Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-07 / 88. szám

1958. május 7, szerda NÉPÚJSÁG 5 A felemelkedés útján mltŐí>AlDAÍÁül A cukorrépáról ni ilyenkor, kát. holdanként, hogy segítsék a beteg növény­zetet. Ilyenmódon csökkent­hetjük a gyökérfekély kárté­telét. Az idei késői vetés követ­keztében megrövidül a növény tenyészideje, melynek követ­keztében terméskieséssel lehet számolni. A terméskiesést fo­kozott gondossággal és jó agrotechnikával csökkenteni lehet. Mit kell tennünk? Pontosan négy levélben kell egyelnünk. Semmivel sem ké­sőbb. Nemesítő telepünkön éveken keresztül végeztünk kísérleteket. A kísérletek egy­behangzóan választ adtak ar­ra, hogy ha elmulasztjuk az egyelés legmegfelelőbb idő­pontját, akkor csökken a gyö­kértermésünk és egyúttal esik a digestio is. Hároméves ki- sérletsorozatunk átlaga, mint a mellékelt grafikon is szem­léltetően mutatja, a 2 levélben egyelt répa 147 q-t, a 4 levélben egyelt répa 188 q-t, a 6 levélben egyelt répa 169 q-t, a 8 levélben egyelt répa 145 q-t és a 12 levélben egyelt répa 106 q-t NINCS ROSSZ FÖLD, csak rossz gazda, tartja régi, de igaz magyar közmondás. A mai életformákhoz igazodva így is lehetne mondani: s,Nincsenek rossz tsz-ek, csak rossz tsz-tagok. Ez is éppen úgy igaz, mert a jó gazdák, a termelőszövetkezetek tagjai odaadó, szorgalmas munká­val még a rosszból is jót óid­nak csinálni, ha maguk is úgy akarják. Mindjárt példát is találunk erre, ha szétnézünk egy ki­csit a felsőtárkányi Dózsa Termelőszövetkezet portáján. Ez a tsz még nem is olyan régen, a megye egyik leg­gyengébb szövetkezete volt. Földjeiket elhanyagolták, gyümölcsösüket nem kezelték kellőképpen és bizony sok mindenről megfeledkeztek, amiről nem lett volna szabad. Elfeledkeztek például arról is, hogy a tanyájukon ke­resztül folyó Egerpatak ki­váló lehetőséget rejt magá­ban a kertészkedés számára. Igaz, ahogy mondják a tár- kányiak, mindezekről inkább az akkori vezetőség feledke­zett meg, de, hogy javukra is legyen írva, nem feledkez­tek el egy ma is fontos mel- lék-üzemágról, a mészégetés- röL Nem kétséges, szépen jö­vedelmezett akkor is a mész- égetés és érdemes volt vele foglalkozni. És ami a legna­gyobb előnye, gyorsan hoz pénzt a házhoz. A pénzt gyorsan kiosztották és... ...é< aztán 1957-ben a zár­számadáskor elhitették a tag­sággal, hogy adósságmentes a szövetkezet, sőt fölösleges, szétosztásra való pénzük is maradt. AM A VALÓSÁGBAN egészen másként állt a hely­zet. Szakember került a könyvek mellé és új vezető­ség, akik csakhamar megál­lapították, hogy 132 ezer fo­rint mérleghiány mutatkozik és nem kevesebb, mint 14 vállalatnak, üzemnek tartozik a szövetkezet. A könyvelés hanyag és rendetlen, a bi­zonylatok hiányosak voltak, sőt súlyos mulasztások tör­téntek. A valóság kegyetlen volt és megdöbbentette a tag­ságot, de most már legalább tudták, hogy hol tartanak és látták, mi az igazság. Az új vezetőség nyíltan a tagság elé tárta a helyzetei és várta a felülvizsgáló bi­zottságot. A felülvizsgáló bi­zottság a szövetkezet további működése mellett döntött, annál is inkább, mivel a dol­gozó parasztok közül — lát­va az új vezetőség elszántsá­gát és kezdeményezéseit — többen jelentkeztek felvétel­re. 1957-ben 26 volt, ma 52 a tsz tagjainak száma. A felettes szervek maguk is segíteni akartak és segítet­tek is a termelőszövetkezet­nek. Kaptak 10 hold szőlőt, mely gondos kezelés mellett szintén tekintélyes iövedelmet biztosít majd a tagságnak. Természetesen az új vezetőség és a tagság sem ült ölhetett kézzel. Mindenekelőtt rendbe­hozták a könyvelést, megszi­lárdították a fegyelmet és kiadták a jelszót: ráfizetés­nélküli, , jövedelmező gazdál­kodást akarunk. Megértették, hogy a tsz nem alapozhat csak a mészégetésre, — bár mint mellék üzemág igen hasznos — hanem elsősorban a mezőgazdaságot és az állat- tenyésztést kell rentábilissá tenni. Egész sor intézkedést hoztak, melyek nagy része már megvalósult. Hozzákezd­tek az állatállomány növelé­séhez és ma már kilenc da­rab vemhes üszője van a szövetkezetnek, melyek közül kettő már megellett. így a nyár folyamán pénzt látnak már a tejből is. Létesítettek szintén most a tavasszal két hold öntözéses kertészetet a patak mentén. A paprika, pa­radicsom-palánták kiültetését egy-két napon belül megkez­dik. Juhász Antal könyvelő ar­ról számol be, hogy milyen szépen rendbehozták a tagok (Tudósitónktól.) Május 4-én „Ma találko­zunk” címmel előadást hirde­tett Jávor Pál felléptével az Országos Filharmónia Gyön­gyösön. A fél 6 órára hirde­tett előadást elég szép számú közönség várta, a közönség 7 óráig várt, amíg végre meg­érkezett az autóbusz, mert — mint később kitudódott — Aszódon is tartottak előadást. A gyöngyösiek joggal kérde­zik az illetékesektől, elsősor­ban az Országos Filharmóniá­tól, miért élnek vissza a szín­házlátogató előlegezett bizal­mával? Előre megváltották a jegyeket és a fél 6 órai elő­a gyümölcsöst. Elvégezték a szükséges tavaszi munkákat és minden remény megvan arra, hogy a nyáron tekinté­lyes mennyiségű gyümölcsöt szüretelhet a szövetkezet. — Tudja, nekünk minden fil­lérre szükségünk van, — mondja, hisz újabb beruhá­zásaink szintén pénzbe kerül­tek és ott van a régi adós­ság is, amit előbb-utóbb ki kell fizetnünk. Minden eset­re most már jó úton hala­dunk, a felemelkedés útján Tudják ezt a tagok is, látja a falu és most már van bi­zalma a szövetkezet iránt. Bakondi bácsival, a pénz­tárossal az új telepítésű feny­vesbe sétálunk ki. — Ez a szövetkezet egyik büszkesége — újságolja Bakondi bácsi — Negyvenezer darab fiatal fenyőcsemete, amit ha min­den jól megy, két év múlva karácsonyfaként szeretnénk értékesíteni. Csak tíz forint­jával számolva is négyszáz- ezer forint! Az idén tavasz- szal több mint negyvenezer forintot ruháztunk be gazda­ságunkba és természetesen, ezen felül még mi is komo­lyan számítunk a mészüzem jövedelmére, ami szintén se­gíti előrehaladásunkat. — NEHÉZ LESZ AZ első esztendő az 1957-es zárszáma­dás után, vélekednek a tagok is, — de az út, melyen hala­dunk, többé már nem a rá­fizetés, a deficit útja, hanem a boldogulásé, az előrehala­dásé, mert — igaz a régi közmondás: „Nincs rossz föld, csak rossz gazda!” SZALAY ISTVÁN adást csak este háromnegyed nyolckor, a fél kilencest pedig csak este 10 órakor lehetett megkezdeni. Ennek is betud­ható talán, hogy a „Ma talál­kozunk” éppen a kései talál­kozás miatt nem hozta meg a kívánt sikert. „ S. B. — KÉTEZER FORINTOS beruházással vízmedencét lé­tesítenek Boldogon, a kút mellé, hogy itatásra alkalmas hely is legyen. A költségeket » községfejlesztési alapból fedezik. Megyénkben régi hagyomá­nyai vannak a cukorrépa ter­melésének. Az idén a termelőszövetke­zetek, az állami gazdaságok és egyéni termelők a megyé­ben levő két gyáí részére 7000 kát. holdon szerződtek cukorrépa termelésére. A ked­vezőtlen időjárás következté­ben a cukorrépa vetése az idén késett. Későn és nem ideális körülmények között került a mag a földbe. A cu­korrépamag megkívánja ve­téskor a 12 CO-os talajhőmér­sékletet. Nedves és hűvös ta­vaszokon, ha a kívánt hőmér­sékletet nem éri el a talaj, a répa gyökérfekélyes lesz. A gyökérfekély előidézője három különféle gombafajta, neveze­tesen a Phoma betae, Apha- nomices laevis és Pythium debarianum. Mivel a Phoma a földfeletti részen is előfor­dul, a vetőmaggal is behur­colható. A másik két gomba­fajta azonban talajlakó, mely csak a talajból kifejlődve tud ja a fiatal növényeket megtá­madni. A gyökérfekély kárté­tele jelentős lehet. Á beteg­ség a mag csírázása után azonnal fellép, a gyökérkéket és csírákat pusztítja el, mi­előtt még azok a föld színe fölé nőhettek volna. Túlnyo­mórészt azonban a növénykék még kihajtják első leveleiket és csak azután pusztulnak el. Nagyon erős növekedés ese­tén a növények bizonyos kö­rülmények között a betegséget leküzdhetik, azonban az el­szenvedett sérüléseiket nem tudják kiheverni. A megtá­madott részeken varszer ű képződmény marad vissza, mely a fejlődést rosszul befo­lyásolja. Védekezni csávázással le­het. Az illetékes szakemberek foglalkoznak a kérdéssel és közeljövőben már csávázott vetőmagot kap kézhez a ter­melő. Míg ez megtörténik, addig is védekezni kell, még­pedig agrotechnikával. Amint sorol a répa, azonnal egy se­kély kapálást kell végezni, le­vegőhöz kell juttatni a beteg gyökereket. Szoktak 40—60 kg nitrogén fej trágyát is ad­adott kát. holdanként. A ter­melőt közvetlenül nem érinti, de károsan érinti népgazda­ságunkat az a körülmény, hogy hasonló arányban alakul a cukorrépában a cukortar­talom. (Digestio.) Tehát megfelelő időben és jól egyeljünk. A nagy termések elérésében a fajta kérdésen kívül döntő az agrotechnika. Annak bizo­nyítására, hogy jó agrotech­nika mellett nagyobb termé­seket, rossz agrotechnika mel­lett kisebb terméseket taka­rítunk be, szintén több éven át végeztünk kísérleteket. A kísérletek fényesen iga­zolták feltevésünket. Négy kísérletet folytattunk le. Kísérletbe került a leg­jobb diploid és a legjobb po­lyploid fajtánk, a Beta K. 91. és a Beta Poly 1. A kísérlet metodikája szerint négysze­res ismétlésben két fajta ke­zelésben részesítettük a par­cellákat. 1. Az első fajta kezelés sze­rint a kijelölt parcelláknak megadtuk a szabályos korsze­rű növényápolást. 2. A második fajta keze­lésre kijelölt parcellákon tíz napi késéssel daraboltunk, egy heti késéssel egyeltünk és egyelés után csak egyszer ka- oáltunk. Az eredmény a kö­vetkező: Jó agrotechnika mellett: Fajta Termés q/kh. Beta Poly 1. 212 q Beta K. 91. 198 q Rossz agrotechnika mellett: Beta Poly 1. 188 q Beta K. 91. 136 q Az összehasonlításban ter­mészetes a rossz agrotechni­kával kezelt parcellák ala­csony hozama, de feltűnő, az. hogy a Beia Poly 1. rossz agrotechnika mellett még mindig magas gyökér hoza­mot mutat. Ennek oka a Beta Poly 1. univerzális tulajdon­sága. Fenti kísérletek egyút­tal a Beta Poly 1.-nek, mint új fajtának kipróbálását is célozták. A cukorrépa agrotechnikája országos viszonylatban még nem kielégítő és amíg ez a helyzet, addig a Beta Poly 1. kitűnő fajtaújdonságaival kí­séreli meg a nem kielégítő agrotechnika következtében beálló terméskiesést kiegyen­líteni. A nemesítő ilyen módon is kivánja szolgálni a gyakorla­tot. CSOMA JENŐ tudományos munkatárs, a Sopronhorpácsi Kutató In­tézet hatvani telepének veze­tője. —i ■ — 314 EZER FORINTOT fordítanak Atkáron az idén a községfejlesztésre. A nagy­mértékű beruházásoknál mintegy 97 000 forint értékű társadalmi munkát végeznek a község lakói. Késői találkozás Menetrendszerű helikopter-járatok A helikopter jövője Ä 100 személyes óriás A „repülő mentőcsónak" Az utóbbi években a heli­kopter egyre jobban fejlődött, s ma már ott tartunk, hogy­ha a városon belüli forgalom­ra nem is, de a rövid távú, városközi utazásra már „be­vált” közlekedési eszköznek számit. A helikopter városközi köz­lekedésre való alkalmazása területén a belga Sabena lé­gitársaságé az úttörő dicső­sége. Belgium ismerte fel ugyanis elsőnek, hogy rövid távon a repülőgép nem gyor­sabb a földi közlekedési esz­közöknél. A repülőtérre való kiutazás, érkezéskor a város­ba utazás, a fel- és leszállás mind oly mértékben időtrab- ló, hogy hiába a repülőgép több száz kilométeres sebes­sége, a városok központjaiból kiinduló gépjárművekkel rö- videbb távon nem versenyez­het. A helikopter mai változa­tában többre, mint ilyen rep­rezentatív járatokra, n m is alkalmas. Alkalmatlanságá­gának oka kicsiny teherbírá­sa. A Sabena Sikorsky S—58 típusú helikopterjei például csak 12 utast szállíthatnak. Legnagyobb sebességük 213, utazósebességük pedig 172 km/óra. Az S—58 motorjai közel 2000 LE-s, holott 12 utast egy kicsiny autóbusz 80—100 LE-s motorral is el­visz. A „legkonzervatívabb” meg­oldású a Szovjetunió világ­rekorder óriáshelikoptere, a Milj Mi—6 típusú, egy forgó- szárnyas helikopter. A gép forgószárnyának átmérője ke­reken 35 méter. Hajtóerejét a törzs tetejére, egymás mellé épített két légcsavaros gáz­turbina szolgáltatja. A moto­rok összteljesítménye 12 000 LE. Haladási sebessége közel 200 km/óra. Legmeglepőbb azonban te­herbírása: 12 tonna. Ha eb­ből 2 tonnát számítunk belső berendezésre, a kárpitozásra, szellőzőkre, stb., még mindig 100 utast szállíthat podgyá- szukkal együtt. és a „sárkánygép“ összeházasítása A helikopter A másik, ugyancsak proto­típusában bemutatott érdekes helikopter, az angol Fairey ,,Rotodyne”. Ez a gép volta­képpen a helikopter és a meg­szokott repülőgép „összeháza­sításából” jött létre. Törzsének tetején rövid szárnyak nyúlnak oldalra. Ezeken helyezkedik el a két légcsavaros gázturbinás mo­tor. A gázturbinák azonban nem a rotort, a forgószár­nyat forgatják, hanem a ve­lük összeépített légcsavaro­kat. A légcsavarok haladás kor előre húzzák a gépet Emelkedéskor azonban a ro tor emeli ki a gépet. A négy ágú rotort a lapátok végein szerelt kis sugárhajtóművel Segner-kerekek módjára for gatják körbe. A gép tehát úgy emelked; süllyed, előrehaladás nélkül mint a helikopter, de nem megdőléssel és a rotorszámy segítségével halad előre, ha­nem légcsavarjai húzzák. Ro­torja ilyenkor üresjáratban pörög, de még így is keletke­zik rajta némi felhajtóerő. Ez azonban önmagában nem lenne elegendő a gép levegő­ben tartásához. Ezért van szükség a kis, elkorcsosuít szárnyakra, amelyek így segí- .tik a rotort. A „Rotodyne” 48 utast szállíthat 298 km/óra utazó­sebességgel, 640 km távolság­ra. Ha tehát kisebb is, mint a Mi—6, újszerű megoldásá­val, a helikopter előnyeinek megtartásával, nagyobb se­bességet és megdőlés nélküli, kényelmesebb utazást bizto­sít. •— A Fairey „Rotodyne”, a repülőgép és a helikopter ösz- szeházasításá- ból született. Emelkedéskor otorját, elő­rehaladáskor légcsavarjait és kisméretű szár­nyát használta 48 utasa továb­bítására. Még érdekesebb az ameri­kai Zimmermann mérnök megoldása, amely egyelőre csak terv csupán, bár kis mé­retű változata már elkészült és szorgalmasan kísérletez­nek vele. Ez az ugyancsak helikopter-továbbfej lesztésnek számító gép leginkább a már ismertetett „repülő dobogó­ra” emlékeztet. Tervezője ugyan szenzációt hajhászva „Repülő mentőcsónak”-nak nevezte el, mert hasonlítható a felfújható gumicsónakokra, s mert vízből mentési felada­tokra is alkalmas. A szerkezet lényegében két egymás mellé épített légcsa­var rendszerből áll. A lég­csavarok a gép belsejében csatornában helyezkednek el. A függőlegesen álló tengelyen mindegyik „csatornában” két légcsavar forog egymással szemben. Az általuk a csa­tornán áthúzott és lefelé fújt levegősugár reaktív ereje emeli a levegőbe a gépet. A csatornákból a levegő sokkal határozottabb sugárban, na­gyobb felhajtó erőt termelve áramlik ki, mint a szabado..- forgó helikoptercsavarok ese­tében. Az utasok helye a légcsa­varokat körbefogó peremrésze­ken van. A két pilóta a gép közepén levő, jó kilátást biz­tosító fülkében ül. A moto­rok ugyancsak középen van­nak. Természetesen ezek is elzárják a rést, nem keletke­zik felfelé toló gázsugár, a gép arrafelé lebillen, A mo­torok a tengelytartó mereví­tők belsejébe helyezett hajtó­tengelyek és kúpfogaskerekek útján forgatják a légcsavaro­kat. Bármelyik motor hajt­hatja az összes légcsavart, így egy motor kiesése nem okozhat bajt Igen ötletes a gép kor­mányzása. A csatornák alsó peremén körben függőlegesen elhelyezett lapok vannak. Aszerint, hogy ezeket a la­pokat milyen irányban dön­tik, a" lefelé irányuló levegő­sugár kissé ferde lesz és el­. . REPV i MENTŐCSÓNAK Minthogy a gép alja teljeset zárt, vízre is szállhat. Ha szárazra ereszkedik le, kitol­ható, teleszkóprúgózású, vé­geiken kis kerekekkel fel­szerelt „lábakon” nyugszik. Leszállás után az utasok fülkéit fedő ablakokat a pi­lótaülésből vezérelve felnyit­ják, mire körben leereszked­nek a behúzható lépes k és a fülkékből egyidőben csaknem valamennyi utas kiléphet Hogy ezek a megoldások mennyit változnak, amíg a rendszeres forgalomba kerül­nek, ezt ma még nem lehet tudni. Annyi azonban bizo­nyos, hogy az S—58-as város­Formája ma még merésznek tűnik, de sok előnye van és valószínű, el­foglalja a neki megillető helyet a légiközlekedésben. gázturbinák. A levegőt oldal­ról szívják be, majd befelé, a pilótafülke felé fújják. Ott azonban a gázsugár lefelé for­dul és vékony, a gép alján keresztbe húzódó résen íújó- dik ki. Ennek a résnek a zá­rásával lehet kormányozni a gép dőlését. Amelyik oldalon ferdülésének megfelelően tol­ja előre, hátra, vagy oldalra a gépet. Ilymódon a gé-> megdönté­se nélkül is elérhető a 160 km/órás sebesség. A 16 méter hosszú, 7 mé­ter széles, 4000 LE teljesítmé­nyű gép 40 utast szállíthat. közi járatok máris bebizonyí­tották a helikopter célszerű­ségét. A Mi—6, a „Rotodyne” és a „repülő mentőcsónak”, vagy továbbfejlesztett válto­zatainak pedig rövidesen min­dennapossá tehetik a légiköz­lekedést a nagyvárosokban is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents