Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-30 / 108. szám
4 NEFOJSAO 1958. május 30., petitek 10 éves az egri Pedagógiai Főiskola NÉPI DEMOKRATIKUS rendünknek legfontosabb vívmánya a köznevelés terén az általános iskola. A szocializmus építése nem lenne teljes a kulturális forradalom diadalra juttatása nélkül. Az általános iskola ezen belül úgy töltötte be hivatását, hogy megtörte a volt uralkodóosztályok művelődési monopóliumát, általánossá tette a köz- műveltséget, és segített lerakni hazánkban az egységes szocialista világnézet alapjait. A szocialista állam tervszerű kultúrpolitikájához elengedhetetlenül szükség volt az iskolák államosítására. Ez biztosította az egész iskolaügy egységes irányítását és a tantervben a tudományos ismeretek maradéktalan érvényreju- tását. 10 esztendeje annak, hogy hazánkban az iskola végre igazán a népé lett, és minden vonatkozásban a nép érdekeit szolgálja. Azóta Olyan fejlődésnek lehettünk tanúi, amire példát egész történelmünkben nem találunk. Az általános iskolák megteremtésével és az államosítással új tanárképző intézmények váltak szükségessé. Így kezdték meg munkájukat 10 évvel ezelőtt a pedagógiai főiskolák Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden. (A debreceni főiskola került át egy év múlva Egerbe.) A pedagógiai főiskolák feladata, hogy szaktanárokat képezzenek az általános iskola felső tagozatai számára a nappali és a levelező tagozaton. Az új tanárképző intézmények a népi demokrácia alkotásai, szovjet tapasztalatok fel- használásával. Már az új társadalmi rend alapján jönnek létre, és nem köti őket a múlt. Ezért van az, hogy mi már 1948-ban bevezettük a marxizmus—leninizmus rendszeres oktatását, szervezetileg pedig az egyszemélyes felelős veze- . tés elve érvényesült nálunk kezdettől fogva. A többi ma- úBns|yar felsőoktatási intézmény ezeket a vívmányokat, csak később valósította meg. A főiskolák 10 esztendeje része legújabbkori történelmünknek, osztályosa népköz- társaságunk küzdelmeinek és eredményeinek. Bátran elmondhatjuk, hogy a főiskolák működése nélkül elképzelhetetlen lett volna az általános iskolák rendszerének kiépítése. — Nem lehet most feladatunk, hogy felvázoljuk a főiskolák történetét. A megalapítás 10 éves évfordulója mégis arra késztet, hogy mint az általános iskolai tanárképzés régi munkása, szóljak a múltról a jelen és a jövő számára. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK és tanterveink tükrözik köznevelésünk fejlődésének erényeit, de az itt-ott megmutatkozó hibákat is. Hároméves képzési idővel kezdettük el, de már 1951-ben, a szakemberszükséglet növekedésének megfelelően, két év alatt kezd- tünk tanárokat képezni. Mikor az iskolák feltöltődtek nevelőkkel, 1954-ben újra visszatértünk, de most már saját tapasztalatainkon okulva, lényegesen magasabb szinten, a hároméves képzéshez. Eleinte hallgatóink két szaktárgyuk mellé még egy harmadikat is felvehettek. Volt olyan idő viszont, amikor azt képzeltük hogy egyszakos tanárokkal szolgáljuk legjobban iskoláink ügyét. Ez téves elképzelésnek bizonyult. Ma kétszakos képzés folyik nálunk, de sok jel arra mutat, hogy az eredeti kiindulásunk volt a helyes, a kisiskolák szükségleteinek a legmegfelelőbb. A népgazdaság tervezésében létrejött aránytalanságok 1951 után a mi életünkben is éreztették káros hatásukat, és átmeneti nehézségeket okoztak. 1953-ban a tantestület létszámát 55-ről felfuttattuk 90-re, de 1954-ben már 30 munkatársunkat más intézményekhez kellett áthelyeznünk. 1954 őszén zuhanásszerűen visszaesett a beiskolázási keretszám mert féltünk, hogy a kelleténél több tanárt bocsátunk ki, írta: Dr. NÉMEDI LAJOS Az utóbbi években, csak úgy, mint a népgazdaságunkban, helyreállt a kísérletezések után a normális egyensúly. A viszonylag rövid képzési idő és az általános iskola egyre fokozódó követelményei arra késztettek bennünket, hogy a legmodernebb tudományos anyagot a leggondosabb pedagógiai munkával, válogassuk ki az egyes tantárgyak programjai számára. Az adott időkeretben igyekeztünk megfelelő gyakorlati képzésben is részesíteni hallgatóinkat. E tekintetben helyesnek bizonyult az az intézkedés, mely a gyakorlati képzés műhelyeit, a gyakorló általános iskolákat, szervezetileg is szorosan a főiskolákhoz kapcsolta. — Pedagógiai oktatásunk talán a legjobban tükrözte az elmúlt 10 év harcait a szocialista magyar pedagógiáért. A kezdet kezdetén a burzsoá pedagógia kártevése ellen kellett küzdeni, 1950 után a dogmatizmus- ba való merevülés tünetei mutatkoztak. A jelenben pedig arra törekszünk, hogy a revi- zionizmus megnyilvánulásai ellen küzdünk, dogmatizmus- tól mentesen, és keressük a szovjet tapasztalatok helyes felhasználásával a szocialista embernevelés legjobb útjait. 1952-től kezdve rendszeressé vált a tanári testület tudományos munkája, s ebbe azok a fiatal oktatók is bekapcsalód- tak, akik saját tanítványaink sorából kerültek az oktatói karba. Az általános iskolával való eleven kapcsolatot jelenti tanárok pedagógiai, módszertani és tankönyvírói tevékenysége. Társadalmi munkát tömegszervezetekben fejtettünk és fejtünk ki. FÖ FELADATUNK a színvonalas szakemberképzés mellett mindenkor a nevelés volt, hogy hallgatóink politikai, világnézeti és erkölcsi tekintetben szilárdan álljanak a lábukon, és odaadó, munkásai legyenek a falvak és városok kulturális életének. — Mindenki jól emlékszik még a fel- szabadulást követő évek nagy lendületére. Hallgatóink között akkor sok jó ifjúsági vezető akadt, szívesen kapcsolódtak bele a mozgalmi munkába. A szakérettségizettek új színt és erőt jelentettek, a vérükben magukkal hozták a fizikai munka megbecsülését és a’z élet tapasztalatait. Voltak olyan évek, amikor a hallgatóságnak csaknem 30 százaléka párttag volt. 1952 körül hanyatlás következett be. Párthatározat állapította meg, hogy a főiskolás ifjúság politikai fejlődése és magatartása nem tartott lépést az országos fejlődéssel. Csökkent soraikban a közügyek iránti érdeklődés. Megmutatkoztak a fásultságnak, bizonyosfokú cinizmusnak a jelei, erősödött a burzsoá nacionalizmus és az idealista világnézet befolyása. Az országos politikában 1953 után megmutatkozó ingadozások nem tévesztették el hatásukat a főiskolák nevelőmunkájában sem. Bizonyos fokú liberalizmus és bizonytalankodás ütötte fel a fejét. Az 1955. márciusi párthatározat útmutatásai nyomán igyekeztünk sorainkat újra rendezni, és felléptünk a jobboldali nézetek terjedése, az elvtelenség és a perspektívátlanság ellen. Meg kell azonban mondanom hogy korántsem teljes sikerrel. Ilyen körülmények között á XX. kongresszus hatása az elferdítő interpretálás miatt nem volt teljes értékében kihasználható. Országos méretekben elkezdődött az ellen- forradalom ideológiai előkészítése. Az Irodalmi Újság uszító cikkei, a népi demokrácia eredményeinek lekicsinylése, sőt tagadása, megzavarták az ifjúság egy részének gondolkodását. A tanári testület tényleges befolyása az ifjúság egyes köreire állandóan csökkent. Az éveken át kitűnő munkát végzett DISZ- szervezet alól kicsúszott a talaj, és az ifjúság nem jelentéktelen tömegei a sokaknál kétségbe nem vonható jószándék ellenére is belesodródtak átmenetileg az ellenforradalomba. SIKERÜLT-E ILYEN körülmények között a tíz év alatt megfelelni feladatainknak? A kérdésre gondos mérlegelés után nem adhatunk egy szóval summás választ. Az bizonyos, hogy a párt útmutatásai nyomán igyekeztünk a szocialista szakember-képzés követelményeinek megfelelni, és sok száz jól képzett és a népi demokráciához hű nevelőt adtunk az általános iskoláknak. Hallgatóink soraiból került ki miniszterhelyettes, a tudományok kandidátusa, pártfőiskolai tanár, minisztériumi tisztviselő, országos tömegszervezeti vezető, kerültek ki oktatási osztályvezetők, iskolaigazgatók, kultúrotthon-vezetők, de kerültek ki jó pártmunkások is. — Voltak viszont olyanok is — nem kis számban —, akiket nem tudtunk átformálni, vagy akiket gyenge szakmai képzettséggel indítottunk útnak. Most, midőn a 10 éves évfordulón egy pillanatra megállunk, és visszatekintünk a megtett útra, mégis egyforma szeretettel fordulunk minden volt tanítványunk felé, és eredményes, jó munkát kívánunk nekik. Az ország jelenlegi három pedagógiái "főiskolája" (Eger, Pécs, Szeged) testvéri egyetértésben dolgozik a közös célok érdekében. Mindegyik főiskolának vannak erősségei és gyengéi. Hadd említsük meg itt, hogy néhány fontos kezdeményezéssel mi, egriek, jártunk elől. 1951-ben mi rendeztünk először Főiskolai Napokat, 1955-ben mi adtuk ki az első Pedagógiai Főiskolai Évkönyvet, é® 1956-ban az őr- szágban elsőnek valósítottuk meg a küldöttségcserét a je- leci Pedagógiai Főiskolával. A főiskola fennállásának 10 éves évfordulóján komolyan számot kell vetnünk eredményeinkkel, de hibáinkkal is. Az ellenforradalom súlyosan megleckéztetett bennünket és — bár nagy áron — nem lebecsülhető tanulságokkal szolgált. A jövőben arra kell törekednünk, hogy eredményeinket gazdagítsuk, hibáinkat pedig levetkezzük. ŰJ FELADATOK ÁLLNAK előttünk a szocialista szakember-képzés, általában a kulturális forradalom terén. Ezeknek akkor tudunk megfelelni, ha minden tárgy oktatását, a tudományos és pedagógiai munkát és nevelésünket egyaránt a marxizmus— leninizmus szelleme hatja át. A tanári kar, a pártszervezetek, a KISZ-szervezet és a pedagógus szakszervezet egyetértése és egyesített ereje az egyedüli biztosíték arra, hogy 10 esztendőt megért intézményünk a jövőben még jobban meg tud felelni hivatásának, mint eddig. ——------------» 19 58. május 30., péntek: 1778-ban halt meg F. Voltaire iró és bölcselő. 1923-ban alakult meg a Burját Mongol Autonóm SZSZK. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton PETRONELLA ti *nst — NAGY SIKERREL mutatta be a gyöngyösi Ili. számú iskola színjátszó csoportja 28-án és 29-én a „Bűvös táska" című meseoperettet. — 1957. ÉVI idegenforgalmi évadban nem kevesebb, mint 150 ezer idegen fordult meg Egerben. Ezek közül 5000 külföldi állampolgár volt. Az idén még nagyobb idegenforgalomra számítanak a városban. — VASÁRNAP TARTJA végleges vezetőségválasztó taggyűlését a gyöngyösi Spartacus Sport Klub, délelőtt 9 órakor a kultúrházban. — NAGYKÖKÉNYESEN a napokban átadják rendeltetésének az átalakított négytantermes iskolát. — GYÖNGYÖSPATÄN a községfejlesztési terv keretében két autóbuszváró helyiséget és egy hidat építenek június hónapban. — AZ EGRI POSTA dolgozói a jövő hfaiapban Balatonalmádiban nyári szabadságukat töltik a visszakapott régi postás üdülőben. — KARÄCSONDON ebben az évben közel kétezer méteres járdát építettek a községfejlesztési alapból. Az árokásást és a járda alapjait a lakosság társadalmi munkával készítette. — CSÁNY KÖZSÉG tízéves községfejlesztési tervét beszélték meg a legutóbbi tanácsülésen. A gyűlés igen élénk volt. A kérdésekre Nyári Sándor, a hatvani járási tanács ipari osztályának vezetője válaszolt. Csökk ént az üzemanyag felhasználás az egri AKÖV-nél Az Egri Autóközlekedési Vállalat dolgozói is csatlakoztak az országos takarékossági mozgalomhoz, s már május első két dekádjában számottevő eredményeket értek el. A vállalat anyagfelhasz nálását 7.5 százalékKal csökkentették, mellyel több mint 8000 forint megtakarítást értek el. A vállalat anyagfelhasználását 7.5 százalékkal csökkentették, mellyel több mint 8000 forint megtakarítást értek el. A gépkocsivezetők közül Zs. Nagy István, Nagy Róbert, Nagy József tűntek ki. A vállalatnál május első két dekád jában öt százalékkal csökkentették az üzemanyag-fogyasztást, ezzel is több mint 5000 forintot takarítottak meg. Járási tűzoltóversenyt rendeztek Atkáron. A felnőtt versenyszámokban 16 község Önkéntes Tűzoltó Testületé, az ifjúsági, illetve úttörő tűzoltóversenybe öt község nevezett be. A verseny elméleti vizsgával kezdődött, majd a gyakorlati bemutatót a községi sportpályán tartották. A részvevők teljes felkészültséggel mentek a versenyre. A gyakorlati bemutató után került sor az eredményhirdetésre, majd a díjkiosztásra. A díjak között értékes tárgyakat osztottak ki, többek között férfi kerékpárt, rádiót, röplabdafelszerelést, egyéb kisebb díjat és oklevelet kaptak a nyertesek. A járási alosztály parancsnokság Gyöngyöstarján, Halmajugra, Visonta, Karácsond és Do- moszló község tűzoltó testület parancsnokait 200—200 forint pénzjutalomban részesítette eredményes munkájukért. Utána közös Előadói gárdát szervezett a gyöngyösi Népfront-bizottság A gyöngyösi járási hazafias népfrontbizottság a legutóbbi bizottsági ülésen elhatározta, hogy 0 bizottság valamennyi tagját ellátja munkával. Egy állandó előadói tömeggárdát alakít ki, akik az előadásokon kívül patronálják az egyes községi népfrontbizottságokat és részt vesznek a községi tanácsok munkájában a munkatervek, ünnepségek és rendezvények előkészítésénél. Jelenleg 30 előadó van a járásban, s így valamennyi községnek van egy patronálója. A mostani pedagógus napot is részint ezeknek az előadóknak a bevonásával rendezik meg a járásban. — GYÖNGYÖSÖN, az északi városrészen 120 000 forintos költséggel kettős orvosi rendelő épül a városi tanács egészségügyi osztályának beruházási keretéből. vettek részt, — írja levelében Bakos László Atkárról. Szihalomról Joó Sándor KISZ-titkár küldött levelet, melyben megírja, hogy a községben levő kenyérgyár látja el kenyérrel a község lakóit, illetve csak látná ’ el. Sajnos, nem ritka eset, hogy nincs kenyér a boltban. Eddig egy lovaskocsi hordta a gyárból a kenyeret, most egy autó, ami bizony mindig későn érkezik, sokszor délután 2 órakor, sőt olyan is lehetséges, hogy egyáltalán nem is hoznak kenyeret. Most, amikor a nagy nyári munka sürgeti az embereket, most kell órákig várakozni a kenyérbolt előtt, várni, hogy mikor érkezik a kenyér. ★ A kiskörei általános iskola Egerben volt kirándulni. Ebből az alkalomból az iskolások dolgozatot írtak élményeikről, „Egri kirándulás” címmel, — írja Marton Zoltán ebéden | Kisköréről. Hatvan város anyakönvvébö! Születtek: Tóth András, Karcagi Katalin, Farkas Piroska. Kovács Gábor, Rapi Mária, Kovács Andor, Kemmenda Tibor, Szőlősi Mária, Habány László, Dudás Erzsébet, Burik Sándor, Czifrik János, Horváth Piroska, Bakos Róbert. Házasságot kötöttek: Tóth István—Kiss Borbála, Halem Lajos Menyhéi^,—Balogh Ilona, Kis Pál János—Tóth Mária Terézia, Karácsony Sándor—Nagy Margit Erzsébet, Fazekas János—Laczik Margit, Baranyl Ferenc—Vargha Katalin, Sebestény Géza Márton— Kovács Terézia Veronika, Balogh Lajos—Horváth Mária, Basa István László—Kókai Ilona Erzsébet. EGRI MUNKÁSOTTHON Láz EGRI VÖRÖS CSILLAG Ember született EGRI BftÖDY Bakaruhában EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Trapéz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Több mint gyanú GYÖNGYÖSI PUSKIN Négy lépés a fellegekbe HATVANI VÖRÖS CSILLAG Becsületrablók HATVANI KOSSUTH Till Ulenspiegel FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVÁSARA Nincs előadás HEVES Nincs előadás műsora i Egerben este fél 8 órakor: Ármány és szerelem (Vörösmarty-bérlet) Az egri főiskolai napok mai műsora A Pedagógiai Főiskola földszint 19-es termében délután 17 órakor dr. Bakos József; Comenius és a népművelés címmel tart előadást, amely egyben a főiskola népművelési szakkollégiumának záró előadása is lesz. Körmendi Károly: 19 órakor a földszint 9-es számú teremben „Gondolatok a politechnikai képzés bevezetésére az általános- és középiskolákban” címmel tart előadást. Párhuzamos tervezés — Jóska fiam, kérdezd meg a tervező irodában, hogy díszterem jön-e ide, vagy éléskamra? ,Még néhány hét és megsülünk ... Amikor találkoztam vele, úgy szuszogott, mint egy halni készülő víziló. Éppen, hogy csak vonszolta magát a nagy melegben és szemmelláthatóan nagyon szenvedett. Az arca veríték-tengerben úszott, szeme úgy révedezett előre, mintha az átforrósodott járda fölött valami szép lidérc lejtett volna csábtáncot. — No, nézd csak, a Kupics kartárs! — szóltam rá. — Hogy van, hogy van? Kupics összerezzent, majd bánatosan nekidőlt egy hirdetőoszlopnak és bágyadtan suttogta: — Hát lehet ilyent kérdezni? Mondja, — lehet? Vagy. maga nem tudja, hogy végünk van? Szúrósan nézett rám, majd folytatta: — Talán nem hallotta, hogy a föld napról napra közeledik a naphoz? Még néhány hét és megsülünk. Érti? Megsülünk, mint a vasárnapi tyúk a tepsiben Szép, ropogós-pirosra... Hangja most egészen sírásra vált: — Nem érzi, hogy fokozódik a hőség?... Azzal olyan rezig- náltan távozott, mint aki máris a tepsiben érzi magát, fokhagymával körülspékelve. Arra gondoltam, hogy valóban nem ártana neki, mondjuk egy hét a Martin-kemence mellett, mert Kupics volt az, aki koratavasszal azzal szédítette az embereket, hogy előbb-utóbb jégcsappá változunk, mert kihűl a föld és a nagy esőzések idején kinyilatkoztatta az új özönvizet. Még arra is felbiztatott néhány balekot, hogy kezdjenek hozzá egy bárka építéséhez... És most azon töröm a fejem: vajon mit mond Kupics a jó, langyos eső után, amikor eltűnik a por, a hőség, mély tónust kap a fák, a bokrok, a mezők zöldje, a nap vidáman ragyog az égen és senki sem sül meg, mint a vasárnapi tyúk a tepsiben. Vajon erre, az eszményi, szép időre mit fog mondani ez a Kupics? (-dg)