Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-06 / 87. szám
4 NEl'UJSAli 1958, május 6., kedd Csókos asszony Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban — Tavasszal kell a szerelem, mondja a sláger. És a köny- nyű műfaj, teszik hozzá a színházak. A közönség kirándulni jár, örül, hogy kiszabadult a szobából, nehezebb 3—1 óra hosszára egy zári terembe becsalogatni. Megbocsássanak az egri színház vezetői, de mostani darahválasztásukat még 3 mindent jóvátevő tavasz sem igazolhatja. Jó dolog a könnyű, modern zenéjű operett. Jó hallgatni a kedves és ismert Zerkovitz dallamokat. De nehéz és néha szinte fájdalmas eltűrni a szövegkönyvből áradó értelmetlenségeket. ezt a „nesze semmi, fogd meg jól” librettót. A nemeslelkű báró, és a szegény kis árvalány története nem a szívünket, inkábn az orrunkat facsarja. Tüsszenteni szeretnénk ugyanis a sok portól, ami a meséből árad. A történet avultságánái csak a cselekmény ostobasága kínosabb. Sajnos, a Gárdonyi Színház kollektívája nem telt annyit az előadáshoz, amenv- nyi képességeiből . telt volna. Nem kívánunk a rendező elgondolásával itt vitába szállni, de a számunkra elfogadhatatlan mondanivalóit, amit röviden körülbelül úgy summázhatnánk, hogy aki tiszta és ártatlan marad selyemruhában is, azt a jó isten megáldja egy kis palotával — csak az tehette volna jóvá, ha nem veszik mindenáron komolyan, hanem bátrabban, ötletesebben, inkább paródiaként fogják fel. Hogy ez így van, azt igazolja az előadás egyik legjobb jelenetének, az Omnibusz számnak játékos karikaturisztikus bája, kedvessége. A díszletek közül a második felvonásé tetszett. Az első felvonás díszlete, véleményünk szerint, nem fejezi ki, nem segiti a szükséges hangulatot. Akár hányszor is mondják és éneklik, hogy: no -'•sm ja, in der Jozefstadt, nem a XVIII. kerületben, inkább egv -ivói zkisvárodi udvarban érezzük magunkat. A színészek közül elsőnek a Katókát játszó So- morjai Évát kell megemlítenünk. Szépsége, bájos egyénisége, szépen csengő hangja teszi emlékezetessé alakítását, még ebben a nem éppen neki való szerepben is. Fontos Magda, Varga Gyula és Fekete Alajos alkotják az előadás humortrióját. Nem könnyű a dolguk, hiszen a megírt figurák meglehetősen vérszegények. A sok „tuli- hely” és „ilyen klassz” stb. bemondás nem sokat segít ezen, de még a gyakori 'áb- mutogatás sem. Hogy a közönség mégis iói szórakozik, kizárólag a színészek érdeme, tempósak, vidáman bolondoznak. Antal László nem elég színes. Nem támaszkodott a szerepben kiváló karakter színészi képességeire, és a bon- viváni külső kellemes hang önmagával nem segítik át a szerep nehézségein, zavarosságán. Herédi Gyula kitűnő megjelenésével, elegánciájával kárpótol a báró alakjának egyéb hiányosságaiért. R adó László formál — néha kicsit túlzott, — de emlékezetes alakítást a báró főkomornyikjaként. Érthető, ha a mellékszereplő gárda gyengébb a megszokottnál, hiszen tudomásunk szerint a színház még két másik produkcióra készül pillanatnyilag, ami ilyen kis létszámú társulatnál természetesen megérződik. Csak ezzel tudjuk magyarázni a hős Terka szám gyengeségét és azt, hogy Hunyadiné szerepére nem akadt megfelelőbb szereplő. Külön meg kell említeni két kitűnő koreográfiát: a Jozefstadt számét és a Baja- dérok „hastáncát”. A ruhák általában nagyon szépek. Különösen jól sikerült és elegáns Somorjai cety- tyes kartonruhája, de kitűnőek Fontos Magda jelmezei is. az úri társaság hölgyei viszont kissé kopottak és szegényesek. Jó lenne, ha az Orfeum! lányok lábán legalább színben azonos lenne a cipő. Befejezésül: tudjuk — és reméljük is —, hogy a közönség jól mulat majd. élvezettel hallgatja a „Deborát”, a „Csókos asszony” keringőt, a „Van a Bajza utca sarkán”-! és a többi kedvelt melódiát De nem hisszük, hogy a színház műsorösszeállítói tiszta lelkiismerettel hajtják esténként álomra gazdasági DroV lémákkal zsúfolt fejüket. Nem is tehetik! Ennél értékesebb operett is akadt volna a zeneirodalomban. Évad végére sok jó produkció után nem nívó csökkenést, hanem emelkedést várunk a színháztól. Reméljük, nem hiába Bojár László Kedves, bensőséges ünnepség színhelye volt szombaton az egri VIII-ás számú iskola is. A gyermekek már napokkal előbb készültek az anyák napjának megünneplésére. Virágokat, képeslapokat vásároltak, verseket, dalokat tanultak. Az ünnepségen Szálkái László pedagógus üdvözölte a megjelent édesanyákat, majd a gyermekek műsorral kedveskedtek szüleiknek. Az ünnepség után minden gyermek kezében egy szál virággal és képeslappal, felköszöntötte édesanyját. Három színpadon rendezik meg a hatvani járás kulturális seregszemléjét Május 25-én nyitják meg Hatvanban a járási ifjúsági béketalálkozó kulturális seregszemléjét. A seregszemlén résztvevő kultúrcsoportok három színpadon — a népkerti szabadtérin, a MÁV Dalkör és a selypi cukorgyár színpadán adják elő műsorukat. A kulturális seregszemlén a népi tánc, színjátszás, szavalat, és a művészetek valamennyi ága képviselve lesz. Petőfibánya szebbé léteiéért A petőfibúrtyai népfront bizottság a legutóbbi ülésen elhatározta, hogy teleprendezési tervet dolgoznak ki. Ezidáig még nem volt lehetőség a telep gyepesítésére, parkosítására, amit most társadalmi munkával fognak majd létrehozni. A szabályok és a rend betartására bizottságot alakítóiak, akik ellenőrzik majd a telep tisztaságát. Utazási kedvezmények az idei Ipari Vásárra A május 23—június 2. között rendezendő Budapesti Ipari Vásár alkalmából a hazai közlekedési vállalatok ismét jelentős menetdíj kedvezményekben részesítik a vásár vidékről érkező látogatóit és kiállítóit. A kedvezményeket a Budapestre utazó látogatók május 20-ának 0 órájától június 2-ának 12 órájáig, visszautazásnál május 23-ának 16 órájától június 5-ének 24 órájáig, a kiállítók pedig Budapestre utazásuknál május 12- től. június 2-ig, visszautazásnál pedig május 23-tól június 13-ig vehetik igénybe. A múlt év második felében közel 1 000 000 forintos beruházással épült fel az ÉMÁSZ új részlege, a transzformátor karbantartó műhely. Az új üzem igen lényeges feladatot lát el, s az országban Is nagyon kevés van belőle. A transzformátorok teljesen fel- újúlva kerülnek ki a műhelyből, s Diviaczky Gyulától, az üzemvezető mérnöktől azt is megtudtuk, hogy rövidesen nagyjavítási munkákat is véA hevesi „Anyák napja” ünnepség során a fiatalok nevében Simonka Béla községi KlSZ-litkár üdvözölte a meghívott édesanyákat. A községi tanács nagytermében megtartott kedves, hangulatos ünnepEzenkívül a vidék látogatói, illetve kiállítói, ha a vásár tartama alatt Budapestről az ország bármely vidéki helységét akarnák felkeresni, 33 százalékos menetd fi kedvezményt élveznek mind a vasúti, mind a hajóutazásnál, az oda- és visz- szautazásnál egyaránt. A részletes feltételeket az utazáshoz szükséges és 10 forintért beszerezhető „Vásári gazolvány” tartalmazza. A vásárigazolvány kapható a MÁV. MAHART, MALÉV jegypénztárainál. a^ IBUSZ kirendeltségeknél és a községi tanácsoknál. géz majd az üzem. Üjabb gépeket szereznek majd be és a tekercselési, lemezelési munkálatokat is itt végzik a műhelyben. A műhely dolgozói a kezdeti nehézségek ellenére is alapos, jó munkát végeztek, s a legutóbbi termelési értekezleten dicséretet kaptak a vállalat igazgatójától, jó kollektív munkájukért, példás munka- fegyelmükért. Szigetváry József ség során egy szál virággal köszöntötték a szülőket, utána pedig teával és süteménnyel vendégelték meg őket. Az „Anyák napja” ünnepség keretében több sokgyermekes édesanyát tárgyjutalomban részesítettek. EGRI VÖRÖS CSILLAG Becsületrablók EGRI BRODY Yves Montand énekel EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Aida GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kisdobos HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mindig veled HATVANI KOSSUTH A vasárnap gyilkosai FÜZESABONY I01-es sas PÉTERVASARA ötlábú birka HEVES Traviata Egerben e6te fél 8 órakor: CSOKOS ASSZONY (Bérletszünet) — A GYÖNGYÖSI Növényvédő Állomás, a detki Szabadság és a karácsondi Dózsa Tsz-nél nyolc motoros géppel megkezdte a vegyszeres gyomirtást. Ezeket a gépeket a szomszédos községek is kérik ■ ii' Dicséretet kapott as egri transzformátor karbantartó üsem Százötven édesanyát vendégelt meg a KISZ Hevesen 1958. Május 6, Kedd: 1758-ban született M. Robespierre francia forradalmár. 1858-ban született Bogrimil Zepter német zeneszerző. 1858-ban született A. Sz. Szte- panov orosz festő. 1938-ban, május 6-án kezdődött ezer bányász földalatti sztrájkja a soproni Brennberg-bányában bércsökkentés miatt. A sztrájk eredménnyel végződött. NÉVNAP Ne feledjük: szerdán GIZELLA — A VÉCSI RÁKÓCZI TSZ befejezte a mák első sara holdsát, s nyomban megkezdte a szőlőkapálást, úgy tervezik, hogy a hét végére elvégzik ezt a munkát is. — IKER-SOROS kukoricát vetnek a nagyrédei Kossuth Tsz-ben kísérletképpen. A vetésnél a gödöllői Agráregye- tem három tanára is részt vesz. — DÖGÉI IMRE földművelésügyi miniszter szombaton ankétot tartott Gyöngyösön a járási tanács nagytermében a szölőkultúra fejlesztéséről. Az ankéton húsz kiváló szőlőtermelő gazda I vett részt. Heves megye ifjúsági válogatottja szerdán, 7-én délután 15.30-koi edzőmérközést játszik Hatvanban a vasutas pályán. Az alant felsorolt játékosok* kötelesek az edzőmérkőzésen megjelenni: Ha* dobás, Zám (Recsk), Kiss, Kakuk, Gáí (Füzesattöiiy), Tajti (HVSE), Wagner, Szaka (H. Kinizsi), Váraljai II., Csőke (ESC), Mikő (B- falva), Tóth I., Harsa (Lőrinci), és Berta (Gyöngyösi VSC). Ez utóbbi válogatott kerettag sportkörének figyelmét felhívjuk arra, hogy a megyei LASZ a hét folyamán dönt a vasárnapi második osztályú mérkőzés elhalasztását illetően. Napirenden: A könyv amely valóban hűséges és őszinte barátunk lett, s amely lassan már haragosunk is, hisz ki bír erszénnyel, idővel lépést tartani a könyvkiadás igazán elismerésre méltó munkájával! Olvasó nemzet lettünk, s ha igaza van a legutóbb világot látott statisztikának — márpedig kétségkívül igaza van —, akkor ma minden magyar állampolgárra, legyen az újszülött, vagy nyolcvanéves aggastyán, évi két könyv jut. Gyakran beszélek emberekkel, akik arcukon a legőszintébb kétségbeeséssel szemlélik a könyvüzletek kirakatait, a legújabb ..újdonságokkal”, s keserűen panaszolják, hogy egyszerűen már nem képesek mindazt a szépséget megvásárolni. ami pedig úgy kínáltatja magát. Szépséget írtam, mert külön is örvendetes, hogy könyveink nemcsak tartalmukban, de kiállításukban is valóban művésziek, a hagyományos magyar könyvnyomtatás néhány éves kullogás után felzárkózott ismét az élvonalba A jó öreg Heltai Gáspár, ha ma élne, kétségkívül megelégedetten dörzsölné össze a kezét, s magyarrá vált szíve megmelegedne, ha látná, hogy Fabulái nem maradtak magtalanul a magyar könyvnyomtatás művészetében. Nem kellene keseregnie Móricz egykori hódmezővásárhelyi könyvárusának sem, mert protekció, bizony protekció kell ahhoz, hogy egy-egy könyvhöz hozzájuthasson az ember — pénzéért. A magyar író ma olyan széles nyilvánosságot kap, mint még soha ebben az országban, a külföldi remekíró, legyen az bár klasszikus, vagy korunk élő alakja, ismertté válik a magyar olvasóközönség előtt. S ez az olvasóközönség nem holmi szűk, irodalompártolók köre, nem valamiféle „hivatalos” mecénások gyülekezete, hanem egy egész ország: munkás és paraszt, diák és tisztviselő, háziasszony és nagymama. Kétségkívül, akad még söpörnivaló a magyar könyvkiadás portáján. Az irodalmi fórumok kritikusai méltán, vagy kevésbé méltán fejezik ki ezzel kapcsolatos elmarasztaló véleményüket, s kétségkívül van igazságuk nem egy kérdésben. De ez az igazság mitsem von le abból a másik igazságból, hogy a kalendáriumok, jóskönyvek egykori országában ma nincs olyan község, de talán még kis üzem sem. ahol ne lenne könyvtár amelynek kön,iveit ronnuosra olvassák, ne lenne üzlet, ahol könyveket árulnának és vennének, — mégpedig szép számmal. Amiért Kodály harcol, az általános zenei oktatás megvalósításáért, a zenekultúra széleskörű és általános megteremtéséért, — az még feladat, ott még bőven van mit tennünk. De amiért neves költőink, íróink harcoltak hosszú-hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztül, hogy legyen a könyv mindenkié ■ az már megvalósult. Abban a bizonyos hódmezővásárhelyi könyvüzletben is bizonyára nem az iskolakönyvek jelentik a forgalmat, mint ahogy az egri, gyöngyösi, vagy hatvani könyvesboltokban is „másodrangúvá” degradálódott a tankönyv a szépirodalom, a szakirodalom rovására. Az éhség ellen legjobb orvosság az evés. De a könyvéhségre, amely szinte frenetikus erővel tört r&'egéúz népünkre. nincs orvosság a „kertekben” Csak még tijbb. még szebb könyv enyhíthet ezen. Ha egyáltalán szükség van az enyhítésre. Folyjon csak örök és kibékíthetetlen harc a könyvéhség, az olvasnivágyús és a könyvkiadás, az írók. a költők között. Ez a „belső ellentmondás”, egy nagy ellentmondás feloldását jelképezi, akikről szól, s akikért szól a mű, most végre azok kapják, olvassák nagy gyönyörűségükre. A mátészalkai cigány együttes Egerben Színes, különleges, szinte egzotikus színpadi előadást élvezhetett végig a néző a szak- szervezeti székház előadótermében május 3-án. A mátészalkai cigány népi együttes, — mint a helyi földművesszövetkezet kultúrcsoportja — vendégszereplésen volt Egerben. A meghívás költségeit a Heves megyei MÉSZÖV vállalta magára, példát mutatva ezzel más üzemeknek, vállalatoknak is ezen az új, de már megkezdett úton: nemcsak anyagiakkal segíteni elő az általános kiművelődés folyamatát, hanem igényességre törekvő hozzáértéssel is. A cigányok előadó művészetének általában csak egy oldalát ismerik, a népi zenekart, vagy ahogy mondani szokták, a cigányzenét. Most más oldalukról mutatkoztak be, mint énekesek és táncosok. Maga a műsor is szokatlan volt, mert nem a megszokott érzelgős műdalokat hallotta a közönség, hanem zömében népi eredetű, vagy népivé alakult, de sajátosan cigány megfogalmazású dalokat. Ha a táncokat, vagy az egyes számok cselekményét nézi az ember, hol ismerős, hol idegen elemekkel találkozik, melynek magyarázatát a cigányság történelme adja meg. A XV. század elején jelentek meg Magyarországon. Az indiai Cangár törzsből szakadhattak el, de valódi eredetüket csak az újabb kutatások derítették ki. Azelőtt egyiptomiaknak tartották őket, ezért nevük az angol nyelvben gipsy, vagyis egyiptomi. Magukat romának nevezik. A roma szó jelentése ember. Annak ellenére*- hogy immár öt- évszázada magyar földön élnek, csak egy részük asszimilálódott és a cigányságnak ez a csoportja telepedett le. Sokan ma is beszélik a cigány nyelvet és csak a muzsikus cigányokról mondható el, hogy nem vándorolnak. Kultúrájuk az örökös vándorlás nyomait hordozza. Mindenütt, ahol hosszabb időt töltöttek, felvettek, tanultak valamit, mely most már mint cigány műveltség-elem jelentkezik. Ez a folyamat felismerhető volt a mátészalkaiak műsorában is. Zenéjük és táncaik rég elfeledett magyar hagyományokat őriznek, de sajátosan, cigányul előadva. Gondoljunk a Cigány verbunk-ra, vagy a kacér cigánylányt megjelenítő táncos játékra. A cigány verbunk szinte végig szatmári magyar tánc, melynek nyelve ^azonban mégsem egészen magyar, csak a végén jelentkeznek azok a különös, vonagló mozgások, melyek már nem a magyar örökség részei, melyek igazán cigányok. Az egész műsor egyébként hálásan köszöni a szakavatott és tanult rendező-koreográfus, Csíki Julia gondos munkáját. A táncokon, de a táncosokon is érzik a balett-iskola jótékony hatása. Különösen látszik ez a „Találkozás az erdőszélen” című jelenetben. Nag? sikert aratott a gyermekek tánca, mert az együttes legfiatalabb tagjai 4—5 évesek, akik már puszta megjelinésükkel megnyerik a közönséget. A cigányokra annyira jellemző életképeket láttunk a Cigánykovács és a Cigánytábor c. számokban. Az egyik a cigánykovácsok vajdaválasztását, a másik egy holtnak hitt legény hazatérését mondja el. Az első mindenképpen sikerültebbnek mondható cselekménye miatt, de dalam-anyaga mindkettőnek szép és eredeti. Cigány dalokat két szóló énekesük is adott elő Csiki Lajosné inkább cigányos volt, mint Csiki Bertalan, akinek előadásmódján már érezni lehetett a magyar-nóta énekesek hatását. Csiki Lajosnénak nemcsak hajlításai, sbrvégi nyújtásai, hanem mozdulatai is a hagyományos cigány stílust idézték fel. Mindent egybe véve, a mátészalkai cigányegyüttes művészi színvonalon mutatta be a nagyrészt ismeretlen cigány népi kultúra egyes értékeit. Az előadásnak igen nagy közönségsikere volt, ami azt bizonyítja, hogy a nézőtér megértette a mondanivalót és ugyanakkor értékelni tudta mint művészetet és mint munkát. Végül csak annyit hogy Heves megye művészetkedvelő közönsége is szívesen venne egy olyan helyi cigányegyüttest, mely nem érzelgős kispolgári giccset. hanem az itt látott példa nyomán valódi értékeket vinne színpadra. Ezek felkutatása nálunk is lehetséges, csak fel kell keresni Eger- szalók, Egerbakta, Bélapátfalva, Tamalelesz cigánylakosságát, mely ma is őriz a mátészalkaival rokon hagyományokat. Ez a munka is egy lépés lehet azon az úton, mely végül a cigányság megértésén keresztül, annak őszinte megbecsüléséhez vezet. BAKÓ FERENC.
