Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-29 / 134. szám

1958. junius 29., vasárnap NEPÜJSÄG Az évvégi nyereségrészesedésért dolgoznak' a Gyöngyösi Sütőipari Vállalatnál AZ ELSŐ FÉLÉV lassan vé­get ér. A szorgos munkában eltöltött napok után most már jogosan számolhatnak azzal a munkások, hogy az új bé­rezési mód, a nyereségvissza­térítés ebben az évben is pénzt hoz a házhoz. A Gyön­gyösi Sütőipari Vállalatnál re­ménykedve gondolnak előre. Mint ilyenkor lenni szokott, összehasonlításokkal mérik le az eddig végzett munkát. Ta­valy 120,000 forintot fizettek ki a dolgozóknak, nyereségré­szesedés címén. A gazdasági évre kiszabott tervet jóval túl­szárnyalták a sütőipari dolgo­zók, nagyobb volt a kereslet, lehetett dolgozni. Ebben az évben emelkedett a tervszám 55.000 forinttal, a fogyasztás viszont az első öt hónap ta­pasztalata alapján erősen csökkent. így nem csoda, hogy a vállalat az első három hó­napban nem tudta meghozni a kívánt nyereséget. A tervszám 4.266.000 forint, a teljesítés pe­dig mindössze 3,925.000 forint volt. Ez 11 százalék lemara­dást jelentett. Oláh György, a vállalat igaz­gatója és Gál János könyvelő szerint ez még így is jó ered­ményt jelent. Az időjárástól is függ, hogy milyen mérték­ben fogy a kenyér, mennyit kell sütni naponta. Január, február, március elég gyenge hónap volt. A házaknál még zsákokban ott állt a múlt évi „élet”, ha sütni kellett, nem mentek lisztért a boltba, ha kifogyott, szintén csak maguk sütötték meg a házi kenyeret. Ez nagyon gátolta a sütőipari munkásokat a jó eredmények kialakításában. A nyereségrészesedés a gyöngyösi sütőipari vállalat vezetői szerint — ha a terme­lés növekszik, mint ahogy ezt már a júniusi hónapban is tapasztalták — biztosítottnak látszik ebben az évben is. A múlt évi nyereség összegét kell elémiök, de lehetőség van arra is, hogy többlet nye­reséget is kioszthatnak a mun­kások között. AZ ÖSSZEG NEM megkö­zelíthetetlen szám, ezt tudják jól a dolgozók. Az évvégi nyereségrészesedést azonban nemcsak fokozott munkaütem­mel — amely esetleg a minő­ség rovására megy — lehet és kell biztosítani, hanem taka­rékossággal is. Két fontos dologgal lehet ta­karékoskodni a pékeknek: a liszttel és a tüzelővel. A fi­gyelmes, körültekintően dol­gozó munkás jelentős megta­karításokat érhet el az éwégi nyereség érdekében. Igen ta­karékosan, szépen dolgoztak az elmúlt öt hónap alatt a gyöngyösi sütödéi munkások. Kenyérlisztből normán felül 80, finomlisztből pedig 39 má­zsát jelentett a takarékos gaz­dálkodás. Hajnák Alfréd, az 1. sz. süteményes üzem délelőtti cso­portvezetője nagy munkában van. Fürge kézzel formázza a honvédségi buktákat. Az üzem népszerű „Frédi” bácsija igen vigyáz a liszt „faj lag” betar­tására, valamint a szerszámok­ra is, mert azok is pénzébe kerülnek a vállalatnak. Vas- borosi Ferenc sütőmunkás ar­ról beszélt, miközben a buk­tába való lekvárokat szabdal­ta, hogy a felhasználásra ke­rülő olajat, zsírt figyelmes ke­zeléssel hetenként 5—6 literrel lehet csökkenteni. A kemence­munkások a tüzelésnél vigyáz­hatnak a „kéményen kiszálló” forintokra. A szénből, ha jó beosztás szerint tüzelnek belő­le, még a porát is felhasznál­hatják. így csinál Karsai Sán­dor, Farkas Tibor. Régebben négy kosár darabos szénnel fűtötték a kemencét, most két kosár darabos szén közé egy poros szenet tartalmazó kosa­rat tesznek, s a hőtermelés így is megközelítőleg azonos az előbbivel. NAGYOBB MEGTAKARÍ­TÁST tudnak még elérni a fafelhasználásnál is. Szép eredményeik vannak az egy mázsa kenyér kisütés költsé­geit nézve. 1957. első öt hó­napjában egy mázsa kenye­ret 9.89 forintért sütöttek ki, míg 1958. első öt hónapjában csak 8.46 forintba került egy mázsa kenyér kisütése. Ezzel 28,799 forinttal emelkedett az első félév megtakarított ösz- szege. A különféle költségek, uta­zásra, telefonra, adminisztrá­cióra, bármilyen kicsik is vol­tak, év végére mégis megnö­vekedett ez az összeg. A tele­fonálások lecsökkentésével, a telefonellenőrző füzet beveze­tésével a havi számla felére csökkent, míg a kiküldetési díj az öt hónapban 4000 forintra szállt le, a korábbi 8—9000 forint helyett. Tehát nemcsak a fizikai munkások segíthetik elő a gazdaságos és egyben nyereséges termelést. Lassan gyűlnek a forintok, biztos alapot adva az évvégi nyereséghez. A meginduló me­zőgazdasági munkával megnö­vekedett a fogyasztás is. A júniusi hónaptól igen sokat várnak a gyöngyösi sütőipari vállalat dolgozói. A vidéki üzemegységek kö­zül a 13-as számú abasári pékség dolgozik a legjobban. Letema József vezetésével. 70.8 tizedes „fajlag”-gal vég­zik munkájukat, öt forintos üzemi felhasználással és se- lejtmentesen. AZ ÉVVÉGI NYERESÉG- RÉSZESEDÉS alapjául szol­gál az a 30,000 forint, amit eddigi munkájukkal megtaka­rítottak a gyöngyösi sütőipari vállalat dolgozói, amit a to­vábbi jó munkájukkal növelni is tudnak. A sok üzemegységgel dolgo­zó gyöngyösi Sütőipari Válla­latnál biztosítottnak látszik az évvégi nyereségrészesedés. KOVÁCS JÁNOS Műszaki, technológiai intézkedési tervek segítik a gazdaságos termelés célkitűzéseit a Nyugathükki Erdőgazdaságban A Nyugatbükki Állami Er­dőgazdaság dolgozói nemcsak soronlevő feladataikat teljesí­tik jól, már most felkészülnek az 1958. október elsején kez­dődő új gazdasági év tervének megoldására. Az igazgatóság a legjobb erdészeti és számviteli szakemberekből munkacsopor­tot alakított, amely műszaki, technológiai intézkedési tervet dolgoz ki a termelés gazdasá­gosságának fokozására. A szigorú takarékossági szempontok figyelembevételé­vel készülő tervelőírások mun­kaágazatonként és erdészeten­ként részletezik a feladatokat, így minden egyes erdészet és erdészeti dolgozó pontosan megtudhatja, milyen jövede­lemre, nyereségre, jutalomra számíthat munkája jó, vagy még jobb elvégzése esetén. A készülő terveket előbb az erdészetek vezetőivel, majd termelési értekezleteken az erdészeti dolgozókkal is meg­tárgyalják, hogy azokat az ilymódon anyagilag érdekeltté tett munkások javaslataival kiegészíthessék és a tervsze­rinti 105 000 köbméter faanya­got a jövő évben olcsóbban, gyorsabban termelhessék ki. (Szinnyey) — A ZARÁNKI népfront bi­zottság jelentős társadalmi munkával segített a község ját­szóterének és a parkosításának munkálataiban. — GÖRÖMBÖLYTAPOL- CARA és Lillafüredre rándul- nak ki a jövő hónap közepén, két csoportban, a Gyöngyösi Sütőipari Vállalat dolgozói és családtagjai. ... hogy egy floridai hadi­élelmezési szakértő kijelen­tette, hogy állatkísérleteik alapján megállapították: a káposzta és a karfiol meg­kétszerezi az ember ellen- állóképességét az atomsugár­zással, s az abból eredő ba­jokkal szemben. Érdekes! Ha ez a nagy fel­fedezés így megy tovább, ha­marosan kiderítik azt is, hogy a tökmagból eredő olaj háromszorosan, a napos olda­lon termesztett uborka négy­szeresen, míg az éjszaka, a holdfény mellett szedett ka- kukfű, ötszörösen ellenállób- bá teszi az embert az atom­sugárzással szemben... Érdekes! Lenyűgözően ér­dekes! Mi, igaz nem vagyunk effajta tudósok és ezért rop­pant csodálkozunk rajta, hogy egyes nyugati tudósok még mindig olyan növénye­ket és vegyületeket keresnek, amelyek ezirányban ellen- állóbbá teszik a szervezetet. Pedig minden józan gondol- kozású ember előtt világos, hogy a sugárzások hatását legjobban az atombomba el­tiltása akadályozná meg, — s ezenkívül ez hatna legmeg- nyugtatóbban az idegekre is ... F. 1. KETTEN EGY ELLEN.,. Hogyan készülnek a hatvani tíllomás dolgozói a nyolcadik vasutas napra? Augusztus második vasár­napját kormányunk vasutas­nappá nyilvánította. Ezen a napon együtt ünnepel a város lakossága az állomás vasutas dolgozóival. Ez foglalkoztatta a szakszervezeti bizottságot a legutóbbi vezetőségi értekez­leten. Határozati javaslatba foglalták, hogy gazdag sport- és kultúr-, valamint egyéb műsort adnak a dolgozók szá­mára. Ezt a kezdeményezést a párt alapszervezete, a szak- szolgálat vezetősége támogat­ja és minden segítséget meg­ad a feladatok végrehajtásá­hoz. Az ünnepséget a városi Népkertben rendezik meg, — ahol egész napon át vidáman szórakozhatnak a részt vevők. Ünnepelni és méltónak len­ni ehhez a naphoz nem elég a külsőség, az ünneplés, ha- nemcsak megfeszített munka­eredmények után büszkélked­hetünk jogosan. A hatvani ál­lomás dolgozói is azon van­nak, hogy kiérdemeljék az utazó-közönség megbecsülését, szeretetét. A vasutas-napra el­határozták, hogy állomásukat „mintaállomássá” varázsol­ják. Mintaszerű tisztaságot tartanak az állomás felvételi épületében, őrhelyeiken. Szo­cialista önfegyelemből fakadó magatartás* tanúsítanak a szállítási feladatok végrehaj­tásánál. A munka megindult, a cél előttük var a hatvani vasút­állomás dolgozóinak, most rá­juk vár az a feladat, hogy amit megfogadtak a 8. vasutas nap tiszteletére, teljesítik-e? Révész József üzemgazdász Hatvan állomás Kína írásreformja A SZOCIALISTA társada­lom győzelme Kínában, termé­szetszerűen kihat a kultúra te­rületére is. Ennek egyik leg­fontosabb megnyilvánulása az új ábc bevezetése. Hogy ez milyen forradalmi tettnek szá­mít, csak azok tudják megér­teni, akik ismerik ennek a 600 milliós népnek sajátos problémáit. Ugyanakkor — és éppen ez benne a nagyszerű — tudomásul vették, hogy a nemzet további fejlődése szempontjából mennyire fon­tos az írásreform maradékta­lan végrehajtása. A kérdés megoldása koránt­sem egyszerű. Kezdetben arról folyt a vita, hogy melyik ábc-t vegyék át, a latin-, vagy ciril- betűket? Esetleg a kettő kom­binációját, kiegészítve a kínai jellegű írásjelekkel? ,régül a latin betűk mellett döntöttek. Ezután rögtön, a népi Kí­na forradalmi lendületére jel­lemző gyorsasággal hozzáfog­tak a reform gyakorlati meg­valósításához. Ma már a kínai ember lépten-nyomon találko­zik az új betűkkel. Világos, hogy a reform be­vezetését megfelelő propagan­da előzte meg. A brossúrákat azonnal elkapkodták. Az üze­mekben és tömegszervezetek­ben tanulóköröket létesítettek. S noha a részvétel önkéntes volt, nem egy helyen a dolgo­zók 100 százalékban jelentkez­tek továbbtanulásra. Iskolai vonalon, néhol már bevezették az új ábc-t, 10—11 éves ta­nulók általában négy óra alatt sajátították el az úi betűk is­meretét. Ne felejtsük el, hogy a kínai iskolás két év alatt 1000—1500 írásjelet tanult meg, ami gyakorlatilag annyit je­lentett, hogy egyszerűbb új­ságokat, mesekönyveket mar el tudott olvasni. A harmadik és negyedik évben 3000 eléggé komplikált betűt, szótagot is­mert meg. Ebből is követke­zik, hogy micsoda hallat­lan könnyebbséget j lent a 23 betűből álló latin ábcé elsajá­títása. Éppen ezért a kínai Művelődésügyi Minisztérium elrendelte, hogy 1958. őszétől minden általános és középis­kolában az új ábc-t kell taní­tani. EZEK UTÁN feltehető a kérdés: vajon mi tette szük­ségessé a valóban forradalmi akció elindítását? A haladó erők már 60 évvel ezelőtt sür­gették a reform bevezetését. Azonban a reakciós osztályok mindent elkövettek, hogy ezt a jogos és szükséges intézke­dést megakadályozzák. A kul­túra maradjon csak egyesek privilégiuma, a nép pedig dol­gozzék. Tipikus példája a ki­zsákmányolok osztály-politiká­jának. 1827-ben, amikor a UGYE MINDENKI ismeri a galagonyalepkét? Hófehér szárnyait sűrű fekete erezet hálózza be. Hosszú hemyó- és rövid bábélet után nyár elején jelenik meg és itt csa- pong rétjeinken, kertjeinkben. Sokat átkozzák a gazdák fa­lánk hernyóit. Még a nyáron kikelnek mákszemnyi petéik­ből. Az alig pár milliméteres lárvák ahhoz még nyengék, hogy a levelet átrágják, csak a színét „hámozzák” meg. Ezekről a helyekről eltűnik a zöld szín, csak a vékony erek fehér hálója marad meg. Ha jön a tél, szövő mirigyeikből váladékot bocsátanak ki, ami a levegőn fonallá szilárdul. Ezzel odaerősítik a levelet a fához, ügyesen összesodorják és ebben a „kis hernyófé- ezek”-ben; begubózva telelnek át. Bármilyen szemfüles is a gazda, néhány fészek elke­rüli a hernyózó olló életét. A benne levő hernyók aztán ta­vasszal újra munkához lát­nak. Hatalmas étvággyal ve­tik magukat a zsenge levelek­re. Csak a fa kopaszodása jel­zi alattomos munkájukat. A fényes, szőrös hernyók hátán fekete és vörös vonalak húzódnak, míg a hasuk hamu­szürke. Bábozódáskor függőle­ges helyzetben vékony fonal­lal odaerősíti magát a gally­hoz. Két hétig az életnek semmi jele sem mutatkozik. Könnyű felismerni a bábját zöldessárga színéről, amelyen sűrűn helyezkednek el a fe­kete és élénksárga pettyek. „Riportok a természetből“ Pille-élet KERTÜNKBEN a Jonathán- alma egyik gallyán vettem észre egy bábot. Első pillanat­ban le akartam venni, hogy a keltető kalitkámba vigyem, aztán mégis arra gondoltam, érdekesebb lesz megfigyelni kint a természetben. Bent már több alkalommal sikerült meglesnem azt a rendkívül ér­dekes pillanatot, amikor a lepke előbújik. A legizgalmasabb élmé­nyem tíz évvel ezelőttről szár­mazik. Egy nagy beíőttes üvegbe helyeztem el a bábot, aminek a tetejét neccel lekö­töttem. A gallyat, amihez a báb rögzítődött, vízzel teli or- vosságos üvegbe helyeztem, hogy se a növény, se a leve­gő ne száradjon ki. Egyik reggel futólagos pillantást ve­tettem az üvegre... döbben­ten álltam meg. Ügy tűnt, mintha a báb megmozdult vol­na. Feszülten figyeltem to­vább, vajon csak káprázat vclt-e? De nem! Rövid idő múlva újra megvonaglott. A mozgás legerőteljesebben a potroh végén mutatkozott. Az­tán egyre határozottabb moz­dulatokat végzett és végül... tíz perc, vagy egy óra múlva’ — megnyílt a fejfelőli oldal. Most egy keservesnek tűnő küzdelem kezdődött, aminek eredményeként egyre nagyobb rész jutott ki a pillangóból. Végül előbújt az egész rovar, és egy halványpiros csepp pottyant az üveg aljára. Eszembe jutottak a régi ba­bonás mondák a véresőkről, aminek ime! itt van az oka. EGYES ESZTENDŐKBEN ugyanis, amikor igen nagy tö­megben rajzik a galagonya­lepke, ez a váladék vörösre festi a környéket, a fák leve­leit és a földet. Hiszékeny em­bereknek egyéb sem kell, mint ilyen „égi jel” és a leg­borzalmasabb jóslatokba bo­csátkoznak ennek alapján. Kü­lönösen, ha kéznél van egy arra hivatott pap, aki az ösz- szes földi nyomort a szegé­nyek „gonoszságára” hárítja. Az én kis pillangóm azon­ban egyáltalán nem tűnt olyannak, mint amely az „égi- ek” bosszúját hirdeti. Bizony, egyelőre még a mezők csapon­gó daliájához sem hasonlí­tott. Ázott, csapzott testét nagynehezen a gally végére vonszolta. Ott megállt, mint fáradt vándor a hegycsúcson, kipihenni fáradalmait. Közben gyorsan felszáradt a teste és szárnyai, amelyek eddig a potrohhoz gyűrődtek, lassan kisimultak. Mint amikor a tűzoltók tömlője a víz nyo­másától kigömbölyödik, úgy merevedtek meg a szárny vé­Kínai Kommunista Párt meg­alakult, Mao Ce-tung szemé­lyesen indította el a harcot. Sajnos, a még fontosabb prob­lémák egy időre háttérbe szo­rították. Majd 1949-ben, ami­kor az ország felszabadult, il­letve a Kínai Köztársaság lét­rejött, ismét hozzáfogtak a nagyjelentőségű reform végre­hajtásához. Természetesen nem mindenki ért egyet az új ábé­cé bevezetésével. Ezzel párhuzamosan halad az analfabétizmus felszámolá­sa is. Jelenleg még mindig 70 százalék az írni olvasni nem tudók száma. (Főleg a paraszt­ság köriben.) Remélhető, hogy a jóval ' szerűbb, latin ábécé ezen a vonalon is megköny- nyíti a kormány munkáját. A kínai nyelv tanulása szintén könnyebb lesz. De időt is nyernek, hiszen jelenleg egy kínai írásjeles levél megírása hégyszer-ötször annyi ideig tart, mint a latin betűs. Az írásreform még nem teljesen megoldott, ami érthető is. Hi­ába vannak elméleti elképze­lések, ha azok a gyakorlatban nem válnak be. Éopen ezért az időközben felmerülő újabb ötletek lehetővé teszik a fo­netikus átírás javítását. AZ ŰJ ÁBÉCÉ bevezetése hosszú ideig tar folyamat lesz. Tudniillik a hangtani át­írás csak az első lépés. A második és a legfontosabb — a pekingi, vagy úgynevezett „félkínai“ terjesztése. Kínának előbb-utóbb egy nyelvet kell beszélnie. Ma még nem ez a helyzet. Nyílván font:. ebb is, mint az írásreform. Időpontot megállapítani nem lehet. A né­pi Kína hatalmas birodalom ás ezen a téren megfelel' gya­korlat ki sem alakulhatott. Csu En-laj hármas célt tűzött ki az e kérdéssel foglalkozó bizottság elé: az írásjelek le­egyszerűsítése, a pekingi dia­lektus terjesztése, az új ábé­cé propagálása. Az első lépés már megtörtént. A néptöme- gek megértése és aktív támo­gatása teszi most már lehe­tővé, hogy az eddig kiváltság­nak tekintett írás—olvasás a nép egészének közkincsévé váiljék. kony légcsövei a belepréselődő j levegőtől. Még egy-két pilla- i nat és most már nem az j előbbi. szánalomraméltó csap-1 zott rovar, hanem a szépsé- j ges termetű pille feszít azj ágon. Persze azt nem vártam] meg, hogy felröppenjen, óva- j tosan megfogtam, és torát ösz-j szeroppantva, megmentettem : az örök életet jelentő gyűjte-1 ményem számára. A Jonathán-fa bábján saj-j nos nem sikerült az egész fo-i lyamatot végigfigyelnem. Ami-! kor kimentem megnézni, már! a lepke kint volt és mászott j ki a gally végére. A napsu­gár hamarosan felszárította ésj egy-kettőt libbentett szárnyai-] val, azzal huss! — felemelke-. dett méltóságteljes mozdulat-. tál. Már-már bántani kezdett| a lelkiismeretem. Kíváncsisá-; gom miatt egy csomó kárte-i vőnek adtam alkalmat gonosz-] tett végrehajtására. A sors] azonban- közbeszólt. Szegény, j kis pille alig libbent fel, egy! fekete árny suhant felé és; csak a szárnyak hullottak lej tehetetlenül a földre. Teste el-] tűnt egy fecske hatalmasra; tátott csőrében. j Ilyen pillanat az élet. Még] akkor sem hosszú, ha alkalma! van a természetes halált meg- ] várni. De mily kevésnek ada-' tik ez meg! Hiszen ezer és: ezer veszély leskelődik rá röp- j tében, pihentében. UGYE ÍGY érthető, miért; rak olyan nagy számú petét j egy-egy lepke, bogár?! HALASY LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents