Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-06 / 114. szám
1958. június 6., péntek NÉPGJSAG 3 A rágalomról Az elmúlt napok egyikén panaszos levél érkezett a szerkesztőségbe. írója — a nevét nem közöljük — egy vidéki asszony volt, aki kétségbeesett és segítséget kérő hangon mondta el levelében, hogy családi életét és békességét már- már teljesen tönkreteszi egy alaptalan szóbeszéd. Köznyelven: a rágalom, a pletyka. — Az eset — amikor teljesen kívülálló emberek rosszindulatú irigysége, feltűnési viszketeg- sége, álhumanizmusa, vagy rossz értelemben vett jólérte- sültsége, komoly zavarokat, esetleg végzetes töréseket is okoz egy-egy családban, de akár egy kisebb, vagy nagyobb együttélő közösségben — nem egyedülálló. S ha nem is ölt társadalmi méreteket, félté‘lenül a negatív előjelű társadalmi jelenségek közé kell sorolni, amelyek ellen nemcsak hogy helyes fellépni, de kötelező is minden jóérzésű ember számára. A rosszindulat és a rágalom — okozati összefüggésben áll egymással, feltételezi egymást. A rosszindulat a sötétségig műveletlen és korlátolt, de önmagukat sokratartó emberek tulajdonsága. Mondható úgy is: alapvető ismérve. Ezek az emberek semmiféle eszköztől és módszertől nem riadnak vissza, hogy önmaguk számára az események előterében és felszínén biztosítsanak helyet. A rágalom: egy ilyen eszköz. 1956. októberében egy igen magas hivatali beosztásban levő ismerős ember — akiről azelőtt senki sem tételezhetett fel semmi rosszat — tevékenyen belemerült az eseményekbe, vezető beosztást vállalt és segítette az ellenforradalmat. November 4-e után azonban egy szempillantás alatt felmérte az eseményeket, S)lovat váltott” — és legnagyobb üldözője lett az ellenforradalmároknak, egyszóval: Igyekezett hűvösön tartani a fején levő vajat. Hogyan? Egy egész névsort állított össze olyan emberekről, akikről tudott valamit, s ebbe a névsdr- ba minden lelkiismereti zavar nélkül felvett olyanokat is. akik kisebb hibákat valóban elkövettek, de éppen tőlük kellett neki tartania. Megrágalmazta őket, — gondolván: legjobb védekezés a támadás. Ez a manőverezés ment is egy darabig sok embert — közöttük azokat is, akiket azelőtt barátainak nevezett — befeketített, és tett — ha átmenetileg is — lehetetlenné. Végül kiderült az igazság a néphatalom védelmezőjének köntösében tetszelgőről, és el is nyerte méltó büntetését. De amíg ez megtörtént, hány embernek okozott nagyon kellemetlen és nagyon fájó perceket... A rágalom — az alattomos, sunyi lelkű emberek fegyvere is. Ezek a biztonságos háttérben maradnak. Nem monda nak ők semmi különöset, csak itt is, ott is elejtenek egy-egy megjegyzést, becsületszó vétele mellett „bizalmasan közlik” észrevételeiket. Magyarán: beleteszik a bogarat az emberek fülébe És ha már elindul a pletyka-lavina, s a zavarosból kihalászták maguknak, amire szükségük volt. vagy amit tudtak, legtöbb esetben maguk lépnek fel megmentőként vagy békebíróként. És milyen megvetésre méltóan szánalmas tud lenni egy ilyen alak. amikor sarokbaszorítják és nyílt beszédre kényszerítik ... De ebben a problémakörben kell megemlíteni a felelőtlen fecsegést, pontosabban a felelőtlen fecsegés következményeit is. Vannak emberek, akikben — bármit látnak, vagy hallanak, legyen bár közük hozzá vagy sem. — nem tud megállni a szó. Elmondanak magukról is, másokról is mindent — sajnos, sokszor még többet is, mint amennyi a tény —, s ezzel a legtöbb esetben lehetetlen helyzetekbe hoznak másokat. Ezek talán nem is tudják, hogy fecsegésük — amelyben mindenkor megtalálhatók a pletyka, a rágalom elemei — milyen károkat okoz, vagy okozhat. Ehhez a fecsegő-típushoz tartoznak az úgynevezett „jólértesültek” is, akik mindent láttak és hallottak, akik valóságos sportot űznek abból, hogy mindenről tudomásuk legyen, legyen mit tovább adni. esténként a napi dupla fekete, vagy pohár sör mellett. •. Amikor az elmúlt napokban éppen -a pletykáról és ia-rágalomról beszélgettünk egy szű-, kebb társaságban,'.valaki félig,, tréfásan, félig komolyan azt is megjegyezte: vannak emberek, akik csupán azért ártják bele magukat így vagy úgy mások dolgába, mert van rá idejük, és ha már ezt sem tehetnék, valósággal „belehalnának” az unalomba... Van-e ebben a megállapításban valami igazság? Feltétlenül. Nyugodtan meg lehet kockáztatni azt a kijelentést, hogy az unalom a pletyka és a rágalom szülőanyja. Az egyik vidéki cukrászdában — délután négy és öt óra között, ahogy mondani szokták: „a kávénénik órájában” — akaratlanul is fü) tanúja voltam három idősebb asz- szony beszélgetésének. Együtt jöttek, elhelyezkedtek az asztal mellett, megrendelték a szimplákat, s amíg főtt a kávé, átadták magukat a nézelődő unalomnak. Amikor a felszolgáló eléjük tette a három kávét — mintha csak erre vártak volna —, összehajoltak és megkezdődött a suttogó pletyka. Még csak nem is a jó időjárással kezdték, hanem mindjárt azzal, hogy egyikük szomszédjában a fiatalasszonynak korábban született meg a gyereke, mint a rendes idő és bizony-bizony nem természetes koraszülésről van szó ... És a legszemérmetlenebbül „belecsámcsogtak” az említett család legbensőbb magánügyeibe, amelyeket ugyancsak a jószomszédi pletyka hordott szét — egészen az eszpresszóasztalig. Egy pillanatra eszembe jutott: mi lenne, ha a szóban- forgó fiatalasszony most váratlanul megjelenne itt és kikérné magának ezt az illetéktelen — de nem is elég súlyos ez a szó — beleavatkozásk A rágalom, a pletyka: méreg. Lassan ölő méreg. Behatol az emberek tudatába, megbontja az emberek egészséges gondolatait és gondolkozásmódját, megfertőzi körülöttük a levegőt, végül képes felrobbantani a legmeghittebb közösségi — családi, baráti — viszonyokat is. Van-e ellenszere ennek a méregnek? Van Súlyos esetekben maga a törvény, amely megbünteti azokat, akik belegázolnak mások becsületébe, életébe. De a legtöbb eset nem vihető törvény elé; ilyenkor a leghatékonyabb ellenszer — sokan mondják ezt — a teljes közöny. A becsületes, tiszta életű emberről lepereg a rágalom, lepereg minden valótlanságot állító szóbeszéd. s És még egy — talán a legfontosabb — dolog: nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy X-ről vagy Y-ról mit mondanak, hanem azt is meg kell nézni, hogy ki és miért mondja. Kritikával fogadni minden állítást — minden gondolkozva élő embernek joga van ehhez, s kötelessége is ez, mielőtt pálcát törne bárki, vagy bármi fölött DÉR FERENC. Hiába, nehéx ax élet Ha egy amerikai fotóriporter Egerben járt volna csütörtökön reggel, biztos, nagyon örült volna íme, itt a bizonyíték, hogy Magyarországon még ma is nyomorognak az emberek. A Széchenyi utcán hosszú sor kanyarog és nem is akármilyen sor. Az eleje már reggel ötkor odaállt. Dugába dőlt minden életszínvonal-propaganda. Elő a fényképezőgépet, meg kell örökíteni a szerencsétlen sor- banállókat. Ez a látszat, de ha az ember megnézi az üzlet tábláját. rögtön rájön, hogy itt nem húsért, kenyérért vagy cukorért tolakodnak az emberek. De nem ám! Hanem aranyért. Igen, nem tévedtem. Aranyért Csütörtökön reggel 8 órakor 70 pár tizennégy- karátos jegygyűrűvel nyitott az üzlet és fél 10-kor már egy darab sem volt. Hiába, „nehéz az élet...” H. F. Atány és a társadalmi munka... címmel május elején egy cikk jelent meg a Népújságban, arról, hogy az átányiak nem szívesen vesznek részt a társadalmi munkában. A cikk megjelenése után összeültek a község vezetői, dolgozó parasztsága és elhatározták, hogy változtatnak a társadalmi munka irányában tapasztalható hangulaton. Kihirdették, hogy minden községbelinek egyaránt kötelessége a szégyenfoltot lemosni a község becsületéről. A Hazafias Népfront, a pártszervezet és a tanács mozgósította a falubelieket, és 60 kocsi szállította a földet a község útjainak megjavításához. Nyolcvan özségbeli vett részt a kézi munkáknál is. A tíz napra tervezett társadalmi munkát négy nap leforgása alatt elvégezték az átányiak. ' " A társadalmi munkából a Kossuth és a Bem utcabeliek vették ki leginkább részüket. Külföldi Híradó (Folytatás az l. oldalról) '{ FRANCIAORSZÁG: Bemutatjuk az egyik új francia hajviseletet: laza. oldalról a nyak felé hátrafésült hullámok. Fekete bársonyszalaggal estélyi frizurává változtatható ez a hajviselet. ANGLIA : 41 mérkőzésből 34-et nyert meg a texasi Williams. A néger ökölvívó 24 éves, s eddig még csak egyszer ütötték ki. KOREA: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban bemutatták az „Okran tó J legendája” című új koreai balettet. A kép az első felvo- | nás egyik jele- i netéről készült. CSEHSZLOVÁKIA: 'A legmoder- ! nebb. technikát 1 is alkalmazzák ’ a csehszlovák bányászok. Ipa- 1 ri televíziós ké- ! szüléket állítottak be a diszpécser szobában, amely közvetíti ‘ az egyes mun- ' kafolyamat«. > kát.- KÜLÖNJÁRATOT indít Verpelétre a gyöngyösi járási tanács a termelőszövetkezeti napra, amelyet 8-án rendeznek, s ahol több mint 30 tsz- tag vesz részt. Különleges „brüsszeli" húskonzerveket, citromot várnak a megye kiskereskedelmi boltjai A brüsszeli világkiállításra — mint ismeretes — a magyar konzervipar, a többi között, különleges húskonzerveket is készített. Ezekből a teljesen újszerű, köretes húskonzervfélékből — hogy csak néhányat említsünk: csemege-bélszínből, csikós tokányból, bogrács- gulyásból, marhagulyásból — a közeljövőben 40 mázsás tételben kapnak a megye kiskereskedelmi boltjai is. A Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat megyei központját értesítették arról is, hogy előreláthatólag június első felében nagyobb tétel citrom is érkezik a megyébe. Új takarékbetét forma — Az Országos Takarék- pénztár június 1-én új takarékbetét formát hozott forgalomba: a helyközi takarékbetétkönyvet. Igen előnyös ez a betétforma azok számára, akik otthonuktól távol, üdülőhelyeken, vagy más városokban töltik szabadságukat, vagy egyéb elfoglaltságuk miatt utaznak gyakrabban. A helyközi takarékbetétkönyvben elhelyezett pénzt ugyanis az Országos Takarékpénztár bármely fiókjában és mintegy 60 — főleg üdülőhelyi — postahivatalban is ki lehet váltani. Bretz Károly, az ezer dől gú munkás HARMINCNYOLC ÉVES, zömök ember, beszéde értelmes, határozott jellemre vall. Hangjában nincs semmi mesterkéltség, — talán így lehetne rövid ismerkedés után jellemezni Bretz Károlyt, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár gyalusát, aki nemcsak arról nevezetes üzemében, hogy becsülettel és példamutatóan végzi munkáját, hanem jelentős munkát végez a társadalmi életben is. — Ügyeskezű munkás, igazságos, ízig-vérig kommunista — mondják róla dolgozó társai és ismerősei. 1945. áprilisában lépett a pártba, s azóta is tagja. Régebben a gyöngyösi III-as számú pártkörzetben végzett társadalmi munkát, mint népnevelő. A választások előkészítéséből mindig kivette a részét. Sok-sok vasárnapot töltött el a mezőn, segített aratás idején a tsz dolgozóinak a búza betakarításában. Tud kaszálni, kapálni, megtanulta apjától még odahaza, Mezőtúron, ahol született. 1946-ban az ő fáradozásának is eredményes lett az, hogy megalakult Gyöngyösön a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete. SZAKSZERVEZETI BIZALMI lett a Váltó- és Kité'ő- gyárban, de 1955-ben az üzemi párt alapszervezetébe került, ahol azóta is pártmunkát végez. Hat párttag van rábízva, akiknek családi, gazdasági, vagy politikai problémáira ad tanácsokat és felvilágosításokat. Beválasztották a Népi Ellenőrző Bizottságba és már három napot dolgozott egyfolytában. , De nemcsak a társadalmi életben dolgozik becsülettel, hanem benn az üzemben is. Munkáját a plafon-terv teljesítésével, selejt nélkül végzi De ennyivel nem elégszik meg. Vérében van a segíteni- akarás. A Kossuth I. és a Kossuth II. brigádot pártfogolja, akiknek gyakorlati, vagy eszmei tanácsokat ad, segítséget nyújt — és győzi! A napi munkája mellett még ezt is el tudja végezni. Nem kapkod a munkával, tervszerűen dolgozik, — egyszóval, ahogy mondani is szokták: nemcsak kézzel, de ésszel is dolgozik. Dolgozó társai gyakran felkeresik a gyalugép mellett, vagy az öltözőben reggel, vagy műszak után, szakmai, politikai felvilágosításért. Adnak a véleményére. Mostanában leginkább a francia események és a szovjet mesterséges hold érdekli a dolgozókat s természetesen, azoknak nemzetközi visszhangja. Van egy dolgozó az üzemben, aki nem nagyon olvas újságot, aki mindennap felkeresi, s ő elmondja neki az eseményeket. De akad a kí- "áncsiskodók között olyan munkás is, aki többek között a nappalok és az éjszakák miértjéről érdeklődőt^. Sokfajta a kérés, s ő mindegyikre igyekszik válaszolni. Sok könyvet olvas, és újságot, hallgatja a rádiót. Pártszemináriumot végzett, így mindenünnen tanult valamit, és ahogy ő mondja: — Amit hallottam, amit megtanultam, azt át akarom adni! Ebben a mondatban talán benne van a jelleme is. A sorok mögött ott van az ember: nyugtalanságával, tudásszomjával. Tanul, mert taniTISZTÁBAN VAN GAZDASÁGI helyzetünkkel és nagy jelentőséget tulajdonít a kormány takarékossági felhívásának, s azt a maga módján adja tovább. Három hete lehet, hogy munkatársainak gyűlést tartott, amelyen a békéről, a békemozgalom jelentőségéről, a mindannyiunkat érdeklő társadalmi tulajdon védelméről, az anyagtakarékosságról és az önköltségcsökkentésről beszélt. Élő példákkal magyarázta meg dolgozó társainak, hogyan tudnak a legjobban takarékoskodni. Szinte minden órája foglalt, s mégis tud családi életet élni. Akármilyen munka akad otthon, megcsinálja. Amióta nős — meséli — nem adott ki pénzt iparosnak. Zárjavítástól a rádió javításáig, mindent megcsinál. Legutóbb egy madárkalitkát készített ajándékként kislányának. Mikor terveiről érdeklődtünk, elárulta, hogy villamosítani akarja a háztartást, a mosó- és porszívó gépen kívül még mással is akarja könnyíteni felesége munkáját, meglepetésül szeretne vásárolni egy televíziós készüléket. MÉG BESZÉLGETNÉNK, de újra szólítja a kötelesség, siet, nehogy elkéssen a pártgyűlésről — nem akar hiányozni. — Búcsúzóul erőt, egészséget kívántunk neki, — sokrétű, fáradságos, de szép munkájához. FAZEKAS ISTVÁN »JAPÁN: > Bemutatkozott <, Tokióban a kínai ének- és táncegyüttes. — Képünkön a kínai művészek vendégjátékának ünnepélyes megnyitását mutatjuk be. ROMÁNIA: Gergely Éva, a szatmári „Ar- deleána” textil, gyár egyik kiváló dolgozója.
