Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-30 / 108. szám

Furcsa verseny AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 108. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. május 30., péntek Gyürüdzik a vita s ma már tapintatos neve is van: orvos kérdés. Más szóval, hogy az „orvosok” — és közben hozzáteszik, hogy ez nem általánosítás i — anyagiasak, a pénzt né- j zik és nem a beteget, és í nemcsak nézik, de el is vár- J ják. Gyürüdzik a vita, egy- 1 részt, mert az átlagember | számára az orvost ma is kicsit misztikus fátyol von­ja körül, s jólesik ezt a fátylat letépm> másrészt, mert valóban voltak és van­nak ilyen jelenségek. Vol­tak és vannak orvosok, akik sokkal inkább a pénz, mint szakmájuk szerelme­sei. De tény az is, hogy eb­ben a vitában — túl a reá­lis kifogásokon — nem ke­vés az emberi lelkekben majd mindig kimutatható intrikus szellem feltörése, s az eléggé soha nem bírál­ható merev általánosítási hajlam,. Ha közelebbről vizsgáljuk a panaszokat, rendre kiviláglik, hogy épp a panaszos tud felsorolni jónéhány olyan orvost, aki­re csak becsülettel tud em­lékezni, s csak a tisztelet hangján tud róla szólni. A, beteg ember kiszolgálta­tottnak érzi magát, s egyet­len példából kész azonnal és messzemenően általáno­sítani. Hozzájárult ehhez és elő­segítette ezt, hogy volta­képpen nincs is orvosi rendtartás, hogy voltakép­pen az illetékesek nem sza­bályozták á vitán kívül az orvosi munkáért, a sok évi fáradsággal megszerzett tu­dásért járó honorárium kérdését. Az orvostársadal­mon, az egészségügyi mi­nisztériumon belül most le­folyt, s még részben ma is folyó vitákban ezek a kér- lések is tisztázódnak és ninden bizonnyal meg- íyugtató megoldást is hoz­lak. Az elmúlt hetek és hóna- jck, amelyek váratlan gyor- tasággal dobták felszínre ;zt a problémát, bizonyos nértékig zavarólag hatot­tak az önzetlenül, becsüle­tesen dolgozó és nagy több­séget jelentő orvosokra. S 5Z semmiképpen sem he­lyes. Népi demokráciánk a legmesszebbmenőkig meg­becsüli a „gyógyító kézt”, igyekszik biztosítani mun­kájuk számára a megfelelő környezetet, továbbfejlődé­sük mindé” lehetőségét, munkájuk L,»{ossága ará­nyában a megfelelő anyagi jólétet. A párt és a kor­mány soha sem általánosí­tott, s mindenkor elítélte magukat az általánosítókat, A rövid időn belül meg­jelenő új orvosi rendtartás, — az etikai kérdések tisztá­zása — végleg pontot tesz párt és állami szinten a vita végére. Arra van szükség, hogy maguk az emberek is tegyenek pontot. Nincs szükségünk ilyesfajta belső szenzációkra, amelyeknek nincs is meg a kellő alap­juk és csak egyes társadal­mi rétegek szembeállításá­ra alkalmasak. Most nem szembenállásra, de összefo­gásra van szükség. A fele­lős szervek minden bizony­nyal eljárnak majd azokkal az orvosokkal szemben. — ha akadnak ilyenek —. akik megsértik a rendtartást, vétenek az orvosi etika el­len. A gyarmati országok béke harcosainak megsegítéséért A stockholmi béke világ- kongresszusra, hogy a gyar­mati országok békeharcosai is eljuthassanak, a magyarorszá­gi Béketanács különféle cím­letű bélyegeket adott ki. A gyöngyösi járási népfront­bizottság 2.065 forint értékű bélyeget kapott, amit a köz­ségi bizottságok már 90 száza­lékban értékesítettek. Ma: — REPREZENTATÍV es- ketési termet épít a gyöngyö­si tanács, a helyi fiók-város­háza nagyterméből, 20 000 fo­rintos beruházással. A REVIZIONIZMUS KORUNK NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALMÁNAK Fö VESZÉLYE ★ Dr. Némedi Lajos: 10 ÉVES AZ EGRI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA ★ Kovács Vendel: ÖSSZEBARÄTKOZTAM PITYUVAL ★ HÍREK — SPORT A Galyatetőn tartja tanácsülését a gyöngyösi járási tanács A gyöngyösi járási tanács a május 30-i tanácsülését a fes­tői környezetű Galyatetőn tartja. A tanácsülésen a köz­ségek vezetői, tanácstagjai megtárgyalják az idei mező­gazdasági munkák helyzetét és azok feladatait. Második napirendi rontként a Mátrá­ban levő üdülők helyzetét és ellátottságát beszélik meg. Teri István, az apci Fém- termia Vállalat egyik legjobb, . fiatal csoportvezetője. Még csak nyolc hónapja dolgozik ebben a szakmában, s jó mun­kájáért máris kinevezték cso­portvezetőnek. Mind szakmai­lag, mind elméletileg állandó­an képezi magát. Esténként szakmai tanfolyamokon vesz részt, amit munkájában hasz­nosít. A munkatársaival jó­viszonyban van, amiért meg is választották szakszervezeti bizalminak. Megrendezték a hagyományos lángos-sütő versenyt Németországban. A versenyen csak háziasszonyok vehettek részt. «V Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­töki ülésén Kádár János ál­lamminiszter beszámolt a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában részvevő országok kommunista és munkáspárt- iai képviselőinek moszkvai értekezletéről, valamint a varsói egyezményben részvevő országok politikai tanácskozó bizottságának moszkvai tár­gyalásáról. Ezután Dögéi Imre földmű­velésügyi miniszter számolt be a mezőgazdasági munkák ál­lásáról. A Minisztertanács határoza­tot hozott az 1956—1957. évi országos termelési versenyben legjobb eredményeket elért mezőgazdasági termelőszövet­kezetek kitüntetéséről és ju­talmazásáról. Az első helye­zést nyert termelőszövetkeze­tek közül hármat, a második és a harmadik helyezést elért termelőszövetkezetek közül ugyancsak hármat tüntetett ki a Minisztertanács vándorzász­lajával és a „kiváló termelő­szövetkezeti gazdaság” cím­mel. Ezenkívül a kitüntetett termelőszövetkezeteket egyen- kint 15 000 forinttól 100 000 fo­rintig terjedő pénzjutalomban részesítette a Minisztertanács. A kitüntetéseket és a pénz­jutalmakat június 8-án, a trak. toros nappal egybekötött járá­si ünnepségek alkalmával ad­ják át. Határozatot hozott a Minisz­tertanács az állami felvásárlás rendjének biztosításával kap­csolatos egyes kérdésekről. Er­re azért volt szükség, mert a felvásárlásban érdekelt állami és szövetkezeti szervek, válla­latok és intézmények több esetben nem tartották be a felvásárlásra vonatkozó jog­szabályok rendelkezéseit s ez utat nyitott a spekulációnak. A Minisztertanács határoza­tot hozott a párt- és állami funkcionáriusok továbbtanulá­sának elősegítéséről szóló ha­tározat kiegészítéséről, vala­mint a magyar-csehszlovák vámügyi együttműködési tár­gyalásokról. Hozzájárult a Mi­nisztertanács ahhoz, hogy a Tuniszban élő algériai mene­kültek megsegítésére 100 000 forint értékű — elsőrendű élel­miszerekből és szappanból ál­ló segélyt juttassanak el a Vö­röskereszt Társaságok Ligájá­nak közvetítésével. Ezenkívül folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) — A GYÖNGYÖSI Orczy- kastélyhoz tartozó nyolc ka- tasztrális hold tájjellegű park 50 000 forintos beruházással felújítást nyert. A jövőben ezt még további beruházásokkal szépítik. ‘ ★ — A7, EGRI Szilágyi Erzsé­bet leánygimnázium I. a. és I. d. osztályos tanulói az elmúlt napokban a helyi tangazdaság szőlőjében kötési munkálato­kat végeztek. Szovjet tupistac§oport Egerben f A megyénkbe ellátogatott harmincöt tagú, nagyobbrészt orvosokból, mérnökökből, pe­dagógusokból álló szovjet tu­ristacsoport szerdán megte­kintette a történelmi múltú megyeszékhelyt, Egert. A déli órákban kilátogatták a város országszerte ismert strandfür­dőjére, majd a Park Szálló­ban elfogyasztott ebéd után az állami pincegazdaság reprezen­tatív pincéjében megkóstolták a nagyhírű egri vörös, és fe­hér borokat. A városlátogatás nagy élmé­nye volt szovjet vendégeink­nek. Az élményt nemcsak a sok látnivaló adta, hanem az, hogy a látogatók között igen sok építészmérnök, tervező volt, akik szakmai szempont­ból is tudták értékelni a város nagyszámú műemlékét, szebb­nél szebb épületét. A látoga­tók egyike, Igor Fjodorovics Sirjatev meg is jegyezte: „Az egész város egyetlen felbecsül­hetetlen műemlék.’’ Különösen nagy hatással voltak vendégeinkre a Főszé­kesegyház és a Pedagógiai Fő­iskola. Mindkét helyen hosz- szabb időt töltöttek el. Nagyon megragadta figyelmüket a szé­kesegyház sok és páratlan szépségű freskója, valamint festményei. A Pedagógiai Fő­iskolán igen élénken érdek­lődtek a most folyó restaurá- ciós munkák iránt, s elismerő­leg nyilatkoztak arról, hogy a magyar állam nem kevesebb, mint kétmillió forintot költ ezekre a munkákra. A turistacsoport megtekintet­te a Főiskola rajzszakos hall­gatóinak nemrégen összeállí­tott kiállítását, s a pedagógus­vendégek igen sokoldalúan ér­deklődtek az oktatási módsze­rek, a hallgatók tanulási kö­rülményei iránt. A vendégcsoport pedagógus tagjai, köztük Valentinai Nyi- kolajeva Maliceva és Kon- sztantyin Ivanovics Mojszejev — mindketten középiskolai ta­nárok — látogatást tettek a Szilágyi Erzsébet leánygimná­ziumban is. Több osztályba bementek, beszélgettek a ta­nárokkal és a növendékekkel. A magyar kollégáknak igen sok kérdést tettek fel a neve­lői munkával, a tanterv, és tanrend összeállításával, egy- egy tantárgy anyagával kap­csolatosan. A szovjet vendégek a dél­előtt folyamán ellátogatlak a Várba is, s közülük többen — Gárdonyi Géza halhatatlan regényéből, az Egri csillagok­ból — jól ismerték a vár tör­ténetét, az itt lefolyt 1552-es győztes védelmi harcot, a re­gényben megírt hősök nevei­vel és tetteivel együtt. A tu­ristacsoport tagjai a déli órák­ban látogattak el a város strandfürdőjébe. Igen meg­lepte őket a természetes és gyógyhatású melegvíz. Igor Fjodorovics meg is jegyezte, hogy Moszkva környékén nin­csenek ilyen meleg források, a fürdők vize igen hideg. Elutazásuk előtt megkértük a szovjet látogatók vezetőjét, Leonid Vaszüijevics Vaszilije- vet, foglalja össze néhány mondatban a csoport Heves megyei, illetve egoi benyomá­sait. — őszintén, minden proto- kdc.Hs jellegű s~ólim nélkül mondom, hogy a csoport tag­údnak, s nekem is az eddig látottak közül. Budapestet nem számítva, legjobban ez a város tetszett. A fogadtatás nind Egerben, mind pedig i meglátogatott községekben kedves és nagyon őszintén szí­vélyes volt. Otthon és vagyon jó barátok között éreztük ma­gunkat itt. Eger nagyon szép város és éppen azért hadd mondjam el azt is, hogy véle­ményünk szerint a következő látogatásokat úgy kellene szer­vezni az illetékes utazási szer­veknek, hogy Eger ne közbe­eső, hanem a hazautazás előtti állomás legyen, s ne csak egy-másfél nap álljon rendel­kezésére a látogatóknak, hogy körülnézzenek, megismerjék a várost. Mégegyszer mondom: nagyon szép volt itt, és a cso­port valamennyi tagja nevében köszönöm a szives vendéglá­tást. A megyénkbe ellátogatott szovjet turistacsoport délután négy órakor Miskolcra utazott, onnan pedig Debrecenbe, ma­gyarországi látogatásuk utolsó állomására mennek. Üzemeink jelentik Újabb feladatok elölt A Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár munkásai és ve­zetői június első hetében új feladatokat tartalmazó, kibő­vített takarékossági programot állítanak össze. A gyárban, mint az ország többi üzemében is, nagyarányú takarékossági mozgalom indult, amelynek már eddig is komoly eredmé­nyei vannak. A kibővített programtervezetben különös gondot fordítanak és legfon­tosabb feladatként szerepel a gyártmányok önköltségének csökkentése, a nyersanyaggal való fokozott takarékosság. Már a harmadik negyedévi tervüket teljesítik A Cementáruipari Gépjaví­tó Vállalatnál a gépöntvények és a tűzhely öntött alkatrészei: rácsok, lapok, lábak készül­nek. A vállalat dolgozói j be­csületes munkájukkal elérték azt, hogy már a harmadik ne­gyedév árui várnak elszállí­tásra üzemükben A nagyke­reskedelem szállítja az egri Gépjavító áruit szerte az or­szág rendelő vállalataihoz. Víztárolót a szőlőtermelőknek Verpelét községi tanácsa az 1958. évi községfejlesztési ter­vének jó részét már megvaló­sította. így befejeződött hat híd átépítése, javítása. A sző­lősgazdák régi kívánságára el­készült egy nagyméretű víz­tároló, ahol a gazdák a per- metvizet tárolják. Ugyancsak rendbehozatott a tanács négy kutat, melyekből kettő a község belterületén van. A közkutak rendbehozatala nagv mértékben javítja a falu ivó­víz ellátását. Kísérletek az Apci Fémtermiában A Gyöngyösorosziban bá­nyászott érc kohósításá igen nagy problémát jelent a Fém­ipari Kutató Intézet munka­társainak. Ezért állandó kísér­letek, kutatások folynak a cink hazai feldolgozására. Most új kísérlet indult az apci Fémtermiában a cink kohósi- tására. A kezdeti lépéseknél tartó kísérlettől sokat várnak a kutatók, mert ha eredményt hoz, akkor országunkban egy kohó felépítésével mi is tud­juk olvasztani a cinket. UT A „Tisztaság fél egész­ség”, ezt tartja egy jó ma­gyar közmondás. Ennek az aranyigazságnak kellene érvényt, hitelt szerezni itt, Egerben is. A közkutak, ahová sok család jár, nem mindig felelnek meg a tisz­tasági követelményeknek. A kutak mellett mosnak zöldséget, oda járnak lova­kat itatni, a szemetet, ha- -mut oda öntözik. így van ez a Görög és a Mária utca sarkán levő közkútnál is. Az utca tiszta­ságszerető lakói elítélik ezeket, de hiába minden, hiába szólnak a hanyagok­nak, a helyzet továbbra is ugyanaz marad. Kérték a vízmüveket, hogy figyel­meztető táblát szereljen fel és szigorúan büntessék meg a szemetelöket, de ez a ké­rés még a mai napig is el­intézetlen maradt. Hogy még tisztább le­gyen Eger, minden egrinek kötelessége, hogy vigyázza városának tisztaságát, s el­ítélje a rendbontókat. (K.) VILÁü PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK !

Next

/
Thumbnails
Contents