Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-04 / 112. szám

1958. június 4., szerda NÉPÚJSÁG # 3 Ä lenini úton haladunk Egyes nyugati sajtókörök máig sem tudnak napirendre térni afelett, hogy országunk­ban az ellenforradalom után olyan gyorsan helyreállt a rend, hogy a kommunistáknak „újból hisznek”, hogy a „kom­munista propaganda egyre na­gyobb teret hódít”. Keresik a választ, mivel „babonázta meg” a párt a tömegeket, hogy félmilliókat, tíz- és száz­ezreket „mozgat”, hogy a párt vezetőit „királynak kijáró ová­cióval”, lelkesedéssel fogad­ják, ünnepük. Ez bizony nagy gondjuk a nyugati propagandistáknak, mert hát milyen választ is ad­hatnak ezekre? Ha igaz ma­gyarázatot akarnának adni, ak­kor saját magukat hazudtolnák meg, azt kellene elismerniük, amiről oly sokat hangoskod­tak az ellenforradalom előtt, alatt és után, tudniillik, hogy a magyar nép „meggyűlölte a kommunista uralmat, szaba­don, kommunista terror nél­kül akar élni”. Már pedig ezt elismerni, ugye, egyet jelente­ne hazug rágalmuk, uszító céljuk beismerésével? Ezt pe­dig igazán nem kívánhatjuk tőlük, hiszen ezért fizetik őket! De ha már így, napról napra j,feladják a kérdést”, — és az országunkban is vannak még, akik ezt nem értik —, vála­szoljunk mi: miért a párt iránti nagy tisztelet, miért kö­vetik napról-napra többen és többen a párt politikáját, mi­ért érhetett el a párt vezeté­sével az ország rövid másfél­év után annyi szép ered­ményt? A sok miértre egyetlen mondat válaszol: pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt, marxista párt, amely a Lenin által mutatott úton ha­lad. Az, hogy az elmúlt nem egé­szen másfél évtized alatt a párt vezetésével mire volt ké­pes hazánk, nem titok, ország­világ előtt ismeretes. De hogy ez a párt, a kommunisták pártja, miért volt képes e ha­talmas történelem-formálásra, az már kevésbé. Lenin a „"Dal oldaliság» a kommunizmus gyermekbetegsége” című mű­vében választ ad erre. Azt ír­ja: „Ma már bizonyára majd­nem mindenki látja, hogy a bolsevikok nem hogy két és félévig, de két és fél hónapig A BOLGÁR és a magyar nép már hosszú idő óta baráti érzéseket táplál egymás iránt. E baráti érzések a két ország történelmének hasonlóságából származnak. Mindkét nép több századon át közös ellenség, a török hódítók ellen vívott élet­halálharcot a fennmaradásért, a szabadságért, az állami füg­getlenségért. Ha a harc során bármelyik sikereket ért el, ez hatással volt mindkét nép éle­tére, jövő fejlődésére. Ez az egymásrautaltság — amely kü­lönösen a bajok, a válságok idején volt nagyon érezhető — mély érzéseket, baráti, harcos­társi kapcsolatokat teremtett a bolgár és a magyar milliók között. A második világháború után, a hatalmas Szovjetunió segítségével szabadult meg a két ország egy ugyancsak kö­zös ellenség, a német fasizmus embertelen elnyomásától. A felszabadulás egyben a belső elnyomók uralmának a meg­döntését is jelentette. Azóta mindkét nép szilárd része a szocialista tábornak és együtt haladnak a szocializmus épí­tésének útján. A második vi­lágháború utáni események a bolgár és a magyar nép ba­rátságát tovább mélyítették és testvéri szeretetté fokozták. A Hazafias Népfront kül­döttségének tagjaként ez év márciusában Bulgáriában jár­tam. Lépten-nyomon tapasztal­tam a bolgár emberek részé­ről megnyilvánuló testvéri ba­rátságot. A határon — megér­kezésünk után — a bolgár ha­tárőrség tagjai üdvözöltek ben­nünket, s örömüket fejezték ki, hogy magyar küldöttség érkezett hazájukba. AZ ORSZÁGOT JARVa, al­kalmunk Volt a legkülönbö­zőbb foglalkozású emberekkel találkozni, beszélgetni. Megle­petéssel hallottuk, hogy Bul­sem tarthatták volna magukat hatalmon, ha pártunkban nem lett volna a legszigorúbb fe­gyelem, valóságos vasfegye­lem, ha a párt nem érezte volna a munkásosztály egész tömegének legteljesebb és leg- odaadóbb támogatását, vagyis mindazoknak a támogatását, akik a munkásosztály gondol­kodó, tisztességes, önfeláldozó, befolyásos, az elmaradt rétege­ket vezetni, vagy magukkal ragadni képes elemei”. (Lenin, 1920. április—májusban írta e sorokat.) Ez a megállapítás érvényes a mi pártunkra, a mi helyze­tünkre is. A Magyar Szocia­lista Munkáspártban a lenini párt fegyelme érvényesül, él­vezi a tömegek többségének támogatását, s rendelkezik mindazoknak a támogatásával, akik már bebizonyították: hajthatatlanok, egységes aka- ratúak, kitartók, fegyelmezet­tek és szilárdak a szocializmu­sért folyó munkában, harcban. S a másik igen fontos do­log: Az MSZMP tanult az MDP hibáiból, s nemcsak vallja, hogy a párt egysége a párt, a dolgozó nép minden győzelmének forrása, hanem érvényesíti is a pártegységet, a győzelem forrásának e fel­tételét. Az MSZMP azért válhatott a nemzet elismert vezetőjévé, azért vezetheti sikeresen és eredményesen a munkásosz­tályt, a dolgozó nép harcát a hatalomért, a népi demokrati­kus rendszer további szilár­dításáért, fejlesztéséért, mert helyes politikájával nemcsak szavakban, hanem a valóság­ban is megteremtette és meg­őrzi sorainak egységét. A párt ideológiai, politikai, szervezeti egysége nagy vonzóerőt jelent — ez tömöríti a párt köré a munkásosztállyal az élen az egész dolgozó népet, ezért forr­hat össze a párt a tömegek­kel, ezért sikerül mind szoro­sabbra fűzni a munkás—pa­raszt szövetség szálait. Miből táplálkozik pártunk egysége? Abból, hogy tagjai egységesek a nép szolgálatá­ban, hogy egységesen és egy-, öntetüen helyeslik azt a poli­tikát, amelyet népünk magáé­nak érez, és örömmel fogad. A pártszervezetek vezetősé­gében mindjobban érvényesül a vezetés kollektivitása, közö­sen alakítják és valósítják meg a párt politikájából adódó fel­adatokat. És mind gyakrabban a párttagsággal együtt hajtják végre ezeket, kikérik a párt­tagság véleményét, megosztják velük a munkát. Egyre rit­kábban hallatszik a panasz ma már a párttitkártól: egyedül vagyok, nem segít senki, min­dent magamnak kell csinál­nom: — a párttagság zöme részt vállal a párt politikájá­nak megvalósításából. A párt egységét azonban napról napra erősíteni kell — ezt követelik minden kommu­nistától az előttük álló felada­tok. Miért harcol pártunk? Azért, hogy lerakja és megszi­lárdítsa a szocializmus alap­jait, s ezzel együtt biztosítsa né­pünk anyagi és kulturális szín­vonalát, s ehhez az kell, hogy újabb előrehaladás történjen a munka termelékenységének alakulásában, a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében, hogy erősödjön a két alapvető osz­tály — a munkásosztály és a parasztság — szövetsége, szilár­dítsa népi államunkat, össze­fogja a nemzet összes, hazafias békeszerető erőit. Megvan-e mindezekhez az erő? Igen, népünkben megvan az erő, a lelkesedés, az áldozatkészség és a tudás a feladatok való- raváltásához, s megvan — ami a legfőbb — a párt iránti bi­zalom. A párt egysége és a dolgozó néppel való szoros kapcsolata — íme, ezen a két főpilléren nyugszik a párt politikájának győzelme, előrehaladásunk és a szocializmus építésének ed­digi és jövőbeni sikerei. Éppen ezért elítélendő és megenged­hetetlen, ha valaki akarva, akaratlanul a párt egységét lazítja, ha a néppel való kap­csolatunkat gyengíti. Ingado­zás nékül — sem jobbra, sem „balra” — következetesen, pontosan és fegyelmezetten valósítjuk meg a párt politi­káját, a párt határozatait, így valósul meg a lenini tanítás, úgy vigyázzunk pártunk egy­ségére, mint a szemünk fényé­re. A szilárd egység növeli a párt tekintélyét, súlyát, szavát a nép előtt, elmélyíti népünk­ben a bizalmat és a szeretetet a párt iránt. És nincs az a ne­hézség, amelyen úrrá ne le­hetne a párt, ha egybeková­csolt, s ha a nép bizalmát, tá­mogatását élvezi. PAPP JANOS Az ügyvédi hivatás gyakorlásának rendezéséről A JOGKERESŐ KÖZÖN­SÉG mind szélesebb körben, egyre behatóbb érdeklődést mutat az ügyvéd-kérdés ren­dezése iránt. Szükségesnek látszik ezért, hogy ismertes­sük az ügyvédi hivatás gya­korlásának rendezéséről szóló új, törvényerejű rendeletet, megjelenésének előzményeit és társadalmi jelentőségét. A felszabadulás óta történt alapvető változások, — ame­lyek hazánk állami, gazdasági és társadalmi életében végbe­mentek, — természetesen ki­hatottak jogéletünk és egész jogrendszerünk fejlődésére is. Mélyrehatóan módosították az ügyvédség feladatát és az ügyvédi tevékenység jellegé*. Az ügyvédségre igen ko­moly feladatok hárulnak szo­cialista társadalmunk (felépí­tésében. Az ügyvéd munkájá­val segíti az igazságszolgál­tatás eredményes munkáját, ugyanakkor az ügyvédi mun­ka egyik jelentős biztosítéka a szocialista törvényesség vé­delmének is. Ezzel szemben azt is meg kell állapítanunk, hogy a fel- szabadulás után, egészen nap­jainkig az ügyvédek nem min­den vonatkozásban és nem teljes számban feleltek meg a megváltozott feladatoknak. Gátolta a fejlődést az is, hogy Nagy Sándor, Kiss Miklós és Takács Imre, Hatvan: A hatvani nagy cukrászdá­ról szóló cikkel kapcsolatosan a vizsgálatot a kereskedelmi osztály vezetőjével végeztük, így állításuk téves, a cikk­ben foglaltakat mi is ta­pasztaltuk. Gőz János, Tiszanána: Panaszos levelét „Az olvasó kérdez“ c. rovatunkban fel­használtuk, reméljük az ille­tékesek adnak majd rá vá­laszt. Hernádi Lajosné, Recsk: A recski Kisker, boltban ta­pasztalt rendellenességet ki­vizsgáljuk, észrevételét „Az olvasó kérdez” c. rovatunkban közöljük. — LŐRINCIBEN befeje­zés előtt áll a körülbelül százezer forint költségbe ke­rülő tűzoltószertár építése. Bulgáriai emlékek Irta: HARMATI SÁNDOR, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára * gáriában mennyire ismerik népünk történetét, múltját és jelenét. Ebben is kifejezésre jut a magyar nép iránti test­véri barátság érzése. Gyakran vetették össze a két nép múlt­ját és az egykori magyaroknak a török hódítók ellen elért győ­zelmeit úgy értékelik, hogy azok megkönnyítették a bol­gár nép felszabadulását a tö­rök elnyomás alól. Bulgáriában igen sokan részletesen ismerik az 1848— 49-es magyar szabadságharc történetét. Kolarovgrádban, az ország egyik nagy városában felállították Kossuth Lajos szobrát. Azt a házat, ahol a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült Kos­suth Lajos lakott, a magyar szabadságharc emlékeit őrző múzeumnak rendezték be. A kolarovgrádiak ma is emlege­tik, hogy Kossuth menekült katonái tanították meg elő­deiket cipőt készíteni, ruhát varrni, egyszóval ipari tevé­kenységet folytatni. Különösen jól esett hallani, milyen megbecsüléssel beszél­tek népünkről, azért, mert 1919-ben, az orosz nép után, elsőnek lépett a proletárhata­lom útjára. „Büszkék lehetnek erre a magyarok” — mondot­ták. Megható volt hallgatni azo­kat a bolgár embereket, akik 1945-ben a szovjet hadsereg oldalán vettek részt a Magyar- ország felszabadításáért foly­tatott harcban. Nagy igyeke­zettel kutattak emlékezetük­ben azon magyar szavak után, melyeket hazánkban tartózko­dásuk idején tanultak meg. Nagy szeretettel beszéltek egy- egy magyar faluról, vagy vá­rosról, az ott élő emberekről, s mindarról, amit Magyaror­szágon jártunkban szívükbe zártak. GYAKRAN ÉRDEKLŐD­TEK tőlünk az 1956-os magyar- országi ellenforradalmi esemé­nyek iránt. Amint elmondot­ták, az egész bolgár nép nagy figyelemmel kísérte a Magyar- országról érkező híreket. Volt katonák, akik 1945-ben a fa­siszta hordák ellen Magyaror­szágon harcoltak, volt partizá­nok és mások, százával ostro­molták a párt- és más állami szerveket, hogy fegyveresen jöhessenek a magyar népi ha­talom segítségére. „A testvéri magyar nép nem lehet az el­lenforradalmárok és a fasisz­ták martaléka” — hangoztat­ták ezekben a napokban. Küldöttségünk minden tag­jának nagy öröme telt abban, hogy láthatták a tesvéri bol­gár nép szép és gyorsan fej­lődő hazáját. Bolgár testvére­ink a szocializmus építésének útját járva, meglepően nagy eredményeket értek el. A tör­ténelmi körülmények miatt ipar nélküli országban komoly ipart teremtettek a Bolgár Kommunista Párt vezetésével. Bármelyik fejlett iparral ren­delkező ország büszke lehetne az olyan nagyszerű és mo­dem gyárakra, mint a „Le­nin” kohászati kombinát, di- mitrovgrádi „Sztálin” vegyé­szeti kombinát, a Várna kö­zelében levő, Marx Károlyról elnevezett szódagyár és más üzemek. Mély benyomást keltettek bennünk azok az eredmények, amelyeket Bulgáriában a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése terén elértek. Az egész országban megszűnt a kispar- cellákra szétdarabolt faluha­tár. Hatalmas táblákban, min­denütt jól megművelt búza-, dohány-, szőlő- és más gyü­mölcstermő földek terülnek el. A kisparcellákkal együtt el- múlóban van a küzdelmes kiS' paraszti élet is. Minden falu­ban lépten-nyomon láthat­tuk a kollektív gazdálkodás következtében egyre emelkedő életszínvonal jeleit. A bolgár dolgozó parasztok már eddig több százezer új lakóházat épí­tettek téglából. A legtöbb fa­luban modem iskolákat, ol­vasóköri házakat, fürdőket szülőotthonokat, óvodákat lát­hattunk. A bolgár falvak, a szocializmus építésének ered­ményeként újjászületnek. A szocializmust építő tehet­séges és szorgalmas bolgár nép előrehaladása egyre gyorsabb. Ma Bulgáriában nemcsak tudják, hogy a szo­cializmus útja felemelkedést jelent, hanem már a gyakor­latban is meggyőződtek a szo­cializmus előnyeiről. A bolgár nép tiszteli és szereti pártját, a Bolgár Kommunista Pártot, amely a szocializmus útjára vezette. Népi, nemzeti egysé­gét a Hazafias Arcvonal so­raiban tömörülve fejezi ki. A bolgár emberek hűséggel ra­gaszkodnak a nagy Szovjet­unióhoz, amely hazájuk fel­szabadítója és segítője. A bolgár nép testvéri érzéssel gondol a szocialista tábor né­peire, köztük kiemelkedő mó­don a magyar népre. KÍVÁNJUK A TESTVÉRI bolgár népnek, hogy még na­gyobb sikereket érjen el ha­zája szocialista építésében. *) Ezekben a napokban ülésezik a Bolgár Kommunista Párt VII. Kongresszusa. Ebből az alkalomból közöljük Harmat Sándornak a Bul­gáriai Hírekben megjelent cikkét. a legutóbbi időkig az ügyvéd­ség szervezetét és az ügyvédi tevékenység folytatását az ed­digi érvényben volt, tehát ré­gi ügyvédi rendtartás szabá­lyozta, amelyet bár a felsza­badulás óta többször módosí­tottak és így eltűntek belőle a legkirívóbb ellentétek, lé­nyegében csak kapitalista jogalkotás maradt. Az ügy­védség szervezetében, az ügy­védek működését szabályozó jogszabályokban végül, — de nem utolsósorban — az ügy­védek munkájában észlelhető bizonyos hiányosságok és a megváltozott társadalmi vi­szonyainkkal szembeni ellen­tétek azt eredményezték, hogy az ügyvédség társadalmi meg­ítélése sok vonatkozásban ma is a régi maradt. Sokan ma is „kizsákmányolót” látnak az ügyvéd személyében, s igen sokan fordulnak vitás ügye­ikben az ügyvédhez, nem az igazság kiderítése és megke­resése érdekében, hanem azért, hogy őket a törvényes rendelkezések „megkerülésé­re“ oktassa ki. Sajnos, az el­múlt társadalmi rendszer örökségét ebben a vonatko­zásban még napjainkig sem sikerült teljes mértékben fel­számolni. A MOST KIADOTT ÚJ ügyvédi rendtartás és az ügyvédek felülvizsgálata iránt intézkedő kormányrendelet te­hát éppen azt a célt szolgálja, hogy az ügyvédi tevékenység maradéktalanul és akadály nélkül szolgálhassa a dolgozó nép jogainak érvényesülését, méginkább elősegítse az igaz­ságszolgáltatás eredményes munkáját és valóban egyik alapvető biztosítéka lehessen és legyen a szocialista törvé­nyesség védelmének. A jogkereső dolgozók, de a szocialista felfogású, a néphez hű, becsületes ügyvédek is megelégedéssel, megnyugvás­sal vették tudomásul a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa által kiadott új rendeletet, amely a fenti szempontokon túlmenően megteremti az ügy­védi tevékenység szocialista jellegű formájának, az ügy­védi munkaközösségnek szi­lárd szervezeti keretét, bizto­sítja a megfelelő ügyvédi utánpótlás feltételeit és egy­ben rendezi az ügyvédek fe­gyelmi felelősségét is. De épp ilyen megelégedéssel fo­gadták azt "a kormányrende­letet is, amely anr.ak szigorú felülvizsgálata iránt intéz­kedik, hogy az ügyvédek személyükben megfelelnek-e azoknak a követelményeknek, amelyek a szocialista ügyvédi feladatok ellátásához ma már elengedhetetlenül szükségesek. Ezt a felülvizsgálatot és egy­ben az ügyvédség gyakorlásá­nak átszervezését a népi de­mokratikus államokban már évekkel ezelőtt végrehajtot­ták, s ezekben az országok­ban az ügyvédek minden vo­natkozásban hivatásuk magas­latán állanak, s munkájuk után élvezik a társadalom megérdemelt megbecsülését is. Több ügyvéd vett részt te­vékenyen az ellenforradalom­ban, többen követtek el sú­lyos visszaéléseket, s termé­szetes, hogy ezeknek nem lehet helye a becsületes ügy­védség soraiban. De nem tud­ják az ügyvédi hivatást gya­korolni azok sem, akik a szo­cializmus építése során halad­ni, fejlődni nem tudnak, vagy nem akarnak. MEGGYŐZ ŐDÉSÜNK, HOGY a megújhodott ügyvé­di kamarák és a szervezetileg megerősödött ügyvédi munka- közösségek az eddigieknél sok­kal haladóbb, tisztultabb szel­lemben, a szocializmus elvei­nek megfelelően, a dolgozó nép megbecsülésével övezve fogják szolgálni a jövőben az igazságszolgáltatást és a jog­kereső dolgozók érdekeit. DR. GÄL GYÖRGY az Egri Ügyvédi Kamara minis»« téri kiküldötte. Rádiószereplésre készül a pétervásári népi zenekar Rövid idő alatt szép eredményeket ért el a pétervásári népi zenekar. Az eredmények elérésében nagy része van Ka- las Gézának, a zenekar vezetőjének, valamint Balogh De­zsőnek, a recski népi zenekar karmesterének, aki hetenkéni két alkalommal próbál a pétervásári zenekarral. Május köze. pén rádió-meghallgatáson is volt a zenekar, s július 15-rc 20 perces műsorral készülnek rádió-felvételre. Meghívták a zenekart a június 29-én megrendezendő megyei népi zene­karok versenyére is. Készülnek az üzemi takarékossági tervek ♦— A KISZ Heves megyei takarékossági programjáról — A megye járási és városi KISZ-bizottságai megtárgyal­ták a KISZ Központi Bizottsá­gának a takarékosságról szóló határozatát. Ennek nyomán a fiatal értelmiségiek bevonásá­val mindenütt üzemi takaré­kossági terveket készítenek és számos új kezdeményezéssel mutatnak példát az állam va­gyonának megőrzésére. A Mátravidéki Fémművek ifjúsági takarékossági bizottsá­ga felhívással fordult az üzem ifjúmunkásaihoz, hogy ötletei­ket, javaslataikat tegyék meg a takarékosabb gazdálkodásra. Eddig több mint hetven ilyen javaslat érkezett. A Heves megyei Építőipari Vállalat KISZ-bizottsága figyelő őrjá­ratokat szervezett az építkezé­seken. Ezek tagjai szombaton és vasárnap bejárják a mun­kahelyeket és ahol széthagyott anyagokat, heverő szerszá­mokat találnak, azokat össze­gyűjtik, helyére rakják, illetve kitisztogatják. A Mátravidéki Erőmű kiszistái a lakótelepi gyermekjátszótér bekerítésé­hez többezer forint értékű drótkerítést készítettek hulla­dékanyagból, társadalmi mun­kában. Az üzemi KISZ-szervezetek a megyében ez évben több mint 800 000 forint értéket ta­karítottak meg a népgazda­ságnak. (Szinnuey)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents