Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-12 / 68. szám

NEPÜJSAG

1958. április 12. szombat

Nagy Imre Heves megyei követőinek, mégsem tudták a megye parasztjainak leikéből fegyverrel sem kiirtani az odagyökerezett tsz-mozgalmat. A tsz-tagok zöme megállta a helyét, puszta kézzel védte a tsz vagyonát az állig felfegyverzett kulákhordák, ellenforradalmi banditákkal szemben. És ma megállapíthatjuk, hogy az ellenforradalom előtti tsz- ek háromnegyed része megmaradt, gazdaságilag és politikailag erősebb, mint bármikor.

A fenti hibák erősen csökkentették az elért eredmények értékét és fékezték a mező- gazdaság előrehaladását.

Ezért az MSZMP a marx- izmus-leninizmus tanításai alapján olyan agrárpolitikát kíván kialakítani, amely figyelembe veszi az elmúlt évek tapasztalatait, jelenlegi helyzetünket és erősíti a munkás-paraszt szövetséget, fejleszti a mezőgazdasági termelést, a mezőgazdasági munkásokra, félproletárokra és szövetkezeti parasztságra támaszkodva közelebb jut a parasztság fő termelő rétegeihez, a kis- és középparasztokhoz és sikeresen oldja meg a mező- gazdaság szocialista átalakításának nagy feladatát. Ennek érdekében felhasználja a többi proletár állam, elsősorban a szocialista Szovjetunió, a szocializmust építő népi demokráciák és a hatalmas Kína gazdag tapasztalatait — mondják az agrártézisek.

Nézzük' meg, hogy Heves megyében hogyan hajtottuk végre mindazokat az igen fontos megállapításokat és célkitűzéseket, melyeket az MSZMP agrártéziseiben maga elé tűzött:

Az MSZMP agrárpolitikájának helyes, gyakorlati alkalmazásaként világosan, mérhető ütemben lendült a mező- gazdaság, emelkedett a színvonal. A rövid másfél év alatt szemmel láthatóan megváltozott a parasztság termelési kedve, stb.

Ezek lemérhetők a következőkből: Növekedett a földiránti szeretet és gondosabb,

Az eredmények mellett követtünk el hibákat is a szocializmus építése terén:

1. Nem mindig alakult megfelelően a munkásosztály élcsapata — a párt viszonya — a parasztság egyes rétegeihez. A munkás-paraszt szövetséget hol baloldali, hol jobboldali hibák rontották. A mezőgazdasági munkások igen alacsony bérezést kaptak. Lemondottunk ezek politikai szervezéséről. Ugyanakkor nem tudott az MDP a túlzott begyűjtés, a helytelen kulák- politika (mely nem korlátozást, hanem likvidálást jelentett) stb. következtében közelebb kerülni a szegény-, kis- és különösen a középparasztokhoz és megnyerni őket a szövetkezés számára.

2. Követtünk el hibákat akkor is, amikor az annyira hangoztatott kettős feladatot a gyakorlatban nem jól hajtottuk végre. A termelési színvonal emelését a lehetőségek figyelmen kívül hagyásával alárendeltük a szocialista átalakulásnak. így nem vált eléggé fegyverré kezünkben ez az eszköz, mint a termelőerők állandó fejlődésének módszere, hogy több terméket adva, a szocializmus fő gazdasági törvényének érvényesítése szerint, a magyar dolgozó nép jólétét állandóan emeljük.

3. A helytelen tagosítás oda vezetett, hogy megyénkben a szőlő és gyümölcsös területe és más évelő kultúrák fejlődése megállt, sőt még a meglevők művelése is elhanyago- lódott.

Végül is odáig jutottunk, hogy habár az állatállomány szaporodott és több volt a fel- szabadulás előttinél, ugyanakkor a takarmány termő terület csökkent, ami az állatok nem kielégítő takarmányozásához és a hozamok csökkenéséhez vezetett.

Az iparosítás gyors üteme miatt nem jutott elegendő anyagi erő a mezőgazdaság fejlesztésére. Nem tudtunk megfelelő segítséget adni a létrehozott nagyüzemek gazdasági működéséhez, ami miatt nem tudott sok nagyüzem példamutatóvá lenni az egyéni gazdaságok előtt. A mező- gazdaság az utóbbi időkig a fejlődés ellenére is kevés műtrágyát használ, mezőgazda- sági gépeink nem eléggé korszerűek (rossz az anyag, hamar törnek stb.). A nagyüze- mesítés fontosságát látva, a szövetkezetek szervezésének terminusok kiszabásával történő gyorsítása sok helyen, így a megyénkben is, erőszakoskodáshoz vezetett, mely a termelési kedv csökkentését idézte elő — még a tsz-ben is.

Ezeket a túlzásokat és elkövetett hibákat Nagy Imre és követői arra használták fel 1953. és 56-ban is, hogy a hibák túlhangsúlyozásával és az eredmények elhallgatásával a meglevő pártvezetést teljesen lehetetlenné tegyék. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogv az ellenséges elemek 1953-ban is, de különösen 1956-ban a tsz- eket megtámadják és igen jelentős károkat okozzanak. Ezen elemek politikája nyomán 1953-ban a tsz-mozgalom fejlődése megtorpant és sok jó termelőszövetkezet felbomlott.

1956-ban a tsz-ek teljes fel- bomlasztására törekedtem, amit az ellenforradalom idején nyíltan dobravertek országszerte.

Ha sikerült is igen komoly károkat okozni mind országosan, mind megyeszerte az ellenforradalmároknak és

Idő j árásj elentés

A nappali felmelegedés kissé fokozódik.

Várható időjárás szombaton estig: Változó felhőzet, néhány helyen futó zápor, a magasabb hegyeken helyenként havazás, mérsékelt északkeleti-keleti szél, éjszaka még gyenge fagyok. A nappali felmelegedés kissé fokozódik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: nulla—mínusz három fok.

Legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: 11—-14 fok között.

Távolabbi kilátások: Két-három nap múlva az éjjeli fagyok meggyűlnek, (MTI)

Áll. gazd.

Tsz

Egyéni

Megyei átl.

Búza őszi

13.5

10.9

8.

8.7

Búza tavaszi

12.2

8.4

7.6

8.1

Rozs

10.8

8.4

6.7

7.4

Árpa őszi

14.8

12.1

10.

11.9

Árpa tavaszi

13.9

11.

11.3

11.3

Zab

9.1

8.3

7.7

8.

Kukorica

13.6

13.3

13.1

13.2

Cukorépa

116.4

137.9

116.

120.3

Burgonya

66.

62.3

50.6

58.5

Szőlő q/kh

24.

23.1

20.4

21.5

A gyümölcs,

zöldség, takarszocialista szektorokban, mint

mányrépa, szálastakarmány termésátlagai js magasabbak a

az egyéni gazdaságokban. (Folyt, köv.)

Bevan cikke a Tribune-ban a Szovjetuniónak az atomfegyverkisérletek megszüntetésével kapcsolatos döntésérül

e fegyverek termelését. A helyzetben a legszomorúbb az, hogy Macmillan azzal mentegette a szovjet javaslat visz- szautasítását, hogy az atomkísérleteket titokban is lehet folytatni. De ha ez igaz; miért nem fogadta el a Szovjetunió javaslatát azonnal és miért nem ajánlotta az ellenőrzési és megfigyelési rendszer nyílt megvitatását? Ha a nyugati vezérek üdvözölték volna a Szovjetunió kezdeményezését, most hinni lehetne szavaik- nak. De vonakodásuk indokolja, hogy kétségbevonják őszinteségüket.

LONDON (MTI): Bevan a Tribune-ban írt cikkében alaptalannak minősíti a Nyugatnak azt az állítását, hogy „puszta propaganda” a Szovjetuniónak az a döntése, hogy megszünteti az atomfegyverkísérleteket.

A Szovjetunió — írja Bevan — már tavaly májusban kérte Amerika és Anglia együttműködését a kísérletek megszüntetésében .és a Legfelső Tanács 1957. december 21-i határozatában javasolta: Amerika, Anglia és a Szovjetunió szüntesse meg a kísérleteket 1958. január elsején. Ha elfogadták volna ezeket a javaslatokat, a Szovjetunió sohasem hajtotta volna végre legutóbbi kísérleteit, amelyeket a Nyugat most annyira felpanaszol. A világ közvéleményének megnyeréséért folyó harcot határozottan a Szovjetunió nyerte meg és a Nyugat alinha szerezheti visz- sza a diplomáciai kezdeményezést. Felmerül az a kérdés is, milyen joguk van a nemzeteknek az egész emberiséget fenyegető rád'óaktivitást növelni békeidőben folytatott atomfegyverkísérletekkel — írPinecsu külilqryinisiiszfteir nyilatkozata a nemzetgyűlés külügyi bizottságában

PÁRIZS (MTI)

A francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában Pineau külügyminiszter nyilatkozott a francia—tuniszi válságról. A jobboldali bizottsági tagok azon aggodalmára, hogy az

ni a kísérleti robbantások ellenőrzésének megszervezését. Ez, szerinte kettős előnnyel járna: egyrészt korlátozná a

algériai kérdés nemzetközivé válik, kijelentette: a francia kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogát is igénybe venné ennek megakadályozására.

A kommunista bizottsági tagok kérdésére Pineau nyilatkozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a nukleáris kísérletekről hozott döntése után előállott nemzetközi helyzetről is. Az amerikai álláspontot tette magáévá, amely a kísérleti robbantások megszüntetését a hasadó anyagok katonai célokra történő gyártásának ellenőrzött megszüntetéséhez köti. A francia kormánynak szándéka — mondotta Pineau — javasolPEKING (Uj Kína)

Tokiói jelentés szerint az Egyesült Államok Japánban állomásozó fegyveres erőinek létszáma körülbelül hetvenezer fő. Ebből tizenegyezer fő a szárazföldi hadsereg, húszezer fő a haditengerészet és negyvenezer fő a légierő kötelékébe tartozik. MOSZKVA (TASZSZ)

A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének meghívására Gamal Abdel Na«: szer. az Egyesült Arab Köztársaság elnöke április végén a Szovjetunióba érkezik. Nasszer elnök találkozik majd a szovjet állam vezetőivel és körutat tesz a Szovjetunióban, hogy megismerkedjék az országgal és a szovjet nép életével.

TRIER (MTI)

A DPA jelentése szerint az első német Matador-egységet valószínűleg az amerikai légierő hétszázegy számú taktika rakétaegysége fogja kiképez ni Hahnban (Hunsrück).

MOSZKVA (TASZSZ)

Csütörtökön hazautazott Moszkvából a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége, élén R. Lahr nagykövettel. A vnukó- vói repülőtéren Lahr nagykövetet és a küldöttség tagjait Szemjonov szovjet külügyminiszterhelyettes és más hivatalos személyiségek, valamint az NSZK moszkvai nagykövetségének képviselői búcsúztatták.

/WW/yAAWAAA/VVVWV/VWWWAN AAWlAAAAAAAA\AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAWWWWW«AAA/WVW\AAAAAAAAAAAAAAAA\AAAA/WNMAVVVVWV%AAAAA\AAWV'AA\A«VVVVWWWí^^

Nemzetközi szemle

Gazdasági válság és világpolitika

Március 15. Március 29.

6,000.000

6,500.000

A jelentés hozzáteszi, hogy ez a szám előreláthatólag még áprilisban is növekszik.

Ezek szerint tehát az Egyesült Államokban annyi a munkanélküli, mint amennyi Magyarország egész felnőtt lakossága. Hiába Ígért tehát Eisenhower gazdasági fellendülést márciusra — Amerikában már nemcsak az ajtón dörömböl a gazdasági válság, hanem szemmel láthatók a válságjelenségek. Persze, a válság várható méreteit, mélységét és tartósságát nem láthatjuk előre, annyi azonban máris biztos, hogy ezek a gazdasági válságjelenségek a világ- politikának egyre jelentősebb tényezői.

De hogyan is függ össze a válság a világpolitikával? Hatása sokirányú és meglehetősen bonyolult.

Először is: az Egyesült Államok ma annyira rátelepedett

Éppen ezért a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Szovjetunió sorozatos békekezdeményezései fokozott jelentőséggel bírnak. A szovjet békepolitika, a szocialista tábor legyőzhetetlen ereje — a világ közvéleményének támogatásával — el.őbb-utóbb arra kényszeríti a kapitalista országok vezető köreit, ha fogcsikorgatva is. de leüljenek a tárgyalóasztalhoz. S ez egyúttal igen nagy segítség a kapitalista világ egyszerű emberei számára is.

Egyrészt úgy, hogy az esetleges megegyezés révén megélénkülnek a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok, s ezért a kapitalista országok dolgozói újabb munkaalkalmakhoz juthatnak. Másrészt pedig: A szovjet békepolitika sokkal keservesebbé teszi a kapitalisták számára, hoev a válság okozta nehéz gazdasági helyzetből a dolgozók még súlyosabb kizsákmányolásával és legelemibb politikai szabadságaik rltiorásával. továbbá a gazdaság háborús vágányokra. haditermelésre való fokozottabb átállításával találhassanak kiutat.

jobb lett a földművelés. A fel- szabadulás óta talán a legtöbb földet 1957—1958-as években szervestrágyázták és mű trágyázták. Az 1957-es termelési évben gazos terület nem volt és parlagterületek nagy részét is feltörték. Az elmúlt évben ugrásszerűen növekedett az évelő kultúrák vetésterülete és a meglevők javítása. Pl. 1957-ben 5420 holddal növekedett az évelő pillangós terület.

783 hold a zöldség-terület növekedése.

450 hold űj szőlőt telepítettek, 1 millió 200 000 darabot pótoltak és 1958-ben 2 és fél millió pótlást irányoztak elő.

82 hold új gyümölcsöst telepítettek.

1100 holdat felforgattak telepítés alá.

Bár az állatállományban az ellenforradalom igen komoly károkat okozott, a szocialista szektorokból a legjobb törzsállatokat széthurcolták és olyan hangulatot igyekeztek kialakítani, hogy nem érdemes jószágot tartani, az ellenforradalom okozta kár ellenére is megállapíthatjuk, hogy 1957- ben az állatállomány komoly, egészséges fejlődésnek indult mind számbelileg, mind minőségileg Ezen a téren örömünkre az állami gazdaságok és tsz-ek jártak az élen. 1957- ben mintegy 16 000 szarvas- marha cserélt gazdát. A tsz- ek pedig a 100 holdra jutó számosállatban túlhaladják 1958-ban az ellenforradalom előtti szintet.

Jelenleg az állattenyésztési kedv jobb, mint az elmúlt évek bármelyikében.

Mindezek azt eredményezték, hogy jobb lett a termés, több termékmennyiség esett 1 kh-ra mind növényi, mind állati termékből. Az állam által kialakított igazságos árakon több jövedelemhez jutott a dolgozó paraszt, mint eddig, továbbá több és jobb mező- gazdasági termék került a dolgozók asztalára. Törvényszerűen ebben is a szocialista szektorok járnak az élen, s ezt mutatják a következő adatok is:

A főbb növények termésátlag« q/kh 1957-ben

TAMÁS LÁSZLÓ:

Parasztságunk a felemelkedés útján

II. RÉSZ.

Kezdjük két nyugatról érkezett hírrel!

A Frankfurter Allgemeine Zeitung március 27-i számában, a hirdetési oldalon, feltűnő szedéssel hatalmas, negyedoldalas hirdetés jelent meg, melyet az Északrajna Vesztfáliai Vas- és Acélipari Művek tett közzé. (Persze nem a munkások, hanem az igazgatóság.) A hirdetés annyi ra tanulságos, hogy érdemes röviden ismertetni. „Sztrájk a Ruhrvidéken? Nem! Nem sztrájkot akarunk, hanem munkát. A sztrájk veszélyezteti a munkahelyeket. Jelenleg amúgy is eleget fő a fejünk, hogyan láthatunk el munkával mindenkit. Mindnyájan azt akarjuk, hogy ismét emelked- hessék a termelés, hogy ne csökkenjen a vásárlóerő”. Ez a hirdetés önmagáért beszél. — íme, így fest napjainkban az agyontömjénezett nyugatnémet „gazdasági csoda”.

A másik nyugatról érkezett hír meglehetősen szűkszavú. Hivatalos amerikai jelentés adta tudtul, hogy az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma a múlt hónapokban a következőképpen alakult: Február 29. 5,200.000

a kapitalista világ gazdasági életére, hogy az amerikai gazdasági élet hanyatlása az egész kapitalista gazdasági rendszert válságba taszíthatja. (Lásd a már említett nyugatnémet példát.) Tehát: valamennyi kapitalista ország munkásai, dolgozói világosan láthatják, hiszen saját bőrükön tapasztalják, a kapitalizmus belső ellentmondásait. A kapitalista országokban kiéleződik az osztályharc. mert a dolgozói: előtt lelepleződnek a kapitalizmus örökkévalóságáról, fölényéről

és mindenhatóságáról terjesztett hazugságok — annál is inkább. mert a kapitalista világ vá1 sásával cgyidőben töretlenül felfelé ível a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország népgazdasága. Ez egyben tovább erősíti a szocialista országok dolgozóinak meggyőződését. saiát gazdasági rendszerük fölényéről, előnyeiről. Nyilvánvaló például, hogy a magyar munkásoknak semmiféle gazdasági válságtól nem kell tartaniok.

A gazdasági válságjelenségek tehát kétségtelenül nehéz helyzetbe hozzák a kapitalista országok vezető köreit, az egész kapitalista világot. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Ne feledjük el, hogy az 1929 33-as gazdasági válság nyomán került hatalomra Németországban a Hitler-fasiz- mus. A kapitalisták legharcia- sabb csoportja, az imperializmus mindenre elszánt megszállottjai a kiélezett osztály- harc körülményei között könnyen hajlanak arra. hogv országukban felrúgják a polgári demokrácia „játékszabályait”, s nyílt, terrorista uralmat vezessenek be: a külpolitikában pedig be fogják a fülüket. ha bármiféle békekez- deményezésről beszélnek nekik, tehát: háborús félelemben akarják tartani az emberiségé

kísérletek számát és így csökkentené a rádióaktív hatás veszélyét, másrészt elősegítené ellenőrző testület alakítását.

HÍREINK

Megnyí't a német-lengyel-csehszlovák külügyminiszteri értekezlet

Szlovákiát, Lengyelországét és a Német Demokratikus Köztársaságot érintik. Az értekezlet résztvevői táviratot küldtek Adam Rapacki lengyel külügyminiszternek és mielőbbi gyógyulást kívántak neki.

Csütörtökön este Wiliam Siroky miniszterelnök fogadta a külügyminiszteri értekezlet részvevőit. (MTI)

PRÁGA (CTK): Mint már jelentettük, csütörtökön Prágában megnyílt a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia külügyminisztereinek értekezlete.

A részvevő miniszterek kifejtették kormányuk nézeteit azokban a kérdésekben, amelyek a nemzetközi helyzet fejlődésének szempontjából Csehja többek között Bevan. Ezután így fejezi be cikkét:

— Igen jelentős az a probléma, amit a Szovjetunió különösen sürgősnek tart, hogy véget kell vetni az atomfegyverek továbbfejlesztésének, mielőtt még e fegyverek több nemzet birtokába juthatnak. Minél több nemzetnek van ilyen irtózatos fegyvere annál nagyobb a veszély, hogy használni fogják, s annál nehezebb lesz a megegyezés korlátozásukban és idővel eltiltásukban. Ehhez még hozzájárul az a körülmény, hogy a tudomány haladása mind olcsóbbá teszi