Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-11 / 118. szám

1958. június 11., szerda

NEPOJSAG

5

/

Az új élet küszöbén

(Tudósítónktól.)

POROSZLÖN ISMÉT megmozdult a föld. Több mint száz család talpa alatt kezdődött el ezúttal a nagy földindulás, y! Nagy dolog ez egy község éle- s tében, amikor több száz ember szinte máról-hónapra szakít a •iégi, évszázados életformával, V* és új utat keresve, új életre, a it társas gazdálkodásra szánja el W önmagát.

Az újságok már hírül is adták, hogy a községben több új termelőszövetkezet van alakulóban. A kezdeti próbálkozások, szervezkedések után a múlt hónap elején harminc taggal megalakult a Május 1. Termelőszövetkezeti Csoport. Ez volt az első fecske, de rövidesen nyomon követi a második is, amely Posztos Imre vezetésével Űj Élet néven jelenti majd be megalakulását.

A társas gazdálkodás most már igazán tért hódított magának. Erről beszélgettünk az egyik újdonsült tsz-tag, Németh Lajos lakásán, ahol a szíves házigazdán kívül Sebők Kálmán, a szövetkezet egyik agilis szervezője és Tóth Miklós községi párttitkár is jelen volt. Itt tudtuk meg, hogy a Május 1. tagsága az idén 300 holdon kezdi el a közös életet. Ez a birtok természetesen még őszig szaporodik, mert nap mint nap új belépők vannak. Egy rövid hónap leforgása alatt máris kilenc új taggal gyarapodtak.

A mi szövetkezetünk — mondja Sebők Kálmán — a kisemberek, a földhözjuttatot- tak és az újgazdák szövetkezete. Galambos Károly, Fodor Imre és Molnár József nyolcholdasok, Oláh György, és Kocsis Lajos hat-hat hold földdel jöttek ide, Czövek Károly hétholdas gazda, tehát nálunk mindenki kisember. Szorgalmas, jó munkás mindegyikük, szedetik a földet és meg is tudják dolgozni.

SZERETNÉNK, HA elmondaná, Sebők elvtárs, miért is kezdett hozzá a tsz-szervezés- hez, mi késztette arra, hogy ezt az utat választotta?

Hát figyeljenek csak ide, — hallgassák meg az én sorsomat, mindjárt megértik. Hatholdas gazda vagyok, s a hat hold földem tizenkét darabban van több kilométerre egymástól. Van két jó lovam, elég gazdasági felszereléssel rendelkezem, de még így is elő- , nyösebbnek látom a közös munkát. Hiába szeretném traktorral felszántani a földemet, képtelen vagyok erre, — mert a gép nem keres és nem is kereshet fel külön-külön minden távoli parcellát. A gépi munkának pedig feltétlen híve vagyok.

— Nincs is annál jobb — veti közbe Német Lajos, csak meg kell nézni a Kossuth Tsz tábláját a hatvanhármas dűlőben. Régebben ott csak kásafű és cigánybúza termett. Most, amióta a traktor jó mélyen felforgatja. 12—14 mázsás búzatermést aratnak le róla a szövetkezetiek.

— De, hogy tovább vigyem a szó fonalát — folytatja innen Sebők Kálmán — el kell mondanom, hogy azért megéltem én egyéni koromban is úgy, ahogy Szegény summás- ember fia vagyok, megszoktam a munkát, gyermekkorom óta. A felszabadulás előtt arató és napszámos voltam. Saját földem két hold volt, és bizony sokat kellett mellettc- dolgozni még másoknak, hogy megéljek belőle. A felszabadulás után lettem ú‘gazda. Mondom, így is megéltem a magam munkájából és emberségemből. A munkától sohasem ijedtem meg dolgoztam szinte éjjel-nappal, megállás nélkül, az egész családommal együtt. A hat hold föld mellett azért még igen sok feles munkát, fuvart és bérmunkái kellett vállalnom hogy haladni tudjak ötről-hatra.

Hogy el ne felejtsem, régebben is gondo ’am már a közös gazdálkodásra Ezelőtt két évvel beléptem a Kossuth Termelőszövetkezetbe, de jóformán meg sem tudtam melegedni. mert az ellenforradalom vihara szétszórt oennün- ket, újra visssza az egyéni sorsba. Dolgoztam tovább mint egyéni gazda, de a szövetkezetei még azóta sem tudom feledni.

MI VOLT A KÖZVETLEN

indítóoka a belépésnek? Hát az úgy volt, hogy több felől és alaposan biztattak. Eljártam a kisgyűlésekre, sokat beszélgettem tsz-tagokkal, no meg én sem voltam ellensége a jónak. „Könnyű Katit táncba vinni — tartja a közmondás, — ha maga is akarja”. Láttam azt, hogy az egyes típusú szövetkezeti tagok búzája 13 mázsát fizetett holdanként, amikor nekem csak hét mázsa termett. Gondoltam egy nagyot: Miért ne lehetne nekem is jobb termésem, amikor nekem is jogom van arra, hogy kedvezőbb életformát válasszak. — Tóth Miklós párttitkár itt közbeszól:

— Igaz, nemcsak Kálmán bátyám gondolkodott így, hanem a faluban többen is. A pártszervezet segítette, bátorította őket, s így nyugodtan ki mertek állni a nyilvánosság elé. Sebők Kálmán és a többi is felismerte, hogy az ösz- szefogásban az erő. Ez a gondolat most a tavasszal érett bennük cselekedetté és május elsején, a tavasz legszebb ünnepén bejelentették megalakulásukat.

Hogy sokkal jobb az új életforma a réginél, azt már mindenki látja az új belépők közül. Tele vannak reményekkel, hisznek és bíznak a jobb sorsban, a boldogabb jövendőben, ezek az emberek. Az első közgyűlést, az alakulót már meg is tartották. Ott mondották ki, hogy ősztől kezdve már közös táblába vetik a gabonájukat. A második közgyűlésre a napokban kerül sor, amelyen már beszélgetnek, javasolnak, együtt szövögetik az új jövendő terveit. Kérik a járási és megyei illetékes szerveket, hogy ne sokáig húzzák a tagosítást. Részleges tagosítást várnak, hogy egy táblában kaphassák

meg az új birtokukat Szó lesz már itt a 20 százalékos adókedvezményről és mindarról a sok-sok dologról, amihez az ősszel hozzálátnak.

bátrán vágnák neki

az új életnek. Munkaerő lesz bőven a közös táblákra, hiszen a családtagok mindenütt sokat segítenek majd. Néni lesz hiány igaerőben sem Minden gazda udvarán jókora halom istállótrágya púposodik. Jut belőle bőven az új birtokra. Bíznak abban, hogy a Sa- rudi Gépállomás jó munkát végez földjeiken, ugyanakkor megalakulásukkal a gépállomásnak is sok munkalehetőséget adnak.

A lelkes kis csoport nagy reményekkel lát hozzá a közös munkához ősszel. Sebők Kálmán, Németh Lajos és a többi gazda is ebben látja a jövendőjének biztos zálogát, legalábbis ez a meggyőződés és szilárd hit érződik ki az itteni beszélgetésből, minden szavuk nyomán. A községi párttitkár befejezőül igen helyesen állapítja meg az alábbiakat.

— Igen jó dolog az, ha bíznak az új életben, ha sokat várnak tőle, de ugyanakkor ők is jó munkával, szorgalommal segítsék elő szövetkezetük fejlődését, saját maguk boldogulását. A szövetkezet elvégre értük van, értük munkálkodik. A községi párt- szervezet eddig is tudta, ezután is tudja, mi a kötelessége. Továbbra is odaadjuk segítő kezünket, csak bízzanak bennünk, bízzanak a párt szavában.

MAR NEM SOK IDŐ van

hátra, s betakarítás után a kis csoport útjára indul. Olyan út ez, amit saját maguk választottak, minden kényszer és erőszak nélkül, és a boldogabb jövendő felé vezet. A jövő esztendők tapasztalatai igazolják majd, hogy nem választottak rosszul.

Pontos munkaegység-elszámolás — igazságos premizálás a megye termelőszövetkezeteiben

A kiskörei „Dózsa” Termelőszövetkezet kezdeményezésére eddig nyolc közös gazdaság tagsága határozta el, hogy az eddiginél pontosabb munkaegységnyilvántartást vezet. E célra a tagság köréből brigád- elszámolót jelölnek ki, aki naponta beírja a teljesített munkaegységet és azt is feltünteti a termelőszövetkezet könyveiben, hogy melyik növényre hány munkaegységet használtak, tehát mennyire jövedelmező a gazdálkodás.

A brigáde'lszámolók munkájától azt is várják a tsz-tagok,

10 év újítási haszna 500 millió forint

Az egész országban nehezen lehetne találni olyan munka- területet, ahol ne gyorsította volna meg a különböző munkafolyamatot, ne hozott volna sok százezer forintos megtakarítást a különböző ú ítás. igen szép eredmények születtek a mezőgazdaságban is. Az elmúlt tíz esztendő alatt ösz- szesen 28 ezer újítás született az erdőgazdaságokban, gépállomásokon, a mezőgazdaság minden területén, s ezek az újítások mintegy 500 millió forint hasznot hoztak népgazdaságunknak.

Óvodások julrláris ünnepségei

Június 15-én, vasárnap lesz 130. éves évfordulója annak, hogy hazánkban az első óvodát megnyitották.

Ebből az alkalomból országszerte jubiláns ünnepségeket tartanak. Egerben a város legrégibb óvodájában kerül sor erre az ünnepségre, — a volt Györgyényi utcai óvodában.

Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik, amelynek keretében a óvoda falán emléktáblát lepleznek le. Délután 5 órakor a Közgazdasági Technikum épületében a város különböző óvodásai adnak műsort.

hogy az évvégi premizálás a pontos adatok alapján igazságos lesz.

Tíz új tagot vettek fel a kiskörei Új élet Tsz közgyűlésén

Kiskörén ismét nagyobb súlyt fektetnek a termelőszövetkezetek tagjai a gazdasági megerősítés mellett a számszerű fejlesztésre is. Elbeszélgetnek az egyéniekkel, hogy meggyőzzék őket a közös munka nagyobb hasznáról. A felvilágosító munka egyik eredménye, hogy a kiskörei Űj Élet Termelőszövetkezet múlt heti közgyűlésén tíz új tagot vettek fel, most újabban két családban írták alá a belépési nyilatkozatot.

A gombák

AZ EGRI PIACON ismét megjelentek már az ehető gombák, ezek a különleges szervezetek. Igaz, nem Eger környékéről valók, mert a mostani száraz időjárás nem kedvez fejlődésüknek. Közmondásunk is azt tartja, hogy nő, mint eső után a gomba. Az bizony néhány hete nem nő a mi tájunkon, de Balaton erdeiben, a Bükkben és néhány esőjárta helyen már kidugták termőtesteiket: tönkjüket és kalapjukat a talajból, hogy fajuk fennmaradását biztosíthassák. Nagy gombáink ta- talajfeletti részei ugyanis csupán a szaporító testek, a termőtestek, mert ezek termelik a szaporítósejteket, a spórákat amelyeket azután a szél terjeszt. A gombák tenyésző teste nem látható, az a talajban van és olyan, mintha sűrű pókháló lenne.

Az ízletes, ehető gombák nem hasanlítanak a zöld növényekre. Nincs zöld színanyaguk, tápanyagukat tehát maguk nem készíthetik el, azokat a növényi korhadékból fedezik. Sokan közülük a zöld növényekkel, füvekkel, fákkal élnek közös háztartásban. A talajban a gomba finom fonalai körülhálózzák a füvek, a fák hajszálgyökereit, s az ásványi sók felvételében nyújtanak segítséget a zöld növényeknek. Azok pedig olyan tápanyagokat juttatnak a színtelen gombafonalaknak, amelyek az ő számukra nélkülözhetetlenek. Ez az együttélés, vagy szimbiózis mindkét növény számára tehát előnyös. Nem csoda, ha Kossuth Lajos — aki szenvedélyes botanikus is volt — növénygyűjteménye egyik gombát viselő lapjára azt írta: „Csodálatos lények”. Mikszáth Kálmán is felfigyelt rájuk, mert egyik írásában azt írja, hogy a gombák csodálatos vimmerlik az anyaföld barna arcán.

JELENTŐS HELYET foglalnak el az ehető gombák táplálkozásunkban. Tápértéküket sokan a húshoz hasonlítják, s azt mondják, a gombák az erdők húsát alkotják. Ez bizony túlzás, de az bizonyos, hogy 10 kg friss gombában annyi tápérték van, mint 2—3 kg sovány marhahúsban. Felveszik a versnyt a főzelékekkel, emellett kitűnő zamatúak, a legjobb fűszerek közé tartoznak. Számottevő az ásványi sótartalmuk. Ne feledkezzünk meg vitaminjaikról sem. A tölcséres kalapú sárga rókagomba sok A-vitamint, a közismert csiperke sok C-vita- mint, ezenkívül K- és B-vitamint is tartalmaz. A szabadban növő gombákban több a D-vitamin, mint a termesztett csiperkében. Antibiotikumokat is megállapítottak bennük. Ültetés, gondozás nélkül évente több millió gomba terem erdőinkben, füves legelőinken.

A vadontermő ehető gombi táplálkozásunk rejtett tart lékai. Hazánkban közép gombaidényben mintegy 10 millió kg értékes gomba terem s ez 6000 sovány vágómarha húsával egyenlő tápértékű. Ebből a hatalmas vadontermő gombamennyiségből csupán 600 ezer kg-ot gyűjtenek be, a többi számunkra veszendőbe megy. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy az állatok is szívesen fogyasztják: ősszel sok erdei állat, mint a csupaszcsiga, rovarok egy része, egerek, vaddisznók, mókusok, szarvasok stb. sok gombát fogyasztanak, mintegy télire ellátják magukat vitaminokkal, antibiotikumokkal.

Ennyi sok jó tulajdonság mellett mégis mi az oka annak, hogy sokan idegenkednek a gombák fogyasztásától? Legfeljebb a termesztett csiperkét és a tinorut (vargányát) eszik meg. Ennek az a magyarázata, hogy minden évben hallunk néhány halálos kimenetelű gombamérgezésről. Nincs

olyan nyár, hogy az egri, vagy a gyöngyösi kórházba ne szállítanának gombamérgezéses embereket. Több — nem sok! — gomba mérgező vegyülete- ket termel. Hazánkban közel 2000 féle nagygombából csak elenyészően kis töredék, mintegy 24 fai mérgező. Az elsőrendű csemegegombák száma 25 körül van. További 140 faj ehető. Közepes minőségű kereken 300 faj. A többi, közel másfélezer vagy rágós, vagy kellemetlen szagú, és ízű, vagy nagyon apró, s azért nem érdemes gyűjteni, még ha egyébként jó is. A súlyos mérgezést okozók száma 10. A halálos kimenetelű mérgezéseket pedig csaknem minden esetben legveszedelmesebb gombánk, a gyilkos galóca idézi elő.

ISMERNÜNK KELLENE a

10 legveszedelmesebb mérgező gombát, de legalább a gyilkos galócát, akkor megmenekülnénk sok bajtól, veszedelemtől. Le kellene végre számolnunk azokkal a babonákkal is, amelyék már több ezer éve szedik áldozataikat. Ilyen „szabályok” pl. ha az ezüstkanál a gombaiétól megfeketedik, akkor a gomba mérgező. De mérgezőnek mondják akkor is a gombát, ha tejnedye van, ha csípős, ha élénk színű, ha húsa megtörve, színesedik stb. Egyik sem igaz, mert a rizikegom- ba, vagy fenyőaljgomba tejnedvet tartalmaz s mégis kitűnő, ehető gomba. A császárgomba milyen élénk színű s mégis ehető stb. A mérgezés ellen a forrázás és a forrázóvíz elöntése sem ad védelmet.

A gyilkos galóca veszedelmes voltát csak fokozza, hogy kissé hasonlít a vadon termő csiperkére. Ezért jól jegyezzük meg a gyilkos galócára jellemző tulajdonságokat: a tönk alján bocskora van, a kalap alján levő lemezei pedig mindig fehérek maradnak! A csiperWVWVVVWVA/WW

Egy magyar disszidéns támadása egy hatéves kislány ellen

(A bécsi Volkstimme című lapból)

A magyar dísszi- densektől, akik az osztrák vendégszeretetet élvezik, már megszoktuk, hogy: lopjanak, raboljanak és súlyos kocsmai botrányokat rendezzenek. Nem lehet ezen csodálkozni, mert annak idején a magukat szabadság- harcosoknak nevező ellenforradalmárok, akik annak idején Budapest és más városok börtöneit kinyitották, ezen cselekedetükkel több ezer bűnözőt szabadon engedtek, akik külföldre menekültek.

A disszidensek gaztetteinek szériája eddig szekszuális bűntetteket nem tartalmazott. Sajnos, ez a szomorú kör tegnap bezárult, mert egy simmeringi kisleányt

egy disszidéns megtámadott.

A hatéves Mónika volt az áldozata ennek a gazembernek. Mónika a Sankt- Max-i vasúti töltésen játszadozott, amikor egy ember felkapta és a töltés melletti sűrűbe hurcolta. Egy Pensler nevű váltószerelő meglátta és az utolsó pillanatban megakadályozta a gyermek meggyalázá- sát.

A gyalázni akaró szörnyeteg elmenekült, de a szegény kis Mónika ennek ellenére megsérült.

A vasutas a férfiról pontos személyleírást tudott adni a rendőrségnek, ennek alapián a támadót rövid időn belül előállították az őrszobára. Személyazonossága megállapítása után tisztázódott, hogy a gyer- mekgyalázó neve Nagy Károly, 35 éves magyar disszidéns. A Kaisev-Eberdorf-i táborban lakik. A rendőrségen azt állította, hogy be volt rúgva és nem emlékszik semmire. A hatósági orvos megállapította, hogy vérének alkoholtartalma olyan kevés, hogy teljesen józan és beszámítható.

A rendőrség a biztonsági szolgálatnak adta át az illetőt, hogy teljes bűnlajstromát összeállítsák. A vizsgálat alkalmával kiderült, hogy Nagy Károly egy ötéves kislánynak az apja. Ezen esettel kapcsolatban emlékeztet a Volkstimme arra az éhségsztrájkra, melyet a rendőrségi

fogdában a hazatérni kívánkozó fiatal disz- szidensek kezdtek. Azok a magyarok, akik haza akarnak térni, rendőrségi börtönökben kénytelenek sínylődni, ugyanakkor a magyar börtöntöltelékek szabadon járnak-kelnek a táborokban. Vagyis bűnösöket az osztrák lakosság pénzén etetnek és a hazatérni akaró becsületes magyarokat pedig rendőrségi börtönökbe zárják. Persze, az ilyen hazatérni akaró embereket már nem lehet kommunista ellenes propagandára felhasználni. Ez

olyan logika, amit a becsületesen gondolkodó emberek nem tudnak megérteni.

(Fordította:

Ferenczy Mihály.)

kének nincs bocskora, csupán gallérja s a lemezei szürkéből barnába, majd feketébe sötétednek, tehát sohasem fehérek!

Nem szabad arról elfeledkeznünk, hogy az ehető gombákban 84—92.7 százalék víz lehet, ezért könnyen bomló fehérjeanyagaik — ha a gomba nem friss — mérgezést okozhatnak. Ezért tartsuk szem előtt az alábbi tanácsokat:

1. A biztosan ismert gombákat gyűjtsünk.

2. Kifejlődött, de ne idős példányokat szedjünk, vásároljunk. Az öreg, vizenyős, puha, fagyott, férges gomba nem ízletes és már bomlásnak indulhatott. Az óriási példányoknak se örüljünk, mert azokban a sejtszám annyi, mint a kisebbekben, csupán sejtjeik nagyobbak, s több víz van bennük, így hamarább romolhatnak. Az egészen fiatalokat hagyjuk helyükön, mert a fiatal ehető és mérgező gombák nagyon hasonlítanak egymásra, így könnyen összetéveszthetők. A gombákat szedésük napján fogyasszuk, ha másnap kerülnek terítékre, addig hideg és sötét helyen tároljuk.

3. Rosszullétet, mérgezést okozott már állott étel is. Az elkészített étel fehérjéi a hosz- szabb állás következtében bomlanak, s mérgező vegyü- letek keletkezhetnek. Gyenge gyomrúak, gyerekek ne egyenek egyszerre túl sok gombát, s ne fogyasszunk sok vizet, alkoholt a gombák után.

4. Mérgezett talajon nőtt gomba esetleg magába szívhatja az állatok pusztítására kiszórt mérget, így fogyasztásuk veszedelmes.

5. Gyűjtéskor jól figyeljük meg a tönköt és a kalapot, mert fontos ismertető jelek.

6. Kosárba, keményebb dobozba tegyük a gombákat. Hátizsákban, zacskóban összenyomódhatnak, megtörhetnek, s bomlásnak indulhatnak. Nehezebb is megnyomott, felaprózott gombákat ellenőriznünk. Csupán teljesen megtisztított példányok kerüljenek kosarunkba.

7. Főzés előtt aprózzuk fel s forrázzuk le a gombákat, mert a gondos forrázás a gyanús gombák veszélyességét csökkenti. Egyes gombák, mint a begöngyöltszélű cölöpgomba és a gyűrűs tölcsérgomba nyersen megárthat, míg forrázva, főve kiváló csemege.

8. Felhasználás előtt a kalap csöves, lemezes részeit csupán akkor távolítsuk el, ha férgesek, mert ezek a részek a legtáplálóbbak, itt teremnek ugyanis a szaporító spórák.

9. Gombamérgezésre gyanús beteget hánytassuk, üríttessük ki béltartalmát, s azonnal hívjunk orvost.

BENNÜNKET, MAGYAROKAT sok szál fűz a gombásat tudományához, a mykolo- giához. A belga Clusius 1601- ben megjelent munkájában dunántúli gombákról adott hírt a világ tudósainak, s ezzel a könyvével veteti e meg a gombászat alapjait. Munkatársa két magyar volt: Batthyány Boldizsár és Beythe István; megérdemlik, hogy feljegyezzük nevüket.

Megkezdődött a gombászat ideje, amely egészen a fagyok beálltáig tart Aki nem ismeri még e kiváló csemegéket, tapasztalt gombaismerővel, és jó gombászkönyvekkel felszerelve vágjon neki a gyűjtésnek. Haszonnal forgathatja az 1955- ben megjelent Növényhatározó gombás fejezetét, vagy Kalmár—Makara: Ehető és mérges gombák c. 1955-ben megjelent munkáját.

F. Bacon, angol filozófus (1561—1626), a „minden modem kísérleti tudomány igazi ősapja” (Marx) híres mondása: a tudás hatalom, a gombákra is érvényes, sőt ki is egészíthető: nemcsak hatalom a tudás, hanem élet is.

DR. HORTOBÁGYI TIBOR