Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-12 / 119. szám

4 NÉPÚJSÁG !!>58. június 12, csütörtök Egy érdekes életű magyar: Xantus János ALIG TÖBB. MINT FÉL év­százada halt meg Xantus Já­nos, egyike a legérdekesebb életű magyaroknak. Nevét először a magyar szabadság- harcban, 1848-ban hallotta az ország, ám később nem volt ez a név ismeretlen messze ten­gerentúli országok lakói előtt sem: mint a nagy magyar vi­lágutazók egyike, szerzett öt világrész tudományos körei­ben ismert nevet magának. 1825. októberben született. Iskoláit nagy szorgalommal, jelesen végezte, majd jogi pá­lyára lépett. Mikor a márciusi ifjak 1848-ban Pesten kikiált­ják a forradalmat, Xántus fia­talságának teljes lelkesedésé­vel áll az új eszmék mellé. — Hamarosan ott látjuk őt is a forradalom hadseregében, Kos­suth zászlaja alatt. A hadse­regben hamarosan eléri a tűz- mesteri rangot és az alig hu­szonhárom éves fiatalember a Jellasich-ot tönkreverő pákoz- di csatában tűnik ki személyes bátorságával, kitűnő katonai képességeivel. Xantus vakmerő katona volt, de katonai pályafutása csaknem tragikus váratlanság­gal ért véget Érsekújvár mel­lett részt vett egy katonai por­tyázáson és az ellenséget ül­dözve, nem vette észre, hogy tőrbecsalták. Osztrák fogságba esett. A szabadságharc buká­sa után ugyanaz a sors várt rá, mint a legtöbb fogságba esett magyar honvédtisztre. Megfosztották rangjától és közkatonaként besorozták a gyűlölt császári hadseregbe. Kiszökött Drezdába és felke­reste azokat a magyar politi­kusokat, akik nem akartak beletörődni a szabadságharc elvesztésébe és itt próbáltak szervezkedni a császári ház ellen. Xantus teljes lázzal ve­tette bele magát a szervezke­désbe. Prágába utazott, a csá­szár ellen lázító röplapokat vitt magával. Egy rendőrspicli azonban elárulta, s letartóztat­ták. Xantus azonban nem adta könnyen szabadságát. Megszö­kött "a fogságból, gyalog, eső­ben, sárban, viharban, novem­beri fagyban jutott el az El­báig. Itt egy gyümölcsszállító hajón bújt el. NEMSOKÁRA HAMBURG­BAN találkozott barátaival. Xántus ekkor látta először a tengert. Nem habozott, elsze­gődött matróznak az egyik, éppen útnak induló tengeri ha­jóra. Londonban szállt partra, alig néhány garassal a zsebé­ben. 1852-ben Xantus újra ha­jóra ült: egy kivándorlóhajó vitte a volt fiatal honvédtisz­• tét Amerika felé. Zsebében hét dollár — ez minden vagyona a fiatalságán kívül. A múlt század közepének Amerikájában Xantus azonnal kapott munkát. Volt újságki- ' hordó, matróz, kereskedőse­géd, mérnök, rajzoló, patikus, zongoratanár, napszámos. Leg- " többször kemény fizikai mun­kát végzett, övig vízben dol­gozott, mocsaras helyeket át­szelő vasútépítkezéseken, csa­tornamedreken. Amerikában találkozott en­nek a gazdag országnak egyre jobban megfélemlített, egyre kisebb körbe szorított őslakói­val, az indiánokkal. Xantus • egy mérnök-expedícióval ke­rült az indiánok közé. Az ex­pedíciót egy vasúttársaság szervezte, amely St. Louisból Kaliforniáig, egy sereg indián rezervátumon keresztül vas­utat akart építtetni. Xantus itt a munka során ismerkedett meg a szeminol-indiántörzs- zsel, amelynek ősi népi kultú­rája, szokásai nagyban felkel­tették érdeklődését. Xantus feljegyzéseket készí­tett a szeminolok életéről, ta­nulmányozta nyelvüket, életü­ket, vadászati eljárásukat, kultúrájukat, gazdálkodásukat. A NEBRASKA FOLYÓ vi­dékén egy másik indián törzs- zsel került össze, a pota-wato- mikkal, akiket az angol gyar­matosító törekvések tizedeltek meg. Xan tust egyre jobban iz­gatta ezeknek az indián tör­zseknek az élete. Nagy utazá­sokat tett. Útjáról, az indiánokról több cikket írt, előadást tartott, amelyeknek olyan sikere volt, hogy hamarosan meghívták New-Orleansba az egyetemre néprajzi, természettudományi előadások tartására. De útja ismét Amerika ismeretlen tá­jai felé viszi. Részt vesz Kan­sas feltérképezési munkálatai­ban. Neki való munka ez, hi­szen a térképező expedíció éveket tölthet teljesen isme­retlen, civilizálatlan területe­ken, ahol számos indiántörzs még teljesen ősi életformák között él. Itt ismerkedik meg Xantus a kickapoo indiánok­kal. Űtja során teljesen isme­retlen területeket fedez fel, pontos térképet készít hatal­mas területekről, s ezzel beír­ja nevét az amerikai földrajz­tudományba. Megállapították, hogy Xantus, amikor a Cana­dian folyó vízrendszerét fel­térképezte, Észak-Amerika tér­képének egyrészéről letörölte a fehér foltokat. Közben lá­daszámra gyűjti az ismeretlen vidékek természeti kincseit, állatait, ásványait, ötszáz, jó­formán ismeretlen csúszómá­szót rendszerezett gyűjtemé­nyében, hétszáz halat prepa­rált, tizenöt mázsa ásványt szedett össze. Gyűjteményé­nek egy része ma a Nemzeti Múzeumban látható, másik, nagyobb része azonban az amerikai Smithson Intézet tu­lajdona. Kansasi útjának páratlanul gazdag eredményei egyszerre felhívták az akkori amerikai tudományos körök figyelmét a magyar tudósra. Most már hi­vatalosan küldik ki térképezé­si munkára Kaliforniába. Há­rom éven keresztül járja a kaliforniai partvidéket, s olyan páratlanul gazdag ter­mészettudományi kincseket gyűjt össze térképezési mun­kája közben, hegy Amerika legnagyobb tudósaként ünnepli őt. Különösen gazdagok az in­diántörzsekre vonatkozó fel­jegyzései. Xantus az első volt azok között, akik az amerikai indiánok életét, szokásait, kul­túráiét feltárták s megörökí­tették. XANTUS NEVE MAR világ­(Tudósítónktól.) Már nincs messze az .idő, amikor újra előkerülnek a ka­szák, az arató-cséplők, s neki- állnak a széles búzatábláknak: megkezdődik a nyár legna­gyobb munkája, az aratás. A jó gazda ilyenkor bizony már nagyban töri a fejét, tervez, gondolkodik, hogyan is oldja meg, hogyan is végezze el ezt a sok munkát. Alapos és megfontolt tervre, komoly fel­készülésre van szükség min­den kis és nagy gazdaságban, községben, vagy éppen ter­melőszövetkezetben. Azért is fontos a jó felkészülés, mert az idei termés a mostoha idő­járás miatt nem mondható a legjobbnak, s ebből követke­zik, hogy fokozott gonddal és féltéssel kell ügyelni minden szem gabonára. Sok múlik az emberek mun­káján, sok múlik azon, hogy az aratási munkák sikeres le­bonyolításával mennyi gabo­nát menthetünk meg az idei termésből. Ezt az előkészületet vizs- gálgattuk Dormánd községben is, ahol a községi tanács el­nöke, aki egyben a mezőgaz­dasági felügyelő teendőit is ellátja, alapos tervet készített. Ezt a tervet június 6-án, a községi tanácsülés is megvi­tatta, és hasznos javaslatok­kal egészítette ki. A község határa több ezer holdból áll, s ebből közel ezer hold lesz a betakarításra váró gabona. Lesz-e elég munkaerő, ha az aratásra kerül majd a ser? A tanácselnök vélemé­nye szerint, ami a munkaerőt illeti, az egyénieknél nem lesz baj, mert túlnyomó több­ségükben néhány hold földjük van. Igen sok az egy-két hol­das emberek száma, s ezek — kis területről lévén szó — hamar le tudják vágni a gabonájukat. Nagyobb probléma mutat­szerte ismert, könyveit több nyelvre lefordították, amikor 1864-ben hazatér Magyaror­szágra. Itthon ő veti fel az Állatkert alapításának tervét. Pihenni akar hazájában, ám amikor itthon felmerül egy keletázsiai expedíció terve, Xantus örömmel vállalja, hogy részt vesz az expedícióban. — 1868. októberében indul el ha­jója Triesztből Kelet-Ázsia felé. Meglátogatja Ceylont, ahol néhány hetet tölt csak, de bámulatos megfigyelőképes­sége révén ilyen rövid idő alatt is értékes ásvánvi, ter­mészettudományi kincseket szerez. Ceylonból Indiába uta­zik, majd Kokinkínába, innen Kínába és Japánba. Később egy incidens miatt szakít a társasággal és egyedül indul útnak. Bejárja Borneót, Szu- mátrát, Jávát, Szingapúrt, és útján páratlanul gazdag anya­got: 100 000 állatféle leírását, 65 000 növényt, 500 ásványt, 3000 néprajzi tárgyat, 300 kéz­iratot gyűjt össze a magyar tudomány részére. Nemzeti Múzeumunk természettudomá­nyi kincseinek javarészét Xan­tus Jánosnak köszönheti. Magyarországra visszatérve, itthon folytatja nagyjelentő­ségű tudományos munkáját. Rendszerezi gyűjteményeit, részt vesz a Földrajzi Társa­ság megalapításában. A világ­hírű tudóst azonban itthon sok mellőzés éri. Csupán jelenték­telen osztályvezetői állást ka­pott az államtól, de nem törő­dött vele. Nem a miniszterek­nek, hatalmasságoknak, ha­nem a népnek dolgozott, az volt az álma, hogy a Nemzeti Múzeum gyűjteményét a nép láthassa. Ismerje meg a ma­gyar nép a messze idegen föl­dek lakóinak életét, szokásait és tanuljon belőle. HATVAN ESZTENDEJE el­múlt, hogy meghalt Xantus János. Neve és munkássága megérdemli, hogy emlékez­zünk rá. Élete és munkája olyan példa, amely ma is kö­vetendő. Tájékoztató a zenei általános iskoláról 1958. június 12., csütörtök: 1948. A Magyar Dolgozók Pártja megalakulása és I. kongresszusa. (Egyesülési kongresszus.) 1848. Fegyveres népi felkelés Prágában. 1838-ban halt meg Eötvös Ignác, jogtudományi író. 1933-ban halt meg Pakots József író. NÉVNAP Ne feledjük: pénteken TÓBIÁS EGRI VÖRÖS CSILLAG Éjjeli őrjárat EGRI BRODY Nincs előadás EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Spanyol kertész GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Apák és fiúk GYÖNGYÖSI PUSKIN Aranypók HATVANI VÖRÖS CSILLAG Svejk, a derék katona (I. rész) HATVANI KOSSUTH Nem volt hiába Füzesabony Az én lányom PÉTERVASARA - Nincs előadás HEVES Lissy Már második éve működik Egerben a zenei általános is­kola. Az érdeklődésre való te­kintettel ezúton kívánunk tá­jékoztatót adni a zenei álta­lános iskoláról. A zenei általános iskola cél­ja: zeneileg művelt társada­lom kialakítása. Nem célja te­hát zenei szakemberek neve­lése. Ez persze nem zárja ki azt, hogy az itt végzett növen­dékek közül ne válasszanak zenei pályát az arra igazán rátermettek. Az iskola Kodály Zoltán el­gondolása szerint működik. Jelenleg 50 ilyen iskola van az országban, de a világ min­den részéből érdeklődnek iránta, mivel eredményekben rendkívül gazdag. A zenei általános iskolában mindennap van énekóra, harmadik osztálytól pedig hangszeres zenét is tanulnak a gyermekek. Kötelező még a társas zene és a karének. Ta­nulnak még első osztálytól kezdve népi táncot is, melynek keretében a gyermekek nem­csak a magyar tájak táncai­val ismerkednek meg, de a szép mozgást is elsajátítják. Az iskola egyik célja a mű­vészi szépségek iránti szere- tetre nevelés és ezáltal a jel­lem, egyéniség kialakítása. Feltehető a kérdés, milyen eredményt érnek el a többi tantárgyakban? Az eudigi ta­pasztalatok szerint (az ország egész területén) a zenei álta­lános iskolában a többi tár­gyak eredménye is igen jó, s ez talán éppen a zene nevelő hatásának köszönhető, mert hiszen ezen gyermekek semmi másban nem különböznek töb­bi társaiktól, mint abban, hogy jó zenei hallásuk van. Az iskolába elsősorban jó­hallású gyermekeket veszünk fel, s főképpen azoknak ajánl­ható, akiknél korán felismer­hető az ének és zene iránti érdeklődés, mert a követel­mény elég nagy. Egerben a zenei tagozatú általános iskola az I. sz. álta­lános iskola keretében műkö­dik (Irgalmas-u. 4. sz.) s a ta­nulókat az egész város terüle­téről felveszik az I. osztályba. Bővebb felvilágosítást az isko­la igazgatósága szívesen ad minden érdeklődő szülő szá­mára. A jelentkező gyermekek felvételi (hallás-vizsgán) vesz­nek részt, még a tanévvégi be- íratások előtt, tehát június 21. előtt. A felvételi vizsgák 19-én és 20-án reggel 8 órától kezdőd­nek. Hárommillió forint az autóbusz pályaudvar korszerűsítésére műsora, Egerben este fél 8 órakor: Szenteltvízés^kokaln Hevesen este 8 órakor: Marica grófnő A Mátra kapujában levő város, Gyöngyös forgalma az utóbbi évek alatt nagyon megnőtt. Ezzel a hatalmas fej­lődéssel nem tudott lépést tar­tani az autóbusz megálló kor­szerűsítése. Ezért Gyöngyösön hárommillió forintos költség­gel, az Április 4-e téren meg­kezdik egy, a modem közle­kedésnek megfelelő, korszerű autóbusz» pályaudvar építését. Naponta több mint 300 autó­busz forgalmát tudják bizto­sítani a pályaudvaron és 17 kocsi egyidejű beállása lesz biztosítva. Modern utasváró­csarnokkal, forgalomirányító szárnyépülettel és későbbiek folyamán korszerű utasellátó pavilonnal látják él ezt az új létesítményt. Az építkezés be­Dormándon felkészültek a nagy nyári munkára kozik majd a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetnél, ahol tudvalévőén kevés a férfi munkaerő. A szövetkezet ezért igyekszik majd a gépállomás­sal kötött szerződés szerint teljes gépi aratást végezni. Természetesen arra is felké­szültek, hogy ha a gép mun­kájában zavar adódik, akkor majd aratópárok kézierővel sietnek segítségére. Dicséretreméltó dolog még a KISZ-fiatalok felajánlása is, akik készek., segíteni néhány aratópárral az idősebb csalá­dok, vagy éppen a megbete­gedett családfők gabonájáhák learatásánál. Az aratási mun­kák menete tehát ezek szerint megoldódik Dormándon, és a viaszérés kezdetétől számítva 3—8 nap alatt be is tudják fejezni ezt a fontos munkát. A behordással kapcsolatban éppen fordított a helyzet, mint az aratásnál. Itt a ter­melőszövetkezet van fölény­ben az egyéniekkel szemben. A szövetkezetnek saját vonta­tója, több, erős igásfogata van, így saját erőből könnyedén megoldják a behordást. Az egyéniek, s főleg az 1—3 hol­dasok, nem rendelkeznek sa­ját igaerővel. A községben mindössze 35 fogat van, és így minden fogatra közel 20 hold gabona termésének hazaszállí­tása vár. Ez bizony sok egy kicsit, s a községi tanács úgy próbál segíteni, hogy több vontatót kér a gépállomástól, s néhány teherautót az Autó- közlekedési Vállalattól. Ezen­kívül megszervezi, hogy a gazdák egymásnak kölcsönö­sen segítve,, összefogva oldják meg a gyors behordást. Még hónapokkal ezelőtt kijelölték a közös szérű helyét, a Heves felé vezető köves út mellett. Felülvizsgálják az egyéni gazdák portáit, hogy tűzrendészeti szempontból ál-, kalmas-e az kazlak rakására. Ebben a munkában segíti a tanácsot a tűzoltóság. A tűz­védelem megszervezése szin­tén, már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. Már több gaz­dagyűlésen elmondották a la­kosságnak, hogy erre az időre milyen tűzvédelmi felszere­léseket kötelesek beszerezni. A tanácstagok is tájékoztatták már erről a lakosságot. A gazdák meg is fogadták a jó tanácsokat, és minden udva­ron ott látható már a víz,, a vödör, a lapát, a szikracsapó, a létra, a csáklya és a többi felszerelés. A községi tűzoltó testület 's készül. Mindenekelőtt ők vizs­gálják felül, ki kaphat behor- dási engedélyt és ebben a munkában a tanács mellett működő Tűzvédelmi Bizottság is tevékenyen részt vesz. Az aratás kezdetén azonnal meg­kezdik a figyelő szolgálatot és megszervezik a tűzkészültsé- get. A megfigyelők a torony­ból tartják szemmel a környé­ket, a tűzoltó szertárnál pe­dig több ember, egy lovasfo­gat. egy kézi- és egy kocsi­fecskendő áll készen, ha eset­leg valahol tüzet okozna a gondatlanság. A közös szérű tűzvédelmét úgy biztosítják, hogy oda viszik ki a tűzoltó­ság 10 hektoliteres hordóját, ezenkívül kijelölik a környék­beli bővizű kutakat, ahonnan esetleg veszély esetén a szi­fejezése után a városrende­zési terv figyelembevételével, parkosítani fogják az új busz­megálló környékét. 10 ezer forint játszótérre Tarnaőrsön, a községfejlesz­tési terv készítésénél elhatá­rozták, hogy a község legfiata­labb lakói részére 10 ezer fo­rintos beruházással játszóteret létesítenek. Hinta lesz rajta, körforgó és a játékban elfá­radt gyerekek részére padok. Mindez ki iá^meríti a 10 ezer forintos keretet úgy, hogy a játszótér kiépítését társadalmi munkával végzik a község la­kói. vattyuk vizet húzhatnak. A termelőszövetkezet szérűjén hatalmas, harminchektós tar­tályt töltenek meg vízzel, ezenkívül egy négyhektos hor­dóban, és számos kisebb edényben tárolják az oltáshoz szükséges vízmennyiséget. A cséplés megszervezését szintén a gépállomással kar­öltve bonyolítja le a községi tanács. A lakosság szeretné, ha legalább három cséplőt biztosítanának részükre. Az egyik s közös szérűn dolgoz­na, a másik a tsz-ben, a har­madik pedig járná a gazdák portái:. A dormándi gazdáknak van még egy nagy kérelmük az aprórmgvak cséplésével kap­csolatban. Az eddigi szomorú tapaiztalat az volt, hogy a cségtést végző traktorista nem sok’it adott a becsületes mun­kán és az értékes magvak jó­rése a szalmában maradt. M«st- arra kérik a füzesabo- njí gépállomás vezetőit, hogy leietőleg olyan. traktorost oszon be hozzájuk, aki ide- vtló, és aki érdekelt is a jó nunkában. A nagy felkészülés tehát megtörtént. Ebben a munkában oroszlán- részt vállalt és teljesített is ja községi tanács, de mindez | még nem minden. A község {minden tömegszervezete sokat > tehet még azért, hogy minél {előbb és minél kevesebb l szemveszteséggel végezhessék >Dormándon az idei termés > betakarítását. Szükség van te­> hát a községi vezetők, v, b. > tagok, tömegszervezeti aktí- ;vák példamutatására, segítő, jó I munkájára. Nem kis dologról, ; hanem a község jövő évi ke­nyeréről van szó, amikor a : nyári munkák zavartalan le­bonyolításáért széliünk síkra, : A jó felkészülés, igaz, már maga félsiker, de még nem minden. Igyekezzenek hát ezeket minél tökéletesebben megvalósítani, hogy nagyobb kenyér jusson minden dolgo­zó asztalára. A/V\AAAAA^SAAAAAAAA/\AAAA^v\AA/V\AAAAA/VVVXAAA/VS/VVVS/VNAAAAA/NAAAAAAA^vNAAAAA/VNAAAAA/VVVVVNAAAAAAAAAAA cAiitóbuJZőii A nő kétségkívül csinos, nagyon csinos. S érdekes, hogy a csinos nők mennyire észreveszik a vonzó külsejű férfiakat. Például engem! Most néz rám harmadszor, sőt immár negyedszer. Izgató a tekintete. Meg kellene szólitani. Utóvégre én vagyok a férfi, nekem kell kezdeményezni. Kellemes, alt hangja lehet, ez illik a fekete hajhoz és fekete szem­hez. Igen, felállók, odamegyek hozzá, s mint régi ismerős, megkérdezem: Ö, hová utazik... hová? Lehet, hogy a kérdés kicsit blöd, de kérdés, amire felelhet, s azután már megnyí­lik az út a fesztelen és vidám csevegéshez. Ah, ismét rámnéz. Jaj, de csinos! — Kis tüzet, ha kaphatnék — hallom a hangját, s nézem karcsú ujjait, amint a ci­garettái tartják. A mellette ülő férfi pattan, öngyújtót vesz elő, tüzet ad, mond valamit, a no válaszol. Neki! A férfi ismét mond va­lamit és a nő újra válaszol. így megy z vagy öt percig. A nő már nevet, s egyált- lán rám se néz. Idegesítő dolog. Csuda áy aljas fráter az ott mellette! Olyan aszfalte- tyár típus, aki képes egy cigaretta parcsa árán ismeretséget kötni bárkivel, csak s?k- nya legyen rajta. Igen, sajnos, ilyenek £ok a férfiak, akik miatt szégyenkeznie cell minden igaz és becsületes nadrágos erOer- nek. S a nő nevet, de hogy nevet! Égés fel­húzódik az orra, hogy pisze lesz tőle. mi­lyen nagy szája van! Nem is fiatal, nőst, ahogy így jobban megnézem, egyáltalá nem is fiatal. Sőt! öregecske. És csúnya most már határozottan látom, hogy csúny Úgy kell annak a szemtelen fráternek! S elégülten hátradűlök az ülésen.Hiába. az erény mindig meghozza a maga jtalmát' :gri)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents