Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-09 / 65. szám

4 NÉPÜJSÁG 1958. április 9. szerda Kachiuauov: „VIHAROS ALKONYAT“ — sikert hozott az egri bemutató Méltán tartják a szovjet drámairodalom egyik remeké­nek Rachmanov „Viharos al­konyat” című színművét, s nem véletlen, hogy vezéralak­jait oly szívesen viszik színre a színészek. Helyenként mes­terien szerkesztett alkotás, egyéni, vérbő figurákkal, a hely és cselekmény egységé­vel: s ezt az egységet nem megbontja, hanem szinte ösz- szekovácsolja a három eszten­dőt felölelő történet. Feltétle­nül üdvözlendő és április 4-hez méltó gondolat volt a színháztól, hogy műsorára tűz­te, s a felszabadulás évfordu­lójának előestéjén mutatta be először Egerben Rachmanov sok sikert aratott alkotását. Nemcsak egyszerűen arról van itt szó, hogy szovjet alko­tást mutatott be a színház, s ezzel a kultúra területén is le­tette a megemlékezés vörös virágait a két nép barátságá­nak talpkövére. Sokkal inkább arról, hogy bár Polezsajev professzor története „szovjet történet”, amely 1916-tól 1918-ig játszódik le PéLervá- ron,'mégis mai, a ma „pro­fesszorainak”, a magyar értel­miségnek — közvetlenül, de közvetve az egész magyar dol­gozó népnek szóló igaz és meg­szívlelendő történet. Miről is van szó? Dióhéj­ban rövid és egyszerű a szín­mű meséje, olyan egyszerű, mint első pillanatra maga az élet, éppen ezért mégis mély, bonyolult és sokat mondó. A cambridgei egyetem díszdokto­rává avatott Polezsajev pro­fesszort, a botanika szerelme­sét, a kiváló tudóst egy terv foglalkoztat mindennél job­ban: létrehozni a központi bo­tanikai intézetet. Két tanítvá­nya, Varabjov és Bocsarov, együtt lelkesednek a tervért, — melyet a cári miniszter min­den különösebb érdeklődés, mérlegelés nélkül elvet Ezt a tervet., I.918-ban, éppen akkor, amikor az intervenciósok már közvetlenül Pétervárt fenye­getik, maga Lenin hagyja jó­vá. A professzor könyvét a matrózok nyomatják ki — a 75 éves professzor megtalálja vágyait, álmait — már a szov­jet rendszer hajnalán. Közben azonban, mert újság hasáb­jain fejezte ki elismerő véle­ményét a bolsevikokról, ott­hagyják barátai, ellene for­dulnak tanítványai, élükön Varabjovval, s csak Bocsárov, akit legjobban szeret maga is, felesége is és a műveletlen, de a tudást szomjazó egyszerű emberek, vörös katonák tarta­nak ki mellette, s adnak új erőt az életének alkonyán, de Viharos alkonyán új tettekre lelkesedő professzornak. Érdekes, izgalmas téma, sok lehetőséget ad színésznek, ren­dezőnek egyaránt. Solti Berta­lan, mint rendező is, jelesre vizsgázott. Mint gondosan megmunkált fogaskerekek, úgy illenek egymásba a darab részei, pergő, feszült és gyak­ran könnyesen mosolygós az előadás. Merészen és bátran él a fényhatásokkal, ügyesen tagolt a kis színpad, s emiatt valóban egy híres tudóshoz méltó, meglehetősen lakályos, de mégis puritán egyszerűségű otthon képe bontakozik ki a néző előtt. A rendező bátor­ságát és e bátorság eredmé­nyét dicséri a darab egyik kulcsszerepének, Kuprijanov alakításának kétségtelen sike­re is. A főszerepet, Polezsájev pro­fesszort maga Solti Bertalan alakítja. Igazi 75 éves, a mun­kától mindig friss, az élettől már kicsit megtört, gyerekes, de nagyon határozott és kö­vetkezetes embert formált meg Solti — teljes sikerrel. Egy-egy gesztusa, mozgása so­káig emlékezetes marad az egri nézők előtt. Az a jelenet, amelyben bejelenti Bocsárov letartóztatását, a legnagyobb alakítások közé való, művészi pályafutásának sokáig emlé­kezetes állomása lesz. Mária Lvovna, a felesége sze­repében Szende Bessy „élt” a színpadon. A reális, csupaszív, a férje tanítványait szerető, kicsit kardoskodó, s férje ter­veiért hűségesen lelkesedő, azt segítő asszony Szende Bessy. Az ő alakítása egészí­tette ki, mint ahogy az élet­ben is így van egy kicsit, a professzor alakítását ő tette hitelesebbé jellemét, ő volt az asszonyi erő, az igaz és egyet­len társ Polezsájev számára. Félti és óvja férjét, de szív- vel-lélekkel támogatja bármi­lyen feladat elvégzésében, ha az munkáját, terveit, becsüle­tét jelenti. Valamivel szürkébben raj­zolt figurája Rachmanovnak Bocsárové. Hogy helyenként mégis éppen olyan magával- ragadó és határozott jellem mozgott, beszélt és tett a szín­padon, ez Forgács Tibor érde­me, aki tudott mit kezdeni szerepével, aki ügyesen kerül­te ki azokat a részeket, ahol könnyű lett volna holmi olcsó álpáthoszba csúszni. Bocsarov. ja színészi fejlődésének jelen­tős továbblépése volt. Koppány Miklós, mint Va­rabjov, különösen a második felvonásban vált hitelessé és meggyőzővé. Egyetlen gesztus­sal, amint a tükör előtt szó­nokolt, lerántotta az egész varabjovi figuráról a leplet. Tehetséges, sokat ígérő szí­nész, kár, hogy a szövegkiej- tése, artíkulálása nem tud mindenütt lépést tartani belső lendületével, színészi képessé­gével. Kellemes meglepetést nyúj­tott Béres Károly Kuprijanov matróz szerepében. Ez az első jelentős szerepe, s ez az első lépés sikeres volt, becsületére vált. Ha kicsit mértéktartóbb lesz, s nagyobb súlyt helyez a belső átélésre, mint a külső hatások keresésére, az eddigi­nél is jelentősebb feladatok megoldására lesz képes. Emlékezzünk meg azokról is — Kakuk Jenőről, Szegedi Er­zsiről, Balogh Béláról, Hor­váth Gézáról, Ágoston Edith- ről és Kondor Kláriról —, akik kis szerepükben is igyekeztek és sikerrel hozzájárultak a jó előadáshoz. Ambrózy István díszletei egyszerűek, de na­gyon ízlésesek voltak, meste­rien használta ki a színpad adta lehetőségeket. GYURKÖ GÉZA. Akiknek szívesen tapsoltunk 1952-ben volt a bolíviai forrada­lom. 1898-ban született Paul Robeson amerikai néger énekes. 1858-ban született Bezerédi Gyula szobrász. 1883-ban halt meg Matolay Elek a magyar torna-sport úttörője. FILM: Az „Ida regénye" bemutatója: április 11. Pénteken, április 11-én mu­tatja be az „Ida regényé”-t a Gárdonyi Géza Színház. A háromfelvonásos zenés vígjá­tékot Gárdonyi Géza regényé­ből Ernőd Tamás és Török Rezső írták. A vígjáték zené­jét De Fries Károly szerezte. A zeneszámok verses szövege Török Rezső munkája. Gárdonyi Géza regénye sem kerülte el tehát a sikerült és hatáskiváltó írások mai sor­sát. Átdolgozták, ráadásul vígjátékot készítettek belőle. Reméljük, hogy a vígjátéki elem túlhangsúlyozása nem veszélyezteti majd Gárdonyi Géza mondanivalójának mara­déktalan érvényesülését, le­vendula-illatú, romantikus hősnőjére, Ó Idára, aki zár­dában nevelkedett és a kolos­tori tisztaságból kerül az apja által teremtett „családi” lég­körbe, hogy ott megalázza a tulajdon^ édesapja. Ha vissza­idézzük az „apróhirdetéses lovag”, Balogh János rokon­szenves egyéniségét, vagy ép­penséggel Ö Péter bornagyke­reskedő robosztus, züllött, nőt és életet egyformán zabáló alakját, akkor kétszeresen is kíváncsiak leszünk arra, ho­gyan alkották meg a regény színpadra alkalmazói vígjáté­kukat. A Gárdonyi Géza Színház jelenlegi társulata érti és sze­reti a zenés vígjátékokat. Az egjüttes az utóbbi időben eredményesen és sikeresen hangolódott erre a műfajra. A zenés vígjáték ugyanis nem­csak szórakoztatni vágyó ope­rett, de nem is teljes irodalmi igénnyel jelentkező színmű, hanem a kettő között valami szórakoztató: egyikből is, a másikból is egy estére való. A társulat a bemutatóra névadója iránti tisztelettel és szorgalommal készül. Csajági János rendezi a vígjátékot. A főbb szerepekben Fontos Mag­da, Antal László, Forgács Kálmán, Pálffy György és Dé­ri Mária lépnek pénteken es­te az egri közönség elé. (f. a.) Mozik műsora s MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER ZSONGÖ MELÓDIÁK EGRI VÖRÖS CSILLAG 420-as urak, EGRI BRÖDY Fekete dosszié EGRI BEKE Világos ablak EGRI SZABADSÁG Ninqji előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Svejk, a derék katona GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Égi madár HATVANI KOSSUTH Élet küszöbén HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hannibál tanár úr FÜZESABONY Hét lányom volt PÉTERVASARA Dankó Pista HEVES Csavargó Szendrey Ilona, a Tavaszi keringő Flórája. Forgács Kálmán, a zenés vígjáték Ács Boldizsárja. NÉVNAP Ne feledjük: csütörtökön ZSOLT l4«3)£&- A PÉTERVÁSÁR1 járási Népfront-Bizottság ma tartot­ta ülését, melyen két napiren­di pont szerepelt: beszámoló az eddig végzett munkáról, további feladatok megtárgya­lása, a II. negyedévi munka­terv megvitatása. — KtlNNYÜZENE-EST lesz ma este 7 órakor az egri szakszervezeti székházban. Ezen esten fellép a szak- szervezet 17 tagú szalonzene- kara, összekötő szöveget mond: Czövek Lajos, kar­nagy.- GYÖNGYÖST ARJÁN köz­ség Népfront-Bizottsága elha­tározta, hogy a községben bé­ke-emlékművet állítanak fel. Már eddig is jelentős összeget gyűjtöttek az emlékmű fel­építésére. — BRÓDI SÁNDORRÓL tart előadást csütörtökön este 7-kor az egri városi kultúr- ház klubjában Halmos Gyula tanár. A szemelvényeket Ke- rezsy Gézáné tanár tolmá­csolja.- AZ ELSŐ NEGYEDÉV­BEN a megyei könyvtár fel­nőtt részlegében a fiók-könyv­tárak kivételével 18 389 darab könyvet kölcsönöztek ki. A beiratkozok száma 300-zal több a múlt év első negyedévéhez képest.- A TT1T TÍZ előadásból álló előadássorozat keretében megtanítja az üzemi és admi­nisztratív dolgozókat, rövidített számolási eljárásokra, a tör­tekkel való számolásra, szá­zalék számításra, a logarléc használatára, s a számolási eredmények helyességének el­lenőrzésére. A beiratkozási díj 25 forint. Tandíj nincs, jelent­kezés a TTIT titkárságon- HOLNAP ESTE fél 7 óra­kor az Űrhajózás jelene és jövője” címmel tart előadást Egerben Kiss István tanár az SZMT olvasótermében. Felhívás A megryet sportfelügyelőség az április 20-án sorrakerülő Magyar- ország—Jugoszlávia nemzetek kö­zötti válogatott labdarúgó mér­kőzésre korlátozott számú jegyet bocsát ki. Ezért felhívja az ér­deklődők figyelmét, hogy jegy- igénylésüket sürgősen adják be a sportfélügyelőséghez (Eger, Me­gyei Tanács). Az élet küszöbén Ez a kedves szovjet film vi­dám fiatalok­ról, kamaszok ról szól, akii tegnap még együtt játszót tak és szint* észre sem vet ték, hogy ki nőttek a rö­vidnadrágból, a rövidszok­nyából. Dato. Fegye, Gocsa Salva és Va- zsa együtt cse­peredtek fel egy tbiliszi bérházban, s maguk közé fogadták a szertelen, fiús játékokat ked­velő kislányt, Cicinót is. Az udvar volt a játszóterük, ehhez fűződnek gye­rekkoruk legkedvesebb emlékei. Az öt fiú barátsága az is­kola befejezése után is folyta.tódik, de Vazsa egyre inkább elszakad pajtásaitól. Neki nem okoz gondot a pályaválasztás, Apja híres énekes, aki fia minden szeszélyét teljesíti, s így Vazsa természetesnek tartja, hogy apja nyakán élősködik, könnyelmű, költekező életmódot folytat. Régi pajtásai már az autógyárban dolgoznak, szakmunkások lesznek és Vazsa egy kicsit lenézi őket. Úgy hiszi, új autójával Cicint is meg tudja hódítani, ám a kislány Htokban Datot szereti. „Az élet küszöbén" új színt, frisseséget jelent a szovjet filmgyártásban. Kedvesek a film fiatal szereplői, akik közül Manana alakítóját. Leila Abasidzet már ismerjük a Szita­kötő és a Kötekedő Lia című filmekből. A filmet ma játssza a hatvani Kossuth filmszínház. &()ij ku öiiizu(j(jevúiá±t... Olvasom a Népújságban, hogy egy fiatal lányt, aki gé. geidegeinek rossz elhelyezése következtében kénytelen volt 15—30 másodpercenként kö­högni, három „ülés” alatt hipnózissal úgy meggyógyí­tották, hogy előbb egy, majd később tíz, utána pedig már csak hatvan percenként volt kénytelen köhögni. Érdemes ezen elgondolkozni. Mert te­szem azt,- mi történne, ha egy mozielőadás előtt meg­jelenik a vetítővásznon egy szuggeráló hipnotizőr és be- leszuggerálná a nézőközön­ségbe azt, hogy az előadás tartama alatt ne köhögjön senki. Vagy: mi történne ak­kor, ha a színházi előadás megkezdése előtt megjelenne a függöny előtt az a bizo­nyos frakkos és cilinderes varázsló és egyszeriben el­varázsolná a közönséget egy „ültében”, hogy az előadás tartama alatt senki nem ro­pogtatja a magot, senki nem zörög a cukros zacskóval, egyszóval a néző néz és fe­szülten figyel, figyelemmel lesz azokra, akik élvezni is szeretnék az előadást. Vagy: mi történne akkor ha a labdarúgómérkőzések megkezdése előtt hipnotikus álomba ringatná egy varázs­ló a szurkolók seregét, elhi­tetve velük, hogy sokkal szebb, sokkal élvezetesebb a mérkőzés, ha nem szidják sem apját, sem anyját, sem semmiféle közeli hozzátarto­zóját a játékvezetőnek, de a játékosoknak sem. De mi történne akkor, ha ezt nem hipnózis segítségé­vel, hanem önmagunk „hip­notizálásával”, a jó Ízlés és a mások megbecsülése iránt érzett kötelesség pontos be­tartásával érnénk el. Igaz, ehhez nagyon sok és nagyon jó szakképzett „hip­notizőrre” lenne szükség. Ad­dig azonban, amíg ezek kép­zése folyik, meg lehetne pró bálni külső beavatkozás nél­kül is az önmagunkba nézést, s ha egyszer elkezdtük, an­nak bizonyára lenne eredmé­nye is. Nézzünk önmagunkba, néz­zünk csak bátran befelé! Én már elkezdtem, ígérem, félúton nem fogok megállni. BENKÖ BÉLA. műsora t Egerben este 7 órakor: VIHAROS ALKONYAT (Szelvénybérlet)- A HEVESI JÁRÁS Nép­front Bizottsága a Népek Ba-, rátsága Hónapjának keretében kínai küldötteket látnak ven­dégül. A vendégek a találko­zón megtekintik a hevesi já­rás népszokásait és megis­merkednek a falvak lakosai­val. Hatszáz millió lírát irá­nyoztak elő a termesz-han­gyák elleni védekezésre a la­gúnák városában. A velencei Ca Corner, a hangya-ellenes harc központ^ ja számára az új esztendő egy sereg sürgős intézkedést és megoldásra váró feladatot tűzött ki. Az olasz reneszánsz egyik központját, az örökbe­csű képzőművészeti remek­művek e gazdag tárházát sú­lyos veszedelem fenyegeti. Nincs idő a gondolkodásra és a habozásra, az ádáz pusztítók ellen sürgősen cselekedni kell. Az idő a rettegett fehér hangyák javára dolgozik; en­nek egyik szomorú bizdnyíté- ka, hogy a San Pietro a Oriago-t, Velence egyik tem­plomát nemrég be kellett zárni. A régi és elhagyatott templom belsejében jól lát­hatók a pusztítás nyomai, azé a pusztításé, mely mindent halálra ítél, s melyet nem lehet többé helyrehozni. Eze­ket a nyomokat egy óriási létszámú, harcias termesz­hangyaboly hagyta az emlí­tett templpmban. Ezen a részen egyre több a hangyák által megtámadott épület. Az elmúlt két eszten­dőben egy-két tucatról több­százra ugrott azoknak a há­zaknak a száma, melyekbe a veszedelmes férgek befészkel­ték magukat. A sürgős, halaszthatatlan intézkedések ügyében össze­hívott szakemberek Ca Cor- nerben Buffa, Canalis, Cior- dani vezetésével megpróbál­ták felvenni a harcot a ter­meszhangyák óriási seregé­vel, mely nemcsak Velencét, de már a környező városokat is fenyegeti. A minisztertanács is szük­ségét érezte, hogy hathatósan beavatkozzék az ügybe. Ezért a közelmúltban törvényjavas­latot készítettek, mely sze­rint 1960 június 30-ig meg­hosszabbítják azokat az ér­vényben levő rendelkezése­ket, melyek az antitermetikus küzdelemben a művészi örök­ség, a könyvtárak, értékes irattárak és egyéb nagyjelen­tőségű nemzeti értékek meg­óvására vonatkoznak. Ezen­kívül jóváhagytak egy 600 millió lírás költségvetési ja­vaslatot is, melyet három részben folyósítanak a fent említett célra. Ez az összeg nem is olyan hatalmas, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a fe­hér hangyák képesek néhány óra leforgása alatt egy egész könyvtárat könyvestől, állvá­nyostól elpusztítani. A pol­cok és iratok helyén csupán hatalmas tömegű, üres, szi­vacsos anyagot hagynak ma­guk után. Maurice Maeterlinck említi „A hangyák élete” című könyvében a következő érde­kes esetet: Queensland-ben, (Ausztrália) az egyik földmű­ves a mezőn hagyta szekerét egy éjszakára. Másnap reg­gelre a szögeken és a vasab­roncsokon kívül semmi nem maradt a kocsiból. A hangyák az egészet szétrágták és fel­falták. Megdöbbentő annak a parasztnak az esete is, aki tanyai házát családi okok miatt kénytelen volt egy hé­tig üresen hagyni. Amikor hat nap núlva visszatért, az épületet és környékét a leg­nagyobb rendben találta. Du- lásnak, pusztításnak nyoma sem volt. Amikor azonban belépett a szobába és fárad­tan leült a legközelebbi szék­re, az egy pillanat alatt ösz- szecsuklott alatta és csupán porfelhő jelezte, hogy rövid­del azelőtt még bútor állt ott. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents