Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-16 / 71. szám
1938. április 16. szerda NEPOJSÁG 5 Friss kenyeret reggelre is! — Vita a kenyér- és a sütemény-ellátásról — FÖLDI PÁL: Beszéljünk a filozófiáról Lapunk március 12-i számában megjelent vezércikkben kifogásoltuk, hogy reggel nem lehet sem friss kenyeret, sem péksüteményt kapni, s ez sok embernek okoz bosszúságot. E kérdés nagy port vert fel. Az ipari vezetők tanácskozásán is élénk vitát váltott ki, azóta több levél, hozzászólás érkezett, de magunk is megkérdeztünk néhány illetékes szervet, s ezúttal adjuk közre véleményüket. Hozzászólás a „Friss kenyeret reggelre is !w című vezércikkhez A fogyasztók a reggeli órákban a fehértermékeket, a süteményt keresik. A kenyér inkább a délelőtti órákban keresett cikk, azonban a kenyérforgalom kiterjed a késő délutáni órákra is. Így tehát azok a dolgozók, akik eddig is a déli órákban szerezték be kenyerüket, az éjszakai termelés idején hátrányosabb helyzetben voltak, mint azok, akik a reggeli órákban vásároltak, mert a termelés túlnyomó része már a kora reggeli órákban kiszállításra került. Figyelembe véve, hogy a sütőipar jelenlegi felkészültségével a hétvégi és a kettős ünnepek előtti fokozott igényeket csak előregyártással tudta és tudja megoldani, elkerülhetetlen, hogy a termelés bizonyos hányada a gyártást követő napon kerüljön a fogyasztókhoz. Mi a helyzet azonban a mezőgazdasági jellegű területeken, ahol a lakosság túlnyomó része önel'átott? A házisütésű kenyeret fogyasztók általában egy héten egyszer sütnek kenyeret, s ezzel nagyon elégedettek, mert így szokták meg. Vajon ártalmas-e egészségükre az egyhetes kenyér fogyasztása? Véleményem szerint nem és ezzel sokan egyetértenek velem. Az elmúlt években kedvezően megnövekedett a péksütemény fogyasztása, ami helyes is, mert a választékos és nagyobb tápértékű élelmiszerből kisebb mennyiséget igényel a szervezet. Milyen intézkedést tettek sütőipari vállalataink, hogy a megnövekedett igényeket a megváltozott munkakezdés mellett is időben biztosítsák? Minden vállalatnál növelték a süteménygyártó üzemek számát. Olyan területen is termeltetnek süteményt, ahol az előbbi időszakban csak kenyértermelés volt, például Pe- tőfibányán, Tiszanánán, Bélapátfalván stb. A vegyes termelésre átállított üzemeknél a műszak első felében kerül legyártásra a fehéráru, hogy a reggeli órákban nagyobb mennyiség álljon rendelkezésre. A szállításnál elsősorban a tejivókat, utasellátó helyeket és a nagyobb forgalmú kereskedelmi boltokat látják el áruval és egy-egy megrendelő helyre, az előbbi gyakorlattól eltérően, nem az egésznapi mennyiséget egyszerre, hanem a gyártás üteme szerint, rész- szállítást eszközölnek. Az árunak a fogyasztókhoz való gyorsabb eljuttatását segíti elő a sütőipari bolthálózat kiszélesítése Így a péktermék minőségi károsodás nélkül, a többszöri átrakás és szállítás felszámolásával a termelő üzem területén kerül forgalomba. Ebből a célból 28 üzemnél végeznek közvetlen eladást a megye területén. A gyors és hathatós terítés érdekében azonban még fokozni kell vállalataink szállítókapacitását, akár új motoros járművek alkalmazásával, akár 4 órás munkaidőben foglalkoztatott szállítómunkások beállításával. A helyzet tehát nem oly kétségbeejtő, mint ahogy azt az említett vezércikk érzékelteti. Természetesen egy új termelési rendszer bevezetése nem megy zökkenők nélkül s ebben az esetben az átállás nemcsak az ipar, hanem a kereskedelem és nem utolsósorban a fogyasztóközönség részére is átállást jelent. Mérlegelve a sütőipari dolgozók életkörülményeiben a a rendelet következtében beállott változást, a fáradságos 40 —50 fokos melegben végzett fizikai munkát, az éjszakai pihenés egészségvédő hatását, senkinek nem jut eszébe méltatlankodni, ha egy-egy reggel nem meleg kiflivel, vagy zsemlyével fogyasztja kávéját. Hisz gondoljunk arra, hogy annak a többezer sütőipari szakmunkásnak, aki eddig a társadalmi és kulturális élet száműzöttje volt és évről évre az ébresztőóra zsarnoksága alatt állt, mindennap éjfél előtt kellett felkelnie és munkába indulnia, amikor az emberek nagy többsége nyugovóra tért. Az ipar munkásai és vezetői mindent elkövetnek, hogy az érvényben levő rendelet betartása mellett is, a dolgozók igényeit a legmesszebbmenőkig kielégítsék és ha a helyzet úgy kívánja, nem riadnak vissza az éjszakai munkától sem, hiszen abban már elég gyakorlatot szereztek, de ne kívánják tőlük, hogy hosszú évtizedes kérésük hiábavaló legyen. Engedjék meg nekik, hogy továbbra is élvezzék emberségesebb életük munkásnapjait és tudom, nem lesznek érte hálátlanok. NAGY LAJOS, a Heves megyei Tanács vb. ipari osztályának sütőipari előadója. A friss kenyér kérdéséről nyilatkozik az Észak-Heves megyei Sütőipari Vállalat Vezetősége A Népújság vezércikkben foglalkozott a friss kenyér kérdésével és megállapította, hogy a reggeli órákban bosszús arcú vevők állnak a kereskedelmi boltok pultjai előtt, mert nem kapnak friss sütésű kenyeret és péksüteményt. A félreértések és a sütőipart érhető vádak eloszlatása céljá- | bóí szükségesnek tartjuk a vezércikket megválaszolni: A pékek évtizedes harcokat folytattak az éjszakai munka eltörléséért. A kapitalista Magyarországon a sütőipari dolgozók sztrájkokkal követelték az éjszakai munka megszüntetését. 1923-ban a szervezett dolgozók nyomására az akkori kormány elrendelte ugyan az éjszakai munka eltörlését, de az éjjeli műszak a valóságban tovább is életben maradt. Az ellenforradalom leverése után a munkás-paraszt kormány, a szakszervezettel egyetértésben, rendezte a sütőipari dolgozók kérését és az éjszakai munkát megszüntette. A sütőiparban, a kormány- intézkedés alapján hajnali 4 órakor kezdik a dagasztást és 5 órakor indul meg a táblamunka A szakmai szállítási feltételeknek megfelelően, az egészen friss kenyeret nem szabad szállítani, tehát friss sütésű kenyér 9 óra tájban kerülhet a kereskedelmi boltok pultjaira. A lakosság reggeli 9 órától egész napon át vásárolhat friss kenyeret, igy azok a dolgozók is, akik műszak végeztével, a délutáni órákban vásárolnak. A munkás-paraszt kormány rendelkezése, a SZOT-tal egyetértésben rendezte a sütőipari dolgozók munkaidejének kérdését és semmivel sem csorbította a lakosság ellátásának lehetőségét, mert a lakosság kenyérellátása mennyiségi és minőségi szempontból bizBokrosodik a búza, sorol az árpa, szépen zsendülnek a tavaszi vetések a megye legenyhébb éghajlatú vidékén, a Mátra déli lejtőin. Az atkári gépállomás gumikerekű traktorai megkezdték a tavaszi növényápolást, a gyümölcsösök tárcsázását is. A gépállomás jó gazdája ennek a környéknek. A gépparknak csaknem fele — a vidék gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermelő jellegének megfelelően — gumikerekű, vagy lánctalpas gép. Nincs hiány szakemberekben sem : minden traktoros brigádMinden jó időt kihasználnak a dolgozó parasztok a tavaszi munkák elvégzésére; Kál községben könnyebbséget is okozott a munkák meggyorsításánál az, hogy a föld egy része homokos és ott hamarabb munkához tudtak látni. A dolgozó parasztok szorgalmas munkája nyomán elérték, hogy a községben április közepéig befejezték az őszi kalászosok hengerezését, műtrágyázását, ahol arra szükség volt, s tavaszi kalászosok és a borsó vetését is. Már mindenütt nevelik a palántákat a szerződésre termelt paprikához és paradicsomhoz. A palánták tosított: a friss kenyér megvásárlásának egész napon át nyitva álló lehetősége reggel 9 órától biztosítja a lakosság jó ellátását. KISS IMRE, igazgató. Tavaszi tervének már egyharmadát teljesítette az atkári gépállomás Szépen fejlődnek a palánták a káli kertészetekben nak szakképzett, gyakorlott mezőgazdász a vezetője. Nem utolsósorban a szakszerű irányítással érték el, hogy bár csak két hete dolgozhatnak kinn rendszeresen a földeken, tavaszi tervüknek több mint egyharmadát már teljesítették Az idén újabb segítséget nyújtanak a körzetükbe tartozó gazdaságoknak. Talajlaboratóriumuk ezentúl évente végzi a talajvizsgálatokat, hogy a műtrágyafelhasználás helyes arányait a .talajnak megfelelően évről-évre megszabhassák. igen szépen fejlődtek, s az a gond, ha nem javul hamarosan az időjárás, túlfejlődnek a palánták.- VÁMOSGYÖRK, Gyöngyöspata, és Gyöngyösoroszi úttörői közös sátortábort létesítenek Eger mellett a nyári szünidő alatt. ~ „TAVASZI PARÁDÉ” címmel április 16-án, Gyöngyösön, a Szabadság-étteremben a Mátravidéki Vendéglátóipari Vállalat szórakoztató műsort rendez Hollós Ilona, Bágya András és a Rádió több neves művésze felléptével. Az a meghatározás pe- dig, mely szerint a filozófia a filozófusok filozófiája — a kereszténybölcselet álláspontjával ellentétben — nem circulus vitális (az élet köre), hanem circulus vitio- sus, vagyis kerge körbejárás, az értelmetlenség mintapéldánya, nem más, mint fából vaskarika. Valamely fogalmat önmagával és önmaga által nem lehet meghatározni. Nem mondható, hogy a filozófia — filozófia, mert ezzel ugyanazt azonosítjuk ugyanazzal, és nem határoztuk meg a filozófia fogalmát. Ez ugyanolyan, mintha azt mondanánk, hogy például a ház — ház, a szamár — szamár, az ember — ember stb. Ezzel azonban sem a házról, sem a szamárról, sem az emberről nem tudtunk meg semmit. Hasonló a helyzet a filozófia fogalmával is. Ha azt mondjuk, hogy a filozófia — filozófia, akkor semmit sem tudunk meg arról, hogy ténylegesen mi a filozófia. ]VT ielőtt meghatároznánk a filozófia fogalmát, tisztáznunk kell a fogalom meghatározásának logikai szabályait. A fogalom meghatározásának logikailag két fontos követelménye van. A meghatározandó fogalmat mindenekelőtt az adott fogalmi láncolatba tartozó fogalom körébe kell vonni, fogalmilag egy szélesebb fogalom alá kell rendelni. Ha például a ló fogalmát akarjuk meghatározni, akkor nem azt kell mondanunk, hogy a ló — ló, hanem azt, hogy a ló patás, emlős, gerinces, állat, élőlény, szervesanyag, anyag. Ezek azok a fogalmak, amelyeknek a ló fogalmát alá kell rendelnünk. Szükségesnek tartjuk itt megjegyezni, hogy a fogalmak alárendeltségi viszonyában van egy olyan pont, olyan határ, amelyen túl már nem lehet az adott fogalmat szélesebb fogalom alá rendelni. A szélesebb fogalom alá már nem vonható fogalmakat határtalanul széles fogalmaknak nevezzük. Ezek a határtalanul széles fogalmak logikai értelemben a kategóriák. A kategória tehát meghatározott fogalomkörben határtalanul széles fogalmat jelent. A kategória az emberi gondolkodás munkájának gyümölcse, amelyben a valóság megismerésének eredménye összege- ződik, s nem az isteni agy rendje, mint az idealisták gondolják. A gondolkodás hálójának olyan csomópontja, olyan gyűjtőmedencéje, amely a valóságra vonatkozó megismerés lényegét sűríti magába és lehetővé teszi az újabb megismerést. Ha nem lennének a gyakorlat során ellenőrzött, a gyakorlatban kialakult és elfogadott fogalmak, kategóriák, akkor a megismerést mindig élőről kellene kezdeni, ami szinte teljesen lehetetlenné tenné az ismeretek előrehaladását. A kategóriáknak tehát igen fontos szerepük van az emberi megismerésben. Ezek gyűjtőhálók és egyben támaszpontok is. Az anyag például kategória, mert olyan széles fogalom, melynél szélesebb fogalom már nincs, és ezért nem is lehet szélesebb fogalom alá rendelni. Lenin ebben az értelemben írta, hogy: az anyag határtalanul széles fogalom, vagyis filozófiai kategória. (1) issza térve a fogalom meg’ határozásának szabályaihoz, azt kell mondanunk, hogy a fogalmak alárendeltségével csak a legáltalánosabb értelemben lehet meghatározni az adott fogalmat. Ha ugyanis azt mondjuk, hogy a ló patás, emlős, gerinces állat, akkor csak azt tudjuk meg, hogy a ló fogalma sajátszerű fogalom, amely szélesebb fogalmak alá vonható, de ezzel a ló sajátszerű fogalmát még nem határoztuk meg. Igaz ugyan, hogy minden ló patás, emlős, gerinces állat, de nem igaz, hogy minden patás, emlős, gerinces állat — ló. Tudjuk, hogy a szamár is, a szarvasmarha is patás, emlős, gerinces állat. Ugyanez (Második rész) vonatkozik a bölényre, a tevére, a szarvasra, stb. Amikor azt mondjuk, hogy az anyag filozófiai kategória, akkor nem tudunk meg az anyagról többet annál, hogy határtalanul széles fogalom, amelyet már nem lehet szélesebb fogalom körébe vonni. Vitathatatlan, hogy az anyag fogalma filozófiai kategória, de az is kétségtelen, hogy más filozófiai kategóriák is vannak. Megemlíthetünk néhányat a sok közül: a mozgás, a tér, az idő, a szükségszerűség, a véletlenszerűség, az ok- ság, a törvényszerűség, az objektív igazság, stb. Az anyag fogalma tehát filozófiai kategória, mert határtalanul széles fogalom, de nem minden filozófiai kategória anyagfogalom. Az elmondottakból kiindulva rá kell mutatni a fogalom meghatározásának arra az igen fontos követelményére, mely szerint fel kell tárni és fogalmilag el kell vonatkoztatni az adott fogalom körébe tartozó összes dolgok olyan közös jegyeit, tulajdonságait, amelyek egyaránt vonatkoznak az adott dolgok összességére, de ugyanabban az értelemben nem vonatkoznak más dolgokra. Vagyis a ló fogalmának meghatározásában nem elégedhetünk meg azzal, hogy azt mondjuk: a ló patás, emlős, gerinces állat. Ehhez még hozzá kell tennünk azt is, hogy a ló milyen patás, emlős, gerinces állat. Másszóval a ló fogalmának a legáltalánosabb meghatározását ki kell egészíteni a ló sajátszerű meghatározásával. Az anyag fogalmának meghatározásában pedig rá kell mutatni arra, hogy: az anyag olyan filozófiai kategória, amely az objektive, vagyis reálisan, az emberek akaratától és tudatától függetlenül létező, az emberek érzeteiben, az emberi gondolkodásban visszatükröződő valóság megjelölésére szolgál. A konkrét anyagformák egyetlen közös tulajdonsága az objektív realitás, a reális létezés. Ezt a közös tulajdonságot kellett elvonatkoztatni és fogalmilag meghatározni. Ezért írja Lenin, hogy: az anyag fogalma ismeretelméletileg csakis és kizárólag az emberi tudattól függetlenül létező és a tudatban tükröződő objektív valóságot jelenti. Az anyag fogalma az érzetünkben, a tudatban feltáruló objektV valóságot fejezi ki, semmi egyebet. (2) A meghatározás fent vá- zolt szabályait betartva kell meghatároznunk a filozófia fogalmát. De mielőtt válaszolnánk arra a kérdésre, hogy mi a filozófia, emlékeztetni szeretnénk az olvasót egy anekdotára. Mit jelent ez a furcsa szó: filozófia? 1? gy régi anekdota szerint a francia, angol és német nemzet fiának feltették a kérdést: mi a teve. A kérdést a következőképpen oldották meg: A francia elment az állatkertbe, s mivel nem talált ilyen nevű állatot, kétségbevonta a teve létezését. Az angol viszont elment a Szaharába, a teve hazájába, kerített egyet, s a kérdezők elé hozta: ez a teve. A német pedig visszavonult dolgozó-szobájába, s elmerülve a dolog mivoltában, tisztán elméletileg keresett választ arra a kérdésre, hogy mi a teve. Tegyük teljessé az anekdotát. Gondoljuk hozzá, hogy a magyar nemzet fia is a kérdezettek között volt. Mikor meghallotta a kérdést, először is fellapozta a szótárt, hogy megnézze: mit jelent ez a furcsa szó. Miután megértette, hogy mit jelent magyarul, csak azután ment bele komolyan a dologba. Hogyha nem azt a kérdést teszik fel, hogy mi a teve, hanem mondjuk megkérdezik, hogy mi a filozófia, akkor az anekdota hősei így oldanák meg a problémát: A francia előveszi a tudományok „állatkertjét”, az Enciklopédiát s „a filozófia” címszónál kinyitja. Ha nincs ilyen címszó, kétségbevonja, hogy egyáltalán létezik a filozófia tudománya. Az angol viszont elmegy a filozófia őshazájába, élve vagy halva előkeríti a filozófiát, hogy megmutassa: ez a filozófia. A német pedig elvonul dolgozó-szobájába, s mélyen elmerül a filozófia mivoltában. Az utóbbi persze csak az anekdota szerint német, a valóságban magyar is lehet. Éppen ezt a figurát tűzte tollhegyre Arany János A tudós macskája című szatirikus költeményében. Azonban az anekdotákban szereplő magyar másféle ember. Nem ír könyvet addig a filozófiáról, amig azt sem tudja, hogy mit jelent maga a szó. Éppen ezért első dolga az, hogy fellapozza az idegen szavak szótárát. Kövessük mi is ezt a magyar módszert Lapozzuk fel a szótárt, és nézzük meg, mit íelent ez a furcsa szó: filozófia. A filozófia ó-görög eredetű, összetett szó. Két részből áll. Az első része: phile (file) a. m. bölcsesség, sophia (szófia) a. m. szeretet. A philosoohia (filozófia) tehát magyarul a bölcsesség szeretete, pontosabban bölcsességszeretet. A philosophia kifejezést egyesek szerint Pythagoras (3) , mások szerint Sokrates (4) használta először. Azt tartja a hagyomány, hogy valamelyikük állítólag szerénységből az addig szokásos sop- hos (szofosz) elnevezés helvett philosophos ífiloszófosz) elnevezést vett fel, vagyis magát nem bölcsnek, hanem bölcsességszeretőnek tekintette. Ennek megfelelően a tudást nem bölcsességnek (sophia). hanem a bölcsesség szeretetének (philosophia) nevezte. A régi történetírás Solon- nak (5) adja ajkára ezt a pythagorasi—sokratesi szerénységet. Amikor Philius uralkodója üdvözölte Solont, mint bölcset, kinek már hallotta nagy hírét, ő szerényen azt felelte: nem vagyok én bölcs (sophos), legfeljebb csak szeretnék az lenni, tehát bölcsességszerető (philosophos) vagyok. TVem is foglalkozunk tovább ■*-' a szó eredeti jelentésével és jelentésváltozásával, hisz filologizálással úgy sem lehet megoldani a problémát. A filozófia ugyanis az idők folyamán olyan fogalommá vált, amely már alig hasonlít az eredeti értelméhez, és a filozófiai világnézet megjelölésére szolgál. A továbbiakban világnézeti értelemben beszé- lünk a filozófiáról. O JEGYZETEK: V. I; Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus című müvének III. fejezete. 2. L. az előbbi műnek V, fejezete. 3. Pythagoras 6-görög gondolkodó, a hires pythagoras-tétel megalkotója, az un. szám-misztika megalapozója volt. 4. Sokrates (i. e. 470—399) ugyancsak ó-görög gondolkodó volt. aki úgy vélte, hogy a tudás annak elismerésével kezdődik, hogy semmit sem tudunk. 5. Solon ó-görög jogbölcseló volt. (Folytatása következik. 300 ezer forint községfejlesztésre Nagyrédén Nagyrédén a Népfrontbi- I kutakat 12 000 forintért rendzottság elnöksége éves munkatervet készített. A tervek szerint az év folyamán a község lakosai húszezer forint értékű társadalmi munkát végeznek el. A határban levő behozzák, a kultúrházat 15 000 forintért kibővítik, 100 000 forintért rendbehozzák a járdákat. A község fejlesztésére mintegy 300 000 forintot biztosítanak eben az évben.
