Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-29 / 134. szám
NEFÜJSAG 1S5S. Június 29.. vasárnap Giacomo Puccini 100 éve született a kiváló olasz zeneszerző, a szélesen szárnyaló dallamok igazi mestere, aki az emberiséget megajándékozta a Bohémélet, a Tosca, a Pillangókisasszony, a Turandot és több más örökbecsű opera melódiáival, olyan dallamokkal, melyekből, mint a szépség örök forrásából meríthetnek mindazok, akik becsülni tudják az őszinte szívből jövő és szívhez szóló melódiák varázsát. Puccini abban a hanyatló korszakban, mely a polgári kultúra válságát tükrözte, hadat üzent a dallamnak, az összhangnak, az igazf muzsika szépségének, — a válságos időszakban a melódiák, a zenei kifejezés őszinteségét, a muzsika olasz hagyományait hirdette: a szép, tiszta éneklés, a csengő melódiák, az áradó dallamok igazi olasz művészetét. A kiváló mester a nagy melodikusok — Donizetti, Rossini és Verdi — örökébe lépve, a melódiák gazdag füzérével fonta körül minden témáját, minden mondanivalóját. Művészete két nagy zenei hagyomány talajából táplálkozik. Az egyik az olasz bel- canto művészete. Ezen az úton haladva, tovább építi az olasz dalmű, a zenés dráma jellemfestő művészetét. Ahogy Verdi örök drámai alakká formálja Rigoletto, Violetta, Radamesz, Desdemona, vagy Falstaff alakját, hasonlóképpen Puccini is örök útitársainkká teszi a Bohémélet virágszirom- gyengédségű kis munkáslányát: Mimit, a gyarmatosító, kegyetlen fehérember áldozatát, a hősiesen halálba induló Pillangókisasszonyt, a szerelmese életéért oroszlánként küzdő Floria Toscát, vagy a népi furfang, a paraszti életerő pompás figuráját: Gianni Schicchit. A dallam mestere tehát egyben a zenei jellemzés kiváló művésze is. A másik tradíció, amelyre Puccini épít, a XIX. század végén kialakuló verizmus. A verismo szószerint a valóság, az élet művészetét jelenti. A stílust tulajdonképpen George Bizet kezdeményezi Carmen c. operájában. A cél: felvenni a küzdelmet a „nagyopera” kül- sőséges, puffogó, tartalmatlan frázisai ellen. Bizet stílusát és mondanivalóját viszi tovább Leoncavallo és Mascagni, majd (1858-1924) a verismo legzseniálisabb örököseként lép fel Puccini. A verismo mindig kis elhajlást jelent a naturalizmus, a torzításig felnagyított élet művészete felé. A hajlandóság megvan Pucciniban is. Zsenialitása azonban visszatartja őt az erős túlzásoktól. A naturalizmus művészete nem sokat törődik a történelem, a társadalomadta háttérrel. Puccini sohasem esik ebbe a hibába. A Bohémélet története mögött ott érezzük az 1830-as évek Párizsának nyomorát, talmi fényeit és művésztragédiáját. A Tosca színpadára Napóleon Európája veti rá árnyékát. A Pillangókisasszony nemcsak egy nyomorult gésa tragédiája, hanem két társadalom, két világ küzdelme is, melyben a gyengének, az áldozatnak el kell buknia, mert olyan világban él, mely csupán a dzsungel, az ököl törvényét ismeri---- ' .«ruyi el az emberek közötti igazságosztásban. Puccini zenéje valóságos gyűjtőlencse, mely egyesíti magában a századvégi francia muzsika finom, pasztellszerű színhatásait, az olasz operai hagyományok áradó belcanto- ját, a rendkívül kifinomult, árnyalt zenekari hatásokat, valamint azt a ritka tudományt, mely csak az opera legnagyobb mestereinek adatott meg: Puccini szinte utolérhetetlen biztonsággal kezeli az emberi hangot, kihozva annak minden szépségét, erejét, drámai lehetőségét, de lírai csengését is. Puccini az operaszínpad nagy zeneköltői közül való. Halála óta már 34 esztendő telt el és hatása nem hogy fakult, gyengült volna, ellenkezőleg: mind szélesebb és lelkesebb tömegeket vonz magához. Geibinger Sándor 1958. június 29., vasárnap. 1838. Született: Szily Kálmán nyelvész, természettudós, író (120 éve). 1945. Kárpát-Ukrajna egyesült a Szovjetunióval (13 éve. 1798. Született: G. Leopardi olasz költő (160 éve). 1958. június 30., hétfő. 1871. Guatemalái forradalom napja (87 éve). 1768. Ukrán parasztfelkelés a lengyel nemesség ellen, Makszim Zse- lezsnyák vezetésével (190 éve). 1893. Született: Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára (65 éve). 1933. Meghalt: Pauler Ákos bölcsész, pedagógiai Író (25 éve). Szenzációs lottó-per Hannoverben A hannoveri polgári bíróságon egy lottó-per olyan szenzációt keltett, hogy a tárgyalást a televízió is Közvetítette. Ervin Ewald hannoveri lottóárus 1957. nyara óta a nála vásárolt lottó- szelvények egy- részét visszatartotta, és az értük befizetett pénzt elsikkasztotta. Ha a visszatartott szelvények tulajdonosai közül valaki találatot ért el, azt a lottóárus saját zsebéből kifizette és így is nyert az üzleten. Üzelmeit majdnem egy évig sikeresen, búsás haszonnal folytatta, mígnem aztán bekövetkezett a csőd. Frieda Wenkének a tőle vásárolt szelvényen ötös találata lett, amelyre ötszázezer márka nyereséget kellett volna kifizetni. Amikor az 54 éves Frieda Wenke követelte a pénzt, nem tudta a nyereséget kifizetni. A nyertes a lottóközponthoz fordult. ahol megtudta, hogy az ő szelvénye nem is érkezett be, s így a nyereséget nem fizetik ki. Wenke ekkor a bírósághoz fordult, melynek döntése úgy hangzott, hogy a lottóközpontnak ki kell fizetni a nyereséget, Ervin Ewaldot pedig ezer márka büntetésre és 14 hónapi elzárásra ítélte. Az ítéletben az elítélt megnyugodott, annál is inkább, mert még így is hatalmas pénzt keresett az üzleten. ►*. elkészülni... vigyázz !.., Mint a világítótorony a tengerből, úgy emelkedik ki a Szenek-szikla a kazahsztáni Mangislak-félsziget sztyeppéjéből. Megközelítése nagyon nehéz: szinte járhatatlan köves talaj, mély szakadékok veszik körül. Csak a legbátrabb hegymászók jutottak el a Szenek csúcsára. Akik ott jártak, elmesélték, hogy a szikla olyan meredek, mint a fal. Egyik oldalán, a magasban egy barlangbejárat látszik. A barlang szájához emberi kéz alkotta lépcsők vezetnek. A lépcsősor helyenként annyira tönkrement, hogy a barlangba lehetetlen bejutni. A helybeli lakosság sok legendát fűzött a Szenek-szikla barlangjához. Egyesek szerint sok-sok évvel ezelőtt a türk- mének ide rejtették kincseiket a támadó ellenség elől... A szikla lábánál nemre« egy ősi kézírásos könyvet találtait, amelyet átadtak a Savcsenko- kerületi pártbizottságnak. Mrzan Halelov párttitkámak ekkor támadt az a gondolata, hogy a barlangban valószínűleg ősi könyvek rejlenek. Halelov nem véletlenül jutott erre a gondolatra. Az elmúlt két évben Mangislak- félszigeten sok, gondosan elrejtett régi könyvet találtak. A legértékesebbet tavaly lelték meg. Az eset így történt: Szabitaj Tyurebekov, kolhozparaszt a környékbeli hegységben vadászott. Az egyik helyen hirtelen beszakadt a föld a lába alatt, s Tyurebekov egy barlangba esett. Amikor a szeme hozzászokott a sötétséghez, körülnézett, hová is került. A barlang alja fehér kövekkel volt kirakva, a bejárat közelében pedig vasveretes ládákat pillantott meg. Valamennyi zárva volt. Tyurebekov vadásztőrrel felnyitotta az egyik ládát, amelyben masz- szív, bőrkötésű könyvek voltak. Tyurebekov az egyik könyvet elküldte Halelov párttitkárnak, aki sokat foglalkozott régi írásokkal. Halelov megállapította, hogy a könyvet kölesből készült tintával írták, amely évszázadokon át nem halványul el. De arra már nem tudott rájönni, hogy milyen nyelvű a szöveg. A környékbeli pedagógusok véleménye szerint leginkább az ó-perzsa nyelv jöhetett számításba. Halelov expedíciót szervezett és a könyveket elvitték a barlangból, — majd elküldték Kazah SZSZK Tudományos Akadémiájának. Az értékes leletek tanulmányozása még nem fejeződött be, de máris érdekes könyveket találtak a ládákban — régi keleti költők műveit, perzsa enciklopédikus szótárt, csillagászai, filozófiai, esztétikai tankönyveket amelyeket Buharában, Tas kentben és Sztambulban adtak ki a XII—XIII. században. Néhány kéziratos könyv gyönyörű bőrkötésbe van foglalva. Halelov ezért gondolta, hogy a Szenek-szikla titokzatos barlangja is könyveket rejt magában. Egyszer aztán a kerületi lap szerkesztőjével együtt elindult, hogy megfejtse a barlang titkát. A barlang aránylag kicsi, ovális alakú volt. A két barlangkutató alaposan megvizsgálta minden zegét-zugát. Csak egyetlen, szélein megperzselő- dött könyvet találtak. Más semmi nem volt a barlangban. Nyilván villám csapott a barlangba, s a többi könyv mind elégett. Csak hamu maradt a barlang mélyén. Az épen maradt könyvet ó-perzsa nyelven írták. FILM: NÉVNAP Ne feledjük: hétfőn PÁL. kedden TIBOLD. — CSÉPELIK a borsót az atkári Micsurin és a vámos- györki Haladás Termelőszövetkezetben. Mindkét helyen be is akarják fejezni ezt a munkát a búzaaratás megkezdéséig. — A LEGUTÓBBI kiértékelés szerint a Mátravidcki Erőmű KlSZ-fiataljai a takarékossági mozgalom keretén belül 132 563 forintot takarítottak meg a népgazdaságnak. — 25 EZER forinttal növelte már eddig is a karácsondi Dózsa Tsz jövedelmét az, hogy katasztrális holdanként több mint három normálhold munka végzésére kötöttek szerződést a gépállomással. — A GYÖNGYÖSI Sütőipari Vállalat vezetősége a. KISZ-szervezetnek igen értékes rádiókészüléket vásárolt. — NÉGY TAG épít kétszobás szép házat a detki Szabadság Tsz-ben. A terveket úgy készítették, hogy a lakások mellé megépítették a gazdasági épületeket is a háztáji állomány részére. „Fecske" küldetése Magyarul beszélő szovjet film hogy angol tudósok egy gázkeveréken keresztül bocsátott szikra segítségével 60 millió fokos hőséget idéztek elő. ... hogy 1750 éves Nemezis szobrot fedeztek fel a gazai Övezet határának közelében Kiboncid’Ezer mellett. ,.. hogy a szovjet tudósok egy csoportjának — amely az Antarktiszon végzett kutatómunkát — jelentése szerbit az Antarktisz sokkal kisebb, mint feltételezték, hozzávetőlegesen kb. egyharmada < feltételezett területnek. ... hogy a német nők kis rében „dühöng” az orrplasztika hódítása, van olyan paciens, aki egy évben három szór alakítatta át orrát, a divatnak megfelelően. ... hogy Franciaországban egyre csökken a házasságkötések száma. Megállapították egy ankéton, hogy 100 fiatal házas közül csupán kilenc alapít családot saját lakásában, a többi szülőknél, albérletben, vagy szállodában lakik. ... hogy egy nyugatnémet gyár perion hegyű töltőtollat hozott forgalomba. Ez nemcsak olcsóbb, mint az aranyhegy, hanem kitűnően be is vált a gyakorlatban. ... hogy Alexander Laing londoni pszihológus alapos kutatásokat végzett a nevetés okainak felderítésére. Megállapította, hogy négytől—hétéves korig a gyerek minden meglepő dolgon nevet, héttől tizenhároméves koráig a mások ügyetlensége készteti nevetésre, tizennégy től-húszig viccek és szójátékok a nevetés előidézői elsősorban, végül a felnőttek még saját magukon is tudnak nevetni ... hogy a legnépesebb hangyabolyokban körülbelül egymillió hangya él, s az egész alig nehezebb, mint egv ember súlya, Az 1905-ös forradalom után az orosz nép keserű éveket élt át. A cári elnyomás talán még kegyetlenebb, mint valaha is volt: a bolsevikok megfogyatkozva bár, de újult erővel küzdenek a nép felszabadításáért. A forradalmárok földalatti munkája mind eredményesebb, egyben mind kockázatosabbá válik. Akik ezekben az időkben a cári önkény elleni harc aktív részesei, életükkel játszanak. Vera, a film főhőse, — fedőnéven „Fecske” — szibériai száműzetésből szökött, s nem kicsi a feladata: fegyvert kell szereznie a Fekete-tengeri flotta kommunistái számára. A „Fecske” helyzete igen nehéz, egy jószimatú rendőrnyomozó gyanakodik rá, igyekszik csapdába csalni. A forradalmár- nő mégis kijátssza üldözőjét és teljesíti feladatát. A filmben Vera szerepét Aljosina alakítja hihetően, mély átéléssel és egyszerű eszközökkel. Szerepének magyar hangját Komlós Juci tolmácsolja. A sokoldalú, neves szovjet filmszínész, Druzsnyikov most is újat ad Jarnovszkij rendőrnyomozó alakjának megformálásában. A filmet az egri Vörös Csillag mozi ma játssza utoljára. |A/WWVVV\VWS/VVWVWVVWVWWVWWWVWVVWVVVVvVVVVVWVv^AAA Az egri képtár A Dobó István Vármúzeum új képtárhelyiségeiben 29-én, ma délelőtt 11 órakor nyílik meg az Egri Képtár. Az Országos Szépművészeti Múzeum és Magyar Nemzeti Galéria munkatársai a volt Líceumi Képtár legkiemelkedőbb alkotásaiból rendezték meg ezt az állandó kiállítást. A kiállítás anyagának kétharmada régi külföldi mesterek műveiből áll. A XVI. századi olasz festészet egy-két igen értékes művel szerepel a kiállításon, mint pl. Dosso Dossi Faunt és nimfát ábrázoló képe és Felice Brusdsorci fekete palára festett, a művész jelzésével ellátott képecskéje. Szépen bemutatja a kiállítás a XVII. és XVIII. századi olasz festészetet. A velencei rokoko- festészetről S. Ricci, Pietro Rotari és Canaletto világos színekben csillogó, üde képei nyújtanak fogalmat. Igen bő anyaggal szerepel a kiállításon a XVII. századi németalföldi festészet. Az itt kiállított képek majdnem mindegyikén megtaláljuk a művész névjelzését. A holland képeket bemutató terem és egyben az Egri Képtár legkiemelkedőbb remekműve H. van Terbrug- ghen Pipára gyújtó fiút ábrázoló, erőteljesen realista és olaszosan színes képe, melynek festőjét a közelmúltban sikerült azonosítani. A XVIII. századi német és osztrák festészet alkotásai után jutunk el az Egerben örökbecsű remekműveket hátrahagyott Kracker János Lukács műveihez. A Képtár magyar részében jelentős művek képviselik a XIX. század elején, sok nehézség ellenére is virágzásnak induló nemzeti festészetünket. A reformkori Eger nagyjainak arcképei közül a kórházalapító Kováts János portréját mutatja be a kiállítás. Kiemelkedő mű Barabás Miklósnak 1842-ben Egerben festett Pyr- ker érsek képmása, mely háttérben a Székesegyház homlokzatával ábrázolja annak építtetőiét. Múltszázadi tájképfestészetünket gazdagon tárja elénk a kiállítás, élén Ligeti Antal nagyszabású műveivel és Keleti Gusztáv, Brodszky Sándor, Telepy Károly finomhangulatú tájábrázolásaival. A Képtár méltó emléket állít a múltszázadi nemes festőnek, Kovács Mihálynak, aki huzamosabb ideig élt Egerben. A város iránt érzett hálája késztette arra, hogy művészi hagyatékát a Líceum képtárára hagyja. A kiállításon önarcképe, spanyol származású feleségének képmása, történelmi képei, szép tájképei és finom, olaszországi akva- relljei szerepelnek. Nemzeti festészetünknek legnagyobbjai, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Lotz Károly, Med- nyánszky László is képviselve vannak egy-egy festményükkel az új Egri Képtárban. A kiállítás hét teremben 140 képet mutat be. A Képtárat az Országos Szépművészeti Múzeum részéről Katonáné Dr. Czobor Ágnes, a Magyar Nemzeti Galéria részéről Dr. Bodr nár Éva rendezte. EGER, VÖRÖS CSILLAG 29- én: Fecske küldetése 30- án: Különös házasság EGER, BRODY: Nincs előadás. EGER, KERTMOZI (szélesvásznú): Apák és fiúk. EGER, BÉKE: 29-én és 30-án: Bigamista; EGER, LAJOSVÁROSI KERTMOZI 29-én: Halhatatlan garnizon. GYÖNGYÖS, SZABADSÁG: 29— -30-án: Mexikói szerenád. GYÖNGYÖS, PUSKIN: 29-én: A második asszony. 30- án: Yves Montand énekel. HATVAN, VÖRÖS CSILLAG: 29-én, 30-án: Makrancos feleség. HATVAN, KOSSUTH: 29- én: Elbeszélés az első szerelemről. 30- án: Dankó Pista. PÉTERVASÁRA: 39-én: örök vissza térése FÜZESABONY: 29- én és 30-án: Bigámista 30- án • Becsületrablók. HEVES: 29-én, 30-án: Egymásra találtak. műsora t GYÖNGYÖSÖN este 8 órakor: Az ember tragédiája. 30-án: Nincs előadás. Közlemény. Értesítjük az utazó és a szállító közönséget, hogy a Közlekedés- és Postügyi Minisztérium 110891/1958. 1/8. D. sz. rendelete értelmében Mak- lártálya állomás nevét Makiár, Maklártálya felső mh. nevét Nagytálya névre változtatjuk. Az új elnevezést 1953. június 1-től használjuk. MÁV IGAZGATÓSÁG ELMÉS JAVASLAT
