Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-19 / 125. szám

4 NßPÜJSAU 1958. június 19., csütörtök prtnr) Hz észak-magyarországi erdőktől a rizsföldekig ““ Nagyszabású mezőgazdasági kiállítás a Heves megyei napok keretében — A HEVES MEGYEI NAPOK keretében nagyszabású mező- gazdasági kiállítás is lesz Egerben, amelyen három me­gye — Heves, Bo-rsod, Nóg- rád — termelőszövekezetei, állami gazdaságai, egyénileg dolgozó parasztjai állítják ki legszebb termékeiket. A mező- gazdasági kiállítás június 28- án nyitja kapuit, s július ha­todikéig tart nyitva. A kiállítás egyik legjelentő­sebb része a borkiállítás, ame­lyen a három megye leghíre­sebb borvidékeinek termésé­ből, 400 bormintát állítana* ki. Szerepelnek a kiállításon azok a borok is, melyek részt vettek a brüsszeli világkiállí­táson. A borkiállítás keretén belül ismertetik Magyarország két híres borának, a tokaji aszúnak és az egri bikavérnek készítési módját, s a borkeze- ' ■ lés eddig bevált legjobb mód­szereit. Szorosan a borkiállításhoz r tartozik a szőlőtermesztési kiállítás is, melyen szemlélte­tően' ismertetik,t miért olyan kiváló minőségűek az Észak­magyarországi borok, hogyan végzik a tokaji történelmi borvidék restaurálását, az Eged betelepítését. Érdekes­nek ígérkezik a nagyüzemi szőlőtermesztés módszereinek bemutatója, a gépi művelésre alkalmas telepítési módszerek, a növényvédelem módjai, és az oltványtermesztés bemuta­tója. A látogatók a szőlőtermesz­tési módszerekkel a gyakor­latban is megismerkedhetnek majd a kiállítás ideje alatt szerzett tapasztalatcséréken. IGEN JELENTŐS RÉSZE Ő308iy lesz a kiállításnak' a gyü- ' mölestermesztést bemutató pa­vilon, — melyen- bemutatásra kerülnek az északi tájnak legmegfelelőbb gyümölcsfaj­ták, ismertetik milyenek a le­hetőségek a három megyében a gyümölcstermesztés fejlesz­tésére. A zöldségtermesztési bemu­tató elsősorban a különböző „• Öntözési módszereket, és az öntözési lehetőségeket ismer­teti. Szemléltetően mutatják be, - mit jelent az Öntözéses gazdálkodás, főlég az olyan , , aszályos időkben, mint a ta­vaszi — koranyári hónapok voltak. Bemutatásra kerül a boldogi, tamabodi öntözési módszer, s ismertetik a kiál­lítás részvevőivel a zöldség- termesztés exportlehetőségeit. A bor, zöldség-, gyümölcs­A RÁDIÓ ÉS A SAJTÓ közlése szerint a brüsszeli világkiállítás tíz hatalmas ka­puján szünet nélkül özönlik ki s be a látogatók tömege. Napok kellenek, hogy a kí­váncsi turista alaposan és részletesen szemügyre vegye a kiállító országok pavillonja- iban látható tárgyakat. Sokan azonban csak egy-két napot tudnak arra szánni, hogy a ,;világ fővárosát” megtekint­hessék. Ezek az érdeklődők kénytelenek minden percüket gondosan -beosztani, hogy leg­alább a leglényegesebb és leg­érdekesebb részekre jusson idejükből. ■ ■ A két leglátogatottabb pa­vilon az Egyesült Államok és a Szovjetunió pavilonja. Az érdeklődök — bármilyen sie­tős is utuk — nem mulasztják el ezek megtekintését, hiszen a két pavilon alkalmat ad a , , két világ, a kapitalista és a szocialista gazdálkodás leg­fejlettebb iparának és techni­kájának összehasonlítására. A. legtöbb, látogatót az első és a második szputnyik Brüsszel­ben kiállított modellje vonzza. Brüsszeli és külföldi vendé­gek kíváncsian és érdeklődve szemlélik az első, sikerrel fel­röpített műbolygók bonyolult szerkezetét. Gyerekek bámész­kodó és hangos csoportja áll élénk vitába merülve Verne termesztés mellett bemutatás­ra kerül a kiállításon mindaz a növény, amit a három me­gyében termelni lehet, a bú­zától, kukoricától, a rizsig. Termelőszövetkezetek, állam i- gazdaságok, szakcsoportok éb egyéni termelők hozzák el legszebb termelvényeiket. A magasabb terméseredmé­nyeket, a talaj megfelelő ke­zelését ismertető rész is lesz a kiállításon. Szemléltetően mutatják be a talajjavítás je­lentőségét, hatását a termés- eredményekre. Az Egri Gép­állomás — a kiállításon sze­replő egyetlen gépállomás — talajlaboratóriuma is részt vesz, a bemutatón, a talajvizs­gálat hasznosságát ismerteti, azt, hogy a talajszerkezet, a talaj tulajdonságainak ismere­tében, mennyivel eredménye­sebben lehet alkalmazni a termést fokozó módszereket. . ÉRDEKESNEK ÍGÉRKEZIK a gépkiállítás, amely eltérően az eddigi, gyakorlattól, azokat a kevésbé ismert gépeket mutatja be, ame’yek haszná­latát javasolják a termelők­nek. Ilyen többek között a Csányi Állami Gazdaság egyik gépe, mellyel nyolcféle mun­kát lehet végezni, — többek között kapálást, porozást, per­metezést. Bemutatásra kerül az istállótrágyaszóró gép, a motoros háti permetező, az Ivádi Állami Gazdaság alma­osztályozó gépe és több ha­sonló hasznos szerszám. ,Az embert születésétől, halá­láig végigkíséri a fa. Szüle­tése után fából készül a böl­cső, amiben ringatják, halála után fából a koporsó, s míg él, szüksége van a fára. En­nek a gondolatnak a jegyében készült fel az öt erdőgazda­ság a kiállításra. A csemete­kertben folyó munkáktól az ültetésig, az erdő gond .ásó­tól a kitermelésig mutatják be a fa útját. Látható* lesz­nek az erdei munkások segí- a legmodernebb erdészei! gépek, megismerhetik a kiál­lítás részvevői, milyen „mel­léktermékeket” szállít az erdő. És igen látványosnak Ígérke­zik a vadasként, amely az északi rész hegyeiben élő ál­latokat mutatja be. Mintegy 50—60 élő vadat hoznak be. S HA A LÁTOGATÓK ked­vükre kigyönyörködték magu­kat a látnivalóban, megismer­kedtek a legmodernebb gé­pekei, módszerekkel, meg is ízlelhetik a sok munka gyü­mölcsét, mert a kiállítás egy részében borkóstolókat is állí­tanak fel, ahol a látogató* megismerhetik milyen borok arattak sikert, még a brüssze­li világkiállításon is. EGRI yÖRÖS CSILLAG Szállnak a dárvak EGRI BRODY Nincs előadás EGRI BEKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI . (Szélesvásznú) Spanyol kertész GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Értük éltem GYÖNGYÖSI PUSKIN Bigamista HATVANI VÖRÖS CSILLAG Vasvirág HATVANI KOSSUTH Mégis szép az élet FÜZESABONY Vasárnap gyilkosai PÉTERVASÁRA Nincs előadás HEVES Világos ablak műsora; Gyöngyösön este 8 órakor: CSÓKOS ASSZONY 1958. június 19., csütörtök: 1828-ban született Than Mór festőművész. 1623-ban született Blaise Pascal, francia matematikus és filozófus. NÉVNAP Ne feledjük: pénteken RAFAEL iSTSSlf- MEGJELENT az „Élelme­zési Dolgozók” júniusi száma, az élelmezésipari dolgozók szakszervezetének központi lapja. A lap egy teljes oldalon közöl riportot az Egri Dohány­gyárról. — HATVANBAN nagy si­kerrel mutatta be a városi művelődési ház színjátszó csoportja Móricz Zsigmondi Légy jó mindhalálig c. szín­müvét.- 125 HÁZ ÉPÜLT 1954. óta Poroszló községben. Ez a szám is bizonyítja, hogy megnőtt a parasztság jövedelme, s ezzel együtt igénye is a lakáskultú­ra iránt. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT hétfőn elnökségi ülést tartott Hatvanban, me­lyen Juhász Lajos, a népfront járási titkára tartott beszá­molót az eddig végzett mun­káról.- 112 MOSÓGÉPET vásá­roltak egy fél év alatt a füzes­abonyi járás földművesszövet­kezeteiben a parasztasszonyok. — JÜNIUS 23-ÄN Hatvan­ban vendégszerepei az Álla­mi Népi Együttes. 250 állami lakást építenek ebben az évben megyénkben A Heves megyei Építőipari Vállalat dolgozói az idén is jó munkát végeznek. Terveik sze­rint ebben az évben 250 — állami pénzen épített — la­kást adnak át a dolgozóknak. Többek között Gyöngyösön, az elmúlt években kiépült új la­kótelepen 114-et, a recski kő­bányászoknak 54-et, Pétervá- sárán 12-őt, Egerben pedig 24-et. A gyöngyösi telepen dolgozó építőbrigádok a beüte­mezett tervhez viszonyítva szerdán délig már kéthetes előnyre tettek szert, ügy ter­vezik, hogy az épülő 114 la­kást egy hónappal a kitűzött határidő előtt átadják a helyi bányászoknak és az arra rá­szorultaknak. Egy kis atati*%tika A sokat dicsőített amerikai életforma, még az egy- kor amerika-mániások előtt is mindjobban levetkőzi nimbuszát, s ez életforma pőre teste egyáltalán nem gusztusos látvány. Sokat panaszkodnak emiatt ma- guk az amerikaiak, az amerikai politikusok is az Egyesült Államokban, s még többet azok, akiknek országai eme életforma, a cinizmussal kevert barbarizmus, a kultúrá- latlanság, az érzések és érzékek gépesítésének hatása alá került. Kutatják az okokat az USA-n belül és kívül is. Lelnek, nem lelnek okot, ha lelnek, letagadják. Engedjék meg, hogy a magunk szerény eszközeivel, egy kis letagad­hatatlan statisztikával hozzájáruljunk egy ok-fe’tárás- hoz. íme, az amerikai televízió látványosságai: Hét televíziós állomás műsorában 161 gyilkosság, 60 „jogos” emberölés, 2 öngyilkosság, 192 gyilkossági kísér­let, 83 rablás, 7 lincselési kísérlet, 15 gyermekrablás, 6 robbantás és 2 gyújtogatás fordult elő. S mindez egyetlen heti műsoranyagából. Nem vélet­len, hogy az idegbetegek száma is talán a Izgnagyobb az Egyesült Államokban. Ítéltetett á~Á Kissel, 53 éves kölni munkást tízhónapi bőr- tönre ítélték. Istenem, biztos valami bűntettei követett el, s végeredményben kapitalizmus ide, kapita­lizmus oda, a közönséges bűntény az közönséges bűntény. Kissel tehát megérdemli a büntetését... Azaz, hogy! To­vább olvasva, azt is megtudjuk, hogy mit követett el ez a kölni munkás. Bonni szemmel mérvet nem is olyan kö­zönséges bűncselekményt: az atomfegyverkezés ellen til­takozó röpcédulát terjesztett — a szerencsétlen. Elítélé­sének hivatalos indoka: „államot veszélyeztető írások ter­jesztése” volt. Ez bizony bumeráng-ítélet volt. A vád, az ítélkezés a bonni kormány ítélete. ítéltetett és atomfegyver-őrült­nek találtatott. (látó) Átalakítják a gyöngyösi szállodát Hosszú huzavona után hoz­záfogtak a gyöngyösi szálloda és a Vörös Csillag-étterem át­alakításához. A Borforgalmi Vállalat egy részlege már el­költözött az épületből, s így a szálloda Mátyás király utcai szárnyán már folynak az át­alakítási munkálatok. Az épü­let többi részében zavartalan a kiszolgálás. Eger régi nemzetiségeiről KEVESEN TUDJAK AZT, hogy jó 250 évvel ezelőtt Eger német városnak számított: a lakosságnak a németek képez­ték nagyobb részét. A megyei levéltárban ilyen korabeli egri családneveket lehet találni: Dersib, Kindli, Wittmann, Hei­delberger, Nachtlern, Hafelner, Oszterman, Rosenkranz, Halb­richt, Naymayer, stb. Német nyelvű prédikációk­tól voltak hangosak az egri, a felnémeti, a kerecsendi, a deméndi templomok, s német nyelven folyt mindenütt a tár­salgás. Egert tehát magyarrá kellett tenni nyelvben, érzelemben, egyaránt, s ez a munka, meg­indulása után sikerrel is járt. Telekesy István, Heves és Külső Szolnok vármegye fő­I ispánja vezette Eger lakosait | 1 abban a szabadságharcban, a-' melyre nemzetünk a XVIII. század elején kelt. 1705. feb­ruár 28-án, amikor a szabad­ság véres zászlóit diadalma­san erre hordozták, ő fogadta a ráczkapuban II. Rákóczi Fe­renc fejedelmet, a magyar szabadságharc vezércsillagát. Ezért hivatalvesztésre ítélte és a szarvaskői várba záratta őt a német császár, de Eger­ben a ferencrendiek templo­mában 1705-től „Rákóczi ha­rangja” szólt. Eger mindig meg tudta gyö- kereztetni az idetelepülő ide­geneket, s az idegenekből, fő­leg a törökökből, Rusztem ba­sa kikeresztelkedett népéből jó magyar emberek lettek. Utó­daik: a Hamzák, Bajzátok, Tö­rökök, az Aliak még ma is élnek. A Szovjetunió sikere a brüsszeli világkiállításon Gyula XX. századbeli megva­lósult álma előtt. Nagy látogatottságnak ör­vendenek a Szovjetunió által Brüsszelbe küldött autók is Szebbnél-szebb „Volga“, „Moszkvics” és „Pobjeda” márkák állnak sorjában a pa­vilon járműrészlegében. A kiváncsi nézők mindent kipró­bálnak: megkopogtatják az ablakokat, megtapogatják a finom bőrüléseket és a körül- álló gyerekek örömére sokszor megszólaltatják a dudát is. A kiállítás látoga­tóira NAGY vonzóerőt gya­korolnak a Szovjetunió fejlett repülőgépiparának termékei is. A TU—114 mellett, mely 220 utast képes befogadni, ott sorakozik a TU—110, -a TU— 104, és a TU—110/A is. össz­komfortos kényelmük, modern berendezésük lenyűgözően hat a fáradt bámulókra. Az egyik kiváncsi és akkurátus belga öregúr személyesen akart meggyőződni arról, hogy való­ban elfér-e 220 személy a TU—114-ben? Időt és fárad­ságot nem kímélve, sajátkezű- leg kimérte az utasok helyét, mindenkire két és fél araszt számítva. Sajnos, csalódottan állapította meg, hogy a gép­ben csak 219 férőhely van ... A moszkvai Ifjúsági Könyv­kiadó eben az évben több mint 115 millió példány ké­pes- és meséskönyvet, vala­mint klasszikus átdolgozáso­kat juttatott a gyermekek számára. Ezek a könyvek, — több nyelven természetesen — majdnem mind megtalálhatók a szovjet pavilon szputnyik alakú könyvsátraiban. Az óriási étterem kellemes benyomást tesz az éhes ven­dégekre. A legnagyobb moszk­vai és leningrádi éttermek hasonmása, csinos kis virág- állványok díszítik, a nagy üvegfalakon hófehér függö­nyök. Jellegzetes orosz étele­ket, kaviárt és vodkát szolgál­nak fel nagy mennyiségben, a brüsszeli éttermi viszonyok­hoz képest szinte közmondás­szerű gyorsasággal, pontosság­gal és udvariassággal. A BRÜSSZELI KIÁLLÍTÁ­SON szereplő technikai talál­mányok egyik érdekes darab­ja az a nagy elektromos szá­mológép, amely egyenleteket old meg és differenciál-szá­mításokat végez, A vezetők hosszan és türelmesen magya­rázzák kezelését és alkalma­zását. Csodálatos gépezet: kü­lönböző részek végzik az ösz- szeadást, kivonást, szorzást, osztást, a gyökvonást és integ­rál-számítást. Külön szerkezet végzi az előjelek szükség szerinti változtatását. A fel­adott művelet eredménye — egyetlen gombnyomásra — rövid idő alatt megjelenik egy ernyőn, mely hasonlít a televíziós készülékek ernyőjé­hez, amelyen egyébként a fel­adat megoldásának menete is követhető. Ez a készülék sok tudós sok évi fáradságos és nehéz munkáját könnyíti meg. A PAVILON LÁTOGATÓI mind különbözőképpen nyilat­koznak a kiállított tárgyakról. Ami a pavilon tervét, kivite­lezését, belső berendezését és díszítését illeti, a vélemények eltérőek. Mindenki egyetért azonban abban, hogy a szovjet ipar a világ legfejlettebb ipa­ra, a szocialistá munka és a szocialista életszínvonal hű tükörkép«. A látogatók általá­ban itt tartózkodnak leghosz- szabb ideig. A reggeli órákat kivéve mindig nagy sokaság és hosszú sorban álló emberek jelzik az Expo-n (a kiállítás nemzetközi rövidítése) a szov­jet pavilon helyét. A „France Urss” című fran­cia folyóiratból fordította: Nagy Katalin. Egy, az 1600-as évek végén kelt okmányban a következő magyarrá lett törökök talál­hatók: Pap Dávid 90 éves, volt hodzsa, ennek fia Pap János 48 éves, Bátori László 65 éves, aki Egerben olajbég volt, Noszvaji Ferenc 30 éves. MÉG VEZETŐK IS LET­TEK belőlük: Ali Pál, több éven át viselte az egri bírói címet. 1825-ben halt meg és a ferencrendiek kriptájába te­mették el. Hasonlóképpen igazi egri polgárokká váltak a XVIII. században Egerbe bevándorolt németek, a Plank, Dersib, Grósz, Rottenstein, Naymayer családok, akikben a legújabb időkben is városunk lakóinak őseit ismertük. Naymaver Fe­renc Eger szenátora, Naymayer Ignác pedig Eger bírája volt. Sok-sok német polgár nevét lehet feltalálni a Rókusz, az úgynevezett „német temető” német felírású sírkövein. A rácok Egerbe jövetelét nem kísérte túlzott szimpátia, hiszen az Esert megszálló tö­rök csapatoknak voltak tarto­zékai, mint markotányosok. AZ egri nép nem kedvelte a görögkeleti vallású rácokat üzérlelkűséeük m‘ ök vol­tak ugyanis az akkori idők szatócsai, kereskedői és rop­pantul meggazdagodtak; Ezért tartották róluk az eg­riek: „Török, görög — mind egy ördög”. II. József császár uralkodá­sa alatt teljes szabadságot kaptak, de a nem nekik való kiima miatt lassan kivesztek; A XVIII. században 1500-ra volt tehető a számuk (!), 1848- ban 98-ra apadtak le, s ma már csak elvétve találunk Egerben rác származású pol­gárokat, de akik megmarad­tak, jó magyarokká váltak. AZT A HAZAT, AHOL most a városi zeneiskola van, egy megbecsülésnek örvendő, tekintélyes rác ember, Pana- koszta Sándor adományozta a városnak, s a Knézich Károly utcai Bondy-féle ház a 13 aradi vértanú egyikének, Kné­zich Károlynak lett emlékol­tára. Az idegenek „egrivé-tételé- ben” — valljuk meg — része volt az egri bornak is. Főleg a németekkel kapcsolatban. 200 évvel ezelőtt már híres, akkori értelemben vett szállói és vendéglői voltak a város­nak. A régi Törvényszék he­lyén állt az „Oroszlán”- szálló, amelyben II. József császár is megszállt 1782. október 17— 19-én. A „Zöldfa”, meg a „Hosszúpincze” vendéglő ked­venc tartózkodási helye volt a város lakosainak, ahol el- borozgattak az egri polgárok; Sokszor bizony a zárórán is túl, mert a németekből álló éjjeli-őrséget a jó borral ha­mar meg lehetett vesztegetni, akik aztán nem nagyon igye­keztek a mulatozókat a haza­térésre noszogatni. Az egri bor tehát komoly marasztaló volt a bevándorló lakosokra, de elsősorban a környék kedvező földrajzi helyzete, a táj egyenesen csá­bító szépségei voltak azok a tényezők, amelyek rabul ej­tették az idegenből ideszakadt nemzetiségieket. KORABELI FELJEGYZÉ­SEK szerint a honfoglalás előtt szlávok laktak a város mai területén, s honfoglaló őseinknek is megtetszett a Bükk- és a Mátra alja, szíve­sen telepedtek meg az Alföld kapujánál. SOMODY JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents