Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-12 / 68. szám

1958. április 12. szombat NÉPŰJSÄG 3 Igazolatlan mulasztások, lágás, szervezetlenség csökkenti az eredményt a Gyöngyösoroszi Ércbányában A GYÖNGYÖSOROSZI érc­bányának, mint minden új üzemnek, sok nehézséggel kel­lett megküzdenie az indulás éveiben. Ez a harc nem szűnt meg, hanem most is állan­dóan tart, mert akad javítani­való a bánya munkájában. A legtöbb baj és a legtöbb hiányosság a munkafegyelem­nél van. A hiányzások száma nem csökkent a múlt évihez viszonyítva, hanem egy bizo­nyos szinten áll. A borvidék­nek hatása ez. Legtöbb kima­radás a fizetés utáni napokban van, mert a jóbarátok és a gyakori pincelátogatások nem nagy kedvet adnak a másnapi munkához. Pedig, ha gondol­kodtak volna egy kicsit, ha megfontolták volna, hogy mit jelent igazolatlanul elmaradni a munkából, akkor nyereség- réy,esedéskor egyeseknek nem kéűett volna szégyenkezniük, hogy hanyagságuk miatt ki­maradtak a listáról. Hogy pénzben mennyit je­lent az igazolatlan mulasztás a gyöngyösoroszi ércbánya bá­nyászának, azt a következő számok magyarázzák: Kovács Mihály három na­pot hiányzott, s ezért az üzemi tanács határozata szerint 70 százalékkal csökkentették a múlt évi alapkeresetét. Alap­keresete 21.000 forint volt és ez 15,000 forinttal csökkent a hiányzások miatt. A megma­radt összegre az eltöltött évei után még tíz százalék bér­pótlékot kapott, s így össze­sen csak 5795 forintra számí­tottak neki nyereségrészese­dést, ami 358 forintot tett ki. De ha nem hiányzik. 1500 fo- rintot. a hűségjutalomosztás­kor 2 000 forintot kapott vol­na. Tehát egynapi hiányzás 1200 forintjába került Kovács Mihálynak. Az ilyen példa után jogosan kérdezhetjük nemcsak Kovács Mihálytól, hanem Bognár Já­nos. Molnár András. Nagy Fe­renc, notórius hiányzóktól, — hogy érdemes-e hiányozni. — megéri-e ez nekik?! Logikus válasz erre csak az lehet, hogy nem. A MAGAS HIÁNYZÁST át­lag leszorítása mellett a mun­kaidő pontos kihasználására is törekednek a gyöngyösoroszi ércbánya vezetői, aknászai és a bányászok nagy többsége. De... ...a Károly-akna százas északi szinten ott jártunkkor embe­rek ültek, cigarettáztak, vagy éppen a gumiesőkabátot kötöt­ték szoros csomóba. Az óra negyed kettőt mutatott. Az ácsolást már befejezték, és egy kis tereferével ütötték el a még hátralevő időt. A bánya­mester megpillantásakor úgy szétszéledtek, hogy csak a mű­szak befejezése hozta elő őket. A bányamintaszedők kevés ládát hoztak le, s ők sem tud­tak már tovább dolgozni. Nád­udvari László mintaszedő lát­szólag teljes nyugalomban bo­dor füstöt eregetett a kom- presszorcsövön ülve. A mun­kaidőből teltek a tétlen per­cek és az ilyen jogtalanul fel­vett pénz a bánya eredményét rontja, kárt okoz. Ha a 60 bányász munkaidő végén egy órácskát „elpihen”, annyit je­lent, mintha nyolc ember nem dolgozott volna a műszak alatt — tehát 2,520 forintot fizet ki a bánya anélkül, hogy a pénz mögött termelőmunka, ered­mény lenne. A munka egynegyed kettő­kor „befejeződött” a bányá­ban, vagy legalább is erre le­hetett következtetni a bányá­szok készülődéseiből. A váltó műszak még két óra után tíz perccel is a rendelőben szorongott, tüzelőutalványosz- tás miatt. A munkásokat be­szállító „népes” indulása emiatt késett, és így a váltás csak fél háromra ért le a munkahe­lyekre. Nem lehetne az ilyen kiosz­tásokat munkaidő után elin­tézni? Mert akkor az értékes félórák nem vesznének el a nyolc órából. Ha egy kicsit körülnéznek és úgy intézked­nek, biztosan meg lehet való­sítani. A SZERSZÁMOK KIADÁ­SA Nagy Mátyás bányamester bevezetett módszerével gyor­san, pillanatok alatt lezajla­nak. Nem úgy, mint egy hó­nappal ezelőtt, amikor bizony hosszú ideig kellett várni a szerszámokra. Az idő elhúzó­dását az okozta, hogy a három harmadnak közös kéziszer­számraktára volt. Volt olyan csoport, amelyik késve és hi­ánnyal adta át a szerszámrak­tárt, a váltópartinak. így nem lehetett felelősségrevon- ni senkit sem az elveszett anyagokért, szerszámokért. — Most minden harmadnak kü­lön raktára van és a kiadott szerszámokat személy szerint vezetik, amelyért a bányász személyileg és anyagilag fele­lős. Figyelemmel tudják kí­sérni, kinek adtak ki szerszá­mokat és egyéb anyagokat. Üjra munkától hangosak a gyöngyösoroszi ércbánya tár­nái. A délutáni műszak bányá­szai fúrják a kemény kőzetet, szállítják az ércet. Van még javítanivaló a munkafegyel­men, főleg az italozásra kelle­ne figyelni, mert az okozza a legnagyobb hibákat és a hi­ányzásokat. Minden bányász­nak érdeke az, hogy pontosan, szorgalmasan járjon munká­ba. Többet keres, ha jól dol­gozik, ha becsületesen kihasz­nálja a nyolcórai munkaidői és hűségjutalomban is része­sül. NEHÉZ FELADAT a hiány­zások elleni harc olyan vidé ken, ahol majdnem minden háznál akad cgy-két hektó bor, de felvilágosító munká­val, a becsületes bányászok összefogásával eredményt tud­nak elérni a munkafegyelem megszilárdításában a gyön­gyösoroszi ércbányában. KOVÁCS JANOS 170-re növelik a tyúkonként! évi tojáshozamot a puszta szikszói törzstenyészetben Hazánk öt magyar kender­magos baromfi ' törzstenyész­tő telepének egyikén, a pusz­taszikszói állami gazdaságban különös gonddal törekszenek a szakemberek a tojáshozam növelésére. Eddigi fáradozá­saik eredményeként azok a magyar kendermagos tyúkok, amelyek azelőtt 70—80 tojást adtak évente, — leghorn csepp- vér-keresztezés után — ma már több mint 120-at adnak. Az év végére pedig további gondos válogatással olyan törzset alakítanak ki, amely­nek minden tagja a korábbi hozamot megkétszerezve, 160—170 tojást tojik egy év alatt. A tenyésztői kedv azonban nemcsak az állami gazdaság­ban nőtt meg, de a környező parasztgazdaságokban is. Amíg tavaly csak részben használ­ták ki az állami gazdaság keltetőjét és csibenevelőjét, az idén, a növekvő szükséglet­nek megfelelően, január óta keltetik a kiscsibéket. A tár­sasgazdaságoknak nyolcezer, a termelőszövetkezeteknek húszezer, és saját szükséglet­re, továbbnevelésre pedig tíz- ! ezer naposcsibét keltettek, öt­ezres nevelőjükből húsvét óta szállítják piacra a rántani- való csibéket Borsó- és ss áss a más exportra A LOTTÓ e heti nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság a Lottó 15. játék­hetére Zalaegerszegen, az Ady- filmszínházban rendezte meg a lottósorsolást. A 15. játék­hétre mintegy 3 350 000 szel­vény érkezett be, így egv-egy nyerőosztályra 1 250 000 forint iut. A szokásos technikai elő­készületek után az alábbi szá­mokat húzták ki: 16. 28, 42, 44, 68 — ERDŐTELKEN a Nőta­nács szervezésében eddig 2600 forint értékű téglajegy kelt cl, ebből 1176 forint ér­tékű jegyet a Mikszáth Kál­mán iskola adott el. A Nőta­nács gyűjtési akciót is kez­dett a községben, ahol pár­nákat és türülközőket gyűj­tenek a gyermekvárosi óvo­dások részére. Megyénk termelőszövetkeze­tei és termelőszövetkezeti cso­portjai ez évben a tavalyinál lényegesen nagyobb területet kötöttek le szerződéses mag­termelésre. Az e célra előké­szített, megmunkált 4300 hol­don harminchatféle kerti és szántóföldi magot — nagyobb­részt borsót — termesztenek. A Heves megyei borsómag nagyon kelendő cikk a kül­földi országokban. Mind a ke­leti, mind a nyugati államok megrendelői tavaly is meg voltak elégedve az innen szál­lított magvak minőségével. Űj növénnyel is próbálkoz­nak. Elsőnek az atkári „Pető­fi” Tsz tagsága vállalkozott hét holdnyi zsázsamag — a külföldön általánosan ismert és kedvelt fűszernövény mag­jának — előállítására. A magtermesztés nem meg­vetendő jövedelmet is hoz a közös gazdaságoknak. A gyön­gyösi járás termelőszövetkeze­tei például, amelyek a terv szerint árubevételük egyötödét szerződéses magtermelésből kapják, az elmúlt évihez ké-' pest 800 forinttal megnövelik egy-egy hold árubevételi jöve­delmét. (Szinnyey) A világ legkisebb zongorája A Wuritzer nevű amerikai hangszergyár a közelmúltban elkészítette újtipusú és egyben a világ legkisebb zongoráját. A szokatlan szerkezetű zongo­ra súlya mindössze 36 kilo­gramm és egy bőröndben is el­fér. A húrokat lemezek, úgy­nevezett lamellák helyettesí­tik, amelyek jóval erősebb han­got adnak ki a húroknál. Szovjet vendégek hazánkban Forró szeretettel fogadták Hruscsov elvtársat a Magjai Tudományos Akadémia ünnepi ülésén. Kozlov elvtárs beszél a diósgyőri Lenin KoháncO Művek közép’' ngersorában rendezett gyűlésen. A szovjet és magyar párt- és kormányküldöttség, élükflte Hruscsov és Kádár elvtársakkal a Csepeli Vas- és Féaa* művekben. EOLACSKOVSZKY LAJOS: A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság XVIII. folytatás. A politikai foglyok zöme Budapestről való. Ez termé­szetes is. Elvégre Budapest volt a kommunizmus főfészke. Létszám tekintetében rögtön Heves következik Budapest után. Ez azért furcsa, mert például Borsod mindössze két egyént internáltatott az egész idő alatt. Pedig hát Borsod ipari munkásság dolgában to­ronymagasan állt Heves fölött. És az is igaz ám, hogy a kom- mün lefolyása Hevesben tá­volról sem volt olyan zajos, mint bármelyikében a dunán­túli vármegyéknek. Mi oka lehet e furcsaságoknak? Nos, keresd a papot! Az egyik barakkot egészen konyhának rendezték be, volt aztán iroda, bolt is, kórház is, színház is. Még temploma is volt a telepnek Gerendákból szószékhez hasonlatos emel­vényt ácsoltak össze az iroda előtt, itt olvasták fel, kik sza­badulnak, kik kaptak levelet, illetve csomagot? A konyha körül a mindigéhesek egész légiója lebzselt nap mint nap, hulladékokra pályázva. A kór­házban internált fővárosi or- mS 4i Rákosi Zoltán orvos­tanhallgató (Rákosi Mátyás testvéröccse) igyekeztek segí­teni szenvedő társaikon. A templom persze kong az üres­ségtől, éppen csak az őrsze­mélyzet látogatja vasárnapon­ként. Annál látogatottabb a színház, néha zsúfolt is. Tarka összevisszaságban követték itt egymást a koncertek, a felol­vasások, az apró színdarabok, szavalatok, bűvészmutatvá­nyok. Mert hát akadt bőven az internáltak közt muzsikus is, tanár is, színész is, szavaló­művész is, ezermester is. Fü­redi Vilma közkedvelt éne­kesnő, Salamon mérnök, In­diát járt bűvész. A tábori szín­ház akkora hírnévre tett szert, hogy a környék birtokos urai, s az őrzászlóalj tisztjei inkább ezt látogatták, mint a városi színházat. Az élelmezés gyalázatos: pa­radicsomos káposzta, gépolaj­jal berántva, vízben főtt tarló­répa, dohos kukoricakása, bab tisztítatlanul. Egy ízben ecet­savas babfőzelék került kiosz­tásra. Sokan megbetegedtek, néhányan meghaltak. A vizs­gálat mindössze gondatlansá­got, nem szándékosságot álla­pított meg. A rend betartására a tábor területén külön csendőrőr járat ügyelt. Jaj annak, aki az elő­írások ellen vét! Az igazgató­ság a kisebb hibákat is 60 na­pi magánzárkával, kegyetlen kikötéssel, illetve a fegyelmi­barakkban való benttartással torolta meg. A politizálás különösen tilos. Csányi Gyula tanító 60 napi egyest kapott, mert az igazga­tó szocialista ízűnek találta az általa a színházban elszavalt költeményt. Súlyosabb esetek­ben Zalaegerszegre, az ügyész­ségnek adták át a vétkest — Andorka író különösen ráfize­tett a politizálásra. Mielőtt át­kísérték volna az ügyészség­hez, a csendőrök úgy megver­ték, hogy egyik karja eltörött, örökre megbénult. A szigorú tilalom ellenére alig akadt szocialista a tábor­ban, akit a napi politika ne érdekelne. A Népszava rende­sen jár a táborba; katonák, csendőrök csempészik be. A harmadik Intemacionálé is megalakult; elnöke Biermann, a kommün alatt a budapesti ötszánk tanácsának elnök«. Kedvelt politizáló hely a tűzoltó-őrtanya. A tűzoltók mind, ahány, csupa válogatott elvtárs. Szabályszerű szeminá­riumi oktatás folyik nap mint nap, az ajtó előtt strázsa. Ha gyanúsat észlel az őr, köhint, s az előadó a kommunista kiáltvány helyett Achilles lo­vagját, vagy a leleményes Odysseus bolyongásait ismer­teti. Máskülönben szürkén, lom­hán telnek a napok, a hetek, a hónapok. Délelőtt, délután! tömegmunka A vagonokat ürítik, a raktárakat tisztogat-; ják, veteményeznek, ásnak,: kapálnak a kertészetben. Mert külön nagy kertészete is van a tábornak. A kertészetben zöldséget, veteményeket ter­mesztenek mind az internál­tak, mind a menekültek és a katonák részére. Aki nem megy munkába, az otthon fúr-farag, fest, rajzol, sakktáblákat gyárt, vagy csa­tokat, fésűket fabrikál a sze­métdombon összeszedett cson­tokból. A csontmunkák művé­sziesek; Zalaegerszegen is, Bu­dapesten is kapósak. Lukács Bódog (Poroszló) és Dobre Já­nos (Gyöngyöstarján) virág­cserepeket formálnak a kerté­szet részére. íFolytattuk) „Függönyfalas“ házépítési módszer így nevezik ezt az egyik leg­újabb és több országban egyre jobban terjedő építési mód­szert. Az épületek vázát beton­ból készítik, s a vázak közötti teret üvegtáblákkal töltik ki. Az üveg vastagsága 8 milli­méter, legnagyobb terjedelme 1,2X2 méter, öntéssel és hen­gereléssel készül és kívülre kerülő felülete mintás. A belső sima felületet különböző szí­nű zománccal fedik, s vékony aluminiumréteggel borítják. Az aluminium visszaveri a hő­sugarakat, így tehát a vázki- töltő-üveg jó hőszigetelőnek bizonyult. Az üvegtáblákat ed­zik, ezért négyszerte-ötszörte szilárdabbak, mint a közönsé­ges tükörüveg. Az új „füg­gönyfalas” módszert főként ie- Icolák, hivatalok és középüle­tek építésénél alkalmazzák. „Öt én félmillió forint nyereséget fizettünk heii A Gyöngyösi Gyümölcs­szeszipari Vállalat dolgozói is tapasztalhatták, hogy a kor­mány ígérete valóra vált a nyereségrészesedéssel kapcso­latban is. Nemrégiben fizet­tek ki 98 ezer forintot, s az igazgatói alapra is maradt még 21 ezer forint. A tröszt elnyerte az élüzem címet és Rázsó Ernő elvtárs, trösztünk igazgatója bensőséges ünnep­ségen vette át az élelmezés- ügyi miniszter és az ÉDOSZ vándorzászla j át. Ahhoz, hogy a tröszt az él­üzem címet elnyerje, vállala­tunk is hozzájárulj, mert múlt évi tervünket túltelje­sítettük és öt és félmilliónyi nyereséget fizettünk be. Az ünnepségen kapta meg Daróczi Pál, Fügedi József, finomító, Dienes Ferenc íőző- fínomító a kiváló dolgozó jel­vényt és az ezzel járó pénz­jutalmat. Rajtuk kívül még 15-en kaptak pénzjutalmat az elmúlt évi becsületes, jó mun­kájukért. Bágyi Imre, igazgató ~"^^ÖNGYÖSPA7'ÁN négy- tantermes iskola építését kéz* dik meg. Az anyagot egy ro■* mosépület lebontásából nyerik, a lebontást a község lakosai társadalmi munkával végzik el. A községfejlesztési alapból az iskolában egy nevelölakást is építenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents