Népújság, 1958. június (13. évfolyam, 110-134. szám)
1958-06-24 / 129. szám
1938, június 34,, kedd NEPtJSAG 3 Ideges szülők Az idegesség, a két világháborút átvészelt generációnk népbetegsége. Az emberek csak az utóbbi években kezdik biztosítottnak érezni létüket és jövőjüket, bár erre a régen áhított érzésre is ráveti sötét árnyékát egy újabb háborútól való félelem. Nem csodálatos tehát, hogy az emberek idegesek. Persze ez nem jelenti azt, hogy az idegesség ezer és ezer káros, közösségi életet mérgező tünete ellen, erős akarattal, ne lehetne -— és ne kellene — harcolni. Mert abba senki sem törődhet bele, hogy az idegesség ma már egy kicsit divat is. Az emberek szuggerálják magukba és másokra az idegességet. E betegség megfertőzi az életet és tarthatatlanná teszi az együttélést és társadalmi érintkezést. De ha már generációnk ideges és ez ellen nem tudunk eredményesen harcolni, arra kellene féltő gonddal vigyáznunk, hogy jogos, vagy oktalan idegességünket ne adjuk tovább a következő generációnak. Vigyázzunk gyermekeink idegeire, mert az idegesség ragadós is lehet. Nagyon vigyázniuk kell az ideges szülőknek. Mert aki ideges, az elveszti józan ítélőképességét, nem lesz ura akaratának, a rosszindulat rabjává válik, anélkül, hogy gondolkodni tudna. Hányszor lát az ember az utcán olyan esetet, hogy a járni még bizonytalanul tudó kisgyerek elesik és ahelyett, hogy az anyja felsegítené, leporolná, és letörölné könnyeit, szinte hisztérikus rohamban tör ki, üti a szerencsétlen kis csöppséget és éktelenül kiabál vele. A humoristáknak — nem véletlenül — kedvenc és már kissé elcsépelt figurája az a férfi, akinek a vállalatánál különböző kellemetlenségei támadnak, aki összevesz a főnökével, akit az utcán szabálytalan átkelés miatt felír a rendőr és a történtek miatt .hihetetlen módon ideges lesz és idegességét úgy próbálja levezetni, hogy otthon összevesz a feleségével, aki jobb híján megveri a gyereket. Az ideges szülők otthon lehetetlen környezetet teremtenek a gyerekek számára. A gyerek mást sem lát, mást sem hall, mint hogy szüleik veszekednek. Állandóan ingerült légkörben él, nem csoda hát, ha rá is átragad az idegesség, nem csoda, ha koravén és exaltált lesz. Az ideges szülő jellemzője, hogy nincs idege a gyermekével foglalkozni, hogy nem tudja megérteni gyermekét. A gyermeknevelés egyetlen eszközét abban látja, ha valami rendellenességet tapasztal, akkor elveri a gyereket. És aztán az évek múltával meglepetten tapasztalja, hogy a gyerek fél tőle, hogy hazudozik, hogy nem szereti az otthonát Pedig ő — és minden szülő így érzi — mindent megtett azért, hogy gyermekét jól nevelje. Ez a felismerés pedig csak fokozza gyermekével szembeni viselkedését; A gyermek lelke nagyon érzékeny valami: Ideges hangra nem reagál, attól fél és borzad. Éppen azért pont az ellenkező hatást éri el vele a szülő, mint amit szeretne. Nem is beszélve arról, hogy az ideges szülő — a sok esetben hisztériás anya — egyformán büntet, ver és kiabál, ha a gyerek eltör egy bögrét, vagy ha valami tényleg főbenjáró bűnt követ el. A gyerek nem érez semmi különbséget az egyes bűnök között és lassan eltompul érzéke a szigorú, a durva hanggal szemben. Sokkal nagyobb tekintélyt tud tartani otthon az a szülő aki csak nagyon súlyos esetekben, és nagyon ritkán használ kemény hangot, vagy ritkábban alkalmazza a pedagógiailag nem éppen helyes, de sok esetben hasznos testi fenyítést. Az a gyerek,, akit egy évben egyszer fenekei el az apja, sokkal jobban tart attól, hogy az eset mégegyszer ne forduljon elő, mint akit naponta többször elagyabugyál- nak ideges szülei, minden csekélységért. A gyermekkel szemben használható hangot, pedagógiai nevelő módszert mindig arányba kell állítani az elkövetett vétség nagyságával. Ellenkező esetben a gyerek éppen azt a legalapvetőbb erkölcsi érzéket veszti el, aminek beleplántálása a szülő legfontosabb feladata volna. Mindezt azonban csak nyugodtan, idegesség nélkül, megfontolt nevelési eszközökkel lehet elérni. Előfordul az is, hogy a szülők indokoltan idegesek, vagy komoly a nézeteltérés köztük. Óvakodni kell attól, hogy ingerült vitájuknak a gyerek fültanúja legyen. Óvjuk meg gyermekeinket a legveszélyesebb betegségtől, az idegességtől, amely veszélyezteti boldogságukat, mely tönkreteheti, megmérgezheti egész életüket. Talán sokak számára úgy A gyöngyöshalászi Kossuth Termelőszövetkezetben sokáig tartotta magát az a nagyon helyeden álláspont, hogy nem érdemes közös állatállományt tartani, mert az elviszi a többi közös munka hasznát. A járási tanács embereinek segítségével az elmúlt hetekben összeszámolták, mennyi hasztűnik, hogy feleslegesen ráncigái juk a vészharangot, mert hiszen évszádok óta megverik a rossz gyereket, mert a szülőnek joga van úgy nevelni gyermekét, ahogyan jónak látja, mert a szülőnek épp elég baja van ahhoz, hogy érthető legyen, ha néha otthon ideges és ingerült. Egy nemrégen Budapesten megtartott orvosi vizsgálat kimutatta, hogy a 14—16 éves gyermekek nagy része kezdődő neuraszténiában szenved és alig találtak idegrendszerileg teljesen egészséges gyereket. Intő jel ez arra, hogy nem minden megy rendben az otthoni nevelés frontján sem. És ha már a bajt felfedeztük, mindent el kell követnünk annak megelőzésére, hogy a következő generáció ne vigye magával káros örökségként korunk gyűlöletes betegségét... H, F. Közös állatállományt létesít a gyöngyöshalászi Kossuth Tsz. (Tudósítónktól.) KEVESEN TUDJÁK, hogy Besenyőtelek községben van egy gyógynövényszárító kis üzem, melyhez hasonló az országban kevés van, a megyében pedig egyáltalán nincs. Az átvevő és szárítótelep udvarán. nagy fakeretekben szárad a kamilla, és sok sok. itt a környéken termő gyógynövény. A telep vezetője, Posta István elmondja, hogy még 1938-ban alapították ezt a kis üzemet, mert a község területén levő szikes talajon sok a kamilla. Az üzem igazi fejlesztésére azonban csak a. felszabadulás után került sor. Most a . Herbária. Gyógynö- vényforg'almi Szövetkezeti Vállalat kezelésében gyűjti össze, szárítja és csomagolja a különféle gyógyfüveket. Valóságos botanikusnak kell lennie, hogy azt a sokféle növényt számontartsák, amit itt átvesznek. A fő átvételi cikk a kamilla, de ideszállítják a Mátra és Bükk csipkebogyó termését, a mályva néven ismert papsajtot, gyermeklánc- füvet, az akác és bodzavirágot, diólevelet és így tovább. Az egy pillanatig sem kétsénot jelentene a szövetkezetne* a közös állomány. A számok meggyőzték a tsz-tagok többségét, s elhatározták, hogy még az idén közös szarvas- marha és sertéstenyészetet létesítenek. Az első lépést már meg is tették erre, a napokban vásároltak hét tehe- I net. Iskolai ünnepély Szűcsiben Június 21-én tartották meg Szűcsiben az iskolai évzáró ünnepélyt. Az ünnepségen kedves meglepetés érte az iskola úttörőit. Megjelentek az évzárón, Laczik Pál titkárral az élükön a szűcsi X-es és Xl-es akna kiszistái, hogy átadják a fiatalok társadalmi munkával készített ajándékait: a csapatzászlót, a kürtöt és a doböt. A kis úttörők megha- tottan vették át az ajándékot és viszonzásul egy-egy vörös nyakkendőt nyújtottak át a megjelent KISZ-fiataloknak. Az úttörők ígéretet tettek, hogy hűek maradnak a zászlóhoz, és becsülettel harcolnak azért, hogy tartalmat kapjon az 1. sz. úttörő-törvény: „Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak.” A csapatzászlóra hetven úttörő és közel 120 kisdobos tett fogadalmat. Az ünnepség végén vidám beszélgetés következett, amelynek keretében a KISZ-fiatalok beszámoltak munkájukról, szervezeti életükről. Végezetül másnapra juniálisra hívták meg az iskola tanulóit. (Uracs István igazgató.) Versenyfelhívás s KombájnosokI Ki arat többet? A Csányi Állami Gazdaság kombájnos KISZ-brigádjának tagjai: id. Kiss Imre kombájnvezető, ifj. Kiss Imre segéd- kombájnvezető, Bíró János, Lórik Árpád, Fehérvári Gyula a kombájnos munkacsapat tagjai versenyre hívják a megye valamennyi állami gazdasági és gépállomási kombájnos munkacsapatát. A verseny kihívók vállalják, hogy a tarlót tíz centinél rövidebbre vágják, a szemveszteséget a kombájnra megállapított 3 százalék alá csökkentik. A szalmát rendbehagyva, segítik a tarló gyors letkarítását, a zsákok rendes lekötésével, a zsákoló helyek tisztántartásával is csökkentik a szemveszteséget. A kombájnonként megállapított ütemtervet túlteljesítik, a munkaidő teljes kihasználásával munkaszünerf napokon, és vasárnap is dolgoznak, hogy gyorsítsák az aratás elvégzését. Felhívják a megye valamennyi kombájnosát. csatlakozzék vállalásukhoz, hogy a kombájnos-munkacsapatok is megtegyenek minden tőlük telhetőt az aratás gyors elvégzéséért. örökké issó lámpa — áram nélkül A világsajtót bejárta a hír, hogy Amerikában olyan izzólámpát készítettek, amely elektromos áram nélkül világít. Ez az érdekes technikai újdonság elve nem új, mert körülbelül tíz évvel ezelőtt Szigeti György fizikus hasonló szabadalmat jelentett be az Országos Találmányi Hivatalnál. Olyan izzólámpa tervét dolgozta ki, amelynek buráját belülről a televízió képcsövéhez hasonlóan, fluoreszkáló anyaggal vonják be, s a lámpa belsejét béta-sugarakat kibo- Icsátó anyaggal, például TriEgy kis iizemriil, mely valutát hoz az országnak kereten, széntüzelésű kazán segítségével, 80 fokos hőmérsékleten történik a szárítás. A 24 keret egymás fölé van helyezve, szárítás alatt lassan felfelé halad az egész berendezés, és felül mindig kiszedik a már kész anyagot. Most éppen papsajtot szárítanak. Az egyik sarokban jókora halom csalánlevél van, ebből értékes festékanyagot von ki a vegyi üzem. Nem messze tőle fehérmályva és pipacs szárad. Az üzem padlásán valósággal elbódulunk a sokféle száradó növény illatától. Az idén csak kamillából mintegy 700 mázsát hoztak ide a megye különböző részeiből. EGY MÁSIK HELYEN a válogatás történik. Szorgalmas leánykezek dobálják ki a megszáradt növény közül a gazt és a bogarakat. Innen már csak a csomagoló van hátra és a kamilla elindul külföldi útjára és a gyógyszertárakba: Munkások a vitorláson PAGONY lajos: Tpgy különösen szeles délután a siófoki kikötő közelében szalmaszombré- rós, szemüveges fiatal fiú szólított meg barátságosan hívogatva egy kis vitorláskirándulásra. Akkoriban vágyakozva néztük a karcsú Yollékat és kétárbocosokat, de valahogy még mindig bennünk volt az előítélet: a vitorlázás valami különleges, előkelő passzió, s nem nekünk, hétköznapi embereknek találták fel. De a hívásnak nem tudtunk ellenállni. Pár perc múlva rászálltunk egy nagyobbacska (25 személyes) kétárbócos fedélzetére, s a lobogó, dobogó vásznak aljában lekucorogtunk a gumipárnákra. Míg elhagytuk a mólót s erősen féloldalra dőlve, a süvöltő szélben nekiindultunk Tihanynak, alaposabban szemügyre vettem szalmaszombré- rós szomszédaimat, akik cso- koládébamára sülve, inkább délamerikai tehenészlegényeknek látszottak. Kiderült, hogy a debreceni Dohánygyár munkásai. Amikor megtudták, hogy egri vagyok, felderültek, s hangos eszmecsere indult az itteni és az ottani dohány- gyártásról. Valaki kijelentette, hogy az egri Kossuth gyönge. Én csak hümmögtem, mert a nemdohányosok kicsi, de elszánt táborához tartozom, amikor egy idősebb, rit- kás, őszhajú, rövidnadrágos ember segítségemre sietett. Kifejtette, hogy minden cigaretta jó, csak a dohányosok ízlése más és más, s ezen azOjaJatőtiL Leljelek, tán elrágcsálódtunk még egy darabig. Hajónk ezalatt büszkén himbálta magát a hullámverésben, egyeseknek korláton tűiig ható, sürgős teendőik támadtak. * T/Vdekelt a bölcshumorú ^ kis ember. Beszédbe elegyedtünk. Verger Jánosnak hívják. Tizennyolc éve dolgozik a dohányiparban, s most negyvenöt éves. Míg kérdezősködtem, arca egyre tűnő- dőbb kifejezést öltött. Egyszer hirtelen a távoli Balaton- füred felé mutatott: — Látja azt a fákkal körülvett épületfélét? A füredi szívkórház. Harminchatban dolgoztam ott, mint kertész. Akkor az egy más világ volt. Egyszer egy méltóságos urat hoztak oda, kormányfőtanácsost, a Vály Árpádot, Pestről, a pénzügyből. A szanatóriumban úgyahogy rendbehozták, de járni nem tudott. Gutaütéstől megbénult mind a két lába. Tolószéken járt- kelt. — Engem valahogy megkedvelt. Néha odagurította kocsiját a rózsáimhoz, egypen- gőst nyomott a markomba és azt mondta: „vágja le fiam azt a sápadt, hervatag tearózsát, olyan az, mint jómagam“. így viccelődött, mert sok pénze volt J.. Nekem az egypengő nagy pénz volt, mert akkoriban nősültem volna, s kellett a pénz mindenfélére. /Tz elbeszélést nagy si^ kon gás szakította félbe: a hajó egy kanyarodásnál mégjobban megdőlt, s fedélzetének jobboldala szinte a vizet súrolta. Magam is aggodalmasan pislogtam a csáléra állt fedélzeten. Az öreg legyintett: — Épp erről akartam beszélni, az első hajókirándulásunk történetéről. Vály úr egyre jobban erőre kapott, s egyszer azzal jött nekem a kertben, nem kísérném-e el egy ilyen vitorlakirándulásra, merthogy jó erős legény voltam, s ha valami baj érné, a gumipámákon majdcsak szárazra húznám. „Á” — szabadkoztam. — Akkoriban csak a Festetitch hercegnek, meg a Hédervárynak volt vitorlása, s tán még egy két nagyfejűnek. De Vály úr nevetett, s elmondta, hogy Füreden vasárnap „Yacht-klub“ avatás lesz, lejönnek az urak Pestről, őt is meghívták, s hogy ez meg az lenne, ha nem menne el. ígért öt pengőt ha elkísérem, kitolom a tolókocsiját a mólóra, beemelem őt a jachtba, mellette maradok, s ha kell, hűsítővel kínálom. Nem nagy munka volt az igaz, rá is álltam. Vasárnap reggel szép napos idő lett, felvettem az ünneplőmet, anyám még a cipőmet is kiglancolta. Mentem ám a Vály úrért. Mire a mólóra toltam, beleizzadtam a verőfénybe. Elámultam a Balaton- parton, annyi hajó, kicsi, nagy, meg automobilok a fák alatt a betonon, egyik szebb mint a másik. Feketeruhás urak szaladgáltak a mólón, izzadtak a melegben, kezdődött a bemutató. Ahogy toltam az öreget végig a mólón, lépten-nyomon megállítottak. „Szervusz Árpikám, alázatos tiszteletem méltóságos uram, kézcsókom á méltsasszony- nak” — ilyen és ehhez hasonló köszöntések visszhangoztak körülöttünk. Végre egy kéktestű, takaros hajócskánál megálltunk. Ez az — mondta Vály úr. Nekiláttam, hogy beemeljem a csónakba. /Tkkor egy cilindere«, fe^ hérkesztyűs úr ugrott oda, kalapemelve köszöntötte gazdámat, majd hajbókolva mentegetőzött: — Ezerszer engedelmet méltóságos uram, ön azt óhajtja ugyebár, hogy ez a legény is elkísérje önt. Sajnos azonban meg kell mondanom, hogy a klub alapszabályai értelmében erre nincs mód, ha ugyanis a klubtagság feltételeit kizáró személyek tartózkodnának valamelyik yach- ton, azt — a versenyszabályok értelmében — ki kellene zárnunk a versenyből, s e szabály betartására azért is különös súlyt kell ma helyeznünk, mert — mint ugyebár eiummal töltik. A béta-sugarak a fluoreszkáló anyagba ütközve. fényt gerjesztenek. Az izzólámpához tehát sem áram, sem izzószál nem szükséges, és szinte korlátlan az élettartama. Szakemberek véleménye szerint az atomreaktor üzembehelyezése után az érdekes új cikk gyártásának is megteremthetik a fettételeit. (MTI) A iövő hét folyamán ülést tart az ÉDOSZ Területi Bizottsága Az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetének Területi Bizottsága jövő héten területi ülést tart. ahol megtárgyalják a Területi Bizottság Újítási Bizottságának jelenését a megye üzemeinek újítási mozgalmáról és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 38/1957-es sz., az újításokról és találmányokról szóló rendeletének a végrehajtását. Ugyancsak megvitatja a Területi Bizottság a Selypi Cukorgyár üzemi bizottságának jelentését az üzemi tanács megválasztása óta végzett munkáiét. Továbbá megvitatja a Hatvani Cukor- és Konzervgyár, valamint a Selypi Cukorgyár kultúrotthon igazgatójának az első félévben végzett munkájáról. Ennek a napirendi pont* nak keretén belül megbeszélik az egri Dohánygyár és az Egér- Gyöngyösi Állami Pincegazdaság szakszervezeti bizottsága által végzett kulturális és nevelő munka eredményességét és hibáit. méltóztatik tudni — a fö- méltóságú kormányzó úr is jelen van a díszelnökségben. Szíveskedjék talán a Kékessy báró úr két lebzselő gyerkőcét megkérni, hogy kísérjék el önt, a legény pedig várja meg itt a parton. Szabad kérnem? És ellentmondást nem tűrő mozdulattal tolt félre, mintha attól tartana, hogy jelenlétemmel máris beszennyezem a ragyogó tisztaságú csónakot. Vály úr dohogott, de nem volt mit tenni. A szabály az szabály. S ha a kormányzó úr ő- főméltósága is ott van... Huj- nye, pedig de fentem rá a fogamat, — hisz ladikon kívül még más vízialkalmatosságon nem ültem, s jó lett volna megtudni, milyen is a vitorláson? A makacs szélben kissé körülményesen gyújtott rá emberkém egy jóféle debreceni cigarettára. Aztán hamiskásan rámkacsintott: — Tudja, mért jutott ez most eszembe? Mert huszonkét év óta ma ülök végre először vitorláson. Vannak dolgok, amik később sikerülnek néhány évtizeddel. De sebaj. Higgye el, jól emlékszem még arra a régi kékre, amin a Vály úr ha- jókázott. Ez a miénk, — a SZOT-é, szebb is, nagyobb is. Meghát, mégiscsak, no. A miénk. Tudja Isten, én még biciklizni se szeretek kölcsön- pépen. 7VTem szóltunk többet csak v néztük a vizet, míg hajócskánk vidáman bukdácsolt a közeledő kétujjú tihanyi templomtorony felé. MNfe*i Egy másik szárítóüzemben csipkebogyó van felhalmozva. Ennek egy részét külföldre exportálják, másik részéből itthon készül a nagy vitamin- tartalmú lekvár és szörp. csipkebogyó mellett nagy halom diólevél vár szállításra. A rövid látogatás során is meggyőződhettünk arról, hogy e kis üzem sok hasznos gyógyszerünk és exportcikkünk beváltó és tároló helye. Végezetül még egy gondját mondta el az üzem vezetője: egyre kevesebb a gyógynövény — különösen a kamilla —, mert feltörik a szikes talajokat. Ezen a gondon azonban úgy segítenek, hogy állami gazdaságokkal, termelő- szövetkezetekkel próbálnak szerződést kötni gyógynövény termesztésre. A Pusztaszikszói Állami Gazdaságban így termesztenek most 8 holdon borsos mentát, a poroszlóiak pedig öt holdon. A jövőben szeretnék a kamillát is ilyen módon termelni. S a rendszeres nagyüzemi gyógynövénytermelés a jövőben alapja lesz a gyógyszertermelés további javulásának. ges, hogy a kis üzem sok hasznot hajt az országnak, hiszen a külföldi kereskedelemnek is szállítanak, különböző német, olasz, angol cégek megrendelésére. Minden szállítás után devizával szaporodik az ország bevétele. MA ÉPPEN A kamillagyűjtési szezon végén vagyunk. Az idén elég gyenge volt a kamillatermés, ezért kilójáért két forintot is fizetnek. A környékbeli lakosságnak, főleg az asszonyoknak és gyerekeknek jó mellékjövedelmet jelent ez. Van aki az utóbbi négy hét alatt háromezer forintot keresett gyógynövénygyűjtéssel. Az üzemben az egyik szín alatt villanymotoros kamillavágó gép működik. Ez a hulladék és selejtes virágokat dolgozza fel, közben kirostálja belőle az értékes kamilla lisztet. Az olaszok ezt szívesen vásárolják, — teának. A szárítóhelyiségekben egyszerre 24