Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-04 / 112. szám

2

NEPÜJSAG

1958. június 4., szerda

i szakszervezeteknek nem elég csak a termelt Javak elosztásában részt venni — hanem elő kell segíteniük azok előállítását is

— A vesrssnyszervezés eddigi tapasztalatai Irta: DELI SÁNDOR, az SZMT titkára

II. RÉSZ

ELŐSEGÍTETTE a szak- szervezetek termelést előbbrevivő munkáját az MT és a SZOT 1957-ben megjelent 1068. sz. rendelete, amely a termelési tanácskozásokat és a termelésben élenjáró dolgozók kitüntetését is szabályozza. Ezt a rendelkezést az jellemzi, hogy sokkal egyszerűbb, nem követel meg olyan feltételeket, mint a korábban kiadott azonos tárgyú rendelkezés. Lehetőséget ad arra, hogy az üzemeknél, vállalatoknál a munkaversenyben élenjáró dolgozókat az erkölcsi megbecsülésen kívül pénzjutalomban is részesítsék. Meg kell azonban állapítani, hogy ezt a rendelkezést sok üzemünkben még ma sem ismerik alaposan. Ezt mutatja a helytelen alkalmazása. Az egri Fínom- szerelvénygyárban 1957-ben kidolgozták azokat a feltételeket, amelynek alapján a dolgozók elnyerhetik a szakma kiváló dolgozója kitüntetést és a vele járó egyheti keresetnek megfelelő pénzjutalmat. Nem gondoskodtak azonban arról, hogy a szükséges pénz a jutalmazásra rendekezésükre álljon. A szakszervezeti bizottság elhitte azt, hogy a vállalatnak ilyen célokra pénz nem áll rendelkezésére. Ugyanakkor a rendelkezés biztosítja, hogy azoknál az üzemeknél, ahol a tervet teljesítik, a dolgozók hat százalékát, ahol viszont a tervet nem teljesítik a dolgozók három százalékát lehet kitüntetni kiváló dolgozó oklevéllel és megjutalmazni 1 heti fizetésüknek megfelelő összeggel, a béralaptól függetlenül. Ebből adódóan ebben az üzemben a múlt évben egyetlen dolgozó sem kapta meg a kitüntető címei és a vele járó pénzjutalmat.

HASONLÓ A HELYZET a Mátravidéki Fémműveknél is. Itt sem tüntettek ki egyetlen dolgozót sem, pedig a lehetőség itt is megvolt. Legrosz- szabb a helyzet a mezőgazdasági üzemeknél, ahol az elmúlt évben az egész megye területén csak 10—12 dolgozót tüntettek ki a szakma kiváló dolgozója oklevéllel.

Nem a minden áron való kitüntetésekről és jutalmazásokból van szó. Azonban minden üzemben feltétlenül vannak olyan kiváló dolgozók, akik megérdemeltek volna jó munkájuk után a kitüntetést és a jutalmat. Ez nyilvánvalóvá teszi mind a szakszervezeti bizottságok, mind a vállalatvezetés felelősségét is, amikor sok esetben elmondották, hogy jutalmaznának, de nincs rá pénz.

Az 1068-as sz. rendelkezéssel kapcsolatban más problémák is adódnak, mégpedig a feltételek kidolgozásánál. Ennél a kérdésnél két nézet alakult ki. Az egyik, amely szerint nagyon lazákra szabják a feltételeket, a másik, hogv nagyon szigorúak a feltételek. A Mátravidéki Erőműben a feltételeket lazán állapították meg és sokkal több dolgozó teljesítette, mint ahány dolgozó kitüntetésére a rendelkezés lehetőséget adott Azok a dolgozók, akik nem kapták meg a kitüntetést, jogosan bírálták a szakszervezeti bizottságot, hogy ők miért nem kapták meg a kitüntetést, mikor teljesítették a megszabott feltételeket.

Akadnak olyan üzemek is, ahol túl szigorúar szabják meg a feltételeket és ebből adódóan a dolgozóknak egy, vagy két százaléka tudja teljesíteni.

A fentiekből adódik, hogy olyan feltételeket nem lehet megállapítani és kidolgozni, amelyet a dolgozóknak pontosan három, vagy hat százaléka teljesít. Az 1068-as sz. MT és SZOT határozat sem rögzíti azt, hogy a feltételeket pontos százalékos kimutatásban kell előírni, hanem úgy rendelkezik, hogy az üzem előtt levő legfontosabb feladatokat kell rögzíteni, mint például a termelési terv teljesítése, az anyagtakarékosság, selejtcsökkentés s a munkafegyelem erősítése és ezeket kell a dolgozókkal ismertetni.

A KIADOTT CÉLKITŰZÉSEKBEN a legjobb eredményt elérő dolgozókat, vagyis a 3—6 százalékot lehet kitüntetni, megjutalmazni az üzemben megtartott termelési tanácskozás döntése alapján. A termelési tanácskozásnak tehát igen fontos feladata, hogy az üzem, a vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság által kitüntetésre javasolt dolgozókat jóváhagyja, vagy helyette másik dolgozót javasoljanak kitüntetésre és jutalmazásra. Ha a fentiek szerint járnak el szakszervezeti bizottságaink és gazdasági vezetőink, úgy be tudják tartani a vállalatnak engedélyezett három, vagy hat százalékos létszámot, ugyanakkor a dolgozók kollektívája által jóváhagyott és arra

érdemes dolgozók kapják meg a kitüntetést. Ezáltal elérjük, hogy a kitüntetett dolgozókat az üzemen belül dolgozó társaik elismerik úgy, mint valójában az üzem legkiválóbb dolgozóit. Ezzel is biztosíthatjuk az üzemi demokrácia ki- szélesítését. Nem érheti támadás az üzem vezetőségét, hogy arra illetéktelen dolgozókat, ahogyan mondani szokás, „pofára” részesítsenek kitüntetésben, jutalmazásban.

A szocialista munkaverseny- nyel kapcsolatos munkánknak hibájaként kell megemlíteni a munkaversenyben résztvevő dolgozók eredményeinek alkalomszerű értékelését, valamint a munkaverseny nyilvánosságának elhanyagolását. Jelenleg igen kevés üzemünkben tapasztalható, hogy a termelésben — akár takarékosság, vagy önköltségcsökkentésben — legjobb eredményt elért dolgozókat népszerűsítenek. A verseny-táblák a legtöbb üzemben üresen állnak. A következő időben szakszervezeti bizottságainknak ebben is alapvető változást kell végrehaj- taniok és fel kell használni ok a szocialista munkaversenyben jól bevált nyilvántartási és népszerűsítési formákat. Igen fontos feladata a szakszervezeti bizottságoknak, de gazdasági vezetőinknek is, hogy a dolgozók vállalásait folyamatosan értékeljék és azt az illető dolgozókkal tudassák is.

A munkaverseny nyilvánosságánál sem akarunk kötött formákat megszabni, minden üzem a sajátosságának a legmegfelelőbb módot alkalmazza. Használják fel ennek eldöntésére az üzemekben megtartott értekezleteket, tanácskozásokat is.

A SZOCIALISTA munkaversenynek, annak szervezésétől egészen az értékelésig, nyilvánosságáig, az üzem sajátosságának legmegfelelőbben kell folynia. Az üzem szakszervezeti vezetőinek és gazdasági vezetőségének önállóságán múlik, hogy a munkaversenyt tudják a jobb, a gazdaságosabb termelés szolgálatába állítani.

... inkább így

Fejűdnek a gyöngyösi kisipari termelőszövetkezetek

MINT MÁR ARRÓL, hírt adtunk, nagy ünnepe volt május 31-én és június 1-én a gyöngyösi kisipari szövetkezetek közel 700 főnyi táborának. Tartalmas, további munkához kedvet adó jubileumi szövetkezeti napot rendezett a városi Szövetkezeti Bizottság és a Cipész KTSZ, amelyen a szövekezet tízéves fennállását is megünnepelte. Az ünnepségeket a járási kultúrházban Hevesi János, a Szövetkezeti Bizottsági titkár nyitotta meg, a testvér ktsz-ek budapesti, megyei és a helyi szervek küldötteinek részvételével. Az ünnepi beszámolót Kaszás László. a tízéves Gyöngyösi Cipész KTSZ elnöke tartotta. Beszámolójában elmondotta, hogy nagy utat tettek meg az elmúlt évek alatt. Tíz éve egy kis fészerből indult el az első gyöngyösi szövetkezet, olyan lelkes alakitó tagokkal, mint Jenei Lajos, az idős és fiatal Prunyi Béla, Takács János, Viah Imre. Ezt a kis csoportot

követte a gyöngyösi Szabó KTSZ, majd a továbbiakban nyolc szövetkezet. A gyöngyösi Cipész KTSZ hosszú, sok eredménnyel, nehézségekkel járó út után a párt és a kormány állandó segítségével jutott oda, ahol ma áll, hogy a szövetkezet 87 tagiának félmillió forint saját vagyona van.

A SZÖVETKEZETI tagság megtalálta a számítását a szövetkezetben, mely állandó munkalehetőséget biztosít. A betegek részére biztosítja a táppénz kifizetését, az orvosi kezelést, ami az önálló kisiparos előtt ismeretlen volt. Szövetkezetükben közel másfélezer forint az átlagkereset, sokan vannak, akik 15—20 éves szorgalmas munkájuk alatt nem tudtak lakásukba rendes bútort venni, csak azután, amikor szövetkezeti tagok lettek, de akadnak már olyanok is, akik motorkerékpárt, mosógépet vásároltak. Az ünnepségen a tízéves szövetkezeti tagok és a mozgalom legjobb dolgozói oklevelet és jutalmat kaptak. Az ünnepség részvevői közösen megkoszorúzták a hazánkat felszabadító Szovjet Hősök emlékművét.

A közös ebéd után felavatták a Spartacus Klubot. Este nyolc órai kezdettel, zsúfolt nézőtér előtt, a vendég hatvani szövetkezeti bizottság kultúr- csoportja a „Marica grófnő” című operettet játszotta el.

Vasárnap, június 1-én, délelőtt megválasztották a Spartacus Sportkör vezetőségét, majd Ózd és a Gyöngyösi Spartacus tornászai közt verseny zajlott le. Délután a Spartacus és a Gyöngyösi Bányász ifjúsági és bajnoki fut- ball-mérkőzésen vettek részt a vendégek és a szövetkezetek dolgozói.

AZ ÜNNEPSÉGRŐL a részvevők a szövetkezésbe vetett hitük további megerősítésével tértek haza.

Polgár Miklós

Hogyan tehetjük olcsóbbá termékeinket

— Négy miniszter tájékoztatója a takarékos gazdálkodásról —

(Folytatás az 1. oldalról)

— A bányászat ez évben 410 millió forinttal csökkenti befejezetlen beruházási állományát, ezenkívül ipari beruházásaiból újabban még ötven millió forint megtakarítását vállalta. Javaslatot dolgoztunk ki elosztó-fatelep felállítására a záhonyi vasútállomáson, ahol a bányafa nagy része bejön az országba. Itt mód nyílik a túlvastag bányafa kiválogatására, lekérgelésére, az alkalmas méretű fának a bányákba, az alkalmatlan méretűnek a feldolgozó üzemekbe irányítására. Ezzel évi 300

ezer dollár értékű importfát teszünk feleslegessé.

— Még néhány kiragadott takarékossági terv: A villamosenergia ágazat 72 ezer tonna normál fűtőértékű szenet szándékozik megtakarítani, az anyagimportból pedig gondos felülvizsgálat alapján jelentős deviza mennyiséget szabadít fel a népgazdaságnak. Csökkentjük az előirányzott villamosenergia importot is, amire a jelenlegi szénellátottság lehetőséget ad A vegyipar jobb import gazdálkodással 1,4 millió deviza forintot tart itthon, a gyógyszeripar az antibiotikumok kiho* zalalának növelésével 2,4 milliós megtakarítást irányzott elő.

— A takarékosságot, az okszerű gazdálkodást segítjük elő azzal is, hogy a jelenlegi létszámkeretből rövidesen megszervezzük a nehézipari minisztérium iparpolitikai főosztályát és az egyes ágazatok működésének összehangolására, a termékek értékesítésének, a készletgazdálkodás, az export—import irányítására pedig megalakítjuk a minisztérium kerekedelmi igazgatóságát.

Trautman Rezső, építésügyi miniszter:

Úi árrsnszert do gozunk ki az építőiparban és a tervezésben

— Az első negyedév, amelynek nagy része a téli időszakra esik, nem alkalmas arra, hogy mérjük vele a kedvezőbb időjáráshoz kötött építő- és építőanyagipar éveleji munkáját és jó kiindulópontnak tekintsük a további teljesítményekhez. Az idei első negyedévre fokozottan vonatkozik ez, hiszen a március is szokatlanul zord volt és április első napjait szintén rossz idő jellemezte. Hozzájárult a kedvezőtlen körülményekhez a tervhivatal engedélyéhez kötött új munkák megkezdésének elhúzódása. Az első negyedév örvendetes jelenségeként mégis megemlíthetem, hogy ugyanakkor, amikor az állami építőipar a 66 000 főre tervezett munkáslétszámmal szemben csak 58 500-at foglalkoztatott, a termelékenység nem csökkent, hanem nőtt. Természetesen a II., III. negyedévben a többi tervtényezőnél is előnyhöz akarunk jutni.

— Hogy ez bekövetkezhessék, hathatós intézkedéseket teszünk Már ebben az évben elkészítjük olcsó, új építőanyagok, könnyű építőelemek és szerkezetek nagyüzemi

gyártását, felhasználását. Széleskörben alkalmazzuk a típusterveket. Szervezeti intézkedésekkel mozdítjuk elő a beruházások takarékos kivitelezését Gondunk lesz rá, hogy mind a beruházót, mind a kivitelezőt érdekeltté tegyük a beruházási költségek csökkentésében. Bevezetjük a rögzített árat és kivitelezést. A kivitelező átalányösszegérf vállalja az egész építkezést Ha túllépi az árat, a többlet — önköltségének rovására megy.

— Az építőipari program kidolgozásánál érvényesíted'’k azt az elvet, hogy egy területen lehetőleg egy kivitelező vállalat végezze el az összes építési feladatokat. így sikerül a munkahelyek és felvonulások számát csökkenteni és az egyidőben történő építkezéseken a rendelkezésre álló anyagi erőket összpontosítani. Fokozott takarékosságot vezetünk be az anyaggazdálkodásban. A tetőszerkezetek, födémek építésénél meggondoltan bánunk a fával, a vassal.

— Az építőanyagipar a vasúti feszített vasbetonalj gyártás nagyarányú fejleszésével jelentős importmegtakarításhoz juttatja a népgazdaságot, mert a MÁV csökkentheti ennek a fontos pályaépítési anyagnak a behozatalát.

Jövőre négyszázezer d - bra növeljük a gyártási kapacitást és ezzel kétmillió dollárt takarítunk meg. Külföldi fizetési eszközt szabadítunk fel azzal is, hogy a sajószentpéte- ri üveggyár új automata gépei el tudják látni a Isonerv- ipart öblös üveggel, a tokod! üveggyár új gyógyszerüveg- autcanatája pedig az év közepétől csökkenti a gyógyszerüveg behozatalt. Nagyjelentőségű, hogy az üvegipar rövidesen kísérleteket kezd a televíziós vevőberendézek külföldről beszerezhető képcső üvegének hazai előállításár

— Ilyen és más hasonló intézkedésekkel a tervezett évi 3 százalékon felül még további egy százalékot akarunk lefaragni az önköltségből. így előreláthatólag 50—70 millió forint többletnyereséggel számolhatunk majd. Ennek egy- része ezúttal is a ió eredményért fáradozó dolgozóknak jut.

Nagy Józsefné könnyűipari miniszter:

Kevesebb anyagbál tibb árut termelünk

— A ruházati cikkek és más könnyűipari termékek értékének nagyobbik hányadát — hetven százalékát — az alapanyagok teszik ki és több mint hetven százalékban importanyagot dolgoznak fel a köny- nyűipari vállalatok — mondotta Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter. — Ezért elsődleges ezen a területen, hogy gondosan bánjunk a nehezen beszerezhető külföldi és a kis mennyiségben rendelkezésünkre álló hazai alapanyagokkal, a gyapottal, a gyapjúval, a fával és minden más segédanyaggal is. A kormány takarékossági felhívása nyomán az a célkitűzés a könnyűiparban, hogy anyagonként és szakmánként a lehetőségekhez kévéét legalább egy, vagy félszázalékkal kevesebb anyagból ugyanannyi készárut adjanak, természetesen úgy, hogy az ne érintse a gyártmányok minőségét.

— Miniszteri utasításban köteleztem a vállalatokat arra,

hogy csak azokat az árukat gyártsák, amelyre (szállítási szerződést kötöttek a kereskedelemmel, nehogy olyan cikkhez használjanak fel anyagot, amelynek gyártása felesleges Azokból a cikkekből, amelyekből terven felül szállítottak az első negyedévben, a következő időszakban kevesebbet adnak át a kereskedelemnek./

— A vállalatok valóban behatóan foglakoznak azzal, hogyan tegyék gazdaságosabbá működésüket. Szerencsésen találkozik ennél a kérdésnél a a népgazdasági és az egyem érdek. Megkapták a gyárak azokat az adatokat, amelyek birtokában kiszámíthatják: milyen gazdasági eredmények szükségesek ahhoz, hogy nyereségrészesedést oszthassanak. Most készülnek az üzemek takarékossági intézkedéseinek tervei, amelyek magukban foglalják a dolgozók javaslatait, a műszaki vezetők ötleteit.

Az egyik fontos, főleg külföldről beszerezhető anyag, a fa pótlására hasznos és biztató próbálkozás történt. A kender pozdorjából értékes, jól bevált bútorlapot készítünk. Mór három gyárat állítottunk fel és újabb hárm helyezünk üzembe. Ezek ebben az évben csaknem tízezer köbméter bútor- és szigetelő- lapot adnak, s minden köbméterrel száz dollárt takarítunk meg.

Az első negyedév tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb helyen már jelentkeznek azoknak a törekvéseknek az eredményei, amelyek a gazdaságosabb termelés érdekében történtek. A jóváhagyott anyagtakarékossági tervvel szemben — amely magában foglalja az egy, vagy félszázalékos anyagtakarékosságot is, — a selyemiparban mintegy ötvenezer devizaforint, a rövidáruiparban 140 ezer devizaforint értékű anyaggal kevesebbet használtak fel. (MTI)

B tuniszi elnök és a hadügyminiszter nyilatkozata

RÓMA (AFP) Habib Bur- giba tuniszi elnök interjút adott Tuniszban a Tempo című lap olasz különtudósí- tójának. Ebben többek között a francia csapatok kivonásáról és az algériai helyzetről szólott.

Hangoztatta, hogy „a francia katonák ramadai provokációi, a helyrehozhatatlan felé terelik az eseményeket”.

„A franciák De Gaulletól várják a megoldást. Számomra, De Gaulle-val, vagy nélküle, a kérdésnek egyetlen megoldása van: a fancia csapatoknak el kell hagyniok Tunéziát”.

Arról a kérdésről, hogy Tunézia területén „algériai felforgatókat képeznek ki” az elnök így nyilatkozott:

„Soha nem fogjuk megtagadni a menedéket algériai testvéreinktől. Véleményem szerint az algériai hazafiak igaz ügyért harcolnak. Nem vagyunk hajlandók a francia hadsereget támogatni algériai testvéreink elpusztításában,

gének visszavonásába és el kell ismernie Tunézia függés lenségét és szuverénitását.

TUNISZ (Reuter) Bahi Lag- gham tunéziai hadügyminiszter _ kijelentette, kormánya esetleg hajlandó fontolóra venni, hogy a bizertai — jelénleg francia támaszpontot — igénybe vegyék a nyugati védelem számára.

»titkárának

yilatkozata

kül. hogy szóba jönne a paritás elvének elfogadása.”

:k

LONDON (MTI): A londoni kikötőben a sztrájkoló munkások száma 15 500-ra emelkedett. 97 hajón teljesen szünetel minden munka. 10 000 tonna romlandó árut, nagyobbrészt élelmiszereket, a teljes megsemmisülés fenyeget. 30 ezer láda datolyát már a Themsébe kellett dobni.

annál is inkább, mert a tunéziai nép tudja, a franciák algériai győzelme azt jelenteié, hogy Franciaország visszahódítaná Tunéziát és ezzel megsemmisülne az ország függetlensége.”

Ezért Franciaországnak mindenekelőtt elvben bele kell egyeznie húszezerfőnyi Tunéziában állomásozó sereA NATO Se televíziós n

OTTAVA (AFP) Paul Henri Spaak, a NATO főtitkára, televíziós nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy „a Szovjetunión kívül más kommunista országok is részt vehetnének a csúcs- értekezleten.”

Arra a kérdésre, mi a véleménye arról, hogy Moszkva ragaszkodik a paritás elvén alapuló értekezlethez. Spaak azt válaszolta, hogy „lehetségesnek” tartja olyan országok részvételét, mint Lengyelország és Csehszlovákia, „anel-