Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-04 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 138. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. július 4., péntek Űj típusú szovjet repülőgép íöldmüvesszövetkezeti agronómusok képzéséről A mezőgazdaság fejlesz­tésében, szocialista átszer­vezésében, egyre nagyobb szerepet kapnak — az ag­rártézisek szellemében ho­zott határozatok és rendele­tek értelmében — a föld­művesszövetkezetek. Ez ter­mészetesen azt hozta magá­val, hogy a földművesszö­vetkezeti dolgozók létszá­mát agronómusokkal kellett bővíteni. Ez meg is történt, s a munkába állásuk óta el­telt néhány hónap alatt is bebizonyosodott már, hogy nem felesleges kiadás az agronómusok fizetése, mint ahogy azt egyik-másik föld­művesszövetkezetben tart­ják. Igen sok segítséget nyújtottak már eddig is a szakcsoportok, gépi társulá­sok szervezésében, szakmai tanácsokkal segítették a szakcsoporti tagok, de az egyéni parasztok munkáját is. Elsősorban természete­sen a szerződtetett növé­nyeknél segítettek, de ez a segítség egyre inkább kiter­jed a növénytermesztés több ágára is. Az elmúlt néhány hónap azonban nemcsak az ered­ményekre. hanem a hibák­ra is figyelmeztet. Föld- művesszövetkezeteink nem tudtak minden esetben kel­lő szakmai képzettséggel rendelkező agronómust be­állítani, s egyik-másik is­kolát végzett agronómus is sok esetben elmaradt a leg­modernebb agrotechnikai módszerek alkalmazásától. Igaz ugyan, hogy több éves szakmai gyakorlatuk sokat jelent, de nem jelenti azt, hogy ne kelljen meg­oldani továbbképzésük problémáját. A MÉSZÖV illetékesei tettek már ezért lépéseket. Megszervezték például, hogy minden érte­kezleten egy-egy tudomá­nyos felkészültséggel bíró ember szakelőadásokat tart­son, de ezen túl is lehet még lépéseket tenni. Igen hasznos volna például, ha elsősorban a járásokban le­vő tangazdaságok, kutató- intézetek sok gyakorlattal bíró és kellő szakmai tu­dással rendelkező vezetői, munkatársai vállalnák rendszeresen a szakelőadá­sok tartását, lehetővé ten­nék, hogy egy-egy járás földművesszövetkezeti ag- j ronómusai tapasztalatcseré- I ken ismerkednének a leg* ; haladóbb agrotechnikai | módszerekkel. A hatvani i iarásban a nagygombosi, a yöngyösi járásban az atká- i tangazdaságokban lenne írre alkalom, de a többi órásban is vannak tudo- nányos felkészültséggel bi­ti állami gazdasági, gépál- omási szakemberek, akik ;okat tehetnének a földmű- ,’esszövetkezeti agronómu- iok szakmai színvonalának töveléséért. Természetesen ez csupán javaslat, s bizonyos, hogy az illetékesek a helyes, hasz- itos javaslatok egész sorát tudnák még kidolgozni. S ezek végrehajtásának hasz­nát látná az egész mező- gazdaság. A Heves megyei napok programjából Reggel 9 órakor a megyei szőlőtermesztési ankét és ta­pasztalatcsere lesz a városi tanács dísztermében. 11 órakor: A napozásról tart előadást dr. Pusztai János a strandon. Délután 2 órakor a szőlő- termesztési ankét részvevői­nek látogatása az egri állami szőlőtelepen. 19 órakor: Gyógyítható-e a rák címmel dr. Ladányi Béla főorvos tart előadást a Szak- szervezeti Székházban. 19.30 órakor térzene a Sza­badság téren, szolgáltatja a honvédség helyőrség zenekara, Auth Henrik vezetésével. MA: KÖZLEKEDÉSI GONDOK DECEMBERRE KÉSZ AZ EZERSZEMÉLVES FÜRDŐÉPÜLET Dr. Paulay Lajos: EMLÉKEZÉS REJTŐ JENŐRE ★ EGY KATOLIKUS VÁDOL ★ A TECHNIKA ÉS TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ★ HÍREK — SPORT Aratnak a gyöngyösi járás termelőszövetkezeteiben A gyöngyösi járás termelő­szövetkezeteiben egymás után kezdik meg az aratást, a déli és északi részen egyaránt. Üjabban a viszneki Béke, a vámosgyörki Haladás, a hal- majugrai Béke, és a nagyfü- gedi Dózsa Termelőszövetke­zetben érett kasza alá a ga­bona. Eddig az esős napok miatt csak kiskaszával végez­ték az aratást, azonban a na­pokban, ha a szép idő tovább tart, sok segítséget adnak a gépek is a termés betakarítá- ! sához. Kipróbálták az O. Antonov által szerkesztett „Pcsolka” (Méhecske) típusú repülő­gépet. Ezt az új gépet rövid távolságokra és alacsony repülésre használják, s külön elő­nye, hogy nincs szüksége a fel- és leszálláshoz külön repülőtérre. Erre a célra 50—100 méter terület elegendő. A népgazdaság különböző területén használják majd az uj tipusu repülőgépet: a kártevő rovarok elleni permetezésre, geológiai expedícióra stb. Ez a szov­jet repülőgép az éjszakai és a kedvezőtlen időjárási viszony ok közötti, úgynevezett „vak­repüléshez” szükséges műszerekkel van felszerelve. A képen V. Izgejn próbarepülő, az új típusú gép fülkéjében. Tegnap megkezdték a eséplési a boconádi Petőfi Tsz’ben A boconádi Petőfi Termelő- szövetkezet homokosabb tala­ján hamarabb beérett az őszi árpa. A harminc hold őszi árpa vetést részben a gépál­lomás segítségével már lea­ratták, behordták. Tegnap reg­gel megkezdték az őszi árpa cséplését is, elsőnek a megyé­be. Regényes életrajz és tudományos méltatás Fleischmann Róbertról Kétsxáxharminc éves n Megyei Kórháx — Jubileumi ünnepség a Tiszti Klubban — Rövidesen megjelenik az a könyv, amely méltó emléket állít a magyar növényneme­sítés megalapozójának, Fle­ischmann Róbertnek. A mű­ben regényes életrajz örökíti meg a nagy tudós megnyerő egyéniségét, életfolyását, a tu­dományos méltatás pedig töb­bek között felsorolja azt a nyolc — az Alföld éghajlatá­nak, talajviszonyainak figye­lembevételével — általa kite­nyésztett gabona- és ipán növényfajtát, amelyek ma is mind köztermesztés bér szerepelnek. Tág teret szentel a tanítványai — Lelley János és Bócs Iván — tollából kia­dásra kerülő munka Fleisch­mann Róbert szakirodalmi munkásságának, cikkeinek, amelyek utat mutattak a ne~ mesítési metodikában, az ag­rometeorológiában és a mező- gazdasági tudomány számos más ágában. A' szerzők régi kötelességet teljesítenek azzal, hogy áz idegenből ideszakadt, a ma­gyar mezőgazdaságnak oly nagy szolgálatot tett tudósnak emléket állítanak. (Szinnyei) Súlyos baleset az egri Széchenyi utcán Kettős évfordulóról emlé­keztek meg július 3-án Eger­ben, a Tiszti Klub nagytermé­ben. Kétszázharminc éve an­nak, hogy az I. számú kór­házban megkezdődött a bete­gek gyógyítása és a II. számú kórház mögött egy évszázados múlt áll. A két évfotduló je­lentősége túlnő a város hatá­rain és az egész magyar gyó­gyítástörténet fontos dátumá­vá válik. A magyarországi kórházak életében alig tu­dunk az egrihez hasonlót em­líteni, melynek működése ily hosszú és folyamatos lett volna. Az ünnepségen részt vett Sárfi Rózsa elvtársnő, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára. Egri Gyula elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Grégász József elvtárs, a megyei párt- bizottság munkatársa, több tanácsi és tömegszervezeti ve­zető, de jelen voltak a szom­szédos megyék és kórházak képviselői is. Dr. Kiszeli Sán­dor nyitotta meg az ünnepsé­get, majd az utána következő két előadás a Megyei Kórház történetével foglalkozott. Dr. Ringelhann Béla főor­vos előadásában a kórház múltja rajzolódott ki. melyet 1728-ban Erdődy Gábor egri püspök alapított. A beteges kezelésével az Irgalmas-rendet bízták meg, akik az ünnepé­lyes megnyitás után tíz bete­get ápoltak. A betegellátás az 1700-as években ingyenes volt, az adakozók alapítvá­nyaitól függött az ágyak szá­ma, és az alapítványok kama taiból fedezték a gyógyítás költségeit is. A gyógykezelés irányítója a megyei főfizikus aki egyetemet végzett és elég magasképzettségű orvos volt. A kórház már kezdetben sem aggok menedékhelye. Feltűnő az, hogy főleg fiatalabbkorú betegeket vesznek fel, amely kétségtelenül arra mutat: a kórház valóban gyógyító és kezelő intézmény. Nőket egyáltalán nem ke­zeltek és a felvett betegek foglalkozása is eléggé változó: zenész, diák, üveges, kőmű­veslegény, napszámos és ka­tona. A gazdag emberek oda­haza kezeltették magukat, akik még betegégükben is Ke­rülték a „rosszruh "zatú”, „pénznélküli0 emberek társa­ságát. Nehezíti a betegápolás az orvostudomány akkori fej­letlensége, sok az olyan ha­láleset, melynek okát nem tudták megállapítani. Az ország gazdasági és tár­sadalmi elnyomottsága hátrál­tatta a fejlődést. Kevés a szakképzett orvos, és akkor mée Magyarországon nircs or­vosi egyetem. Többen látják, hogy ezen változtatni kellene, de minden kérvény, minden iavaslat elfelejtődik és bepo­rosodik a bécsi kancellária iratgyűjtőjébe. 1769-ben mégis megindul Egerben az első ma­gyar orvosi egyetem, melynek létrehozásában Markhot Fe renc megyei főfizikusnak van nagy érdeme. A tíz hallgató­val meginduló Scola Medici- nalis a nehéz körülmények mi­att csak hat évig működhetett: a tanulók támogatás frányá­ban elmaradtak. Becs pedig nem ismerte el hivatalosan az intézményt. Ettől függetlenül az egri egyetemnek nagy je­lentősége van a magyar orvosi oktatás megkezdésében. Az egri Megyei Kórház las­san fejlődött még jó ideig. A feudális Magyarország uralko­dó osztálya nem sokat törő­dött a robotolók életével. A betegség és a halál ,ió ideig szinte korlátlan úr volt a nyo­mor fiai között. A felszerelés szegényes, az épületeket pedig hol az árvíz, hol a háború pusztította. Döntő változás itt is csak a felszabadulás, pon­tosabban a kórházak államo­sítása hozott, addig egy-egy villanásra tudott a magyar or­vostudomány európai színvo­nalra emelkedni. A kórház mai helyzetével dr. Osváth Gábor, a kórház igazgatója foglalkozott. Hosz- szabb bizonygatás és nagy szavak helyett statisztikai ada­tokat olvasott fel, melyek fé­nyes bizonyítékai az intézmény államosítás utáni fejlődésé­nek. Ezek közül hadd álljon itt néhány: 1951-ben 8 230 000 fo­rintot költöttek a kórház fenn­tartására, 1957-ben pedig 18 és félmilliót. Ebben a két év­ben 28 millió, illetve 47 mil­lió forint volt a kórház fel­szerelésének értéke. „Hasonló fejlődés kapitalis­ta viszonyok között lehetet­len” — 'állapította meg az elő­adó, majd megköszönte társai nevében is azt a sok segítsé­get, bizalmat és megbecsü lést, melyet az állami és tár­sadalmi szervek nyújtanak számukra. A két bevezető előadás után az orvostudomány mai fontos problémáiról beszélte« dr. Póka László, dr Varga Béla, dr. Hallal Imre főorvo­sok. Délután három órakor az I. számú kórházban kis ünnepség keretében jubileumi emléktáblát lepleztek le, majd öt órakor folytatták a Tiszti Klubban a tudományos meg­beszélést. (h. s.) Tegnap délelőtt 8,30-kor az I-es számú kórház előtt egy teherautó elütötte Mirkóczki László 27 éves egri lakost. Dr. Póka László sebészfő­orvos kocsijával az I. számú kórház előtt állt, s mivel in­dulni akart, a kocsi ajtaját ki­nyitotta, hogy hátratekintsen. Közben Felnémet felől jött egy teherautó, s mivel annak vezetője látta, hogy előtte tiszta az út, az álló személy- gépkocsit mellőzni akarta. A mellőzés pillanatában azon­ban Mirkóczki László kerék­párjával a két kocsi közé haj­tott, s először a személykocsi ajtajának, majd pedig a teher­autó oldalához vágódott, s en­nek következtében súlyos me­dencecsont-törést szenvedett; A sérültet a helyszínről azon­, Társadalmi munkával kosárlabda pálya építése A napokban fejezték be az egri Dohánygyár KISZ fiatal­jai a nagyrészt társadalmi munkával készült kosárlabda­pálya építését a gy^r területén, A kosárlabda pályát 8—3 0 lel­kes fiatal készítette el munka­idő után Kiss Ferenc KISZ- titkár irányítása és , vezetése mellett. Az építéshez szüksé­ges homokot a Téglagyár ho­mokbányájából bányász iák a fiatalok, s a gyár teherautóján szállították a helyszínre. A kö­rülbelül egy hétig épült pályán a dohánygyári kosaras-lányok megkezdték a rendszeres ed­zést. SZERETETTEL ÜDVÖZÖL­JÜK AZ EGERBE ÉRKE­ZETT SZOVJET LABDA­RUGÓKAT, A SPARTAK UZSGOROD CSAPATAT. nal a kórházba szállították. A helyszíni megállapítások sze­rint a kerékpáros volt a hibás/ mert a két gépkocsi közé nem lett volna szabad behajtania. A vérvizsgálat alapján kide­rült továbbá, hogy a sérült it­tas volt. Az ügy kivizsgálása folyamatban van. Talán mostoha utcája Egernek a Szovjet Hadse­reg útja? Aki arra jár, az nem tud más következte­tést levonni a látottakból. Az úttesten az esömosta mélyedések szinte szakadé­kokként tátonganak, s az időjárásnak megfelelően, hol térdig érő sár, hol pe­dig a sivatag homokját megszégyenítő por van. Az árkok pucolatlanok; az eső­zések alatt a piszkos víz az úttesten folyik és hol a fa­lakra csapja, hol pedig az emberekre a közlekedő te­herautó és autóbusz. A ké­ső éjjel munkából hazaté­rők talán csak a megszo- kottságuknak és utcaisme­retüknek köszönhetik, hogy a megrongálódott járdán el nem süllyednek, vagy el nem esnek. A sötétség bor- zadalmát a terebélyes vad­gesztenyefák is elősegítik. De a fák nem hibásak. Mennyivel egyszerűbb len­ne, ha az AVESZ a vil­lanyizzókkal nem éppen ebben az utcában takaré­koskodna és az Útfenntar­tó Vállalat pedig becsülete­sen rendbehozná az utcát...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents