Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-30 / 160. szám

4

NEPCJSAO

1958. július 39., saerda

Mi újság a Mátra Múzeumban ?

— Nagy Gyula igazgató nyilatkozata —

Pontosan egy éve. 1957. júliusában nyitotta meg kapuit a gyöngyösi Mátra Múzeum. Egy év nem nagy idő, a múzeum mégis sok olyan jelentős eredménnyel dicsekedhet, amilyeneket nem sok vidéki múzeum mondhat magáénak. Egy év alatt nemcsak sok ezer városi és vidéki látogatónak mutatták meg a Mátra és a város nevezetességeit, de állandóan gyarapították a múzeum anyagát, létreh'—ták a Múzeumbarátok Körét és ami legjelentősebb: tudományos téren igen színvonalas, országos viszonylatban is elismert, tudományos kutatómunkát folytattak.

Nagy Gyula múzeum igaz gatóval a múzeum életéről, terveiről beszélgettünk.

A Múzeumbarátok Körének tagjai tudományos téren is nagyszerűen dolgoznak — kezdte nyilatkozatát Nagy Gyula. — Legújabb eredményük a Múzeum Füzetek első számának, a Fülöv Lajos nyelvész-tanár Gyöngyössolymos nyelvjárása c. tanulmányának megjelenése. A kis könyv valóban szén munka. Külalakra is igen tetszetős. Ném hiszem, hogy sok múzeumunk tudna felmutatni ilyen komoly, ma- gasszínvonalú művet, különösen egy év alatt.

Várhatjuk hasonló munkák meoielenéeét a közeljövőben?

— Igen. A Múzeumi Füzetek negyedévenként jelennek meg A következő tanulmány, Kecskés Péter tudományos kutató gyöngyösi szőlőmonográfiája augusztusban hagyja el a sajtót. Ezt Farkas Gábor tanár, múzeumbarát, Bodony községről szóló monográfiája és szociográfiája követi, amely a harmadik negyedévben kerül az olvasók elé.

— A múzeumlátogató közönségnek milyen újdonságról számolhatunk be?

— Múzeumunk még a nyár folyamán újabb színfoltokkal gazdagodik. Többen kértek már bennünket, hogy rendezzünk kéozőművészeti tárlatokat is. Most végre eleget tehetünk a kérésnek. Sikerült ugyanis a Szépművészeti Múzeumtól egy képzőművészeti kiállítás anyagát megkapnunk A kiállítást szintén augusztusban újítjuk meg.

— Mik a múzeum távolabbi fíjruöi?

Állandó kiállításunk eddig főleg természeti, néprajzi és borászati jellegű volt, történelmi anyagunk eléggé hiányos. Ezt szeretnénk az év hátralevő részében és a következő évben tovább gyarapítani. Szándékunk egy,^ a város és a környék történetét szemléltető kiállítás anyagát, összegyűjteni. Ebben a munkánkban a környék és főleg a város lakosságának hathatós támogatására számítunk. A gyöngyösiek eddig nem sokat áldoztak múzeumukért, igaz, nem is igen kértük még segítségüket Ezt a tervet azonban csak az ő segítségükkel látjuk megoldhatónak. Ezúton szeretném tehát felhívni városunk lakóinak figyelmét: kérjük, a lehetőségekhez mérten segítsenek célunk elérésében, legyen minden gyöngyösinek szívügye - múzeum szebbé, gazdagabbá tétele. Akinek tehát a vidékkel kapcsolatos képzőművé 'sieti alkotások! muzeális tárgyak, különféle magángytrjte ménvek, írásos • emlékek, v könyvtárak, érmegyüjtemc- nyek,-ásatáskor előkerült relikviák vannak tulajdonában és hajlandók átadni, keresse nek fel bennünket.Természete- sen mindezt nem ingyen ki vánjuk, az értékért megfelelő ellenszolgáltatást adunk.

— Társadalmi téren is folyik a gyüités?

— Hogyne. Szép eredmé. nyekkel. Néhányan már igen jelentős mértékben hozzájárultak állományunk gazdagításához. Elsőnek kell említe nem dr. Vereb Lajts nevét aki számtalan emléket, kérn/í művészeti alkotást, ruhadara bokát ajándékozott -a múzeum nak. Ugyancsak sokat köszön hetünk ,Molnár József visonta tanárnak, aki szinte hetenként újabb és újabb népi eszközt ruhadarabot, edényt kutat fel Visonta egyébként is kitesz magáért. A közelmúltban Kordes Sándorné. a Nőtanács tag ja ígéretet tett, hogy a Nőtanács falujukba összejövetelt

rendez, s ennek teljes bevételéből egy eredeti, régi visontai népviseletet csináltatnak a múzeum számára.

— Ezek valóban igen szép, gazdag segítségek. A helyi vártvezetőség és a tanács szintén segítségükre van?

— Természetesen. Nemcsak erkölcsileg támogatnak bennünket, de a pártbizottság a helyi munkásmozgalom történetének feldolgozásában is segít, a tanács pedig anyagilag is hozzájárul a múzeum fejlődéséhez. Most vásároltuk meg a tanácstól kiutalt ösz- szegből a néprajzi kutatásokhoz szükséges magnetofont is. Köszönet illeti a hathatós segítségért a tanácsot és a pártot, névszerint különösen Montvai Andor és Varga Ferenc elvtársakat.

— Még egy utolsó kérdésem lenne: az évűiét problémája megoldódik-e végre?

— Részben. A külső renoválást a harmadik negyedévben most már véglegesen elkezdik. Anyagilag hozzájárul a tanács, a Széchenyi Könyvtár é» a Múzeumvédelmi Bizotttág. A nagyobbik feladat tehát ezzel megoldódik. A kisebbik azonban — ez szinte hihetetlen — még mindig nem. Az MHS modellezőit ugyanis még mind’g nem tudták elhelyezni, könyveink, amint látható, itt mennek tönkre, hely hiányában. Szeretnénk, ha végre el lehetne intézni ezt az ügyet is, mert a könyvtárteremre, és kutató- szobára elengedhetetlenül szükségünk van. A tanács megígérte, hogy a problémát az első adódó alkalommal megoldja. — Tehát reménykedünk — fejezte be Nagy Gyula.

Az interjúnak vége. S mint kiderült, a Mátra Múzeum jó úton halad. Haladásában a különböző szervek segítik. Most a lakosság segítségére lenne szükség. Ha Gyöngyös lakossága szívügyének tekinti a kérdést, s olyan szívvel-lé- lekkel támogatja azt, min’- a tanács és a párt, az eredmény nem marad, el: a múzeum az eddigieknél még szebb, még nagyszerűbb eredményeket fog elérni. — ró —

1958. július 30., szerda:

1903. Megnyílt az OSZDMP II. kongresszusa.

Megalakult a Kommunista Párt.

(55 éve).

1868. Meghalt: Tompa Mihály író. (90 éve.)

1928. Meghalt: Kassai Vidor színész. (30 éve.)

NÉVNAP

A Titanic katasztrófája filmen

Maga a végtelen gondoskodott a legjobb reklámról, a jéghegybe ütközött Titanic tragédiáját felelevenítő „Emlékezetes éjszaka” című film londoni bemutatójához. Aznap ugyanis az újságok öles betűkkel közölték: „Óriási jéghegy az Atlanti Óceánon.” A főszereplőnő, Kenneth More

mosolyogva mondta a gyártó cég képviselőjének:

— „Igazán nem gondoltam volna, hogy idáig mennek a propagandában.”

Egyébként az a furcsa eset történt, hogy a bemutatón a filmcsillag volt az, aki autogramot kért az előadás díszvendégeitől. Az est hőse

aki túlélte az 1912-es katasztrófát.

Mikor megkérdeztük tőlük, mi a véleményük a filmről, az egyik így válaszolt:

— Elethü és számunkra kínos felújítás ez. Be kell azonban vallanom, hogy nem láttunk olyan nagy pánikot, mint amilyet a film mutat. A kaugyanis az a néhány ember, tasztrófa általunk átélt szakasza jóformán nyugodtan zajlott le. A nagy riadalom bizo nyára akkor tört ki, amikor a hajó süllyedni kezdett, de ha akkor még a hajón lettünk volna, most nem tudnánk róla beszélni.

Ne feledjük, csütörtökön: OSZKÁR

timst- EBBEN AZ ÉVBEN 33 tantermet építenek beruházásokból. Jelentősebbek a petőfi- bányai nyolctantermes, a füzesabonyi, mezőszemerei, ecsé- di és a gyöngyöspatai négytantermes iskola.

— 3 264 000 TOTÓ- és lottószelvényt vásároltak a megyében az év első felében.

— BEVEZETIK A VILLANYT a mónosbéli kultúrházba. A villanybekapcsolással a község lakosságának régi óhaja teljesül.

— JELENTŐS BERUHÁZÁSSAL és nagy értékű társadalmi munkával rendbeliozzák, tatarozzák az idén az andornoktá- lyai KISZ-szervezet székházát.- 34 LAKÁSBÓL álló, két- és háromemeletes ház épül Hatvanban, a posta mellett lebontott házak helyén. Az egyik épületrésznél már másfélméteres fal emelkedik a föld színe felett. Az építkezést a Heves megyei Építőipari Vállalat végzi.

— ÖTTONNÁS HÍDMÉRLEGET készíttetett el a dor- mándi Vörös Hajnal Tsz a gazdaság udvarán, 18 000 forintos költséggel. A szövetkezet saját erőből oldotta meg ezt a beruházást.- HÁROMEZERHATSZÁZ forintos- összeggel bővítik a verpeléti hangoshíradó-hálóza- tot még ebben az évben.

— A MEGYEBEN egyedülálló, modem kenyérgyár épül Gyöngyösön két és féhniUió forint beruházással.- A GYÖNGYÖSI JÁRÁS 1958. évben 372 646 forintot tervezett be villanyhálózat-bővítésre és közvilágítás-bővítésre. Ebből az összegből már 131 520 forintot használtak fel.

HLM:

Amiről as utca mesél

Színes szovjet film.

Aki látta Saneskin őrmestert, hófehér nyári zubbonyában, az utcákat járó fiatal rendőrt, nem gondolta, hogy a mosolygó arcú, csinos fiú, kettős életet él. Pedig így van és ennek egy különös éjszakai esemény volt az oka.

Ennek a fiatal rendőrnek, Saneskin őrmesternek, mulatságos kalandjait, szerelmének bonyodalmakkal teli történetét, az éjszakai eseményt mondja el az „Amiről az utca mesél” című színes szovjet film, amely július 31-től augusztus 3-ig kerül bemutatásra a gyöngyösi Puskin filmszínházban. |

Szépség Jókedv Hangulat

Vmia-hál Egerben

Még nem olvastam egyetlen olyan Anna-báli tudósítást, amely ne azzal kezdődött volna, hogy az Anna-bálok- nak milyen régi hagyományai vannak hálunk... Azután volt egy kis múltbanéző visszatekintés, egy-két papírra vetett sóhaj, emlékezve nagyanyáinkra, az első bálos Annákra... és így tovább. Mindez — hogy milyen régiek a hagyományok, mire gondoltak az első bálozó Annák — ahógyan láttam, a legke- vésl>é érdekelte azokat a fiatalokat, akik vasárnap este az egri Park Szállóban rendezett Anna-bálon a Szalkay- jaz-band olykor andalítóan lágy, olykor forró ritmusú zenéjére az öreg fák alatti táncparketten egymást szorosabban, vagy lazábban ölelve végigtáncolták a fél éjszakát. •

Jól sikerült és szép Is volt a bál. Nem csupán a keret — a Park Szálló termei és kerthelyisége, — hanem maga a nevetve jókedvű bálozó tömeg tarkán színes forgataga. Elegáns bál volt,

„Nézd Klárit, miA Kékes (1015 m.) a Mátra- hegység — és egyben a mai Magyarország — legmagasabb csúcsa. Ezen a helyen az elmúlt években karcsú kőtorony épült, — amelynek a felső emeleteiről pompás körkép tárul elénk. Dél felé a nagy Alföld végtelen rónaságán kanyargó Tisza vize csillog —, nyugaton Ágasvár kúpja és a Galyatető mögött Nógrádig látunk — az északi oldalon a Karancs és Salgó felé zöld, dombos vidék hullámzik —, keleti irányban pedig a szomszédos nagy hegység: a Bükk zárja le a panorámát. Itt fekszik alattunk a mi szűkebb hazánk: Heves megye, minden szépségével, változatosságával.

Ennek a gyönyörű kis országnak nemcsak a földrajzi szépségei érdekesek és megra- gadóak, de története is: az elsuhant évszázadoknak néhol csak a mondákban, néhol a valóságban is megmaradt emlékei rég elmúlt emberek küzdelmes életéről mesélnek.

Heves megye terüete már a történelem előtti időkben is többé-kevésbé lakott volt. Az ősember lakóhelyét a vadban gazdag vidéken választotta, ahol élelmiszer szükségletét könnyen beszerezhette. Lakásul kezdetben barlangok szolgáltak. De mig megyénk területén vadban sehol sem volt hiány, lakás szempontjából eleinte a Bükk vidéke volt a kedvezőbb, ahol a számos barlang kedvelt tanyája volt az ősembernek. Később, amidőn az őslakók megtanultak kunyhót építeni, — ekkor népesültek be fokozatosan a Mátrát környező széles völgyek. A fejlődés során megismerkedett az ember a féHEVESY SÁNDOR:

Heves megye várai

i.

erősített hely, — valószínűen itt mutatták be az áldozatokat; erre vall az alatta levő „Áldozókút" neve is.

Galyavár, a Galyatető nyugati gerincéből, északra kiugró hegyfok. Igen alkalmas volt, erődítés céljára. Az egykori várba kettős sáncárkon át lehetett bejutni —, s ez a feljárat a sziklába van vágva, és úgy néz. ki, mintha óriási lépcsőzet volna. Igazi —, tipikus pogányvár volt, kőgyepűkkel, sáncokkal és árkokkal körülvéve.

Nyesettvár, a Galyatetőtől délre levő, kúpalakú csúcs. Az egykori várnak a nyomai nagyrészt elenyésztek, az erődítés emlékét már inkább csak a régi regék őrzik. A vár hossza mintegy 70 méter, szélessége 35 méter lehetett; kőgyepű és mély árkokkal körülvett földgyűrű szolgált a hely védelmére. Eleinte pogányvár volt ez is, de későbbj még a középkorban is használhatták, — erre vallanak a területén különböző időből előkerült leletek, szerszámok.

Ovár, a nyugati Mátrában, Agasvárral szemben emelkedik. Az Óvár a népvándorlás korából — talán az avar időkből maradt ránk. A honfoglalás után Ede és Edömér vezérek birtokába került, a tatárlyen elegáns az új ruhájában.” — Hallottam egy megjegyzést a szomszédos asztalnál, s mindjárt rá a választ is: „Elegáns? ... Lehet, bár az egész ruha nincs többe, mint kétszázötven forintba... Vacak szaténkarton ..Odanézek a beszélgetőkhöz: Két, látásból ismert aszony ül ott a férjekkel, s az egyikük éppen — alig észrevehetően — meglöki élete párját, aki egy pillanatra elmerült a „vacak szatén- karton” nézésében...

*

Csak azt nem értették sokan a bálozók közül, hogy miért kellett nyolc forint belépődíjat fizetni. Nem a nyolc forint miatt, mert az igazán bagatell... De ha már van ilyen, akkor a rendezőség adjon is érte valamit... Tánc és vacsoralehetőség egy közönséges vasárnapon is van a Parkban — belépődíj nélkül. A városi kultúrháznak nem sok nehézségébe került volna egy kis hangulatos mű sort összeállítani, vagy éppen — a régi hagyományoknak megfelelően — bálkirálynö választási parádé* * rendelni. Gondoljunk, majd a jövőre...

vár” (Eger környékén: „Tetemvár. Maklyánvár”) stb. elnevezések.

Mielőtt azonban a honfoglalás előtti idők létesítményeitől búcsút vennénk, még azokról a különleges maradványokról kell megemlékeznünk, amelyek megyénk déli, sík területeit szelik át: ezek az úgynevezett „csörsz-árkok” és „ördögárkok”.

A legismertebb ezek közül a „Nagy Csörsz-árok”, amely a Borsod megyei Ároktőtől indul és Mezőtárkány alatt lép a megyébe. Iránya innen Dor- mánd — Tarnabod — Tarnazsa- dány—Árokszállás, helyen- kint még elég jól látható, máshol már nyoma veszett. Heves megye őskorának egykori kutatója: Bartalos Gyula szerint még két ilyen árokrendszer futott a déli vidéken, a Nagy Csörsz-ároktól északra és délre, és régi térképek, oklevelek bizonyítják a Mátra- és Bükk-hegység felé délről futó „ördögárkok” létezését.

A Heves megye — és az ország egyéb — területén talált őskori várak, árkok, erődítések építőit, keletkezésük pontos korát, célját már sokan próbálták felderíteni. Az építők által megszállott terület útjait, átjáróit akarták-p ezekkel a létesítményekkel elzárni, vagy területük biztositására készítették-e őket az ellenség ellen: ma még nyitott kérdések. Mindenesetre érdemes volna ezekkel az emlékekkel - amelyek a nagyobbrészt még ősközösségben, vagy legfeljebb a rabszolgatartó társadalmi rend keretei között élő régi népek életének fontos tárgyi bizonyítékai — többet foglalkozni.

(Folytatjuk)

járás idején is, mint erődített hely, szerepet játszott. A hegy gerincén magas sánc vonult ■végig, amelyhez két oldalon nagy ívben ugyancsak sáncok csatlakoztak, az egyik ilyen sáncnál emelkedett a fellegvár bástyafala. A vár ura a középkorban az ágasvári Rátét nemzetség volt.

Tarnaszentmária: A község feletti „Várhegyen” ősi és középkori várról tudnak a régi hagyományok.

A Várhegy Eger közelében: A csúcs szélén körülhúzódó sziklakövekből rakott alapfalak a középkorban még állott őspogány várat mutatják. Tekintélyes erődítmény lehetett a szikláb? vágott sáncokkal, mély pincével, ahol már a mésszel való kőépités nyomait is megtaláljuk. Közelében kőbalta, obszidián és őskori cserepek kerültek napfényre. Egy időben valószínűen őrhely volt Diósgyőr és az egri vár között.

De nem részletezzük tovább. Kétségtelen, hogy területünkön a fenti kiragadott példákon túl még igen sok őskori, majd népvándorláskori erődítés volt. Erre vallanak a sok „pogányvár, bolondvár, tüskevár, várhegy, várdomb, leánymekkel is, a területünkön előkerült számos bronzkori lelet bizonyítja már az akkori fejlett kultúrát és a lakosság számának gyors növekedését. Az időszámításunk előtti évezred közepe táján a bronzkori ősnépek és a vaskori kelták mellett sík vidékünkön a szkíthák’' tanyáztak.

A népvándorlás korában á Bükk és ä Mátra, környékén a népek sűrűn váltották egymást. Római hódítás felénk nem volt. Az egykori maradványokból jazig-szármata és hún-avar népek — némi részben germán néptöredékek, majd a magyar honfoglalás előtt szlávok — letelepedésére következtethetünk.

Már a bronz- és vaskorban, de különösen a népvándorlás idején a különböző törzsek egymás közötti háborúi erődítmények létesítését tették szükségessé. A szabálytalan : alakú, sekélyebb vagy mé- 1 lyebb, egy vagy több gyűrűárokkal megerősített várakat i megyénk területén is számos : helyen megtaláljuk. Ezek kö- ■ zül néhányat az alábbiakban : említünk meg:

Áldozóvár, a Bodony községtől nyugatra levő hegy —, a neve után ítélve ősi, pogány vár állhatott rajta. Koraiakban sánccal és árokkal meg-