Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-05 / 139. szám
4 1958. július 5., szombat népújság üdvözöljük a negyedik egri dalosünnep részvevőit Ezen a reggelen ismét ünnepi zászlók lengenek a vasútállomás homlokzatán, s kedves vendégek szállnak le a befutó szerelvényekről. Énekkarokat, vidám dalosokat hoz a vonat Egerbe. Most negyedszer vonulnak majd fel a város utcáin zászlóik alatt az ország különböző városaiból, s községeiből érkezett dalosok. A város ünnepi díszt öltött, felkészült, hogy fogadja vendégeit: a negyedik egri dalosünnep részvevőit. Az első egri dalosünnep régen, nagyon régen volt. 1907-et írtak akkor. Az egri öregek közül is már csak kevesen emlékezhetnek erre a nagy eseményre. De Székes- fehérváron él egy öreg dalos, aki egykor részvevője volt az egri dalosünnepnek, s most a negyedik egri dalosünnepre készülő székesfehérvári kórus tagjainak lelkendezve beszélt az 1907-es egri élményeiről. Az első dalosünnepet csak 1955-ben követhette a második, majd 1956-ban a harmadik, s most a Heves megyei napok keretében üdvözölhetjük a negyedik egri dalosünnepet. Harminchat kórus, 1500 dalosa érkezik ma városunkba. 1500 ember hirdeti ezekben a napokban a dal művészetét, a dal szeretetét. A kórusok legjobb tudásukat mutatják be, s a dalt szerető közönségnek kedves művészi élményben lesz részük. Itt üdvözölhetjük városunkban a főváros hat munkás- kórusát, köztük a több mint f éves Budapesti Vándorkórust, a félévszázada működő Ceglédi Vasutas Énekkart, a Szegedi Juhász Gyula Művelődési Ház énekkarát, a Szolnoki Járműjavító, a Salgótarjáni Acélgyár, s a Diósgyőri Ady Endre Kultúrház énekkarát. Székesfehérvár három kórusát küldte el az egri dalosünnepre. S a munkáskó- rusckon kívül üdvözölhetjük körünkben a födművesszö- vetkezetek énekkarait is. A makói, a mágocsi, az öttevé- nyi és a többi énekkarok a föidművesszövetkezetek fejlődő kultúréletét dicsérik. És eljött a dalosok nagy •seregszemléjére a harmadik egri dalosünnep nagydíját nyert énekkar, a Karcagi Rákóczi Ferenc Kultúrház együttese is. A mi megyénket öt énekkar képviseli ezen a találkozón. Megérkeztek a csoportok. Még egy utolsó próba és 1500 torokból szárnyal a dal, 1500 dalos énekli Kodály: Jeligéjét. S most a negyedik egri dalosünnep előestjén meleg szeretettel üdvözöljük az Egerbe érkezett kórusokat, Eger város dalosait. Kívánjuk, hogy szép eredményekkel, gazdag élményekkel térjenek vissza otthonukba és a dal szárnyán hirdessék továbbra is a munka, a szeretet, a népek közötti barátság diadalát. (Márkusz) $w\lwi\6í üíciwie^ Koznia, András, Eger: Ügyével kapcsolatosan beszéltünk az illetékesekkel, végleges- választ még nem adtak. Kérjük, míg értesíteni tudjuk, várjon türelemmel. Borsos József, Kékestető: Levelét megkaptuk, köszönjük javaslatait. Ebben az ügyben a szerkesztőbizottság dönt majd. Miksi Béla, Adács: Az óvodai felvétellel kapcsolatosan közöljük, hogy általában azokat a gyerekeket veszik fel, akiknek szülei — tehát az édesanya is — dolgozik, elsősorban azok részesülnek előnyben. Vége a bürokráciának!!? — Osztályvezető kartárs, azt hiszem, elégethetnénk ezeket a régi papírokat... — Semmi kifogásom ellene, kollégám, csak előbb készítsen róluk két példányban hitelesitett másolatot. Hegesztés ultrahanggal Az Amerikai Egyesült Államokban sikeresen kísérleteznek a hasonló és különböző fémek ultrahanggal történő hegesztésével. A gyenge alumíniumlemezek és más fémek, valamint öntvények ilyen hegesztésének szilárdsága mesz- sze felülmúlja az eddigi hegesztési eljárások szilárdságát. •/£ EGRI VÖRÖS CSILLAG Ne várd a májust EGRI BRODY Moszkvai találkozó EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Apák és fiúk GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szállnak a darvak GYÖNGYÖSI PUSKIN Időzár HATVANI VÖRÖS CSILLAG Aránypók HATVANI KOSSUTH A szív újra dobog FÜZESABONY Mexikói szerenád PETERVASARA Becsületrablok HEVES Éjfélkor EGRI LAJOSVAROSI KERTMOZI Makrancos feleség FILM: Az időzár- Angol film — 1958. július 5., szombat: 1853-ban született Csontvái \ Kosztka Tivadar festőművész. 1908-ban halt meg Than Károlt vegyész, az első magyar vegyészeti szaklap megalapítója, az első korszerű magyar kémiai intézet megszervezője. 1908-ban halt meg J. Lie, norvég regényíró. NÉVNAP Ne feledjük vasárnap: CSABA tiiDzjí — SZtCS KÖZSÉG oktatási, művelődési állandó bizottsága július 9-én értékeli az oktatási munkát, egyben megbeszéli a júliusi tanácsülés előkészítését — AZ ÉV ELSŐ öt hónapjában a kenyerek kisütésénél összesen 28 799 Ft értékű tüzelőt takarítottak meg a gyöngyösi Sütőipari Vállalatnál. — NAGYTALYAN július 7-én, a végrehajtó bizottsági ülésen, a tszes. működését és fejlesztését tárgyalják. — AZ EGRI Szeszipari Vállalatnál nem tudták elvégezni a szezonelötti generáljavítást, mert a szükséges kazáncsöveket nem lehetett beszerezni. — JULIUS 13-ÉN Egerszó- lát oktatási, népművelési állandó bizottsága a KlSZ-szer- vezet kultúrmunkáját vitatja meg. egyben előkészítik a III. negyedévi feladatokat.- VERPELÉTEN július 7-én, a végrehajtóbizottsági ülésen a mezőgazdasági felügyelő beszámolót tart az aratás, csépiéire felkészülésről, valamint a másodvetések beindításáról. — SZEPTEMBER végére befejezik a 217-es számú út, Eger—Párád—Mátraháza vonal, Parádközség és Parád- sasvár közti 3,3 kilométeres szakasz javítási munkálatait.- FELSÖTÁRKÁNY köz ségben július 7-én, a végre hajtó bizottság a földművesszövetkezet munkáját és a község áruellátásának problémáit vizsgálja meg rendes ülésén. Az időzár egy szerkezet, amely a bankok páncélszekrényére, ajtajára szerelve, automatikusan bezáródik és kinyílik, annyi idő múlva, amennyire beállítják. A torontói bankház páncélszobájának ajtaját is egy ilyen időzár biztosítja. Egy péntek délután — úgy, mint más napokon — bezárul az ajtó, hogy majd csak hétfőn reggel legyen ismét kinyitható. A páncélszobában azonban bennmaradt Steven, Walker főkönyvelő hatéves kisfia. Az ő kiszabadításáért, élete megmentéséért folyó harc éjszakáját mutatja be a film. A filmet a gyöngyösi Puskin-mozi július 9-ig játssza. Könyvheti riport (Tizedik folytatás.) Budapest házai fölött Székely Mihály, aki ugyancsak gépészmérnök volt, eleinte Zsélyi Aladárral működött együtt, de már 1910. májusában megépítette sajáttervezésű kétfedelű gépét, amelyet 30 Lóerős, kéthengeres Darraque-motor hajtott. E gépen Székely már az első kísérletnél is szépen repült, ami annál csodálatosabb volt, mert addig még sohasem ült repülőgépben. Az 1910. júniusában Budapesten rendezett repülőversenyén Székely elnyerte a harmadik díjat Ugyanakkor díjat nyert az új konstrukciókra kitűzött pályázaton is, egy oldalegyensúlyozó berendezésével, amelyet gépén alkalmazott. Székely, aki még számos értékes ötletével gazdagította a magyar repüléstechnikát, mint pilóta is kiváló eredményeket ért el. 1911. júliusában közbeeső leszállásokkal Bécsújhelyről Budapestre repült, a- hova már késő este, koromsötétben érkezett meg. Abban az időben ez nemzetközi viszonylatban is kiváló teljesítménynek számított, amelynek értékét még lényegesen fokozta az a körülmény, hogy Székely az utat visszafelé is repülőgépen tette meg. Maga Székely így emlékezik vissza repülésére: ,,1911. júniusában Pischoff felszólítására Wiener- neustadtba utaztam és ott a bécsi cég pilótája lettem. Egy gyönyörű napsugaras reggelen felkiáltottam: — „Istenem, de jó volna most Budapestre repülni!” — de a cég főnöke, Adolf Warchalovsky, a kiváló repülő' ezt hevesen ellenezte. Végül mégis csak megkaptam Dr. VAJDA PÁL: A repülés magyar úttörői a repülőgépet és július 19-én reggel négy órakor felszálltam. Éppen az első kört írtam le, amikor Warchlovsky odajött és integetett, hogy szálljak le, de én elindultam Budapest felé. Királyhalmon, Győrben, Esztergomban ismeretlen terepen leszálltam és öreg este lett, amikor Budapest fölé értem. Felejthetetlen élmény volt: az utcák lámpasorai közt a sötét házszigetek, mint lámpafénnyel kirajzolt térkép. Alig volt szükségem a Rákoson gyújtott máglya tájékoztató fényére. Lelkes tömeg várt a repülőtéren, vállukra kaptak és elénekelték a Himnuszt.” Ez a teljesítmény már „valami” volt a nehezen megmozduló magyar közvélemény szemében is. Az elismerés még csak fokozódott, mikor Székely ismét repülőgépen ment visz- sza Bécsújhelyre. Honnan, honnan nem: egyszerre csak felhangzott a jelszó: „Székely Mihálynak itthon a helye, Rákoson!” — s utána harsogta minden száj, utána verte minden boldogan dobogó szív. A lapok országos gyűjtést indítottak, amire Székely hazajött a szegényes Rákosra, és megépítette a harmadik, majd nemsokára negyedik repülőgépét. Székely sokat repült egy Pischoff-féle autoplannal. — Csakhamar felismerte, hogy a géppel, ha csak némi szél is fújt, igen megerőltető a repülés. Ezen úgy segített, hogy az oldalegyensúlyozó berendezést kiiktatta, tehát a szokásos három kormány helyett csupán két kormánnyal (magassági és oldalkormány) repült. Élete kockáztatásával sikerült beigazolnia, hogy bizonyos technikai feltételek mellett a repülőgép viszonylag igen erős szélben is biztosan kormányozható, oldalegyesűlyozó berendezés nélkül is. Az első favázas, fumir gép. A magyar repülés legsikeresebb úttörői közé tartoztak a Tóth-fivérek is, akik csodálatosan kiegészítették egymást: Tóth József az alkotó gondolatot képviselte, míg Kálmán a gondolat végtelenül szetét. Első sikereiket 1912. elején aratták, amikor a primitív géppel igen tiszteletreméltó eredményeket tudtak elérni. A Tóth-fivérek legnagyobb érdeme az ehhez a motorhoz szerkesztett repülőgépben van. A törzs réteges falemezből készült héjszerkezet. Ez a szerkezeti típus világszerte csak a világháború idejében fejlődött ki, és kikristályosodott formáját Fokker alkalmazta és terjesztette el az egész világon, az első világháború befejezése után. Ezt az építési módot egyes Székely Mihály első gépén precíz anyagbaformálásáról gondoskodott. Első monoplánjuk 30 lóerős, Escher-féle német gyártmányú, kéthengeres, léghűtéses, boxer-motor volt, amellyel annakidején a németek eredménytelenül kísérleteztek. A két Tóth ezzel a géppel tanult meg repülni. Oktatójuk nem volt. Minden kiképzés nélkül, a saját erejükből tanulták meg a repülés művégyárak kisebb gépeknél még ma is alkalmazzák. De vajon eszébe jut-e valakinek, hogy ezt a zseniális ötletet több mint négy évtizeddel ezelőtt magyar emberek vetették fel és valósították meg Repülőgép-motorok A huszadik század a repülés jegyében indult. Az a számos lelkes, kitartó, bár nem HOSSZÚ ÉVEK ÖTA hagyomány, hogy egy évben egy hetet a magyar könyvnek, a magyar könyv ünneplésének szentelünk. Ez ünnepi hétre a kiadók mindig tartogatnak valami kellemes meglepetést az olvasók számára. A magyar könyvkiadás az ez évi könyvnapon sem fukarkodott a meglepetésekkel. Mintegy harminc fajta új könyv látott napvilágot és mind olyanok, amelyek joggal számíthatnak az olvasó- közönség érdeklődésére. Hogy ez mennyire igaz, azt bizonyítja az is, hogy vasárnap reggel, az ünnepi könyvhét megnyitója előtt, zuhogó esőben sokan már fél nyolckor odaálltak a könyvesbolt elé, félve, hogy kedveno könyveikből nem kaphatnak. Az olvasók érdeklődésének tanúja lehetett az is, aki egy pillanatra megállt a népkerti, vagy a Pedagógiai Főiskolánál levő sátor előtt és figyelte az embereket. A könyv szeretetét különben itt leheegyszer halálosvégű kísérlet, az a sokszor fantasztikus és csak ritkán megvalósítható tervezet, a nagy ötletességgel és költséggel elkészült és itt- ott fel is szállott modellek egész sora, valamint az a néhány aerodinamikai vizsgálat, tudományos mérés és elméleti fejtegetés — lassan bár —, de mégiscsak előbbre vitték az aviatika ügyét. 1908—1909 körül a lelkes útörők eredményes próbálkozásai nyomán az ipari vállalkozások egész sora keletkezett. Ezen a téren is, éppúgy, mint az automobil- ipar terén, Franciaország ragadta magához a vezetőszerepet. A legrégibb cég a Voisin- tesvérek gyára. A híres Wright-típusú gépeket a párizsi Astra-társaság gyártja. Főleg a francia, olasz és spanyol kormány részére szállít gépeket. Kissúlyú, üzembiztos repüilőgépmotorokat gyárt Robert Esnault Peleterie. Ezek legyezőszerűen elrendezett 40/50 lóerős, tízhengeres motorok. Jelentős eredményeket ért el a Ch. Houry cég, amelyik szintén wright-rendszerű biplánokat hirdet és átadási próbául 20 perces repülést garantál,- zárt körpályán, két személlyel. A franciaországi repülőgépgyárak olyan rohamosan létesültek, hogy már 1909- ben megalakult a repülőgépgyárosok szövetsége is. Hogy pedig nem voltak tétlenek, azt a hatalmas kiállítás is bizonyítja, amit 1909. őszén rendeztek Párizsban. Vizsgáljuk meg közelebbről, milyen is volt a helyzet a repülés fellendülésének korszakában, a század első évtizedében, külföldön és milyen volt nálunk. (Folytatjuk) tett a legjobban megfigyelni. Mert aki a könyvesboltba bemegy, az azzal a határozott szándékkal indul, hogy vásárol. Megy egy család az utcán. Odaérnek a sátorhoz. A gyerek figyelmét a kereplőt, si- milabdát és léggömböt áruló hangos asszonyok kötik le, míg a férfi a könyvsátor felé irányítja lépteit. A takarékos asszony „érzi a veszélyt", ami a család jövő havi Konyhapénzét fenyegeti, de a férj megnyugtatja, hogy csak szétnéz egy kicsit. Megállnak a sátor előtt. Egyszerű munkásember az illető. TÉNYLEG CSAK nézelődik. Egymás után veszi fel a könyveket és az asszony, aki eleinte húzódozott, már ott áll mellette és kiváncsian nézi a szép ruhába öltöztetett könyveket. Aztán önállósítja magát és ő is felvesz egy-Két könyvet. Persze, csupán csak érdeklődésből, mindenféle vásárlási szándék nélkül. De a férfin már érdekes jelek mutatkoznak. Egy fehértáblás könyvet, a legújabban megjelent Hamingway kötetet, lényegesen hosszabb ideig forgatja, elolvassa a borítólapon levő ismertetőt, megnézi az árát, szóval látszik rajta, hogy a böngészőből vásárlóvá óhajt előlépni. Ez. alatt az asszony is rátalált Stendhall: Pármai kolostor című könyvére, melynek — jó asszonyi szokás szerint — már a végét olvassa. Felesleges a szót szaporítani. Amikor a férfi bejelenti, hogy megvásárolja a Hamingway-kötetet, az asszony Stendhallhoz ragaszkodik és végül még a gyereknek is vesznek egy n- sésköriyvet, ne érezze magát árvának szegényke. ÍGY VÁLTOTTÁK egymást a sátornál az emberek és nem csoda, hogy a könyvhét harmadik napján már a Pármai kolostor, a Jó reggelt búbánatot, a Hamingway-kötetet, vagy a Szerb Antal: Irodalomtörténetét keresők, csak egy „sajnos elfogyott kérem” választ kaphattak. Az elmúlt tizenkét év eredményei, a kultúrforradalom valódi győzelme itt mutatkozik meg igaz valójában. ÉS IGAZOLJA MINDEZT egy egyszerű statisztikai adat. A könyvesbolt és az öt könyvsátor forgalma az elmúlt öt nap alatt megközelítette a százezer forintot, és ez az összeg nagyobb, mini bármelyik vendéglátóipari üzemegység egyhónapos terve. Nem beszélve arról, hogy a könyvhét végével nem ér véget a magyar könyv ünnepe. A könyvesboltokat éppúgy, mint eddig, a jövőben is felkeresik a könyv barátai és ünnep lesz mindennap, amikor az emberek otthonába kerül egy újabb könyv. H. F.
