Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-06 / 114. szám

4 N£POJSAG 1958. június 6, péntek Ismét bemutatják a Három szegény szabálegény című mesejátékot AZ EGKI Közgazdasági Technikum KlSZ-szervezeté- nek színjátszói eddig már hét alkalommal mutatták be, a Három szegény szabólegény című mesejátékot. A napok­ban ismét színpadra kerül ez a kedves színjáték. Hibát kö­vetnénk el, ha ebből az alka­lomból nem méltatnánk az előadás sikerét, annál is in­kább, mert a színjátszó csoport „kiváló minősítést“ ért el a Hámán Kató kulturális sereg­szemle keretében bemutatott darabjával. A meseiáték Babav József Vidám játéka, a XVIII. szá­zadi Kassa városába vezet el bennünket, ahol a főbíró telj­hatalmú úr, és a zsarnokság alatt nyögő céhmestereK csak az alkalmat várják, hogy a despota személy nyakát kite­kerjék. Ez a kitűnő alkalom meg is érkezik a vidám játék végére, előbb azonban tanúi és élve­zői vagyunk az akkori élet vidám ábrázolásának, az or­szágúti találkozásból kibonta­kozó szerelemnek, az igazsá­gért harcoló emberek összefo­gásának. Megtanuljuk a me­seszerű játékból a régi, igaz tanulságot újból: az igazság — előbb-utóbb — mindig győz, a jók elnyerik jóságuk jutalmát, a gonoszokat pedig önön bű­nük taszítja a romlásba. A Közgazdasági Technikum KISZ-színjátszói nagy lelkese­déssel és szívóssággal birkóz tak meg a vállalt feladattal Horváth Ágota énekszámai külön érdemelnek említést. A három legény fellépése min­dig előbbrevitte a cselek­ményt és a hangulatot. Az ifjú szerelmes Posztó­ivadékot Ferenczy Pál alakí­totta. Játéka itt-ott modoros volt, de az író hibájából a cselekményépítés nagy terhe nyomta a vállát az első perc­től kezdve. Meg kell még említenünk Sinkó Márta Posztónéját és kisebb alakításaikban Liptay Sándort, Nagyjánosi Gyulát, Tumli Istvánt, Ozsvári And­rást, Simon Margitot. Az énekszámokat Kánya Judit kísérte zongorán, hege­dűn Fehér György működött közre. A RENDEZÉS munkáját Dienes Erzsébet tanárnő vál­lalta Külön említést érdemel, hogy a budapesti Petőfi Szín­ház díszleteit ízléssel alkal­mazták a kisméretű színpad­hoz. A jelmezek korhűek és illúziót keltőek voltak.- FÁS ­A négy felvonásra méretezet mondanivaló drámai erejé' pótolni kellett az ízes magyar beszéd zenéjével. Ahol a drá­mai cselekmény elakadt, ott a mondandó szöveg szépsége segített. Az előadás legna­gyobb érdeme, hogy a fiatalok a verses darab szövegnehézsé­gein uralkodni tudtak: a vers ritmusából adódó lehetősége­ket nagyrészt kihasználták. Posztó Barnabást, (más néven Léniát) Nagy József alakítot­ta. Az egész darabot rászabta az író. Nehéz feladatát kisebb zökkenőkkel, jól látta el. Já­tékának némely részletében a vagyonért, hatalomért min­denre kész, hitvány harácsolót élethűen jelenítette meg. A vesztegetések atyját, a fő­bírót Kontra László alakítot­ta. Termete, megjelenése és dikciói hatáskeltőek voltak. Eltalálta a zsarnok és pöf- feszkedő hatalmasság lelkisé­gének kifejezését. Gábriel tollnok foltos gú­nyáját Tóth Miklós hordta. A főbíró becsületesnek született és annak maradt titkárja de­rűsen és megfontoltan adta elő verses mondanivalóit. A MESÉS MOTIVE M a da­rabban a csodatevő cérnával, az Öregecske alakjában teste­sül meg: Zakar Lajos szemé­lyesítette meg, játékos ked­vességgel, elhitető erővel. A három szabólegény Hor- vát Ágota, (mivelhogy az el­ső legény leány volt), Bóta Sándor és Kálmán Mihály. Vietnam-est Egerben A népek barátsági hónapja keretében a vietnami követség közreműködésével, szerdán es­te a TIT és a pedagógus szer­vezet Vietnam-estet rendezett Egerben. A Pedagógus Klubot zsúfolásig megtöltötte az ér­deklődő közönség, s nagy fi­gyelemmel hallgatták dr. Reich Lajos geológus fő­mérnök élményszerű előadá­sát. Reich főmérnök két eszten­deig tartózkodott egy mérnö­kökből álló csoport tagjaként Vietnamban, ahol geológiai kutatásokat végeztek. A fő­mérnök beszámolt a vietnami nép életéről, munkájáról, s az országépítés terén kifejteit harcaikról. Beszélt Vietnam természeti kincseiről, mezőgaz­daságáról, fejlődő iparáról és az ország csodálatosan szép tájairól. Az előadás után Nguyu Due Tieng elvtárs, a vietnami kö­vetség másodtitkára szólt az est részvevőihez. Először viet­nami nyelven, majd később francia nyelven tolmácsolta a vietnami nép üdvözletét. Ezek után került sor a Vi­etnam című színes film vetí­tésére. A több mint egyórás gyönyörű színes film kockáin —, melyet vietnami és szovjet film-művészek készítettek — felelevenedtek a felszabadító háború harcai, a fiatal nép­hadsereg menetelő katonái és az ellenség háta mögött har­coló partizán osztagok élete. Egy hosszú-hosszú elnyoma­tás utáni szabadságharcot mu­tat be ez a film, melyet nagy tetszéssel fogadott a vietnami est közönsége. Nguyu Due Tieng Hárommilló forint fásításra Erdő, illetve faállományunk pótlása évről-évre igen nagy munkát jelent. Az országo« fásítási program nem kis fel­adatokat ró az erdőkben egyébként igen gazdag me­gyénkre is. Fásítási célokra — nem számítva a lakosság ilyenirányú önálló tevékenysé­gét — a megye költségvetési keretéből hárommillió forintot biztosítottak. Zenekari est lesz Egerben Az egri állami zeneiskola június 9-én nagyszabású zene­kari estet rendez, a városi mű­velődési házban. Az est rM- sorában közreműködik Magda­léna Grótovojska, a wroelawi Állami Opera volt tagja. P. Kovács Edit zongoraművésznő, valamint Pintér József zeneis­kolai tanár. Az egri szimfoni­kus zenekart Auth Henrik ve­zényli. A gazdag műsorban a többi között Erkel, Liszt, Puc­cini, Verdi, Chopin, Berlioz művei szerepelnek. Az egri Gárdonyi Géza Színház szezonvégi terve A Gárdonyi Géza Színház igazgatósági ülése összeállítot­ta a színház szezonvégi tervét, amely szerint Egerben, az ér­deklődésre való tekintettel, néhány ízben bemutatják az évad nagysikerű darabjait. Eszerint június 6-án az Ár­mány és szerelem, 11—12-én a Szenteltvíz és kokain, 15-én az Ida regénye, 17-én a Ma- rica grófnő, 18-án a Csókos asszony, 20, 21 és 22-én a Tavaszi keringő. Ez lesz az utolsó színházi előadás ebben z évadban, az egri Gárdonyi Színházban. Elkészült a gyöngyösi előa­dások terve is. A Dimitrov- kerti színpadon június 19 és ’0-án a Csókos asszony, 28— 29-én az Ember tragédiája, jú­lius 4-én az Ida regénye és 5—6-án a Szentivánéji álom kerül bemutatásra. Közben párhuzamosan foly­nak az előadások Salgótarján­ban is. ld58. június 6., péntek: 1848. Ö-budát egyesítik Budával. 1809. Svédország nemzeti ünnepe. 1533. Meghalt Lodovico Ariosto Dlasz költő. 1868-ban született R. F. Scott, angol sarkkutató. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton RÓBERT * * • — JÓ KÖZEPES SZÉNA­TERMÉST takarítanak be ezekben a napokban a nagy­úti dolgozó parasztok A mun­ka jó ütemben halad, a szé­nát jó minőségben akarják tartalékolni,- AZ EGRI SZABADTÉRI szélesvásznú mozi, amely má­jus 15-én nyitott, eddig körül­belül 8000 ember előtt mutat­ta be az „Akinek meg kell halnia’’ és a „Trapéz” című filmet. — TÁRSADALMI MUN­KÁVAL hozzák rendbe a gyöngvöslialászi önkéntes tűzoltók a szertárt. Maguk végzik a falrakást, a tetőké­szítést, és a bepucoiást is.- AZ EGRI VÁROSI tanács végrehajtó bizottsága szomba­ton ülést tart. melyen az 1957. évi költségvetés és községfej­lesztési zárszámadás, valamint az 1958. évi költsénvetés jóvá­hagyását tárgyalják, továbbá az epri Népi Ellenőrző Bizott­ság 1958. évi munkatervét, és javaslatot tesznek Felnémet község határából Eger város határához csatolására. — A MEG VE EGÉSZSÉG- ÜGYI INTÉZMÉNYEINEK fe5le«7t»«ére ebben az évben 4 258 000 forintot fordítanak. A beruházási nroeram kere­tében korszerűsítsk a gyön­• gyösi -és- hevesi kórházat, var lamint hozzákezdenek a hat­vani űi kórház építéséhez is.- HATVANBAN helyi busz­járatot indítottak és elkészült az új busz-megálló is, melyet 15-én adnak át a forgalomnak. — A HATVAN—HORT— CSÄNY KÖZÖTTI közleke­dési vonalon többmilliós be­ruházással nyolc és fél kilo­méter hosszúságú úi. úgyne­vezett hézagnélkülj vasúti vágányszakaszt építettek Az új vágányszakaszt ma adják át a forgalomnak.- VÉCSEN az elmúlt na­pokban Varga Lénárd ország- gyűlési képviselő beszámolót tartott. — HÁROMNAPOS VEN­DÉGSZEREPLÉSRE érkezett meg Füzesabonyba a gazdag műsorú Nyári Cirkusz.- GYÖNGYÖSPATÁN a községfejlesztési alapból há­rom kutat készítettek, melyre 30 000 forintot fordítottak. Az élő „fehérhajú lány" VT ilágszerte ismeretes a ’ nagy, modern kínai opera: A fehérhajú lány. Az opera egy régi, szomorú törté­neten épül fel. Megismétlődött az életben is a fehérhajó lány megrázó tör­ténete. Csengtui jelentés szerint Csen Ji miniszterelnökhelyet­tes Szehvan tartományban vég­zett útja során fogadta azt a fiatal parasztasszonyt, aki több mint tíz évig teljesen elszige­telten, emberektől távol élt a hegyek között, miután megszö­kött a rabszolgaságból. A rab­szolgatartó egy helybeli föl­desúr volt, aki tönkretette a leány családját és aztán a fia­tal nőt is, mint rabszolgát, ma­gával hurcolta. Az asszonyt, aki most 32 éves, a lakosság az élő „fehér­hajú lánynak” hívja, minthogy a története nagyon hasonlít a daljáték hősének históriájához. A leány annakidején, még gyerekkorában megszökött zsarnoki rabtartójától és az elhagyott hegyekbe menekült. Mikor a helybeli parasztok rá­bukkantak, még nem töltötte be a 25. évét és a hegyekben töltött durva és magányos élet alatt teljesen megőszült. Csak­nem teljesen elfelejtett beszél­ni és elszokott attól, hogy ru­hát viseljen. Mikor kihozták az erdős, sziklás havasokból, több ízben visszaszökött rej­tekhelyére. Csak akkor szelí­dült meg, igen lassan, amikor végleg meggyőződött róla, hogy a világ megváltozott és nincsenek többé Kínában zsar­nokok és rabszolgák. Bevonták a szegény terem­tést a helybeli mezőgazdasági termelőszövetkezetbe és hozzá­szoktatták a mezei munkához. Sőt, a múlt évben egy paraszt feleségül is vette. Az idén el­küldték az Ipinben tartott út­törő-paraszt értekezletre, hogy idegen emberekkel is érint­kezzen. Csen Ji miniszterelnökhe­lyettes a „fehérhajú lányt” a férjével együtt fogadta; jelen voltak a helyi hatóságok és a szövetkezet elnöke is. Ma már persze új ruhát viselt, de a hosszú szenvedést nemcsak ősz haja, hanem éles arcvoná­sai is elárulják. A miniszterelnökhelyettes kérte: mondja el, mi is történt vele? De helyette Csou Tíen- csin, a termelőszövetkezet el­nöke szólt, mert — úgymond — a fiatalasszony még nem mer, vagy nem tud az embe­rekkel beszélni. Az elnök elő­adta, hogy Lo Csang-Sziz — ez a leány neve — szegény pa­rasztcsaládból született. Az ap­ja becsületes, szorgalmas föld­művelő volt. Lo Csang-Sziz nyolc éves volt, amikor apja megbetegedett. A helyi földes­úr elrabolta a család élelem­készletét, kijelentette, hogy övé a föld is. A kis család há­zát felgyújtotta. Az apa bána­tában meghalt. A földesúr, amikor a leány tizenhárom éves korra felcseperedett, arra kényszerítette, hogy mint rab­szolga, dolgozzék neki. Gyak­ran megverték a leányt. Egy ízben a földesúr és a felesége addig ütötte vasbottal, amíg vére csurgott. Lo Csang-Sziz ekkor megszökött és bevette magát a hegyekbe. Ott élt tíz esztendeig, minden emberi lénytől távol, egymagában. Csen-Ji miniszterelnökhe­lyettes figyelmesen meghall­gatta a bús történetet és meg­dicsérte a fiatal nőt bátorsá­gáért és hősiességéért. A mai fiatalság — úgymond — tanul­hat a fehérhajú leány szenve­déseiből. Hányán jutottak ré- gente a fiatalok közül rabszol­gasorsba! Aki megismeri ezt a történetet, jobban meg fogja becsülni a mai szabad életet. A miniszterelnökhelyettes intézkedett, hogy a fehérhajú leányt kivételes gyógykezelés­ben részesítsék és gondoskod­janak róla, hogy egészsége tel­jesen helyreálljon. Egyben meghívta a nőt és a férjét, hogy mihelyt a fiatal- asszony visszanyeri erejét, lá­togassanak el Pekingbe, Miért nincs Egerben is? FILM: Játék az ördöggel Színes csehszlovák mesefilm. Bemutatja az egri Brödy filmszínház, június 6—7-én. Gyöngyösön, a város szí­vében, a fényes, nagy étter­mek és vendéglők mellett már hosszú hónapok óta mű­ködik a „Kedves” kisvendég­lő, mely sok-sok dolgozó em­ber részére biztosítja az ét­kezést. A kisvendéglő, me­lyet a Mátravidéki Vendég­látóipari Vállalat üzemeltet, nagy népszerűségnek örvend a városban. És ez a népsze­rűség érthető is. Indoklásául álljon itt egy rövid kivonat a kis étterem étlapjából: Ser- penyős rostélyos: 7,80. Borjú­paprikás, galuskával: 9,20. Rakott burgonya: 6,70. Ser­tés sült: 8,50. Az árakhoz semmiféle százalékot nem számolnak. Ezenkívül el kell mondani azt is, hogy az ada­gok semmivel sem kisebbek, mint akármelyik más ven­déglőben, a kiszolgálás pedig hihetetlenül gyors és előzé­keny. Ezért népszerű hát a „Kedves” kisvendéglő és az ott járó egriekben méltán ve­tődik fel az a kérdés, hogy miért nem lehet ilyen kis­vendéglő Egerben is... Oz első számú „atomkém“, avagy a bebörtönzött atomtudis A brit titkosszolgálat két ügynöke nemrég hosszas lá­togatást tett a wakefieldi bör­tön egyik cellájában. A cella lakója, egy nemes profilú, erősen rövidlátó, szemüveges férfi, mindennap félhétkor kel. Bemosakszik hideg víz­zel, kutyafuttában megreg­gelizik és máris leül heve­nyészett íróasztalához. Ö az a dr. Klaus Fux, akit a Nyu­gat 1. számú atomkémnek nevez. 1950-ben a még mais fiatal atomtudóst, 14 évi bör­tönre ítélték. Azzal vádolták, hogy kiadta az amerikai atom- és hidrogénbomba tit­kát. Később 9 évre csökken­tették büntetését, úgyhogy 1959. júliusában szabadlábra kerül. A biztonsági hatóságok ál­talában többé már nem tö­rődnek azzal, aki letöltötte büntetését és szabadlábra helyezik. Az igaz, hogy a kü­lönösen veszélyes bűnözőkre továbbra is felügyelnek, de ez nem okoz különösebb problémát. A brit hatóságok­nak viszont már most fejfá­jást okoz, hogy dr. Klaus Fux 14 hónap múlva szabad lesz. A britek és óceánontűli if­jabb, de gazdagabb rokonaik leplezetlen aagodalommal te­szik fel a kérdést: hova fog menni dr. Klaus Fux a ki- szabadulás után? Hisz ez az ember, akit már a második világháború alatt a világ egyik legtehetségesebb atom­tudósának tartottak, a bör­EGRI VÖRÖS CSILLAG Lissy EGRI BRÖDY Játék az ördöggel EGRI KERTMOZI Koldusdiák EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ember született GYÖNGYÖSI PUSKIN Polónia express HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hajsza tönben sem vesztette el tu­dományos érdeklődését. — Egyik barátja, a Wakefield- böl nemrég szabadult Do­nald Hume szerint dr. Fux már 1953. óta a mesterséges holdak szerkesztésén dolgo­zik. Közgazdasági problé­mákkal is foglalkozik. Jelen­leg matematikai szemszögből vizsgálja a gazdasági jelen­ségeket. Cellájában valósá­gos laboratóriumot és könyv­tárat létesített. Egyesek azt állítják, hogy a neves brit atomtudósok is meg szokták látogatni és ta­nácsokat kérnek volt kollé­gájuktól. A brit hatóságok hozzájárultak dr Fux tudo­mányos könyvtárának gya­rapításához. De feltételezték, hogy Nagy-Britanniában fog maradni, s a brit tudomány szolgálatába áll. Dr. Fux azonban kijelentette Hume- nak, hogy mihelyt kiszaba­dul, Kelet-Németországba utazik, Lipcsébe, ahol 83 éves apja él. Egyesek szerint súlyos csapás lenne a Nyu­gatra nézve, ha Keletre en­gednék. „Az ő agya tíz hid­rogénbombával ér fel” — je­lentette ki egy angol vezető. Nagy-Britanniában még nem adták fel a teljes re­ményt. hogy ott tudják ma­rasztalni dr. Klaus Fuxot. Mint egyes nyugati lapok ír­ják, éppen ezért kereste fel nemrég a titkos szolgálat két üoynöke és ajánlatot tett neki, hogy dolgozzék tovább­ra Nagy-Britanniának. HATVANI KOSSUTH Hogyan fedezték fet Amerikát FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVASARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás műsora: Egerben este fél 8 órakor: Ármány és szerelem (BérletszünetJ

Next

/
Thumbnails
Contents