Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-09 / 65. szám
4 NÉPÜJSÁG 1958. április 9. szerda Kachiuauov: „VIHAROS ALKONYAT“ — sikert hozott az egri bemutató Méltán tartják a szovjet drámairodalom egyik remekének Rachmanov „Viharos alkonyat” című színművét, s nem véletlen, hogy vezéralakjait oly szívesen viszik színre a színészek. Helyenként mesterien szerkesztett alkotás, egyéni, vérbő figurákkal, a hely és cselekmény egységével: s ezt az egységet nem megbontja, hanem szinte ösz- szekovácsolja a három esztendőt felölelő történet. Feltétlenül üdvözlendő és április 4-hez méltó gondolat volt a színháztól, hogy műsorára tűzte, s a felszabadulás évfordulójának előestéjén mutatta be először Egerben Rachmanov sok sikert aratott alkotását. Nemcsak egyszerűen arról van itt szó, hogy szovjet alkotást mutatott be a színház, s ezzel a kultúra területén is letette a megemlékezés vörös virágait a két nép barátságának talpkövére. Sokkal inkább arról, hogy bár Polezsajev professzor története „szovjet történet”, amely 1916-tól 1918-ig játszódik le PéLervá- ron,'mégis mai, a ma „professzorainak”, a magyar értelmiségnek — közvetlenül, de közvetve az egész magyar dolgozó népnek szóló igaz és megszívlelendő történet. Miről is van szó? Dióhéjban rövid és egyszerű a színmű meséje, olyan egyszerű, mint első pillanatra maga az élet, éppen ezért mégis mély, bonyolult és sokat mondó. A cambridgei egyetem díszdoktorává avatott Polezsajev professzort, a botanika szerelmesét, a kiváló tudóst egy terv foglalkoztat mindennél jobban: létrehozni a központi botanikai intézetet. Két tanítványa, Varabjov és Bocsarov, együtt lelkesednek a tervért, — melyet a cári miniszter minden különösebb érdeklődés, mérlegelés nélkül elvet Ezt a tervet., I.918-ban, éppen akkor, amikor az intervenciósok már közvetlenül Pétervárt fenyegetik, maga Lenin hagyja jóvá. A professzor könyvét a matrózok nyomatják ki — a 75 éves professzor megtalálja vágyait, álmait — már a szovjet rendszer hajnalán. Közben azonban, mert újság hasábjain fejezte ki elismerő véleményét a bolsevikokról, otthagyják barátai, ellene fordulnak tanítványai, élükön Varabjovval, s csak Bocsárov, akit legjobban szeret maga is, felesége is és a műveletlen, de a tudást szomjazó egyszerű emberek, vörös katonák tartanak ki mellette, s adnak új erőt az életének alkonyán, de Viharos alkonyán új tettekre lelkesedő professzornak. Érdekes, izgalmas téma, sok lehetőséget ad színésznek, rendezőnek egyaránt. Solti Bertalan, mint rendező is, jelesre vizsgázott. Mint gondosan megmunkált fogaskerekek, úgy illenek egymásba a darab részei, pergő, feszült és gyakran könnyesen mosolygós az előadás. Merészen és bátran él a fényhatásokkal, ügyesen tagolt a kis színpad, s emiatt valóban egy híres tudóshoz méltó, meglehetősen lakályos, de mégis puritán egyszerűségű otthon képe bontakozik ki a néző előtt. A rendező bátorságát és e bátorság eredményét dicséri a darab egyik kulcsszerepének, Kuprijanov alakításának kétségtelen sikere is. A főszerepet, Polezsájev professzort maga Solti Bertalan alakítja. Igazi 75 éves, a munkától mindig friss, az élettől már kicsit megtört, gyerekes, de nagyon határozott és következetes embert formált meg Solti — teljes sikerrel. Egy-egy gesztusa, mozgása sokáig emlékezetes marad az egri nézők előtt. Az a jelenet, amelyben bejelenti Bocsárov letartóztatását, a legnagyobb alakítások közé való, művészi pályafutásának sokáig emlékezetes állomása lesz. Mária Lvovna, a felesége szerepében Szende Bessy „élt” a színpadon. A reális, csupaszív, a férje tanítványait szerető, kicsit kardoskodó, s férje terveiért hűségesen lelkesedő, azt segítő asszony Szende Bessy. Az ő alakítása egészítette ki, mint ahogy az életben is így van egy kicsit, a professzor alakítását ő tette hitelesebbé jellemét, ő volt az asszonyi erő, az igaz és egyetlen társ Polezsájev számára. Félti és óvja férjét, de szív- vel-lélekkel támogatja bármilyen feladat elvégzésében, ha az munkáját, terveit, becsületét jelenti. Valamivel szürkébben rajzolt figurája Rachmanovnak Bocsárové. Hogy helyenként mégis éppen olyan magával- ragadó és határozott jellem mozgott, beszélt és tett a színpadon, ez Forgács Tibor érdeme, aki tudott mit kezdeni szerepével, aki ügyesen kerülte ki azokat a részeket, ahol könnyű lett volna holmi olcsó álpáthoszba csúszni. Bocsarov. ja színészi fejlődésének jelentős továbblépése volt. Koppány Miklós, mint Varabjov, különösen a második felvonásban vált hitelessé és meggyőzővé. Egyetlen gesztussal, amint a tükör előtt szónokolt, lerántotta az egész varabjovi figuráról a leplet. Tehetséges, sokat ígérő színész, kár, hogy a szövegkiej- tése, artíkulálása nem tud mindenütt lépést tartani belső lendületével, színészi képességével. Kellemes meglepetést nyújtott Béres Károly Kuprijanov matróz szerepében. Ez az első jelentős szerepe, s ez az első lépés sikeres volt, becsületére vált. Ha kicsit mértéktartóbb lesz, s nagyobb súlyt helyez a belső átélésre, mint a külső hatások keresésére, az eddiginél is jelentősebb feladatok megoldására lesz képes. Emlékezzünk meg azokról is — Kakuk Jenőről, Szegedi Erzsiről, Balogh Béláról, Horváth Gézáról, Ágoston Edith- ről és Kondor Kláriról —, akik kis szerepükben is igyekeztek és sikerrel hozzájárultak a jó előadáshoz. Ambrózy István díszletei egyszerűek, de nagyon ízlésesek voltak, mesterien használta ki a színpad adta lehetőségeket. GYURKÖ GÉZA. Akiknek szívesen tapsoltunk 1952-ben volt a bolíviai forradalom. 1898-ban született Paul Robeson amerikai néger énekes. 1858-ban született Bezerédi Gyula szobrász. 1883-ban halt meg Matolay Elek a magyar torna-sport úttörője. FILM: Az „Ida regénye" bemutatója: április 11. Pénteken, április 11-én mutatja be az „Ida regényé”-t a Gárdonyi Géza Színház. A háromfelvonásos zenés vígjátékot Gárdonyi Géza regényéből Ernőd Tamás és Török Rezső írták. A vígjáték zenéjét De Fries Károly szerezte. A zeneszámok verses szövege Török Rezső munkája. Gárdonyi Géza regénye sem kerülte el tehát a sikerült és hatáskiváltó írások mai sorsát. Átdolgozták, ráadásul vígjátékot készítettek belőle. Reméljük, hogy a vígjátéki elem túlhangsúlyozása nem veszélyezteti majd Gárdonyi Géza mondanivalójának maradéktalan érvényesülését, levendula-illatú, romantikus hősnőjére, Ó Idára, aki zárdában nevelkedett és a kolostori tisztaságból kerül az apja által teremtett „családi” légkörbe, hogy ott megalázza a tulajdon^ édesapja. Ha visszaidézzük az „apróhirdetéses lovag”, Balogh János rokonszenves egyéniségét, vagy éppenséggel Ö Péter bornagykereskedő robosztus, züllött, nőt és életet egyformán zabáló alakját, akkor kétszeresen is kíváncsiak leszünk arra, hogyan alkották meg a regény színpadra alkalmazói vígjátékukat. A Gárdonyi Géza Színház jelenlegi társulata érti és szereti a zenés vígjátékokat. Az egjüttes az utóbbi időben eredményesen és sikeresen hangolódott erre a műfajra. A zenés vígjáték ugyanis nemcsak szórakoztatni vágyó operett, de nem is teljes irodalmi igénnyel jelentkező színmű, hanem a kettő között valami szórakoztató: egyikből is, a másikból is egy estére való. A társulat a bemutatóra névadója iránti tisztelettel és szorgalommal készül. Csajági János rendezi a vígjátékot. A főbb szerepekben Fontos Magda, Antal László, Forgács Kálmán, Pálffy György és Déri Mária lépnek pénteken este az egri közönség elé. (f. a.) Mozik műsora s MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER ZSONGÖ MELÓDIÁK EGRI VÖRÖS CSILLAG 420-as urak, EGRI BRÖDY Fekete dosszié EGRI BEKE Világos ablak EGRI SZABADSÁG Ninqji előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Svejk, a derék katona GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Égi madár HATVANI KOSSUTH Élet küszöbén HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hannibál tanár úr FÜZESABONY Hét lányom volt PÉTERVASARA Dankó Pista HEVES Csavargó Szendrey Ilona, a Tavaszi keringő Flórája. Forgács Kálmán, a zenés vígjáték Ács Boldizsárja. NÉVNAP Ne feledjük: csütörtökön ZSOLT l4«3)£&- A PÉTERVÁSÁR1 járási Népfront-Bizottság ma tartotta ülését, melyen két napirendi pont szerepelt: beszámoló az eddig végzett munkáról, további feladatok megtárgyalása, a II. negyedévi munkaterv megvitatása. — KtlNNYÜZENE-EST lesz ma este 7 órakor az egri szakszervezeti székházban. Ezen esten fellép a szak- szervezet 17 tagú szalonzene- kara, összekötő szöveget mond: Czövek Lajos, karnagy.- GYÖNGYÖST ARJÁN község Népfront-Bizottsága elhatározta, hogy a községben béke-emlékművet állítanak fel. Már eddig is jelentős összeget gyűjtöttek az emlékmű felépítésére. — BRÓDI SÁNDORRÓL tart előadást csütörtökön este 7-kor az egri városi kultúr- ház klubjában Halmos Gyula tanár. A szemelvényeket Ke- rezsy Gézáné tanár tolmácsolja.- AZ ELSŐ NEGYEDÉVBEN a megyei könyvtár felnőtt részlegében a fiók-könyvtárak kivételével 18 389 darab könyvet kölcsönöztek ki. A beiratkozok száma 300-zal több a múlt év első negyedévéhez képest.- A TT1T TÍZ előadásból álló előadássorozat keretében megtanítja az üzemi és adminisztratív dolgozókat, rövidített számolási eljárásokra, a törtekkel való számolásra, százalék számításra, a logarléc használatára, s a számolási eredmények helyességének ellenőrzésére. A beiratkozási díj 25 forint. Tandíj nincs, jelentkezés a TTIT titkárságon- HOLNAP ESTE fél 7 órakor az Űrhajózás jelene és jövője” címmel tart előadást Egerben Kiss István tanár az SZMT olvasótermében. Felhívás A megryet sportfelügyelőség az április 20-án sorrakerülő Magyar- ország—Jugoszlávia nemzetek közötti válogatott labdarúgó mérkőzésre korlátozott számú jegyet bocsát ki. Ezért felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy jegy- igénylésüket sürgősen adják be a sportfélügyelőséghez (Eger, Megyei Tanács). Az élet küszöbén Ez a kedves szovjet film vidám fiatalokról, kamaszok ról szól, akii tegnap még együtt játszót tak és szint* észre sem vet ték, hogy ki nőttek a rövidnadrágból, a rövidszoknyából. Dato. Fegye, Gocsa Salva és Va- zsa együtt cseperedtek fel egy tbiliszi bérházban, s maguk közé fogadták a szertelen, fiús játékokat kedvelő kislányt, Cicinót is. Az udvar volt a játszóterük, ehhez fűződnek gyerekkoruk legkedvesebb emlékei. Az öt fiú barátsága az iskola befejezése után is folyta.tódik, de Vazsa egyre inkább elszakad pajtásaitól. Neki nem okoz gondot a pályaválasztás, Apja híres énekes, aki fia minden szeszélyét teljesíti, s így Vazsa természetesnek tartja, hogy apja nyakán élősködik, könnyelmű, költekező életmódot folytat. Régi pajtásai már az autógyárban dolgoznak, szakmunkások lesznek és Vazsa egy kicsit lenézi őket. Úgy hiszi, új autójával Cicint is meg tudja hódítani, ám a kislány Htokban Datot szereti. „Az élet küszöbén" új színt, frisseséget jelent a szovjet filmgyártásban. Kedvesek a film fiatal szereplői, akik közül Manana alakítóját. Leila Abasidzet már ismerjük a Szitakötő és a Kötekedő Lia című filmekből. A filmet ma játssza a hatvani Kossuth filmszínház. &()ij ku öiiizu(j(jevúiá±t... Olvasom a Népújságban, hogy egy fiatal lányt, aki gé. geidegeinek rossz elhelyezése következtében kénytelen volt 15—30 másodpercenként köhögni, három „ülés” alatt hipnózissal úgy meggyógyították, hogy előbb egy, majd később tíz, utána pedig már csak hatvan percenként volt kénytelen köhögni. Érdemes ezen elgondolkozni. Mert teszem azt,- mi történne, ha egy mozielőadás előtt megjelenik a vetítővásznon egy szuggeráló hipnotizőr és be- leszuggerálná a nézőközönségbe azt, hogy az előadás tartama alatt ne köhögjön senki. Vagy: mi történne akkor, ha a színházi előadás megkezdése előtt megjelenne a függöny előtt az a bizonyos frakkos és cilinderes varázsló és egyszeriben elvarázsolná a közönséget egy „ültében”, hogy az előadás tartama alatt senki nem ropogtatja a magot, senki nem zörög a cukros zacskóval, egyszóval a néző néz és feszülten figyel, figyelemmel lesz azokra, akik élvezni is szeretnék az előadást. Vagy: mi történne akkor ha a labdarúgómérkőzések megkezdése előtt hipnotikus álomba ringatná egy varázsló a szurkolók seregét, elhitetve velük, hogy sokkal szebb, sokkal élvezetesebb a mérkőzés, ha nem szidják sem apját, sem anyját, sem semmiféle közeli hozzátartozóját a játékvezetőnek, de a játékosoknak sem. De mi történne akkor, ha ezt nem hipnózis segítségével, hanem önmagunk „hipnotizálásával”, a jó Ízlés és a mások megbecsülése iránt érzett kötelesség pontos betartásával érnénk el. Igaz, ehhez nagyon sok és nagyon jó szakképzett „hipnotizőrre” lenne szükség. Addig azonban, amíg ezek képzése folyik, meg lehetne pró bálni külső beavatkozás nélkül is az önmagunkba nézést, s ha egyszer elkezdtük, annak bizonyára lenne eredménye is. Nézzünk önmagunkba, nézzünk csak bátran befelé! Én már elkezdtem, ígérem, félúton nem fogok megállni. BENKÖ BÉLA. műsora t Egerben este 7 órakor: VIHAROS ALKONYAT (Szelvénybérlet)- A HEVESI JÁRÁS Népfront Bizottsága a Népek Ba-, rátsága Hónapjának keretében kínai küldötteket látnak vendégül. A vendégek a találkozón megtekintik a hevesi járás népszokásait és megismerkednek a falvak lakosaival. Hatszáz millió lírát irányoztak elő a termesz-hangyák elleni védekezésre a lagúnák városában. A velencei Ca Corner, a hangya-ellenes harc központ^ ja számára az új esztendő egy sereg sürgős intézkedést és megoldásra váró feladatot tűzött ki. Az olasz reneszánsz egyik központját, az örökbecsű képzőművészeti remekművek e gazdag tárházát súlyos veszedelem fenyegeti. Nincs idő a gondolkodásra és a habozásra, az ádáz pusztítók ellen sürgősen cselekedni kell. Az idő a rettegett fehér hangyák javára dolgozik; ennek egyik szomorú bizdnyíté- ka, hogy a San Pietro a Oriago-t, Velence egyik templomát nemrég be kellett zárni. A régi és elhagyatott templom belsejében jól láthatók a pusztítás nyomai, azé a pusztításé, mely mindent halálra ítél, s melyet nem lehet többé helyrehozni. Ezeket a nyomokat egy óriási létszámú, harcias termeszhangyaboly hagyta az említett templpmban. Ezen a részen egyre több a hangyák által megtámadott épület. Az elmúlt két esztendőben egy-két tucatról többszázra ugrott azoknak a házaknak a száma, melyekbe a veszedelmes férgek befészkelték magukat. A sürgős, halaszthatatlan intézkedések ügyében összehívott szakemberek Ca Cor- nerben Buffa, Canalis, Cior- dani vezetésével megpróbálták felvenni a harcot a termeszhangyák óriási seregével, mely nemcsak Velencét, de már a környező városokat is fenyegeti. A minisztertanács is szükségét érezte, hogy hathatósan beavatkozzék az ügybe. Ezért a közelmúltban törvényjavaslatot készítettek, mely szerint 1960 június 30-ig meghosszabbítják azokat az érvényben levő rendelkezéseket, melyek az antitermetikus küzdelemben a művészi örökség, a könyvtárak, értékes irattárak és egyéb nagyjelentőségű nemzeti értékek megóvására vonatkoznak. Ezenkívül jóváhagytak egy 600 millió lírás költségvetési javaslatot is, melyet három részben folyósítanak a fent említett célra. Ez az összeg nem is olyan hatalmas, ha figyelembe vesszük, hogy a fehér hangyák képesek néhány óra leforgása alatt egy egész könyvtárat könyvestől, állványostól elpusztítani. A polcok és iratok helyén csupán hatalmas tömegű, üres, szivacsos anyagot hagynak maguk után. Maurice Maeterlinck említi „A hangyák élete” című könyvében a következő érdekes esetet: Queensland-ben, (Ausztrália) az egyik földműves a mezőn hagyta szekerét egy éjszakára. Másnap reggelre a szögeken és a vasabroncsokon kívül semmi nem maradt a kocsiból. A hangyák az egészet szétrágták és felfalták. Megdöbbentő annak a parasztnak az esete is, aki tanyai házát családi okok miatt kénytelen volt egy hétig üresen hagyni. Amikor hat nap núlva visszatért, az épületet és környékét a legnagyobb rendben találta. Du- lásnak, pusztításnak nyoma sem volt. Amikor azonban belépett a szobába és fáradtan leült a legközelebbi székre, az egy pillanat alatt ösz- szecsuklott alatta és csupán porfelhő jelezte, hogy röviddel azelőtt még bútor állt ott. (Folytatjuk)
