Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-07 / 115. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. június 7., szombat \ ersengés az elsüllyedt aranyért! Felszínre hozzák-e az inkák mesés kincseit? A Quest Associates floridai vállalat, amely a tengerbe me­rült kincsek felszínre hozata­lával foglalkozik, a következő két évben 50 helyen megkísé­rel hozzáférni a hajókban el­merült kincsekhez. A munká­latok megkezdését nagyarányú kutatás előzte meg, s a szer­zett adatok szerint az említett helyeken legalább 153 mil­liárd francia frank értékű ja­vak vannak. A vállalat vezetői arra számítanak, hogy e kin­csek legalább egyötödét sike­rül felhozniok. Egy egész ha­jórajt szereltek fel a legkor­szerűbb műszaki eszközökkel, s csupán ezekre 150 milliót költöttek. A parancsnoki hajót a leg­újabb tengerészeti felszerelés­sel látták el. A hajó emelőjé­re acélból és üvegszerű anyag­ból készült „zseb-tengeralatt­járót” szereltek, amely pár perc alatt 300 méter mélység­re süllyeszthető. Ellátták de­tektorokkal, fényszórókkal, televizorral és távolról irá­nyítható robotkarokkal. Ezek a karok szedik majd szét az elsüllyedt hajóroncsokat. A tengeralattjáró munkáját pe­dig helikopterrel kísérik figye­lemmel. A tengeralattjáró 36, térké­pekkel és kartonlapokkal telt ládát visz magával. A karton lapokra és térképekre felje­gyezték az eddigi kutatások minden adatát. A világ összes hajózási vállalatától mindent összeszedtek az elsüllyedt ha­jókra vonatkozólag. A térké­pen megrajzolták a spanyol és portugál hajók útjait, hajózá­suk és tengeri kereskedelmük fénykorában. Összesen 38 000 hajótörést tanulmányoztak és úgy szá­mítják, hogy ezek közül legalább 3500 esetben mesés értékű kincs süllyedt el a ha­jóval. F. L. Coffimannak, az ex­pedíció főnökének véleménye szerint, a tenger fenekén rengeteg a kincs. Egyes véle­mények szerint, a világ ösz- szes aranyénak és ezüstjének 20 százaléka hever a tenger mélyén. 1500-tól kezdve, ami­kor Spanyolország megkezdte az új világ fosztogatását, kö­rülbelül egymillió hajó süly- lyedt el a tenger hullámaiban A XVI. században csak Por tugália 62 milliárd frank ér­tékű hajórakományt vesztett el, Spanyolország ennek a fe­lét. A tengerbe veszett hajót és a kincs értéke csillagá­szati számokat ér el és ennek 95 százaléka nem került újra felszínre. A kutatók véleménye sze­rint legtöbb elsüllyedt érték a Karibi-tengerben van. Kikö­tőiben gyülekezett egykor a spanyol ezüst-hajóhad, fan- [ tasztikus értékű kincsekkel megrakodva. Éveken át gyűj­tötték az arany- és ezüstru- dakat, amit a spanyol harco­sok az inkák templomából ra­boltak. A temérdek kincs odacsalta a világ összes kaló­zát és kalandorát is, s ezek az Antillák sziklás kikötőibe rejtőzködve várták, hogy a drága zsákmánnyal megrako­dott hajókaraván elinduljon. Alkalmas pillanatban azután könyű hajókkal a súlyos gá­lyákra rohantak és gyakran rohammal elfoglalták őket. Gyakran azonban megsérültek a hajók és kincsükkel örökre elmerültek. E kincs nagy ré­sze még mindig a tenger mé­lyén fekszik. A spanyolok arany-flottája 1641. július 23-án haj—-o., ki Vera Cruz hadikikötőjéből Cadix felé. A hajók színültig meg vol­tak rakodva az új világból zsákmányolt kincsekkel. Szep­tember 13-án, a floridai csa­tornában egy borzalmas vihar szétszórta a flottát. A pa­rancsnoki hajó megkísérelte, hogy visszatérjen kiinduló he­lyére. A büszke gálya több mint egy hónapig árboc nél­kül hányódott a viharban. November elsején azután sziklazátonyok közé Került, s három napi küzdelem után elmerült. Hét ölnyi mélység­ben hever ma is a tenger fe­nekén. Ez a hajókatasztrófa azóta is állandóan foglalkoz­tatja az emberek fantáziáját. Negyven évvel később, 1683- ban, William Phipps kalan­dor megpróbálta búvárharang segítségével felhozni a rako­mányt, de nem sikerült. Há­rom év múlva megint vissza­tért és akkor sikerült a pa­rancsnoki hajó hátsó részéből 26 tonna aranyat, ezüstöt és drágakövet felhozni, I. Jakab angol király részére. Később az amerikai Riesberg is meg­próbálkozott. 1936-ban Anton nevű hajóját korszerűen fel­szerelte vízalatti munkákra. Arra számított, hogy a kin­csek felszínre hozásának költ­ségeit a filmezési jogból ere­dő jövedelemből veszi ki. Vál­lalkozása azonban nem sike­rült. Nem jutott a kincs birtoká­ba Alexander Korganov sem, aki 1952-ben indult útnak La Rochellből. Látta az elmerült gálya körvonalait, de nem tudta megközelíteni, és ered­ménytelenül tért vissza Fran­ciaországba. A spanyol hajóhad útjának másik végén, Spanyolország északnyugati partján, a Vigó- öbölben már két és fél évszá­zad óta hasonló kincs hever, mint a Karibi-tengerben. 1702. szeptember 27-én ugyanis 19 spanyol gálya itt keresett me­nedéket az angol és német- alföldi hajók üldözése elől. Mivel az előírások szerint csak Cadixban lehetett kirakni az aranyat, amig a gályák a ki­rály engedélyét várták, az angol hajók áttörték az öböl bejáratánál levő torlaszt, meg­támadták a spanyolokat, és 25 millió aranyfrank * értékű aranyat elraboltak. A többi kincs elmerült a tengerbe, amelyik csupán csak 15—20 méter mélyen, még ma is ott van, négy méter iszaptakaró alatt. Valószínűleg ezt a kin­cset fogják a leghamarább és legkönnyebben felszínre hoz­ni. Máig azonban minden kí­sérlet eredménytelenül járt. Pár évvel ezelőtt Robert Stenuit belga búvár rekonst­ruálta a tengeri katasztrófa történetét. Fel is akarta hozni a kincset, de amikor koncesz- sziót kért, megtudta, hogy ezt már eladták az amerikai At­lantic Salvagne Company vál­lalatnak. Erre maga is csat­lakozott a vállalathoz és nem­régen könyvet írt „Arany­roncsok" címen az elmerült kincsekről. 1893. Megszűnt a fővárosi ló- vasút. 1853-ban született Berzeviczy Al­bert író. 1858-ban született Jendrassik Er­nő flziológus. 1848-ban halt meg V. G. Bje­linszklj, orosz forradalmi demok­rata, közíró és kritikus. NÉVNAP Ne feledjük: vasárnap MEDARD — GYÖNGYÖSHALÁ­SZON kirándulást szervez­nek a tanácstagok részére Aggtelekre. A kezdeménye­zés igen nagy visszhangra ta­lált, s ez is bizonyítja, si­kere lesz a tanácstagok kö­zött. — EGERCSEHI bányatelep dolgozói közül már az idén húszán voltak üdülni az or­szág különböző helyein. Előre­láthatólag az idén 40 beutalót kapnak, amire máris 12 jelent­kező akadt. — NAGYFÜGED község­ben két cséplőgéphez bizto­sítottak eddig munkacsapa­tokat. Ezzel megtették az el­ső lépéseket a nagy nyári munkákra való felkészülés­ben.- JÚNIUS 22-ÉN adják át a társadalmi munkával rendbe­hozott szarvaskői Tardos üdü­lőt a gyermekeknek. Az üdü­lőbe a 32-es számú Egri Autó- közlekedési Vállalat, a testvér- vállalatok és a Közlekedésügyi Minisztérium dolgozóinak gyermekei kapnak beutalót. — GYÖNGYÖSPATÄN 20 ezer forintot fordítanak híd­építésre, a községfejlesztési alapból. Ezenkívül a község lakói mintegy ötezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek a hídépítésnél. Családi tragédia VAN EGY KEDVES rigó- házaspár: szomszédom. Itt laknak az árnyas, ligetes Nép­kert egyik kies fészkében, a vadgesztenye sűrű lombbiro­dalmában. Mióta megjött a ta­vasz, az ő hangjuk trillázik a legmesszehangzóbban, bár a télen sem hallgattak teljesen. Igaz, akkor inkább pityogás- nak tetszett, amint egymást szólogatták. A jó idő azonban meghozta igazi hangjukat és már hajnalhasadáskor zengik vidám dalukat. Reggelente, amikor az elhagyott ösvénye­ken átvágva, igyekszem mun­kába, itt toporzékolnak, futká- roznak előttem pár lépésnyire. A lombhasadékon átsurranó napsugár játékosan villog férj­uram elegáns fekete öltönyén, amiből rikítóan tűnik elő a hegyes sárga csőr és a sárga­csizmás láb. Az asszony sokkal szolidabb, szürkés kosztümöt visel és magatartása is tartóz­kodóbb, bizalmatlanabb. Ha­marabb felröppen és egy-ket­tőre fészkén terem. Féltéke­nyen terjeszti ki szárnyait, hogyne, hiszen már itt szuny- nyad, tojásba zárva, a 'jövő re­ménysége. Ismeretségünk nem mai ke­letű. Már a télen találkoztam velük, akkor még újdonsült házasok lehettek, viert sokkal figyelmesebbek voltak egy­más iránt. Különösen, amikor a vastag hótakaró és a ke­mény jégpáncél elzárta előlük az éléstárt. A rengeteg rovar­pete, — lárva és báb leghűbb szövetségesei ezek. mert bár a kemény hidegben elpusztul belőlük néhány, nagyobb ré­szüket viszont megmenti az utánuk kutató csőrök elől Ilyenkor még az előkelőségére büszke fekete rigó is behúzó­dik a házak közé. Igaz, nem válik a tél koldusává, mint a cinke, nem jár az ablakok alá könyörögni. Inkább megelég­szik a borostyánköllő bogyói­val, bármily sovány koszt is legyen az. Éppen, a szomszé­dunk háza falán ismerkedtem meg én is barátaimmal. Ott csipegettek,• s kínálgatták egy­mást fanyarkás humorral: — Csip-csip, itt-itt! Nézd csak, kedves, mi van itt? Épp oly finom, mint a hernyópe­csenye. Na, de mindez már a rég­múlté! A rövid rigó-élet nem engedi, hogy sok idő teljen az emlékezéssel. Megvan min­den napnak a maga öröme és baja. Így hát a jó időben vi­dámabban szól a trilla, s néha még a csalitban bujkáló csalo­gány szavát is túlszárnyalja. Különösen, amikor nagy ok van a boldogságra! Amikor már ott melegednek a tojások a puha fészekben. Nincs, nem is lehet ettől nagyobb ok az örömre! S a nagy örömben fel sem tudják tételezni, hogy bármi, vagy bárki is megzavarhatná boldogságukat. Még azt a ba­bos mellényes, hosszú farkú madarat sem veszik észre, amelyik mostanában olyan gyakran ólálkodik fészkük kö­rül. Ott üldögél, figyel, majd távolabb röppen, bekap egy­két undorító, szőrös hernyót, amit más madár meg se tudna enni, ez meg vidáman kurjant is utána: kakuk! kakuk! — » aztán újra visszalopakodik. Rigóék, amikor végre észre­vették, nem sokat hederitettek rá. Az asszonyka szívében ugyan támadt valami baljós érzés, közölte is férjével, de az fölényesen intette le: — Ugyan, hagyjad! Szegény­nek se háza, se családja. Ezért gyönyörködik a mi szép éle­fiin Ifhpw ÍGY HÁT EZUTÁN is nyu­godtan végezték napi munká­jukat. Ültek a tojásokon, s néha egy-egy rövid időre el­röppentek kosztolni. Még azt sem vették észre, amikor az egyik tojásuk helyett idegen került a fészekbe. Hogyis vették volna észre, amikor az szakasztott olyan volt, mint a többi. Még örültek is annak, hogy éppen ez kezdett legha­marább repedezni. Mire a többi tojásban is mozogni kez­dett az élet, ebből már kikelt a fióka is. De micsoda egy életrevaló kis madár volt ez! Be nem állt a csőre, folyton követelődzött. Kései testvérei elöl mind elkapkodta a szülők hozta falatokat. Nőtt is, gyara­podott is, a kis lurkó, apja őszinte örömére. — Meglásd, csodájára fog­nak járni a fiunknak! — mon­dogatta a feleségének nem kis büszkeséggel. Az anyai szívben azonban megint megszólalt egy félel­metes hang, ami elfojtotta az örömet. S amikor egyik alka­lommal, vadászatról hazatér­ve, észrevette, hogy egy fia hiányzik, keservesen sírt. Biz­tatni próbálta a férjét, lökjék ki azt a falánkot, de bizony ebből semmi sem lett. Mire a hím is észrevette, hogy a saját fiókáik mind elpusztultak, s csak egy maradt meg — az idegen —, az már annyira megerősödött, hogy búcsút se mondva, — hessl — elrepült. Rigóék pedig ottmaradtak, kettecskén, utód nélkül. NA, DE MINDEZ már a régmúlté. Rövid a rigó-élet, s azóta új tél, új tavasz jött. Is­merőseim most is ott élnek a régi fészekben és észre sem veszik, hogy ott ólálkodik az a babos mellényes. hosszú far­kú madár. Vajon a tavalyi, vagy a mostoha gyermekük jött vissza „meghálálni” a ne­velést? Mindegy! így is, úgy is ismétlődőben van a tavalyi családi tragédia. HALASY LÁSZLÓ. 0z earl új fontafmi rend megva’ósításáérl Az elmúlt év folyamán az egri városi tanács és a városi rendőrkapitányság közösen ki­dolgozta. tervbe vette Eger város közúti forgalmának sza­bályozását. A tervezet lapunkban is megjelent, s így most nincs szándékunkban részletekbe bocsátkozni, csak annyit em­lítünk meg, hogy a Széchenyi utca forgalmának mentesíté­sére, most korszerű, portalan útburkolattal látják el a Tűz­oltó teret, a Knézich Károly utcát, a Harangöntő utcát, a Torony utcát és az uszoda melletti Frank Tivadar utcát. A munkálatok jórészt már be­fejeződtek és így reméljük: minél hamarább életbelép a város új forgalmi rendje. mcn/ílhJj jKÁHikoxni f Egri Városi Művelődési Otthon. Vasárnap délelőtt 10 órakor a bábjátszó csoport új műsorral mu­tatkozik be a nagyteremben. Dél­után 4 órakor „Erdei hangver­seny“ — címmel az egri zeneóvo­dások gyermekszíndarabot mutat­nak be. Hétfőn: Zenekari hang­verseny. Egri Szakszervezeti Kultúrott­hon: Szombaton este 7 órakor a szakszervezeti kultúrotthon köz­ponti színjátszó csoportja a Má­rnán Kató kulturális seregszemle keretében előadja a Nyári kaland — című háromfelvonásos operet­tet. Közreműködik a szakszervezet szalonzenekara. Gyöngyösi Városi Kul túrház. Szombaton délután 6 órakor a II. sz. iskola Gárdonyi emlékünnepé­lye. Vasárnap délután 5 órakor a ni. számú iskola színjátszói közkívá­natra mégegyszer bemutatják a Bűvös táska —■ című mesejátékot. Este 8 órától tánc. Hatvani Járási Kultúrotthon. Szombaton este 8 órától tánc. Va­sárnap este 8 órakor a Déryné fa­luszínház bemutatja Kacsóh Pong- rácz „János vitéz“ — című ’daljá­tékát. A kultúrház szabadtéri színpa­dán délután 3 órától légoltalmi nap keretében kultúrműsort mu­tatnak be* Levél MOPED ügyben Az olyan hírverés után. mint amilyen a Berva-MO- PEDEK megjelenését meg­előzte, érthető az a nagy érdeklődés, amelyet e gyárt­mány iránt tanúsítanak me gyénkben. Riportok, tudósi- tásek közölték még 1957- ben, hogy a „húsvéti nyuszi ajándéka” lesz a Berva MOPED, megkezdték a MO­PED sorozatgyártását és most is változatlan a hely­zet, nem lehet még mindig kapni MOPED-et. Pedig a sikeres próbaút bebizonyította, jó motorod lesznek. A megye dolgozói várták, figyelték az újabb híreket, kérdezgették az irányárakat és már gyűjteni kezdték a pénzt a kis Mo- PED-re. Az első példányok hatal­mas sikert arattak. Az ipari vásáron szinte roham indult a kiállított példányokért, ígértek felárat, mindent, csakhogy megvehessék. Eze­ket a kis MOPED-cket na­gyon megszerették a látoga­tók. Sokan akarnak vásárolni, de nem tudnak, mert nincs. Segítséget, támogatást kérő levelekkel keresik fel a szer­kesztőséget, idős, rokkant munkások, akik fáradalma­ik megkönnyítésére Berva MOPED-et akarnak venni. „Tíz kilométerről járok ke­rékpáron a Gyöngyösi Vál­tógyárba, s a bal lábam bé­na. Nagyon fárasztó Így jé» ni naponta 20 kilométert mindennapi megélhetéséi Ha tudnak segítsenek a M( PED vásárlásra" — írja c{ karácsondi levelezőnk. t tehetne folytatni az idézet* kbt, amelyekből mind a s< gítségkérő hang szólal f* lénk, a mostoha sors sze szélyeinek kitett emberei szava. A segítő kéz megáll, gúzs- baköti az előrelátható ered­ménytelen küzdelem, mert a szándék hiábavaló. A pi­rosán, szürkén csillogó mo­torokat nem lehet a legna­gyobb utánjárással sem megszerezni. A Finomszcrelvénygyár munkásaihoz, vezetőihez is szólnak ezek a levelek. A készítőkhöz, akiktől segítő társaikat várják a rászoruló emberek. Várják, gyűjtik a nélkülözhető forintjaikat, csakhogy könnyebb legyen az életük. A gvár vezetői keressék a megoldást, hogyan lehet be­váltani ezeket a reménye­ket. Azon fáradozzanak, hogy minél több jó MOPED-et adjanak az embereknek. Vegyék figyelembe a mun­kások észrevételeit, mert ők csak segíteni akarnak ebben a munkában, segíteni akar­nak a megye vásárlóinak is. Legyen végre igazi csengése a kiejtett szónak, és való­suljanak meg az ígéretek. Szobrászok és fesfömiivészek kiállítása Egerben A megyei tanács művelődési osztálya és a magyar képző­művészek szövetségének He­ves megyei munkacsoportja Gergely Pál, Platthy György festőművészek, valamint Ki­rály Róbert, Orbán József és Szabó László szobrászművé­szek műveiből kiállítást ren­dez Egerben, a Pedagógiai Fő­iskola dísztermében. A kiállí­tást dr. Némedi Lajos főisko­lai igazgató nyitja meg június 7-én, délután IS órakor. A megnyitás után tárlatve­zetést tart Jakuba János főis­kolai tanszékvezető. A kiállítás nyitvatartási ide­je: június 7-től június 17-ig. Naponta megtekinthető dél­előtt 10—13 óráig és délután 16 órától 19 óráig. A TIT rendezésében a kiál­lítás helyiségében június 15-én délelőtt 11 órakor tárlatveze­tést tart Kocsisné András Gi­zella, középiskolai rajztanár, festőművész. EGRI VÖRÖS CSILLAG Négy lépés a fellegekbe EGRI BRÖDY Játék az ördöggel EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Szerelem, ahogy az asszony akarja EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Koldusdiák GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ember született GYÖNGYÖSI PUSKIN Polónia express HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hajsza HATVANI KOSSUTH Hogyan fedezték fel Amerikát FÜZESABONY Trapéz PÉTERVASARA Nehéz kesztyűk HEVES Hogyan fedezték fel Amerikát A LOTTO e heti nyerőszámai: 30, 52, 56, 76, 83 Június 6-án, pénteken ket­tős lottósorsolást rendezett a Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság. A 23. hét nyerőszámai és a májusi 21. heti tárgyjutal­mak sorsolását ezúttal is Bu­dapesten tartották. A 23. játékhéten 2 730 806 szelvényt küldtek be a foga­dók, egy-egy nyerőosztályra több mint egymillió forint jut. Idő járásjelentés Várható időjárás szombaton ce­tig: Felhőátvonulások, néhány he­lyen eső, mérséklődő északi-észak­keleti szél, a nappali felmelege­dés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 21—24 fok között. (MTI) Pályázati felhívás! 1958. augusztus 20-án, az Alkotmány ünnepén, nevezetes évfordulója lesz a magyar népnek. Tíz éve indult el dia­dalmas útjára a termelöszöv tkezeti mozgalom. E szép nap méltó megünnepléséhez kíván hozzájárulni a Népújság Szerkesztősége, amikor pályázatot hirdet, olyan irodalmi alkotásokra, amelyek a termelőszövetkezetek meg­alakulásának küzdelmes múltjával foglalkoznak. A pályá­zaton megyénk minden lakója részt vehet. Hivatásos írók és költők nem pályázhatnak. A pályaműveket két csoportra osztjuk: 1. Elbeszélés. 2. Személyes élmény alapján leírás, visszaemlékezés e*y-egy tsz megalakulására, a tsz történetének egy-egy em­lékezetes eseményére, vagy egy-egy tsz. teljes történetének rövid leírása. Mindkét kategóriában három díjat tűzünk ki: I. díj: 800 forint, II. díj: 500 forint, III. díj: 300 forint. Ezenkívül mindkét kategóriában kisebb jutalmakat osz­tunk ki. A műveket a szerkesztőbizottság tagjaiból és szakér­tőkből alakult bíráló bizottság fogja elbírálni és a díjakat kiosztani. Verssel nem lehet pályázni. A pályázatok jeligések. A pályázatok borítékjára feltű­nő betűkkel rá kell írni: „10 éves a Tsz-mozgalom”. A pályamüveket a Népújság Szerkesztősége. Eger, Be­loiannisz n. 3. szám alá kell beküldeni. Beküldési határidő- augusztus 10. SZERKESZTŐBIZOTTSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents