Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-16 / 71. szám

4 NÉPÚJSÁG 1958. április 16. szertU titoto iOvfgf (tóéi mpuitákcLn: A kömlői „Cigánylakodalom — és ami mögötte van KOLTOK ES VERSEK Az elmúlt napok egyikén, még az ünnepek előtt, levél érkezett a szerkesztőségbe, a- melyben az a néhány soros hír állt, hogy Kömlőn cigány- kultúrcsoport alakult, s a mű­sor — amelyet Kiss Ábel ta­nító segítségével a csoport tagjai maguk állítottak össze — nagyon szép... A levél nyo­mán kilátogattunk a faluba. Amit azonban ott hallottunk, láttunk és tapasztaltunk, az sokkal több annál, minthogy beleférne egy új kultúrcsoport lelkes, igyekvő munkájáról szóló egyszerű tudósítás kere­teibe. Többről, sokkal többről van Itt szó annál, hogy a faluvégi cigányok önelhatározásból kul- túrcsoportot alakítottak Köm­lőn, és hogy műsorukat azóta már zsúfolt nézőtér előtt há­romszor kellett megismételni­ük. Ez az egyszerűnek tűnő esemény egy, most már mind­inkább magasabbra ívelő gaz­dasági, következésképp szelle­mi-erkölcsi fejlődési folyamat­nak egyik eredménye, amely a kömlői cigány-nemzetiség éle­tében a felszabadulás óta vég­bement. Kis esemény: nagy szavak, távoli következtetések — gondolhatja ezek után az Olvasó. Ellent kell monda­nunk: nem így van.... Nem kevesebbről van szó, mint a kömlői cigány-nemzetiség olyan útjáról, amelyben a haj­dan (és maradványaiban itt- ott még most is) oktalanul le­nézett, kiközösített, eleve elő­ítéletekkel fogadott, állandó megaláztatásokra kényszerített „cigány”-okból népi demokrá­ciánk gazdasági, és társadalmi viszonyai között valóban újjá­születő emberek, valóban a társadalom egyenrangú, becsü­letesen dolgozó, megbecsült, művelt és tanulnivágyó tagjai lesznek. Negyvenhét cigánycsalád, — összesen 287 lélek él ma Köm­lőn. Őseik — kivéve a később bevándoroltakat — még á köz­ség alapításának idején, az 1770-es években kerültek erre a vidékre. Jelenlegi telepíté­sük helyét — a falu szélén — 1923-ban jelölték ki. A vize­nyős, lápos területért (sajnos, még ma is olyan) az akkori községi bíró, Kobolát Ignác János, kétszer akkora és ki­váló minőségű kenderföldet kapott (jobban mondva: szer­zett magának) kártérítésként. Múltbeli társadalmi helyzetü­ket felidézni és részletezni csaknem felesleges: ismeri mindenki a „cigány” név ak­kori jelentését... Hosszú lenne összegezni és leírni, hogy Kömlő cigánytár­sadalma a felszabadulás utáni években kezdetben csak lassan, majd mind határozot­tabban — hogyan fejlődött fel a faluhoz. Túró Bertalan, a XX. tanácstagi körzet cigány tanácstagjának elbeszélése a- lapján jegyeztük le: Sok ne­hézséggel — elsősorban a falu elzárkózottságával, idegenke­désével, ezzel együtt saját közösségük sok belső problé­májával — kellett megküz­deniük. S hogy ez — ha még nem is teljes egészében — si­került, azt elsősorban munká­juknak köszönhetik. Becsületes, szorgalmas, jó keresetet, szén megélhetést biz­tosító. munkájuknak. A községben hat termelőszö­vetkezet működik és közülük ötnek cigánytagjai is vannak. A leinőtt cigánylakosság 80 százaléka dolgozik ma már közös gazdaságokban. Varga M. János, a Szabadság Tsz el­nöke — országgyűlési képvise­lő — úgy nyilatkozott a gaz­daságokban dolgozó családok­ról, hogy jó munkások vala­mennyien. „Kezdetben — mon­dotta — csak néhány család jelentkezett a szövetkezetek­ben. A tagság jó része idegen­kedve fogadta- akkor őket, pe­dig azok az emberek őszinte elhatározással és a biztos meg­élhetés utáni munkavággyal jöttek közénk. Azelőtt nap­számosok, vályogvetők, alkal­mi munkások voltak és bizony Igen nagy szegénységben éltek. Eltelt egy év, kettő — köz­ben újabb és újabb családok kérték felvételüket a tsz-ekbe —, s mindenki előtt bebizonyo­sodott, hogy kár volt a tar­tózkodás, az idegenkedés tő­lük. Munkájuk után megbe­csült emberek lettek a terme­lőszövetkezetben valamennyi­en.” És a falu? Éberen, nagy kí­váncsisággal, olykor még lé­néző, kétkedő várakozással — figyelte az eseményeket. So­kan azt gondolták: nem bír­ják ezek a kitartó munkát, dolgoznak két-három hónapot és azután úgyis felülkerekedik bennük a szabadabb életfor­ma utáni vágy. Nem így tör­tént! A közös munka, az őket befogadó közösség magához vonzotta és átformálta vala- mennyiüket. Felfogásukban és gondolkozásmódjukban, maga­tartásukban és egyre inkább külső megjelenésükben is. Né­hány példát csupán: Túró Ele­mér, a Szabadság Tsz tagja, harmad-, olykor negyedmagá­val dolgozott a szövetkezetben az elmúlt gazdasági évben. A zárszámadáskor 44 mázsa bú­zát, 17 mázsa árpát, 98 mázsa csöveskukoricát kapott a töb­bi között és. mindezeken felül még 7000 forint készpénzt is. A jövedelemből egy 524 négy­szögöles házhelyet vett és megvásárolta egy 18 méteres, majd felépítésre kerülő új ház anyagát. A részelt kukoricából most hat szerződött hízót tart; e vállakózás jövedelme is az új házra, azután ruházkodás­ra, egyéb szükségletekre megy. Lóié Gézának és családjának 40 ezer, ifjabb Burainak, aki­nek csak nyár idején segített a húga, 19 ezer forint volt az évi jövedelme. De így lehetne tovább folytatni a sort... A fokozatos anyagi felemel­kedés természetszerűleg hozta magával a szellemi, kulturális felemelkedés vágyát is az em­berekben. És hogy ezek a vá­gyak is ma már a megvalósu­lás útján vannak, abban igen nagy érdeme van egy faluját és népét jól ismerő, szerető, idős, de fáradhatatlan pedagó­gusnak: Kiss Ábel tanítónak. Itt született, itt nőtt fel, itt tanít a faluban már 24 éve. A cigányokat nem valami jo­viális magasságból, hanem kö­zelről és belülről ismeri, így foglalkozik problémájukkal. Teljes bizalommal vannak iránta. Ez nem kis szó. Kiss Ábel tanító, a 6—14 éves is­kolaköteles gyermekekkel kezdte meg munkáját. Ezek a gyermekek — sok esetben szü­leik is — néhány évvel ez­előtt az iskolát kötelező rossz­nak fogták fel. A gyermekek nem jártak rendszeresen is­kolába, szüleik pedig nem tö­rődtek velük. Komoly prob­léma volt az is, hogy a gyer­mekek, különösen tél idején, nem rendelkeztek megfelelő ruházattal és felszereléssel sem. Kiss Ábel tanító, a prob­lémák ismeretében először széleskörű és sikeres társa­dalmi akciót szervezett az is­kolaköteles gyermekek megse­gítésére. Másodszor: javaslatot tett az illetékes szerveknek egy cigányiskola megszervezé­sére. Javaslatának lényege az volt, hogy az iskolaköteles korban lévőket és az idősebb (14 éves korig), de a tanulás­ban elmaradt gyerekeket egy osztályba kell összefogni, meg­‘-í szervezni, hogy ezek valóban látogassák is az órákat. A terv megvalósítását — amelyet az illetékes szervek el is fogad­tak — Kiss Ábel tanító maga vállalta. E kísérleti munkának t csaknem egyéves eredménye már rendelkezésünkre áll. A harmincöt gyerek kezdetben tanítói, majd szülői felügyelet mellett, most pedig már ön magától, rendszeresen jár is kólába. A községben lévő 11 tanulócsoport közül a cigány iskolában legkisebb a hiány- zási százalék. A tanító meg­ítélése szerint az előmenetel szempontjából sincsennek kü­lönösebb problémák. S mint ahogy számítani le­hetett rá: az iskola első sike­rei egy folyamatot indítottak el a nyolc általános iskolát el nem végzett cigányfiatalok kö­zött. Mint ahogy kifejezték óhajukat: ők is szeretnének ta­nulni, be szeretnék fejezni a nyolc iskolai évet. Hogyan le­hetne ezt megoldani? Kiss Ábel tanítónak már kész a terve: ősszel megszervezik a községben a dolgozók esti ál­talános iskoláját... Ennek az iskolának — ha megvalósul, és reméljük hogy igen — lesz az egyik tanulója majd a 17 éves Burai Rózái is. A hat osztályt jó eredménnyel végezte el, s szeretne tovább tanulni. Le­hetne-e belőle tanítónő? — kér­dezte. Ha szorgalmasan és jól tanul, miért ne? A cigány-kultúrcsoport meg­alakításának gondolata a fia­talok körében született meg. ~ Először csak öten-hatan jöt­tek össze Túró Berci bácsi há­zában, azután — hogy híre ment a dolognak — tizen, hú­szán, harmincán. Három heti próba után — szándékuk el­mondásával — bemutatták számaikat Kiss Ábel tanítónak és véleményét kérték. A ta­nító javított, csiszolt' a műso­ron és régi hagyományokat, szokásokat felelevenítve, egy kétfelvonásos, énekes-zenés- táncos színdarabot írt szá­mukra,, Cigánylakodalom” cím­mel. A színdarab története egyszerű: A szép cigánylányt — a szerepet Burai Rozál-Ro- zitta játszotta —, akit szegény cigánylegény szeret, a gazdag vajda fia akarja elvenni. A lány szülei elzavarják a sze­gény kérőt. A lakodalom előtt azonban a szegény fiú megje­lenik és megszökteti szerelme­sét. .. Mindezt csengő szavak­ban, dalban, táncban, szépen és elgyönyörködtetően. Az előadásnak nagy sikere volt a faluban. Eddig három­szor kellett megismételniük és már a szomszédos községekbe és a járási székhelyre is kap­tak meghívásokat. Ha értékelni kellene a ku- túrcsoport megalakulását és első műsorát, nem lehetne töb­bet, de kevesebbet sem mon­dani annál, amit az első so­rokban megjegyeztünk. Az egészséges, felfelé törekvés vágya volt, ami létrehozta és benne előre is lehet látni, meg lehet látni azokat a ma­gaslatokat, ahová a kömlői cigány-nemzetiség el akar jut­ni — s noha vannak még prob­lémáik, gondjaik — el is jut majd. Csak szorgalmas és becsüle­tes munka, békesség és meg­értés, egymás szeretete kell hozzá. DÉR FERENC PAPP MIKLÓS: Este a konyhában Sok bástyás kis vár: jó pogácsa gömbölyödik ujjaid alatt, és sorbarakod, mint a szavakat próbálom én is... hiába, már a fáradt kéz nehéz a szó húrjára, de akinek léte az, hogy ad, s ha övé is a nehezebb anyag, mégsem ülhet kész formákra várva: fa kell a tűzre, s már a lángokon lelkem kardja villog: hatalom, add szíved s én a szívemet adom: nyisd ki a sütőt, hogy a jó meleg kétfelöl nyíljon rám, s a szeretet fonja karodba érzésemet. A kandi fény Kalászringató-szél ölén a kis-kíváncsi-kandi fény a bokrok alá belesett, a szeme majdhogy kiesett... aztán elbújva meglapult s mint a pipacsok, elpirult. 4% ég Gömbölyű asszony fönn az ég, tej-párnás-mellű, tiszta-szép. felhő-bébiket ringat el és altatódalt énekel. MOLNÁR JENŐ: Márciusi tél A naptár márciust mutat, szívünk tavaszt remél, s a fényt ígérő napokon fehéren lóg a tél. Álmunkban ibolya nyílott, az álom megfagyott, a várt tavaszt szíven szúrták az öles jégcsapok. Kinéz a Nap. Most még kamasz legényke s megremeg: fogát mutatja, a jégcsapok vére hóra pereg. Szél fű, karmokkal védi meg gyermekét, a telet... A Nap fázósan menekül, a széllel este lett... Éj... az ég fekete tenger, a Hold ezüst hajó, eltűnik s az ében éjben fehéren hull a hó... MOLNÁR JENŐ: ők se látnak . . . Pőrén fázik az almafa: a virágot rügyek mélye dajkálja, mint színes álmot. Nem így volt ez soha eddig: ezer szirom integetett, kacagott be ablakunkon. Megjelentek évről évre köszöntőbe, de az idén semmi se lesz már belőle. Elmaradnak. Csípős szél fúj, szundikálnak . .. Serkenj fel vér! Most az egy­szer ők se látnak... Gyermekbénulás elleni védőoltások Gyöngyösön I. oltásban részesülnek azok a gyerekek, akik valami miatt oltást még nem kap­tak, II. oltásban részesülnek azok a gyermekek, akik egy oltást kaptak, III. oltásban részesülnek mindazok a gyermekek, akik 1957-ben kétszer lettek oltva. Az 1958- ben oltott gyermekek a III. oltást novemberben kapják ják meg. Az oltás ideje áp­rilis 21, 22, 23, délután 3—5 óra között. Az oltás helye: Gyöngyös, Egészségház, Pus­kin utca 1/a. műsora: Egerben este fél 8 órakor: IDA REGÉNYE (Jőkai-bérlet) Párádon este fél 8 órakor: MÁGNÁS MISKA — NAGYŰTON 516, Űjlő- rincfalván 300 hold legelőt gyomtalanítotak, — részben társadalmi munkával, a legel­tetési bizottság; kezdeményezé­sére. /1 TECHNIKA, TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL 1949. Budpesten aláírták a ma­gyar-csehszlovák barátsági együtt­működési és kölcsönös segély- nyúj tási egyezményt. 1858-ban született Zala György szobrászművész. 1933-ban halt meg Kozma An­dor költő, író. NÉVNAP feledjük: csütörtökön RUDOLF liilist — A VISONTAI PETŐFI Termelőszövetkezet az elmúlt héten a tavaszi munkák meg­gyorsítására két lovat és egy kocsit vásárolt 17,700 forint értékben. — SZOMBATON a gyön­gyösi gimnázium, a szülői munkaközösség és a KISZ rendezésében nagyszabású mulatságot rendez. — FOTO-AMATÖRÖK ba­ráti összejövetele lesz Egerben, ma este 3/.t 7 órakor a TTIT- klubban. — Tegnap tartotta a Finom­mechanikai Vállalat szakszer­vezeti taggyűlését, ahol egy­úttal megkezdték a május 1. tiszteletére a munkaversenyt. — BEFEJEZTÉK az árpa, zab, borsó és cukorrépa veté­sét a besenyőtelki termelőszö­vetkezetek. — ,',A VALLÁS keletkezése és társadalmi, szerepe” cím­mel holnap este 7 órakor, Gyöngyösön, a városi kultúr- házban, Csomós Miklós váro­si MSZMP-titkár tart elő­adást. — A MEGYEI TANÁCS ipari osztályától kapott érte­sülés szerint a kisiparosok ré­gen várt besorolása már fo­lyamatban van. Most állapít­ják meg, hogy a szabó kis­iparosok mennyit kérhetnek a ruhák elkészítéséért. — NYERESÉGRÉSZESE­DÉST fizettek a Szőlészeti Kutató Intézet egri telepén. A dolgozók kétheti fizeté­süknek megfelelő összeget kaptak nyereségrészesedés címén. Műtéttel a kopaszság ellen Dr. Kessler stadei sebészor­vos nemrégen az egyik szak­lapban ismertette 391 homlok­műtétjének tapasztalatait. A műtétek tulajdonképpeni célja az volt, hogy csökkent­sék a fejbőr feszültségét, amely akadályozza a hajgyökér vér­ellátását. A műtét abból áll, hogy az orrtő fölött körülbelül öt centiméter hosszúságban felvágják a fejbőrt, a homlok­zat (musculus frontalis) két- oldalán szabaddá teszik az ina­kat, s megrövidítésükkel meg­akadályozzák, hogy végeik új­ból összenőjenek. Ilyen módon a fejbőr e^y-két centiméterrel hátrább húzódik, s vele együtt a rajtalevő haj is. Így ugyanis „magas homlok” keletkezik. A sebész a világ minden ré­széről származó pácienseket három csoportba osztotta: Az első csoportba tartoztak azok a betegek, akiknek a ha­ja erősen hullott, homlokuk már magasra „felcsúszott de hajállományuk még nem csök­kent túlságosan; MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER április 16-án, szerdán: KURUZSLÓ Orvos, vagy sarlatán? Érdekfeszítő francia film. EGRI VÖRÖS CSILLAG N egyvenegyedlk EGRI BRODY Halhatatlan Gamizon EGRI BÉKE Vörös és fekete (I. rész) EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Karneváli éjszaka GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 420-as urak (I. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Vörös kocsma (16 éven felülieknek) HATVANI KOSSUTH Körhinta FÜZESABONY Tavasz a kisvárosban PÉTERVASARA Egy kerékpáros halála HEVES Bakaruhában a második csoportba kerül­tek azok a betegek, akiknek hajállománya már jelentősen megcsappant, fejbőrük a ha­lántékon már áttetszett; a harmadik csoport tagjai már kopaszodni kezdtek és a tipikus helyen, a fejük búbján már meg is kopaszodtak. A műtét eredményessége az egyes csoportnál 87 százalékos, a kettes csoportnál majdnem 79 százalékos és a hármas cso­portnál 60 százalékos volt. A műtétre került betegek kora 16—59 év között mozgott. Mi­nél fiatalabb embereken haj­tották végre a műtétet, annál nagyobb mértékben jelentke­zett a hajgyökerek megújult táplálkozásának hatása. „ELENA”. AZ ŰJ LENGYEL MÜROST Lengyelországban a közel­múltban a gyapjú tulajdonsá­gaival megegyező, újszerű mű- rostot készítettek Az „elena” nevet viselő szintetikus műrost könnyebb, tartósabb a gyapjú­nál, sőt jobban ellenáll a savak hatásának is. A műrostot szén­ből és a ccllulozeinar hulla­dékanyagából készítik. MÉLYTENGERI KUTATÁS A touloni Oceonografiai Ku­tató Központ mérnökei arra vállalkoztak, hogy tízezer mé­ter mélységre ereszkednek a tengerbe, s ezzel új merülési rekordot állítanak fel. Erre a célra Toulonban spe­ciális, két méter átmérőjű, 16 centiméteres falvastagságú, szilárd, acél, mélytengeri meg­figyelőgömböt készítettek. A számítások szerint a meg­figyelőgömb ellenáll majd tíz­ezer méter mélységben a víz nyomásának. Eddig a mélyten­geri merülési rekord megfi­gyelőgömbbel 4050 méter. Áramfejlesztő a nyílt tengeren Baku közelében, a Káspi- tengerben, távol a parttól, mesterséges szigetet építet­tek, s ezen villamos áramfej­lesztő telepet állítottak fel. Egyébként ez az első ilyen­fajta telep a világon. Fűtő­anyagát a földgáz szolgál­tatja. A vízszükségletét a tengerből elégítik ki. A vizet különleges készülékekben desztillálják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents