Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-02 / 60. szám

4 01 EPÜ JSAG 1958. április 2., s»crda „Ne csak boráról legyen hires Eger...“ — Ülésezett az Egészségügyi Állandó Bizottság — Egerben, a városi tanács egészségügyi osztályán az el­múlt hét végén összeült az egészségügyi állandó bizott­ság a szokásos megbeszélésre. Dr. Löblovits Imre, az Ál­landó Bizottság elnöke üd­vözlő beszédében örömének adott kifejezést, amiért ilyen szép számmal jelentek meg a bizottságok és a különböző vállalatok «képviselői. * A beszámolót dr. Csőváry Kálmán városi főorvos tar­totta meg. Ismertette 1958. első negyedévének munka­tervét. Elmondta, hogyan fo­lyik az orvosi továbbképzés. Időnként a körzeti orvosokat kórházi osztályokra osztják be, hogy az új dolgokat elsa­játítsák a gyakorlatban is. Januárban körzetorvosi ér­tekezletet tartottunk — mon­dotta dr. Csőváry Kálmán fő­orvos — a gyógyító, megelő­ző feladatokról, tavaszi oltá­sokról. A tavaszi Salk-oltáso- kat 96.4 százalékban teljesí­tettük. Eddig 18 éves korig oltottunk, de államunk lehe­tővé tette, hogy 25 éves korig oltsunk. Ezekután a korha­tárt 40 éves korig terjesztjük ki. Januárban iskolaorvosi ankétot is tartottunk, az or­szág minden részéből jöttek iskolaorvosok, nevelők, hogy áz ifjúság egészségét és neve­lési problémáját megvitassák. Nagy számban megjelentek az ankéton a szülők is. Az isko­lában iskolaorvosi látogatáso­kat is végeztünk. A nem kielégítő tapasztala­tok részletes ismertetése után így folytatta dr. Csőváry Kál­mán főorvos: — Egészségügyi eredménye­ink megvalósításához úgy ju­tunk el továbbra is, ha a kül­ső munkatársak, orvosok, vé­dőnők és más egészségügyi alkalmazottak mellett ott áll­nak a társadalom aktívái. Ezzel kapcsolatban dr. Löb- lovics Imre javasolta, hogy a városi főorvos készítsen egy ütemtervet a megválasztott aktívák részére, hogy tudják mit és hogyan kell dolgoz­niuk. Farkas Jenőné, a Vöröske­reszt városi titkára felszólalá­sában a Vöröskereszt bekap­csolódását ígérte az ifjúság nevelésében Is. Mácsai Istvánná szociálpo­litikai előadó ismertette a szociális otthonok patronálá- sát, illetve az egyedül élő öre­gek felkutatása érdekében végrehajtott munkájukat. Szó volt még a cigánykér­désről (munkára nevelésük­ről), a koldulás megszünteté­séről, végezetül dicséretben részesültek azok áz aktívák, akik különösen jó munkát végeztek. Dr. Csőváry Kálmán töb­bek között még azt is mond­ta: tekintettel arra, hogy Egert fürdővárosnak nyilvání­tották, nemcsak a lakosság, hanem a tanácsapparátus minden osztálya legyen se­gítségünkre. Legyen végre Eger nem­csak műemlékeiről, boráról és történelmi hírességű asz- szonyairól nevezetes, hanem a tisztaságáról is! Kozmanek figyelmeztet Megyek az ut­cán, füttyös kedv­vel, megelégedet­ten magammal, az egész világgal. Nem is megyek, egészséges izmaim, mint valami gu­milabdát pattant- gatnak tovább: haj-haj ... tillá- rom ha), de szép is az élet. — Szervusz — áll meg előttem Kozmanek. Hogy vagy? — Szervusz — mondom én. — Mint hal a víz­ben, mint madár a légben és méh a mézben... Kozmanek rám­néz, s csak úgy félvállról meg­jegyzi: — Csodálom, pe­dig elég rosszul nézel ki... Rád­férne egy kis pi­henés... — Ne nevettess, most keltem fel tízórai alvás után, pedig a rómaiak azt hirdették, hogy hat óra is elegendő... — Tíz órát alud­tál? — csodálko­zik el Kozma­nek... — Hm,.. Hm és mégis így né­zel ki. Menj el orvoshoz, az egész­séggel nem lehet játszani... Nem azért mondom, volt egy bácsi- kám, így talál­koztam vele ép­pen, mint veled, reggel. Jókedvű volt, vidám és azt hitte, hogy egészséges, tíz méterrel odább, összeesett és kész... Na szer­vusz — mondta könnyedén és bú­csúzásul egy pil­lanatra még rész­vétteljesen bele­bámult az arcom­ba. Kozmanek el­ment és én ott áll­tam füttyre csü­csörített szájjal, de fütty nélkül. Még tíz méterem van — szükölt be­lém az ijedtség, aztán gúnyosan felnevettem... Hü­lye! Hogy én, meg a nagybácsi­ja... Nevetséges- Vészmadár... El­indultam, aztán megálltam. Tény­leg mintha a fe­jem fájna egy ki­csit, meg itt a gyomrom táján is érzek valami nyo­mást... Különben is miért mondta volna ez a Koz­manek, hogy rosz- szul nézek ki, úgysem kerülhet a helyemre... Vé- gigsimítom az arcom. Most már szédülök is. Igen szédülök és hány- igerem van. Kő-. rülöttem jönnek- mennek az embe­rek, s látom, hogy ők látják, amit Kozmanek látott. Csak nem szól­nak, mint Koz­manek szólt. Az egy aranyos fiú. Figyelmeztetett ! Most mentem volna és még 10 méter és össze- esek és... igen... összeesek és kész. Csak ne szédül­nék annyira. A lábam remeg, a fülem zúg, és va­lami dermesztő hidegség borzong végig a bőrömön... Haza kell menni... Haza... Megfordu­lok és mint vala­mi részeg, botor­kálok haza. Ott­hon senki. Lefek­szem és elsötétül előttem a világ. A torkomat fojto­gatja valami, az­tán nagyon köny- nyűnek érzem magam... Igen... nincs tovább... Kozmanek meg­mondta.. És csen­desen meghalok... (egri) Újra gyarapodott a Mátra Múzeum 32 új belépő A tiszanánai Petőfi Terme­lőszövetkezetbe január elseje óta 32 új tag lépett be. Az új tagok bekapcsolódtak a közös munkába és rendsze­resen dolgoztak. Guba Péter hét és fél hold földjét vitte be a termelőszövetkezetbe. 1848-ban jelent Mihály lapja. Újsága". 1888-ban született M. Sz. Szagi- nyan szovjet Írónő. 1840-ben született Emilé Zola francia író. NÉVNAP Ne feledjük: csütörtökön RIKABD J-hbeIi — MEGJELENT az újkin- dású 620 oldalas, 22 000 sza­vas eszperantó—magyar teljes szótár. Ára 35 forint. Meg­rendeléssel kapcsolatban fel­világosítást ad az SZMT Esz­perantó szakköre (Eger, Szé­chenyi u. 16., I. 9.) minden szerdán du. 5—7-ig, a szakköri órák alatt. — A BALATONI általános iskola VII—VIII. osztályos tanulói és a biológiai szak­kör tagjai gyümölcsös telepí­téséhez kezdtek. Negyven al­mafát ültettek ki az ősszel előkészített gödrökbe. A gyü­mölcsfákon kívül fenyők és nyárfák ültetését is tervezik az iskola környékének szépí­tésére. — AZ EGEI Munkásott­hon filmszínház, szombat ki­vételével mondennap tart elő­adást este 7 órakor. — AZ ATKÁÉI KISZ szer­vezet holnap este 6 órakor tartja a zászlóavató és név­adó ünnepséget a községi kultúrházban. — ÁPRILIS 3—4-én a gyön- ,gVQSi . városi kultúrházban szerepel az egri Gárdonyi Gé­za Színház, amikor is Jacobi: Sybill című nagyoperettjét mutatják be. Vásárok jegyzéke t A hónapos vásárt és hetipiacot Egerben április 3-án (csütörtö­kön) tartják. Egy ismeretlen jótevőről emlékeznek meg hozzánk küldött levelükben az egri szociális otthon öreg lakói Ezt írják: „Nagy megtisz­teltetés ért bennünket, egy teljesen idegen. Akinek az otthonban senkije sincs, — gondolt ránk. 3400 forintot nyert a totón, nem nagy öss- szeg ez, mégis ebből a szo­ciális otthon szegény öregei­nek is juttatott. Nem at ér­ték, amit kaptunk, a cső kóládé, keksz, nápolyi, cu­korka, cigaretta s£b. estek nagyon jól, hanem az a gon dolat, s az a jószívűség ami az illetőt idevezette Nekünk, már senkink sincs özvegyek vagyunk, minden öröm nélkül élünk. Ez úton köszönjük meg látogatónk jóságát és kedvességét, nem feledjük el, amíg élünk. Min­den jót kívánunk neki és hosszú életet. Kérjük, láto­gasson meg bennünket más­kor is. ne hozzon semmit, személyes megjelenése lesz n mi legnagyobb örömünk” Mi is köszönjük a kedves ismeretlen, Csokonay utca 21. szám alatti lakónak ne­mes cselekedetét. Bár kor­mányunk bőkezűen gondos­kodik az elhagyott, elárvult, elaggott Öregekről (amiről ugyanebben a levélben ipy írnak az otthon lakót „nincs hiány semmiből a szociális otthonban'', a jó gondnoknő fáradságot nem ismerve, munkálkodik azon. hogy mindenünk meglegyen. De as anyagi javak mellett sze­retetve is szükségük van. A jósáp fényére, amely beara­nyozza öregségük alko­nyát. Kultúrház — saját erőből A gyöngyöshalászi nép régi álma és vágya, hogy kultúrhá- zuk legyen. Ez nem volt lehet­séges a Horthy-fasizmus ideje ailatt, mert a kultúra kérdését, az oktatás ügyét mellőzték a legjobban. A felszabaduló* utáni években községünk új egészségházat, új utakat, hida­kat, villanyhálózatbővítést ka­pott. 1958. évben tervbe vették egy modern emeletes iskola építését. E feladatok megvaló­sítása mellett nem várhatjuk kormányunktól azt, hogy ha­mar kultúrházat. is kapjunk, hiszen sok olyan község van még, ahol sokkal fontosabb építkezésekre is lenne szük­ség, mint egy kultúrház. Ezért elhatároztuk, hogy sa­ját erőnkből, a községfejlesz- tési hozzájárulással és társa­dalmi munkával magunk ere­jéből építünk egy kultúrházat. A kultúrház nagyterme 400 személyes lesz. Könyvtárhelyi­ség. olvasóterem, KlSZ-helyi- ség‘, párthelyiség és tanács­terem kapnak még benne he­lyet. A megvalósításhoz bizto­sítói« községfejlesztési fedezet 270 000 forint, helyi anyagér­ték 75 500 forint, a társadalmi munka értéke 75 000 forint, összes előirányzatunk: 420 000 forint. A teljes faanyagszük­ségletet és a szükséges kő­mennyiséget a Halászaranyo­son lévő régi magtárépület lebontásából biztosítottuk, a lebontás és az építkezési anya­gok behozatala társadalmi úton történt. A gyöngyöshalásziak bebizo­nyították, hogy minden Igye­kezetükkel azon vannak, hogy a községben új kultúrház lé­tesüljön. BAROSS ÁRPÁD. gazdasági előadó MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER április 2-án, Bzerdán: Vízkereszt,, v»zy amit akartok Shakespeare vígjátékéból ké- s$ült mulatságos, színes szov­jet film. Helyesbítés „Az üzletek nyitvatartási Ide­je az ünnepek Idején" című tu­dósításunkban elírás történt: He­lyesen a mondat Így hangzik: Az IHatszerboltok április S-án (vasárnap) 9—13 óráig árusítanak. EGRI VORÜS CSILLAG 420-as urak EGRI BRODY Gerolsteinl kaland EGRI BEKE Berlin, Schönhauser sarok EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Cimborák GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs irgalom HATVANI VÖRÖS CSILLAG Elveszett nyom HATVANI KOSSUTH Elveszett melódiák TÜZES ABBONY Érdekházasság petervAsara A két Lotti HEVES Vctélytársak munótat Beszélgetés a holnap katonáival Egérben este 7 órakort Tavaszi keringő (Szelvénybérlet) nagyon közepesen tanul, ked­venc tárgya az orosz, latin és magyar. Ügy látszik, nyelv­tehetség. S ez — híradós tiszt­nél, pláne ha ráadásul ászó is, aki nemzetközi versenyek­re jár majd — éppen nem akadály. Sőt! Négy fiatal ül mellettem, nekifeledkezve, könnyedén, — feloldódva, fecsegve. Már nem alakoskodnak, megbeszélünk mindent. Filmet, sportot, lá­nyokat, bált. S egy-egy szó, vagy mondat azért — külö­nös hangsúlyával, jelképként kanyarodik vissza, meg visz- sza a választott hivatáshoz. „Akasztottak lázadása” — ez a film hagyott bennük leg­maradandóbb emléket. Miért? — kérdeztem. — Aljas igazságtalanság volt, amit a telepesekkel szemben elkövettek... — kiabáltak mind a négyen egyszerre. — „De hiszen ők tudták, mi vár rá­juk, miért szegődtek el?” — évődtem. v NEM FELELTEK. CSAK néztek rám csodálkozva és megütközve. S ott belül ti­tokban tapsoltak. Ezek a fi­úk nem emelnek majd fegy­vert embertelen, igazságtalan célokért. S nem fordítják visz- sza sem, anyáikra, testvéreik­re, nem. lesz szennyes erő, — mely erre rávehetné őket. Ke­zet ráztunk, s ők beszélgetve bandukoltak vissza a zárká­ba, hogy megadják — jóvol­tomból — kissé mérsékelt árát a szünetben történteknek. —p agouy-* tikusan ható ideáljai — kell, hogy fűtsék a mindig esz­ményekért fegyvert fogó ka­tona képzeletvilágát is. A „POLITIKUS” KÖZÖT­TÜK: Gyurka. Ö az osztály KISZ-titkára. Nyurga, gön­dörfürtű, kicsit sötétnézésü, komoly fiú. Engem Radnóthy Miklós fiatalkori fényképére emlékeztet, ö különben az osztály legjobb történelem­búvára. Hadtörténész akar lenni. Esetleg térképész, mert a földrajz is kedvence. So­kat olvas, de keveset tanul. Ezért minden évben közepes. De — szerinte — Cook, Byrd útleírásai, s a tudományos és politikai könyvek halmaza kárpótolja őt. Most — jobb híjján — a gépkocsizókhoz jelentkezett, mert hadtörté­neti szak nincs. De majd odabenn. Átképezi magát. — Hangja nyugodt és határo­zottságot sugárzó. A többi­ek egy-egy gesztusából lát­szik, hogy szeretik. És Gabi? Rendkívül moz­gékony, sokoldalú egyéniség. Fekete, sörte haja alól örök­ké pásztázó tekintettel mé­regeti a világot. Kitűnő úszó: tavaly 1500-on országos szin­ten 9-ík volt. 22.8-cal, pedig a román bajnokság 2. helye­zettje 22.40-nel ért célba. Nincs megelégedve magával. Majd „odabenn” — a Hon- védban! — Az ő gondolatvi­lága is a katonaság körül mozog, akár a többieké. Bár a lányok?” — csapok át egé­szen más témába. — A!... biggyeszti le száját a kis tömzsi. Ki jönne el tán­colni velem, hisz olyan kicsi vagyok. „Jajj de buta vagy!” — csattan fel egyszerre a másik három, s yelük majd­nem én is. Ferkó ugyanis csi­nos, élénkszemű fickó, lát­szik, hogy tréfára, mosolyra mindig kész. De mosolya mö­gött valami koraérett szomo­rúság lappang. Kutatom. „Meghalt a papám” -*• mond­ja szűkszavúan. Aztán, hogy másra terelje a szót: „Kép­zelje, már saját rádiót is épí­tettem. Híradós tiszt leszek a páncélosokkal. A kémia, biológia a mindenem. S a könyvek. Hiszen én nem já­rok sehová”. Mit olvas ma egy maturandusz? — Először felsorolják a kötelező olvas­mányokat. „Hagyjuk, fiúk, ezt én is tudom”, intem le őket S kiderül: Zolát, Jókait, Gár­donyit szeretik, Bárány Ta­mást is. Ferkó általában a francia írókért rajong. S ahogy kiveszem, a többiek is Nyilván a több-kevesebb pi­kantéria is fűszerezi ezek­nek az olvasmányoknak az ízét számukra. És most újra a jövőben rejtőző, de már meg-megcsillanó pálya jut eszembe: a történelem szere- tete s Jókai, Gárdonyi köny­vei egy-egy egészséges lélek szerves tartozékai. E köny­vek — bár olykor tán roman­az egyenruhás férfiakat lát­tam bennük. „Sokat kell ta­nulni ott is” — merengett Bandi, aki repülő szeretne lenni. Igen, ezt az utat vá­lasztja, hogy — ha kerülővel is — bejusson a repülőkhöz. „Szeretsz tanulni?” - kérde­zem. — Hát... idén félévben egy­ből elhúztak. Tavaly köze­pes voltam. De a történelmet nagyon szeretem. A magyart is és a világtörténelmet is. ÉRDEKES: EGYIKÜK a matézistől fél, másikuk a ké­miától, van aki a magyart nem szívleli. De mind a né­gyen megegyeznek abban, hogy a legszebb tantárgy a történelem. S ez így jó: a ka­tona ismerje és szeresse hazá­ja történetét. Lehet, hogy a hősök nagyrésze nem tudott integrálni... Hősök? — „Mi lesz év vé­gén” — erre összébb húzzák magukat: „A matematikától borzasztóan félünk. Humán osztály vagyunk s ez... no meg tanárcsere is volt.” Egy mosolyt nyeltem le. A bar­napiros mokány kis Ferkó, aki 150 centiméterével — igen bölcsen — páncélos had­oszlop élén dübörög majd a mezőkön át, most fél. A ma­tematikától. Mert nincsenek hősök félelem nélkül. A fé­lelemben ott lappang a vívó­dások öröme s elszálltával acélosabbá lesz az ember. „S • ÜNNEPÉLYES KOMOLY­SÁGGAL léptem be az évszá­zados egri Dobó Gimnázium ;falai közé, hogy bemutassak ;néhány pelyhedző állú fiatal­embert azok közül, akik az ; érettségi utáni válaszúton a ; katonai pályára igyekeztek. ; Érett megfontoltsággal páro­suló bölcsesség: ez a ma ka­tonájának tulajdonsága, hi- Iszen a nép fia s tudja mit, ! miért kell megvédenie. Fel- ! készültem hát, hogy négy-öt légőszemű, aszkétikus külsejű, > tekintélyes maturandusszal találom magam szemben. Tü­relmetlenül topogtam a fo­lyosón, a fiúkat vártam. Ek­ekor — o horribile dictu! — t megtudtam, hogy a szeleburdi {osztályt sziu-indiánokhoz mél- ctó üvöltözés miatt, melynek toka és előidézője, két bizo- t nyara csinos bakfisleányzó tvolt, büntetésből bezárták. Be t bizony. A negyedikeseket. ? Pár perc múlva négy nyur- ega fiúval csevegtem a tanári {szobában. Orgonasíp sorrend­iben: Oláh Bandival, Szűcs <Gyúrival, Szántai Gabival és iMakkos Perivel. Heherészve {mesélték el a bezárás részie­steit. „Ti vagytok a jövendő skatonái?” — kérdeztem bur- Skolt kétkedéssel hangomban. | — Mi! — válaszolták egy­ezerre. Aztán egymás Szává­iba vágva elmesélték, hogy {pár hete végzős tisztiiskolá- isok keresték fel az osztályt sés elmesélték a négyéves Stisztképző életet. S ahogyan {hallgattam lelkes magyaráz­kodásukat, magamban már főmérnök ígéretet tett arra, hogy az első adandó alkalom­mal megoldják ezt a problé­mát is, és könyvtárterem cél­jára átadják a múzeumnak a helyiséget. Március 28-án ülést tartott : a gyöngyösi Múzeumbarátok ] Köre. Az ülés keretében Fű- j löp Lajos gimnáziumi tanár tartott előadást: „A mi nyelv­járásunk” címmel. Az előadást • a múzeumbarátok beszámolója követte. Nagy Gyula, a mú- . zeum igazgatója beszámolójá- s ban megemlítette, hogy a mú- s zeum újabb tárgyakkal gyara- podott. í: A Mátrai Állami Erdőgazda- | súg nagyvad-példányokkal, ? Bodony község tanácsa 1500 ?' forint értékű néprajzi anyag- < gal, Dr. Vereb Lajos egy na- { gyón ritka, úgynevezett „ezüsté dolmánnyal” és egy értékes? festménnyel ajándékozta meg i a múzeumot. { Az ülésen két fontos problé- S ma vetődött fel: az MHS ma-j dellezőinek az épületből való > elköltözése és a szellemi nép- > rajzi gyűjtéshez elengedhetet- > lenül szükséges magnetofon ? beszerzése. A jelenlévő Varga ? Ferenc tanácselnök ígéretet < tett a tanács részéről a magne- < tofon beszerzésére. Addig is, < míg a beszerzés megtörténik, { Sándor László, a MŰM. 214. { sz. Tanintézet igazgatója a ku- | tatók rendelkezésére bocsátja > az iskola magnetofonját. Nagy Gyula arról is beszá- > molt, hogy a Megyei Levéltár > átadja a Múzeumnak a Gyón- ) gyös városra vonatkozó levél- < tári anyagot. Az átadás hama- \ rosan megtörténik. Hamarosan sor kerül az 5 első Múzeumi Füzet kiadására J Is. Szerzője: Fülöp Lajos, cí- < me: Gyöngyössolymos nyelv- ; járása. < Az MHS. modellezőinek el- < helyezése nagy probléma, mi- < ve! helyiség nincsen. Minden- < esetre Varga Ferenc tanács-! elnök és Pethes Varga Vilmos <

Next

/
Thumbnails
Contents