Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-18 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 73. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. április 18. péntek Kádár János fogadta az albán parlamenti küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön délután fogadta a Tónin Jakova vezetésével jelenleg hazánkban tartózkodó albán parlamenti küldöttséget. A szívélyes baráti beszélgetésen részt vett Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke is. Ott volt Bato Karafili nagykövet és Petrit Dishnica nagykövetségi első titkár. (MTI) Ma: AZ IFJÚSÁGÉ A SZŐ ★ Sz. K. Gil: LENIN CSALÄDI KÖKBEN ★ A KÜLPOLITIKA HÍREI ★ Megnyílt a brüsszeli világkiállítás Brüsszel (MTI) A Reuter iroda jelenti, hogy a Baudouin belga király csütörtökön reggel ünnepélyesen megnyitotta az 1958. évi brüsszeli világkiállítást. A király Van Acker miniszterelnök beszéde után rövid szónoklatot mondott és hivatalosan megnyitotta a kiállítást. A megnyitó beszédeket néhány ezer kiváltságos vendég hallgatta végig. A zsakettek, estélyiruhák és díszes egyenruhák azonban nem látszottak, mert a vendégek a jeges északi szél miatt takarókba burkolóztak. ÜZEMEINK JELENTIK ★ Füri József: SÜRGŐS TEENDŐK A SZŐLŐBEN ★ HÍREK ★ SPORTJELENTÉSEINK A döntő pillanat Még egy pillanat és már a kosárban a labda. A Román Népköztársaságban igen al~ terjedt, kedvelt sportág a kosárlabda. A képen a. román olasz válogatott kosár labda- mérkőzés egyik izgalmas jelenetét láthatjuk. flz Országgyűlés megkezdte a költségvetési törvényjavaslat tárgyalását A gazdasági egyensúly a jelentősen megnövekedett életszínvonal mellett jött létre Az Országgyűlés szerdán délután megkezdte a vitát dr. Münnich Ferenc kormányelnök beszámolója felett. Elsőként Szádeczky-Kardoss Elemér, a külügyi bizottság előadója emelkedett szólásra, aki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata értelmében, mely szerint a Szovjetunióban egyoldalúan felfüggesztették az atom- és hidro- génfegyver-kísérleteket, javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, hogy csatlakozzék a Legfelső Tanács felhíváshoz, melyet a különböző országok, köztük a nagyhatalmak parlamentjeihez intézett. A vitában részt vett még Vető Lajos és dr. Molnár Erik képviselő, majd Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke szavazásra tette fel a javaslatot, melyet az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott és állást foglalt az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetése mellett. Ezzel az országgyűlés szerdai ülése véget ért. Az országgyűlés csütörtökön megkezdte az 1958. évi állami költségvetés és költségvetési Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a forradalmi munkásparaszt kormány az idei költségvetés előirányzatainak ösz- szeállításánál a múlt évben elért jelentős eredményekre támaszkodott és azt az alapvető célt tartotta szem előtt, hogy 1958-ban a gazdasági egyensúly saját erőforrásáink- ra épüljön. — Az 1957. évi állami költségvetés és az előirányzott nyolcszázmillió forinttal szemben 1,3 milliárd forint bevételi felesleggel zártuk — folytatta —, az adóbevételek maradéktalanul befolytak. A vállalati gazdálkodás eredménye 3,9 milliárd forinttal volt kedvezőbb az előirányzatnál. A minisztériumok alá tartozó ipari vállalatok száz forint értékű terméket 1957 első negyedévében 107,9 forint, a második negyedévben 100,8 forint, a harmadik negyedévben 99,1 forint, a negyedik negyedévben pedig 97,9 forint termelési költséggel állították elő. — Az ipari termelés 1957. harmadik negyedévében már elérte, a negyedik negyedévben pedig több mint tíz százalékkal meghaladta az ellen- forradalom előtti termelési törvényjavaslat együttes tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János, Kállai Gyula és Marosán György államminiszter, dr. Sík Endre külügyminiszter, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi 'miniszter, Antos István pénzügyminiszter, Ta- usz János belkereskedelmi miniszter, Kovács Imre, élelmezésügyi miniszter, Traut- man Rezső építésügyi miniszter, Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Do- leschall Frigyes egészségügyi miniszter. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Antos István pénzügyminiszter mondottp el beszámolóját. szintet, és 17 százalékkal volt nagyobb, mint az ellenforradalom előtt és nyolc százalékkal múlta felül az 1955. évi szintet. — Kedvezően alakult a termelés az elmúlt évben a mező- gazdaságban is. Bár a vetésterület tíz százalékkal csökkent, 1957-ben mégis öt százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1956-ban. A kenyérgabonán kívül az egy holdra eső termésátlagok igen kedvezően alakultak a kukoricánál, a burgonyánál és a cukorrépánál is. Az állattenyésztés is jól fejlődött; a szarvasmarhaállományon belül a tehenek aránya megközelítette az ötven százalékot, ami magasabb az előző évekénél. Ezután hangsúlyozta, hogy a gazdasági egyensúly jelentősen megnövekedett életszínvonal mellett jött létre. A munkások és alkalmazottak egy keresőre eső reálbére 1957-ben mintegy 15—17 százalékkal, a parasztság reáljövedelme mintegy tíz százalékkal volt magasabb mint 1956-ban. Ezekben az eredményekben, saját munkánk mellett, jelentős szerepe volt a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — segélyeinek és hosz- szúlejáratú hiteleinek. A hibákról szólva, megállapította: A készletek növekedése egyes területeken túlzott volt és összetételében sem tel— folytatta —, helyesnek bizonyult a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az ellenforradalom okozta károk elhárítására és a gazdasági konszolidáció meggyorsítására irányuló gazdaságpolitikája. A dolgozó milliók követték a párt és a kormány útmutatásait, mindennapos, áldozatkész munkával váltották valóra a termelés emelésére, a termelés költségeinek csökkentésére irányuló terveket. A vezetés helyes gazdaságpolitikája, a dolgozók támogatása, szorgalmas munkája, a baráti szocialista országok segítsége, ezek voltak azok a döntő tényezők, amelyeknek eredményeként az ellenforradalom okozta hatalmas károk ellenére gyorsan úrrá lettünk a nehézségeken, és a gazdasági élet szekere is a vártnál jóval rö- videbb idő alatt visszazökkent a normális kerékvágásba. — Az elmúlt év gazdasági eredményei alapján ma már bátran megállapíthatjuk: Minden feltétel adva van ahhoz, hogy most már külföldi kölcsönök nélkül biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyát és sikeresen haladjunk előre a szocialista építés útján. Ezután az idei költségvetést ismertette. 1958-ban a belső erőforrások messzemenő feltárására, az önköltség csökkentésére, a termelékenység Idén a dolgozók figyelmét elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelékenység emelésére kell irányítani. A dolgozók lelkiismeretes munkája és vigyázó szeme naponta terven felüli milliókkal gyarapíthatja népgazdaságunk erőforrásait. A kormány az idén is fenntartja a nycrcségréjesen megfelelő. Voltak hibák a beruházásoknál is. A befejezetlen beruházások állománya tovább növekedett. A gazdálkodási fegyelem sem érvényesült mindenütt megfelelően. emelésére, következetes- takarékosságra van szükség. A kormány szilárd elhatározása, hogy a takarékosságot az egész gazdasági életben a legnagyobb következetességgel érvényesíti. — Az 1958. évi állami költségvetés 49,8 milliárd forint bevételt és 48,7 milliárd forint kiadást irányoz elő. A bevételek és a kiadások is, mintegy öt százalékkal alacsonyabbak a múlt évinél. A bevételeknél ugyanis nem számoltunk külföldi kölcsönökkel, amelyek az elmúlt évben jelentősen hozzájárultak a költségvetés egyensúlyának biztosításához. A kiadások között viszont nem szerepel a rendkívüli vállalati veszteségek előirányzata. Emellett az elmúlt évinél 2,9 milliárd forinttal kisebb a vállalati hitel- fedezeti alap növelésére előirányzott összeg is, mert a készletek az elmúlt évben feltöltődtek az ellenforradalom előtti színvonalra. A bevételek döntő részét — harminchétegészháromtized milliárd forintot — az állami vállalatok fizetik be. Az elmúlt évben hatvanhat százalék, az idén a bevételek hetvenöt százaléka származik az állami vállalatoktól, forgalmi adó, nyereség- és egyéb befizetés címén. Az állami vállalatoktól származó bevétel elsősorban azért több mint tavaly, mert szesedés rendszerét, mert az jó ösztönző. Hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok irányítói és dogozói jobban ügyeljenek a jövedelmezőségre, az önköltség csökkentésére, a takarékosságra. Növeli a vezetők felelősségét, a dolgozókat pedig arra ösztönzi, hogy mindennapi munkájukkal csökkentsék a termelési költségeket, fokozzák az üzem rentabilitását. — A tavalyi eremények alapján a vállalatoknál mintegy egymilliárd forintot fizettek ki nyereségrészesedés címén. A vállalatok többségénél a kifizetést helyesen használták fel arra, hogy az idei feladatok megoldására >s mozgósítsanak. Ezután Antos elvtárs foglalkozott a nyereségrészesedés kifizetésével kapcsolatos tanulságokkal, majd emlékeztetett arra,, hogy a közeli hetekben lesz tíz éve a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari üzemek államosításának. • — Ez alatt a tíz esztendő alatt — folytatta — hatalmasan fejlődött a szocialista ipar, a munkásosztályból, a nép fiaiból ezerszámra nőttek ki az ipar új vezetői, kialakult a szocialista iparvezetés rendszere. Úgy gondolom, akkor emlékezünk meg méltón hazánk szocialista átalakításában mérföldkövet jelentő esemény tizedik évfordulójáról, ha azt szocialista iparunk újabb sikereivel ünnepeljük és a termelékenység terven felüli emelésével, az önköltség csökentésével. a kormány takarékossági felhívásának valor aváltásával, újabb erőforrásokat tárunk fel a szocialista építés céljaira. Antos István ezután a költségvetés kiadási előirányzatait ismertette. A tavalyi költKevesebb célt tűztünk ki, de ezeket gyorsabban valósítjuk meg és a fő frontokon fokozzuk az eszközök felhasználását. Ilyen fő frontoknak tekinthetők az energiabázis szélesítését szolgáló beruházás, továbbá az importmegtakarítást és az export fejlesztését szolgáló beruházások. Felhívta a figyelmet arra is, hogy előtérbe kell helyeznünk a rekonstrukciós jellegű beruházásokat, vagyis meglévő épületekben a géppark korszerűsítését, felújítását. Kiemelte, hogy a költség- vetés biztosítja a mezőgazdaság fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítését. A költségvetés kereken ötszázhuszonnyolc millió forintot — hetvenöt százalékkal többet, mint tavaly — irányoz elő termelőszövetségvetéssel szemben a legjelentősebb változás a vállalati veszteségtérítésnél és dotációnál jelentkezik: 1957-ben több mint hétmilliárd forint volt az előirányzat, — végeredményben pedig öt milliárd forint, tehát — az idén csak 2.1 milliárd forint az előirányzat. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kiadások közül a legjelentősebb a beruházások előirányzata. Az idei beruházási keret csak nyolc százalékkal haladja meg a tavalyit, amely igen alacsony volt és lényegében az 1955. évi színvonalnak felel meg. Az előirányzott összeg harmincegy százaléka a nem termő alapok bővítését szolgálja, — a lakásépítést, az általános iskolák jelentős fejlesztését, valamint a szocialista intézmények bővítését. Ebben az évben például hét- százhetven új tanterem építését fejezzük be. A termelő beruházásokra a szükségesnél lényegesen kevesebb jut: az előirányzatnak 69 százaléka, vagyis 6.6 milliárd forint. Felhívta a figyelmei arra, hogy a beruházásoknál fokozottabban érvényesíteni kell a gazdaságosságot, a beruházásokra szánt pénz döntő részét konkrét beruházási feladatokra kell előirányozni és a jóváhagyott beruházásokhoz biztosítani kell a szükséges összegeket. kezeti hitelekre, ezen belül beruházási hitelre, hogy elősegítsük termelőszövetkezeteinknél a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek megteremtését. A költségvetés segítséget ad az egyénileg dolgozó parasztoknak is. így nemesített vetőmagakciók lebonyolítására 133 millió forint, kiváló minőségű, törzskönyvezett apaállatok felvásárlására és kihelyezésére kilencvenmillió forint, a közlegelők javítására és az apaállatállomány szakszerű gondozására hatvanötmillió forint, a növényi kártevők elleni védekezésre 85 millió forint, a fertőző állat- betegségek leküzdésére és az állategészségügyi hálózat fenntartására 95 millió forint tá- (Folytatása a 2. oldalon) Antos István beszámolója Az elmúlt ér tevékenységét azonban nem a hibák, hanem a nagy eredmények jellemzik az emelkedő termelés mellett csökkent az önköltség. Beruházási tevékenységünket az eszközök fokozott koncentrálása jellemzi.
