Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-09 / 65. szám

1958. április 9. szerda NÉPÚJSÁG 5 A TECHNIKA ES A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Libanon cédrusai Kétezer méter magasan, Brumana város mellett, ott, ahol a moroniták ősrégi Szent Jakab temploma áll, mintegy 130 kilométeres hosszú sávon, a tengerparttal párhuzamosan húzódik a világ egyik legfél­tettebb zárt területe, pótolha­tatlan értékű természeti kin­csek tárháza. Itt emelik ég félé évezredes koronájukat az utolsó libanoni cédrusok. „Arz el Rab”-nak, az Űr Cédrusának nevezi őket a li­banoni nép, amely valóban megható kegyelettel őrzi és védelmezi ezt a világszerte egyedülálló szépségű termé­szeti kincset. Mintegy 400 céd­rusfa nő ezen a területen. Ko­ruk, szakértők becslése szerint, igen magas. A legfiatalabb is megvan már 400 éves, de több olyan fa is van, amelynek ko­rát 2000 évre, sőt még annál is többre vélik. Használatukat, ismeretüket ősrégi civilizációk feljegyzé­sei, történelmi okmányai rög­zítik le. így az egyiptomi ne­gyedik dinasztia idején, tehát időszámításunk előtt 3500 év­vel, már Libanonból szállítják a cédrusokat a fáraók hajói­nak készítéséhez A pirami­sokban talált papirusok tanú­sága szerint átlag 30 méteres cédrusfákat szállítottak Egyip­Hídemelés Darmstadtban, a Vasútvona­lak villamosítása miatt a vá­gányok fölött átvezető közúti hidat 45 centiméterrel kellett megemelni. A kockakővel bur­kolt hídpályát 3 nyílású acél­pillérek tartják. A hídfőknél és a pillérek két oldalán a hossztartók aláfogására és emelésére bakállványokat állí­Európa leggyorsabb vonata A Nemet Szövetségi Köztár­saságban közlekedő vonatok közül a Schau ins Lang nevű vonat közlekedik a leggyor­sabban. Óránként 94.1 kilomé­ter átlaggyorsaságot ér el. A Basel—Frankfurt közötti 337 kilométernyi távolságot 3 óra 35 perc alatt teszi meg, öt meg­állóval. tottak fel, majd ezekre össze­sen 30 darab, egyenként 200 tonna teherbírású hidraulikus emelőt helyeztek el. Az előké­születek után az egész hidat egyszerre emelték és a szüksé­ges 45 centiméteres magassá­got 8 óra alatt érték el. A hídpálya az emelés során sér­tetlen maradt. tómba Libanonból. Salamon- király is ezt a cédrusfát hasz­nálta a jeruzsálemi templom építéséhez. írógép, vakok ssámára Ivó Vujica jugoszláviai vak, a közelmúltban írógépet szer­kesztett a vakok számára. Azt mondják, vaksága ellenére már eddig is számos olyan dolgot alkotott, amire még a látók is csak nehezen képesek. Leg­utóbb például olyan tökéletes detektoros rádióvevőt készí­tett, amely minden tekintet­ben felveszi a versenyt a gyá­ri készítményekkel. Automata vérnyomásmérő berendelés A Szovjetunióban nemrégen elkészítették az automata vér- nyomásmérő műszert. Az új­típusú orvosi műszer elektro­mágneses alapon működik, — mindössze 120 kilogramm, s 8 órán keresztül megszakítás nélkül dolgozhat. Tojástisstító gép Nyugat-Németországban olyan tojástisztítógépet szer­kesztettek, amely óránként 1500 darab tojást tisztít meg és fényesít ki. A tojások egy gumispirálon, állandó forgás közepette haladnak át a gé­pen, miközben a gép külön­böző szakaszain meleg vizet permetez rájuk, lekeféli és meleg levegővel megszárítja, Új lengyel gyógyszer a tüdőbaj ellen A varsói tbc kutató inté­zetben hosszú évek óta folyik a munka, hogy új, hatásos gyógyszert találjanak a tüdő- baj leküzdésére. Tadeusz Ur- banski professzor, a varsói műegyetem szervestechnológi­ai tanszékének vezetője szám­talan kísérlet után szintetikus úton új gyógyszert állított elő. Az új gyógyszer neve: T—40. A PAS-hoz hasonlóan a szali­cilátok csoportjába tartozik. Már az első állatkísérletek megmutatták az új gyógyszer hatásosságát. Ezután sor ke­rült a klinikai kísérletekre. Világító telefon Az egyik londoni kiállítá­son bemutatták a világító te­lefont. Az újtípusú telefonké­szülék áttetsző anyagból ké­szült és hívás esetén automati­kusan kigyúlnak a benne lévő villanyégők. Különösen jó szol­gálatot tesz az ilyen telefon- készülék az éjszaka dolgozó orvosok számára, ugyanis nincs szükségük arra, hogy felgyújtsák a villanyt, ha va­lamit fel akarnak jegyezni. Ezek bebizonyították, hogy a T—40 a PAS-nál sokkal kisebb mennyiségben is alkalmazható, és a betegek jól tűrik, míg a PAS-t importálni kellett, a T—40-et Lengyelországban ál­lítják elő. Az új gyógyszer a külföld érdeklődését is felkeltette. — Csehszlovák, angol és francia tudósok méltatták orvosi la­pokban a T—40 hatását. majd kifényesíti a tojásokat. A gépi tojástisztítás állítólag nemcsak, hogy olcsóbb, ha­nem higiénikusabb is és • a géppel tisztított tojások sok­kal hosszabb Ideig tárolhatók, mint a kézzel tisztítottak. Halvan város anyakönvvéböl Születtek: Bagó Sándor, Kőkai János, Varga Judit, Búzás Ilona, Lajkó Zoltán, Tamás Erzsébet, Fülöp Éva, Szabó István, Árki Mária, Korsós Ilona, Konez László Csaba, Balog Rudolf Jó­zsef. Házasságot kötöttek: Sánta Jó­zsef—Ruttkay Edit Ágnes, Matá- nyi István—Gugyela Julianna. Meghalt: özv. Molnár Józsefné, Srei Erzsébet. ... hogy Dulles amerikai kül­ügyminiszter fiatal korában mozdonyvezető akart lenni. S ezt olvasva, akinek al­kalma volt megismerni, — ha rtem is személyesen, — a külügyminiszterré csepere­dett Allanka háborús uszító tevékenységét, szívből sajnál­ja, hogy nem maradt meg eredeti elképzelése mellett, hiszen mint mozdonyvezető, talán kevesebbet árthatott volna az emberiségnek. Az utóbbi évek eseményei azonban azt bizonyítják, hogy Allan Dulles ma sem hagyott fel mozdonyvezetői ambíciójával, csak most nem sistergő gőzmozdonyt, hanem az emberiség vonatát szeret­né vezetni háborús szaka­dékok felé. A vonatot és masinisztáját nehéz megállítani, hiszen so­kan ülnek ezen a vonaton olyanok, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni, ho­va robog vonatával az elva­kult masiniszta. De a népek kezében már ott a vészfék, hogy idejében megállíthas­sák az emberiség pusztulás felé hajszolt vonatát. S a szakadék? Az maradjon a „masinisztának". K E. Fásítanak, gárdát építenek Nagyfádén Nagyrétje község ez évi köz­ségfejlesztési tervében 80,000 forintos költséggel egy 800 méieres járdaszakasz építése, ezenkívül a kultúrház, az is­kola, a sportpálya bekerítése szerepel. A bekerítésre 45,000 forintot költenek. A KISZ- szervezeteken belül működő ifjúsági sportkör megsegítésé­re 5000 forintot adnak az idei községfejlesztési összegből. A KISZ-fiatalok — mintegy vi­szonzásképpen — jelentős tár­sadalmi munkával járulnak hozzá az Iskola és a sport­pálya körüli fásításhoz. A hatvani járás szakemberei a fejlett mezőgazdaságért Gépesített fejőház i a visznek! „Béke" Termelőszövetkezetben Megyénk termelőszövetke­zetei közűi eddig tíz érdemel­te ki gondos tenyésztői mun­kájával, hogy a szarvasmarha törzsállattenyésztő gazdaságok közé sorolják. Ezek egyike a viszneki „Béke” Termelőszö­vetkezet, amelynek tagsága idén az állattenyésztés fejlesz­tésében újabb lépést tesz elő­re. Százférőhelyes tehénistálló­jukat korszerűsítik, gépekkel látják el. Az épület már el­készült, most a gépeket vár­ják, hogy mielőbb megkezd­A kesztyű tek, tízszer is ki­gombolta bundáját a tanító, kiforgatta a kiskabát, meg a nadrág zsebeit is, de hiába. Fázott már nagyon az eredménytelen ke­resgélés közben. — Megdühödött Ár­ván maradt kesz­tyűjét a földhöz vágta, közben cif­rán elkáromkodta magát. Erre a ki­mustrált katonalo­vak megugrottak. Olyan vágtába kezd­tek, hogy egykettő­re Gyöngyösre ér­tek. A tanító morco­sán kászolódott ki­felé a nagy láb­zsákból. Megakadt a lába valamibe. — Hát, uramfia, az el­veszett félkesztyűje pottyan élébe. Per­sze, hiába keresték a párját hazafelé. Azóta sem visel kesztyűt a mi taní­tónk. (FAZEKAS) hesse munkáját a megye első gépesített termelőszövetkezeti fejőháza. Tanácskozás a májmétely-kór megszűntelése érdekében Mikófalva és Bekölce közsé­gekben a vizenyős legelők mi­att, igen nagymérvű a szarvas- marhák májmétely-kóros meg­betegedése. Április 2.-án az il­lető községek v. b. elnökei, á. b. elnökei és a járási fő­állattenyésztő, értekezleten be­szélték meg a legelők víztele­nítésének problémáit. Közel 1000 hold rétet víztelenítenek. 200 ezer forint költséggel Ennek fele állami támogatás, másik fele társadalmi mun­ka. Legrégibb szokásaink közül való a húsvéti locsolkodás. Őriztük, meg is tartottuk, hi­szen ki hallott még húsvétot locsolkodás, meg piros tojás nélkül? Ám régen nem köl­nivel „locsolkodtak”, mint manapság, hanem friss, tisz­ta kútvízzel. A legény kive­zette a lányt a kútra, ott „ön­tözte’’ meg. Másnap azután a lányok „kapták el” a legénye­ket egy kis frissítőre. Így ment ez régebben, sőt ma is még néhány faluban. Vannak aztán olyan helyek, ahol mind a kettőt csinálják egy­másután. Így van ez Kerecsenden is, ahol a legények nemcsak lo- csolkodnak, hanem a régi szokásokhoz híven öntözköd- nek is. Reggel kilenc óra. A kere- csendi fő utcán nagy a for­galom. Gyerekek, főleg isko­lások csoportokba verődve beszélgetnek, tanakodnak. Merre induljanak, hol kezd­jék. Mindegyikük kezében egy jókora kölnis üveg. Az egyik fiúcska büszkén mu­A mezőgazdasági szakem­berek szép, de nehéz felada­ta, hogy az új agro- és zoo- technikai módszerek megis­mertetésével, népszerűsítésé­vel • segítsék a mezőgazdaság minden ágában a termés­eredmények növelését. Nem könnyű. munka ez, hiszen naponta kell megküzdeniök a megszokással, s a gyakor latban bebizonyítani, meny­nyivel előnyösebb a tudomá­nyos kutatások eredménye­inek felhasználásával dol­gozni. A hatvani járás szak­emberei alaposan felkészül­tek erre a feladatra, s ha U1- ott van is még hiba munká­jukban, el lehet mondani ró­luk, hogy teljes tudásukkal segítik a mezőgazdasági eredmények fokozását. A se­gítség legjobban a termelő- szövetkezetek munkájában tükröződik. Rendszeresen fel­keresik a termelőszövetkeze­teket és évrol-évre részt vesznek a tervek elkészítésé­ben. Beszélgetnek a termelő­szövetkezeti tagokkal, az új módszerek alkalmazásáról, a belterjes gazdálkodás alapjai­nak megteremtéséről. Hogy érnek is el eredményeket, ar­ra talán a legdöntőbb bizo­nyíték, hogy a járás termelő- szövetkezeteiben szinte kivé­tel nélkül megváltozott az állattenyésztésellenes hangu­lat, és mindenütt tervek van­nak a közös állatállomány fejlesztésére. A legjobbakban pedig, épp a szakemberek útmutatása alapján, egyre na­gyobb tért hódít a tervszerű tenyésztői munka. A mezőgazdasági szakem­berek ebben a járásban is legfontosabb feladatuknak tartják a nagyüzemi gazda­ságok szakmai segítését, de nem hanyagolják el az egyé­ni parasztoké sem, hiszen nem közöm' :i népgazda­ság szempontjából, hogy a kisparcellákon is emelkedik-e a terméshozam. Az elmúlt félen egész sor előadást tar­tottak, ahol a legjobb terme­lési módszerekkel, a növény- védelemmel az állattenyész­tés. gyümölcstermesztés, a kertészeti termelés legfonto­sabb teendőit ismertették meg a termelőkkel. A dolgozó pa­rasztok éltek is a lehetőség­gel, s nem volt ritka hogy egy-egy faluban 80—100, vagy ennél is több gazda vett részt, ezeken az előadá­sokon Az egyénileg dolgozó parasztok szakmai ismeretei­nek növelését szolgálják a járásban lévő állandó szak­körök, a lőrinci állattenyész­tési. és a herédi kertészeti, melynek lag>ai egész eszten­dőn át együtt tanulnak kí­sérleti parcellákat létesítet­tek az új termelési módsze­rek. (ráevázási eljárások ki­próbálására. A termelőszövetkezeti ta­gok és az egyéni dolgozók szakmai ismereteinek növe­lését segítik majd elő a terv- heveft különböző kiállítások is, melyeket a járási tanács szakembereinek irányításával rendeznek meg néhány köz­ségben. E néhány példa szemléltető abból a nagy munkából amit a mezőgazdaság és ezzel együtt az ország felemelke­déséért végeznek a hatvani járás szakemberei, azon a peszton, ahová állították őket. Moszkva a számok tükrében Moszkva 350 négyzetkilométer­nyi területet fog­lal el Ebből a tel lületböl 60 négy­zetkilométer (18 százalék) a szov­jet főváros park­jainak. területe. Háromezer utcá­jának és terének hosszúsága eléri az 1424 kilomé­tert. A szovjet fővá­ros 62 000 lakóhá­za 37 millió négy­zetméter lakóte­rületet képvisel, s ebből 25 millió négyzetmétert a szovjethatalom 40 esztendeje alatt építettek be. — Moszkva lakossá­ga, az elővárosok nélkül, eléri a 1847 000 főt. Moszkva forgal­mára jellemző, hogy a Metró na­ponta két és fél millió utast szál­lít, a 25 trolibusz­vonal 1 900 000, az autóbuszok t mil­lió 700 000, az 50 villamosvonal pe­dig 2 700 000 főre emelkedő napi utasforgalmat bo­nyolít le. A lakosság szük­ségleteit 3500 áru­ház és 4600 „stand" biztosítja Csupán a Vörös tér nagy­áruházaiban na­ponta 10 millió rubel értékű for­galmat bonyolíta­nak le és 150 000 vevőt szolgálnak ki. A Bolsoj Szín­ház melletti nagy­áruház napi for­galma is megha­ladja a 140 000 ve­vőt. A moszkvai 30 kolhozpiac na­ponta több mint 1000 tonna külön­böző terményt és élelmiszert forgal­maz, a „Gasztro- nom”-ban pedig, amely Moszkva legnagyobb élel­miszeráruháza, naponta 50—60 000 vevőt Szolgálnak ki. A moszkvaiak több mint fele, naponta legalább egyszer vendéglő­ben étkezik. En­nek megfelelően ,. vendéglők számi meghaladja c. 4650-et. És befejezésül néhány adat a izovjet fővára, napi postaforgcl máról: 100 ezc távirat, 1 200 00 ■ levél és több mint 40 000 postacso­mag. Locsolkodás... mények. torták és ki tud- sorolni, még mi minden. Al­földiék szívesen kínálják vendégeket, de aztán csaklv mar felkerekedik és innen tovább indul a társaság. A Fő út 152 szám alatt la­kik özv. Takács Jánosné, kerecsendiek kedves Mari né­nije. Messze földön híres ven­dégszeretetéről. Az ünneppé disznót vágott, friss disznó:-.., gokkal kínálja a locsolkodá- kat. Utána a jó bor bizony nem megvetni való dolog. Délfelé már az idősebb é gények, férfiak is megkezdi, a locsolkodást. Az egyik ház udvarán nagyot sikít egy lány. Ügylátszik, a „régi szo­kás” ellen tiltakozik. A gyerekek már elfáradta:.. Legtöbbjük otthon számol­gatja az ajándékpénzt, meg a pirostojásokat. A nan hátra­levő része a fenöt'eké Most ■már ők mulatnak szórakoz­nak, hogy jövő húsvétig el ne felejtsék a mostanit. SZALAY ISTVÁN nit és ezen kívül még két li­tert adtunk el. Az egyik udvarban gyere­kek verselnek nagy hangon. „Jó reggelt, jó reggelt kedves liliomszál. Megöntözlek rózsa­vízzel, hogy ne hervadozzál. Kerek erdőt jártam, piros to­jást láttam, bárány húzta rin­gó kocsin, mindjárt ideszáll- tam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, hol a tojás, piros tojás tarisz­nyámba várom”. Az egri út mentén laknak Alföldi llonkáék. Ilonka nyol­cadikos, az idén búcsút mond az iskolának. Hozzájuk ma­gam is beköszönök egy locsol- kodó társasággal. — Ma már nagyon sokan voltak nálunk — újságolja Ilonka. — A na­gyobbak csak délután, este­felé jönnek. Ők már vízzel is „locsolkodnak” és csak azu­tán veszik elő a kölnit. — A húsvéti asztalon sok pomnás jó falat. Sonka, húsok, süte­tatja üvegét. Egyik-másik „brigád” már javában locsol- kodik. Megállítom az egyik társaságot egy pillanatra. — Fekete János vagyok, — mu­tatkozik be vezetőjük udva­riasan. — Eddig már hat he­lyen voltunk — mondja — de a java még ezután követke­zik. Morvái Péter ötödik osztá­lyos tanuló már korán el­kezdte a locsolkodásf. Kilenc óráig 22 helyen volt. A ka­bátzsebből szépen megfestett pirostojásak kandikálnak ki. Rámutatok, mire elneveti magát. — Meg még van negy­ven forint, — mondja huncut- kásan... A gyerekeket azon­ban nem lehet sokáig feltar­tani, hisz még sok helyen várnak rájuk. Útközben a földművesszö- vekezetbe is benézünk egy pillanatra: Mi újság? — El­kelt kérem minden húsvéti dolog — mondja a boltveze­tő. Száznyolcvan üveges kül­város, jó lovakkal is. Már éppen indul­nának, amikor sza­lad a felesége: itt a jó meleg bőrkesz­tyűje, húzza csak fel gyorsan! De az­tán vigyázzon rá, el ne veszítse! Komisz idő járt akkortájt. A kutyák sem sza­ladtak a zörgő sze­kér után, fázósan lapultak a kazlak végében. A kocsis, János gazda baju­szára vastag jégcsa­pok fagytak. A lo­vak prüszköltek, szinte megfagyott párás leheletük. A két ember ke­ményen tartotta magát, egészen a halmaji csárdáig. Két féldeci kisüsti­vel eng észtéig ették a beléjük fagyott szuszt. Indulnának, de az egyik kesztyű nincs sehol. Sem a kocsin, sem a csár­dában, sem égen, sem földön Mire a Szurdok-partra érw Karácsonyra kesz­tyűt kapott taní­tónk. Régen történt ez, amikor legfel­jebb a plébános, meg a földbirtokos viselt a faluban ilyesmit. Az egysze­rű nép azt tartotta: a tetves, meg a be­teg ember keze fá­zik. A tanító nézte, forgatta a finom, selymesbőrű kesz­tyűt. Dicsérte és il­lendően köszönte a kedves ajándékot. Aztán a szekrény­be tette, oda az in­gek alá. Karácsony után is csupasz kéz­zel fogta a görbe­botot, amikor az is­kolába, vagy a fa­luba indult. Egyszer, úgy ja­nuár végén, Gyön­gyösre kellett utaz­nia. Alig kezdett virradni, amikor szekérre kapaszko­dott. Mert nem járt még abban az idő­ben autóbusz! Há­romórányira volt a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents