Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-30 / 108. szám

2 NÉPÜJSAG 1958. május 30., péntek A revizionizmus korunk nemzetközi munkásmozgalmának főveszélye Az elmúlt idők során a Szovjetunió és valamennyi népi demokratikus ország ko­moly sikereket ért el a szo­cialista építés területén. Ezzel együtt erősödött a nemzetközi kommunista mozgalom is. Ugyanakkor azonban fokozód­tak a revizionisták marxiz­mus-ellenes támadásai, ame­lyek leginkább a filozófiai és a politikai gazdaságtan terü­letén mutatkoztak. A nemzetközi revizionizmus nem egységes, habár a jobb­oldali szocialisták revizionista eszméi csak nagyon kevéssé térnek el a kapitalista orszá­gok kommunista pártjaiban, valamint a népi demokrati­kus országok kommunista és munkáspártjaiban meglevő re­vizionista nézetektől. Hiszen valamennyien a burzsoá ideo­lógia szószólói a munkásosz­tály soraiban. A revizionisták kezdettől fogva a marxizmus kija­vítását és kiegészítését, egyes tételeinek módosí­tását (revízióját) követe­lik. Jelenleg azonban sokan kö­zülük már azt hirdetik, hogy a marxizmus túlélte önmagát és nem felel meg a jelenkor követelményeinek. Nézeteik hangoztatása közben azonban az „alkotó” marxizmus és a szocializmus védelmezőinek álarcát öltik fel. Ugyanakkor pedig a „túlélt marxista dog­mák” közé olyan alapvető marxi—lenini megállapításokat sorolnak, mint az osztály­harcról, a munkásosztály tör* ténelmi szerepéről, a prole­tárdiktatúráról, a marxista párt vezető szerepéről, a pro- letárintemacionalizmusról, a szocializmus felépítésének -kö­zös törvényszerűségeiről szóló tanítások. A revizionisták ezen az alapon tagadják az SZKP-nak a szocializmus épí­tése közben szerzett tapaszta­latai nemzetközi jelentőségét, s az úgynevezett „nemzeti kommunizmus” jelszavait pu- fogtatják. A marxizmus—leninizmus természetesen nem tagad­ja, hogy az egyes orszá­gok sajátos formák ki­alakításával valósítják meg a kapitalizmusból a szocializmusba való átme­netet. Ezt a Kínai Népköztársaság és néhány más ország tapasz­talata is igazolja. Hangsúlyoz­nunk kell azonban hogy a fenti átmenet közös tör­vényszerűség ei minden esetben valamennyi szocializmust épí­tő ország életében megmu­tatkoznak. A kommunista és munkás­pártok revizionizmus ellen: harcának egyik alapvető kér­dését a jelenlegi kapitalizmus természetéről és fejlődésének jellegéről alkotott elképzelé­Irta: B. Bobrovszkij sek képezik. A marxizmus—le­ninizmus azt tanítja, hogy az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb monopolisztikus szakasza, amikor is tovább élesednek a kapitalizmus el­lentmondásai, erősödik a dol­gozók kizsákmányolása, rend­kívüli mértéiben fokozódik az osztályharc, amely a szoci­alista forradalommal és a proletárdiktatúra megteremté­sével végződig. A revizionisták elferdítik a marxizmust, amikor azt hirde­tik, hogy a kapitalista terme­lés mozgató rúgója lassanként nem a haszon, hanem a dol­gozók jólétéről való gondos­kodás lesz. Ebből következik a „népi”, „szabályozható", „irányítható” kapitalizmus el­mélete amelyben eltűnnek az osztályhatárok, a burzsoá ál­lam osztályfelettivé válik és kisebb reformok útján fokoza­tosan „kialakul” a szocializ­mus. A fenti következtetések azt mutatják, hogy a revizionis­ták teljesen szakítanak a marxizmussal és nyíl­tan a burzsoázia érdekeit vé­delmezik. Mi a revizionizmus szociális, gazdasági bázisa? A revizionizmus első táma­sza a munkásarisztokrácia, amely a monopóliumok extra­profitjából tartja fenn magát. Másodsorban, a revizionisták saját érdekeik szerint magya­rázzák a kapitalista termelés háború utáni nökedéseinek egyes tényeit. Ezzel kapcso­latban újból felélesztik „a kapitalizmus örök felvirágzá­sának” elméletét, habár az Egyesült Államokban lezajló gazdasági válság világosan bebizonyítja, hogy a fenti megállapítás minden reális alapot nélkülöz. Harmadszor: világgá kürtölik, hogy egy egész sor kapitalista országban a munkásosztály megfeszített harcának eredményeként emelkedtek a munkabérek, amelyek a háború idején na­gyon mélyre süllyedtek és sok helyen még mindig nem érték el a háború előtti színvonalat. Negyedszer: a munkásosztály az utóbbi évek során kisbur- zsoá elemekkel (elszegénye­dett parasztgazdák, kiskeres­kedők stb.) bővült, ötödször: a revizionizmust segíti a ka­pitalista országok hatalmas ideológiai gépezete és a nem­zetközi imperializmus minden befolyása. Nemrégiben a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége VIT kongresszusán megtárgyalták a JKSZ programtervezetét. A program egész sor marxista- leninista megállapítást, s né­hány helyes általánosító kité­telt tartalmaz. Azokban a fejezetekben azonban, amelyek a világ kommunista és munkás­mozgalmának vizsgálatá­val, valamint néhány elvi kérdéssel foglalkoznak, megfigyelhető az az irány­zat, hogy szembehelyez­kedjenek a kommunista- és munkáspártok moszk­vai tanácskozásán közö­sen kialakított egységes marxista—leninista állás­ponttal. A programban például egyál­talán nem használják a „szo­cialista világrendszer” fogal­mat és a két táborról szóló megállapítást a mesterkélt „két katonai, politikai blokk” kifejezéssel helyettesítik. Helytelenül összegezik a nemzetközi feszültség okait, megpróbálják kisebbíteni a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja tapaszta­latainak jelentőségét a szocia­lizmus építésében és kidom­borítják a jugoszláv tapaszta­latokat. A program összeállí­tóinak véleménye szerint a proletárinternacionalizmus lé­nyege mindössze a szocialista építés útjára lépő népek egyenjogúságában és a kölcsö­nös be nem avatkozásban rej­lik és meg sem említik a szo­cialista népek barátságának, együttműködésének és kölcsö­nös segélynyújtásának jelen­tőségét. A Jugoszláv Kommunistád Szövetsége programjában szá­mos olyan meghatározást ta­lálhatunk, amelyek ellentmon­danak a moszkvai nyilatko­zatnak és a békekiáltványnai, a komunista- és munkáspár­tok egységének gyengítését szolgálják és éket akarnak verni a szocialista országom közé. Csak ezzel magyaráz­hatjuk, hogy a burzsoá sajtó már a megjelenés pillanatá­ban égig magasztalta ezt a programot. A szocialista országok, valamint az egész nem­zetközi kommunista- és munkásmozgalom össze- forrottságának legfonto­sabb előfeltétele a prole­tárinternacionalizmus marxi-lenini elveinek kö­vetkezetes betartása. Ezért határozott harcot kell indítani a revizionisták és a renegát marxisták ellen, aki): munkásérdekeket elárulva ar­ra a szégyenteljes feladatra vállalkoztak, hogy mentegetni próbálják a kapitalizmus egy­re inkább összeomló épületét. A marxizmus—leninizmus al­kotó eszméi eltávolítják út­jukból a revizionistákat, a dogmatikusokat és a szektá- sokat, s embermilliók vezér­csillagává válnak az imperia­lista uralom elleni harcban. Nincs messze az az idő, ami­kor a marxizmus zászlaja alatt az egész emberiség „egyszívű” tömegként halad a jövő, a kommunizmus felé. QjöJJj'afZők Akácos út Pedagógusok Döntő órák Parisában A Köztársaság elnöke De Gaulle tábornokot bízza meg a kormányalakítással — De Gaulle máris Párissba utazott — René Coty, a Francia Köz­társaság elnöke, üzenetet inté­zett a Nemzetgyűléshez és ab­ban bejelentette, hogy De Gaulle tábornokot bízza meg a kormányalakítással. Kérte a tábornokot, keresse őt fel tár­gyalások végett. Bejelentésé­hez hozzáfűzte, hogy üzeneté­nek nemzetgyűlési fogadtatása alapján vonja majd le a szük­séges következtetéseket. Most a polgárháború szaka­dékénak a szélén vagyunk, az emberek mindkét oldalon, úgylátszik, testvérgyilkos há­borúra készek — mondotta Coty elnök üzenetében. — Olyan nemzet vagyunk, ahol hatalmát vesztheti a jog? Bár­ki legyen is az ideiglenes győztes, mi maradna a kímé­letlen harc után? Mi maradna a mi Franciaországunkból? Nemzeti egység nem támadhat az anarchiából, — folytatta —, csak a törvény tiszteletbentar- tásával valósítható meg. Most természetesen nincs szó több személy jelöléséről. A döntés, amelyet vállalnunk kell, súlyos következmények­kel terhes, rendkívül nagy fe­lelősséget kíván tőlem. Coty elnök hangsúlyozta, hogy a nemzet és a Köztársa­ság eme nagy veszélyében a franciák legjobbjához fordul, ahhoz az emberhez, aki törté­nelmünk legsötétebb esztende­jében vezetett bennünket a szabadság visszahódítására és amikor maga mögött tudta az egész nemzetet, megvetette a diktátorságot, hogy helyreál­lítsa a Köztársaságot. — Most milyen feltételekkel lesz hajlandó vállalni a hata­lommal járó óriási felelőssé­gen Vajon ezek a feltételek lehetővé teszik-e, hogy számít­hat a beiktatáshoz szükséges többségre? A Köztársaság elnöke felso­rakoztatta az érveket De Gaul­le tábornok mellett, majd fel­kérte, hogy tárgyaljon vele, s vizsgálja meg vele együtt, hogy törvényes keretek között hogyan tudnának kormányt alakítani. „Azután lelkiismeretem sze­rint meghozom a döntést, amely reám hárul — mondot­ta. — Ha a kísérletem kudar­De Gaull Vincent Am PÁRIZS (AFP): De Gaulle tábornok Vincent Auriol volt köztársasági elnök levelére csütörtökön küldött válaszá­ban egyebek között ezeket ír­ja: „A nemzeti képviselet részé­ről határozott ellenállásba üt­közöm. Másrészt Algériában és a hadseregben a kedélyálla­potok olyanok, hogy kormány­Palmiro Togliatti nyilatkozata az olasz parlamenti választások eredményeiről ROMA (TASZSZ): Az Unita című lap közölte Palmiro Tog­liattinak, az Olasz Kommunis­ta Párt főtitkárának nyilatko­zatát az olasz parlamenti vá­lasztásokról. Togliatti a többi között a következőket állapít­ja meg: A május 25-26-i választá­sok eredménye — mindenek­előtt a kommunista párt nagy győzelme. Ismét bebizonyosodott, hogy olyan nemzeti és népi erő va­gyunk, amelynek még gyö­kerei vannak a munkásosz­tályban, a paraszti tömegek­ben, a lakosság középrétegei­ben. Felénk fordultak a nép reményei és törekvései, ösz- szeomlottak minden rendű és rangú renegátoknak, árulók­nak, a reakció fizetett ügynö­keinek aljas kísérletei. A párt összeforrottsága, harci szelleme, egysége, si­kerrel állta ki a népszavazás próbáját és még jobban meg­erősödve került ki belőle. Egy olyan időszakban — folytatta Togliatti —, amikor a kapitalista Európa fölött — Franciaországtól kezdve — fe­nyegető felhők tornyosulnak, az Olasz Kommunista Párt választási sikere biztosíték ar­ra, hogy országunkban van egy nagy élenjáró politikai tö­megszervezet, amellyel min­denkinek számolnia kell és amely éberen őrködik a de­mokratikus és a parlamenti szabadságjogok, valamint a béke fölött. A választások — hangsúlyoz­ta Togliatti — elsősorban a kö­vetkezőket bizonyították: a kommunisták nélkül, vagy a kommunisták ellen nem lehet megvalósítani országunk poli­tikai és társadalmi megújulá­sát. (MTI) Heves utcai harcok a libanoni BEIRUT (MTI) Mint a Reuter jelenti, Beirut utcáin heves tűzharcban csaptak össze a hadsereg katonái a fel­kelőkkel. A hadsereg páncélo­sokat vetett be a felkelők el­len. A tüzelés körülbelül 3 óráig folytatódott, azután ismét csend borult a városra, amely­ben szigorú kimenési tilalom van érvényben. A kimenési tilalom feloldá­sa után. reggel ötkor több rob­banás hallatszott a csata szín­fővárosban helyén, majd ismét lövöldözés kezdődött. Újból páncélosok siettek a városnegyedbe, ahol a felkelők a szűk utcákban és házakban elbarrikádozták magukat. A Reuter szerint ez volt a jelenlegi válságban a legna­gyobb csata, amelyet a felke­lők a fővárosban vívtak a kor­mánycsapatokkal. A csata le­folyásáról és a veszteségekről eddig semmit sem közöltek, a szórványos lövöldözés folyta­tódik. A TASZSZ a varsói szerződés tagállamainak moszkvai értekezletével kapcsolatos angol küliigyminisztériumi sajtóértekezletéről £/jyenkor a legszebb. A virágos fák olyanok, mint mesebeli óriások itt felejtett hatalmas csokrai. A tömött akácfürtök kö­zül üde zölden hajolnak ki az összetett leve­lek, hogy magukba szívhassák a nap arany­ló sugarait. Az ezernyi fehér akácvirág dús fürtökben néz le az útra. Láthatatlan illat- cseppekkel leheli tele a levegőt. Milyen jó az ilyen úton munkába menni, milyen jó az ilyen úton a munkából haza­felé ballagni... Az összeboruló lombok közül leszűrődik hozzánk a méhzümmögés, s mint halk, simogató zene kisér bennünket végig az akácos úton. Akácfa. Magyarfának is nevezik. Alföl­dünknek legjobban ismert és elterjedt fája. Gyorsan nő. Megköti a futóhomokot, de a vízmosások, omló hegyoldalak talaját is. Nehéz, kemény, ruganyos és tartós fája ki­tűnő szerszám- és jó tüzelőfa. Az akácméz a legkedveltebb mézfajta, 70—75 százalék cuk­rot tartalmaz. Az akácfa haszna tehát felbecsülhetetlen. Milyen jó lenne, ha városunk utcáinak fásí­tásában nagyobb szerepet kapna. Több len­ne az akácos út, vele szebb és gazdagabb a város. /jevél érkezett Szegedről. A Tanítókép­'D*~- ző gyakorló iskolájának tanulói a vizsgák után három napra táboroznak Eger­ben. Első nap megnézik a várost. Második nap Szilvásváradra kirándulnak. Harmadik nap pedig Lillafüredet szeretnék megtekinteni. Milyen egyszerű ez így és mégis mennyi minden van mögötte... A hónapok óta tartó lázas készülődés a nagy útra, a fo­rintoknak az összerakása, az „Egri csilla­gok” elolvasása, a földrajzi tanulmányokban való elmélyülés, a sok „hogy lesz, mi lesz?” milyen hatalmas gazdagsága az igazi haza­szeretethez való eljutásnak! Végigutazni a Duna-Tiszaközét, meglátogatni a Mátra kék­lő hegykoszorúját, közelről csodálni a Bükk- hegység kitáruló völgyeit, rengeteg erdőit, barangolni a városban, amelynek történel­mi levegője annyira forró, milyen szép, mi­lyen mély emléke marad az alföldi gyer­mekeknek ... S ennek a lázas készülődésnek, ennek az örömet, szépséget, tudást nyújtó nagy ki­rándulásnak a hátterében ott dolgoznak sze­rényen a nevelők: szerveznek, színdarabot rendeznek, lelkesítenek, ezernyi apróbb, na­gyobb akadályt elhárítanak, csakhogy kis tanítványaik megláthassák hazánk északi részének egyik legszebbb táját. Mennyi gondvállalás van ebben, mennyi szeretet a gyermek iránt! De szívesen te­szik, Pedagógusok, Hórvölgyi István A moszkvai értekezlet állt a figyelem középpontjában az angol külügyminisztérium szerdai sajtóértekezletén. Az angol és a külföldi lapok, va­lamint a hírügynökségek tudó­sítói egész sor kérdést tettek fel az angol külügyminiszté­rium szóvivőjének, hogy ho­gyan fogadta az angol kor­mány a moszkvai értekezlet határozatait. A szóvivő azon­ban kitért a világos válasz elől. Ámde, amit nem mon­dott el az angol külügyminisz­térium szóvivője, azt elmondta egyik-másik angol burzsoá propagandista. Igyekeznek el­Időjárásjelentés A hűvös óceáni légtömegek, amelyek már .napok óta uralmon vannak Nyugat-Európában, már elárasztották Lengyelországot, be nyomultak a Kárpát-medencébe és Jugoszláviába. Várható időjárás pénteken es­tig: Változó felhőzet, több helyen eső, zivatar. Helyenként élénk észak-északkeleti szél. Hűvös éj­szaka, a nappali hőmérséklet a Tiszántúlon kissé még csökken. Legmagasabb nappali hőmérsék­let pénteken: 30—23 fok között; ferdíteni a moszkvai értekez­let határozatainak értelmét, vagy csökkenteni a határoza­tok jelentőségét. így a londoni rádió diplomáciai megfigye­lője kijelentette, hogy a romá­niai szovjet csapatok kivonása „nem változtat Európában a fegyveres erők arányán”, hi­szen a Szovjetunió Romániá­val határos. A konzervatív Daily Express minden alap nélkül „fenyegetőzésnek” pro­li mongol parlamenti A mongol parlamenti kül­döttség Cs. Szurundzsab, a Mongol Népköztársaság nagy Népi Hurálja elnökének veze­tésével, csütörtökön budapesti vállalatokat látogatott meg. — Útjára elkísérte Kristóf Ist­ván, az Elnöki Tanács titkára is. A küldöttség először a Fém­áru- és' Szerszámgépgyárba, majd a budapesti sertésvágó- hídra látogatott el. A küldött­ség délután a Budapest Film­stúdióban megtekintette az bálja feltüntetni Hruscsovnak azt a kijelentését, hogy a var­sói szerződés tagállamai eset­leg megfelelő lépésekkel vála­szolnak, ha amerikai rakéta­támaszpontokat létesítenek Nyugat-Európában. Az effajta propagandafogá­sok mögött az az aggodalom rejlik, hogy a moszkvai érte­kezlet határozatai véglegesen kihúzzák a talajt a nemzet­közi enyhülés ellenzőinek lába alól. (MTI) küldöttség látogatásai Ezt láttam Mongóliában című színes magyar riportfilmet. 0 mongol parlamenti küldőnek Rónai Sándornál A mongol parlamenti kül­döttség csütörtökön beteg­ágyánál meglátogatta Rónai Sándort, az Országgyűlés gyó- gyulóban levő elnökét. A láto­gatásnál jelen volt Kristóf István, az Elnöki Tanács tit­kára. cot vall, s ez azt mutatja meg, hogy ilyen nehéz pillanatban tévedtem, feltétlenül és azon­nal levonom az elkerülhetetle­nül szükséges következtetése­ket.” Kijelentette, ebben az eset­ben jogkörét azonnal átru­házza a Nemzetgyűlés elnö­kére. A köztársasági elnök üzenetének meghallgatása ’ után a kommunista képvise­lők felállva elénekelték a Marseillaise-t, szocialista tár­saik csatlakoztak hozzá. A poujadeista képviselők is feálltak, hogy ők is elénekel­jék a nemzeti himnuszt, mi­közben a kommunisták tün­tettek ellenük és fasisztáknak nevezték őket. A többi kép­viselő az egész idő alatt csen­desen ülve maradt. Ezután felfüggesztették a Nemzetgyűlés ülését. e válasza riol leve lére alakítási javaslatom kudarca a korlátok ledöntését, sőt a parancsnokság elzüllését koc­káztathatja. Mivel nem tud­nék belenyugodni abba, hog a hatalmat más forrástól, mini, a néptől, vagy legalább is a nép képviselőitől vegyem át, attól tartok, esetleg az anar­chia vagy a polgárháború felé sodródunk!” (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents