Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-11 / 118. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. június 11., szerűd ■•■OY.no: a j . ___________ «*•> ,» , K OLTOK ES VERSEK MÓLNAK BÉLA: Ha kell, ötször szólíts Háromszor szóltál, sikongtad nevem, míg a vak értelem az agyba hullt; mily messze voltam! Mint kő a veremben, kongtak szavaid irgalmatlanul! Nézlek, míg horgolsz, s két öltés között bekóborolok rengeteg tájat, az egész világgal megütközöl; — Nézd, lelkem, a meghurcol t-cibálta$! Ügy jövök vissza, vér-cafatosan, mint rossz gyermek, ki lopva eloson, birkózik az utca viharával, s sírva tér meg vérezve. rongyoson. Mint állomásról, napsütött tájon a hegyekről robogó gyorsvonat nyomokat hoz a havazott tájról: jeges ablakot, frissen hullt havat, — így jövök Hozzád! .. Szavadon lógok mint oórázra kötött megdiihödt eb — Szólj hát, Kedves, ha kell. ötször szólíts, ne engedj messze, húzzál közelebb! Most arra gondolok: mi lesz velem, ha nem szólítasz, így, a nevemen?... MOLNÁR GÉZA: Vallomás . . . Az alkony leszállt odakinn, S mi a szobában idebenn, Tervezgettük a lövőnket Mint lesz,' ha ott leszel velem. Kérdeztem Tőled szeretsz-e Te hallgattál s válasz helyett, Csillogó szemmel néztél rám. Megszorítva a kezemet. Maid egy fénylő könnycsepp buggyant Szemedből, s megállt tétován, Utána, mint futó-csillag Legurult arcod bársonyán. Arcodról kezemre hullott. Te nem is szóltál semmi mást, És most mégis megköszönöm E könnyes, néma vallomást. FAZEKAS ISTVÁN: Fénykép alól Valahol bennem megszakadtak az álmok, Kész csoda ez, érzem, lásd. im felébredtem. Bánom, hogy mi mindent nem vettem még észre, S még kérded? Igen! Én nagyon elmerengtem. Elszaladtak a napok, elsercent a perc, bukdosva összeszakadt a lompos homály. Hej, az égen acél-lángok, dörgő szavak a fülemnek jóeső hangokat dobál. És ez volt az ón hajnalom, a legszebbik, ti lángok, napsugár, bátran lobogjatok! Növekvő büszkeségem ember-citedráin köszöntsétek a felkelő fényes napot! BELLA LÁSZLÓ: Hajnal Fehérszarv ú, kényes őzként Szaglász harmatos bokorba. Szellő fut a dombtetőre Nyugtalan, játékos borja. Csipkefüggöny rezdülések Leheletét tartják számon. Hogyha megvillantja arcát — Eltűnik az álom-mákony, II. Zsivaj röppen, csönd elalszik. Bátor fénye kél a szemnek Harmatos szép mosolyától. Még a lányarcek is szebbek III. Megnyílnak az utcák, Tágul a tér. Megfestik, a földet a fények. Kékfüvű kertben égi juhok; — Gyapjas felhők legelésznek. Udvarok mélyén éled a zaj, Száz lába dobban a tájra. Terjed a mozgás mint az arany, ha ötvösök vaskalapácsa ejti fejére vidám ütemét. Felpezsdül az emberi lélek. ANTALFY ISTVÁN: íj nyár Égy jött, nem is kopogtatott, csak az asztalomra könyökölt. Zümmögni kezdett a világ, és egyszerre megbolydult a föld. Indult a rög Megnyúlt a bodza. Az akác bekopogtatott. Szerenádot adtak az éjben a fel-felbúgó traktorok Hajnalban felriadt az élet, és késő éjig nyúlt a nap, elszökött a víz a patakból, s gólyák lesték: hol tarta'nak. Aztán verejték hullt a rögre, villám suhintott, villanó ... _ — Pihegve már ágyamra dőltem... — — Eső kéne... — jajdult a szó. ... így jött... Nem is kopogtatott, csak vártan is, úgy rajtunk ütött, s most őt zengjük... én kis szobámban, s az udvaron ezer tücsök... úgy szívom a reggeli mun na izei, » Mint langyos esőt a verések. FERENCZY JÓZSEF: Kigyúlt fények ... t •-**■-** - e*/ J*. %> fl Haliga csak, — a muzsikáló csendben, A láncos óra halkan beleüt, y Jő az éj, bús, álmos lépte lebben, Meglapul az árnyék mindenütt, S fenn, ott messze, messze valahol, Áttörve a sötétbefúlt eget, Oda, hová semmi nem hatol, Halvány fényű csillag szendereg. És itt, hol minden fekete, itt lenn, Egy fehér kéz kezembe simul. A halvány csillag rajta megpihen, S k*t sötét szem fényétől kigyúl. S ettől minden forró, drága tűz, .Erőtadó. biztató remény, Mint rideg éji árnyat, messze űz, Midőn pirkad a hajnali fény. , Egy rendőrőrszem az éjszakában betörest fedez jel. Meg­indul a nyomozás, hogy kézrekerítse a tettest. Krecsetov rendőr főparancsnok gyanúja „Ogonyok"-ra a régi betörőre esik, aki sok év után most tért vissza a városba, de a gyanú alaptalannak bizonyul. S amíg a rendőrök kinyomoz­zák a történteket, sok izgalmas jelenetnek lehetünk tanúi. A film legnagyobb színészi alakítása Lev Szverdliné, aki a rendőrfőnököt formálja meg igen sokoldalúan és szim­patikusán. Kitűnő Mark Bernasz is, „Ogonyok” szerepében. Különösen megdöbbentő játéka a rendőrfőnökkel folyta­tott párbeszédnél, amikor múltjáról, gondolatairól vall. A filmet bemutatja az egri Vörös Csillag Filmszínház, június 12—16-ig. A megyei tűzoltó verseny eredményei l - TSZ FEJLESZTÉSI bizott- } ságot alakítottak Tiszanánán a ? községi pártszervezet, tanács í és tömegszervezetek vezetői- i bői. A bizottság célja, tovább < erősíteni a szövetkezeteket gaz­< daságilag és számszerűen is. < — A parádsasvAri > Üveggyárból az első negyed- $ évben három üzemi tolvajt > bocsátottak el. A szigorú ^ büntetést azért szabták ki. > mert üveget és egyéb alap­< anyagot loptak. Elbocsátásuk r óta nem történt üzemi lopás < a gyárban. < —50 HOLDON végeztek ta­< lajjavítást a poroszlói Béke s Termelőszövetkezetben, több S mint 20 ezer forintos költség­> gél. i — EGERCSEHI bányatele­id pen nemrég alakult meg a í fiatalok részvételével a KISZ I tánczenekar. Ez a zenekar < már a második, mert a bá­< nyászok egy 24 tagú fúvós­< zenekarral is dicsekedhetnek > -ÖT DARAB VEMHES < ÜSZŐT adott át a Kiskörei < Állami Gazdaság a termelő­> szövetkezeteknek. Az üszők­> bői kettő -már -Ivrs-eilett, a te­> henek fejési átlaga 20 liter > lett az első elles után. '*, > — A PARÄDFÜRDÖI volt > Károlyi-kastély kicsinosítva < várja a nyári szünidőre ér- | kező úttörőket. I - másodnövényeket < vetnek naayobb területen az < idén Kiskörén, hogy ezzel is < pótolják a rossz időjárás miatt s kevesebb termést adó szálas- S takarmányokat. KÖSZÖNETNYII.V A MT AS Mindazoknak, akik férjem el­hunyta alkalmából részvétükkel fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok hálás köszönetét. Kőhalmi "5 Mint előző lapszámunkban közöltük, Recsken tartották a megyei tűzoltó verseny dön­tőjét. Az igen színvonalas ver­senyen olyan községi és üzemi önkéntes tűzoltó csapatok vet­tek részt, amelyek a járási versenyek valamelyik számá­ban első helyezést értek el. A versenydíj kiosztása előtt a BM OT Parancsnokság részé­ről Horváth Károly őrnagy el­sőízben osztotta ki az önkén­tes tűzoltószolgólati érem ki­tüntetést a húsz, tizenöt, tíz és az öt éve szolgálatot teljesítő önkéntes tűzoltóknak. A Verseny eredményei a kö­vetkezők: 1. kocsifecskendű szerelésben Hort község férfi­csapata 449 ponttal. A női csa­patok közül: 1. Andornaktálya 433 ponttal. Az ifjúságiak ver­senyében kocsifecskendő szere­lésnél fiúk közül Nagytálya csapata lett az első 436 pont­tal. Míg a lányoknál az andor- naktályaiak vitték el a pálmát, 432 pontos eredménnyel. A mozdonyfecskendő üzem­be helyezésénél férfiak közül 446 ponttal Abasár lett az el­ső. A 400-as kismotor-fecsken­dő szerelését férfiak közül a boldogiak végezték a legjob­ban. Jó munkájukkal, jó sze­relésükkel 439 pontot szerez­tek. A női versenyzők közül az ivádi lányok arattak sikert 376 ponttal. Az üzemi versenyeik közül a 400-as kismotor s- kendő szerelését a Füzesabonyi Gépállomás férfi versenyzői nyerték 430 ponttal, míg a Mátravidéki Fémművek női csapata ugyanebben a szám­ban 405 ponttal lett az első. A községi ifjúsági fiú csapa­tok közül ugyancsak a kismo­tor-fecskendő szerelésben a kápolnai fiúk szerepeltek leg­jobban, 438 pontot gyűjtöttek össze. A 800-as kismotor-fecskendő szerelésénél az üzemi önkéntes tűzoltók férfi csapatai között a petőfibányaiak szerezték meg az elsőbbséget, 42Ö pontot. A községiek közül a 800-ä kis­motor-fecskendő szerelésében a hevesiek lettek az elsők 395 ponttal. Ezen kívül valamennyi ver­senyszómban a második és harmadik helyezettek értékes díjazásban részesültek. A ver­senyen első. helyezést elért csa­patok az országrész: verse­nyen vesznek részt augusztus 10-én Egerben. Ezen a verse­nyen részt vesznek Szabolcs, Hajdú, Borsod, Nógrád, Komá­rom és Heves megye önkéntes tűzoltói is. FILM: f Tf ■ ■ I ■ ¥¥ n f i Éjjeli orjarat Szovjet lilm 1958. június 11., szerda: 1948. A Minisztertanács elfogadja a felekezeti iskolák államosításá­ról szóló törvényjavaslatot. Az or­szággyűlés június 16-án szavazta meg. 1858. Az észt parasztok felkelése a földesurak ellen. 1871. A magyar munkások nagy népgyűlése és tUntető felvonulása a Párizsi Kommün emlékére. NÉVNAP Ne feledjük: csütörtökön JANOS Egerben este fél 8 órakor: Szenteltvíz és kokain EGRI VÖRÖS CSILLAG Négy lépés a fellegekben EGRI BRÖDY Till Ulenspiegel EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Spanyol kertész GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Koldusdiák GYÖNGYÖSI PUSKIN Gyilkosság a Dante utcában HATVANI VÖRÖS.. CSILLAG Játék az életért HATVANI KOSSUTH Hogyan fedezték fel Amerikát FÜZESABONY Az én lányom PÉTERVASÁRA Fájdalom nélkül HEVES Lissy — A MÁTRÁI ERDŐGAZ­DASÁG traktorosai a sándor- réti gazdaságban vidáman ünnepelték meg a traktoros- napot. Ernőcskének, a család sze- mefényének a múlt nyáron megdagadt a mandulája. Az orvos megvizsgálta a lebetege­dett legényt és azt mondta ne­ki: az amúgy is felesleges testrészt bizony ki kell vetet­ni. Egyúttal be is utalta az óz­di kórházba. Rettenetesen megretteni e- miatt Ernőcske. Ügy járt-kelt elé-hátra, mintha egymagának nagyobb bánala-búja lenne, mint öt falunak. Silány, sze­gényes fantáziája olyan nagy­nak mutatta az egyszerű, -J mondhatni jelentéktelen műté­tet, hogy ijedtségében foga­dalmat tett a szűzanyának, mi­szerint vonaton zarándokol az egri búcsúra, ha a Szűz meg­segíti és szerencsésen átesik a műtéten. Az utolsó estén búcsúlátoga- tűst tett a kislánynál. Nagy fe­neket kerítve a dolognak, egé­szen mélyresüllyesztett hangon adta elő, hogy holnap micsoda nagy operációt hajtanak vég­re az ózdi orvosok. — Sajnálsz-e oszt’ Verus- kám? — tette fel a kérdést el­szomorodva. Verus meg csak nevetett magában. És nagyo­kat bólintott. — Meglátogatsz-e a kórház­ban? Én nagyon szeretném. — Feltétlenül elmegyek majd Ózdra — adta meg a kitérő választ a kislány. Szó, ami szó, Ernőcskét a Verus távolmaradása ellenére is megsegítette védőszentje. Annyira, hogy pár nap eltelte után haza is küldték a kór­házból. Közeledett az egri búcsú napja is. Az utolsó héten csak a nagy készülődéssel telt el Ernőcske ideje. Aztán eluta­zott a búcsúra. Hazaindulás előtt mindenfé­le ajándékot szedett össze ro­konainak, ismerőseinek. A jö- vendőbelinek, — már mint Ve- rusnak — igyekezett szép em­léktárgyakat vásárolni. Meri Ernő, amellett, hogy tutyi- mutyi volt, a fösvénység, a számítás nem hiányzott belőle. Az ajándéktárgyak vásárlásá­nál abból indult ki, hogy a kislánynak mindenképpen szép dolgokat vásárol, hiszen azok bizonyos idő elteltével úgyis az övéi lesznek. Alig ért haza, a délutáni vonattól máris futott Verus- káékhoz az ajándékokkal. Volt a csomagban egy jó félméte­res, gipszből készült szűzmária szobor, azután szívek, és mo- torkerékvárok mézeskalácsból, csokoládék, cukorkák, egy cso­móban az apró csecsebecsék és mütyürök. Izgatottan állt meg az ajtó­ban. Kibontotta a csomagot, hogy láthatóvá legyen a szo­bor. Gondolta, így nagyobb lesz a hatás. Am nem talált otthon senkit, feleslegesnek bizonyult a nagy nekikészülő- dés. összecsomagolt és lehan- goltan hazaballagott. cÁ ImeJ ÚtflcL Este ismét látogatásra in­dult. Akkor sem volt szeren­cséje. Verusék még mindig nem tértek haza. Leült a lép­csőre és találgatta, hogy hol lehetnek. Egy darabig ott gub­basztott, de aztán elúnta a vá­rakozást. Ügy határozott, hogy harmadszor nem kísérletezik, hanem inkább korán reggel lepi meg a lányt. Szétné­zett az udvaron, rejtekhelyét keresett az ajándékoknak. Hir­telenjében az az ötlete támadt, hogy elrejti a kemencében, Annak, jól zárható vasajtaja van, senki nem tehet kárt a gyönyörű ajándékokban. Amint elhelyezte, meggyújtott egy szál gyufát és ellenőrizte a rejtést. Nem találta töké­letesnek. — Hátha kinyitja valaki az ajtaját és akkor ellopja — gon­dolta magában. A kemence mellett fűteni való fát látott. Berakta úgy, ahogyan sütés előtt szokták. Majd szalmát húzott a kazalból. Égyrészét a fa alá tolta, másik felével be­takarta a sarokba helyezett ajándékokat. Megelégedve a munkájával, mint aki jól vé­gezte a dolgát, haza is ment. Másnap reggel korán ébredt és hegyeskedve sietett végig a falun. De amikor az após- ielölt kapuját átlépte, valami kezdett neki nagyon gyanús lenni. A kemence kéménye on­totta, okádta a füstöt, még az ajtaján is tódult kifelé. Ko­pogtatás nélkül rontott be a konyhába, ahol Verus néni ép­pen a tésztát szaggatta a lá­nyával együtt. Valósággal kia­bálva tette fel a kérdést: — Kivették a búcsúfiát? Elámultak, csodálkoztak, nem értve á kérdést, néztek rá Veruska szólalt meg először: — Honnan? — Hát a kemencéből! Oda tettem este! — Nem láttam én ott sem­mit. Azt hittem, hogy édes­apám rakta be a fát. Ernőcske, mint az őrült, trappolt a kemencéhez. A szén­vonóval hátralökte a tüzet, hogy mentse, ami menthető. Egymás után szedegette ki a kemencéből a becses aján­dékok maradványait; a mé­zeskalácsszívből már csak egy üvegdarabot halászott ki, ami eredetileg a tükör lehetett. A hetyke, bátor huszár, lovastól együtt eltűnt, a csokoládésze­letek és cukorkák szétfolytak, sisteregve forrtak a kemence alján. A műanyagból készült mütyürök, c secse-becsék is mind kárbavesztek, elbitan- golódtak. Semmi sem maradt egészben, csak a gipszmária, de az is a felismerhetetlensé gig összemázolődott a rajta megolvadt festéktől. A fiú, a póruljárt legény, le­törve, megsemmisülten állt a megsemmisült ajándékok előtt. Alig bírta kinyögni: — Ennyi maradt a búcsú­fiából. Ez az összekent mária- szobor. Vera néni egykedvűen vono- gatta a vállát és rövid hüm- mögéssel intézte el az ügyet. — Minek pakoltad oda? — és a maga részéről be is fejezte. Hanem Jóska bácsi erre a napra is megőrizte a vidámsá­gát, humorérzékét. A nagy sürgés-forgás őt is kicsalta az istállóból. — Te fiú, — kezdte —, ez úgyse búcsúfiának készült, ha­nem magadnak... Ez a leány­szobor meg jó lesz még neked, sok mindenre fel tudod ezt használni otthon, — mondta a fülig vörös Ernőcskének. Veruska meg csak kunco­gott huncutul magában a j" í!- lekezet mögött. Ö mos mében volt. örült, mégpea.j mindjárt korán reggel. Ügy hozták hozzá Ernőcskét úgyis az asszonyi nyelvek, de neki soha nem kellett. Igyekezett is megragadni a kínálkozó alkal­mat és gyorsan pontot tenni a jelenet végére. Egyúttal az Ernőcske-ügy végére is. — Nahát, te jól megjártad, te búcsúfia! Csak az a baj, hogy te nem vagy szép és ked­vemre való búcsúfia — és fel­szabadultan, vidáman kacag­va, hozzáfogott a lepénysütés­hez. PUTNOKl PÁL.

Next

/
Thumbnails
Contents