Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-31 / 161. szám

1958. július 31., csütörtök «BPÜJSÄO 5 Az újítómozgalom eredményei és hibái a Bélapátfalvi Cementgyárban 1958. július 4-én a Bél­apátfalvi Cement- és Mész- műben az újítómozgalom tár­sadalmi ellenőrzése zajlott le. S MIT TAPASZTALT A BIZOTTSÁG? A vállalat 1958. évre elké­szítette az újítási feladatter­vet, amelyet a dolgozókkal is­mertetett. A feladatterv az üzem égető problémáira hív­ja fel a dolgozók figyelmét. Egy-egy jelentősebb probléma megoldójának ezer forint cél­prémiumot tűzött ki. A vál­lalat műszaki vezetői figye­lemmel kísérik az újítók te­vékenységét, s az újítókat szaktudással és a kísérleti le­hetőségek biztosításával tá­mogatják. Kár, hogy a vállalat pályá­zatot még nem írt ki ebben az évben, részfeladatok meg­oldására, pedig egy-egy pá­lyázat kiírása újítási gondo­latra serkentené az gyár dol­gozóit. AZ ÜJÍTÁSI PROPAGANDA CÉLJAIRA BIZTOSÍTOTT KERETET KEVÉSNEK TARTJÄK... ... a gyár vezetői és ezért ezt az összeget — bár érthe­tetlen — ezideig nem is hasz­nálták fel. Ezért az üzemi bi­zottság elrendelte — igen he­lyesen — hogy a jövőben bár­mily kevés is legyen ez az összeg, fel kell használni. A Bélapátfalvi Cement- és Mészműbem az újítási javas­latokat benyújtás után és az elbírálás előtt a vállalat hir­dető tábláján nyilvánosságra hozzák. Ugyancsak nyilvános­ságra hozzák az újítási tár­gyalások jegyzőkönyvét is, amelyet az említett falitáblá­ra kifüggesztenek. így a dol­gozók megtudhatják, hogy az újítást elfogadták, vagy pe­dig elutasították, s mennyi ebből a népgazdasági ered­mény ... A vállalat a jól bevált újí­tásokat a lehetőségek szerint alkalmazza, de sajnos, eze­ket tapasztalatcserére nem to­vábbítja a testvérvállalatok­hoz. Kevés az olyan újítások száma, amit előzőleg elfogad­tak, s pár hónap elteltével a további alkalmazását meg­szüntették. HOGYAN BIZTOSÍTJÁK A JAVASLATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT? A vállalatnál az előző ne­gyedévet alapul véve, újítások kísérletezésére, megvalositasa- ra, és az újítási díjak fedezé­sére megfelelő költségeket terveztek be. 1956-ban beter­vezett 50 000 forintnak a 80 százalékát, 1958. első félévében pedig ugyanennyi összeg 50 százalékát használták fel az előbbi célokra. A vállalatnál még olyan nem fordult elő, hogy kevésnek bizonyult vol­na a betervezett összeg, s ezért hitelt vagy bankköl­csönt kellett volna felvenni­ük. A műszaki dolgozók jó munkáját dicséri, hogy az újí­tási javaslat benyujtása_ előtt is, meg később is, a kísérle­tek megvalósítása során taná­csokkal látják el azokat a dolgozókat, akiknél valamiféle probléma nehezíti a megol­dást. AZ ELLENŐRZÉSEK ALKALMÁVAL AZT IS TAPASZTALTÁK ... hogy egy-két újítási ügyinté­zés eltolódik, mert a vállalat újítási előadója második be­osztásként végzi az újítások intézését. A szakvélemények késői megadása azt eredmé­nyezi, hogy a rendeletben előírt egy hónapon belüli időt nem tartják be. ÚJÍTÁSI díj — ÚJÍTÓ JOG ÉS ÉRDEKVÉDELEM Az újítási díjakat az előírt módon, időben kifizetik, míg a kifizetésre kerülő összeg nagysága az előre elkészített kalkulációhoz van viszonyít­va. Az eszmei alapon díjazott újításokat ezen az úton kimu­tatni nem lehet. A kísérlete­zések folyamán az újítók ré­széről felmerült költségeket — mivel az ilyen eset igen ritka — az újítónak megtérí­tik. A vizsgálat elrendelte, — mivel kiderült az is, hogy az újításban közreműködő mű­szaki dolgozóknak nem fizet­nek közreműködési díjat — az üzemi bizottság javaslata alapján az illető műszaki dol­gozó anyagi jutalmazását. ELUTASÍTOTT ÚJÍTÁSOKBÓL EREDŐ PANASZÜGYEK SORSA A vállalatnál kevés az olyan újítások száma, amelyet elutasítanak. A közelmúltban történt egy ilyen eset, de az újabb vizsgálat megsemmisí­tette ezt a helytelen határo­zatot.. A gyárban még olyan újítási vitás ügy nem fordult elő, amelynek tisztázására a bíróság előtt került volna sor. AZ ÜJÍTÓMOZGALOM VISSZAESÉST MUTAT, ... mert például a júniusi hónapban egyetlen egy újítási javaslatot sem nyújtottak be a dolgozók. Ennek okát ku­tatva az ellenőrző bizottság beszélgetett a dogozókkal, akik úgy vélekedtek, hogy ez mind azért van, mert még most sem kapnak elég korai választ a benyújtott újítások­ra. Másik gátló tényezőnek említi meg a jelentés, hogy azok a dolgozók, akik keve­sebbet újítanak, irigylik a több újítást benyújtó társai­kat —, mert azok ilyenkor pénzhez jutnak. Jóllehet a szakszervezet ismeri ezt a problémát, de ezideig nem si­került nekik, megszüntetni ezt a káros jelenséget. A jövőben a vállalat igazgatóját teszik felelőssé azért, hogy az újítá­sok elbírálása gyorsan és rendszeresen megtörténjék. A vállalat főmérnöke pedig fe­lelős lesz azért, hogy a beér­kezett újításokra a szakvéle­ményezést minden esetben 15 napon belül megadják. F. I. ... az, amit a mátrafüredi strand vezetősége csinál. Va­sárnap sok-sok ember ke­reste fel a mátrafüredi strandot, hogy a nagy ká­nikulában felfrissülést, fel­üdülést nyerjenek a strand hűs vizében. Mivel sok volt a vendég, s a kabinok ke­vésnek bizonyultak, a strand igazgatósága a közös zuha­nyozót öltözőnek adta ki. Ez még nem lenne baj, ha a másik zuhanyozó műkö­dött volna, de mivel az sem volt jó, az iszapos medencé­ből kijövő fürdőzők nem tudták magukat lezuhanyozni. Hogy hol és miként mosa­kodtak meg, azt nem tudjuk, de mindenesetre ez az intéz­kedés az igazgatóság részé­ről nem volt helyes. Remél­jük, hasonló panaszt nem haliunk Mátrafüredről. Új vasútvonal Kínában ... Hogy kevesebbet álljanak a gépek Az Egri Finomszerslvénygyár- ban az igazgató éves intézke­dési tervet adott ki az ön­költség csökkentésére. Az igazgatói intézkedési tervnek pontjai különböző határ­időkhöz vannak kötve. Az in­tézkedési terv kiadása óta már hat pontot teljesítettek a vállalat dolgozói. Augusztus 2-a a legújabb határidő, ami­kor a főmérnök köteles lesz olyan kidolgozott tervet a ve­zetőséghez beterjeszteni, amellyel a gépek állásidejé­nek a minimumra való csök­kentését oldják meg. Hízósertés-biztosítást lehet kötni az állami Biztosítóval Evről-évre több sertést hiz­lalunk. Vonatkozik ez a meg­állapítás nemcsak az állami és szövetekzeti gazdaságokra, hanem az egyéni gazdaságok­ra is. Ezért az Állami Bizto­sító újtípusú hízósertés bizto­sításra nyújt lehetőséget A biztosítási díj négyhavi tar­tamra sertésenként 44, hat hó­napra 60 forint. A betegség, vagy baleset miatt elhulott hízósertés után a biztosító ki­lónként 13 forint kártérítési fizet. — AZ EGRI Közúti Üzemi Vállalat a napokban megkezd­te a Szovjet Hadsereg útja újjáépítési és korszerűsítési munkáit. A lakosság jobb ellátását szolgálja a kisiparosok kötelező mestervizsgája Húsz nap alatt építették meg Kanszu tartomány Vej- juan megyéjében az ötkilométeres hosszú gazdasági vasutat. A teherautóból átalakított mozdony óránként 30 kilométeres sebességgel vontat egy nyolc tehervagonból álló szerelvényt. Képünk az új vasútvonal avatásáról készült. Ez évben megjelent 9-es számú törvényrendelet előír­ja, hogy a jövőben csal., is azok kaphatnak iparigazol­ványt, akik előzőleg mester- vizsgát tesznek, akik mester­levéllel, vagy azzal egyenér­tékű „felsőipari iskolai bizo- nyítvány’‘-al rendelkeznek. A kisiparosok szervezete már létrehozta a mestervizs­gáztató bizottságokat, melyek rövidesen megkezdik működé­süket. Egerben — asztalos, bádogos, bognár, kocsigyártó, cipész, csizmadia, férfiszabó, kovács, fodrász, lakatos, mű­szerész, női szabó, szobafestő, villanyszerelő — szakmákban jött létre mestervizsga bizott­ság, melynek tagjai ünnepé­lyes külsőségek közt tettek fogadalmat. A rendelet előírja, hogy azoknak a kisiparosoknak sell mestervizsgát tenni, akik 1956. január 1 után kaptak ipar­jogosítványt, valamely képe­sítéshez kötött szakmában. De jelentkezhetnek mindazok, akik segédlevéllel, szakmun­kásbizonyítvánnyal és három­évi szakmába vágó gyakorlat­tal rendelkeznek. A mestervizsga-kérelmeket a KIOSZ megyei titkárságá­hoz kell beküldeni, a vizsga három részből áll: írásbeli, gyakorlati és szóbeli, ahol a tervezéstől a vizsgamunka el­készítéséig, az iparral kap­csolatos rendeletek ismerésé­ig vizsgázni kell a mesterje­lölteknek. A KIOSZ megyei titkársága arról is gondoskodik, hogy a mestervizsgára jelentkezők megfelelően felkészülhessenek, ezért tanfolyamokat szervez, tankönyveket ad ki. A mestervizsga letételével, szakképzett, a rendeleteket jól ismerő kisiparosok mond­hatják csak magukat mester­nek, s tudásukat a lakosság igényeinek kielégítésére hasz­nosíthatják majd. Solymosi László. Tsz látogatáson voltak a földművesszövetkezeti tagok A vámosgyörki földműves­szövetkezetben az elmúlt na­pokban elhatározták, hogy meglátogatják a viszneki Béke és a hellybeli Haladás Terme­lőszövetkezetet, hogy az egyéni parasztok, közöttük a földmű­vesszövetkezeti tagok is job­ban megismerkedjenek a nagyüzemi módszerekkel. A látogatás óta mind a két ter­melőszövetkezet munkájáról nagy elismeréssel beszélget­nek a látogatók. — A VÁMOSGYÖRKI szo­ciális otthon működését és helyzetét beszélték meg a gyöngyösi járási tanács leg­utóbbi ülésén. Zónán kívül Az amerikaiak által sugárveszélyesnek minősített zónán kívül haladt a japán időjáráskutatö intézet két „úszó laboratóriuma”. A zónán kívül szol­gálatot teljesítő 37 tengerész és technikus radioaktiv su­gárzás következtében mégis súlyosan megbetegedett. A fertőzötteket elkülönítették és szigorú megfigyelés alá helyezték. Egy másik közlemény arról adott hírt, hogy naponta két nukleáris kísérletet is végrehajt az VSA, oly gyors a kísérletek tempója. Növekszik a Stroncium 90-en a levegőben, rádióaktivitást tapasztaltak Tirolban és rádióaktív eső esett Angliában is. Minden állam bünteti a gyilkosokat, a gyilkosság kísérletét is. Az Egyesült Államok hivatalos körei azon­ban tervet dolgoztak ki és hajtanak végre e „kísérletP* sorozatra. Egy egeret küldtek fel rakétával és 37 embert fertőztek meg itt lenn a földön. Furcsa és veszélyes egyenlege ez a „tudománynak”. Csak . , . ? A kanadai határ közelében lezuhant és elégett egy B—52. mintájú atombombázó. Az amerikai légi-- erő jelentése szerint — különösebb baj nem történt s a gép nyolc főnyi személyzete életét vesztette. A jelen-. tés hangja — el kell ismerni — nem cinikus. A nyolc szénné égett repülő nem jelentett különösebb bajt, hiszen a B-52-es atombombákat szállít, s ezek a bombák arról nevezetesek, hogy különösebb bajt tudnak okozni. PéU dául elpusztítani egy várost, megfertőzni tízezreket ss a már élőket, s talán csak az évek múlva születőket is. Így hát valóban nem történt nagyobb baj. Évekkel ezelőtt nyolc halott egy repülőgépen: szerte záció volt. Ma, az atompolitikusok jóvoltából, az a szen­záció, hogy „csak” nyolc halott volt. Azért tényleg voU tak „régi szép” idők! » ! | » (tátój Kopognak. Halkan nyílik az ajtó, idősebb parasztember lép be, kalapját kezében szo­rongatja: — Titkár elvtárs, az volna a kérésem... Aztán elmondja részletesen, mi a panasza, hogyan szeret­né, miben kíván segítséget. Még jóformán be sem fejezte a beszélgetést, háta mögött új­ra nyílik az ajtó, megáll va­laki és vár sorára, türelemmel, néha türelmetlenül is. Még alig hangzik el „jól van, Já­nos bácsi, legyen csak nyu­godt, elintézzük” — máris meg­szólal a következő: „ ... az volna a kérésem”. Így van ez kisebb, nagyobb szünetekkel, mindennap a lőrinci tanács­házán. Elintézni való akad bőven. Apró ügyek, nem is tartja számon őket az ember, annyira természetes, annyira hétköznapi valamennyi. Akik mindezt végzik, már nagyon megszokták — a munkájuk. Ha valamelyik tanácsdolgozót váratlanul megkérdezzük: „milyen ügyekben intézkedett ebben az évben?” — hirtelen nem is tud feleletet adni. Ilyenkor szól az egyik kollé­gájának, hogy segítsen már neki: „mire emlékszik, mit is csináltak tulajdonképpen?” — Pedig amíg töpreng, addig ott fekszik előtte a papír, rajta az írás, mely valakinek kérel­mét, vagy éppen panaszát tar­talmazza. És ott áll szemben vele az „ügyfél”, aki türel­Kis ügyek.. metienül várja már, hogy meg­szólalhasson ... „az a pana­szom, hogy ..Erre nem is gondol, mert mindennap ezt csinálja: a falu kisebb-nagyobb ügyeinek intézése már annyi­ra hozzánőtt az életéhez, hogy meg sem említi, ha kérdik. Említsünk hát mi meg néhá­nyat helyettük. AHOL JÖVÖRE TÁNCOLNAK Lőrinciben, az Árpád utca vége felé van a kultúrház. Itt szoktak szórakozni ünnepna­pon a fiatalok télen, nyáron egyaránt. Sok a fiatal, sok sze­ret táncolni, mégsem megy mindenki el nyáron egy tánc­estélyre Lőrinciben. Hiába szól csábítóan a zene, ha a fülledt melegben átizzad az ing, meg a gondosan kivasalt ruha. Pedig a faluban nincs más helyiség, ahol táncolni le­hetne. Ezen akar segíteni a tanács. Az idén vettek egy üres telket a kultúrház mellett. Ügy ter­vezik, hogy jövőre kerthelyi­séggé alakítják át, ahol alkal­mi büfét is építenek. És ak­kor már egy-egy bál alkalmá­val a szabadban, jó levegőn táncolhatnak a lőrinci fiatalok és azok, akik ide járnak szó­rakozni. TlZMÉTERES KILÁTÓ Már lassan harmadik éve annak, hogy épül a lőrinci tűzoltószertár. A munka el­végzését mindig akadályozta valami: hol ez, hol az jött közbe. Pedig nagy szükség lett volna rá, már korábban is. De nem volt, s ennek tudható be az, hogy nem kaptak mo­torfecskendőt sem. A helybeli tűzoltók sokat panaszkodtak emiatt, hivatkozva arra, hogy korszerűtlen felszereléssel nem lehet rendesen dolgozni. Óha­juk teljesült. Eddig 70 000 fo­rintot fordítottak az új szertár megépítésére, melynek mun­káit már befejezték. Ha majd­nem olyan lassan készült is, mint a lucaszéke —, de elké­szült. Lassan már a cement is megköt és a helyiséget igénybe lehet venni. Még valamit meg kell itt említenünk. A lőrinciek úgy gondolták: „ha lúd, legyen kö­vér”. Ebben az esetben arról van szó, hogy építenek még az épülethez egy 10 méteres ki­látót, ahonnan könnyű lesz fi­gyelemmel kísérni a falut és a határt. A BEREGI DÚLÓ PROBLÉMÁJA A faluhoz nem messze, a Zagyva túloldalán húzódik a több, mint egy kilométeres Beregi dűlő. Mellette vezet az út Petőíibánya felé, melyet nem köt össze feljáró a szán­tóföldekkel. Innen adódott az a helyzet, hogy nagy kerülő­vel, termőföldeken keresztül tudtak csak közlekedni azok, akiknek távolabb volt a föld­jük. Sok civódást, sok vesze­kedést szült ez az állapot, mert senki sem nézte jó szemmel, hogy a kukoricáját, vagy egyéb veteményét legázolja a ló, letörje a kocsikerék. A tanács segített, új dűlőt létesítettek középen, mely megoldotta az út-problémát, s sok kellemetlen veszekedés­nek vette elejét. SZOCIÁLIS SEGÉLYT KAPOTT T. Mária beteges, gyenge, idős nő. Jóformán senkije sincs, távoli rokonoknál lakik, mert se háza, se földje, se nyugdíja, se valamiféle jöve­delme. Dolgozni nem nagyon tud már, hiszen közel jár a 70. évhez. Bejött néhányszor a tanácshoz, először csak ült és hallgatott, később félősen kipanaszkodta magát. Kérted ha valamilyen mód van rá, segítsenek rajta. A helyi tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott T. Má­ria kérésével, s úgy döntött, hogy negyedévenként 200 fo­rint szociális segélyben része­sítik. A TANÍTÓ FESTETNI AKAR Nemrég bejött a tanácshoz az egyik petőfibányai tanító. Elmondta, hogy lakása faláról már sok helyen lekopott a festék, itt-ott még a vakolat is meglazult, javíttatni kellene. Kérte: valaki menjen ki a helyszínre, győződjön meg ar­ról, hogy igazat mond. A ta­nács egyik dolgozója megnéz­te lakását, s látta, hogy jogos a panasz, jogos a kérelem. Ügy döntöttek, hogy rendbe kell hozni a lakást. A munka elvégzésére a tanács 600 forin­tot biztosít, amennyiben a költségek meghaladják a meg­állapított összeget, a különbö- zetet a tanító fizeti. ★ És lehetne még számtalan ügyet említeni, amelyet elinté­zett a tanács. Egyik sem világ­rengető nagy dolog, mind csak addig foglalkoztatja az embe­reket, amíg el nem intézik. Aztán elfelejtik. Üjabbak jön­nek a helyükbe, mert megint kopognak az ajtón és megint megszólal az „ügyfél”: ,.. „az volna a kérésem ...” HANKÓCZI SÁNDOR.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents