Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)
1958-07-22 / 153. szám
4 NEPOJSÁG 1958. július 22., kedd Televíziói kaplak, de még több szeretetre van szükségük a lőrinci ifjúsági otthon lakóinak *ioa Azzal a céllal indultunk útnak, riportot írunk arról, '■r-áy hogyan adják át a megyei Nőtanács által ajándékozott televíziós rádiót a lőrinci ifjúsági gyermekotthon lakóinak. Ez így magában nagyon szép és nemes dolog, s köszönet érte azoknak az édesanyáknak, asszonyoknak, akik forintjaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy a lőrinci gyermekotthon 58 lakója ma már a televíziós adásokban gyönyörködhet. Nemeslelkű megnyilvánulása volt. a Mátravi- déki Erőmű asszonyainak az is, hogy 22 gyermek patroná- lását vállalták, s így némiképp D plakátragasztó ötle le tolt csak? Nem tudni. De azért mégis érdekeo „óvatosság”, hogy a most megjelent és ötletes antialkoholista plakát csak a mellékutcák hirdetőtábláin látható Egerben. Nem akarjuk sem a Hirdetőt, sem a plakátragasztót „elfogultsággal” vádolni, helyette inkább kérni: ragasszák a főútvonalra is a plakátot. Odavaló és szükség van rá! (—ó) Lehet táncolni... Szombaton, 19-én este kis ünnepség volt az egercsehi „Fekete Gyémántok” bányászvendéglőben. Az ünnepséget abból az alkalomból rendezték. hogy kibővítették a vendéglő kerthelyiségét. Eddig a bányászfaluban nem volt egyetlen táncos szórakozóhely sem. A szórakozni vágyók többnyire a „Fekete Gyémán- tok”-ba, vagy a cukrászdába mentek szabadidejükben. A helyiség fiataljai kedvelik a zenét, nagyon szeretnek táncolni, eddig viszont kevés alkalmuk volt erre. Ezért határozott úgy a vendéglő vezetősége, hogy kibővíti kerthelyiségét és táncparkettal látja el. És szombaton már szólt a zene és táncolhattak azok, akik a vendéglőben szórakoztak. pótolni tudják az anyai szeretet hiányát. A petőfibányai asszonyok is bekapcsolódtak a segítség körébe. A Vöröskereszt által adományozott párnákat és huzatokat elkészítették, és felajánlották, hogy a jövőben is vállalnak hasonló munkákat. E szép és nemeslelkű segítségen kívül azonban még sok mindenre van szükségük a 14 —18 éves gyermekeknek. Megnéztük szobájukat, a kamrát, s az épületet. Az 1700-as években épült Vampetics gróf háza, ez most az otthonuk, s egészségügyi szempontból nem megfelelő. A másik igen nagy probléma a villanybojler kérdése. Két éve megvan, de még azóta sem szerelték be. Az otthon lakói télen—nyáron hideg vízben mosdanak, s mosogatják el a szennyes tányérokat, ami eleve nem biztosít kellő higiéniát. Patkó Lajos, az otthon igazgatója, a gyermekek „apja”, nap mint nap intézkedik, felkeres különböző üzemeket, vállalatokat, segítsenek, hogy minél szebbé, s otthonosabbá tegyék a jelenlegi gyermekotthont. Sokféle gyermek van itt. A 14—18 éves korhatárban megtalálható gyermekjellemek valamennyi tulajdonsága képviselve van. Vannak köztük vagányok, kicsit nagyfiúskodók, de ezeket igyekszik a kollek tíva megnevelni. — Mi szeretnénk egy olyan kollektívát megteremteni, amilyet az Űj ember kovácsa című filmben láttunk, — mondja az egyik kis lakó. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen életformát kialakítsanak, segítségre, az emberek összefogására van szükség. Érezni kell valamennyiünknek, hogy ezek az .árva gyermekek sze- retetre, anyai szeretetre vágynak, amit pótolni nem lehet. A kellemes környezet, a szórakozási lehetőség biztosítása azonban némiképp hozzájárulna ahhoz, hogy ezt a hiányt feledtesse velük. A tömegszervezetek, a KISZ és az üzemek küldöttei keressék fel őket, beszélgessenek el velük és ha lehet, legyenek segítségükre. Nem szabad magukra hagyni őket, mert az nem mindegy, hogy ezekből a gyermekekből milyen emberek lesznek, ha betöltik a 18. évet, hasznos tagjai lesznek-e a társadalomnak? A televíziós rádió átadása egyik mozzanata és megnyilvánulása a segíteni akarásnak. A rádió átadásakor igen kedvesen jegyezte meg az egyik 15 éves, szőke kisfiú. — Látom, azért mi mégsem vagyunk egyedül, és az emberek szeretnének rajtunk segíteni. Úgy hisszük, ha ők is érezni fogják, hogy társadalmunk foglalkozik velük, enyhíti problémájukat —, ha betöltik a 18. évet és önálló emberként a társadalom hasznos tagjaivá kell válniok. Mindezekért, amit itt, az otthonban kapnak — a hála nem marad el... — Kiss — i Napirenden 1958. július 22., kedd: 1944. Lengyelország felszabadítá- a, (14 éve). NÉVNAP Ne feledjük, szerdán: LENKE liipslií Mozgó büfé a határban (Tudósítónktól.) Zöldre festett könnyű, poskocsi veri fel az út porát a füzesabonyi határban. A mezőn dolgozó emberek már messziről felismerik ezt a fellobogózott fogatot, és szaporán integetnek, hívják oda, ahol éppen erre szükség van. A füzesabonyi földművesszövetkezet mozgóbüféje az említett kis kocsi, amely már a második hete járja a környéket, és jó hűsítő italokat, málnát, sört, cigarettát áruKépviselő-beszámoló Selypen Nagyszámú hallgatóság gyűlt egybe a Selypi Cukorgyár kultúrtermében, a cementgyári kommunisták szabad pártnapján, hogy meghallgassa Szomszéd elvtárs. Heves megye országgyűlési képviselőjének beszámolóját a hároméves terv feladatairól, célkitűzéseiről. Szomszéd elvtáns ismertette népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, majd a hároméves terv célkitűzéseiről beszélt. — Iparunk továbbfejlesztésében szem előtt tartjuk — mondotta többek között Szomszéd elvtárs — a termelés mennyiségének szerényebb emelkedése mellett a gazdaságosságra való törekvést és a minőség emelését. A beszámolót élénk vita követte. Kányik János, a cementgyár igazgatója javasolta az anyagtakarékossági rendeletek betartásának ellenőrzését, ne csak a kisebb, hanem a nagyobb vállalatokra, üzemekre is terjesszék ki. Több felszólaló a kenyér minőségére panaszkodott, az utak portalanítását és a vízlevezető árkok elkészítését sürgette. Kécsmárky Vilmos, Selypi Cementgyár. I sít a határban dolgozó parasz- la- tok részére. A kis kocsi most éppen a tárkányi határt járja, itt aratja egy kombájn a füzesabonyi Petőfi Tsz árpáját. A kombájnosok abbahagyják a munkát egy percre, s amíg kifújják magukat, addig Cseh Benedekné a. kimérő, friss sört csapol nekik. A férfiak sört i§zngk, a nők pedig jó hideg málnával hűsítik magukat ebben a rekkenő nagy melegben. Megkérdezzük az elárusítót, mennyi a napi forgalom? — Naponta általában mindig eladunk egy hektoliter sört, szétmérünk 2—3 liter málnát 30 üveg szódával. Ez pénzben kifejezve mintegy 700—800 forintot jelent. — Természetesen nem is az anyagi haszon itt a fontosabb, hanem az, hogy a határban dolgozó emberek friss hűsítő italokhoz jutnak. Naponta kétszer indulnak neki a széles határnak. Ma például a termelő- szövetkezet táblái felé jártak délig. Délben újra „tankolnak“ odabenn a faluban, s délután pedig az államj gazdaság földjeit keresik fel Pusztaszikszón.- A GYÖNGYÖSI Nőtanács kezdeményezésére baromfikeltető szakcsoport létesült Gyöngyösön, az asszonyok már csak a keltetőgépre várnak. — A GYÖNGYÖSI IPAR- MŰSZAKI OSZTÁLY ez évben 1 300 000 forintot kapott különböző létesítmények, járdaépítés, parkosítás, népkert- l'elújítás stb. megvalósítására.- FOLYNAK az iparvizsgák! Városunkban 150 MTH- tanuló teszi le az iparvizsgát a szakbizottságok előtt. — A MEGYEI TANÁCS építészeti osztálya elkészítette a Gólya utcai szakasz általános rendezési tervét. A város átfogó rendezési tervének elkészítése is nagy ütemben halad.- 25 EZER KÖNYVET kölcsönzött a második negyedévben a Megyei Könyvtár.- GYÖNGYÖS DÉLI városrészén szeptemberben és októberben 90 lakást adnak át az igénylőknek.- MEGALAKULT a foto- szakkör a gyöngyösi XII-es akna KISZ-szervezetében. A nyár folyamán több kirándulást terveznek és az ott készített felvételeket a szakkörön belül készítik el.- A GYÖNGYÖSI iparműszaki osztály üdültetési állandó bizottsága a legközelebbi üléséi Mátrafüreden tartja, ahol az üdülők beruházási költségeit beszélik meg. — Rövidesen elkészül Mátraházán az új autóbusz parkírozóhely. A jövőben már nem kell az úton parkírozni az autóbuszoknak.- AUGUSZTUS 1-14. között a megye népi táncoktatói részére Szilvásváradon továbbképző tanfolyamot indít a megyei tanáes művelődési osztálya. — SOK A ZSÍR, kevés' a vásárló és így az értékesítés komoly nehézséget okoz a Húsipari Vállalatnak. A havonta termelt 400—450 mázsa zsírból a nagykereskedelem alig vesz át többet 300 mázsánál. A vállalat a felesleg bői már közel nyolc vagon zsírt szállított a debreceni hűtőházba, de már ott sincs hely és így a raktározás nagy nehézségekbe ütközik. ...az apróságok amelyekről szólni sem érdemes, olyan apróságok, — elmondva —, de amelyek száz és ezer tűszúrásként érik a nyugodt ember idegzetét. így aztán nem is olyan apróságok, így aztán összességükben méltókká válnak arra, hogy ne csak napirendre tűzzük ezeket, de „nagy” dolgokhoz méltó serénységgel intézkedjenek is benne az illetékesek. Nem kívánjuk itt most felsorolni mindazt, * amit fel lehetne sorolni, mert ahhoz — sajnos — egy újság is kevés volna. Csak ízelítőnek néhány: Az IBUSZ ablakában plakát hirdeti, hogy Jávor- kútra vasárnaponként 7.05-kor indul az autóbusz. S a menetrend rejtelmeiben járatlan utas odamegy a megjelölt időpontban a buszmegállóhoz, s kiderül, hogy onnan éppen negyedórával később indul a busz. Az egri strandon jegyet adnak ki kabinra, s a gyanútlan fürdőző a strand területén belül tudja meg, hogy jegye van, csak már kabin nincs... Szombat este hat órakor az egész megyeszékhelyen nincs kenyér, s ha egy helyen nem kap a szomjazó szódavizet, akkor biztos, hogy sehol sincs... A vendéglőben ott a tábla, hogy énekelni, lármázni tilos, de a pincérek — lásd egri Vadászkürt — úgylátszik, nagyot hallanak, mert a fülük és szemük előtt lármáznak és éneklés helyett ordítanak a „kedves vendégek”. A szemetes nyitott kocsira hajítja fel akrobatikus ügyességgel a szemetet, hogy vastagon áll a piszok, amerre a szemétgyűjtő elhalad, hogy... Minek soroljuk tovább ezeket az apróságokat, amelyek megkeserítik az emberek mindennapját. A szemetest, hogy nincs szóda, a pincérét, hogy orra alá fújja a szél a szemetet, a péket, hogy nem kapott kabint, s a kabinost, hogy nem kapott kenyeret. Egymást bosszantjuk, emberek! S nem igaz. hogy nem lehetne ezeken és a többi apróságokon segíteni, hogy nincs mód az egymás bosszantása helyett az egymás segítésére. Csak ne tekintsük „apróknak” az apróságokat, csak szívvel és gonddal törődjünk egymás dolgaival, s rögtön kevesebb lesz a méreg, a gyomorfekély és a neraszténia, kevesebb a gyógyszertárak forgalma, több a mosoly, a jókedv ... S ezért talán mégis csak érdemes azt a bizonyos szalmát „keresztbe” tenni?! (gy... 6) „Aktív pihenés66 A napokban egy párbeszédnek voltam fültanúja. — No, te csak ne beszélj, vége a tanításnak, aztán üdülhetsz őszig — mondja pedagógus barátjának az ismeretlen. Egyesek így látják, de azért ez nem így van egészen. A nyári szünidő folyamán igen sok tanár, tanító úttörőtábort vezet, kirándulásokat, túrákat szervez. Ebbe az „aktív pihenésbe” tartozik még az is, hogy a nem egészen két hónap alatt készülnek fel a következő tanévre. Felkerestük a lőrinci általános iskolában Papp Béla igazgatót, s megkértük, mottója el, hogy az ottani pedagógusok hol és hogyan töltik szabadságukat. — A múlt év igen nehéz volt, mert pedagógushiánnyal kellett végigtanítanunk az évet. Ez valamennyi kartársunktól többlet- munkát igényelt. A t? pedagógus közül ketten, több tanulóval, leszerződtek az ecsédi állami gazdaságba gyümölcsszedésre, a nyári vakáció álatt. Vannak né- hányan, akik a Balatonra mentek és ott töltik a szünidőt. Nagyrészt, s én jómagam is, a családi körben töltjük a szabadságot. — Pihenni mentek el, de én magamról tudom, hogy ez a pihenés csak kis részét töm ki a szabadságnak. Legtöbbjük tanul és képezi magát, hogy az új tanévet kellően felkészülve kezdhesse el... Moziműsor EGEI VÖRÖS CSILLAG Bum, a katona EGRI BRODY 101-es sas EGRI KERTMOZI Az éjszaka szépei EGRI BEKE Nincs előadás EGRI LAJOSVÁROSI KERTMOZI Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tavasz GYÖNGYÖSI PUSKIN Anatol úr kalapja HATVANI VÖRÖS CSILLAG Argentínától Mexikóig HATVANI KOSSUTH 45-ös körzet nem válaszol FÜZESABONY Kicsik és nagyok PÉTERVASARA Egy ember frakkban HEVES özönvíz előtt Dr. VAJDA PÁL: A repülés magyar úttörői (Tizenhetedik folytatás) Világhírű magyar motorok Zachariás István még jóval a második világháború előtt készítette el azt a repülőgép- motort, amelyik hatásfokában messze felülmúlja a jelenlegi motorokat. Találmánya a kompressziótér nélküli belsőégésű motor, a második világháború befejezése előtt készült el. A háború forgatagában azonban nemcsak Zachariás pusztult el, hanem megsemmisült a motor is. Az újrendszerű Zachariás-motor kompressziótere elfordul a vezérművel együtt és olyan a kiképzés, hogy csak minden tizenhetedik ütemnél kerül ugyanaz a kompressziótér a hengerekkel összeköttetésbe. Időközben a munkát végző kompressziótér a szabad levegővel és egy hűtést végző lé- giáramlattal- áll összeköttetésben egyik oldalán, míg a második (belső)) oldalán, erős víz- vagy léghűtést kap. A motor élettartama nem kisebb a szelepes motorénál, javítása egyszerű, szerelése könnyebb, előállítása pedig csak valamivel drágább az eddigi motorokénál. Hasznossági foka: 40 százalék. A másik repülőgépmotor- konstrukció, amelyről meg kell emlékeznünk, gombto- lattyús csillagmotor, Sklenár János találmánya. A csillag- motor páratlan számú hengereinek sugárirányú helyzete és a négyütemű sorrendje képezi elvi alapját a kettősfor- gású gömbtolattyús csillagmo- tomak. Itt a tengely és a hengerek viszonylagos ellentétes irányban forognak. Működési elvét a legegyszerűbben akkor érezhetjük, ha egy olyan csillagmotort képzelünk el, amelyben nemcsak a tengely, hanem maguk a hengerek is körben forognak. A hengeresben fellépő nyomás mind a tengelyt, mind a hengereket ellentétes irányban forgatja A szelepes motorokkal szemben 25—30 százalékos terminus hatásfoknövelés mutatkozik. Óriási jelentősége főleg abban van, hogy nagy: 5000— 6000 lóerős motoregységek Készíthetők. A motor elvének szerkezeti kivitele ugyanis annyira egyszerűsíti és csökkenti a motor alkatrészeinek számát, hogy a hengerek számának szaporodása nem okoz akadályt. Ismeretes, hogy milyen nagy nehézségekbe ütközött a kétsoros, 18 hengeres csillagmotor szerkezeti megoldása. A 18 szívócső, 18 kipufogócső, 36 szelep, 36 szelep- emelőrúd, 36 himba, 2 vagy 3 szeleprúgó minden egyes szelephez, 36 gyertya — mindezek elhelyezése csak sok-sok kísérleti munka árán sikerült. A szívó- és kipufogócsövek nem torkollnak a hengerekbe, hanem a vezérgyűrűbe. Ugyancsak itt vannak a gyertyái? is. Egy 18 hengeres motornak nem 18 szívó- és 18 kipufogócsöve van, hanem csak Kiszívó- és 10 kipufogócsöve. A gyertyák száma is csak tiz duplagyertya, amelyek alacsonyabb hőmérsékletűek és ezért hosszabb élettartamúak. A gömbtolattyús csillagmo- tor egyszerűbb, üzemblzto- sabb, hosszabb élettartamú és olcsóbb, mint a szelepes csillagmotor. Gazdaságosságára jellemző, hogy egy ezer lóerős gömbtolattyús csilla gmofor 1000 üzemóra alatt üzemanyagban annyit takarít meg, mint amennyibe egy új 1000 lóerős motor kerül. A Sklenár-féle gömbtolaty- tyús csillagmotor már messze túl van a kísérlefi stádiumon: Svájcban és Svédországban több száz ilyen motort építettek, amelyek a legjobb eredménnyel működnek. XI- Az első valódi helikopter megteremtője A korszerű légi forgalomban az utas- és áruszállítás céljaira kétségtelenül az általánosan használt, úgynevezett sárkányrepülőgépek a legalkalmasabbak, mivel gyorsaságuk és teherbírásuk a legnagyobb. A sárkányrepülőgép azonban csak akkor tud a levegőbe emelkedni, ha a földön jelentős sebességgel nekifut a felemelkedéshez. Ezért a fel- és leszálláshoz nagykiterjedésű repülőtérre van szükség. Ilyen nagy repülőtereket persze csak a városokon kívül lehet elhelyezni, építésük pedig sok munkát és költséget kíván. A sárkányrepülőgépek gyorsan haladnak a levegőben, sokszor azonban olyan repülőgépre van szükség, amely lassan halad, vagy akár a levegőben meg is áll. Ezeket a feladatokat csakis helikopterrel lehet megoldani. A helikopterrtek sok előnye van. A fel- és leszálláshoz nincs szüksége kifutópályára. Bármilyen lapos háztetőről vagy udvarról fel tud szállni. Az autóút a városból a repülőtérre legtöbbször hosszabb ideig tart, mint maga a repülőút. Ezt is el lehet kerülni, hiszen a gép a város minden pontján felemelkedhet, vagy leszállhat. A helikopter segítségével minden eddigi repülésre alkalmatlan helyet — völgyet, hegyet, szigetet, — be lehet kapcsolni a repülésbe. A forgószárnyas repülőgép problémája ma is az érdeklődés középpontjában áll. Az ebbe a csoportba tartozó gépeknél — az autógirozásnál és a helikopternél — a felhajtóerő forgómozgást végző lapátszerkezeten keletkezik, amelyet szárnynak tekinthetünk szemben a merevszárnyú gépekkel, — az aeronlánokkal — ahol a felhajtóerőt a géptörzshöz viszonyítva mozdulatlan számyfelület létesíti. A forgószámyas megoldás gondolata elég régi: már Leonardo da Vinci is hagyott ránk néhány erre vonatkozó vázlatot. A forgószárnyú repülőgépek két tipusa ért el gyakorlati eredményt: az autogiro és a helikopter. Az autogironál a lapátrendszer, vagy rotor a légáramlat hatására szabadon forog és csak a felhajtóerőt szolgáltatja, az előrehaladáshoz szükséges vonóerőt húzólégcsavar termeli. A helikopternél viszont a motor által forgatott lapát- szerkezet biztosítja a felhajtóerőt és a vonóerőt egyaránt. Az autogiro meredek szögben emelkedett, illetve süllyedt és számos eredményes repülést végeztek vele. Az emberiség évezredes vágyát, hogy kis területről, nekifutás nélkül a levegőbe tudjon emelkedni és tetszőleges magasságban lebegni, mégsem elégítette ki. Az autogirok létjogosultsága abban a pillanatban megszűnt, amikor az első függőlegesen emelkedni és lebegni tudó, stabilis helikopter megjelent. Ez pedig, ma már el- vitathatatlanul bebizonyítva, az Asbóth-helikopter volt. As- bóth sikeres repülései után az érdeklődés, egyelőre még gyengén, de néhány év múlva rohamosan fokozódva, a helikopterek felé fordult. (Folytatjuk)
