Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-19 / 125. szám
1958. június 19., csütörtök NßPÜJSÁG 5 Szorgalmas emberek földjén (Tudósítónktól.) SZORGALMAS EMBEREK földjén tapossuk a száraz göröngyöket Besenyőtelek határában. Itt, a Hanyi felé vezető út mellett van az Előre Termelőszövetkezeti csoport, birtoka. Hogy valóban szorgalmasak az Előre tagjai, arról meggyőznek bennünket a szépen zöldallő és eléggé szépen fejlett vetemények, kapások és kalászosok. Az időjárás mostohasága ellenére is élénkzöld a kukorica, a laposabb földben szépen kalászol a búzavetés, fejlettek a dohánypalánták is. Mindez azzal magyarázható, hogy a szövetkezet tagsága munkával, odaadó szorgalmas munkával igyekszik a földnek pótolni mindazt, amit az időjárás mostohasága megvont tőle. Tuza János bácsit, a szövetkezet elnökét épp a kukorica- táblában találjuk meg, amint feleségével együtt a második kapálást végzi. Kérésünkre szívesen elmeséli a kis csoport rövid történetét, amelyből az is Kiderül, hogy érdemes így összefogva, közös erővel, társas alapon gazdálkodni. A szövetkezet 1952-ben alakult meg, és ma 27 tagja van. Eleinte bizony kissé nehezen ment, de azért mégiscsak fejlődtek. Az első esztendőben 14 mázsa búza jutott egy-egy öt holdas tagnak, tavaly pedig már 24 mázsa. Ez a két számadat jellemzően kifejezi a közös gazdálkodás jövedelmezőségének kedvező alakulását. Mi is az előnye az ilyen, ha még alacsonyfokú társulásnak is? Igen sok. Tuza János szerint a legnagyobb előny számukra az, hogy a föld egy helyen, egy tagban van, s így jobban ki tudják használni a traktorszántás lehetőségeit. Van ugyan több fogatuk mégis traktorral szántanak, mert ez sokkal olcsóbb és gazdaságosabb. A munka — legyen az kapálás, vagy aratás — sokkal jobban halad, ha egy nagy parcellában közösen látnak hozzá, és a sok szorgalmas kéz egyhamar elvégzi azt. JÓh JÁRNÁK AZ igaerővel nem rendelkező kisemberek is a csoportban, mert a fogatosok olcsó és jutányos áron végzik el helyettük a rá'uk eső vetési, boronálási, behordási és egyéb munkálatokat. Az említetteken kívül vegyük számításba például azt, hogy mit jelent a közösen végzett munka a cukorrépa termelésénél. A tagság az idén több mint tíz vagon cukorrépát termel Ezt a mennyiséget egy tételben adiák át az államnak és így az átvevő cukorgyár mázsánként két forinttal toldja meg az átvételi árakat. Az Előre tagjai élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket ' a közös munka ad számukra Éppen ezért még az idei jövedelmükből 13 000 forintot fordítanak valamilyen közös vagyon, gép vagy állat- állomány beszerzésére. Most is van már nekik egy tárcsájuk, egy kaszáló-, egy vető- és egy kaparógépük. Milyen jó is ez, amikor a nagy munkák ideién nem kell idegen segítség után szaladgálniuk, és számíthatnak a saját gépeik munkájára. Tuza János bácsi elmondja azt is. hogy a szorgalmas emberek munkája. igyekezete mindenhol meghozza a gyümölcsét. Ö maga is az elmúlt évben ötholdas tsz-tag létére ! két szerződött bikát adott át ! az á’lamnak. az idén pedig ; szintén két hízó átadására kő- tött szerződést. A csoport tag- 1 jai a közelmúltban összesen 1 22 szerződött bikát neveltek i s természetesen szép összege- i két váiztak zsebre az órából 1 Csirke László, aki szintén öt- 1 holdas tag, most olyan apa- | állatot nevel, amelyik minden ■ bizonnyal részt vesz majd az • idei Országos Mezőgazdasági ; Kiállításon is. ; Bármerre nézünk a kömyé- ; ken, mindenütt szép a határ : az Előre Tszcs 180 holdas bir- ; tokán A cukorrépájuk a je- : lek szerint túlhaladia a 220 : mázsás holdankénti átlagot. : Egy másik táblában szépen : fejlődnek a dohánypalánták j A csoport nyolcholdas do- ; hányültetvénye is szép jövedelmet biztosít majd a tagságnak. Különösen szép és jól dolgozott Ragó András táblája, aki családjával együtt időt és fáradságot nem kímélve szorgalmasan ápolja, kapálja és locsolja a fiatal palántákat. EGY MÁSIK SZORGALMAS dohányos Szabó Imre, aki a múlt évben 37 000 forint jövedelemre tett szert a dohánytermelésből. Sokat várnak a tagok az idei borsó termésükből is. A múlt évben az ötholdnyi borsóvetésük 30 000 forintot jövedelmezett, s szeretnénk, ha az idén is legalább ennyi hasznuk lenne belőle. Akármelyik termést, vagy növényféleséget is nézünk, mindegyiknél jó a terméskilátás, ez gazdag jövedelmezőség Ígérete. Az előbbiekből nyilvánvalóan kiderül, mennyi előnye és jó oldala van ennek a közös gazdálkodásnak. Előnye az egyéniekkel szemben, de hátránya azokkal szemben, akik fejlettebb formában társultak össze. Például az elosztásoknál. Külön munkát és sok időtöltést jelent az egyes termékek szétmérése, és több esetben adódik meg nem értés, cívódás, amely széthúzó erőként hat egy ilyen szövetkezetben. Az idő, és a későbbi fejlődés nyilvánvalóan megoldja majd ezeket a problé- mákcit SZORGALMAS ÉS lendületes munka közben találtuk és úgy is hagyjuk ott a besenyőtelki Előre Termelőcsoport tagságát. Becsületesen, szinte egymással versenyezve, így dolgozgatnak egész nyáron ét ezek az emberek, de meg is van az eredménye. Az eltelt hat év alatt gazdag, virágzó gazdasággá, jómódú emberek szövetkezetévé vált a kis csoport. Gombaellenőri tanfolyamot szervezett a megyei tanács A gombamérgezések meg- gátlása érdekében a megyei tanács kereskedelmi osztálya ideiglenesen beszüntette a piacon a gombák árusítását. A fogyasztók körében azonban nagyon keresett cikk a gomba. Ezért a kereskedelmi osztály kilencnapos gombaellenőri tanfolyamot szervezett, ahol az országos gombaszakoktatási bizottság szakemberei tartanak előadásokat, s így megismertetik a hallgatókkal a különböző gombafajtákat. Az ellenőrök a tanfolyam elvégzése után a piacokon rendszeresen ellenőrzik majd az eladásra kerülő gombákat. 85 ragon gabonára kötöttek szállítási szerződést a megyében Az elmúlt hetek száraz, a gabonafélékre kedvezőtlen időjárása megyénkben is fékezte a gabonaszállítási szerződések megkötését. Ennek ellenére, de különösen a múltheti kiadós eső után tízesével, húszasával kötik az előnyös szerződéseket az állammal. A legfrissebb jelentések szerint szerdán délig kenyérgabonából a megye területén 85 vagonra, sörárpából 68, napraforgóból pedig 80 vagonra kötöttek szállítási szerződéseket. Ebből a megye termelőszövetkezetei 54 vagon kenyérgabona gyors és pontos szállítását vállalták. Püspökladányi úttörő kirándulók Egerben Az iskolai tanítások befejeződése után a megye községeiből, de a környező megyékből is számos iskolás kiránduló csoport érkezik nap mint nap Egerbe. Tegnap reggel a Hajdú megyei Püspökladányból jött megyénk székhelyére egy 26 tagú általános iskolai kiránduló csoport. A püspökladányi gyerekek 30—50 forintot fizettek személyenként az útért, s az iskola mintegy 70—70 forinttal járult hozzá a kiránduláshoz. A kirándulók két napot töltenek Egerben, a harmadik nap Szilvásváradra látogatnak el. Cikkünk nyomán Többször írtunk már arról: ha valamelyik vállalat, vagy üzem munkájában észlelt hibákat és rendellenességeket a sajtóban nyilvánosságra hozzuk, illik, hogy az a vállalat — bár az erre vonatkozó törvény ezt elő is írja — a hibák megszüntetéséről a sajtónak tájékoztatást adjon. Ez ideig ez nagyon hiányosan történt meg. A vállalatok és az illetékesek leginkább a sajtó esetleges elírására reagálnak, — pedig mi emellett a másikat is elvárnánk. Végre tegnap egy olyan levelet hozott a posta, amelyben a Miskolci Állami Vasút- igazgatóság a május 11-én megjelent, „Jó üzlet a kofáknak az Eger—Putnok között közlekedő személyvonat?' című írásunkra válaszolt. írják, többször végeztek meglepetésszerű ellenőrzést az említett vonalon és a hiányosság végleges felszámolása érdekében Eger állomás oktató, illetve vezénylő tisztje hetenként a kérdéses vonatoknál meglepetésszerű ellenőrzést fog végezni. A levél további részében köszönetüket fejezik ki újságunknak, hogy segítette munkájukat e hiányosság feltárásával. A Magyar Államvasutak ezirányú tevékenységéből tanulhatna sok más vállalat... A Hazafias Népfront-bizottságok ismertetik a megye tsz-einek eredményeit A megyei Népfront-bizottságok amellett, hogy időnként ismertetik a lakossággal az aktuális bel- és külpolitikai helyzetet, sokat tesznek a termelőszövetkezetek fejlesztése érdekében is. A pélyi Népfront-bizottság tagjai rendszeresen ismertetik a községben levő igen jól dolgozó Tiszavirág Termelőszövetkezet életét, eredményeit, a tagság jövedelmét, melynek hatására az elmúlt hetekben ötven egyéni gazda kereste fel a termelőszövetkezetet, akik bejelentették, hogy az ősszel mintegy hatszáz hold földdel kívánnak belépni a termelőszövetkezetbe. A belépni szándékozók között tekintélyes középparasztok is vannak, akik tagjai a helyi Népfront-bizottságnak. Ezenkívül ugyancsak Pélyen egy negyven tagú előkészítőbizottság is alakult. A Népfront-bizottságok segítségével és példamutatásával előkészítő-bizottságok alakultak még Poroszlón, Atkáron, Űjlőrincf alván, Sarudon, Zárónkon és Átányban Ezeknek a bizottságoknak már több mint 150 tagja van, akik a gazdasági év végével új termelőszövetkezeteket fognak alakítani. Felújítják az állatállományt a dormándi Vörös Hajnal Tsz-ben A dormándi Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben esztendőkön keresztül gátolta a tenyészállatok nevelését az, hogy a tehénállomány erősen fertőzött volt gümőkórral és brucellózissal. Az idén végre megoldódott ez a probléma, a fertőzött tehénállományt törzskönyvezett előhasi üszőkkel cserélik ki. Az új állomány védelme érdekében tökéletesen feltőtlenítették az istállókat. A jóminőségű, to- vábbtenyésztésre alkalmas egyedek tartása erősen megnöveli a tsz állattenyésztésből várható jövedelmét. Több lesz az idén a másodvetés Közeledik az aratás ideje, s a termelőszövetkezetekben már arról beszélnek, hogy aratás után milyen növényt vessenek másodvetésként a tarlóba. A másodvetéshez rendelkezésre áll megfelelő meny- nyiségű vetőmag is. A füzesabonyi járásban például 12 mázsa köles van, s ezt már ki is igényelték a termelőszövetkezetek és a legeltetési bizottságok. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN több szélsőséges időjárási jelenséget értünk meg: enyhe teleket, hűvös nyarakat, hosz- szú, esős időszakokat, száraz tavaszt stb. Bár a meteorológusok mindig közlik a különleges állapotok esetén, hogy ez már ennyi és ennyi évvel ezelőtt is. előfordult, a nagy- közönségben mégis az a gyanú ébredt, hogy a különleges időjárási jelenségek talán a kísérleti atomrobbantásokkal vannak okozati összefüggésben. Ez a hiedelem azon a köztudomású tényen alapul, hogy a robbantások alkalmával rendkívüli energiák szabadulnak fel égy pillanat alatt. Ezenkívül a tudományos és hírlapi közleményekből ismeretes, hogy a robbantáskor keletkező rádióaktív izotópokat a robbanások napok alatt szerteviszik az egész világon. Egy-egy kísérleti robbantás után még a tízezer kilométer távolságban levő megfigyelő helyen is észlelni lehet a légkör, vagy a lehulló csapadék rádióaktivitásának — néha feltűnően nagy — megnövekedését. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az urániumbomba robbantása annyi mesterségesen sugárzó anyagot szór szét a levegőben, aminek hatékonysága egy perccel a robbanás után 1 millió tonna ráB kísérleti atomrobbantás és az időjárás djum sugárzásának felel meg. Egy nap múlva csak 10 tonna rádium sugárzásával egyenértékű a Föld légkörében szétszóródó anyagok sugárzása. Hónapok múlva gyakorlatilag megszűnik a sugárzás. A HIDROGÉNBOMBA pedig húszszor, ezerszer annyi anyagot termel, mint az urániumbomba. Mindezek alapján igen csábító valami okszerű összefüggésre gondolni az atomrobbantások és az időjárás között. Vizsgáljuk meg, hogy az atomrobbantások okozhattak-e lényeges változásokat a légkörben. Voltak-e az atomenergia megismerése előtt hasonló energiájú hirtelen energiafelszabadulások a földön? Voltak! Miben nyilvánult meg ez a hatás az időjárásra? Egyes vulkánkitörések energiája sokkal nagyobb, mint az atomrobbantásoké. A Kraka- toa 1883. évi kitörése mintegy tízezer millió tonna port és hamut lövellt fel 80 kilométer magasra a légkörbe. Ez szerény számításokkal is négyezerszer—tízezerszer akkora energia, mint a Hirosimában robbant atombomba energiája. A meteorológusok vizsgálatokat végeztek arra vonatkozóan, hogy az utolsó száz évben történt nagy vulkánkitörések hatása észrevehető volt-e az időjárásban. Arra az eredményre jutottak, hogy igen. A KITÖRÉSEK HAMUJÁT a légáramlatok szerteviszik a levegőben, a légkörben. A hamu két hét alatt eljut a föld minden helyére. Ez a por — hamufátyol nemcsak színpompás alkonyokat okozott (még két év múlva is), hanem visz- szaveri a napsugarak egy részét. így kevesebb meleg jut a föld felszínére Mekkora volt ez a hatás Európában? Alig hihetően nagy. Volt eset (a Katmai vulkán kitörése 1912-ben), hogy a rákövetkező félévben majdnem 20 százalékkal csökkent a napsugárzás. Ez a csökkenés két éven át volt megfigyelhető. Okozhat-e hasonló hatást az atombomba? Az atombomba rendszerint a levegőben robban és nem is szórhat a levegőbe jelentékeny portömegeket. De ha szórna is, csak több ezer robbantási kísérlet után érne fel egyetlen Krakatoa-kitöréssel. Ha tehát feltételezzük, hogy az atombomba teljes energiája portömegeket visz a magasba, akkor is csak tízszerte kisebb meteorológiai hatásra számolhatunk, mint a vulkánkitöréskor, azaz a napsugárzás 1—2 százalékos csökkenésére, ami jelentéktelen. Nem vihetnek-e a kísérleti robbantások alkalmával keletkező, felfelé irányuló légáramlatok jelentékeny meny- nyiségű vizet a magasba, például tengeralatti robbanáskor'' Tegyük fel, hogy egy hirosi- mai nagyságú bomba energiájának 20 százaléka változik át a magasba vitt vízpára helyzeti energiájává. Ez mintegy 400 ezer kilowattórát, azaz kb. 140 ezermillió méterkilogrammot tesz ki. MEKKORA ESŐT JELENTENE ez, ha ezer méter magasból hullana le? Egy kis nyári záport: 20 négyzetkilométer területen hat milliméteres csapadékot okozna. Tehát, mintegy 5000 hirosi- mai nagyságú atombomba lenne szükséges ahhoz, hogy annyi vizet emeljen példánk srint a magasba, amennyi egy kb. 100 000 négyzetkilométeres területre huhva egy százalékkal növelné az átlagos csapadékmennyiséget. De hátha hatással vannak az atomrobbantások a csapadékelosztásra a Földön? A csapadék elosztását úgy lehetne megváltoztatni, ha {megváltoztatnánk a földünk t időjárására döntő befolyású c nagy levegőáramlások útvona- l lát vagy erősségét. Például, > ha egy robbantás nagy óceI áni páradús levegőtömegeket ! terelne Európa felé... > Elegendő — ehhez a kísér- J leti robbantások energiája? ; Egy kis számítás alapján ; könnyen felelhetünk erre. ! Képzeljünk el egy Körülbe> lül 100 000 négyzetkilométer ! nagyságú területet. Tegyük ! fel, hogy a felette levő három ! kilométer magas levegömeny> nyiséget ötméteres és másod> percenkénti sebességgel moz• gásba akarjuk hozni. Ehhez • az aránylag csekély levegő- ; mennyiségnek a mozgatásához ■ 100 robbanás energiája lenne ■ szükséges. Pedig a számításba ; vett légmozgás elenyészően ; csekélység az Európa éghajla- i tát irányító hatalmas légköri Jön a harmadik — Ah, az semmi, öregem, — mondta az egyik, hogy a hangja megremegtette az ablaküveget. — Amikor egy szál pallón, hasrafeküdve rajta, kézzel lapátolva eveztem át a megáradt Tiszán... Az igen! Ott álltak a parton az emberek. Az asszonyok sírtak és imádkoztak, a férfiak káromkodtak és tehetetlenül topogtak, de én... öregem, én nevetve léptem ki a partra... — Hát amikor én — így a másik, ha lehet, még hangosabban —, amikor én szemtől szembe álltam, a megsebesült és meg- dühödött vaddisznóval. Ahhoz mit szólsz, komám? A fegyver a földön, töltetlenül, a disznó horkan, szeme, agyara vérben, fejét leszegve és tőlem vagy tíz méterre, rohamra indul... Dübörög a föld. még egy pillanat és végem... S akkor előrántom vadásztőrömet, egy lépés oldalt, a disznó el- viharzik mellettem, hogy súrolja nadrágomat és én oldalról bele a tőrrel... Mire vadásztársaim lélekszakadva odaértek, hogy gyászmisét mondjanak felettem, én már hahaha... én már... — Ugyan, kérlek, szép történet, szép, s valóban bátorságra volt szükség. De ide figyelj, — így az egyik —, amikor én a Balatonon, viharban, egy egész vitorlást és utasait mentettem meg kis csónakommal... — Szép... szép, de amikor egy téli vadászaton szembe kerültem a Kárpátokból idekerült kiéhezett farkassal... — Az semmi, de... — Az semmi, de... Jön a harmadik. Csendes, keszeg kis emberke. Leül. S halkan közbe szól. — Az semmi, most voltam az igazgatónál ... Alaposan odamondogattam neki, hogy voltaképpen mit képzel... és miegymás ... Csend. E hőstettre már nincs licit. (egri) áramlások energiájához képest. Említettük, hogy az atomrobbanás óriási mennyiségű iont (elektromosan töltött alkatrészeket) termel a levegőben. Ezen pedig lecsapódási magok a vízpárák számára. Ha telített levegőbe ionok kerülnek, megkezdődik a köd, a felhőképződés. PÉLDÁUL A KÖDKAM- RABAN sok ezer kilométer másodpercenkénti sebességgel repülő alkatrészek pályájuk mentén ionizálják a levegőt és ime, ködfonal jelenik meg a pálya mentén. Vagy ha egy csövön át láthatatlan, telített vízgőz áramlik ki, és a cső nyílása előtt elektromos szikrát keltünk, azonnal felhővé változik, a különben láthatatlan párasugár. Kétségtelen tehát, hogy a telített páratartalmú levegőben az ionok jelenléte előmozdítja a felhő képződést. ''hőképződést mondunk. s nem esőképződést! Mert, hogy felhőből eső keletkezzék, annak még külön feltételei vannak. Elgondolható tehát, hogyha valahol megvannak az eső keletkezésének feltételei, csupán a lecsapódási magok nincsen- nek jelen és egy áramlat atomrobbantásból származó ionokat hoz, megindul az epő, ami különben elmaradt volna. ÖSSZEGEZZÜK következtetéseinket: 1. Az atomrobbanások energiája elenyészően kicsi ahhoz, hogy közvetlen hatása befolyásolja az időjárást (nem változtatja meg a légáramlatok útvonalát, nem emelhet számbavehető vizet a magasba). 2. Tény az, hogy az atomrobbanáskor szerte szóródó rádióaktív anyagok, ionok megnövelik a levegőben a lecsapódási magok számát. Kedvezőbb körülménveket teremtenek a felhősödésre. de közelebbit ma még nem mondhatunk arra nézve hogy ennek hatása valóban megnyilvánul-e az időjárásban, s mekkora mértékljen Az egész világon folyik erre nézve az adatgyűjtés. ÖVEGES JÓZSEF
