Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-05 / 139. szám
Földmüvesszöveikezeti mezőgazdasági üzemágak feladatai az aratás és a cséplés idején A határt járva, mindig jobban szembetűnik az embernek a napról napra szebben sárguló gabonavetések rengetege. Itt-ott már a learatott őszi árpa és rozs keresztekbe rakott sorai állnak. Az aratás gyors és szemveszteségmentes megszervezése és végzése, egyaránt komoly feladatot jelent állami gazdaságainknak, termelőszövetkezeteinknek, gépállomásainknak, a földművesszövetkezetek dolgozóinak és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Az aratási és cséplési munkálatok időbeni jó elvégzésével tudjuk csak biztosítani országunk lakosságának a jövő évi kenyerét. A földművesszövetkezeti üzemágakban és ezen belül a termelési tagbizottságokra nagy feladatok hárulnak. Az egyéni termelők köréből arató brigádokat kell szervezni, amelyek segítenek a kenyér- és takarmánygabonák szemveszteségmentes aratásában, különösen a csökkent munka- képességű termelők esetében. A brigádszerűen végzett aratás után hamarabb meg lehet kezdeni a learatott termények hordását a tanács által kijelölt szérűre. Abban az esetben, ha a gépállomások által szerződésileg biztosított szállítógépek teljes egészében nem tudják biztosítani a learatott termény gyors szállítását a cséplőgéphez, szervezzenek az egyéni termelőkből fogatos szállító-brigádokat. A cséplés folyamatának meggyorsítására és hogy a termés minél előbb zsákba kerüljön, előnyös a közös szérűre való hordás. Ezzel elkerülhetjük az egyéni csépléseknél a több órás vontatásokat és beállításokat. Már most, az aratás megkezdésekor a földművesszövetkezeti terményfelvásárlóknak és a mezőgazdasági üzemág dolgozóinak komoly szervező munkával meg kell kezdeni az önkéntes terményértékesítési szerződések kötését kenyér- és takarmánygabonaféleségekre. A gabonavetések lekerülése után, ha rövidesen nem szüntetjük meg a talaj hajszálcsövességét, sok értékes tápanyagtól és nedvességtől esünk el. Ennek megszüntetésére, valamint a takarmányszükséglet biztosítása érdekében fontos tényező a tarlóba vetett másodnövények termelése. Erre legalkalmasabb növényféleségek: silókukorica, csalamádé tarlórépa, napraforgó, köles stb. Ebből eredően a földművesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágának sürgősen fel kell mérni a másodvetésből jelentkező vetömagigényt és gondoskodni kell azoknak beszerzéséről. Ahhoz, hogy a nyári munkafolyamatokat szervezetten tudjuk elvégezni, szükségszerűen felvetődik a földművesszövetkezetek keretén belül működő géphasználati társulások létrehozása. A község határát dűlőnként körzetekre osztva, lehetőség nyílik az erő- és munkagépek nagyüzemi kihasználására és így olcsóbb munkadíjat kell a megrendelőknek fizetni. A géphasználati társulás keretén belül 50—100 holdas táblákat is lehet összefüggően biztosítani gépi munka elvégzésére, ami úgy népgazdaságilag, mint egyénileg kifize- több a kisüzemileg végzett munkával szemben. A társulás köthet a saját nevében idényjellegű (tavaszi, nyári, őszi), vagy egész éves közös szerződést a helyi földművesszövetkezettel és ebben az esetben a munkálatokhoz szükséges erő- és munkagépek részére minden időben biztosítva vannak. A földművesszövetkezetek tulajdonában levő kölcsön kisgépeket (vetögép, permetezőgép stb.) elsősorban a körzetükhöz tartozó géphasználati társulások részére biztosítják. A gépek közös használata mellett közös termelési és értékesítési szerződést is köthetnek a termelt áruk egytételben való értékesítésére. Dolgozó parasztságunk egész éves munkájának eredménye áll betakarítás előtt. Ehhez a munkához a többi szervek mellett különösen nagy segítséget adhatnak a földművesszövetkezetek mezőgazdasági üzemágai, hogy a betakarítás után minél többen kössenek értékesítési szerződéseket, amelyen keresztül biztosítjuk dolgozó népünk jövő évi élelmiszer- ellátását. VARGA LÁSZLÓ. A HeTes megyei Szövetkezeti Méhész Szakbizottság felhívása Egri méhészek az Alföldön Az Eger és Vidéke Méhész Szakszövetkezet 1956. augusztusában alakult 72 taggal. Ma már 510 tagja van a fejlettebb típusú szakszövetkezetnek. A budapesti után ez az ország legnagyobb létszámú méhészszövetkezete. Akácvirágzáskor 15 teherautóval, 700 méhcsaládot vántagjaival. A méztermés zöme exportra kerül. Az alföldi akácvirágzás után Nógrád megye északi részeire vándoroltak, ahol a később kezdődött akácvirágzás jó közepes pörgetést adott. A szövetkezet tagjai közül Mata József eger- baktai dolgozó paraszt érte el a legjobb eredményt, aki 10 A földművelésügyi minisztérium július hó első 10 napjában nagyarányú és szervezett védekezést indít a burgonyabogár ellen. Felhívjuk valamennyi méhészeti szakcsoport vezetőségének figyelmét, hogy ebben az időszakban, elsősorban a helyi tanáccsal és a mezőgazdasági szervek vezetőivel működjenek együtt. Biztosítsák, hogy a méhészek tájékozódhassanak a permetezés vagy porzás helyéről és idejéről. Ezzel erősen csökkenthetjük a méhek pusztulását. Mata József és Baranyai József méhészek előkészítik a keretet a pörgetéshez. doroltattak a szövetkezet tagjai kollektiven a Bács megyében levő Szentgyörgypusztai Erdőgazdaság gazdag akácos területeire. A viszonylag kedvező időjárás és a szorgalmas jó munka bő méztermést adott. Egy-egy kaptárnál naponként nem volt ritka a 10—15 kg-os mézhozam. A szakszövetkezet 574 mázsa mézre kötött szerződést kaptárjából több mint 10 má zsa mézet pörgetett a kétszeri akácvirágzáson. A Méhészszövetkezet eddig 3 vagon mézet vásárolt fel, ez a mennyiség exportra került. Minden remény megvan arra, hogy a leszerződött 7 vagonos mennyiséget a méhészek túlteljesítik. SZTRANCSIK ZS1GMOND Eredményesen zárta az évet az egri iskolaszövetkezet Az iskolai év befejeződött, a gyermekek bizonyítványuk birtokában, szeptember elejéig búcsút vettek az iskolától. így van ez országszerte. Azonban az egri I. sz. iskola szombaton kivételt képezett ez alól. Nem azért, hogy itt meghosszabbították a tanítást, hanem azért, mert ekkor tartotta az iskola- szövetkezet az évzáró közgyűlését. A közgyűlésre siettek a tagok az iskolába, hogy meghallgassák a vezetőség beszámolóját az egész évi munkáról és az elért eredményekről. A vezetőség ezen kötelezettségének szívesen tett eleget, hisz a beszámolóban ezeket hallhatták a szövetkezet tagjai: „Iskolaszövetkezetünk kilenc- hónapos működése alatt 100 ezer forint forgalmat bonyolított le, mely 9000 forint tiszta hasznot jelent tagjai részére.’1 Az elért eredmény 30 százalékát tartalékalapra helyezték, míg a felosztható nyereség felett úgy döntöttek, hogy az iskolaszövetkezet legaktívabb dolgozóit — boltosokat, pénztárosokat, vezetőségi tagokat jutalomüdültetésben részesítik. Ennek a szép eredménynek az elérésében nagy részük van tanácsadó pedagógusoknak is, akik fáradságot nem ismerve, segítették az iskolaszövetkezet munkáját, de sok segítséget és támogatást kaptak az iskola igazgatójától és Bognár Gábor elvtárstól. A gyerekek most azon ta nakodnak, hogy a Bükk-ben üdüljenek-e, vagy pedig az országjárás mellett döntsenek, de bármelyik fog megvalósulni, az örömet és élményt jelent számukra. SILLER FERENCNÉ. Nyílt levél Figyelmező Péter tudósítására Tudósításodra válaszolva, sokban egyetértek az írottakkal, de ha feltárod az egyik fél hiányosságait, tárd fel a másikét is. Egyetértek a tudósításoddal a következőkben: 1. Valójában helyes lenne két műszak beindítása Szi- halmon. 2. Csak két napra volt lehelyezve lovaskocsi Szihalomra. 3. Használják ki a szállító- munkások jobban az idejüket. A két műszak beindításával kapcsolatban közlöm Veled, hogy egyelőre szakmunkáshiánya van a vállalatnak, annak ellenére, hogy az utóbbi egy hónap alatt a kenyértermelés is fokozódott. Ha megfelelő szakmunkásokat munkába tudnánk állítani, lakást nem tudnánk részükre biztosítani és így, lakás hiányában, senki nem vállal munkát. A lovaskocsit azért kellett elhozni Szihalomról, mert egy lovunk megbetegedett és azt kellett pótolnunk. A szállítómunkások munkaidejének jobb kihasználásával kapcsolatban a szállítás-vezetés megindította a vizsgálatot. Elfogadjuk a kenyér kiszállításával kapcsolatos bírálatodat, sajnos, vállalatunk oly nagy területen fekszik és oly kevés szállítóeszközzel rendelkezik, hogy nem minden esetben tudunk eleget tenni a szállítási követelményeknek. Nem értek veled egyet abban hogy hiába fordultak hozzárr a szállítási problémák megoldásával. Több esetben felkerestük a földművesszövetkeze vezetőségét, hogy a szállítás problémák megoldásában se gítsük. Javasoltuk nekik, hog: az üzemtől 200 méterre levi üzlethelyiségükbe szállíttassál ki a saját járművükkel a pék termékeket és mi a termelő áron fogjuk a kenyeret szám lázni, ami mázsánként 11,4 forintot jelent nekik. Erre a volt a válaszuk, hogy a Sütő ipari Vállalat köteles kiszáll: tani a kenyeret. Ez így is var De azt is figyelembe kellen venni, hogy a vállalat nat kapacitása kenyérben 92 má zsáról 160 mázsára, sütemény ben 8600 darabról 12 000 ds rabra emelkedett, ugyanakkc a kiszállítás ugyanazzal a szá! lítóeszközzel történik. A vállalat. 25 kilométer k terjedésű területére rendelk» zésre áll hat lovasfogat, ki tehergépkocsi, mellyel a fen szállítást biztosítani kell. Búcsúzásul még annyit szí retnék mondani, hogy Sziha mon a jövőben megteszür mindent annak érdekébe: hogy dolgozó parasztságuk nak a nehéz munkák alatt sütőipari termékek ellátás: ban semmiféle zavar ne álljc fenn. TÍMÁR A r'r n RÁ igazgató. »14 Megalakult az első / baromfikeltető szakcsoport Kápolnáit Megyénkben elsőnek alakult meg Kápolnán a baromfikeltető szakcsoport. A földművesszövetkezeti nőbizottságon belül mindig probléma volt a naposcsibe beszerzés, mivel a baromfikeltető állomás nem mindig tudta az igényeket kielégíteni. A csibe-ellátási probléma megoldódott. Ugyanis a nőbizottság tagjai elhatározták, hogy egy baromfikeltető szakcsoportot alakítanak. Nem várt érdeklődés követte a tervet, hiszen a meghirdetett gyűlésen mintegy hetven asz- szony vett részt. Megválasztották a vezetőséget, mely hét tagból áll. Elnöknek Hevér Józsefnét választották meg, aki eddigi munkájával mindig a földművesszövetkezeti tagok érdekeit képviselte és odaadó- an dolgozott a nőbizottságban. A megalakulás után azonnal munkához is kezdtek. A MESZÖV-től bizománybán egy 500 darabos keltetőgépet kaptak. Ezzel a géppel meg is kezdték a keltetést, ami igen jól sikerült. Az első keltetésnél — annak ellenére, hogy kellő szakismerettel nem rendelkeztek — 75—80 százalékos kelte- tési átlagot értek el. Ezzel az eredménnyel még több asz- szonyt nyertek meg a szakcsoportnak Orosz Károly, a keltetőgi kezelője, éjjel-nappal ott ta tózkodik a gép körül, forge ja, kezeli a tojásokat. Jó mu kát végzett az első keltetésn Tervbe vették egy tízezr keltetőgép megvásárlását, i szint saját erőből, részint p dig állami támogatásból, keltetőgép megvásárlása ut — minden szakcsoport-tag V romfiállományánál vérvizsg latot tartanak és a fertőzi állatokat eltávolítják az ál mányból. Ezzel elérik, hogy keltetett csibék tiszta vérű lesznek és a kelési százalék emelkedni fog. A kikelt c békből először a tagság if nyeit elégítik ki és a fennn radókat a Baromfi Értékes Vállalaton keresztül értéke tik. A szakcsoport tagjainak i ra kell törekedniük, hogj baromfiállományukat mii előbb a lehetőségekhez Hiten emeljék. Vannak a községben, al idegenkedve fogadták ezt kezdeményezést. Van olyan aki nyíltan, rossz szándék] beszél a munkájukról! Ezért a szakcsoportnak i kell dolgozni, hogy a kétel; két eloszlassák és munkáji kai kivívják a község dőli zóinak elismerését. (.. ó SIKE ANTAL, Atány VERNEK MÁTYÁS, Tarnabod SIKUR ISTVÁN, Heves ANTAL d. JÄNOS, Füzesabony LŐCSEI FERENC. Erdőtél A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából üdvözöljük a megye földművesszövetkezeti tagságát, dolgozóit és vezetőit
