Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-29 / 107. szám

4 NEPŰJSAG 1958. május 29.. csütörtöl Neveljük munkára gyermekeinket! Irta: Dr. Somos Lajos, a TIT filozófiai szakosztályának alelnöke A munkára nevelés közvetlen módszerei IX. RÉSZ A gyermeket a leghatáso­sabban a környezet éle-' te és példája neveli. Ha a szü­lők, testvérek és más család­tagok példamutatóan végzik munkájukat, ha a családban senki nincs, akinek nem vol­na meg a korának és helyze­tének megfelelő munkaköre, a gyermek szemében a munka az élet természetes velejárójá­nak tűnik fel. Ilyen környezet­ben a gyermek természetesnek veszi, hogy ő maga is kap munkát, neki is vannak alkal­mi, vagy állandó jellegű fel­adatai. v A munka szükségsze­rűségének tudata többé kevés­bé benne él minden emberben és korán ébred a gyermeké­ben is. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy a gyermek viszo­nya helyesen alakuljon a munkához. A szükségesség tu­datához kell, hogy hozzájárul­jon annak megérzése is, hogy a munka nem valami szüksé­ges rossz, hanem valami ko­moly dolog, amiből sok jó és szép születik. Ez a felfogás csak olyan környezetben ala­kulhat ki, ahol a felnőttek munkáját egy általános vidám alaphangulat hatja át, ahol a munka nem tűnik átoknak, gyűlölt tehernek. Amely csa­ládban ugyanis állandó a pa­nasz a sok dolog miatt, ahol örökké szidják a világot, mert dolgozni kell, ott még ha el is végzik a szülők a munkáju­kat, abból semmi jó nem szár­mazik nevelési szempontból. A gyermek ugyanis, aki állandóan szidni hallja a munkát, és azokat is, akik miatt dolgoz- niok kell, lassanként arra a vélekedésre jut, hogy a mun­ka valami büntetésféle az em­beriségen, s éppen azért, ha lehet, le is kell azt rázni magunkról. Ha pedig ilyen felfogás alakul ki benne, hiába biztatjuk jó tanulásra, becsü­letes munkára, felesleges fá­radság csupán. Ha csak teheti, elhárítja magától, abbahagyja, megszökik előle. Munkára az olyan édesanyák tudnak iga zán nevelni, mint József At­tila, vagy Petőfi édesanyja, aki szelíden, lázadozás nélkül, gyermekű'' 'ólétére gondolva, szinte s7 ul végzik azokat a feladatodat, amelyeket az élet kirótt rájuk. József Atti­la előtt a felnőtt korban is a legnagyobb hőssé magaszto­sulva jelenik meg az édes­anya, aki nem pöröl lázadó kisfiával, s egyetlen panasz, vagy kifakadás nélkül viszi a nehéz ruháskosarat a padlás­ra. 4 jó példa szempontjából a családnak és általában a gyermek környezetének arra kell törekednie, hogy először is mindenkinek meg legyen a maga meghatározott munkakö­re, másodszor pedig, hogy mindenki fegyelmezetten, s vi­dám alaphangulattal végezze azt a munkakört, amelyet vál­lalt, vagy rábíztak. A közvetlen ráhatás másik igen hatásos formája az együt­tes foglalkozás. Nincs olyan ház, ahol ne adódnék alkalom együttes foglalkozásokra, kö­zös munkára. Ha például az édesanya ebédet főz, a család minden tagját be tudja vonni valamilyen munkába. Van, aki a beszerzésben segít, egy má­sik a tüzelőről és tüzelésről gondoskodik, elfér a segítség a terítésnél és a mosogatásnál is. A ház takarítását is meg lehet és meg kell osztani ha­sonló módon, vagy a kerti munkákban is részt kell vennie a család minden tagt jának. Minden esetben nem­csak a munka lesz közös, ha­nem annak az eredménye és gyümölcse is. A jó ebédnek, a szép tiszta lakásnak, a gyü­mölcsöt termő kertnek egyfor­mán fog örülni kicsi és nagy. Ezeket a közös tiszta örömöket mind a közös munka eredmé­nyezte, amely egy-egy feladat megoldására még szorosabbra fűzte a családi kötelékeket. Ha ráadásul még tréfa, vidámság, dal teszi elevenné és hangu­latossá a munkát, egész életre szóló szép munkaélmények gazdagítják a gyermeket. A közösen végzett munkák riasztólag és nyomasztólag is hathatnak a gyermekekre, ha nem vagyunk rájuk tekintet­tel. Vannak szülők, akik gyer­mekükben felnőttet látnak, s ha nem olyan ügyesek, mint ők, vagy nem olyan gyorsak és biztosak, hamar felcsattan­nak, kiabálnak, türelmetlen­kednek. Az ilyen környezet­ben nagyon rosszul érzi magát a gyermek, s igyekszik onnan mennél hamarább szabadulni. Magához a munkához is kelle­metlen élmények kapcsolód­nak. Egy másik hiba, amit a szülők elkövetnek, hogy a gyermeket kifejezetten aláren­delt szerepben foglalkoztatják, s meg is mondják, hogy pél­dául csak azért nem engedik meg, hogy önállóan elmossák az edényeket, mert „biztosan összetörnék a poharakat és tá­nyérokat”. Az ilyen szülők ma­guk mosogatnak, a gyeréket csak tányéradogatásra, vagy más alárendelt részmunkákra veszik igénybe, s közben is ál­landóan porolnék, sürgetnek, figyelmeztetnek. Érthető, ha nem szívesen vesznek részt a gyerekek az ilyen munkában, s magát a munkát sem szere­tik meg. A z együttesen végzett *’*■ munka akkor válik iga­zán nevelő hatásúvá, ha a munka befejeztével együtt örülhetnek a szülők és gyer­mekek az eredménynek, s ha a szülők nem feledkeznek meg kiemelni a gyermek segítő szerepének értékét. Nem kell erről sokat beszélni, csupán egy-egy hálás megjegyzésre van szükség, mint például: milyen szép lett a lakásunk, milyen finom az ebédünk, mi­lyen sokat tudtunk együtt el­végezni, mennyivel hamarább tudtuk együtt befejezni, meny­nyivel könnyebb , volt együtt csinálni, stb. A munkára való nevelés leg­magasabb fokát az önálló fel­adatok jelentik. Az önállóan végzett munka minőségileg más és sokrétű nevelő látást vá’t ki. Fejleszti a gyermek önállóságát, fokozza vagy fel­ébreszti felelősségtudatát, — tervszerűbbé teszi életét, hi­szen előre kell gondolnia és figyelmeztetés, nógatás nélkül kell egy-egy munkát elvégez­nie a ház körül, vagy a ház­ban, az önállóan végzett mun­ka növeli a gyermek önbizal­mát és önérzetét, az önálló megbízások alakítják ki annak tudatát, hogy már nem gyer­mek a gyermek, hanem szinte felnőtt számba megy, kire ko­moly dolgokat is rá lehet bíz­ni. A feladatok lehetnek alka­lomszerűek és állandó jelle­gűek. Az első. lépéseket az ön­álló munka felé az alkalom- szerű feladatokkal tehetjük meg. Egyszer fát vágatunk a gyerekkel az ebédhez, máskor bevásároltatunk a fűszerüzlet­ben, vagy megetetjük a mala­cokat. Eleinte minden alka­lommal külön-külön megbíz­zuk ezeknek a feladatoknak az elvégzésével, aztán később, amikor már azt tapasztaljuk, hogy elég ügyességre tett szert végzésükben, a megbízásokat állandósíthatjuk. Ne féljünk attól, hogy állandó megbízá­sokat, önálló feladatokat ad­junk a gyermeknek. Nem baj, ha eleinte nehézségek mutat­koznak, s fennakadás is tapasz­talható időnként, a fontos, hogy megbízzunk a gyerekben, s ne szidalmazzuk, ha jóhisze­műen eljárva, valami hibát követett el a végrehajtás köz­ben. Az állandó megbízások­nak a készség fokára kell emelkedniük, s ehhez idő és sokszori gyakorlás szükséges. Időnként segítésre, és bátorí­tásra, olykor-olykor biztatásra is szükség van. Nem maradhat el azonban az eredmény szá­montartása sem. A. munkára való nevelés megkönnyíti a tanuló számá­ra a pályaválasztást.* Az a fiú, vagy lány, aki gyermekkorá­ban megszokta a munkát és egyaránt .tudja szeretni mind a fizikai, mind a szellemi munkát, nem gondol' kétségbe­eséssel a középiskolai tanul­mányok befejezésére. Ha nem sikerülne felvétele az egye­temre, a termelő munkák vég­telen lehetősége áll előtte akár az iparban, akár a mezőgazda­ságban. S ma már nem kell emiatt szégyenkeznie, hogy az érettségi után .a terrftélő munkába került, -sőt ezzel ko­moly társadalmi és anyagi megbecsülés is jár. A termelő- munka fokozott megbecsülését jelenti kormányzatunk részé­ről az az elhatározás, hogy aki az érettségi után legalább egy évig az iparban, vagy mező- gazdaságban helyezkedik el, az egyetemi felvételnél előnyben részesül. Ez a cél? 1958. május 29., csütörtök 1858-ban született K. J. Krizsic- kij orosz festő. 1873-ban született N. E. Bauman orosz forradalmi-bolsevik. NÉVNAP Ne feledjük: péntekem JANKA tuBllli- TOVÁBBRA IS jó mun­kát végeznek a rózsaszentmár- toni asszonyok a Gyermekvá- rosért-akcióban. Gyűjtik a párnákat és árusítják a tégla­jegyeket, most 1900 forintot továbbítottak a megyei Nőta­nácshoz, ennek nagy részét a legényszállás lakói vásárolták meg. — egy mázsa műtrá­gyát használtak fel hol­danként a rétek és kaszálók termésének megjavítására a poroszlói Rákóczi Ts/ ben.- A HATVANI JÁRÁS ipari és műszaki csoportjától ez évben igen sokan kértek házépítési engedélyt. A többi évek hasonló időszakához vi­szonyítva, körülbelül 80-nal több építési engedélyt adtak ki. — 550 vagon műtrá­gyát használtak a kalászos felsegélyezésére az idén az aldebrői dolgozó parasztok.- ECSÉDEN 11 kilométer hosszan bővítik a villanyháló­zatot. A beton-gyámokat és betonoszlopokat a lakosság Hort-Csány vasútállomásról társadalmi munkával szállítja a helyszínre. A gödrök kiásása is társadalmi munkával törté­nik, , — 12 HOLDON végeztek az idén vegyszeres gyomirtást az aldebrői egyénileg dolgozó parasztok. Éz egy-egy gaz­dának, aki alkalmazta ezt a módszert, holdanként legke­vesebb 15 mázsás termés­többletet hoz.- BEFEJEZTÉK a 100 ezer forintba kerülő csányi tűzoltó­| szertár építését. P rnst Lemmer és Seebohm nyugatnémet miniszte- rek nagygyűléseken jelentették ki, hogy nem is­merik el az Odera—Neisse határt, leplezetlen formában síkra szálltak bizonyos területek „visszaszerzéséért”. Ed­dig a hír, amely kétségkívül elgondolkoztató, és ismét iga­zolja a régi magyar mondást: Ha a kisujjam mutatom, az egész karom kell! A bonni kormány először dollársegélyt, aztán könnyűfegyvereket kapott, később nehézfegyvereket és ballasztikus lövedékeket, cserébe adta Speidelt, — s a bonni kormány csinált jó vásárt. Aztán kapott haditenge­részeti egységeket, s most kap termonukleáris fegyverze­tet is. Cserébe revansista követeléssel lép fel. íme, ezért nem jó a piromániás kezébe gyufát adni: kész lángba- borítani az egész házat. Vagy éppen ez a célm azoknak, akik a gyufát nyújto­gatják a bonni tűzcsinálók számára? Milyen párt? '“7/ özzétették a japán választások eredményeit. A -A- közzétett adatok szerint, bár három mandátumot vesztett, a hatalmon levő Liberális Demokrata Párt meg­tartotta többségét. Hogy milyen politikát képvisel a japán Liberális Demokrata Párt? Lehetne ezt hosszasan és mé­lyen elemezni, részleteket közölni a párt programjából, eddigi tevékenységéből, el lehetne mondani, kik a tagjai és vezetői, milyen a viszonyuk a japán dolgozókhoz. Mind­ezt el lehetne mondani — e kérdésre válaszolva. De ez hosszadalmas és felesleges is lenne. Egy, egyetlenegy mondattal is lehet rá válaszolni, s ez a mondat annyit, ha nem többet mond, mint ezer mondatnyi fejtegetés. íme, a mondat: i „A japán választások eredményével Washington nagy ) mértékben elégedett!” í Hát ilyen párt, a Japánban uralmon levő Liberális j Demokrata Párt. (látó) l A posta és a panaszkönyv Talán inkább dicséret- könyv elnevezést érdemel, a Galyatetői postahivatal pa­naszkönyve. Tele van dicsé­retekkel, a hivatalvezető Mészáros István és fele­sége jó munkáját, előzékeny­ségét dokumentálja. A minap jártunk a hivatalnál, s ma­gunk is meggyőződtünk róla, hogy igaz mindaz, ami be van jegyezve a panaszkönyvbe. Szószerint közlünk a beírá­sokból egyet, amelyet Csor- b a István, a Kecskeméti Ka­tona József Színház dolgo­zója jegyzett be, s mely így szól: Ki akartam az otthon­ból kapcsolódni és helyette a postahivatalban éreznem kel­lett az otthon szeretetét. A családias, kedves közvetlen­ség hangját. Viccelődés he­lyett az udvarias, igaz embe­rek nagyszerű munkáját őszinte szívvel köszönöm. Bár minden hivatalban ilyen egy­szerű és gyors ügykezelés lenne. A búcsúestén előadott számaim nem csekély száza­léka * szívemből a postahiva­tal aranyos alkalmazottainak szólt. Szeretettel búcsúzom, Csorba István, a Kecskeméti Katona József Színház művé­sze. Magam is egyetértek a be­jegyzésekkel s mégegyszer le­írom, bárcsak minden hiva­talban ilyen egyszerű és gyors ügykezelés lenne. Este nyolc óra, megérkezik a busz, hozza a vendégeket, s az esti újságot. A hivatal- vezető már fogja is a lapo­kat és szétosztja az üdülő­vendégek között. Nagyon sze­reti munkakörét, de a hírla­pot is, ami mégmutatkozott abban is, hogy amióta az üdülőben dolgozik — kb. két éve — kétszerannyi lapot ad el, mint elődje. Fáradhatatlan munkaszeretetének meg is van az eredménye. Szívből köszöntjük Mészáros István hivatalvezetőt, követésre mél­tó munkájáért. A Népújság február 1-től napilapként je­lenik meg, a jó munkát vég­ző hivatalvezetők, kézbesítő* megtartották a februári előfi­zetőket, sőt helyenként jó munkájuk nyomán emelke­dett is az előfizetők száma. Dicséretben részesítjük az alábbi hivatalok vezetőit, hír­lapfelelősét és a kézbesítő szak­társakat: Balaton, Egercsehi bányatelep, Nagyvisnyó, Szil­vásvárad, Demjén, Gyöngyös- oroszi, Kékes, Erk, Heves, Hevesvezekény, Tamaörs, Za- ránk, Tenk, Mátraballa, Tar­Irodalmi est Hatvanban Hatvanban a Vörösmarty Művelődési Házban pénteken este 7 órai kezdettel, Juhász Gyula születésének 75. évfor­dulója alkalmából irodalmi estet rendeznek. Ünnepi meg­emlékezést tart dr. Lukács Dezsőné, az egri Gárdonyi , tanítóképző tanára. Olvasd! Terjeszd! a népúisAgoi < > aniííHŰíiímím nalelesz, Dormánd, Kompolt, Mezőszemere. További munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívá­nunk. TÓTH JÓZSEF, A Népújság Lapkiadó Vállalat igazgatója. — 130 ÉVES az egri Gárdo­nyi Géza Tanítóképző. Ebből az alkalomból a Kossuth Rá­dió június 1-én, 10J.0 órakor ünnepi műsort ad az iskoláról. FILM: Több mini gyanú Csehszlovák bűnügyi film, melynek mindvégig feszült történetében egy nyomozás bontakozik ki. A prágai mikro­biológiai laboratórium páncélszekrényét ismeretlen tettesek feltörik és elrabolják az ottlevő 20 000 koronát, valamint a tetanusz szérumra vonatkozó fontos feljegyzéseket. A labo­ratóriumban ezen az éjszakán Lida, a csinos kutatónő volt az ügyeletes. A fiatal lány néhány órára elhagyta szolgálati helyét, s eközben lopózott az épületbe Gajdos doktor, az intézet egyik munkatársa, hogy a lánnyal beszéljen, Mind­ketten gyanúsak, de vajon ki a tettes? S megindul az izgal­mas nyomozás, amelynek fordulatosán pergő cselekménye egy percre sem lankad, s a néző előtt új és új alakok buk­kannak fel, amíg lezárul az ügy. A filmet a gyöngyösi Szabadság filmszínház május 29—június 2-ig mutatja be. 0/1 EGRI MUNKÁSOTTHON Láz EGRI VÖRÖS CSILLAG Ember született EGRI BRÓDY Nincs előadás EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Trapéz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG * Több mint gyanú GYÖNGYÖSI PUSKIN Négy lépés a fellegekben HATVANI VÖRÖS CSILLAG Becsületrablók HATVANI KOSSUTH Till Ulenspiegel FÜZESABONY Vágyakozás PÉTERVASÁRA Nincs előadás HEVES 2x2 néha 5 műsorat Egerben este fél 8 órakor Ármány és szerelem (Kisfaludy-bérlet) Helyesbítés Lapunk május 26-i számában az egyik hirdetés szövege téves volt. Az eredeti’ szöveg helyesen így hangzik: Marosi György, a lillafüredi ét­terem vezetője elcserélné az egri Egészségház utca 3. szám alatti egyszoba, konyha, összkomfortos lakását hasonló miskolciért. Megbízott: dr. Csőváryné, Eger, Egészségház utca 3. Ankét a rajzoktatás időszerű kérdéseiről A RAJZOKTATÁS időszerű kérdései címmel ankétot ren­deztek Egerben, amelyen Be- rencz Jánosné rajz-szakfel­ügyelő tartott előadást. — A mai felnőttek ha visz- szagondolnak iskolai rajzta­nulásukra, rajzóráikra, nem egyszer kellemetlen emlékre, unalmas időtöltésre emlékez­nek. Mivel is foglalkoztak a régi rajzórákon? Voltak hosz- szas öncélú, a gyermekek szá­mára unalmas vonalvezetési és foltképző gyakorlatok, sík jellegű minták, másolások. Ha gondos volt a pedagógus, a mintákat előre felrajzolta a táblára, ezt rajzolták a tanu­lók, — mondotta többek kö­zött. A kommunista világnézeti neveléssel szervesen egybefo­nódva, szocialista, esztétikai nevelésre is törekszünk. En­nek egész széles skálája van, kezdve a rajzóra esztétikus szervezettségétől, az életkor­nak megfelelő legmagasabb szintű esztétikai élmények nyújtásáig. Ezt szolgálja az íz­léses beállítás, a rajznak a rajzlapon való elhelyezése, a rajzoláshoz, festéshez szüksé­ges technikai készségek jó el­sajátítása. A tanulókat ^igyek­szünk arra nevelni, hogy’ a for­ma és a színösszhang felisme­résben jártasságot szerezze­nek, s azt saját munkájukban is értékesíteni tudják. A rajzoktatásunk szemszö­géből nem téveszthetjük szem elől a tehetségek nevelését sem. Ezt szolgálják a szakkö­rök. Az ilyen jellegű nevelői foglalkoztatás eredményei nem maradnak el. Arra törekszünk, hogy a jövőben egyre jobban rajzoljunk, fessünk, egyre eredményesebben tanítsuk raj­zolni, festeni a majdan kom­munizmust építő fiatal nem­zedéket. A BESZÁMOLÓ után a hoz­zászólások következtek. Első­nek Bereczky László főmér­nök, országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Felszóla­lásában aláhúzta a politechni­kai képzés mai nélkülözhetet­lenségét, ezt mint mérnök kü­lönösen lényegesnek tartja. Nem csupán a műszaki ma­gyarázó rajzoknak van e szem­pontból jelentőségük, hanem a más munkakeretekben is fontos szerepet betöltő, a kép­zelőerő fejlesztésében érvény­re jutó technikai jellegű raj­zokban is. Dr. Hangay László főorvos a következőket mondotta felszó­lalásában: — Nincs a földön olyan pá­lya, ahol ne lenne szükség va­lamilyen formában a rajzo­lásra, a fejlett ízlésre. A rajz gyönyörködtető munka, mely felüdíti a szervezetet, meg­nyugtatja az idegrendszert. Gergely Pál festőművész he­lyesli azt a gondolatot, ami az ankét folyamán felszínre ke­rült, hogy ne csupán egyes rajzokat, hanem a rajzot ké­szítő 1 gyermeket osztályozzuk, s osztályzatunk buzdítóan is hasson. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents