Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-06 / 87. szám

1938. május 6., kedd NÉPÚJSÁG 5 Segítsék a MEDOSZ szakszervezeti bizottságok a tavaszi munkák gyors elvégzését síték, hogy minden dolgozó megtalálja számítását a gaz­daságban. Használják ki az anyagi eszközök felhasználásánál biz­tosított önállóságot. A gépál­lomások vezetőinek, szakszer­vezeti bizottságainak, nem­csak feladatuk, de becsületbeli kötelességük is, hogy komoly segítséget adjanak a termelő- szövetkezeteknek, melyek csak úgy tudják megfelelő időben elérni céljukat, ha se­gítjük és munkájukban rend­szeresen támogatjuk őket. Gondoskodjunk arról, hogy takarékos gazdálkodás folyjék az üzemben, de ne feledkez­zünk meg a szocialista tevé­kenység, a szocialista normák betartásáról sem. TERÜLETI BIZOTTSÁ­GUNK felülvizsgálta a Horti Gépállomást és a Csányi Ál­lami Gazdaságot. Az a megál­lapításunk, hogy a munkásból lett igazgatók és vezetők nem tesznek meg mindent a dolgo­zók egészséges és biztonságos munkakörülményeinek megte­remtése érdekében. Például a Horti Gépállomáson szennye­sek az illemhelyek, a mosdó szintén piszkos és ugyanez a helyzet a munkásszállásokon ’s. A műhelyben nem fedik be a szerelőaknát, a villamos­ságnál semmi biztonság nincs, mert feszültség alatt lógó ve­zetékek és a villanymotorok szabadon vannak. A rendelke­zésre álló kevés könyv is az igazgató irodáiéban van tárol­va. Ha mindezeket valaki megmondja az igazgatónak, Mi lesz a hevesi csirkekeltetővel? A hevesi földművesszövetke­zet márciusi közgyűlésén meg­szavazták, hogy keltetőt léte­sítenek az elmúlt évi nyere­ségrészesedésből. A keltető létesítéséhez min­den lehetőség és kellék meg van, de nincs semmi nyoma az építkezésnek, az átalakítási munkáknak. A hevesi gazdák­nak pedig az a véleményük, Vlrágállvány les* a hulladékból akkor ő megsértődik. Tudni kellene, hogy a vállalatok ve­zetői ma már nem kapitalista vállalkozók, nem szakadhat­nak el a tömegektől és nem feledkezhetnek el munkásmi- voltukról sem. Hasonlóan sok hibát talál­tunk a Csányi Állami Gazda­ságban is, azonban ott a gaz­daság vezetői valamivel már többet tesznek a hibák kijaví­tása érdekében. Területi bi­zottságunk már tett egyes in­tézkedéseket olyan vezetőkkel szemben, akik eltértek a he­lyes útról. Előfordult, hogy 3—4 százalék erejéig levontuk a prémiumot és a jövedelem­részesedést, de a jövőben mindezeket teljes mértékben elvonjuk az olyan vezetőktől, akik nem tesznek meg min­dent a termeléssel egyidőben a dolgozók érdekéért is. Területi bizottságunk tud segíteni egyes kérdések meg­oldásában, c'e a feladatokat a gazdaságban levő vezetőknek és szakszervezeti bizottságok­nak kell végrehaitani. Tegvék otthonossá a gazdaságot a dol­gozók számára, használják ki az adott lehetőségeket, mert csak így tudják kivívni tekin­télyüket a dolgozók előtt. A DOLGOZÓK HAJLAN­DÓK arra, hogy az időiárás ellenére is behozzák a lema­radást a tavaszi munkákban, de elvárják, hogy megbecsül­jék őket és emberi életmódot biztosítsanak számukra. Fekete József, MEDOSZ TB. pol. munkatárs. hogy helyes lenne, ha helyben volna a csirkekeltető, mert akkor több naposcsibét vásá­rolnának, mint így A vidéki keltetőállomások sem szállíta­nak időben és elegendő meny- nyiséget. Mindezen változtat­na, ha helyben a csirkete­nyésztő területen volna a kel­tető állomás. Ahol jól működik a községi kultúrotthon Hevesi vasárnap A HOSSZAN elterpeszkedő zöldellő határ szélén, túl az apró tamamenti falvakon, áll őrt a kéklő Mátra a vidék fölött. Reggel — amikor még a falu szélső házait nem éri a pirosló napsugár, — csak a vö­rösen izzó ég alja sejteti a felbukkanó napot —, a messze hegyek ormai már mutatják magukat, a lábuknál terjengő ködből kiemelkedve. Ezt látja a szemlélő a hevesi határban. Bent a faluban az első nap­sugarakkal egyidőben megje­lennek az úton a szekerek és a lovak álmosan poroszkálnak az ekével, boronával, ekeka­pával és sorozóval megterhelt kocsik előtt. A bakon a gyerek tartja a gyeplőt — hadd teljék kedve — és a gazda, meg az asszonvnép csendesen szunyó­kál. bóbiskol a kocsi derékban. Mert vasárnap reggel, a bo- rongós idő ellenére is megin­dultak a gazdák kifelé a ha­tárba, szántani, vetni, boronál- ni. Nem nézték, hogy a naptár ünnepnapot, vagv hétköznanot mutat, sürgette őket a szántat- lan, vetetlen föld, a tavaszt mutató határ. Különösen most kell igyekezni a munkákkal a hevesi határban is, mert a szeszélyes tavasz uwancsak hátráltatta a tennivalókat. A falu kétszer ébred reg­gelente. de különösen így van ez vasáruén reggel. Amikor “ihal a földekre igvekvők za- ’a, óira csend borul a házak­ra. A nap már jócskán früs- tökre mutatta az időt, amikor óira ébred a falu. A ricsaiozó gyereksereg, a kútra igyekvő, nirosarcú lá­nyok és a vi délei nvmirábél szomhat este hazajött férfinér ébred másodszorra és ekkor Primőr áruk a hatvani Petőfi Tax-ben Előbb szerettünk volna róla írni, dehát, hiába, késett a ta­vasz, késve jelennek meg a primőr-áruk is. No, de azért, ha késett is, már megjelent. A hatvani Petőfi Termelőszövet­kezet két és fél holdnyi ker­tészetében nap mint nap cso­magolják és szállítják az or­szág különböző városaiba, fal­vaiba a paprikát és a karalá­bét. A csillogó, üvegtetejű meleg­ágyak közt serény lányok szor­goskodnak, ki szegfűt szed, — mert ezt is termelnek a kerté­szetben —, ki pedig vízzel ön­tözi a fiatal palántákat. Itt magához a kultúra. Inkább a kocsma. Már a koraesti órák­ban egészen fiatal legénykék — eléggé borközi állapotban — támolyognak az utcán. A füs­tös kiskocsmákban bábeli hangzavar uralkodik és nagy füst. De minél kisebb a kocs­ma, annál nagyobb a benne szorongó tömeg. A földműves­szövetkezet hangulatos étter­mében ahol a népi zenekarok megyei versenyében első díjat nyert Farkas József bandája játszik — mindig van üres asztal. Igaz, csak egy-kettő, de ez a dolog azt bizonyítja, hogy a .fiatalok nem eléggé igényesek a saját szórakozásuk iránt. A szülők, vagy az ifjú­sági szervezet a hibás? Vagy mind a kettő? Azért pedig a kultúrház rendezőgárdája elmaraszta­landó. hogy egyes fiatalok n.agykabátban, svájci sapká­ban táncolnak a vasárnap es­ti bálok során. De sűrűn ci­garettáznak és hangoskodnak is a teremben. Azért pedig a községi taná­csot lehetne hibáztatni, hogy a ligetben a padokat még min­dig nem szerelték fel a vas­betontartókra és a községi fürdő területén sincs nyoma az idény megnyitására való készülődésnek. A FALU - MINT ahogy reggel kétszer ébred — este is kétezerre pihen le. Szürkület­kor a földekről hazatért gaz­dák már végezvén a iószáenk ellátásával, pihenni térned De a község köznontia ekkor még 'ármás. zaios. a cukrászda, a kultúrház és az étterem kör­evekén élénk az élet D“ itt is csend, nyugalom lesz ami­kor a templom óráia "’üti a tizet. —tóth— adtunk el, darabonként három forintért Sok munka volt ve­le, de megérte a fáradságot. Az igaz, még egy kicsit drága, de reméliük, az idő javulásá­val csökkenteni tudjuk majd az árakat. A hónap végére a oaradicsom is beérik és rövi­desen vásárolhatnak majd be­lőle. — Reméljük, a primor-áruk megjelenésével fokozatosan ja­vul majd az időjárás; a papri­ka, paradicsom beérik és nap­ról napra több kerül majd a dolgozók asztalára. f— kiss —) A KÉSLEKEDŐ ÉS szeszé­lyes tavaszi időjárás váratlan nehézségeket okozott a mező- gazdaságban. Komoly felada­tokat kell elvégezni a gazda­ságok vezetőinek és a szak- szervezeti bizottságoknak egy­aránt. Szakszervezeti bizottsá­gaink, mint a dolgozók érdek- védelmi szervezetei ne feled­kezzenek meg arról, hogy csal? akkor tudnak megfelelő segít­séget adni ehhez a fontos munkához, ha a dolgozókra támaszkodnak, azokra a be­csületes emberekre, akik már eddig is számtalanszor bebi­zonyították, hogy tudnak jól, olcsóbban és többet termelni. A mezőgazdasági dolgozók az 1957-es évben is kivívták becsületüket az ország előtt és nem kétséges áldozatkész­ségük és hűségük a nép iránt. A becsületes munka meg is hozta gyümölcsét, mert az 1957. évi jó munka nyomán az állami gazdaságok a nye­reségrészesedésből 3 500 000 forintot osztottak szét a dol­gozók között. A SZOT XIX. kongresszu­sának határozata foglalkozott a nemzeti jövedelem növelése, az életszínvonal emelése ér­dekében végzett szakszerve­zeti feladatokkal. A szakszer­vezetek részt vesznek a ter­melékenység emelése, az ön­költség csökkentése, az anyag­takarékosságra való mozgósí­táson keresztül a dolgozók anyagi és kulturális igényei­nek kielégítésében. Ez a fela­dat komoly felelősséget is je­lent szakszervezetünk minden választott vezetőjére, de min­den szakszervezeti tagra is. Nem lehet közömbös szak- szervezeti bizottságaink és ak­tíváink előtt, hogy az állami gazdaságok, gépállomások, er­dőgazdaságok és más mező- gazdasági üzemek vezetői be­vonják-e a dolgozókat a gaz­daság vezetésébe, illetve kiké­rik-e véleményüket. BIZTOSÍTANI KELL ha­vonta, hogy üzemrészenként, kis egységben tartsák meg a területi tanácskozásokat, ahol megbeszélik a dolgozók a végzett munka eredményeit, hibáit és konkrét célokat tűz­nek ki egy-egy feladat elvég­zésére. Mondják meg itt az elvtársak az egy-egy feladat elvégzéséért járó prémium összegét is. Igen fontos, hogy a termelési tanácskozásokon kérjék ki a dolgozók vélemé­nyét és adjanak választ ja­vaslataik megvalósítására és problémáik elintézésére. Fel­tétlen támogatni kell, a folya­matos munka biztosítása érde­kében, a dolgozók helyes kez­deményezését, ami arra bizto­Az Egri Bútorgyárban a nagy szériák gyártásánál ki- sebb-nagyobb fadarabok ma­radnak meg, s a gyár vezető­sége arra törekszik, hogy ezekből a kis igyekezettel még használhatóvá tehető faanya­gokból közszükségleti cikkeket gyártsanak. Asztalokon kívül virágállványokat is készítenek a hulladék faanyagokból és az első 50 darab szép kivitelű, fé­nyezett virágállványt nemso­kára átadják a kereskedelem­nek. A hírek szerint az év má­sodik felében, amennyiben más segédanyagot kapnak a fahulladék szélesebbkörű fel- használásához, nemcsak virág­án, ányt, hanem más fényezett kisbútort is gyártanak kizáró- I lag egri értékesítésre. ( Tudósítónktól.) ZSÚFOLÁSIG TÖMVE a köz­ségi kultúrház Besenyőtelken. A nagyteremben zenegép szól, körülötte jókedvű fiatalok tán­colnak. Szórakozást, művelő­dési lehetőséget talál a kultúr- házban a besenyőtelki nép, ha táncmulatság van, ha egy-egy műsoros estet rendeznek, vagy éppen egy ismeretterjesztő elő­adást tartanak. Ez a községi kultúrotthon valóban második otthont nyújt annak, aki ide ellátogat. A kultúrház igazgatója, Mi- hályfi Győző pedagógus, már közel húsz éve fáradhatatlan kultúrmunkása falujának. — Szorgalmát és fáradhatatlansá­gát minden szónál ékesebben bizonyítja a község virágzó kultúrélete. A hitelesség ked­véért most is készségesen szol­gál néhány kifejező ténnyel és számadattal: — „Ezt a kultúrházat 1953- ban hoztuk létre, nehéz küz­delem árán. A helyiséget álla­mi gazdasági magtárból alakí­tottuk át. A következő év tava­szán láttunk hozzá a komoly munkához, és azóta mindig többet és többet tudunk adni a község lakosságának. Súlyos veszteség és kár érte a kultúr- otthont az ellenforradalom alatt. Felelőtlen suhancok és felforgató elemek feltörték az ajtókat, a szekrényeket, a könyvtárat, sőt még a villany- kapcsolókat is leverték, csak azért, mert az otthont a népi demokrácia hozta létre. A ren­det természetesen nemsokára helyreállítottuk és különösen a múlt év őszétől kezdve, len­dült fel a kulturális élet. De beszéljenek erről maguk a té­nyek. Volt itt mezőgazdasági kiál­lítás, képkiállítás szovjet fes­tőművészek alkotásaiból, itt járt egy budapesti művész- együttes, a tenki KISZ, majd a tűzoltóság kultúrcsoportja, s egy gyöngyösi színjátszó cso­port. Nem múlt el ünnep, vagy vasárnap anélkül, hogy vala­milyen rendezvény ne lett vol­na Besenyőtelken. A télen fel­lépett itt Gergely bácsi és Ma­ri néni, a verpeléti honvéd ze­nekar. Fogadtuk a híres recski népi zenekart és együttest, amely nóta- és dalestet tartott. Mindez csak néhány adat a sok közül.” NEMCSAK IDEGEN csopor­tok és együttesek szerepeltek Besenyőtelken, hanem a hely­beliek is. Nagy sikerrel mutat­ták be a Falusi verebek című Gárdonyi-színművet, igen jól sikerült a farsangi mulatság, ahol 29 jelmezes vonult fel. — Ugyanakkor önálló kultúrmű­sort adtak az általános iskolá­sok is. Áprilisban a helyi KISZ-szervezet bemutatta a Zsuzsi című színdarabot, de a felsoroltakon kívül a helyi is­meretterjesztő, egészségügyi, állattenyésztési és egyéb elő­adások is meghozták a várt eredményeket. A felsorolt tények szerint valóban lehet jó kultúrmun- kát végezni, ha a nép kulturá­lis igényét helyesen hangolják össze a lehetőségekkel, ha a kultúrmunkát olyan önzetlen és jó szervező erő irányítja, mint Besenyőtelken. A megyé­ben sokan panaszkodnak az önálló kultúrház elve ellen. A besenyőtelkiek ezzel szemben azt vallják: ha egy községben jó a kultúrmunka, minden ne­hézség nélkül megvalósítható kezdődik meg a vasárnapi élet. — Mennyiért adja a tojást, Julis néni? — Hogy a saláta, szomszéd- asszony? ÉS VÉGÉ-HOSSZA nincs az alkunak a gesztenyefás liget alatt. Mert Heves alföldi köz­zés — mindenkinek van vete­ményeskertje —, de mégis van forgalom a piacon. Az ügye­sebb asszonyok korábban meg­termelik a koratavaszi zöld­ségféléket és akinek még nem zöldell a kertje salátától, hagymától, zöldségtől, az a piacról vásárol. A község délelőtti életét csak a reggeli piac jellemzi. Az emberek nem sétálnak vasár­nap délelőtt a főutcán. Az ut­casarki pipázgatás, a lányok korzója, a délutáni program — évszázadok óta. Mint a tavaszi mezőn az ezerszínű virágkoszorú, úgy virítanak a tarkaszínű ruhák­ba öltözött leányok már kora délután, a hevesi főutcán. Ami érdekes: fiúkat, legényeket alig látni a sétálók között, mert a legények egy része vi­déki gyárakban dolgozik, más­részük katona. Van tehát irigység, ha egy pár végigsé­tál a korzón, hogy „milyen jó ennek a lánynak” — mond iák a többiek. Statisztikát készítve a nembeli különbségekről, 70 százalékos lenne az eredmény a lányok javára. Kedvesek is a hevesi lányok a legények­hez. A kultúra tanyát ütött már Hevesen: televízió sugározza a képeket a járási kultúrház klubtermében. Egyszerre há­rom kultúrcsoport is készül a premierre — de a fiatalság nagyobb részét nem hódította találjuk Hídvégi Ferencet, a kertészet vezetőjét is. Megkér­tük, tájékoztasson a kertészet munkájáról. — Az idén 14 000 tő paprika, 2500 paradicsom és 12 000 ka­ralábé-palántát ültettünk el. Jelenleg még csak a papriká­ból van árusítás és igen kevés mennyiségű a karalábéból. A kereslet sokkal nagyobb, mint tavaly volt, de ez, úgylátszik, a kései tavasz következménye. — No, és mit jövedelmez a primőr-áru? — Az újdonságot általában a vásárlók jól megfizetik. A pap­rikából ezidáig 3000 darabot az önellátás. Az idén csak két­ezer forint állami támogatást kaptak, de nem esnek kétség­be miatta, hiszen idáig már 10 ezer forint körül jár a bevé­telük. A falusi kultúrmunka célja, hogy terjessze a haladó mű­veltséget, szórakozást és szo­cialista kultúrát nyújtson az emberek jellemének nevelésé­hez, szocialista gondolkodás- módjának kialakításához. — Mindez el sem képzelhető a nép, a tömegek támogatása, részvétele nélkül. Harcot kel­lett hát indítani a nép, főleg az ifjúság megnyeréséért. El kellett hódítani a fiatalokat az oktalan szórakozások, a kocsmaasztalok mellől. A hó­dítás hatásos eszköze a tánc volt. Minden vasárnap dél­után néhány órás táncmulat­ságot rendeztek zenegép mel­lett. A fiatalok lassan meg­kedvelték a kultúrotthont. EZUTÄN KÖVETKEZETT a jó műsorpolitika. A híres mű­vészegyüttesek, jó előadások olyan embereket is lázba hoz­tak, akik a felszabadulás előtt még sohasem voltak ilyen he­lyen. Következő lépcsőfok az önálló kultúráiét kialakítása volt. Járdán Erzsébet KISZ- titkár, Szabó Ernő, Csépány Erzsébet és a többi fiatal is örömmel látott hozzá a szín­darab próbáihoz. S ma már valóságos szárnyakat kapott a község kultúrélete. A kultúrotthon igazgatója nagyon jól tudja, hogy ezután sem szabad megtorpanni. A jövő tervei között igen sok és hasznos növényvédelmi, állat­egészségügyi és egyéb előadás szerepel. Nemsokára ismét jönnek a gyöngyösi színját­szók, júniusra pedig az egri Gárdonyi Színházat várják. A helyi nőtanács, Koczka Teré­zia óvónő vezetésével Gárdo­nyi „Fehér Anna” című szín­művének bemutatójára készül, ezenkívül újabb tervek van­nak a tánc, a színjátszó cso­port, a könyvtári munka és a különböző sportszakkörök munkájának további javítá­sára is Rövidesen a kultúrott­hon környezetének átalakítá­sához is hozzálátnak. Nemrég festették át a termek falait, új bejáratot építettek az öltözőbe. Igaz, a munkák zöme még hát­ra van. Nemsokára új kerítést, húznak ki az épület köré, mö­götte pedig mintegy három holdnyi területen, korszerű, modern sportpályát építenek. Az új pálya földmunkáit föld­gyaluval végezték, így mintegy 1200 köbméter földet mozgat­tak meg gépi erővel. A leendő sportpálya körül éppen most ültettek el 600 darab jegenye- nyárfacsemetét. Építő és alko­tó tervekkel dolgozgatnak a község kultúrmunkása!. Ten­nivaló még mindig akad éppen elég. A színjátszók nagy bá­natára, kevés a kulisszájuk, de megpróbálnak festeni. A könyvtárban kevés az új könyv, éppen ezért a könyv­ellátást is javítani akarják. — Társadalmi erőket mozgósíta­nak az új sportpálya felépíté­séhez, és így tovább sorolhat­nánk a szorgalmas kultúrmun- kások ezernyi gondját, baját. MA MÉG SOK GONDOT. megoldásra váró feladatot je­lent mindez, de szorgalmas munkájuk nyomán a közel­jövőben megvalósulnak a be­senyőtelkiek szép tervei. A kaucsuk uralkodik Malájföld felett A kaucsuk uralkodik Maláj­föld felett. A maláj termőföl­dek 64 százalékát kaucsukül- tetvények borítják. Az ország exportjának több mint fele kaucsuk. Idén februárban pl. 84122 tonna kaucsukot szállí­tottak Amerikába, Nagy-Bri- tanniába és más országokba A kaucsuktermésből él Ma­lájföldön mintegy 2 millió em­ber, a lakosságnak csaknem egyharmada. 1948-ban a brit gyarmati csapatok elhatározták, hogy leszámolnak a malájíöldj népi partizánokkal. Országszerte kihirdették a statáriumot. Közvetlen oka ennek az volt, hogy megöltek két angol kau- csukültetvény tulajdonost Ké­sőbb sok ültetvényt drótsö­vénnyel vettek körül, a mun­kásnőket katonai fedezet mel­lett, teherautókon szállítot­ták. A háború még mindig nem ért véget, sőt az utóbbi he­tekben mindinkább fellángol a népi ellenállás. A kaucsuk uralkodik Ma­lájföldön, de a malájföldi ka­ucsuk felett az angolok ural­kodnak. A kétmillió acre kau- csukültetvényből 1 350 000 ac­re — a legnagyobb és leggaz­dagabb ültetvények — euró­pai, elsősorban angol kézben vannak. Az ültetvényeken főleg in­dusok dolgoznak. Az ültet- vénytulajdoriosok angolok, kí­naiak, nagyon kevesen közü­lük malájok. Skót, ausztráli­ai, újzélandi, nepáli fiatalok, sőt bomeoi fejvadászok is őr­zik az ültetvényeket a ’parti­zánoktól. A malájföldi kau­csuk leefőbb vásárlója viszont Amerika. így oszlik meg a munka, a profit és a termelés. Gyermekjátékból tűzeset varon, s közben meggyújtotta a kazlat. Az utóbbi időben elszapo­rodtak megyénkben az őrizet­lenül hagyott, gyufával játszó gyermekek által okozott tűz­esetek. Szülők! Jóval több felelős­séget és gondosságot! A gyufa nem a gyermekek kezébe való, tegyük olyan helyre, ahol a gyermekek nem fér­kőzhetnek hozzá! Hétfőn délelőtt Varga Ist­ván andornaki, Rákóczi út 198 szám alatti házának udvarán kigyuladt egy szalmakazal. Az egri tűzoltók percek alatt a helyszínre érkeztek és sike­rült megakadályozniok a tűz tovaterjedését. így mindössze öt mázsa szalma vált a tűz martalékává. A tüzet — mint kiderült — Varga István öt éves László nevű gyermeke okozta, aki gyufával játszadozott az ud-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents