Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)

1958-06-04 / 112. szám

.VILÁG PROLETÁRJAI EüVESULJBTEK! Kínai egyházügyi vezetők Egerben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 112. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. június 4., szerda Néhány szó a példamutatásról Életünk minden terüle­tén, — mindenütt, ahol em­berek ilyen, vagy olyan vi­szonyban állnak egymással, legyen az termelési, peda­gógiai, vagy akár családi viszony, — az általános és egyéni előrehaladás érdeké­ben rendkívül nagy szerepe van a példamutatásnak. A szocializmust építjük, s ez az élet valamennyi vonat­kozásában nagy munkaüte- met diktál, amelytől elma­radni, vagy eltérni kisebb, vagy nagyobb problémák bekövetkezése nélkül nem lehet. A példamutatás az az erő, az a forrás, amely még nagyobb tettekre serkent, s biztosítja, hogy az építő­munka ütemében ne követ­kezzék be zavar. Üzemeinkben nap mint nap nehéz munka folyik a termelési feladatok megva­lósításáért, a tervek teljesí­téséért Nem mindegy az, sem az országnak, sem az egyszerű munkásoknak, hogy az adott üzem hogyan, mennyit és mennyi idő alatt termel. S minden gyárban, minden üzemben — a ne­vek hosszú sorát lehetne itt idézni — megtalálhatók azok az egyszerű munká­sok, akiket a termelés élen­járóinak neveznek: akiknek munkája és tevékenysége követendő példaként áll és állhat mindenki előtt; akik magukkal tudták és tudják ragadni a többieket a fel­adatok minél jobb és ered­ményesebb megoldására. Különösen nagy jelentő­sége van a példamutatás­nak falvainkban. A dolgozó parasztokat — mint a párt is tanítja —, az egyéni par­cellagazdálkodásról a nagy­üzemi szocialista-gazdálko­dásra átvinni csak a jó gya­korlati példák meggyőző erejével lehet. Azok az eredmények, amelyeket a termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésében az el­múlt év folyamán itt, a me­gyében is elértünk, a jól gazdálkodó termelőszövet­kezetek, a könnyebben és boldogabban élő tsz-tagok jó példamutatásának is kö­szönhetők. A családban, az iskolában — ahol a jövő munkás, pa­raszt, vagy értelmiségi nem­zedéke megszületik és fel­serdül — a példamutatás ereje lehet a legeredmé­nyesebb pedagógiai eszköz. A serdülő gyermeklélek fo­gékony, s az igazság az, hogy a rosszabbat hama­rabb megtanulja, mint a jók De ha csak szépet és hasznosat, megszívlelendőt és követendőt lát maga kö­rül. ha a nevelés elősegíti, hogy jó példaképet válasz- szón ki magának, akkor nem következhetnek be za­varok és törések a serdülő gyermek fejlődésében. Példamutatás — a legjob­bak erénye. S a legjobbak — nézzünk csak körül munkások, termelőszövetke­zeti tagok, a neveléssel fog­lalkozó értelmiségiek között — elsősorban a kommunis­ták, akik, mikor tagjai lesz­nek a pártnak mint kötele­zettséget vállalták maguk­ra a példamutatást. S a kommunisták példamutatá­sa — kifogyhatatlan erő­forrás volt eddig is, lesz ez­után is. Evek óta nem látott jó termést várnak az egri tangazdaságban Az egri mezőgazdasági szakiskola tangazdasága jelen­tős mértékben járul hozzá a szőlészeti szakemberek neve­léséhez. A gazdaság szőlésze­tében jól halad a munka, vé­ge felé járnak a mélykapálás­nak. Ezzel egyidöben végzik az első permetezést, s a kötö­zés is folyamatban van. A szőlész szakemberek vélemé­nye szerint a napos, meleg idő használt a szőlőnek, jó a fürt­képződés, s évek óta nem lá­tott jó termésre van kilátás, ha az idő továbbra is meg­felelő lesz. MA: Papp János: A LENINI ÜTŐN HALADUNK ★ A TRAKTOROSNAP ELŐTT A FÜZESABONYI GÉPÁLLOMÁSON ★ Szalay István: A MÖKUS ★ KÖLTÖK ÉS VERSEK ★ A TECHNIKA, TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL ★ HÍREK — SPORT Szépen fejlődnek a kapások a hatvani járásban Jól haladnak a kapások nö­vényápolási munkájával a hat­vani járás termelőszövetkeze­tei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai. A répa sarabolását és egyelését már mindenütt befejezték, most már a máso­dik kapálást végzik. Befejez­ték a kukorica első kapálását is, helyenként már azt is má­sodszor kapálják, mert az eső nemcsak a kapásoknak hasz­nált, hanem a gyomosodást is fokozza. A szakemberek véleménye szerint a járásban a kukorica és a többi kapások szépen fej­lődtek, eddig nem ártott nekik a szárazság. Fegyelmezetlenség miatt elbocsátás A jó idő beköszöntésével a két'aki bányászok ki-kimarad- nak a munkából, ezzel hátrál­tatják a többieket, s akadá­lyozzák a bánya tervének tel­jesítését. A gyöngyösi XII-es aknában is voltak ilyen bá­nyászok. A figyelmeztetés, az írásbeli megrovás semmit sem használt, ezért a bányaveze­tőség szigorú határozatot ho­zott, amely szerint a rendsze­resen hiányzó bányász azon­nal elbocsátja a bányától. Ed­dig hat esetben alkalmazták ezt a szigorú, de igazságos határozatot. Rézmenfes és csekély réztartalmú permetezőszerekkel kísérleteznek a Szőlészeti Kutató Intézet egri telepén A Növényvédelmi Kutató Intézet és számos kiváló hazai vegyészünk új permetezősze­reivel kísérleteznek a Szőlé­szeti Kutató Intézet egri tele­pén. Ezek a szerek, a szak­emberek véleménye szerint, egyenrangúnak tekinthetők a bordói lével, ugyanakkor réz­mentesek, vagy csak csekély réztartalmúak, tehát előállítá­suk olcsóbb. A kísérleteket az ország valamennyi jelentősebb szőlővidékén elvégzik. Az egri kísérleti telep par­celláin az első permetezéssel elkészültek. Még ez évben hat­hétszer megismétlik, hogy ha­tását alaposan kipróbálják. Az elmúlt héten kinai egyházügyi vezetők jártak Egerben. Kínai vendégeink meg­tekintették a város nevezetességeit, beszélgettek a megye és a város vezetőivel. A vendé­gek megnézték a Pedagógiai Főiskolán levő könyvtárat. — Képünkön az egyik XVI. század korabeli színes térképkönyvet nézik a vendégek. Francia sajtószemle PÁRIZS (MTI): A francia polgári sajtó általános-vélemé­nye, hogy a francia történe­lem könyvében fordítottak egy lapot, mint ezt a Figaro írja. A jobboldali lap egyéb­ként a sorok között kifejezés­re juttatja némi aggodalmát, amikor aláhúzza, hogy amit a Nemzetgyűlés évek óta nem tudott megtenni, az hétfőn es­te három óra alatt megtörtént: Megszavazták az alkotmányre­form elvét. A Paris Journal igyekszik az embereket megnyugtatni, hogy „a negyedik francia Köz­társaság nem halt meg”. „A parlament maga küldi szabad­ságra saját magát október 7-ig.” Siet megnyugtatni olvasóit, hogy De Gaulle a hathónapos teljhatalom idején sem hozhat olyan rendeleteket, amelyek a gyülekezési szabadságot, a szakszervezeti szabadságjogo­kat, a választójogi rendszert megsértené és még ha szán­dékában volna, akkor sem lenne például joga feloszlatni egy politikai pártot, vagy be­tiltani ezt vagy azt az újságot. A Liberation megállapítja, hogy a Nemzetgyűlés a hathó­napos teljhatalom megszava­zásával lemondott hatalmáról, De Gaulle kalandja megkez­dődik. A sajtó általában azt várja, hogy De Gaulle mintegy há­rom napig lesz Algériában. A Libératíon felveti a kérdést: Mit csinál majd De Gaulle Al­gériában? Hallgatása nyitva hagyja az ajtót a legkülönbö­zött feltevések előtt. A cenzúra megszűnésével a lapok szabadabban írnak az algériai hangulatról, szinte va­lamennyi párizsi lap közli, hogy az algériai fórumon a vitatkozók kijelentései közt megismétlődik: „Talán még- egyszer meg kell rohannunk a minisztériumot?” ■ Kiemelik a lapok, hogy a fórumon összeült tömeg előtt hétfőn este Massu tábornok türelemről beszélt. Jacques Sousfelle is hangsúlyozta, hogy a De Gaulle-kormány ki­egészítése még hátra van. ami eddig történt, az csak első lé­pés. Valamennyi lap beszá­mol arról, hogy Algírban csa­lódottság tapasztalható. Az Humanité a Nemzetgyű­lés hétfői szavazásairól megál­lapítja: „A demokratikus in­tézményeket új csapás érte.” A törvényhozási jogától meg­fosztott Nemzetgyűlés saját­magát szabadságra küldi. De Gaulle elindított egy olyan gépezetet, amely, ha nem őr­ködik éberen, a halálba viszi a Köztársaságot. Nem kétsé­ges, hogy mindez különösen a nemzet eleven erejét, a mun­kásosztályt is támadja. Jel­lemző, hogy a kormány eluta­sított egy módosító javaslatot, amely a dolgozók szociális jo­gainak biztosítását követelte. De Gaulle szuverén módon rendelkezni fog azokkal az eszközökkel, hogy lesújthas­son a jnunkásokra, .és ellenük hozzon réndeleteket, ha éppen ez kedvére való. (MTI) flz apciak szebbé teszik falujukat Az apci kisiparosok május 18-án gyűlést tartottak. A gyűlés egyik napirendi pontja a kultúrotthon belső munká­latainak gyors befejezése volt. A gyűlésen jelenlevő kisiparo­sok átlagosan 70 forintot, míg Hogyan tehetjük olcsóbbá termékeinket — Négy miniszter tájékoztatója a takarékos gazdálkodásról — Gazdasági életünk alakulásának, s egyben a dolgozók jó­létének egyik legfőbb kérdése, hogy hogyan gazdálkodunk, sikerill-e olcsóbbá tenni a termelést. Négy miniszter az alábbiakban arról ad tájékoztatást, hogy munkaterületeiken milyen eszközökkel takarékoskodhatnak. Csökkenthetik az önköltséget a kohó- és gépipar, a nehézipar, a könnyűipar és az építőipar dolgozói. Csergő János, kohó és gépipari miniszter: Önköltségünk csökkentésének fontos eszköze a helyes anyaggazdálkodás — Gyártmányaink önköltsé­gének alakulása nagymérték­ben azon múlik, hogy mennyi anyagot sikerül megtakarítani —, hangzik Csergő János ko­hó- és gépipari miniszter nyi­latkozata. A kohó- és gépipar önköltségének ugyanis több mint a felét az anyagköltség teszi ki. Az anyagtakarékos­ság társadalmi megszervezé­sére irányelveket dolgoztunk ki, takarékosságra hívtuk fel a kohó- és gépipar dolgozóit is. A takarékosabb anyaggaz­dálkodás módja a kohó- és gépipar vállalatainál a szab­ványok és az anyagnormák ér­vényesítése, a raktározás prob­lémáinak megoldása, az im­port anyagok felhasználásának csökkentése. Döntő fontosságú, hogy mindenütt megszilárdul­jon a bizonylati és utalványo­zási fegyelem. — Tovább fejlesztjük az anyagfelhasználás műszaki utókalkulációját. Ez módot nyújt arra, hogy a vállalatok norma szerinti anyagszükség­letét egybevessük a tényleges anyagfelhasználással és ennek alapján megfelelő takarékos- sági intézkedések szülessenek. Intézkedünk, hogy tervezőmér­nökeink már a tervezésnél ve­gyék figyelembe a takarékos­ság következményeit, s elsősor­ban a magyar szabványok sze­rinti anyagokat tervezzék. — Fejlődő anyaggazdálkodá­sunknak már a múlt évben is voltak eredményei, s ezek le­hetővé tették, hogy az 1957. évi tervet mintegy tíz száza­lékkal túlteljesítettük, anél­kül, hogy az országos keretből többletanyagot igényeltünk volna. Az idei, mintegy hét— nyolszázmillió forintos terv­emelést, bizonyos gyártmány­átcsoportosításokkal és készle­teink helyes mozgósításával fe­dezzük. — A kohó- és gépiparban az új 'technológiák kidolgozása eredményeket ígér. Vaskohá­szatunk olyan anyagokat igyekszik előállítani, amelyek a külföldieket helyettesítve al­kalmasak csavarok és rúgok gyártására. — El akarjuk érni, hogy anyagi érdekeik is helyes gaz­dálkodásra. takarékosságra ösztönözzék a dolgozókat. Ez év elején ú.i terv- és prémium- rendszert honosítottunk meg, amely takarékosságra, helyes anyaggazdálkodásra ösztönzi a kohó- és gépipar valamennyi műszaki és fizikai dolgozóját. Czottner Sándor, nehézipari miniszter: Tonnánként 3.64 forinttal csökkent a szén önköltsége — Az ipar „kenyere”, a szén termelésének mennyisége jó ideje kielégítő. A termelés azonban igen drága. A nehéz­ipar egyik legfontosabb fel­adataként már tavaly meg­kezdtük a. széntermelési költ­ségek csökkentését. Az idén tovább folytatjuk az erőfeszítést — nem ered­ménytelenül. A múlt év máso­dik feléhez képest 1958. első negyedében 1,8 Százalékkal, tonnánként 3.64 forinttal csök­kent a széntermelés önköltsé­ge, a tervhez viszonyítva pe­dig 1.1 százalékkal termeltünk olcsóbban. Az ásványbányá­szati vállalatok nagy többsége, az ércbányászat valamennyi vállalata szintén csökkenő költséggel termelt, a villamos- energiaipar és a vegyipar költ­ségszínvonala ugyancsak ked­vezően alakult. Nem kétséges azonban: további erőfeszítés szükséges és a legnagyobb eréllyel kell alkalmaznunk a csökkentés eszközeként a mű­szaki fejlesztést, a korszerűsí­tést és a takarékosságot. Ter­veink nagyobb részét már ki­dolgoztuk és hozzáfogtunk a teljesítésükhöz. — A szénbányászatban egyik fő törekvésünk, hogy ta­nítsuk a fejtésből termelt szén arányát, mert ez a ter­melési mód 10—30 százalékkal olcsóbb, mint az elővájás. A fejtési rendszerek közül a frontfejtésről íjnindinkább a termelékenyebb kamrafejtésre helyezzük a súlyt, mert az is jelentősen csökkenti a szén önköltségét. (Folytatása a 2. oldalon) az építőiparosok egy-egy mun­kanapot vállaltak, mint társa­dalmi hozzájárulást. Mivel eb­ben az évben nagyjelentő­ségű munkák várnak elvég­zésre (pl. iskola körüli parko­sítás, kultúrotthon körülkerí­tése, a Fő utcán betonjárda készítése stb.), több apci dol­gozó felajánlotta, hogy egy napot hajlandó társadalmi munkában dolgozni, vagy el­lenértékét forintban megfizet­ni, hogy minél hamarább be­fejezzék ezeket a munkákat. A kocsival, lóval rendelkező apci lakosok igaerővel akar­nak részt venni a munkák­ban. Az apci dolgozók szeretnék, ha a szénbányákban dolgozó apci lakosok is önkéntesen hozzájárulnának a községek szépítéséhez és kulturális fej­lődéséhez. SID1 FERENC A járás legszebb cukorrépája A hatvani járásban a horti Petőfi Tsz cukorrépájára lehet ezt bátran mondani. A jól el­készített talajba, időben vetett répa növényápolási munkáit is rendben végzte el a tsz tagsága. A sarabolás után gyorsan befejezték az egyelést, s most már a másodk kapá­lást végzik. A répa levelei már beborítják a földet, s a szakemberek megállapítása szerint nincs párja a környé­ken. — NAPONTA 7—800 ebé­det készítenek a Népbüfé szakácsai Egerben. — A GYÖNGYÖSI XII-es akna bányászai május havi tervüket 107 százalékra tel­jesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents