Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-27 / 158. szám
4 NEPŰJSAG 1958. július 27., vasárnap George Bemard Shaw (1856-1950) A z író gyermekkora szürke és száraz, az otthoni környezet ridegsége és nemtörődése korán önállóságra nevelte. Az otthoni környezet zenei műveltségétől eltekintve, végeredményben minden egyébhez — képzőművészethez, irodalomhoz — a maga erejéből jutott. A család tagjai a „saját útjukon” mentek s ezt tette Shaw is. 15 éves korában már dolgozik egy telekügynökségnél, ahol hamar megismerkedik a kapitalizmus legsötétebb, legnyomasztóbb oldalaival. A proletárnegyedek lakbérét kell behajtania. Itt látta meg először a kapitalista társadalom embertelenségeit, itt tárult szeme elé a nyomornak, az emberi elesettségnek, kiszolgáltatottságnak az a képe, amit a kapitalista termelési rend teremtett, s amelyből e társadalom vékony, felső rétege a maga gazdagságát merítette. Húsz éves, amikor Londonba megy. Szorgalmasan tanul és igyekszik ismereteit kiegészíteni. A darwinizmus lelkes híve lesz és már ekkor bejáratos a forradalmi egyesületekbe és a radikális gondolkozók előadásaira. Nagy munkakedvvel fog a regényíráshoz. A felállított napi „normát” mindennap elvégzi. Ha esett, ha fújt, ha későn jött haza, az öt oldalt megírta. Ha az ötödik oldal alján a mondat félbeszakadt, — Shaw akkor is letette a tollat, a mondat másik fele már a következő napi adag volt. így születtek ismert regényei, a Cashel Byron mestersége, Co- nolly úr házassága, Művészszerelem, Trefusis úr, Éretlenek. Regényei gyengén sikerültek, ezt maga is tudta. Később örült, hogy akkor nem talált rá kiadót, mert talán úgy a regényírás mellett maradt volna és abban középszerűnél többre sohasem vitte volna. Regényei mégis jelentős állomást jelentenek fejlődésében. Ekkor alakul ki benne az a sajátos írásmód, hogy minden eseményt, cselekményt tudatosan, társadalmi összefüggéseiben ragad ki és szemléltet. Mielőtt a szocialista eszmékkel megismerkedett Shaw, magatartásában lényegében polgári radikalista, ami a viktoriánus-kori polgári „jómodor” kicsúfolásában, különcködő magatartásában, a burzsoázia s,megbotránkoztatásában’! merül ki. A döntő fordulat 1882-ben következik be, amikor Henry George, amerikai közgazdász előadását meghallgatja, amely a föld állami tulaj donbavéte- léről és a közvetlen adózásról szólt. Hogy még tisztábban lásson, elolvassa Marx nagyjelentőségű munkáját, a Tőkét. „Ez pályám döntő fordulata volt. Marx kinyilatkoztatás volt számomra” — írja Shaw. Az angliai szocialista mozgalmakkal akkor kerül közvetlen kapcsolatba, amikor 1884-ben csatlakozik a Fábiánus Társasághoz. A Társaság szocialista elveket vallott és nagy szerepe volt a Független Munkáspárt életre- hozásában, de később opportunista lett és része volt abban, hogy a párt áruló, centrista vonalat követett és elárulta a munkásosztály ügyét. Chaw, bár a Társaság vég- rehajtóbizottsági tagja volt, s mint ilyen, több fábiánus kiáltványt szerkesztett, mégis különbözött a fábiánus vezetőktől. Különbözött abban, hogy tudatosan sohasem dolgozott azon, hogy a munkásosztály harci szellemét leszerelje, hogy a munkásság érdekeit hátbatámadja, sőt a Fábiánus Társaság céljaitól igen messze álló munkát is végzett szak- szervezeti, mozgalmi vonalon. Mint drámaíró 1885-ben tette meg az első lépéseket ^ és egész drámaírói pályafutását általában a burzsoá erkölcsi aljasság, szellemi törpeség leleplezése jellemezte. Ez a leleplező, könyörtelen kritikai hang, Shaw drámaírói művészetének legnagyobb ereje. Ha drámáit megnézzük, vagy elolvassuk, önkéntelenül fel vetődik a kérdés, miért nem a munkásosztályt, az angol dolgozókat tette meg színdarabja középpontjává? Ebben —< sajnos — osztálykorlátai akadályozták. Ha sikerült volna ezeket levetnie, akkor forradalmi perspektívát is tudott volna mutatni a munkásosztálynak, amelyen kiin- indulva kivívhatja szabadságát. A munkásosztály nagy harcait csak kortársa, Gorkij tudta hatalmas erővel ábrázolni. Ennek megvoltak eredendő okai. Másként fejlődött a két ország munkásmozgalma. Angliában az uralkodó osztály nagy gyakorlattal rendelkezett a munkásmozgalmi vezetők, a munkásosztály forradalmi érzésű vezetőinek leszerelésében, és a munkás- osztály forradalmi pártja, az Angol Kommunista Párt, amely sokat segíthetett volna Shaw fejlesztésében is, csal: későn, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után alakult meg. Ezek a körülmények magyarázzák, hogy Shaw drámái középpontjában csak a polgárság állt, csak polgári problémákat dolgozott fel, következésképpen drámái csak a burzsoázia kritikáját adják. (Szerelmi házasság, Warenné mestersége, Pygmalion stb). \ munkásmozgalommal való közvetlen kapcsolat hiánya és fábiánizmusa Shaw-t sokáig akadályozta abban, hogy mindannak, amit kritikai szemmel a polgári társadalomban olyan világosan látott, levonja a végső konzekvenciáit és maga is for radalmárrá legyen. Helyzete ellentmondásosságát, valamint azt, hogy a fábiánus politika végül is a szocializmus győzelmére sohasem vezethez maga is világosan látta: „El kell-e tehát utasítanunk a fábiánus módszereket és ba rikádharcos módszereihez kell-e visszatérnünk, vagy a pokolgéphez és gyilkosságokhoz kell-e folyamodnunk? Ellenkezőleg: be kell látnunk, hogy mindkettő alapvetően hibás”. Shaw kezdettől fogva örömmel üdvözölte a bolsevik forradalmat. Amikor mások elfordultak, Shaw, az öreg fábiánus megmutatta, hogy valódi igazság mégiscsak benne van, és magasztos egyszerűséggel kijelentette: „Szocialisták vagyunk, az orosz ügy, a mi ügyünk”. Az első világháború után a háború alatti viszonylagos terméketlenséget, Shaw drámaírói tevékenységének fellendülése váltja fel. Ebben az időszakban csaknem minden évnek megvolt a maga Shaw- újdonsága. (Szent Johanna, Szénásszekér, Olyan szép, hogy nem is lehet igaz stb.). Hírneve ekkor már világviszonylatban olyan nagy volt, hogy a burzsoázia taktikát változtatott vele szemben: megpróbálták Shaw-t a „haza szókimondó szent öregjeként” kezelni, akitől nem kell semmit sem rossz néven venni. Rangot, címet ajánlottak fel neki, amit ő a jól ismert gúnyos humorával utasított el. Ugyanígy utasította el az 1925-ben neki ítélt irodalmi Nobed-díjat. Levelében súlyosan bírálta a Nobel-díj álszent célkitűzése és a gyakorlati tények közötti kiáltó ellentét. Hiába próbálták rávenni, hogy a díjat fogadja el, hajthatatlan maradt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésekor Shaw 61 esztendős volt; a polgári társadalom vele egykorú tagjai közül kevesen tudták felfogni, hogy mily világtörténeti fontosságú eseményről van szó. De G. B. Shaw azon kevés haladó inte- lektüel közé tartozott, akik nemcsak megértették, hanem lekesen üdvözölték is a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. A szocialimus építésének nagyszerű élményét az 1931- es esztendő hozta meg, amikor Shaw látogatást tett a Szovjetunióban. Itt saját szemével győződött meg arról, hogy nem tévedett, amikor 1917-ben azt gondolta, hogy a Szovjetunió ügye, az egész emberiség dolgozó millióinak ügye. Még az 1930—40-es kritikus időszakban is, amikor mindenki fedezékbe menekült, Shaw Sztálin és a Szovjetunió ... hogy napjainkban egyre több szó esik a békéről, amiből joggal lehet arra következtetni, hogy növekszik egy esetleges világháború veszélye, mely a papírforma szerint egyben az utolsó is lesz, mert mint egy bölcs nyugati tudós cikkében olvastam, az atom- és hidrogénbomba csak a rovarokat és a hüllőket hagyja életben, azok között pedig nem akad olyan hülye, aki újra háborút óhajtana. Nem úgy, mint Mr. Fire, aki most ott ücsörög jégbehűtött grape-fruitja mellett és rettenetesen ideges, mert ezek a szovjetek össze-vissza zavarnak-mindent és kétségessé teszik évek óta folytatott lelkes és akadályt nem ismerő uszításuk eredményét. És ha belegondolok Mr. Fire helyzetébe, belátom, hogy van valami igaza. Képzeljék csak el, hogy évek óta gyártja az atom- és hidrogénbombákat, se éjjele, s'e nappala (legfeljebb napalmja) és akkor akad jó néhány százmillió ember, aki azt szeretné, hogy a drága pénzbe került bombákat egyszerűen kidobja az ablakon. Pedig Mr. Fire nem mai gyerek. Ő volt az, aki Szörmók néven, mint ősember, addig törte bozontos fejét, míg rájött arra, hogy nem célszerű hadászati módszer az, hogy a haragosok átharapják egymás torkát, vagy egyszerűen kézzel laposra verik egymást. Hosszas kutatások után feltalálta a bunkót, mely- lyel már sokkal célszerűbben mellett áll. Ezt sohasem bocsátották meg neki. A halála után bekövetkező .irodalomtörténeti“: szócsavaró, ködösítő manővereket már előre látta. Illés Béla jegyezte fel azt a párbeszédet, ami egy szovjet író és Shaw között folyt le búcsúzásakor: „Remélem, Shaw elvtárs barátja marad a Szovjetuniónak? — Halálomig mindenesetre — felelte Shaw. — Hogy aztán mi lesz, azt nem tudom. Ahogy a nyugateurópai sajtóviszonyokat ismerem, megtörténhet, hogy halálom után szovjetellenes leszek”. Valóban az angol burzsoázia mindent elkövetett, hogy Shaw-t magának sajátítsa ki, irodalomtörténészei mindent elkövetnek, hogy „válogatásaikkal” a szalonok számára elfogadottakká tegyék müveit. Pedig nehéz Shaw haladó tanításait elkendőzni. Shaw az angol társadalom élő lekiis- merete volt és most is az. Ezt minden haladó ember tudja. Chaw, a Szovjetunióban tett látogatásán le- ningrádi pioníroknak Ígéretet tett — írja Illés Béla Shaw- nekrológjában —, hogy a halott imperializmus fölött ő fog gyászbeszédet mondani: „Olyan gyászbeszédet fogok mondani — mondotta —, hogy a hallgatóság a nyitott sírba a szokásos göröngyök helyett sziklákat fog hajítani, vagy legalább is malomköveket“’. ígéretét rajta kívülálló ok miatt nem tarthatta meg- 1950. november 2-án, 94 éves korában meghalt. OLTAI RUDOLF A fösvény pétervAsara 27- én: Bigámista 28- án: Nincs előadás HEVES 27- én: Bigámista 28- án: Nincs előadás EGRI VÖRÖS CSILLAG 27—28-án: Időzár matiné: Maximka EGRI BRÖDY 27—28-án: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 27—28-án: A tett színhelye; Berlin EGRI BÉKE 27—28-án: Ne várd a májust EGRI LAJOSVÄROSI KERTMOZI 27- én: Csendes otthon 28- án: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 27—28-án: Ne várd a májust matiné: Kémek a vonaton GYÖNGYÖSI PUSKIN 27—28-án: Gyermekkori, szerelem matiné: Áruló jel HATVANI VÖRÖS CSILLAG 27- én: Szállnak a darvak 28- án: Több mint gyanú matiné: őserdő foglyai HATVANI KOSSUTH 27—28-án: Emberek, vagy őrmesterek FÜZESABONY 27—28-án: A tettes ismeretlen 1958. július 27, vasárnap: 1953. A koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása. (5 éve.) A Szovjet Hadiflotta Napja; 1848. Született: Eötvös Loránd fizikus, a róla elnevezett torziós inga megalkotója. (110 éve.) 1853. Született: V. G. Korolenko orosz író és demokrata. (105 éve.) NÉVNAP Ne feledjük, hétfőn: INCE kedden: MARTA Répás István (Lőrinci) felvétele fcriimfr *=> TEGNAP a járási MHS szövetség Hatvanban és Gyöngyösön kibővített ülést tartott, amelyen megtárgyalták az országos konferencia által megszabott éves munkatervet, és a II. féléves feladatokat. — A FELNÉMETI termelő- szövetkezet a fóti Gyermekvárosban épülő hevesi ház építéséhez 500 forinttal járult hozzá. => MA, A BÉLAPÁTFALVI és a nagytályai nőtanács nagyszabású Anna-bált rendez a községi kultúrotthonban. <= DOMOSZLÓN 34 taggal baromfi nevelő szakcsoport alakult. A GYÖNGYÖSI járás területén az utak felújítására ez évben 1 242 389 forintot terveztek. Ebből ezideáig 303.827 forintot használtak fel.- A T K A R, VÁMOSGYÖRK, Nagyréde községekből vásárolja fel az exportparadicsom zömét a MEK. Van olyan nap, hogy az atká- ri földművesszövetkezettől egy vagon paradicsomot is elszállítanak. = AZ UTÓBBI IDŐBEN a megye helyiipari munkásai közül 16-an kapták meg a kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet, s a vele járó egy-két heti fizetésnek megfelelő pénzjutalmat. N^M/WWWWWWVWWWWVWWWWVWW^^WWWVWVW^^V^WVWWWW^^W^^WVWWVWWWNMAM/WWNWVWVWAAMAA/WVVyA/VWVW\/SAAAAAMAMAMMAAMMMí ##» hogy unalmas az élet. Mindig csak enni, tőzsdézni, autókáz* ni, fürödni a tengerben és skót wiskyt inni szódával? Mindig csak táncolni, meg csókolózni, meg minden? Unal* masak már a rulett-csaták, és coctail-partik. Valami izgalom kellene. Meg aztán e tömegek tudják, hogy ez a háborúsdi egy igen szociális ténykedés is lenne. Mert gondoljanak bele, hogy szerte a világon hány százezer munkanélküli kódorog üres hassal. E munkanélküliek örökké békétlenkednek, meg izgatják a többit is. Azt hiányolják, hogy nem tudnak mit csinálni. Nosza! Mr. Fire meg* oldja ezt a problémát is. Kap* nak szép ruhát, papírtalpú ba* kancsot, finom komiszkenyé* rét, meg szép puskát. Utazhatnak masírozhatnak és máris nem fognak unatkozni. Szépen kigondolta ezt Mr. Fire és a mögötte levő tömegek, akiknek a száma, higgyék el, meghaladja a kétezerötszázat is. A dologban csak az sántít, hogy ezzel szemben két és fél milliárd ember nem akarja ugyanezt. Ezen azonban még nem gondolkozott Mr. Fire. Pedig ez sem lenne hiábavaló időtöltés. Csak ezt akartam mondani. HERBST FF.RF.tiir masabb harci eszközöket, mígnem eljutottunk a második világháborúig, amikor már any- nyira tökéletesedett a technika, hogy már nem is kellett kivonulni a harcmezőre, hogy az ember bekerülhessen a hősi halottak névsorába. Mert ugyebár, Mr. Fireék feltalálták a repülőgépet, melyre kis vasból készült zacskókat akasztottak. E vaszacskókat megtöltötték Schwarcz tisztelendő úr puskaporával. Na már most. A repülőgépek az alvó városok fölé szálltak, lepotyogtatták eme kis zacskókat és az emberek arra ébredtek, hogy meg vannak halva. Tiszta kényelem, olcsó, biztonságos, és ami fő, házhoz szállított. És most jutottunk el, a mi kedves grape fruitot szopogató Mr. Fire-ünkhöz, aki idegesen áztatja lábát a floridai tengerparton és azon méltatlankodik, hogy az emberiség nem méltányolja évezredek óta kifejtett áldásos tevékenységét. De Mr. Fire még reménykedik, mert érzi, hogy nincs egyedül. A háta mögött nagy tömegek állnak az egész világon. Nagy tömegek, akik borzasztóan szeretnének már egy kis háborút. E tömegek tudják, és eredményesebben lehet gyilkolni. E bunkókkal felszerelte törzsét, és egy sötét őskori éjszakán agyonvertek a szomszédos törzset, amelynek tagjai csak életük utolsó pillanatában döbbentek rá, hogy Szörmók egy világotrengetö találmánynyal ajándékozta meg a szerencsés emberiséget: ezen a napon ugyanis feltalálta a háborút. Körülbelül ekkor kezdődött a civilizáció is. Később egy derék hadmérnök (szintén Mr. Fire egyik őse) valamelyik kőújság közmondások rovatában azt olvasta, hogy „ha rövid a bunkód, toldd meg egy lépéssel” és ezen az okoskodáson felbuzdulva, feltalálta a nyilat, mely még sokkal racionálisabb gyilkoló eszköz volt, mint a bunkó. Evvel aztán csuda helyre kis háborúkat rendeztek, ahol az emberek egy nyílvesszővel az oldalukban megtanulhatták, hogy a technika és a civilizáció fejlődik. Persze, ezek a háborúk még nem nagyon tetszettek a mai Mr. Firenak. Mert miből állt akkor egy háború? A két csapat kivonult egy nagy térségre, ott hármat számoltak és élénk kiabálás és trombitaszó mellett egymásnak estek. Később a fejlődés folyamán, a hadászati tudomány feltalálta a stratégiát is, ami abból állt, hogy hármat számoltak, de nem estek egymásnak, hanem hátulról nyilazták le az ellenfelet. De a fejlődés nem állt meg. Egy jámbor, istenfélő szerzetes, nem tudni, mi okból, de feltalálta a puskaport és evvel még érdekesebbé tette a háborút. Sokkal több lett az izgalom, sokkal racionálisabb a termelés. Szóval öröm volt háborúzni. Ügy, hogy Mr. Fire dicső elődei minden alkalmat és ürügyet megragadtak, hogy összeüssenek egy valamirevaló kis háborút. így feltalálták a keresztes háborúkat, amely abban különbözött az egyszerű, sima kis háborúktól, hogy itt kard helyett kereszttel verték agyon az embereket. Aztán voltak örökösödési háborúk, ahol két trónkövetelő egymásnak esett és amelyik a másiknak több katonáját ölte meg, az lett a király, mert bebizonyította, hogy érti a szakmáját. De ez még nem volt elég Mr. Fire elődeinek. Egymásután állították elő az izgalmasabbnál izgal-