezőkről sem. A Finomsze- relvénygyár 27 elsőéves tanu­lót akar az idén foglalkoztat­ni, de máris 44-en jelentkez­tek a különböző szakmákra (esztergályos, lakatos és vil­lanyszerelő). Az Autóipari Forgácsológyár négy esztergá­lyos, négy géplakatos, négy marós, két villanyszerelő, két szerszámkészítő tanulót kíván foglalkoztatni. A létszám itt is betelt. — Hová mehetnek még a fiatalok ipari tanulónak? Kér­deztük Hajós elvtárstól. — A Lakatosárugyár tíz ön­tőtanulót keres. A Kémény­seprő Vállalat szintén akar ta­nulókat foglalkoztatni. A Fa­ipari Vállalat hat asztalosta­nulót keres, akik érettségivel rendelkeznek. A pékek és a hentesek is vesznek fel ta­nulókat. AZ IDÉN A tanulóképzés­ben nagy súly nehezedik a Sátorosabb Amióta a Mátravidéki Erő­mű KISZ-fiataljai elindították takarékossági mozgalmukat, s szép eredményeket tudnak fel­mutatni — megnövekedett a barátok száma is. Szoros ba­rátságot kötöttek a Csepeli Vas- és Fémművek KISZ-fia- taljaival, de a Borsodi Erőmű KISZ-fiataljai is szeretnék ve­lük felvenni a kapcsolatot. A csepeli KISZ-fiatalokat a kisiparosok vállára, mert rá­juk nagyban számít az állam, hogy minél több szakmunkást fognak képezni az országnak. Azt viszont senki sem érti, hegy a Vasipari Vállalat mi­ért nem akar tanulókat fog­lalkoztatni, mikor a tanulók elhelyezésében így is nagy ne­hézségek vannak. A pétervásári, hevesi és fü­zesabonyi MÜM-iskolák tanu­lóit a szövetkezetbe, illetve a kisiparosokhoz felvett ipari ta­nulók fogják képezni. Ide kí­vánkozik még az is, hogy eb­ben az évben a múlt évekkel ellentétben nem a MÜM-isko- la köti a szerződéseket, hanem a járási, vagy városi tanács ipari osztálya a vállalattal, il­letve a KlOSZ-szal — mon­dotta Hajós elvtáns. VÉGIGTEKINTVE a 200 százalékban megtelt listán, va­lami elégedetlenség lesz raj­tunk úrrá. Tudjuk, gazdasági­lag is nehéz az ipari tanulók képzése, de találni kell mégis valami módot arra, hogy a jelenlegi létszámot bővítsék, mert az esetleges lemaradók közül, akik a Létszám miatt nem tudnak szakmát találni, nagyon sokan a szülők nyakán fognak élősködni, vagy még rosszabb esetben az utcán fog­nak csavarogni: el fognak zül- leni. Több példa volt már rá, hogy az ilyen gyermekekből lesznek a csavargók, akik elfe­lejtették azt a szót és fogal­mat, hogy: munka. Keresni kell a lehetőséget — éppen azért, hogy a vállalatoknak növelni lehessen a felvételre szánt tanulólétszámot. FAZEKAS ISTVÁN barátságért legújabb tervek szerint, még ebben a hónapban megláto­gatják, sport és kulturális ren­dezvénnyel összekötött tapasz­talatcserét rendeznek velük Budapesten... A Csepeli Vas- és Fémmű­vek KISZ-fiataljai augusztus­ban viszonozzák a látogatást és akkor Lőrinciben újra ösz- szemérik erejüket sport és kulturális téren is. Új útszakasz a Mátrában A gyakori esőzések miatt a lezúduló vízmennyiség a múlt­hetekben a Mátrán áthaladó utat elmosta. Az elemi erővel lezúduló ár átszakította az utat és egy hétre megbénította a forgalmat. Az útépítők gyors munkával a megrongált út­szakasznál új utat vágtak a hegyoldalba és a további ré­szeken is vízlevezető hidakat, csatornákat építettek be. A munkák még tartanak, de az ideiglenesen úton már meg­indult a forgalom. Román villamosipari szakemberek Egerben Hazánkba érkezett a Ro­mán Népköztársaság villamos­ipari küldöttsége, akiknek tagjai pénteken Egerbe is el­látogattak. A küldöttséggel el­jöttek a bukaresti áramszol­gáltató vállalat vezetői és a villamosipari minisztérium egyes tagjai is. A két testvéri nép villamos vezetői hosszúra nyúló tapasztalatcserét foly­tattak a két országot érintő szakmai problémákról. Ma es­te — városnézés után — kö­zös vacsorán vettek részt, ahol pohárköszöntőjükben éltették a két testvéri nép barátságát. (Sz. J.) ———wm\\ Az egri főiskolások a Hanságban Az ország középiskoláinak és felsőoktatási intézményei­nek tanulóihoz hasonlóan az egri Pedagógiai Főiskola hall­gatói is részt vesznek a Han­ság lecsapolásának munkájá­ban. Július 13—26-ig 30 hall­gató megy el a horvátkimlei táborba. Tervteli esítéssel a vasutasnap tiszteletére Alkotmányunk ünnepére és a vasutas nap tiszteletére igen értékes vállalásokkal készül­tek fel az apci, a selypi és a hatvani pályafenntartási sza­kaszok dolgozói. Az elmúlt ha­vi tervüket az apciak 111.07 százalékra, a selypiek 101.5 százalékra, a hatvaniak pedig 97.65 százalékra teljesítették. üzemeink jelentik KI NE ADÓZNA tisztelettel a nagy emberek, tudósok, művészek, feltalálók előtt? Csakis hálával és megbecsü­léssel gondolunk a gőzgép, a villamosság feltalálójára, a nagy irodalmi művek alkotói­ra, s általában mindazokra, akik szembeszállva a régi szo­kásokkal és előítéletekkel va­lamilyen új úttörő jellegű munkát végeztek. E kis portrénk hőse nem tudós, mégcsak nem is felta­láló, hanem egyszerű, hétköz­napi ember, aki mint termelő­szövetkezeti agronómus, egye­temi végzettséggel dolgozik a besenyőtelki Honfoglalás Tsz- ben. Higgyék el olvasóink az egyszerű, hétköznapi ember tettei is lehetnek nagyszerű­ek, ők is lehetnek hősök, a hétköznapok hősei. Dobó József, akiről ez a kis frás szól, már külső megjele­nésében is sokatmondó, szép­szál, erős, feketehajú fiatal­ember. Ezelőtt két évvel vég­zett az Agrártudományi Egye­tem Növénytermesztési karán, s utána a Dormándi Állami Gazdaságba került. A szak­mai gyakorlat leteltével, 1957 végén Besenyőtelek községben lett községi agronómus, most pedig alig néhány napja a tsz-ben dolgozik. Ha csak annyi volna az érdeme, hogy közel 20 évi tanulás és egye­temi végzettség után itt ka­matoztatja tudását, az is igen szép lenne. A fiatal agronó- musnak pedig ennél sokkal több az érdeme: az elismerés­re méltó munkája. IGEN SOK DOLGA és te­endője van egy községi me­zőgazdásznak. A szántóföldek helyrajzi számainak megisme­résétől kezdve egészen a hat­ezer holdas község mezőgaz­dasági termelésének szaksze­rű irányításáig, minden az ö vállán nyugszik. S ez a fiatal­ember néhány hónap alatt Akit szeretnek valóban sokat tett a község életében. Amikor idejött első munkája az volt, hogy a térké­pek és a földmérések alapján megismerje a község kiter­jedt, nagy határát. A másik célja: megnyerni az emberek bizalmát, hogy megszeressék őt az emberek. A télen több­ízben is előadásokat tartott, s azok, akik hallgatták, azt mondták rá: „ez már igen, ez az okos beszéd, ilyen művelt ember kell nekünk“’. Ezután már szinte naponként nyílt irodája ajtaja, s komoly, idős parasztemberek, tapasztalt, jó gazdák jöttek hozzá baráti be­szélgetésre, vagy szaktanácsot kérni. És Dobó József adott mindenkinek, szívesen adott. Készséggel elmondotta, s tudományosan is bizonygatni kezdte, hogyan kell jó lucerna magfogást végezni. Kezelte az állami tartalékföldeket, ugyan­akkor magyarázta a népnek a vetőmagcsávázás, s a meleg­ágy elkészítésének módszereit. Az elméletet a gyakorlattal is bizonyította. Sok emberben él még olyan elmaradott felfo­gás, hogy minek a legelőt fel­trágyázni, ha jó idő van rá, úgyis megnő ott a fű. Dobó József felvette a harcot a ma­radi nézettel. A községi lege­lőn kimért négy parcellát. Az elsőre 250, a másodikra 200, a következőbe 150, majd az utolsóba 100 kg pétisót szóra- tott ki. Elérkezett a tavasz. Az első részben szinte meg­dőlt a fű, akkorára megnőtt, de a többi is a műtrágyázás arányában szép fűhozamot adott. Látják emberek — mondta, panaszkodnak, hogy kevés a legelő. Most meggyő­ződhetnek arról, hogy műtrá­gyázással meg lehetne oldani az egész község legeltetési nehézségeit. Besenyőtelken NEMSOKÁRA ŰJABB baj ütötte fel a fejét. Veszedel­mesen elterjedt a burgonya­bogár. Dobó József brigádo­kat szervezett, mozgósította az iskolásokat, reggeltől-estig járta a határt. Intézkedett, hogy legyen elég permetező­szer, lótott, futott, s nem is hiába. A kritikus időket átvé­szelték, jól védekeztek, s több mint 60 hold burgonyavetést mentettek meg a biztos pusz- túlástól. Talán a legfontosabbat ki­felejtettük Dobó József mun­kájából: a tsz-ek patronálását. Csaknem mindennapos ven­dége volt a helybeli szövetke­zeteknek, segítette őket a ter­vezéseknél, szaktanácsokkal látta el a tagságot. Látogatás közben a szívéhez nőtt vala­mennyi, s ez az út vezette őt tovább, egészen a mai napig. Mindenhol megszerették az emberek a községi agronó- must, s egyszer csak a Hon­foglalás Tsz közgyűlése gon­dolt egy merészet és nagyot. Hívjuk meg közénk ezt a te­hetséges, komoly szakembert. Az elgondolást tett követte, s Dobó beleegyezett. Szívesen hívtatok — mondta Nagy Ist­ván tsz elnöknek- — hát én szívesen megyek közétek. Bi­zony sokat lehet ezen az öt és félszáz holdas gazdaságon segíteni, ha szakszerűen irá­nyítjuk. így lett belőle szövetkezeti agronómus, s ez a tény egyál­talán nem valami rangcsök­kenés számára. Ügy érzi, hogy most itt az egyszerű szövetke­zeti tagok között találta meg az igazi munkaterületét. Pár napja van még itt, de már szervezi az aratást, készíti a rézgálicos permetezőszert és a sárga mérget a lucerna élős­diek, az aranka irtására. Az első nap ellátogatott a szövet­kezet hét holdas gyümölcsö­sébe. ozép, szép, hümmögött magában, de mégis hogy rá­férne erre a szakszerű keze­lés, a metszés, a pótlás, a megfelelő védekezés. Na mindegy, majd jövőre kézbe­veszem. A TSZ-ELNÖK elmondotta neki, hogy évekkel ezelőtt háromholdas kertészetük volt, de szakértelem híjján ráfize­téssel dolgoztak, s abba is hagyták. Micsoda kár, — mondja Dobó. Ráfizetni ilyen helyen, ahol olyan kevés a zöldségféle, s drága a piac. Jövőre majd ezen is segítünk Aranybánya lesz még a Hon­foglalás kertészete. így tervez, így gondolkodik a Honfoglalás új agronómu- sa, aki a gazdasági munkák szakszerű irányítója lett a szövetkezetben. A jövő héten 40 hold hibrid-kukorica címe- rezését végzik el az ő irányí­tásával — s ezenkívül ő lesz már az egész nyári és őszi munkák parancsnoka. Ami az egyéni életét illeti, Dobó Jó­zsef elégedett ember. A fele­sége itt tanít, lakásuk van, s szövetkezetben és az egész községben tisztelik, szeretik és megbecsülik őket. Munká­jával új életet, új színt vitt a község mezőgazdaságának életébe, magasszinten szerzett tudását az egész község javá­ra gyümölcsözted. Talán szá­mokkal nem is lehetne kife­jezni, mit is nyert a Honfog­lalás Tsz ezzel az emberrel MINDENESETRE annyi bi­zonyos, hogy a szövetkezet to­vábbi fejlődésében, felvirág­zásában nagy szerepe lesz az egyetemi végzettségű agro- nómusnak. Tudásával, mun­kájával valóban becsületet szerez az agronómus névnek. CSÁSZÁR ISTVÁN Nyárfák alatt Berkes József (Hatvan) felvétele. Momikon, 8-as blende, 1/100-ad másodperces exp. Ha a község egyet akar ... Falun esős időben nagy a sár, néhol olyan, hogy gyal gosok is nehezen közlekedhetnek, szekérrel pedig szín lehetetlen. Erről volt híres — félig-meddig még ma is — ; atkári Lenin utca, melyet a helybeliek Nrszák néven 1 mernek. Ha esett az eső, hasig jártak a lovak a sárba még az üres kocsi is tengelyig süllyedt. Az utca lakói m rég változtatni akartak az áldatlan állapoton, de akkortá senkit sem érdekelt a sáros cseléd panasza, akinek túlság san kevés pénze volt ahhoz az erszényében, hogy mag: segítsen. Az útjavítás a felszabadulás után is halogatódó egészen ez év januárjáig. Akkor már a helyi tanácsot is L molyabban foglalkoztatta az ügy. de a rendelkezésre á! pénz kevésnek bizonyúlt, s akkor váratlan dolog történt, helyi Hazafias Népfront gyűlésén, ahol a párt és tanács 1 tározatait ismertették a lakosakkal, újra szóba került Neszák utca ügye Berényi János és még néhányan az ért kelt utcabeliek közül — „nyakukba vették” a falut — 47 félezer forintot gyűjtöttek, s még az erős fagyon teherge kocsikkal leszállították az utca javításához szükséges anj got. A további munkákhoz már a helyi tanács pénze i« e gendő. Ma csupán az hiányzik, hogy a költségvetést ille: kés szervek elfogadják, és az Űtfenntartó Vállalat m< kezdhesse munkáját. Az atkári lakosok megtették azt, a tőlük telhető, hogy az egykilométeres útszakasz esős ii ben is járható legyen. Minden bizonnyal segítik törekvés két az illetékes szervek is. Téli tájkép Az utóbbi napok emuikén szokatlanul jó meleg köszön­tött a Mátra vidékére. Külö­nösen a Kékes-tetőt öntözték a júliusi napsugarak, aminek a betegek &s a kirándulók örültek a legjobban. A bete­gek nyugágyaikon napoztak, a turisták vidám zajjal vet­ték birtokukba a hús erdőt Külön autóbuszokkal érkez­tek a természet szerelmesei. Kattogtak a fényképezőgépek, derűs mosolyokat és szép tá­jakat rögzítettek a celluloid tekercsek ezüst-emulsió ré­szecskéi. De akinek nem volt fény­képezőgépe. azok is szerettek volna emléklapot hazavinni, hazaküldeni, hogy lássák az otthoniak, milyen gyönyörű — júliusban helyen jártak a vadvirá Mátrában. SzéH sokan resték fel a lapokat áru. IBUSZ-pavilont. A nagy reeletet teljes mértékben elégítette volna a készlet, uram bocsa’. júliusban ebben az esetben tűző n sütésben, — a havas Mát a hósapkás házakat kínált ták az üdvözlő lapok. A felhevült kiránduló kicsit lehűtötte a havas vány ée elment a kedvük nagy vásárlástól — s ezú tolmácsolom kérésüket: zord tél helyett inkább a pót sokszorosítsa a Két művészeti Alap és július lehetőleg nyári képeket janak a pavilonokba. K. Gyarapodás — A gyöngyösi járás termelő- szövetkezeteiben mostanában számot vetnek azzal, mit eredményezett már eddig az. hogy a 3004-es kormányhatá­rozatnak megfelelően végzik a munkát. A detki Szabadság Termelőszövetkezetben kiszá­mították. hogy a 70 darab üsző után 80 ezer forint, az áru- termelési terv teljesítése után 30 ezer forint kedvezményt kapnak a tagok. így összesen már eddig is több mint 100 ezer bed vezm ényekből forinttal nagyobb jövedele számíthatnak. Hasonlóan jelentős öss> kedvezményt várhatnak eddigi munka után a k csondi Dózsa Termelőszö kezeiben is. Itt a műtrágvé használás után 21 600. a nyészsertésvásárlás után í a gépállomással kötött sze dés után 25 ezer forint i< írás várható. Ez összesen I mint 50 ezer forinttal ne a szövetkezeti tagok idei ji delmét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents