Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-30 / 108. szám

1958. május 30., péntek népújság 3 B fiatal műszaki értelmiség aprébb, nagyobb gondiairél Gyakorta elhangzottak e mondatok az utóbbi évek alatt: bátran bízzuk meg a fiatalokat fontosabb munkák­kal, nem kell félni a fiatalok előléptetésétől. S ezek a gondolatok tanyát vertek, s ha lassan is, de be­törték a fiatalok lebecsülésé­nek ósdi páncélját, s az ifjúság nagy többsége megtalálta he­lyét, számítását az üzemek­ben, hivatalokban. Különösen megtalálták azok, akik maga­sabb iskolai végzettséggel kerültek a gyárakba. Felelős­ségteljes munkát bíztak rájuk, s ők fiatalos lelkesedéssel dol­goztak, s dolgoznak ma is, ele­get téve a bizalomnak, a vára­kozásnak. S ebből a kölcsönös egyetértésből nagyon sok hasz­nos dolog származott és szár­mazik ma is, ahol továbbra is megadják a becsületet a fia­tal, tanult műszaki értelmi­ségnek. Mert nagyon nagy szükség van rájuk, az egyete­met, technikumot végzett mű­szakiakra, hiszen nem győz­zük eléggé hangsúlyozni, ta­nult vezetők, tanult munkások kellenek, ha lépést akarunk tartani a rohamosan fejlődő technikával. S az utóbbi évek alatt a közép- és főiskolák, az egye­temek padjaiból egyre több képzett fiatal műszaki kerül az üzemekbe, nagy szükség volt rájuk, mert hiszen a 16 évi állandó tanulás adta isme­retekkel gazdagon, jelentkez­hettek munkára és a meglevő műszaki gárda iskolai képesí­tése igen alacsony, bár szak­mai gyakorlatuk jóval több a most végzett fiatalokénál. A középiskolát és egyetemet végzett fiatalok többségének elhelyezése nem ütközött ko­molyabb akadályokba, de jó- néhányukat csalódás várta az üzemben. Az üzem vezetői örültek ugyan, hogy tanult fiatalt kaptak, de mit tegye­nek, ha nincs „keret”, képzett­ségének megfelelő beosztás­hoz, s a régieket nem akarják elmozdítani helyükről. így a nagy reményekkel és tettvágy- gyal teli fiatalt kényteleiiek voltak „elbújtatni”, lett belő­lük segédmunkás — papíron —, valóságban pedig képzettsé­güknek megfelelő, vagy annál alacsonyabb beosztásban dol­goztak, de semmi esetre sem segédmunkásként. S ahogy teltek a hónapok, ahogy csök­kent a remény, az „előbúj ás- ra”, úgy csökkent a munka­kedvük is. Pártfogók után fut­kostak, hogy egy-egy megüre­sedett állást betölthessenek, s ez vagy sikerült, vagy nem. Legális megoldást a „keret” nem engedett minden esetben, így a szerencsésebb — csak általános vagy középiskolát végzett —, de ugyanolyan be­osztásban dolgozó kollégájuk néhány száz forinttal többet keresett és keres ma is, mert neki van „beosztása”. Ilyesmi előfordult az egri Finomsze- relvénygyárban is, ahol két magasabb iskolát végzett fia­tal szakember minden követ megmozgatott, hogy végre képzettségükhöz méltó beosz­tást és fizetést kaphassanak. Hasonló esetek máshol is előfordultak, mert bár ala­csony a műszakiak képzettsé­ge, iskolai képesítése, a sógor- ság, komaság, a baráti szálak még most is besegítenek egy- egy alacsonyabb képzettségű embert műszaki vagy admi­nisztratív beosztásba, így elő­fordulnak olyan esetek is, hogy ugyanabban az üzemben érettségivel vagy magasabb képzettséggel segédmunkás­ként vagy betanított munkás­ként dolgoznak a fiatalok. Néhány üzemben tapasztal­ható még bizonyos féltékeny­ség a nagyobb képzettséggel rendelkező fiatalokkal szem­ben, azok részéről, akik beosz­tásukat féltik, lévén kisebb képzettségük, mint az egyete­met vagy középiskolát vég­zetteké. Mert gyakori még, hogy az osztályokon alacsonyabb be­osztásban dolgozik az egyete­mi végzettségű fiatal, mint a nyolc általánost vagy közép­iskolát végzett - s így nyil­vánvaló áílásféltésből igyekez­nek megakadályozni a fiata­lok továbbjutását. Ezen mél­tán keseregnek a mellőzött fiatal műszakiak, mert sok pénzt, energiát emésztett fel a másfél évtizedes tanulás, me­lyet nem mindig tudnak ér­vényesíteni, s érzik, hogy töb­bet tudnának tenni, s az üzem­nek is szüksége lenne maga­sabb képzettségük hasznosítá­sára. A kérdés megoldása nem könnyű. Miként lehetne min­den magasabb képzettségű fia­talt tudásának megfelelő hely­re állítani, anyagiakban is érvényre juttatni megbecsülé­süket? Legelőször is a bizalmatlan­ság, — a féltékenykedés lég­körét kellene megszüntetni körülöttük, s ez annál is könnyebb, mivel nem minden üzemre általánosíthatók ezek a hibák. Sokkal nehezebb a „keret”- tel való megbirkózás, — az anyagiak. Az üzemekben ra­gaszkodnak a régebbi, de ala­csonyabb képzettségű műsza­kiakhoz, de szeretnék elhelyez­ni a fiatalokat is. A kettő per­sze egyszerre nehezen megy. Nagy emberséggel, az üzem érdekeinek figyelembevételé­vel lehet csak dönteni. S az előbbrevaló legyen az egyes emberekhez fűződő szimpátiá­nál, éppen a termelés olcsób­bá tétele, a jobb munka alap- feltételeinek megjavítása mi­att. Annyira nem állunk jól mű­szaki értelmiség dolgában, hogy lemondhassunk a fiata­lokról, mikor a meglevőknek még tíz százaléka sem rendel­kezik egyetemi végzettséggel. A fiatal műszaki értelmiség többségének helyzete, szeren­csére, nem ilyen reménytelen, az itt felsorolt hibák csak az újonnan bekerült fiatal értel­miség kisebb részére vonat­koznak, s csak néhány üzem­ben lehet találkozni velük. De a helyzet megváltoztatása mégis fontos, mert emberek­ről, képzett, tanúit emberek­ről van szó, akik képzettsé­güknek megfelelő helyen na­gyon sokat tudnának tenni az üzemek felvirágoztatásáért. Szükség van tehát rájuk, tehetségükre, szorgalmukra, s feltétlenül foglalkozni kell ügyükkel az üzemek vezetői­nek és az illetékes felsőbb szerveknek, hogy megszűnje­nek a bérben és előmenete­lükben tapasztalható visszás­ságok. KOVÁCS ENDRE Új tűzoltó helyiséget és buszmegállót kap Kisnána Kisnánán az új autóbusz vá­róhelyiséget egymás mellé építették a tűzoltó szertárral, amelynek munkálatai most vannak befejezés előtt. Az utazni vágyók problémája ol­dódik meg ezzel, mert a jövő­ben már nem a szabadban, az időjárás viszontagságainak ki­téve kell várni a buszra. A tűzoltók kérése is elintézést nyert, mert a régi ereszes, ro­zoga helyiség helyett most egy korszerű épület Ifesz részükre biztosítva. A két épülethez 60 000 forintot biztosítottak. Két ajándék az Országos Békekonferenciára Az országos békekonferen­ciára az abasári Népfront­bizottságnak egyik tagja — Molnár János, egy kis boros­hordót készít, amit a béke­kongresszusra juttatnak el. A gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyár pedig egy miniatűr kitérőt készített, amit már a megyei békekonferencián is bemutattak. Ezt szintén eljut­tatják az országos békekon­ferenciára. Mi szeretnék lenni ? KINT MÁJUSI verőfényben fiatalodnak a verpeléti volt Sztáray-kastély vén fái. Bent az egyik tanteremben a VIII. osztályban dolgozatírás: „Mi szeretnék lenni?” címmel. A sercegő tollak sűrű sorokat rónak, s lassan-lassan betelik a tiszta papiros. — Mi szeretnél lenni, ha megnőlsz? — Néhány évvel ezelőtt még tréfásan kérdezték a felnőttek ezektől a gyerme­kektől, s ők gondtalanul vág­ták rá: mozdonyvezető, mér­nök, bányász, traktoros, pilóta, vagy — nem tudom — választ adtak a kérdésre. Sokaknak azonban ma már ez a kérdés életreszólóan komoly.- Ha las­san is, de a nyolc év az iskola falai között elszállt. Hiszep néhány .nap és kézben van_ a bizonyítvány. Felmerül a kér­dés, mi legyek, milyen szak­mát tanuljak? Erről írnak most ezek a nyolcadikos diá­kok. Vége az órának. A csen­gő megszólal, a dolgozatok a padokon maradnak. Nézzünk csak néhányat, vajon ki mi­lyen szakmát választ? Katona László így ír: Eljött az idő, amikor egy életre szóló pályát kell választani. Én gimnáziumba megyek, s ha azt elvégeztem atom-mérnök sze­retnék lenni. Ha ez nem sike­rül, akkor munkám az ato­mok békés célra való felhasz­nálására szentelem. Ki fogok tartani amellett, hogy nem­csak a szocialista országok, hanem a kapitalisták is békés célokra használják fel ezt az irtózatos energiát, úgy mint a Szovjetunió. Kozma Károly az egri Dobó Gimnáziumba jelentkezett, s ha azt elvégzi, ipari tanuló­nak megy. , „HA VALAKINEK érettsé­gije van és szakmát tanul, az nem szégyen. A tudást nem lehet elvenni senkitől. Minél többet tanulunk, annál jobb szakmunkás lesz belőlünk" — írja dolgozatában. Palkovics Béla orvos szeret­ne lenni. Vaszil Mária ipari tanuló, Petrény Gabriella fod­rásznő, és még sorolhatnám a szakmák valamennyi ágát. Jóleső érzés olvasgatni eze­ket a dolgozatokat. Ezek a tanulók ma már a szabad haza neveltjei, s a jövőjüket is a szabad elhatározás alapján dönthetik el. Persze vannak sokan, akik elkeserednek, mert nem veszik fel gimnáziumba, vagy nem azt a szakmát ta­nulhatja, ami éppen neki tet­szik. Ezeknek számtalan más lehetőség kínálkozik a munka különböző ágaiban. Hiszen ma már nálunk nincsenek kivált­ságos munkák, beosztások, minden ember annyit ér, amennyit dolgozik. Ugyan­olyan megbecsülést kap az egyszerű bányász, gyári mun­kás, mint éppen az orvos, ta­nár, vagy más szellemi mun­kás. EZEK A TANULOK még csak 14 évesek. Akik feisőbb iskolába, gimnáziumokba men­nek még, s nem alakult még ki bennük a teljes jövő képe. De van olyan is, aki két-há- romféle szakmában válogat, nem tudja eldönteni, melyiket válassza. Ezeknek tanáraik segítsenek. Segítsék a fiatalo­kat a pályaválasztás nehéz gondjaiban, eligazodni a sok­féle lehetőség, vagy saját ké­pességük, hajlamuk sokfélesé­ge között. * KISS BÉLA Szükség van rájuk Mikor az ország érdeke úgy kívánta, ha több szén, több gép kellett, ők mindig elsők voltak, akik munkába álltak, akik példaképei let­tek az üzemek, bányák dol­gozóinak. Becsületes munká­juk nyomán jogos tisztelet övezte őket. Nem a haver- sággal, komasággal csinált élmunkás sztárokról beszé­lünk, mert sajnos, ilyenek is voltak, hanem azokról az emberekről, akik valóban a munka hőseivé lettek, akik előbbre lendítették a gyárak, üzemek ügyét, akik két ke­zük munkájával vívták ki társaik megbecsülését és let­tek a társadalom megbecsült polgárai: élmunkások, szta­hanovisták. Közülük sok újító, feltalá­ló került ki. Pióker Ignác- nak, az egyszerű vasmunkás­ból lett munka hősének ne­ve és az általa szerkesztett másoló szerkezet híre a brüsszeli világkiállításon kelt szárnyra. S mindent megkaptak, hogy nyugodtan dolgozhassanak, szép keresetük mellett erköl­csi megbecsülésben is része­sültek, s megbecsült ember­hez méltó életkörülményt biztosítottak nekik a munká­sok államában. De jött egy törés, egy vi­har, amely jó néhányukat visszavetett a „szürke” embe­rek sorába. Az ellenforradal­mi események alatt a népi államét ért támadás mellett a munka hőseit, a sztahano­vistákat, az élmunkásokat is jogtalan támadás érte. S ezért az ellenforradalom után jó néhányan elhallgat­tak a munka hősei közül, vélt, vagy jogos kérelmeik, az alaptalan támadások mi­att. Hallgatnak róluk és ők is hallgatnak, végzik csend­ben mindennapi munkájukat, pedig tudásukra most is szükség lenne, s az emberek elvárják tőlük, hegy most is úgy, mint az ellenforradalom előtt részt kérjenek az or­szág bajainak orvoslásában, s ne vonuljanak vissza. Ez a lehetetlen helyzet vál­tozást követelt. A munka egykori hőseire most is szá­mít az ország, számítanak a bányák, üzemek. Várják, hogy a régi lendülettel dol­gozzanak újra. De ezt várja tőlük a család, a férj eredmé­nyeinek örülő feleség, ezt várják tőlük munkatársai, s remélik, hogv újra magukra találnak, s újra lendítő erői lesznek a termelésnek. Ezt kívánja tőlük a munkásbe­csület, s erre kötelezi őket számos kitüntetésük a jó. a szorgalmas munkásnak kijáró kitüntetés is. TECHNIKA. , , , TUDOMÁNY VTAGABOL Restaurálják a gyöngyösi Orczy kastélyt A most megalakult gyön­gyösi műemlék-bizottság terv­be vette az Orczy-kastély épü­letének külső restaurálási munkáit, melyhez az Országos Műemlék Felügyelőség jelentős beruházást biztosít. Végre a város egyik legszebb műemlé­ke rendeltetésének megfele­lően restaurálást nyer. A mun­kálatokat a harmadik negyed­év elején kezdik meg. A Szovjetunióba!! radarra! kezelik a hipertóniát Szovjet tudósok a radar el­vén alapuló készülékét hasz­nálnak az egyik gyakori beteg­ség, a hipertónia gyógyításá­ra. Erre a betegségre a köz­ponti idegrendszer túlzott iz­galma jellemző. A Szovjet­unióban két év óta sikerrel ke­zelik nagyfrekvenciáié elek­tromágneses kisugárzással. A radarhoz hasonló hullámokat a plexus solarisra bocsátják, hogy fékezzék a központi ideg- rendszer túlzott aktivitását és helyreállítsák működésének egyensúlyát. A szívdiagnózis új módszere Az amerikai közegészségügyi szolgálat kutatóintézetében si­keres kísérleteket végeztek rá­dióaktív kripton 85-tel, amely- lyel meg lehet állapítani a szívkamra választófalában le­vő rendellenességeket. Az új eljárás rendkívül fontosságú sebészeti szempontból, mert bizonyos született választó- fali defektusokat operatív úton meg lehet gyógyítani; a rádió­aktív kripton 85 segítségével most már százszázalékos pon­tossággal megállapítható a jobb és bal kamra választófa­lának betegsége. Dr. Richard Sanders, a Kripton eljárás felfedezője kö­zölte, hogy a kripton 85-öt be­vezetik a vérkeringésbe, még­pedig — miután gazról van szó — a légzőszerveken ke­resztül. A vénában levő vér rádióaktivitását le lehet mér­ni és így megállapítható, hogy tulajdonképpen hézagos-e a szívkamra választófala. Ha a választófalon hézag van, az ar­tériákból a vér egyenesen a jobboladli kamrába kerül, és a szervezetre veszélyes vérnyo­máscsökkenést okoz. Az Egye­sült Államokban évente átlag ezer ember hal meg ilyen be­tegségből kifolyólag, elsősor­ban gyermekek. Az ELMÚLT ÉVBEN — a2 ellenforradalom következté­ben — erősen meglazult a bér­fegyelem az üzemekben. A munkástanácsok jogtalanul, a minisztériumok és más fel­ügyeleti szervek által engedé­lyezett kereten felül maga­sabb összeget használtak fel a béremelésre és ezzel még nagyobb mértékű bérarányta­lanságokat* alakítottak ki egyes iparágak és egyes szak­mák között, mint amilyen volt a korábbi években. Ezeket a jogtalan, túlzott béremeléseket egy későbbi rendelkezés alapján korrigálni kellett és az átlagbér-ellenőr­zés bevezetésével a felügyeleti szervek ezt szabályozhatták. Ennek alapján az üzemek többségében a béraránytalan­ságokat sikerült megszüntetni, illeme egyes üzemekben egy korábbi bázisidőszak figyelem- bevétele mellett az átlagbére­ket sikerült rögzíteni. AZ Átlagbér - ellenőrzés bevezetése az üzemek vezetői részéről némi ellenállásba üt­között, különösen a teljesít­ménybérek bevezetésével. — Ugyanis egyes üzemek a telje­sítménybérezés bevezetésénél a legegyszerűbb formát, a da­rabbért választották, attól füg­getlenül, hogy ennek a telje­sítménybérezési formának biz­tosítva vannak-e az előfelté­telei, vagy sem. Ahol a felté­telek nincsenek biztosítva, ott újra kereseti aránytalanságok alakulnak ki és az üzemek ve­zetői nem lesznek képesek a Szilárdítsuk meg írta: Zknándi Mátyás, a bérfegyelmet az üzemekben a megyei pártbizottság osztályvezetője felügyeleti szervek által meg­határozott bérszínvonal meg­tartására és egyrészt újabb kereseti aránytalanság fog ki­alakulni, másrészt közvetve az önköltséget is emelik. — Ugyanis a darabbérezés álta­lában csak a mennyiségi ter­melés fokozására, a magasabb keresetre ösztönöz és ha a da­rabbéres teljesítmény nincs minőségi feltételekhez vagy gépkarbantartáshoz, vagy szer­szám- és készülékfelhaszná­láshoz kötve, akkor emelke­dik a selejtszázalék, gyako­ribbak a géptörések, szerszám- és készüléktörések, illetve ko­pások, amelyek lényegében emelik a termék önköltségét és veszélyeztetik a dolgozó testi épségét is. TERMÉSZETESEN ez nem jelenti azt, hogy egyes terüle­teken a darabbérezést nem le­het alkalmazni, mert ahol a feltételek biztosítva vannak, ott jó bérezési formának bizo­nyult, mint azt egyes üzemek­ben tapasztaltuk. Azonban né­hány üzemben a darabbére­zésnek káros kihatásai is van­nak, pl. a Szerszám- és Készü­lékgyárban, ahol a darabbér­ben dolgozók teljesítménye gyakran meghaladja a 200 százalékos teljesítményt is és ezzel a magas teljesítéssel párhuzamosan romlik a mun­ka minősége is. Hasonlóan emelkedett a selejtszázalék a parádi üveggyárban is, ahol az 1957. negyedik negyedévé­ben a selejtszázalék 20,6 szá­zalékos volt, míg 1958. első ne­gyedévében 27,9 százalékra emelkedett a selejt, ami szin­tén a nagyarányú teljesítmé­nyek eredménye. Ugyanis a parádi üveggyárban az I. ne­gyedévben a munkások átla­gos órakeresete a tervezetthez viszonyítva, 1,15 forinttal volt magasabb. EZEK A JELENSÉGEK ter­mészetesen csak egy-két üzem­ben mutatkoznak, mert az üzemek többségében biztosí­tották a teljesítménybérezés előfeltételeit, amely sem bér­aránytalansághoz, sem selejt­százalék emelkedéséhez nem vezet. Elmondhatjuk általában azt, hogy az 1957. évi laza bér­fegyelmet az év végére sike­rült megszüntetni és az év fo­lyamán, néhány kivételtől el­tekintve, sikerült a bérfegyel­met megszilárdítani. A megye üzemeit, ha összességében ér­tékeljük, béralaptúllépés nem mutatkozik, csupán a havi át­lagkeresetben van néhány üzemnél lényeges túllépés, ami az 1957. IV. negyedévi pré­miumkifizetésekből adódik. A tervezett béreket az üze­mek helyenként relatíve még túllépik, azonban abszolút mértékben túllépés alig-alig mutatkozik. A bérfegyelem megszilárdításáról inkább a bérek tervezésénél beszélhe­tünk, amely legtöbb üzem­ben még szabálytalanul törté­nik. Pl.: a helyiipari vállala­toknál a sütőipari üzemek kö­zött a munkások havi átlagke­resetében lényeges különbség van a tervezésnél, ahol a sütő­ipari azonos üzemek között 400 forint eltérés mutatkozik a tervezésben, ugyanakkor a tényszámok kb. azonosak. Ez azért is káros jelenség, mert így egyes üzemek, ami­kor a havi átlagkeresetben a tervezetthez képest 400 forin­tot megtakarítanak, ez az üze­met indokolatlan nyereség el­éréséhez segíti. A BÉREK TERVEZÉSÉNÉL másik jelenség a nagyobb üze­meknél az, hogy nem az elért tényszámok alapján tervezik a béreket, hanem öt—hat szá­zalékkal magasabban, hogy részükre tartalék álljon ren­delkezésre. A bérek láza ter­vezésénél a felügyeleti szer­veknek kellene alaposabb el­lenőrzést gyakorolni, illetve az üzemek tényszámai alapján a terveket jóváhagyni, hogy az­által ne biztosítsanak az üze­meknek olyan tartalékot, ame­lyek laza bérgazdálkodáshoz vezethetnek. A bérfegyelemben leggya­koribb szabálytalanságok még mindig az állományonkívüliek bérfelhasználásában tapasztal­hatók. A legtöbb üzemben az állományonkívüli béralapból rendszeres fizetést biztosíta­nak vállalaton kívül álló sze­mélyeknek, minden különö­sebb. ellenszolgáltatás nélkül. Pl.: az egri Finomszerelvény- gyár, ahol már több mint egy év óta állandóan, minden hó­napban rendszeresen 2000 fo­rintot fizet az egyik kooperáló nagyüzem igazgatójának és ezenkívül még másik három műszaki tanácsadónak 1000 fo­rinton felüli különböző össze­geket a segítségükért, aminek ugyan a hatása még nem na­gyon mutatkozik, mert a Mo­ped sorozatgyártást még min­dig nem tudták teljes mérték­ben megoldani. Ezeket a példákat lehetne sorolni, amely üzemeink több­ségében megtalálható és talán még ennél nagyobb számban mutatkozik a különböző, sza­bálytalanul kifizetett célpré­miumok kisebb-nagyobb ösz- szege. A nagyobb gépjavító vállalatok valósággal zsarol­ják a kisebb üzemeket, ha va­lami terven felüli gép meg­javításáról van szó. Remélhe­tőleg azonban az üzemi taná­csok egyre javuló munkája előbb-utóbb véget vet a visz- szaéléseknek, s tovább szilár­dul a bérfegyelem a megye üzemeiben, s nem fordulnak elő a most még meglevő hibák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents