Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-30 / 160. szám

1958. július 30., szerda NEPÜJSAö 3 Népfront és antifasizmus A magyar népfront galomban — akár a badulás előtti időkre, majd az azutáni évekre, akár nap­jainkra is gondolhatunk — a nemzeti erők összefogásának, a nemzeti egység megterem­tésének feladatai alapvetően és mindenkor antifasiszta jel­legűek voltak. Mondhatnánk így is: mint más országokban, úgy a magyarországi népfront mozgalom is a fasizmus el­leni harcban született meg, s antifasiszta jellegét, — bár nggy fejlődésen ment át — mindig megőrizte és megőrzi a jövőben is. Vessünk egy pillantást, — a teljesség igé­nye nélkül — a magyar nép­front-mozgalom fejlődésére. A magyar népfront-mozga­lom megszületése egybeesik azzal a Hitler-ellenes, háború­ellenes függetlenségi küzde­lemmel, amelyet a Kommu­nisták Magyarországi Pártja szervezett és vezetett a leg­szélesebb nemzeti összefogás jegyében, a második világhá­ború kezdetén. A demokrati­kus erők azonban akkor még gyengék voltak — ehhez ^ já­rult még Horthy rendőrségé­nek és csendőrségének vad terrorja — és ezért a függet­lenségi mozgalom nem tudta megakadályozni Magyarország belesodródását a világháború­ba. A szervezett ellenállási mozgalom — a kommunisták által létrehívott Magyar Front — a háború utolsó szakaszá­ban született meg, s a haza­fias antifasiszta erők összefo­gásával főcéljául a fasiszta rendszer elleni könyörtelen harcot tűzte ki. A Magyar Frontba tömörült erők, kom­munisták vezette ellenállása, — ha sokan el is estek e har­cokban — nem volt hiába­való. Megmutatta, hogy so­kan vannak ebben az ország­ban, akik tudnak és mernek harcolni a fasizmus ellen, a magyar nép igazi érdekeiért. A hazánk felszabadítására irányuló hadműveletek még folytak, amikor 1944. októbe­rében a párt kezdeményezé­sére — a Magyar Front foly­tatásaként — Szegeden meg­alakult a ' Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Zászla­jára a fasizmus maradványai­nak megsemmisítését, a köz­élet demokratizálását, _ a de­mokratikus szabadságjogok biztosítását, az ország újjáé­pítését tűzte ki célul. Fel­emelő érzés ezekre az időkre gondolni, visszaemlékezni: miként mozdult meg az or­szág minden becsületes dol­gozója az új haza felépítésé­re. Hosszú, nehéz évek voltak ezek; nemcsak építeni kellett, de harcolni is a fasizmus fel­lelhető és feltámadó marad­ványai ellen, s leszámolni ve- Iük — az új haza védelmé­ben. A Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front antifasiszta jellege éppen ezekben á har­cokban domborodott ki. És kidomborodott abban is, hogy a kommunisták pártja veze­tésével meg tudta tisztítani sorait a befurakodott reakciós erőktől. A megtisztult mozgalom 1948-ban Magyar Független­ségi Front néven szerveződött újjá. Erre az időre már olyan változások történtek a ma­gyar társadalomban, hogy a régi, a koalíciós állapotokat tükröző mozgalom nem volt hű kifejezője és nem volt kel­lő segítője sem a mind job­ban megszilárduló nemzeti összefogásnak. Volt-e antifa­siszta jellege az akkor újjá­szerveződött Magyar Függet­lenségi Frontnak? Feltétlenül! De a harc itt már nem csu­pán és elsősorban fegyverek­kel folyt, hanem az emberek gondolkozásának, tudatának átformálásáért, a szocialista — következésképp antifasiszta — emberré válásáért. Az évek múlásával azonban a népfront-politika háttérbe szorult, a mozgalom célkitű­zései elhomályosultak, s nem töltötte be azt a fontos sze­repet, amely rá, mint a népi demokrácia legszélesebb, leg­nagyobb tömegeket átfogó szervére, a népi hatalom ki- szélesítésében hárult. A magyar népfront-mozga­lom 1954-ben született újjá, amikor megalakult a Hazafias Népfront. Főfeladata az volt, hogy a magyar nép összefogá­sának új és minden eddiginél nagyobb egységmozgalma le­gyen, amely a párt útmuta­tásait követve, összefogja népi demokráciánk valamennyi becsületesen dolgozó és ha­zafiasán gondolkodó polgárát, elősegítve ezzel azt a mun­kát, amely az ország vezeté­sében, a népgazdaság irányítá­sában megmutatkozott és fel­tárt hibák kijavítását, a szo­cializmus további építését szolgálja. A Hazafias Népfront óriási, a nemzet minden rétegét át­fogó, a szocializmus építését segítő, harcos —* s gondol­junk az ellenforradalomra — antifasiszta tömegmozgolom- má vált. Az 1956. évi fasiszta ellenforradalom — hazug és demagóg jelszavakkal —meg­próbálta ugyan saját céljai­nak szolgálatába állítani ezt a mozgalmat. De sikerülhe­tett-e ez egy olyan mozga­lommal szemben, amely ép­pen a fasizmus elleni véres harcokban született meg? Nem sikerülhetett! Miben állt és áll ma a Ha­zafias Népfront antifasiszta jellege? Emlékezzünk: az ellenforra­dalom fegyveres leverése után a párt és a forradalmi mun­kás^—paraszt kormány kiadta a jelszót az ellenforradalom maradványainak felszámolásá­ra. A Hazafias Népfront te­vékenyen kivette részét eb­ből a munkából: tömegeket tudott megmozgatni és felso­rakoztatni a párt, a kormány mögé, szervezője volt azoknak a nagy erőket megindító tün­tetéseknek, amelyeken a dol­gozók sokasága tett hitet a szocializmus, a néphatalom mellett — a fasiszta ellenfor­radalmi kísérlet ellen. Emlékezzünk: milyen nagy erőfeszítéseket tett a párt és a kormány az ellenforrada­lom utáni gyors konszolidáció biztosítására. S hogy ez a konszolidáció valóban gyor­san végbement, az elsősorban a dologzók kialakult egységes akaratának, lelkes munkájá­nak köszönhető. Az akarat­nak ezt az egységét, —amely a szocializmus igenlését és az ellenforradalmi fasizmus mélységes tagadását jelentet­te, — a Hazafias Népfront is kovácsolta. És nézzünk körül ma orszá­gunkban: Amikor a Hazafias Népfront békés építömunká- ra, az előttünk álló három­éves terv nagyszerű felada­tainak végrehajtására mozgó­sítja a tömegeket, — vajon nem azért teszi-e ezt, hogy még egységesebb legyen né­pünk, még erősebb legyen az ország? Feltétlenül azért! Es a nép egységbe kovácsolása, az ország erősítése az építő­munka eredményei által, nem önmagáért van, hanem azért, hogy soha többé ne születhes­sen olyan helyzet, amelyben a nép ellenségei — nyílt, vagy magukat leplezett fasiszta ellenforradalmárok -— csak parányi lehetőséget is talál­janak a szocializmus, a nép igazi érdekei elleni bármine­mű támadásra. S ha most azt mondjuk: továbbra is erősítjük a Haza­fias Népfront antifasiszta jel­legét — akkor elsősorban er­re, népünk egységének ková­csolására, az ország további erősítésére gondolunk. DÉR FERENC Tanácsülés Kisnánán Vasárnap ülést tartott a kis- nánai községi tanács. A lelkes hangulatú ülésen megbeszél­ték az elkövetkező negyedév feladatait, a legelőgazdálkodás — a legelő felújítás, gondozás — kérdéseit és a házhelyek rendezését. ' moz­felsza­„Köszönet az udvarias kiszolgálásért..." Nemrégiben népes ózdi vendéglátóipari küldöttség látogatta meg az egri nép­kerti sörözőt. A küldöttség néhány kedves órát töltött ebben a szépkörnyezetű sö­rözőben, s amikor elbúcsúz­tak, bőrkötésű emlékkönyvet nyújtottak át Primo Bélának, az üzlet vezetőjének. Az emlékkönyvben többek között ezeket írták: „Köszö­net az udvarias kiszolgá­lásért ...” S valóban, rá sem lehet is­merni erre a vendéglőre, gyorsabb, udvariasabb lett a kiszolgálás, tisztábbak az asz­talterítők, a kerítést lassan zöld folyónövények futják be, s amiről nagyon kevesen tudnak: állandóan friss bog­rácsgulyás, sertéspörkölt, bé­csiszelet, főtt virsli és párolt debreceni kapható. Mindezt örömmel tapasz­taltuk. És ha a kert asztalai körül por helyett vörössalak, vagy apró sárga kavics bo­rítja majd a földet — nem is akad más kifogásolni va­lónk ... II makróergek titka Hogyan válik a szervezetben az égési folyamatok energiája gondolattá, mozgássá, vagy más életfunkcióvá? — Ezt a problémát vitatták meg nem­régiben a Szovjet Orvostudo­mányi Akadémia leningrádi konferenciáján. A jelenlevő tudósok nagy érdeklődést ta­núsítottak az úgynevezett makróergek tanulmányozása iránt. Megállapították, hogy ezek a különös anyagok az anyagcsere eredményeképpen minden élő sejtben létrejön­nek. Fermentumok segítségé­vel energiát halmoznak fel magukban, amelyek serkentik az életfunkciókat. Ha a mak- roergek nem gyűjtik össze ezt az energiát és nem adnak im­pulzusokat a szervezetnek, ak­kor szív- és véredénymegbete- gedósek, rosszindulatú dagana­tok "keletkeznek. Az orvostudomány tehát fontos feladatának tekinti, hogy mesterséges makroerge- ket hozzon létre. Az egyik, ilyen vegyületet, az Adenozin- trifoszfor-savat már a gyakor­latban is alkalmazzák. — ÚJ REKORD HEVES MEGYÉBEN. Több mint öt­millió forintot tettek taka­rékba az idén kiosztott nye­reségrészesedésből a megye dolgozói. Ezzel országos vi­szonylatban az első helyet szerezte meg az OTP Heves megyei fiókja. Erdőn, mezőn Az egri Dobó István Gimnázium diákjai többnapos tá­borozást rendeztek a Biikkben. A táborozás alkalmával be­járták a fiatalok a Bükk gyönyörű tájait. (Séra László felvétele) Nem is olyan régen, virág­zó kertészet — sok dúsan termő gondozott gyümölcsfa, sok virágot és zöldséget adó parcella — pompázott az egri Gólya utcában. A házak kö­zött meghúzódó kis „éden” a városi tanács tulajdonában és kezelésében volt. Sajnos: csak volt. Nem sokkal ezelőtt ugyanis a tanács átadott egy kis részt a kertből a Vegyes­ipari Vállalatnak építkezés­re, s ezzel egyidőben — sokak előtt teljesen érthetetlenül — abbamaradt a kert művelése is. Aki ma megnézi a kertel, nem lát mást mint derékig érő, sűrűnövésű gazt és dud- vát, elhanyagolt, túlérett gyümölcsű fákat. Az egyik ott dolgozó építőmunkás je­gyezte meg: „Nem törődik, kérem, ezzel a kerttel a ku­tya sem...” S igaza van. A városi tanács illetékesei meddig tűrik el ezt a, szomo­rú igazságot? Vagy olyan jól állunk, hogy ekkora területet parlagon is hevertethetünk jómódunkban? (—r) Nagy segítségünk volt a kombájn Az elmúlt évhez hasonlóan, most is kombájnnal arattuk le 50 hold gabonavetésünket. Az Atkári Gépállomás két kom­bájnja igen szép és jó munkát végzett, két nap alatt 500 má­zsa gabonát csépelt el. Így két nap alatt végeztünk az aratás­sal és csépléssel. A szalma is kazalban van már, a traktoro­sok a tarlószántással is végez­tek. Ügy határoztunk, jövőre is csak kombájn arat majd a területünkön. SZŐKE BÉLA. a nagyrédei Kossuth Tsz elnöke. — 6000 HOLD tarlóhántást végeztek eddig a megyében a termelőszövetkezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok. I <Ä^^^^A^A^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA✓^A/VVV^A✓VV^A^AAAAAAA^AAAAA^A^AAAA^'\^^NAl\/VVX\AA^V\A/\^/VVVSA✓V^AA/VA^V^A/VV/^AAAAAA^l✓sAAAAAAAAAAAAAAAAA/^AAA^ Ismerjük meg egymást Csehszlovákia a szocialista országépítés befejezéséitek küszöbén BRNOBAN nem kaptam zobát a szállodában. A Cse- >k, a mi Ihászunknak meg­ölelő, de nagyobb és jobban zervezett utazási iroda — ma- ánhelyen szerzett szállást, ázigazdám a ‘Brno-Lisen-i •aktorgyár technikusa volt. Ilső beszélgetésünk késő éj- sakába nyúlt. Hajnal felé az- al váltunk el, hogy másnap negmutatja üzemüket. Nagyon megörültem ennek a neghívásnak. így nem hivata- os kiküldöttként, hanem a zomszédos állam egyszerű olgozóiaként ismerkedhettem aeg közvetlen közelről a sehszlovák ipar egyik büszke­égével, az itteni emberek lunkás hétköznapjaival éppen zekben a történelmi napok- >an. Nagybetűs újsághírek, a ’asútállomások homlokzatai- lak feliratai, ünnepi díszbe ítözött versenytáblák hirdet­ők, hogy június 18-án meg- :ezdődött Csehszlovákia Kom- nunista Pártjának XI kong­resszusa. Bármerre jártam ■zekben a napokban, bármi­yen foglalkozású emberrel >eszélgettem, mindenütt érez­ők, büszke öntudattal emle­gették, hogy az ő küldötteik nőst róluk, az ország jövőjé- •ől tárgyalnak. Mindenütt ki­lendült ez a jelszó: „A CSKP vezetésével előre a szocialista országépítés befejezéséért!” Ez a felirat csillogott a prágai kongresszusi palota bejárata fölött és a Brno-Lisen-i Anto­nin Zapotoczky gyár kapuján is. Á gyár vezetői rendkívül kedvesen fogadtak. A külföldi vendégnek kijáró előzékeny­séggel. de a jó gazda természe­tes büszkeségével mutatták meg hatalmas üzemüket. A csehszlovák mezőgazdaság szá­mára traktorokat gyártanak, de jelentékeny exporttervet is teljesítenek. Küldöttük, Adolf Cemoch elvtárs. előző nap szólalt fel a pártkongresszu­son. A gyár minden dolgozója boldog, mondta az igazgató, hogy a X. kongresszus óta el­telt 4 év alatt komoly előre­haladásról számolhattak be a pártnak és az országnak. Azóta 43.2 százalékkal növel­ték a traktorok és a görgős- csapágyak gyártását. Uj gépe­ket is kaptak, de szép ered­ményeiket elsősorban a ter­melékenység 40 százalékos emelésével érték el. Pedig ko­rábban sok baj volt itt is. Nagy volt a hóvégi roham­munka, a munkaidőt nem használták ki gazdaságosan, sok ember túlórázott. Ma már világosan látjuk, mondták az elvtársak, hogy az áldatlan ál­lapot legfőbb oka az volt. hogy az üzem és az egyes részlegek vezetősége nem támaszkodott a pártra és a szakszervezetre, nem vette figyelembe, vagy meg sem hallgatta a dolgozók kezdeményezéseit és javasla­tait. Rossz munkamódszerek­kel és kapkodva dolgoztunk. JAVULÁS akkor állt be, amikor a párt üzemi bizottsága által végrehajtott elemzés után a vezető kommunista dol­gozók a legjobb munkások be­vonásával hozzákezdtek a ter­melés jobb megszervezéséhez, az új technológiai eljárások következetes megvalósításá­hoz, az anyag, a Munkaidő, az üzemi kapacitás jobb kihasz­nálásához. Gondosan ügyeltek a műszaki fejlesztési tervek teljesítésére, a szerelési szalag bevezetésére. Jelenleg keve­sebb munkáslétszámmal ugyanannyi motort szerelnek össze, mint azelőtt két mű­szakban. Jó munkaszervezés­sel, a fizikai dolgozók munka­versenyének eredményeként elérték, hogy 1957-ben 51 nor­maórával csökkent egy-egy traktor elkészítési ideje és a termelés technológiájának komplett ellenőrzésével 1100 tonna anyagot takarítottak meg. A műszaki—gazdasági ér­tekezletek útján az üzemben egyre fokozódott a politikai aktivitás is. a dolgozók egyre szélesebb rétegét kapcsolhat­ták be a termelés irányításába. A gyár igazgatója, szerelő- munkásai. párttitkára és mér­nökei nagy családot alkotnak, egymást segítve dolgoznak közös céljaik elérése érdeké­ben. Elmondták, hogy nem­csak náluk, de országszerte sokat javult a vezetés módsze­re. új munkastílust és a dol- aozók aktív támogatásával ma- gasabbrendű szocialista mun­kaerkölcsöt alakítottak ki. Az üzemben rend és tiszta­ság van. Rövid látogatásom alatt feltűnt, hogy az emberek jókedvűek, elégedettek. Meg­figyeltem. hogy a gépterembe benyitó, vagy a munkapadhoz lépő vezetők „Becsület a mun­kának” köszöntéssel üdvözöl­ték a munkásokat, ők pedig természetes otthonossággal fo­gadták vezetőik köszöntését. A feljebbvaló előreköszönésé- ben is kifejezésre jut, hogy a munkahelyen, a munkapadok­nál, elsősorban az egyszerű munkás a gazda, ez az ő biro­dalmuk. De az igazgató, vagy a párttitkár nem lehet itt rit­ka vendég, mert sok munkást keresztnevén szólítottak, jó is­merősként ráztak kezet. Az üzem egészségügyi és szociális berendezései kiválóak. Az ud­varon egész sor autó parkol. A gyár dolgozóinak saját kocsi­jai. Minden harmadik, negye­dik munkás új Jáwa motoron jár munkahelyére. Elmondták, hogy otthon a feleség háztar­tási munkáját mosógép, vil­lanytűzhely. parkettkefe teszi könnyebbé, ma már sok mun­káslakásban van modern für­dőszoba. a rádiót pedig lassan felváltja a televízió. JOBBAN élnek csehszlovák szomszédaink, mint mi. de azt is meg kell mondanunk, hogy jobban is dolgoznak. Erről ta­núskodik minden iparcikk és az a tény, hogy az ipari terme­lés az utóbbi években kétszer olyan gyorsan nőtt. mint a leg­fejlettebb kapitalista országok- van, világviszonylatban har­madik—negyedik helyen áll­nak az eav főre eső szénterme­lésben. a hetedik helyen az acéltermelésben, a ; szerszám- és megmunkálógépek termelé­sében a legfejlettebb nyugati országok színvonalán állnak, sőt a gőz-, valamint a víztur­binák gyártásában túlszárnyal­ták őket. az egy főre eső vil­lanyáram termelésében már évekkel ezelőtt megelőzték Olaszországot és Franciaorszá­got. Évenként átlagosan 20 milliárd koronát fordítanak a csehszlovák ipar fejlesztésére. Kellő mértéktartással, de kö­vetkezetesen növelték a nehéz­ipar részesedését a népgazda­ság termelésében. Tíz év alatt 30 százalékról 70 százalékra emelték a nehézipar termelé­sét. közben gyors iramban fej­lesztették az aránylag elma­radt szlovák ipart. Ma mér nagyrészt kiegyen­lítődött a Csehország és Szlová­kia közti különbség. A szocia­lista termelési viszonyok túl­súlya jellemző az egész cseh­szlovák népgazdaságra. Az el­múlt három év alatt a mező- gazdaság kollektivizálása terén is lényeges előrehaladás tör­tént. A földterület több mint 71 százaléka ma már a szocia­lista szektorhoz tartozik. A világviszonylatban is kiváló eredmények elérésében nagy része volt a természeti adott­ságoknak. de sikereik forrása elsősorban dolgozó népük szorgalmas munkája. A Brno- Lisen-i traktorgyárnak koráb­ban is megvoltak kellő adott­ságai, de eredményeket csak akkor tudott felmutatni, ami­kor kollektívája összefogott, új alapokra helyezték a ter­melést és magasra emelték a szocialista munkaerkölcs zász­laját. A CSEHSZLOVÁK népgaz­daság biztos egyensúlya, a kel­lő nehézipari bázis lehetővé tette, hogy gépesíthették a köz­szükségleti cikkeket gyártó iparágakat, rátérhettek a nagy­szériás tömeggyártásra — ezért olcsók ott az iparcikkek — és a lakosság jobb ellátása mellett évről-évre nagyobb fel­adatokat oldhatnak meg az életszínvonal veszélyeztetése nélkül. A csehszlovák dolgozók ren­díthetetlenül hiszik és sorsu­kon közvetlenül tapasztalják, hogy a párt. az ország vezetői­nek minden Igyekezetének cél­ja az ember, annak»java és jóléte. A dolgozók legszélesebb rétegei magukévá tették a XI. kongresszus célkitűzéseit, hogy országukban befejezzék a szo­cializmus építését és ezáltal a Csehszlovák Köztársaságot még gazdagabbá és erősebbé tegyék. Dr. FAZEKAS LÁSZLÓ Kert — parlagon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents