Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-13 / 93. szám
1958. május 13. kedd NÉPÚJSÁG 3 A cél: selejt nélkül A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban, mint az ország többi gyárában is, — nagy gondot okoz, az elrontott, selejtté vált anyagok további felhasználása és a se- lejtgyártás megszüntetése. Az első negyedéves munkájuk után nem büszkélkedhetnek a selejtszázalékkal, mert a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 0.53 százalék emelkedés van. Ha hónaponként vizsgáljuk a selejtszázalék alakulását, megfigyelhetjük, hogy februárig növekedik, de márciusban már bizonyos csökkenés tapasztalható, és a vezetők szerint további javulás követ1 ezik. De vajon miből adódik az ilyen magas selejtszázalék? Az anyag, a munka, vagy a rossz gépek okozzák? A gyár vezetői a selejt első és legfontosabb okát abban látják, hogy igen sok új, nagy forint-összegű gyártmányokat kezdtek el gyártani az első negyedévbe^. Például gyártani kezdték a traktor és kombájnalkatrészeket, az 1,200 forintos tőtengelyeket, lendkerekeket. Azelőtt kisebb értékű anyagot gyártottak, így a selejtérték, ha elrontották is az alkatrészt, nem volt olyan magas, mint most, ha egyetlen darabot rontanak el. Az üzem munkáját nagyban nehezíti a kooperáló gyárak nem kielégítő minőségű anyaga. Az öntvényeket más gyáraktól rendelik, amelyeknek jórésze s e 1 e j t. Ezt a selejtet azonban a szállító üzemre írják, de sok olyan darab van, amelynek selejtes- ségéről csak a végső munkafolyamatnál szereznek tudomást, így természetesen az anyag- selejten kívül a ráfordított munkaidő is tetemes forint- összeget jelent a gyárnak. LEGTÖBB A SELEJT a köszörűs részlegnél, mint befejező részlegnél mutatkozik, A munkafolyamatokon végig ment, a MEO által jónak minősített munkadarabok a köszörüléskor« belső anyaghiba, rossz méret miatt válnak selejtté. Mi lesz a kisebb hibákkal legyártott anyagokkal? Azokat a hibákat, amelyeket a gyáron belül javítani tudnak, — kemény krómozással javítják, ha lehet, az öntvényeket pedig kihegesztéssel. De ha végképp nem sikerül a javítás, akkor megnézik, nem lehetne-e belőle valamilyen más, kisebb alkatrészt csinálni, ha a minősége is olyan az anyagnak, hogy ezt megengedi. Csak végső esetben kerülnek az elrontott gyártmányok a selejtraktárba. Azokat a gyártmányokat azonban, amelyek nem érik el az elsőosztályú szintet, másodosztályú áruként szállítják, mert a gépállomások fél tudják használni. Ez is komoly összeget jelent a gyárnak. Az igen magas selejtszázalék csökkentéséhez a Szerszám- és Készülékgyárban átszervezték a MEO régi rendszerét. Eddig a dolgozók bemondására, komolyabb ellenőrzés nélkül számlázták a kész darabokat. Most minden művelet legelső darabját ellenőrzi a MEO és ha jó, csak akkor mehet tovább a gyártmány. Munka közben is vannak utórevíziók, amelyek során azt vizsgálják, közben nem történt-e gépállítás és ezzel a már egyszer jónak minősített munkadarab nem lesz-e selejt9 Egy jó szakemberrel, úgynevezett selejt-analitikussal is megerősítették az ellenőrzést. A selejt-analitikusnak az ellenőrzésen kívül feladata az is, hogy megállapítsa, a selejtet géphiba, vagy rossz gyártási technológia okozta-e? Ha géphibából adódott, akkor azonnal utasítást ad, hogy azt a gyártmányt másik gépen készítsék. HIÁBA AZONBAN a vezetők minden igyekezete, a jól dolgozó munkások figyelmeztető szava, ha egyes dolgozók nem figyelnek munkájukra, hanyagul kezelik gépüket és ezzel igen sok selejtet gyártanak. Sz. J. esztergályos a lendkerekek készítésekor 9000 forintnyi selejtet gyártott. Emiben az esetben a 9000 forintos selejtet a munkás figyelmetlensége és hanyagsága okozta. Ezért levontak tőle 300 forintot, de még a bírósági tárgyalás csak ezután következik. Amikor ott jártunk, akkor is selejtet gyártott Sz. J., — amely a gép beállításakor keletkezett. Jó anyagot használ a gép beállítására, amelyek legtöbb esetben selejtté válnak. Nem lehetne a gépbeállítást már selejtes anyaggal csináltermelni ni? Farkas István MEO vezető szerint — igen is lehetne. Komoly értékű anyagot pocsékolnak el így a gépek beállításánál. , De nem ez a jellemző a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár munkásaira A nagyobb rész becsületlei és szorgalmasan dolgozik. Sokan vannak köztük olyanok, akik se- lejtmentes munkát végeznek, mint például Kovács Aladár Bálik Ferenc, Dosztál János és a többiek. R. F. 3-as szárnyas fúrógé- pen Csuka István, aki márciusban és áprilisban seíeit rél- kül dolgozott. Szereti a munkáját és érti is. Szégyellné, ha a neve a selejtet gyártók névsorába kerülne. Szégyen lenne ránézve, de a brigád tagjaira is. . A fiatalok között KISZ-brigádok alakultak, a Ságvári Endre és az Ifjúsági Brigád. A fő vállalásuk, a selejtmentes termelés, a lemaradt munkások segítése és a gépek karbantartása. A jól megszervezett munkának már komoly eredményei vannak a selejt- csökkentésben. 40.1 százalékos eredményt értek el áprilisban a márciusihoz képest. Legjobb munkát a Ságvári-brigád végezte a selejtszázalék csökkentésében, mert a negyedik negyedév havi szintjéhez viszonyítva, ,az április havi selejt 76 százalékos csökkenést mutat. Az április havi eredmények a selejt csökkentésében azt bizonyítják, jó úton járnak a gyár vezetői és munkásai a termelési költségek, a selejt csökkentésében. JOBBAN DOLGOZNAK, - kevesebb a selejt és az eredményt hirdető táblákon egyre nagyobb számok mutatják, hogy becsületes munkát végeznek a gyöngyösi Szsrszám- és Készülékgyár munkásai. KOVÁCS JÁNOS '>J%/aí.c<i£T I Bükki üdülők — Jaj, hát ezt nem lehet már kibírni... Hát mikor lesz már végre tavasz... Majd megfagyok — mondotta őszinte kétségbeeséssel és egy lapát szenet tett a tűzre. — Jaj, hát ezt nem lehet már kibírni... Hát mi van ezzel az idővel? Május elején 30 fokos hőség! — mondotta őszinte kétségbeeséssel, miközben izgatottan keresett egy tenyérnyi árnyékot. Ki nem állhatom az ilyen embereket, akiknek semmi, de semmi se jó. Mindig sírnak, mindent kifogásolnak, a jó isten se tudna kedvükre tenni. Utálom az ilyen . nyafogást, különösen ilyen ( buta melegben. Majd szét ' fő a fejem, s még csak május közepe van. Jaj, hát l nem lehet ezt már bírni! l (-6) Kulturális seregszemlére készülnek ... ... a Selypi Cukorgyár; KISZ fiataljai május 25-én; Hatvanban. A dolgozókból ala- ! kult 35 tagú énekkar és a! tánccsoport színes műsorral < készül erre az alkalomra. A tánccsoport tagjai szorgalmasan tanulják a pámás, j mikepércsi és a kis szék nevű; táncokat. A LODZI ÜJ SZÍNHÁZ VENDÉGSZEREPLÉSE A lodzi Állami Üj Színház < hetven főnyi társulata jugo- í szláviai vendégszereplésre uta- < zott, ahol Noviszádon, Belgrád-< ban és Szkopljében lép fel. —; Vendégszereplésük során Ma- < jakovszkij „Fürdő” Duerermatt< „Az anyós látogatása” és Leon\ Schiller „Slágerbolt” című da-{ rabokat mutatják be. Az ország minden részéből szívesen keresik fel a dolgo- zób a szilvásváradi üdülőt, amelynek festői környezetében kellemes a pihenés. Fásítás Szihalmon A tavaszi fásítás során Szi- halmon több mint hatezer akácfa suhángot ültettek el. Az ültetést társadalmi munkával végezték, ki-ki a saját háza előtt. Az úttörők a falu parkjának fásítását végezték el, körülbelül ezer suhángot ültetnek ki. A közeli napokban még kétezer akáccsemetét szállítanak a község részére. A községi tanács igen nagy segítséget adott a méhészeknek azzal, hogy a községfejlesztési alap terhére 4000 akáccsemetét vásárolt, így néhány esztendő múlva nagy méztermelésre számíthatnak a méhészek. (Lykács Sándor) Haladjunk tovább is ezen az úton — képvíselőcsoport-gyulés MINT MÄR LEGUTÓBBI számunkban hírt adtunk róla, szombaton egésznapos képviselői értekezletre gyűltek ösz- sze Heves megye országgyűlési képviselői, a pélyi Tiszavirág Termelőszövetkezet gazdaságában. A megbeszélés célja az volt, hogy a megye képviselői közelebbről is megismerkedjenek egyik jól dolgozó termelőszövetkezetünk életével, tapasztalatokat gyűjtsenek a szövetkezeti mozgalom életét illetően. A képviselők között ott volt Úszta Gyula vezérőrnagy elvtárs is, Heves megyei képviselő, a honvédelmi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A termelőszövetkezet irodájában tartott megbeszélésen, amelyen a szövetkezet vezetőségi tagjain kívül néhány tag is részt vett, bevezetőben Sallós Gyula elvtárs, az MSZMP hevesi járási bizottságának első titkára tájékoztatta a képviselőket a járás mezőgazdaságának, ezen belül termelőszövetkezeti mozgalmának fejlődéséről, e fejlődés számszerű eredményeiről is. Ezután Zsadányi László, a pélyi Tiszavirág Termelőszövetkezet elnöke ismertette a jelenlevők előtt a szövetkezet fejlődését, életét. Beszélt a kilencéves múltra visszatekintő szövetkezet első éveinek nehézségeiről, arról a fellendülésről, amely nyomán 1956-ra kétmillió forintra gyarapodott a szövetkezeti vagyon, s ezt a fellendülést akarta megsemmisíteni az ellenforradalom. A továbbiakban arról beszélt, mint akarták szétzúzni a szövetkezetét a falu kulákjai, huligán elemei, s azt is, hogy a Tiszavirág Tsz tagjai minden ellenséges nyomás ellenére együtt maradtak. A 177 tag közül csupán kettő lépett ki. A MEGVÉDETT termelőszövetkezet az ellenforradalom leverése után, különösen, hogy munkához látott a pártszervezet is, újabb fejlődésnek indult. Már az elmúlt évben kereken két forinttal emelkedett az egy munkaegység értéke 1956-hoz képest. Emellett traktort, 24 kalapácsos darálót, fűrészgépet, 19 törzskönyvezett fejőstehenet vásároltak, s 50 férőhelyes istállót építettek. — Volt olyan tag, mint például Kovács Albert, aki takarmány, cukor és egyéb járandóságon kívül 99 mázsa terményt és 23,000 forint készpénzt kapott. Beszélt Zsadányi László arról a gyümölcsöző kapcsolatról, amely a gazdasági vezetés és a pártszervezet között tapasztalható, s arról is, hogy a tsz és az egyéniek kapcsolata nyomán csak ebben az évben 30 kívülálló paraszt lépett be a szövetkezetbe. A továbbiakban részletesen ismertette a termelőszövetkezet szervezeti életét, munkarendiét és külön is kitért az állattenyésztésre, amely egyik fő jövedelmi forrása a Tiszavirág Termelőszövetkezetnek. Zsadányi László termelőszövetkezeti elnök szavai után a jelenlevő képviselők számos kérdést tettek fel az állattenyésztés, a saját erőből való építkezés, a jövedelmezőség és több más problémát illetően. A szövetkezet elnöke kimerítő és részletes választ adott ezekre a kérdésekre. Délután saját szemükkel győződhettek meg a pélyi Tiszavirág Tsz a képviselők a beszámoló igazságáról, amikor megtekintették a gazdaságot, az építkezéseket, az állatállományt, _ a vetéseket, — amelyek mindmind azt hirdették, hogy ezen az egykor sívár vidéken is nagy dolgokra képes a közös munka. A gazdaság megtekintése után Úszta Gyula elvtárs mondotta el a képviselők véleményét a látottakról. Elismerően nyilatkozott a szövetkezet eredményeiről, s arra kérte a tagságot, haladjanak tovább is ezen az úton. Igen örvendetesnek tartotta a pártszervezet és a gazdasági vezetés jó kapcsolatát és hangoztatta, ■ben hogy maguk a képviselők is! továbbadják azokat a jó ta-I pasztalatokat, amelyeket sze- ; rencséjük volt a pélyi Tisza-; virág Termelőszövetkezetben szerezni. A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN tett látogatás után a Népfront bizottság szervezésében este, a járás négy községében — Pélyen, Komlón, He- vesvezekényen és Tarnaszent- miklóson — képviselői beszámolók voltak. Ezeken a gyűléseken a megye képviselői beszámoltak választóiknak a parlament, a saját munkáikról, választ adtak a feltett kérdésekre. Jól esik a séta a Iombosodásnak indult erdőben« Ez a két pesti lány szép bar- •a sült are- Ical szeretne isszatérni a munkahelyére. ;Bizonyára ez sikerülni is fog. Korszerű pályaudvart kap Füzesabony : 1957 második felében kezdték meg a füzesabonyi rendező-pályaudvar átépítését. Ezzel egyidőben épült a gurítódomb és a rakodó helyiség is, amelynek építése már a befejezéshez közeledik. A rendezőpályaudvar a füzesabonyi vasútállomás budapesti bejáratánál épül. Az új rendező átépítése több ok miatt vált szükségessé. A jelenlegi állomás a nagy forgalom lebonyó- lítására alkalmatlan és korszerűtlen. Debrecennek és Egernek kevés bejárati vágánya van, s nem utolsó sorban baleseti szempontból is alkalmatlan volt. Az építési csoport vezetőjétől, Mátrahegyi Jánostól azt is megtudtuk, hogy a személy- pályaudvaron peronszigetek lesznek és a következő évek folyamán olyan alagutakat építenek, amelyek ezekhez kivezetnek az állomás csarnokából és így a baleset szinte kizárt dolog lesz. Mátrahegyi János örömmel újságolta, hogy Heves megyében Füzesabony lesz az első vasúti állomás, amelyet a víztől és a sártól teljesen mentesítenek, ugyanis a vágányok új töltéseket kapnak és minden vágánypár között vízgyűjtő csatornát létesítenek, amely az eső és a mozdonydaru vizét a Ziskó patakba fogja vezetni. Az építkezés körülbelül három évig tart. A munkálatok nem kevesebb, mint 35 millió forintba kerülnek. Előreláthatólag a füzesabonyi állomás a jövő évben bekapcsolódik a Budapest—Miskolc villamos vontatási hálózatba, s ezután az ország legkorszerűbb és legforgalmasabb vasútállomásai közé fog tartozni. (Szigetváry József) Nagyon kellemes dolog: Jó könyvvel na- jpozni a kényelmes nyug- jágyakban. Ezt Is szeretik az lüdülők.
