Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-31 / 161. szám
4 NfiPÜJSÄG 1958. július 31., csütörtök Heves megye várai n. A honfoglaló magyarság vándorló. pásztorkodó életmódja mellett nem épített ki állandó lakhelyet, sátrakban lakott és ezeket magával vitte. így tehát nem volt szükség árra, hogy fáradságos munkát igénylő védőberendezést építsen. Mégis nem lehet azt mondani, hogy ezek a korabeli erődítések ismeretlenek lettek volna előttük: hiszen a délorosz síkságon át való vándorlásuk közepette már talá1- koztak a kelet-szlávok földből, fából szerkesztett úgynevezett „kreml-típusú” védőműveivel, maid később (a kalandozások során) bizánci és nyugati kővárakkal. Az új hazában letelepedő magyarság — amint a fentiekből is kitűnik — sok őskori, népvándorláskori, majd római és szláv eredetű várat is talált a megszállott területeken. A magyarok a honfoglalás (896) és a tatárjárás (1241) közötti időben nem sok űj várat építettek. Inkább csak a nyugati végeket erősítették a német betörés és részben a keleti határokat az onnan fenyegető veszedelem ellen. Az I. István király által szervezett várispánságok székhelyei is általában megegyeztek a honfoglaláskor már itt talált erődített helyekkel. Heves megye területén — mint általában nem veszélyeztetett vidéken — különösen kevés a X—XII. században épült vár. Ilyen lehetett az 1. István király által alapított püspökség székhelyén: Egerben — a XI. század elején — épített korai erődítés — és a Pata-i (Gyöngyöspata) vár. amelyről Anonymus, a névtelen jegyző úgy emlékezik meg, Viogy az itteni első várat a honfoglalás után az Aba nemzetségben Pata vezér emeltette. Milyenek lehettek ezek a „várak”? Szabálytalan alaprajzú árkokkal és földgátakkal képzeljük el őket, ahol az földgátak tetején hegyes karósor (palánk) fut, s esetleg az árok külső partjának peremén is ugyanilyen található. A védelem céljait szolgálhatták a bizonyos távolságban, a palánkfal mentén — és különösen a kapu mellett — épített fa-tornyok. Ezekkel a várakkal azonban — miután történetük belenyúlik a tatáriá- rás utáni időkbe — mostani ismertetésünk második részében kívánunk bővebben foglalkozni. A hazai várépítésnek kétségtelenül az 1241. évi tatárjárás szörnyű tapasztalatai adtak lendületet. IV. Béla király 1242. után engedélyt ad arra, hogy a feudális főurak várakat építsenek, magánhadseregüket erősítsék, mindezt abban a reményben, hogy egy megújuló tatár támadás esetén ezeket a várakat sikeresen fel lehet majd használni a tatárok ellen. A tatárjárás után országszerte — és így megyénkben is — rohamosan épülő várak már nem földvárak, nem lg fából és földből való erődítések, hanem főleg nyugati mintára készített, maradandó létesítmények: kővárak. A következőkben a XIII. század közepe után Heves megyében épített , várakról kívánunk megemlékezni. Agasvár: A Mátrának ezen az északnyugati bástyáján épült középkori erődítés: Ágas- vár vára a völgy túlsó oldalán emelkedő — és már említett régebbi keletkezésű — óvárral együtt a hasznosi völgyben húzódó fontos hadiutat zárta le. A vár 1300—1320 között keletkezett. A kúpalakú hegyen emelt szép és erős vár hatalmas kősáncokkal volt körülvéve. Érdekesen folytatja a környékbeli néprege: A tatárjárás után évszázadokon át váltották egymást a vár gazdái. amíg a XV. században „egyszer egy cseh vitéz meglátta az akkori vár gazdájának: Rá tóidnak, gyönyörű szép leányát. Azonnal beleszeretett, elrabolta. A tündérszép Ginda bánatában öngyilkos lett. Rátold elkeseredésében elfogatta a vitézt, bezáratta az Ágasvárba, és a várat vele együtt levegőbe röpítette...” Valóban, a XV. században már romokban hevert a vár és ma már csak néhány Vakolt kődarab beszél ősi nagy múltjáról. Benevár: A rommaradványok Mátrafüredtől északra, a Benevárbérc legdélibb kifutóián található. A megmaradt falrészeket két hatalmas sáncárok veszi körül, ezek mélysége néhol a nyolc métert is eléri. A várat az Aba nemzetsée- beli Csobánkák építették, közvetlen a tatárjárás után, A Csobánkák az 1312. évben a király ellen {ellázadt Csák Máté pártjára állottak, hűtlenségükért száműzték őket és javaikat elkobozták. Ezután a vár többször, cserél gazdát, a XV. század végén állítólag a Kanizsai család romboltatta le. Dezsővár: Gyöngyössolvmos- tól északra egy hegygerincen állhatott a vár, amelyet régi okleveleink is említenek. A XV. században már rom. Dobivár: Tarnaszentmáriától északkeletre emelkedő lapos hegy. A vár pontos helyét ma már — ásatások nélkül — nem lehet pontosan 'megállapítani, csak az egykori írásokból tudjuk. hogy valamikor vár állóit itt. Eger vára: Heves megye évszázadokon át legfontosabb vára. Helyszűke miatt itt nem tudunk vele foglalkozni — utalunk a Népújság 1957. november 27. november 30. valamint 1958. május 22—23-i számában megjelent idevonatkozó részletes ismertetésre. Feldebrő vára: Alig tudunk valamit a régi várról, csupán egy feljegyzés ismeretes: 1514 június 2l-én ostromolta Dózsa György alvezére, Barnabás 7000 főnyi seregével, amelynek javarésze az elnyomást nem tűrő mátravidéki népfelkelő volt. Gyöngyöspata: Az első vár keletkezéséről az előzőkben már megemlékeztünk. A középkori vár a XV, századi -huszita időkben játszott nagy szerepet, A husziták itt is, mint az egész nyugati Mátrában. befészkelték magukat. Patán, a várhegyen erős fa- várat építettek, amely Bonfi- nius elbeszélése szerint — „nagyon meg volt erősítve, nemcsak a hely természeténél. Vagy fekvésénél, hanem az építés mesterségénél fogva is.” (Folytatjuk.) 1958. július 31, csütörtök: 1920. Az Angol Kommunista Párt alakuló ülése. (38 éve.) 1948. A szabadsághegyi úttörő- vasút felavatása. (10 éve.) 1849. Petőfi Sándor hősi halált halt a segesvári ütközetben. (109 éve.) 1886. Meghalt: Ltezt Ferenc zongoraművész és zeneszerző. (72 éve.) NÉVNAP Ne feledjük, pénteken: PÉTER Íiiisslí- AZ EGRI 32-es számú Autóközlekedési Vállalat ki- szistái a Balatonhoz utaznak pénteken délután. A háromnapos kirándulásra autóbusz- szal indulnak, s velük megy a vállalat többi dolgozója is.- RÖVIDESEN MEGKEZDIK Gyöngyösön egy modern, egyemeletes szakszervezeti székház építését a Gárdonyi Géza utcában. — MÁRKÁZ KÖZSÉGBEN a 29-i tanácsülésen a hároméves terv feladatait és végrehajtásának előkészítését tárgyalták meg,- A MEGYE 149 filmszínházának több mint kétmillió látogatója volt ez év első felében. EGRI VÖRÖS CSILLAG Legenda a szerelemről EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Több mint gyanú EGRI BÉKE Nincs előadás _£G.RI LAJOSVAROSI KERTMOZI "Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó paradicsom GYÖNGYÖSI PUSKIN Amiről az ütca mesél HATVANI VÖRÖS CSILLAG Apák és fiúk HATVANI KOSSUTH Akasztottak lázadása FÜZESABONY Vetélytársak PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES Hyppolit a lakáj Megfejtik-e a Tunguszkai óriásmeteor titkát ? ötven évvel ezelőtt Szibériában, a Tunguszka folyó vidékén óriási meteor hullott le és rejtélyes módon eltűnt. Bár az „égi kő" a feltevések szerint több tucat, sót több száz tonna súlyú is lehetett — hiszen egész erdőt söpört el, a szilánkjai hatalmas tölcséreket vágtak a földbe — darabjait mégsem találták meg. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája 1927-ben 1*. A. Kulik vezetésével expedíciót küldött a Tunguszka folyó vidékére, amely meg állapi tóttá, hogy a meteor óriási pusztítást okozott. Köröskörül kiégette a tajgát, ledöntötte az erdőt. Az expedíció azonban egyetlen darabkát sem talált meg a meteorból. A későbbi kutatások megállapították, hogy amikor egy sebességgel lehulló meteor összeütközik a föld felszínével, felrobban, s a meteor anyaga részben, vagy teljesen elpárolog. Valószínűleg ez lett a sorsa a tunguszkai meteornak is. A tudomány azonban ezzel még nem tett pontot a dolog végére. A nemrégen Moszkvában tartott meteor-konferencián Sztanyukovics professzor beszámolt legújabb kutatásainak eredményéről, amely szerint az óriásmeteor lehullásánál a pusztítást nem maga a meteor, hanem a hullámszerűen terjedő robbanási energia okozta, tehát a meteort nem közvetlenül a rombolás színhelyén kell keresni, hanem távolabb. A múlt év végén a Szovjetunió Tudományos Akadémiája a Tunguszka folyó vidékén talajpróbákat végzett, s a környék talajában meteor-eredetű vasrészecskéket talált. Nemrégiben újabb tudományos expedíció indult a TunÍ guszka folyó vidékére. Az expedíciónak az a célja, hogy a tudomány legújabb eredményeire támaszkodva, végre kiderítse, hol ért földet a gigászi meteor. (Huszonegyedik folytatás) Dr. VAJDA PÄL: Rakétahajtóművek Mint már említettük, a rakétamotor független a környező levegőtől. Az olyan motorokat viszont, amelyek rakétaelven működnek, de a légkörtől nem függetlenek, a működésükhöz szükséges oxigént a levegőből kapják, lök- hajtásos motoroknak nevez- .zük. Ezek lehetnek torlósu- gár-, pulzációs, motorkompresszoros és turbókompresszoros sugárhajtóművek. Működési elvük nagyon hasonló egymáshoz. A második világháború után mind a szaklapok, mind a szaksajtó részletesen beszámoltak arról, hogy Frank Whittle angol őrnagy százezer font jutalmat kapott az államtól gázturbinás sugárhajtóművének megszerkesztéséért. Anélkül, hogy Whittle őrnagy érdemeit csökenteni akarnánk — valóban ő építette az első olyan hajtóművel ellátott repülőgépet — tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy sem a gázturbina, sem pedig a sugárhajtómű tulajdonképpen nem Whittle találmánya. Egy a sugárhajtás elve alapján működő repülőgép terveit már a francia René Lirrain is kidolgozta 1913-ban. Romániában és Párizsban kísérleteket folytattak a Lorrain szerkesztette leírások alapján készített hajtóművekkel, de az eredmények nem voltak kielégítőek. Lorrain ugyanis nem tudta, hogy légsugár- hajtómű működésének feltétele a nagy sebesség és a nagy repülési magasság. Erre pedig másként kell alakítani a sugárcsövet. A repülés magyar úttörői Éppen ezért jogosan tekinthetjük a sugárhajtómű feltalálójának a magyar Fonó Albertet. Fonó Albert mérnök még az első világháború alatt (1915-ben). kidolgozta és pontos számításokkal alátámasztotta a sugárhajtás elve alapján működő repülőlövedéket. Ennek, illetve azonos elve alapján működő repülőgépének szabadalmaztatására azonban csak jóval később, 1928- ban, Németországban került sor. De még így is, szabadalmának bejelentésével, megelőzte az angol Whittlet, aki szabadalmát csak 1929-ben jelentette be. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy az akkori német szabadalmi hivatal csak a legalaposabb vizsgálat után ismerte el valamely^ találmány újdonságát és elsőbbségét, kétségtelen, hogy For.ó Albert úttörő munkát végzett. Sugár haj tómű A Fonó-féle, de általában minden, a kritikuson felüli sebességű (kritikus sebességnek nevezzük a hang terjedési sebességét; ez tengerszint-ma- gassgában, 15 Celsius fok hőmérsékletnél 340 méter másodpercenként; az ennél nagyobbat pedig hangfeletti sebességnek nevezzük) sugár- hajtóműnek három főrésze van: az előbbi szűkülő, majd a kritikus hangsebességre való lecsökkenés helye után bővülő beömlő csatornának, vagy konfuzomak nevezett ég, a gázok hőmérséklete emelkedik. Az égéstérből a forró gázok a fúvócsőbe kerülnek, amely tulajdonképpen bővülő csatorna. Ebben a csatornában a gázok terjeszkednek, hőmérsékletük csökken, sebességük megnő. A kilépő keresztmetszetben a gázok nyomása a környező atmoszférikus nyomással egyenlő, kiömlési sebességük pedig jelentősen meghaladja a konfuzorba beáramló levegősugár sebességét. Valamennyi ilyen motornak Napjainkban leginkább a gázturbinahajtású légsűrítőket és az ezzel kapcsolt sugárhajtóműveket alkalmazzák, (Ezt a motortípust igen sok néven ismerik, pl.: lökhajtásos, lég- lökéses, gázsugárhajtásos, gázturbinás, turbó, stb. Ezek lényegében ugyanezt a fogalmat írják körül). Ennek a hajtóműnek az alapelveit is Fonó Albert mérnök fektette le, egy ugyancsak 1928-ban beadott szabadalmában. A gázturbinás sugárhajtóműveknél az égéstérbe kerülő levegő összenyomását kompresszor végzi, amely a hajtómű elülső részében foglal helyet és gázturbina hajtja. A kompresszor a gázturbinás su- gárhaitóműnek a sueárhaitó- művel szemben, aránylag kis- sebb repülési sebességeknél, lényeges előnyt biztosít. Lehetőséget nyújt ugyanis a másodpercenkénti levegőáramlás és kompresszióviszony növelésére, függetlenül a repülési sebességtől. Éppen ezért a gázturbinás sugárhajtómű a kritikus sebességen alul is alkalmazható. Tolóereje és gazdaságossága ilyen sebességeknél nagyobb a sugárhaj tóműnél. E hajtóerő kifejlesztése a második világháború utolsó éveiben indult meg. Ekkor ugyanis a gyors vadászrepülőgépek légcsavarjának kerületi isebessége már elérte, vagy megközelítette a hangsebességet. Jogosan felmerül most már az a kérdés, vajon miért nem Fonó Albert tervei és szabadalmai szerint valósultak meg ezek a korszerű repülőgépen? Fonó Albert még az első világháború alatt közölte a hadvezetőséggel nagyjelentőségű találmányát és javaslatot tett gyakorlati alkalmazására. De az akkori hivatalos katonai körök azzal utasították el a javaslatot, hogy „háború idején nem tudnak új találmányokkal foglalkozni. Azután befejeződött az első világháború, s Fonó Albert tovább kilincselt a hatóságoknál egy olyan találmány birtokában, amely után világszerte kutattak a tudósok és kísérletezők százai. De minden hiábavaló volt! Az illetékesek nem ismerték fel a találmány jelentőségét, s ennek következtében nem adtak anyagi fedezetet a kísérletezéshez. A szabadalmi leírás azonban forgalomba került, s az ebben közölt alapelvek alapján külföldön hatalmas pénzösszegeket áldozva, a fel- szabadulás előtti években eljutottak a probléma megoldásához. Ki tudta, hogy ebben milyen jelentős szerepe volt Fonó Albert magyar mérnöknek? Talán néhány szakember, aki a szabadalmi irodalomból és a találmányokról megjelent közleményekről ismerik nevét. Ma azonban népi demokráciánk Fonó Albertben megbecsüli a kiváló kutatót. Ez nemcsak abban jut kifejezésre, hogy a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjaként, mint elismert tudós tevékenykedik, hanem megfelelő helyen is dolgozik, ahol nagy tudását maradéktalanul érvényesítheti. (Vége.) legfontosabb része az — egy vagy több — égéskamra, melyben az égés történik A tüzelőanyag elégetésével gyorsítjuk fel a hajtóművön áthaladó levegőt. Kisebb repülési sebességnél a repülőgéppel szemben, azzal egyenlő viszonylagos sebességgel belépő levegő nyomása nem elegendő ahhoz, hogy gazdaságosan működhessen, a leírt szerkezet. Ilyenkor légsűrítőt (kompresszort) kell közbeiktatni, amely a levegő nyomását a kívánt magasságig megnöveli. Ezek szerint tehát a konfu- zorban a levegő sebességi energiája nyomásenergiává alakul át. A levegő hőmérséklete az összenyomódás eredményeként emelkedik. Az égéstérbe adagolják a levegőhöz a tüzelőanyagot (benzin, stb.). A keveréket csak a hajtómű megindításakor kell meggyújtani, a továbbiakban az égés folyamatos, minthogy az égéstérben, uralkodó hőmérséklet lényegesen meghaladja a tüzelőanyag öngyula- dási hőfokát. A tüzelőanyag első rész, a középső rész, amelyben az égéstér helyezkedik el és a bővülő diffu- zornak, vagy fúvócsőnek nevezett hátsórész. A hajtómű elülső részében van az általában körkeresztmetszetű beömlő csatorna, ugyanilyen alakja van a fúvócső kilépő nyílásának is. Haladás közben a nagy sebességgel szembe érkező levegő a hajtómű beömlő nyílásán keresztül a konfuzorba kerül. A levegő sebessége az ilyen csatornában csökken, nyomása pedig nő. HEVEST SANDOR: QufijjcztliLZjethi lkai ír öltözködő falusiak II társadalmi ellenőr.. • — Milyen áruk hiányoznak legjobban? — ezzel a kérdéssel fordultunk több falusi boltvezetőhöz. — Hiányzik, kérem, a jó minőségű gyermekruha, a drágább férfi öltöny, a jobb szövetek, motorbelső és még néhány hasonló áru. A jó minőségű, drágább ruhákat keresik tehát a falusiak, a finom szöveteket, s nem mindig lehet kapni. Az ember elsősorban mégsem bosszankodik ennek hallatán, sőt örül, hogy e z hiányzik. Hogy az olcsó, ceig- és vászonruhák helyett drágább, jobb anyagokból készült öltönyöket tudnak vásárolni a falusi legények, s taft-ruhát a lányok, hogy nem győzik a falut „úrias” gyermekruhákkal és motoralkatrészekkel. Vigyék hát a drága, jó anyagokat a falusi boltokba, hadd öltözködjék a falu népe is, megváltozott életmódjához méltó, jó ruhákba ... Olajos, kátrányos ruhájáé ban belép a járási kereskedelmi felügyelőhöz, kölcsönös üdvözlések után elsorolja észrevételeit. — Meg kell néznünk, hogy X. Y-nak van-e fodrászat! ipar- engedélye. meg az üzlete is nagyon piszkos ... Aztán feltétlenül szólni kell a kápolnai vasúti váróterem ügyében, mert rossz időben három—négyszáz ember ázik, fázik naponta a sínek mellett. Ott van már az építőanyag is. jó lenne, ha hozzákezdenének az építéshez, hogy mire megjön a rossz idő, fedél legyen a várakozók feje felett. — így az ellenőr, s nem távozik anélkül, míg határozott ígéretet nem kap, hogy rövidesen intézkednek, mert ahogy mondta, sok emberről van itt szó, s azok feleletet várnak tóle, a társadalmi ellenőrtől. S mondja valaki, hogy rao- mus az emberek szemében a társadalmi ellenőr. K. E.
