Népújság, 1958. július (13. évfolyam, 135-161. szám)

1958-07-22 / 153. szám

4 NEPOJSÁG 1958. július 22., kedd Televíziói kaplak, de még több szeretetre van szükségük a lőrinci ifjúsági otthon lakóinak *ioa Azzal a céllal indultunk útnak, riportot írunk arról, '■r-áy hogyan adják át a me­gyei Nőtanács által ajándéko­zott televíziós rádiót a lőrin­ci ifjúsági gyermekotthon la­kóinak. Ez így magában na­gyon szép és nemes dolog, s köszönet érte azoknak az édesanyáknak, asszonyoknak, akik forintjaikkal hozzájárul­tak ahhoz, hogy a lőrinci gyer­mekotthon 58 lakója ma már a televíziós adásokban gyö­nyörködhet. Nemeslelkű meg­nyilvánulása volt. a Mátravi- déki Erőmű asszonyainak az is, hogy 22 gyermek patroná- lását vállalták, s így némiképp D plakátragasztó ötle le tolt csak? Nem tudni. De azért mégis érdekeo „óvatosság”, hogy a most megjelent és öt­letes antialkoholista plakát csak a mellékutcák hirdetőtáb­láin látható Egerben. Nem akarjuk sem a Hirdetőt, sem a plakátragasztót „elfogultság­gal” vádolni, helyette inkább kérni: ragasszák a főútvonalra is a plakátot. Odavaló és szük­ség van rá! (—ó) Lehet táncolni... Szombaton, 19-én este kis ünnepség volt az egercsehi „Fekete Gyémántok” bányász­vendéglőben. Az ünnepséget abból az alkalomból rendez­ték. hogy kibővítették a ven­déglő kerthelyiségét. Eddig a bányászfaluban nem volt egyetlen táncos szórakozó­hely sem. A szórakozni vágyók többnyire a „Fekete Gyémán- tok”-ba, vagy a cukrászdába mentek szabadidejükben. A helyiség fiataljai kedvelik a zenét, nagyon szeretnek tán­colni, eddig viszont kevés al­kalmuk volt erre. Ezért hatá­rozott úgy a vendéglő vezető­sége, hogy kibővíti kerthelyi­ségét és táncparkettal látja el. És szombaton már szólt a ze­ne és táncolhattak azok, akik a vendéglőben szórakoztak. pótolni tudják az anyai szere­tet hiányát. A petőfibányai asszonyok is bekapcsolódtak a segítség körébe. A Vöröske­reszt által adományozott pár­nákat és huzatokat elkészítet­ték, és felajánlották, hogy a jövőben is vállalnak hasonló munkákat. E szép és nemeslelkű segítsé­gen kívül azonban még sok mindenre van szükségük a 14 —18 éves gyermekeknek. Meg­néztük szobájukat, a kamrát, s az épületet. Az 1700-as évek­ben épült Vampetics gróf há­za, ez most az otthonuk, s egészségügyi szempontból nem megfelelő. A másik igen nagy probléma a villanybojler kér­dése. Két éve megvan, de még azóta sem szerelték be. Az otthon lakói télen—nyáron hi­deg vízben mosdanak, s moso­gatják el a szennyes tányéro­kat, ami eleve nem biztosít kellő higiéniát. Patkó Lajos, az otthon igazgatója, a gyer­mekek „apja”, nap mint nap intézkedik, felkeres különböző üzemeket, vállalatokat, segít­senek, hogy minél szebbé, s otthonosabbá tegyék a jelen­legi gyermekotthont. Sokféle gyermek van itt. A 14—18 éves korhatárban meg­található gyermekjellemek va­lamennyi tulajdonsága képvi­selve van. Vannak köztük va­gányok, kicsit nagyfiúskodók, de ezeket igyekszik a kollek tíva megnevelni. — Mi szeretnénk egy olyan kollektívát megteremteni, ami­lyet az Űj ember kovácsa cí­mű filmben láttunk, — mond­ja az egyik kis lakó. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen életformát kialakítsanak, segítségre, az emberek össze­fogására van szükség. Érezni kell valamennyiünknek, hogy ezek az .árva gyermekek sze- retetre, anyai szeretetre vágy­nak, amit pótolni nem lehet. A kellemes környezet, a szó­rakozási lehetőség biztosítása azonban némiképp hozzájárul­na ahhoz, hogy ezt a hiányt feledtesse velük. A tömegszer­vezetek, a KISZ és az üzemek küldöttei keressék fel őket, be­szélgessenek el velük és ha lehet, legyenek segítségükre. Nem szabad magukra hagyni őket, mert az nem mindegy, hogy ezekből a gyermekekből milyen emberek lesznek, ha betöltik a 18. évet, hasznos tagjai lesznek-e a társadalom­nak? A televíziós rádió átadá­sa egyik mozzanata és meg­nyilvánulása a segíteni aka­rásnak. A rádió átadásakor igen kedvesen jegyezte meg az egyik 15 éves, szőke kisfiú. — Látom, azért mi mégsem vagyunk egyedül, és az embe­rek szeretnének rajtunk segí­teni. Úgy hisszük, ha ők is érezni fogják, hogy társadalmunk foglalkozik velük, enyhíti problémájukat —, ha betöltik a 18. évet és önálló emberként a társadalom hasznos tagjaivá kell válniok. Mindezekért, amit itt, az otthonban kapnak — a hála nem marad el... — Kiss — i Napirenden 1958. július 22., kedd: 1944. Lengyelország felszabadítá- a, (14 éve). NÉVNAP Ne feledjük, szerdán: LENKE liipslií Mozgó büfé a határban (Tudósítónktól.) Zöldre festett könnyű, poskocsi veri fel az út porát a füzesabonyi határban. A mezőn dolgozó emberek már messziről felismerik ezt a fellobogózott fogatot, és sza­porán integetnek, hívják oda, ahol éppen erre szükség van. A füzesabonyi földművesszö­vetkezet mozgóbüféje az emlí­tett kis kocsi, amely már a második hete járja a környé­ket, és jó hűsítő italokat, málnát, sört, cigarettát áru­Képviselő-beszámoló Selypen Nagyszámú hallgatóság gyűlt egybe a Selypi Cukorgyár kul­túrtermében, a cementgyári kommunisták szabad pártnap­ján, hogy meghallgassa Szom­széd elvtárs. Heves megye or­szággyűlési képviselőjének be­számolóját a hároméves terv feladatairól, célkitűzéseiről. Szomszéd elvtáns ismertette népgazdaságunk jelenlegi hely­zetét, majd a hároméves terv célkitűzéseiről beszélt. — Iparunk továbbfejleszté­sében szem előtt tartjuk — mondotta többek között Szom­széd elvtárs — a termelés mennyiségének szerényebb emelkedése mellett a gazdasá­gosságra való törekvést és a minőség emelését. A beszámolót élénk vita kö­vette. Kányik János, a cement­gyár igazgatója javasolta az anyagtakarékossági rendeletek betartásának ellenőrzését, ne csak a kisebb, hanem a na­gyobb vállalatokra, üzemekre is terjesszék ki. Több felszólaló a kenyér mi­nőségére panaszkodott, az utak portalanítását és a vízlevezető árkok elkészítését sürgette. Kécsmárky Vilmos, Selypi Cementgyár. I sít a határban dolgozó parasz- la- tok részére. A kis kocsi most éppen a tárkányi határt járja, itt aratja egy kombájn a füzes­abonyi Petőfi Tsz árpáját. A kombájnosok abbahagyják a munkát egy percre, s amíg kifújják magukat, addig Cseh Benedekné a. kimérő, friss sört csapol nekik. A férfiak sört i§zngk, a nők pedig jó hideg málnával hűsítik ma­gukat ebben a rekkenő nagy melegben. Megkérdezzük az elárusítót, mennyi a napi forgalom? — Naponta általában mindig el­adunk egy hektoliter sört, szétmérünk 2—3 liter málnát 30 üveg szódával. Ez pénzben kifejezve mintegy 700—800 forintot jelent. — Természe­tesen nem is az anyagi ha­szon itt a fontosabb, hanem az, hogy a határban dolgozó emberek friss hűsítő italokhoz jutnak. Naponta kétszer in­dulnak neki a széles határ­nak. Ma például a termelő- szövetkezet táblái felé jártak délig. Délben újra „tankol­nak“ odabenn a faluban, s délután pedig az államj gaz­daság földjeit keresik fel Pusztaszikszón.- A GYÖNGYÖSI Nőtanács kezdeményezésére baromfikel­tető szakcsoport létesült Gyön­gyösön, az asszonyok már csak a keltetőgépre várnak. — A GYÖNGYÖSI IPAR- MŰSZAKI OSZTÁLY ez év­ben 1 300 000 forintot kapott különböző létesítmények, jár­daépítés, parkosítás, népkert- l'elújítás stb. megvalósítására.- FOLYNAK az iparvizs­gák! Városunkban 150 MTH- tanuló teszi le az iparvizsgát a szakbizottságok előtt. — A MEGYEI TANÁCS építészeti osztálya elkészítette a Gólya utcai szakasz általá­nos rendezési tervét. A vá­ros átfogó rendezési tervének elkészítése is nagy ütemben halad.- 25 EZER KÖNYVET köl­csönzött a második negyedév­ben a Megyei Könyvtár.- GYÖNGYÖS DÉLI város­részén szeptemberben és októ­berben 90 lakást adnak át az igénylőknek.- MEGALAKULT a foto- szakkör a gyöngyösi XII-es ak­na KISZ-szervezetében. A nyár folyamán több kirándulást ter­veznek és az ott készített fel­vételeket a szakkörön belül készítik el.- A GYÖNGYÖSI iparmű­szaki osztály üdültetési állandó bizottsága a legközelebbi ülé­séi Mátrafüreden tartja, ahol az üdülők beruházási költsé­geit beszélik meg. — Rövidesen elkészül Mát­raházán az új autóbusz par­kírozóhely. A jövőben már nem kell az úton parkírozni az autóbuszoknak.- AUGUSZTUS 1-14. kö­zött a megye népi táncoktatói részére Szilvásváradon to­vábbképző tanfolyamot indít a megyei tanáes művelődési osz­tálya. — SOK A ZSÍR, kevés' a vásárló és így az értékesítés komoly nehézséget okoz a Húsipari Vállalatnak. A ha­vonta termelt 400—450 mázsa zsírból a nagykereskedelem alig vesz át többet 300 má­zsánál. A vállalat a felesleg bői már közel nyolc vagon zsírt szállított a debreceni hűtőházba, de már ott sincs hely és így a raktározás nagy nehézségekbe ütközik. ...az apróságok amelyekről szólni sem érdemes, olyan apróságok, — el­mondva —, de amelyek száz és ezer tűszúrásként érik a nyugodt ember idegzetét. így aztán nem is olyan apró­ságok, így aztán összességükben méltókká válnak arra, hogy ne csak napirendre tűzzük ezeket, de „nagy” dol­gokhoz méltó serénységgel intézkedjenek is benne az illetékesek. Nem kívánjuk itt most felsorolni mindazt, * amit fel lehetne sorolni, mert ahhoz — sajnos — egy új­ság is kevés volna. Csak ízelítőnek néhány: Az IBUSZ ablakában plakát hirdeti, hogy Jávor- kútra vasárnaponként 7.05-kor indul az autóbusz. S a menetrend rejtelmeiben járatlan utas odamegy a meg­jelölt időpontban a buszmegállóhoz, s kiderül, hogy onnan éppen negyedórával később indul a busz. Az egri strandon jegyet adnak ki kabinra, s a gyanútlan fürdőző a strand területén belül tudja meg, hogy jegye van, csak már kabin nincs... Szombat este hat órakor az egész megyeszékhelyen nincs kenyér, s ha egy helyen nem kap a szomjazó szódavizet, akkor biztos, hogy sehol sincs... A vendéglőben ott a tábla, hogy énekelni, lármázni tilos, de a pincérek — lásd egri Vadászkürt — úgylátszik, na­gyot hallanak, mert a fülük és szemük előtt lármáznak és éneklés helyett ordítanak a „kedves vendégek”. A szemetes nyitott kocsira hajítja fel akrobatikus ügyes­séggel a szemetet, hogy vastagon áll a piszok, amerre a szemétgyűjtő elhalad, hogy... Minek soroljuk tovább ezeket az apróságokat, ame­lyek megkeserítik az emberek mindennapját. A szeme­test, hogy nincs szóda, a pincérét, hogy orra alá fújja a szél a szemetet, a péket, hogy nem kapott kabint, s a kabinost, hogy nem kapott kenyeret. Egymást bosszant­juk, emberek! S nem igaz. hogy nem lehetne ezeken és a többi apróságokon segíteni, hogy nincs mód az egymás bosszantása helyett az egymás segítésére. Csak ne te­kintsük „apróknak” az apróságokat, csak szívvel és gonddal törődjünk egymás dolgaival, s rögtön kevesebb lesz a méreg, a gyomorfekély és a neraszténia, keve­sebb a gyógyszertárak forgalma, több a mosoly, a jó­kedv ... S ezért talán mégis csak érdemes azt a bizonyos szal­mát „keresztbe” tenni?! (gy... 6) „Aktív pihenés66 A napokban egy párbeszédnek vol­tam fültanúja. — No, te csak ne beszélj, vége a ta­nításnak, aztán üdülhetsz őszig — mondja pedagógus barátjának az is­meretlen. Egyesek így lát­ják, de azért ez nem így van egé­szen. A nyári szünidő folyamán igen sok tanár, tanító úttörőtá­bort vezet, kirán­dulásokat, túrákat szervez. Ebbe az „aktív pihenésbe” tartozik még az is, hogy a nem egé­szen két hónap alatt készülnek fel a következő tan­évre. Felkerestük a lőrinci általános iskolában Papp Béla igazgatót, s megkértük, mottó­ja el, hogy az ot­tani pedagógusok hol és hogyan töl­tik szabadságukat. — A múlt év igen nehéz volt, mert pedagógus­hiánnyal kellett végigtanítanunk az évet. Ez vala­mennyi kartár­sunktól többlet- munkát igényelt. A t? pedagógus közül ketten, több tanulóval, leszer­ződtek az ecsédi állami gazdaságba gyümölcsszedésre, a nyári vakáció álatt. Vannak né- hányan, akik a Balatonra men­tek és ott töltik a szünidőt. Nagy­részt, s én jóma­gam is, a családi körben töltjük a szabadságot. — Pihenni men­tek el, de én ma­gamról tudom, hogy ez a pihenés csak kis részét töm ki a szabad­ságnak. Legtöbb­jük tanul és képe­zi magát, hogy az új tanévet kellően felkészülve kezd­hesse el... Moziműsor EGEI VÖRÖS CSILLAG Bum, a katona EGRI BRODY 101-es sas EGRI KERTMOZI Az éjszaka szépei EGRI BEKE Nincs előadás EGRI LAJOSVÁROSI KERTMOZI Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tavasz GYÖNGYÖSI PUSKIN Anatol úr kalapja HATVANI VÖRÖS CSILLAG Argentínától Mexikóig HATVANI KOSSUTH 45-ös körzet nem válaszol FÜZESABONY Kicsik és nagyok PÉTERVASARA Egy ember frakkban HEVES özönvíz előtt Dr. VAJDA PÁL: A repülés magyar úttörői (Tizenhetedik folytatás) Világhírű magyar motorok Zachariás István még jóval a második világháború előtt készítette el azt a repülőgép- motort, amelyik hatásfokában messze felülmúlja a jelenlegi motorokat. Találmánya a kompressziótér nélküli belső­égésű motor, a második vi­lágháború befejezése előtt ké­szült el. A háború forgatagá­ban azonban nemcsak Zacha­riás pusztult el, hanem meg­semmisült a motor is. Az új­rendszerű Zachariás-motor kompressziótere elfordul a ve­zérművel együtt és olyan a kiképzés, hogy csak minden tizenhetedik ütemnél kerül ugyanaz a kompressziótér a hengerekkel összeköttetésbe. Időközben a munkát végző kompressziótér a szabad leve­gővel és egy hűtést végző lé- giáramlattal- áll összeköttetés­ben egyik oldalán, míg a má­sodik (belső)) oldalán, erős víz- vagy léghűtést kap. A motor élettartama nem kisebb a szelepes motorénál, javítása egyszerű, szerelése könnyebb, előállítása pedig csak valami­vel drágább az eddigi moto­rokénál. Hasznossági foka: 40 százalék. A másik repülőgépmotor- konstrukció, amelyről meg kell emlékeznünk, gombto- lattyús csillagmotor, Sklenár János találmánya. A csillag- motor páratlan számú henge­reinek sugárirányú helyzete és a négyütemű sorrendje ké­pezi elvi alapját a kettősfor- gású gömbtolattyús csillagmo- tomak. Itt a tengely és a hen­gerek viszonylagos ellentétes irányban forognak. Működési elvét a legegyszerűbben akkor érezhetjük, ha egy olyan csil­lagmotort képzelünk el, amelyben nemcsak a tengely, hanem maguk a hengerek is körben forognak. A hengeres­ben fellépő nyomás mind a tengelyt, mind a hengereket ellentétes irányban forgatja A szelepes motorokkal szem­ben 25—30 százalékos termi­nus hatásfoknövelés mutatko­zik. Óriási jelentősége főleg abban van, hogy nagy: 5000— 6000 lóerős motoregységek Készíthetők. A motor elvének szerkezeti kivitele ugyanis annyira egyszerűsíti és csök­kenti a motor alkatrészeinek számát, hogy a hengerek szá­mának szaporodása nem okoz akadályt. Ismeretes, hogy mi­lyen nagy nehézségekbe üt­között a kétsoros, 18 hengeres csillagmotor szerkezeti megol­dása. A 18 szívócső, 18 kipu­fogócső, 36 szelep, 36 szelep- emelőrúd, 36 himba, 2 vagy 3 szeleprúgó minden egyes szelephez, 36 gyertya — mind­ezek elhelyezése csak sok-sok kísérleti munka árán sikerült. A szívó- és kipufogócsövek nem torkollnak a hengerekbe, hanem a vezérgyűrűbe. Ugyan­csak itt vannak a gyertyái? is. Egy 18 hengeres motornak nem 18 szívó- és 18 kipufogó­csöve van, hanem csak Ki­szívó- és 10 kipufogócsöve. A gyertyák száma is csak tiz duplagyertya, amelyek ala­csonyabb hőmérsékletűek és ezért hosszabb élettartamúak. A gömbtolattyús csillagmo- tor egyszerűbb, üzemblzto- sabb, hosszabb élettartamú és olcsóbb, mint a szelepes csil­lagmotor. Gazdaságosságára jellemző, hogy egy ezer ló­erős gömbtolattyús csilla gmo­for 1000 üzemóra alatt üzem­anyagban annyit takarít meg, mint amennyibe egy új 1000 lóerős motor kerül. A Sklenár-féle gömbtolaty- tyús csillagmotor már messze túl van a kísérlefi stádiumon: Svájcban és Svédországban több száz ilyen motort építet­tek, amelyek a legjobb ered­ménnyel működnek. XI- Az első valódi helikopter megteremtője A korszerű légi forgalomban az utas- és áruszállítás cél­jaira kétségtelenül az általá­nosan használt, úgynevezett sárkányrepülőgépek a legal­kalmasabbak, mivel gyorsasá­guk és teherbírásuk a legna­gyobb. A sárkányrepülőgép azonban csak akkor tud a le­vegőbe emelkedni, ha a föl­dön jelentős sebességgel neki­fut a felemelkedéshez. Ezért a fel- és leszálláshoz nagy­kiterjedésű repülőtérre van szükség. Ilyen nagy repülőte­reket persze csak a városokon kívül lehet elhelyezni, építé­sük pedig sok munkát és költséget kíván. A sárkányrepülőgépek gyor­san haladnak a levegőben, sokszor azonban olyan repü­lőgépre van szükség, amely lassan halad, vagy akár a levegőben meg is áll. Ezeket a feladatokat csakis helikopterrel lehet megoldani. A helikopterrtek sok előnye van. A fel- és leszálláshoz nincs szüksége kifutópályára. Bármilyen lapos háztetőről vagy udvarról fel tud szállni. Az autóút a városból a repü­lőtérre legtöbbször hosszabb ideig tart, mint maga a re­pülőút. Ezt is el lehet kerülni, hiszen a gép a város minden pontján felemelkedhet, vagy leszállhat. A helikopter segít­ségével minden eddigi repü­lésre alkalmatlan helyet — völgyet, hegyet, szigetet, — be lehet kapcsolni a repülés­be. A forgószárnyas repülőgép problémája ma is az érdeklő­dés középpontjában áll. Az ebbe a csoportba tartozó gépeknél — az autógirozásnál és a helikopternél — a felhaj­tóerő forgómozgást végző la­pátszerkezeten keletkezik, amelyet szárnynak tekinthe­tünk szemben a merevszárnyú gépekkel, — az aeronlánokkal — ahol a felhajtóerőt a gép­törzshöz viszonyítva mozdu­latlan számyfelület létesíti. A forgószámyas megoldás gondolata elég régi: már Leo­nardo da Vinci is hagyott ránk néhány erre vonatkozó vázlatot. A forgószárnyú repülőgépek két tipusa ért el gyakorlati eredményt: az autogiro és a helikopter. Az autogironál a lapátrendszer, vagy rotor a légáramlat hatására szabadon forog és csak a felhajtóerőt szolgáltatja, az előrehaladás­hoz szükséges vonóerőt húzó­légcsavar termeli. A helikopternél viszont a motor által forgatott lapát- szerkezet biztosítja a felhajtó­erőt és a vonóerőt egyaránt. Az autogiro meredek szögben emelkedett, illetve süllyedt és számos eredményes repülést végeztek vele. Az emberiség évezredes vágyát, hogy kis területről, nekifutás nélkül a levegőbe tudjon emelkedni és tetszőleges magasságban le­begni, mégsem elégítette ki. Az autogirok létjogosultsá­ga abban a pillanatban meg­szűnt, amikor az első függő­legesen emelkedni és lebegni tudó, stabilis helikopter meg­jelent. Ez pedig, ma már el- vitathatatlanul bebizonyítva, az Asbóth-helikopter volt. As- bóth sikeres repülései után az érdeklődés, egyelőre még gyengén, de néhány év múlva rohamosan fokozódva, a heli­kopterek felé fordult. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents